NINCS SZÁM, IDŐ, BOLDOGSÁG, HALÁL, VILÁG
SZÁM: Csak egy rács, amit az ember rátesz a világra, hogy kényelmesebben éljen. Mondja az oroszlán: megettem egy gazellát, meg még egy, az kettő? Egy törzs fölgyújtotta kunyhóit, miután azokat egy fehér ember „megszámolta”.
IDŐ: Azóta van, mióta méri az ember. Munkahipotézis, a kényelem végett. „Az embernek nincs szüksége időmutatókra. A nap reggel fölkel és este lenyugszik, az ember élete pedig halálával végződik. Csak ennyit kell, hogy tudjon az ember.” (Lukanga Mukara)
A BOLDOGSÁG kék madara a leghiábavalóbb illúzió: az ember egész életében kergeti, soha el nem éri és csak „boldogtalanítja” magát. Van: elégedettség, öröm, jó közérzet.
HALÁL sincs, ezt is az ember találta ki, ezzel rémisztgeti magát. Mondja a gazella: Jaj, jön az oroszlán, meghalok? Mondta már valaki, „meghaltam”?
VILÁG SINCS, csak agyunk játéka. Ha meghalok, a világ marad? Ha velem az egész város meghal, a világ marad? Ha minden ember eltűnik?
Délibábot kergetünk: ezt a vad, édes, mérgező, szerelmes, kék madarat!
(ökobetyár - még él!)
