Ökobetyár

High tech vagy low tech? | öko-retro-bio-grín

5 DOLOG, AMIT A HÉTEN MEGTANULTUNK – TAZ Berlin/RózsaS

2022. december 04. 04:32 - RózsaSá

5 DOLOG, AMIT A HÉTEN MEGTANULTUNK – TAZ Berlin/RózsaS

1

Félig benne – totál mellé

Eleve világos volt: a VB Németország számára tök leégés lesz.

A nép egyik fele oda sem akart menni és hősiesen nyomta a bojkottfölszólításokat. A sportpurista másik fél pedig – minden realitást nélkülözve - Bastian Schweinsteiger-rel, 5:0-ról álmodott. A DFB pácban volt. Kritizálta a katari állapotokat – kicsikét. Mégis játszott – kicsikét. A karszalaggal kiesni tisztességesebb lett volna. Mégis egy bók: Németország, mint utolsó előtti, olyan jó volt, mint a taz Panter FC a médialigában. Mi ujjongtunk!

2

Habeck, a világbajnok

Hogy a tiltás ellenére is fölhúzhatták volna a one-love-szalagot? Habeck: „Kipróbáltam volna, mi történik.” Elfelejtette, hogy ő maga hajolt földig a katari emír előtt, amikor gázért kuncsorgott. Sikerrel, épp most jött a hír. „15 év szuper” - ünnepelt a miniszter. És most világbajnok – pimasz képmutatásban.

3

Németország megkönnyíti az állampolgárságot

Heil munkaügyi miniszter: „Németországnak segítő kezekre és okos fejekre van szüksége.” A dilettáns futballisták, a pincér nélküli kocsmák, a gondozók nélküli idős otthonok tekintetében ezt senki sem tagadja – kivéve Friedrich Merz-et. iPhone-t kezelni a legtöbb srác tud, de építeni nem. Ezért akarja az Ampel megkönnyebbíteni a bevándorlást és vele az állampolgárságot. Ezt az SPD önös érdekből teszi? Sok migráns polgáribb, mint Kevin Kühnert. Egykor az SPD a női választójogot sikerre vitte. És a legtöbb nő jobbra szavazott.

4

Lauterbach egészségügyi miniszternek ismét dolga akadt

Miután a kovid kikerült az érdeklődésből, L. hirtelen foci-rajongó lett. „Hansi Flick-nek személyes üdvözletem küldtem.” Ám most kiderült: a legkisebbeknek kell még több segítség. A gyermekklinikák pénz- és személyzethiányban szenvednek. És L.? Ez láthatóan nem sürgős neki.

5

Kína tanul Katartól

A VB mégis hozott valami jót is: a maszknélküli tömegek a stadionokban ösztönözték a nulla-kovid elleni tiltakozásokat Kínában. A kormány cenzúrázza a tv-képeket. Egy kis emirátus kommersz-event-je megingatja a világ legnagyobb diktatúráját. Legalább is egy kicsit.

TAZ, 3. 12. 2022

5 dinge, die wir gelernt haben

Szólj hozzá!

MINDENHATÓ MILLIÁRDOSOK – Bár nem törvényen felettiek, teszik, amit akarnak – ZEIT/RózsaS

2022. december 02. 08:21 - RózsaSá

MINDENHATÓ MILLIÁRDOSOK – Bár nem törvényen felettiek, teszik, amit akarnak – ZEIT/RózsaS

1992. április 11-én a brit Sun jelentette: »It’s The Sun Wot

Won It«. A regnáló konzervatívok nyertek a szocdemekkel szemben, pedig gazdasági válság volt. Egy ok: A legnagyobb példányszámú lap John Major megválasztására buzdított és ellenfelét, Neil Kinnock-ot lököttnek titulálta. „Ha Kinnock nyer, ő lesz, aki, mielőtt utolsóként az országot elhagyja, kioltja a villanyt.” Ez volt a lap címoldalán, a választási napon.

A Sun az ausztrál médiavállalkozó, Rupert Murdoch tulajdona – a Fox News, a Wall Street Journal és számos más média mellett. M. 2016-ban Trump mellett kampányolt, ahogy az iraki megszállás és a brexit mellett is. A brit parlamenti bizottság elé került, rendőrök megvesztegetése miatt, de ez meg sem kottyant neki. Ma vagyonát 17 mrd $-ra becsülik, rajta van a világ száz leggazdagabb emberei listáján.

Milliárdosok azóta vannak, mióta kapitalizmus. A szabad piac azért lett kitalálva, hogy emberek meggazdagodhassanak. M. pénzhalmozása azonban nem öncélú. A világot akarja alakítani, pár társával. A botrányok leperegnek róla.

Itt van Elon Musk, aki épp most vette meg a twittert, 44 mrd $-ért. A világ leggazdagabb embere az US választásokon nyiltan a republikánusokat támogatta és vissza engedte a kitiltott Trump-ot a twitterrre. Trump-nak 87 M követője van. Peter Thiel (PayPal) szintén Trump-ot támogatta és kétségbe vonta Biden legitimitását.

A bécsi ingatlanvállalkozó, René Benko, a Galeria Karstadt Kaufhof résztulajdonosa, ahogy a Kronen Zeitung és a Kurier újságoknak is. A bukott kancellár, Sebastian Kurz belső köréhez tartozott. A bécsi pénzügyminisztérium egyik osztályvezetőjét akarta lepénzelni, hogy egy adóügyben kisegítsék.

Trump egyszer azt találta mondani, ha a Fifth Avenue-n, New York-ban lelőne valakit, egy választót sem veszítene. „Ha sztár vagy, bármit megtehetsz.”

Mit akarnak az érinthetetlenek és honnét a hatalmuk? Ha van valami, ami olyan különböző figurákban közös, mint Murdoch, Musk és Banko, akkor az az állam és intézményei lenézése. Ezek csak a haladás akadályai – már mint az ő szerinti haladásnak. Ezek pedig rendszerint saját üzleti érdekeik. Murdoch szerint a brexit egy kitörés a börtönből. Musk, miután megvette a twittert, fele dolgozóit kirúgta. Azokat is, akik a gyűlöletet és uszítást szűrték ki. Thiel nem hisz többé a szabadság és a demokrácia összeegyeztethetőségében. Persze, a szabadság mellett van, de ez alatt elsősorban saját szabadságát érti. Musk nemcsak a twittert és az elektrojárműveket ellenőrzi, hanem a Starlink rendszerrel az egész műholdvilágot. A Starlink az ukrajnai haderő internetszolgáltatója. Amikor október elején fölvetette, Ukrajna adja át a Krimet az oroszoknak, Kijev elképedt. Nem mulatságos, ha egy nemzet sorsa egy milliárdos szeszélyétől függ.

Egyre több köz- és privátélet függ a gazdagoktól. A Google (Larry Page) a keresőgépek ura, az Amazon (Jeff Bezos) az online-kereskedelemé. Amikor pár éve az Instagram a Facebook hatalmát fenyegette, Mark Zuckerberg egyszerűen fölvásárolta. Aki fölfalja a riválisát, nem tarthat semmitől. Ez a fajta darwinizmus a piacgazdaság legfontosabb elemét likvidálja: a versenyt. Musk&co világában a monopól nem probléma, hanem cél – feltéve, ha ő maga a monopolista. Thiel: „A verseny csak a veszteseknek való.”

Az állam visszafogottsága óriási vagyonok fölhalmozódásához vezetett. Paul Krugman: 50 éve a leggazdagabb amerikai Jean Paul Getty volt, 2 mrd $-ral. Ma Musk 200 mrd $ fölött diszponál. Ha az inflációt le is számítjuk, ez G. vagyonának sokszorosa.

Az elmúlt évtizedekben, ha a cégek óriásira nőttek, mindig megregulázásra vagy földarabolásra kerültek, lásd AT&T vagy a Standard Oil. A kérdés ezért nem az, miért érinthetetlenek, hanem, miért nem érinti őket senki? Mért vásárolhatta föl az FB egyik versenytársát a másik után, mért vehette meg Musk a Twittert?

Open Markets Institute, Washington: „A Twitter a demokratikus kommunikációs infrastruktúra nélkülözhetetlen része, ki kell venni a Musk-impériumból.” 300 M ember nyüzsög ezen a platformon és most Musk személyes céljaira használja, politikai nézetei terjesztésére. Bejelentette, a 2024-es elnökválasztáskor a republikánus Ron DeSantis-t támogatja. Földarabolás ritkán történik, mert a nép inkább a cégvezérekben bízik és nem az állami bürokratákban. A nagyság tömegtermelést jelent, ez alacsonyabb árakat a felhasználóknak. Az új technikáknál is sikerült a Tesla-t státuszszimbólummá emelni. Míg a németek a benzinesekkel bajlódtak, Musk már a villanyautóját építette. A történelem őt igazolja. 2035-től kitilják a robbanó motorokat. A Tesla nyer, munkahelyeket teremt, több adót fizet és védi a klímát. Itt az a politikus is meghajol, aki nem szíveli a szupergazdagokat. Ezek ui. sok államban egy fontos devizát uralnak: a figyelmet. Ezt tette Murdoch 1980-ban, Reagan megválasztásakor. A kőgazdagok dollármilliókat adnak ki, hogy megakadályozzák azok befutását, akik őket bosszantanák. Biden azonban harcba hívja a legyőzhetetleneket. A kartellfelügyelet élére a szigorú monopolellenes Lina Kahn-t nevezte ki.

Larry Page, 49

Der Informatiker gründete Google und

war lange dessen Chef. Der

Suchalgorithmus und die Reichweite von

Google geben dem Unternehmen sehr viel

Macht. Datenschützer kritisieren, dass der

Konzern zu viele Nutzerdaten sammle.

Rupert Murdoch, 91

Der Australier ist Vorstand der Medien-

häuser News Corp und Fox Corporation,

die mehrere Tageszeitungen und den TV-

Sender Fox News betreiben. Murdoch

unterstützte 2016 die Präsidentschafts-

kandidatur Donald Trumps und den Brexit.

René Benko, 45

Der Österreicher investiert in Immobilien

und Medien. Als man ihn mit der Ibiza-

Affäre in Verbindung brachte, wand er sich

heraus. Sein Einfluss reicht bis in Deutsch-

lands Norden: Seine Firma Signa Holding

will den Elbtower in Hamburg bauen.

Peter Thiel, 55

Der Investor stammt aus Deutschland,

seine Eltern wanderten in die USA aus, als

er ein Jahr alt war. Reich wurde er mit der

Gründung von PayPal und Investitionen in

Digitalfirmen. Er tritt als Aktivist auf und

unterstützt radikalkonservative Politiker.

ZEIT, 1. 12. 2022

Milliardäre

Szólj hozzá!

KP-SAPKA – 10 000 € készpénzhatár – ZEIT/RózsaS

2022. november 29. 13:45 - RózsaSá

KP-SAPKA – 10 000 € készpénzhatár – ZEIT/RózsaS

Nancy Faeser belügyminiszter javaslata, hogy senkinél ne lehessen több 10 000 eurónál több készpénzben. Ha Ön egy mosógépet vásárol 1200 €-ért, leszámolja a bankókat a boltban? A legtöbb német nem teszi. Én még a 3€-kávémat is telefonnal fizetem. Így csodálatosan egyszerű, nem cipelek érméket magammal, melyek amúgy is a mosógépben landolnak. A Gesellschaft für Konsumforschung kimutatta, 60% fizet kártyával vagy telefonnal. Miért tehát az izgalom a terv miatt? Nem akarja senki a színes bankókat önkényesen elvenni, az anonim fizetés lehetőségét sem. A schwarzgeld-ről, az adócsalásról, a szervezett bűnözésről van szó. Németország már rég a bírálatok fókuszában áll. „A maffia Németországban mossa a pénzét.” (Laura Garavini, a ZDF-ben). Itt magas számlák is fizethetők kp-vel. Ez fölhívás a táncra. Néhány éve egy testvérpárt értek tetten, egy millió € készpénzzel a francia határon. „Brandenburg-ban akartak telket venni” - valójában a nyomok egészen a Hezbollahig vezettek.

Az Uni Halle-Wittenberg kimutatta, Németországban évente 100 M € piszkos pénzt visznek át legális pénzforgalomba – annyit, amennyit a Mercedes-Benz egy év alatt bevesz.

Az autók ui. fontosak a pénzmosásnál. A bűnözők a drog- vagy a védelmi pénzekből drága használt autókat, yachtokat, órákat vesznek, készpénzzel, így legalizálják schwarzgeld-jeiket. Ám ki fizet ki 15 000 eurót egy vitorlásért, kp-ben? Amikor egy ízben 6000 €-nyi bankjegyköteggel utaztam át a fél városon a metrón, üldözési mánia képzeteim voltak. Fogyasztóvédők eltanácsolnak előre fizetni átutalással privátoknál. Fizessünk kp-vel az átvételnél, hisz előfordulhat, hogy átutalás után az eladónak nyoma vész. Privát autóvásárlásoknál praktikus lenne a kp, ezért ezt kivennék a rendeletből. Ám fölöslegesen, mert már mindkét fél számára biztonságos digitális fizetésmódok is léteznek. Ha egy ilyen tilalom jönne, a legtöbben észre sem vennék. Kétségtelen, hogy ha nagyobb kp-üzletek tilosak, az illegális machinációk megnehezülnek. Lopott jószágot nem lehet majd könnyen tovább adni, a maffiózók nem fektethetik be olyan könnyen fekete pénzeiket, a vámosok – illegális pénz esetén – nem kell, hogy bizonyítani fáradozzanak.

A kérdés csak az: Mindezt milyen áron? Ezt a játékot már többször láthattuk. Jogos probléma kerül az asztalra (terroristák!), a polgárok aggódnak, a rendőrök tehetetlenek, ezért a politikusok még több jogokat adnak nekik, új ellenőrzési struktúrák keletkeznek – ám a probléma marad. Így volt ez az internetnél is. Aki tehát a jövőben a tíz ezer eurós üzleteket kerülni óhajtja, helyezze el pénzét egy pénzintézetnél. Tehát tegye ki levonásoknak, nevetséges kamatnak, garanciának 100 ezer euróig – és a kisajátításnak (Ciprus, 2013). Ez a magángazdasági, állami és államok fölötti megfigyelés világa. Már 2500 € (alkalmi ügyfelek), 10 000 € (törzskuncsaft) esetében a bankok kötelesek a pénz eredetét ellenőrizni. Ezután pedig már számosan belenézhetnek a pénzügyeimbe: adóhivatalok, központi bankok, hitelképesség-vizsgálók, rendőrség, handy-szolgáltatók, US-titkosszolgálatok. „Nincs titkolni valóm” - mondjuk könnyen. Míg nem egyszer zárolják számlánkat vagy kártyánkat, mert nem berlini normálpolgárként viselkedtünk. Nem illegális tevékenységről beszélek. Csak egy algoritmusok szemszögéből való kitűnésről.

Ám az őrző vehemencia a valódi bűnözés ellen alig ér el valamit. A fekete pénzek milliárdjai, melyek Németország felé áramlanak, ide kp nélkül érkeznek. Távoli szigetek alibi-cégei, kripto-üzletek, bizalmi csererendszerek, értékes tárgyak csempészése az út és a mód. Nagy kp-forgalom van a fekete munkánál, betöréseknél, zsarolásoknál, az utcai drogkereskedelemnél. Ha igaz, hogy mindezt a kp-tilalom megakadályozza, akkor én, Zacharias, rögtön veszek egy használt kocsit és Olaszországba költözöm. Ott ui. a kp-határ 1999 € és a maffia rég földobta a talpát. Vagy nem?

ZEIT, 24. 11. 2022

Sollten Bargeldgeschäfte in Höhe von über 10.000 Euro verboten werden?

 

Szólj hozzá!

KIFOGY ORBÁN A PÉNZBŐL? ZEIT, 24. November 2022/RózsaS

2022. november 24. 07:23 - RózsaSá

KIFOGY ORBÁN A PÉNZBŐL? ZEIT, 24. November 2022/RózsaS

Amikor Orbán áprilisban negyedszer is nagy fölénnyel nyerte meg a választásokat, ezt kiáltotta rajongóinak: „Ez olyan óriási eredmény, hogy még a Holdról is látni, de Brüsszelből mindenesetre!” A Holdról valószínűleg nem, de Brüsszelből mást is látni lehetett: Orbán győzelmét drága ajándékokkal szerezte meg. Szeniorok 13. nyugdíjat kaptak, 25 év alatt eltörölte a jövedelmi adót, családok adóvisszatérítést kaptak, a benzinár sapkát kapott. Orbán választóinak nemcsak olyan férfinak mutatja magát, aki távol tartja a migránsokat és a menekülteket, megvédi Nyugatot, harcol a „birodalmi” Brüsszel ellen, hanem aki a gazdasági nehézségeket is néhány tollvonással megoldja és a szomszédban dúló pusztító háború következményeit is távol tartja. Ő a nemzeti jólét mindenható vezetője.

Ez jól is ment a választásokig. Ám azóta kiderül, a gazdaság törvényeit még egy olyan ember, mint Orbán, sem iktathatja ki. A pénz, amit a magyar háztartásokra öntött, fűti az inflációt. Ez ma 22% és tovább nő. A kormány árstopot vezetett be több fogyasztási cikkre, legutóbb a tojásra és a krumplira. Ezzel Orbán cselekvőképességét akarja igazolni, de az árellenőrzés nemkívánt mellékhatásokkal jár: „A boltosok a többi árut drágítják, hogy veszteségeiket pótolják. Ezért az élelmiszerárak 40%-kal emelkedtek.” - mondja Bod Péter Ákos, volt MNB-elnök.

Geht Viktor Orbán

das Geld aus?

Als der ungarische Ministerpräsident Viktor Orbán im Frühjahr seine vierte Wahl in Folge mit großer Mehrheit gewann, rief er in der Wahlnacht vor versammelten Anhängern: »Das ist ein

riesiger Erfolg, so riesig, dass man ihn sogar vom

Mond sehen kann, von Brüssel aus auf jeden

Fall!« Wahrscheinlich nicht vom Mond, aber

ganz sicher von Brüssel konnte man aber auch

etwas anderes erkennen: Orbán hatte sich den

Sieg mit teuren Geschenken an die Ungarn erkauft. Senioren bekamen eine 13. Monatsrente,

Einwohner unter 25 zahlen keine Einkommensteuer mehr, Familien erhielten eine Steuerrückerstattung, und Orbán deckelte den Benzinpreis – um nur einige Maßnahmen zu nennen.

Orbán präsentiert sich seinen Wählern nicht

nur als Mann, der Migranten und Flüchtlinge

aus Ungarn fernhält, als Verteidiger des Abendlandes, als Kämpfer gegen das »imperiale« Brüssel, sondern auch als Politiker, der wirtschaftliche Schwierigkeiten mit wenigen Federstrichen beseitigen und selbst die Folgen eines verheerenden

Krieges in einem Nachbarland fernhalten kann.

Ein allmächtiger Führer zum Wohle der Nation.

 

Bis zu den Wahlen ging das gerade noch gut.

Aber seitdem wird klar, dass selbst ein Mann wie

Orbán ökonomische Gesetzmäßigkeiten nicht

außer Kraft setzen kann. Das Geld, mit dem er die

ungarischen Haushalte vor den Wahlen flutete,

heizt die Inflation an. Sie liegt heute bei geschätzten

22 Prozent. Und steigt weiter. Die Regierung setzte

Preise für bestimmte Konsumgüter fest, zuletzt

deckelte sie, was Eier und Kartoffeln kosten dürfen.

Damit will Orbán Handlungsfähigkeit unter Beweis

stellen, aber die Preiskontrollen haben unerwünschte

Nebeneffekte: »Die Ladenbesitzer setzen Preise

nicht regulierter Produkte in die Höhe, um ihre

Verluste zu kompensieren. Deswegen ist der Index

für Nahrungsmittel um 40 Prozent gestiegen«, sagt

der ehemalige ungarische Nationalbankpräsident

Péter Ákos Bod. Wenn es so weitergeht, dann

werden die Ungarn bald in einer Mangelwirtschaft

leben, die sie an Zeiten des Kommunismus erinnern dürfte.

 

In den letzten Monaten ist Orbán aggressiver als

üblich aufgetreten. Im Sommer löste er einen Aufschrei aus, als er bei einer Veranstaltung seiner Partei Fidesz sagte: »Wir sind keine gemischte Rasse und wollen auch keine gemischte Rasse werden!« Das ist die Rhetorik eines Mannes, der verbergen will, dass er echte Probleme hat. Orbán hat

Ungarn so geschickt zu einem autoritären System

umgebaut, dass ihm politisch kaum beizukommen

ist. Sein wahrer Schwachpunkt zeigt sich aber jetzt:

Die Staatskassen sind ziemlich leer.

 

Eigentlich ist also der Moment gekommen,

Orbán unter Druck zu setzen und ihm Zugeständ­

nisse abzuringen. Die Europäische Kommission

schien genau das tun zu wollen. Mitte September

drohte Haushaltskommissar Johannes Hahn, 7,5

Milliarden Euro aus dem Haushalt der EU einzu­

frieren, falls die Regierung Orbán nicht gegen

Korruption vorgehe. Grundlage für diesen Vorstoß

ist der 2021 geschaffene Rechtsstaatsmechanismus.

Demnach kann die EU Auszahlungen zurückhal­

ten, falls ihre finanziellen Interessen wegen Ver­

stößen gegen den Rechtsstaat verletzt werden.

Hinzu kommt, dass bis heute EU­Hilfen aus dem

Corona­Wiederaufbaufonds in Höhe von 5,8 Mil­

liarden Euro nicht ausgezahlt sind.

Noch nie hatte die Kommission eine Kür­

zung der Mittel aus dem Haushalt angedroht.

 

Wenige Tage vor Hahns spektakulärer Ankündi­

gung hatte das EU ­Parlament eine deutliche,

wenn auch folgenlose Resolution verfasst. Darin

heißt es: »Ungarn kann nicht länger als eine li ­

berale Demokratie bezeichnet werden.« Das Eu­

ropaparlament hatte in den vergangenen Jahren

immer wieder kritische Resolutionen zu Ungarn

verfasst, aber so deutlich waren die Parlamenta­

rier noch nie geworden. Wichtiger noch, durch

die fast gleichzeitige Ankündigung Hahns, die

Geldmittel kürzen zu wollen, schienen Kommis­

sion und Parlament zusammenzuspielen, um

Orbán zur Räson zu bringen und die scheinbar

unaufhaltsame Verwandlung Ungarns in einen

autoritären Staat zu stoppen.

 

Aber so kam es nicht. Die Kommission legte

Orbán eine Liste von 17 Maßnahmen vor, die er

binnen einer Frist umsetzen müsse, ansonsten

werde die Drohung der Mittelkürzung wahr ge­

macht. Orbán kündigte an, aktiv werden zu wol­

len – schon lobte Hahn Ungarns Bereitschaft,

zusammenzuarbeiten.

 

Also doch keine neue Konsequenz?

Daniel Freund, Europaabgeordneter der

Grünen, weist darauf hin, dass keine der 17

Maßnahmen direkt mit der Reform des Rechts­

staates zu tun habe. Die ungarische Regierung

verspricht unter anderem, enger mit der euro­

päischen Antikorruptionsbehörde zusammenzu­

arbeiten, bei der Vergabe öffentlicher Aufträge in

Zukunft mehr als einen Bieter zu fordern und

eine »Behörde für Integrität« zu schaffen. Lauter

Maßnahmen, die für Orbán leicht zu erfüllen

sind – und sein autoritäres System unberührt

lassen, in dem die Gewaltenteilung faktisch aus­

gehebelt ist.

 

Die Kommission wird wohl in den nächsten

Tagen verkünden, dass sie zufrieden mit den Fort­

schritten sei. Sie wird die endgültige Entscheidung

an die EU­Staaten verweisen. Am 6. Dezember wird

dann der Rat vermutlich entscheiden, ob das Geld

ausbezahlt oder weiter zurückgehalten wird. 15 EU­

Länder, die gemeinsam 65 Prozent der Bevölkerung

ausmachen, müssten dem Einfrieren des Geldes

zustimmen. Das gilt als unwahrscheinlich. Kommt

Orbán also noch mal davon? Wird die EU ihm

wieder neue Milliarden überweisen?

 

Das Geld aus Brüssel würde ihm gewiss eine

Atempause verschaffen. Aber die Folgen seiner

verfehlten Wirtschaftspolitik wird es nicht be ­

seitigen können. Die Ungarn bekommen das

jetzt schon heftig zu spüren. Die Regierung er­

höhte die Steuern beträchtlich, um Löcher im

Haushalt zu stopfen. Die Preisexplosion ist kaum

zu bremsen. Zur Inflationsbekämpfung wurden

die Zinsen auf 18 Prozent erhöht; große öffent­

liche Infrastrukturprojekte sind gestoppt wor ­

den. Das alles ergibt einen explosiven Mix, der

für Orbán durchaus gefährlich werden könnte.

Die Lehrer sind schon zu Tausenden auf die

Straße gegangen, an verschiedenen Ecken und

Enden der Gesellschaft regt sich Protest. »Es

kann aber trotzdem sein«, sagt der ungarische

Ökonom György Surányi, »dass die Menschen

sich von der Regierung einlullen lassen.«

 

Orbán hat seine Propagandamaschine schon

angeworfen. In den Straßen Budapests hängen

großflächige Plakate mit der Aufschrift »Sanktio­

nen«, dazu das Bild einer Bombe. Die Botschaft:

Wenn ihr eure Rechnungen nicht bezahlen

könnt – dann ist die EU mit ihrer Russlandpoli­

tik schuld.

ULRICH L ADURN

Szólj hozzá!

A FIFA ÉS A ONE LOVE – Tageszeitung/RózsaS

2022. november 22. 13:29 - RózsaSá

A FIFA ÉS A ONE LOVE – Tageszeitung/RózsaS

Nincs szeretetszalag ezen a VB-n, helyette „a foci egyesíti a világot” jöhet. Így döntött a FIFA hétfőn. Az UEFA: „Ez a döntés példa nélküli, igen frusztráltak vagyunk.” A német DFB-elnök, Bernd Neuendorf : „A VB történelme folyamán ilyet még nem éltünk át”. Még hétfőn a szalag viselését vette biztosra. Végül az összes európai szövetség engedett. Neuendorf: „A FIFA-konfrontációt nem engedhetjük, hogy Manuel Neuer hátán vívják meg.” A FIFA minden napra más jelszót engedélyez. Hétfőre „A labdarúgás egyesíti a világot” volt előre látva.

A Guardian hírül adta, a vita a FIFÁ-ra korlátozódott, nem Katarra, mely homofób törvényei miatt került a kritika fókuszába. Az európai szövetségek még szeptemberben megegyeztek, a szivárványszalag helyett a mérsékeltebb „One Love” üzenet engedélyezett. A FIFA konzultált az ENSZ bizottságával. Eredmény: „ A csapatkapitányok karszalagjukkal lehetőséget kapnak üzenetek közvetítésére.” Az angol Harry Kane az Irán elleni meccen fuhatott volna be „one love”-karszalaggal. Ám sárga lappal, pénzbüntetéssel fenyegették meg, így a „No discrimination” üzenetre váltott. Ezzel az európai szövetségek az emberi jogok megvédésére hívhatták föl a figyelmet, törölve a szivárványos jelképet. A BILD-online még szavazásra is szólított föl: „Karszalag-botrány! Játszani vagy elutazni?” Az Uefa-AG: „Játékosaink csalódottak. Más módon próbálkoznak.” Az európai topligákban mindmáig egyetlen meleg profi játékos sem vállalta föl irányultságát. Thomas Hitzlsperger, német válogatott, karierrje végén „outolt”. A FIFA döntését szánalmasnak találja. Cinikusan ezt a tweet-et közölte: „Jöhetne egy szivárványos cipőfűző!”.

Tageszeitung, 22. 11. 2022

Katar

KOMMENT

Egy meccs nyüzsög a reklámoktól. A játékosok tetőtől talpig ilyeneket viselnek. Az egész stadion tele velük. Ha emberi jogokra is sor kerül, akkor problémás? Vagy mindenki, vagy senki.

RS

Szólj hozzá!

AZ UTOLSÓ GENERÁCIÓ – Mi pusztítottuk el a Földet – ZEIT/RózsaS

2022. november 18. 07:23 - RózsaSá

AZ UTOLSÓ GENERÁCIÓ – Mi pusztítottuk el a Földet – ZEIT/RózsaS

Bolygónk fölmelegítése folyik tovább. A „point -of-no-return” vagy már itt van, vagy biztosan jön.

Berlin, 2021. aug. 30. 7 fiatal ember tábort üt a parlament előtt és éhségsztrájkba kezd. „Mi vagyunk az első generáció, amely a klímakollapszust érzi és az utolsó, amely tehet valamit ellene.” A csoport követeli, hogy vállalja a nyilvános vitát Armin Laschet (CDU), Olaf Scholz (SPD) és Annalena Baerbock (Grüne). Csak az utóbbi jelentkezik telefonon, röviden. 4 hét múlva két ember marad, egyikük a 21 éves Henning Jeschke, aki az italt is visszautasítja. Végül Scholz – a választások után – vállalja a szembenézést.

Egy évre rá Jeschke a vádlottak padján ül, kényszerítés kísérlete miatt, egy útblokád útján. Ez az első eljárás a Letzte Generation ellen, több tucat követi. Az aktivisták a bíróságot színpadként akarják használni. J. önmagát védi, társaival jogi szövegeket tanulmányoz. A BTK 34. cikkelyére hivatkozik, a „jogos önvédelemre” ( Rechtfertigende Notstand). A klímaveszély olyan nagy, hogy nem marad más eszköz, csak a civil engedetlenség. J. a bírónő fejéhez vágja: „A gyermekeink le fogják köpni sírjainkat. Döntse el, melyik oldalon áll!” A bírónő Jeschke-t 20x10€ pénzbírságra ítéli. „Nem hiszem, hogy az útlezárásokkal elérik, amit akarnak.”

Amit kétségkívül elértek: a figyelemkeltés. Ám ha megáll, hogy minden államerőszak a népből indul ki, a figyelem nem elegendő a politikai célok eléréséhez. A polgárok megértése és rokonszenve is kell hozzá. A Fridays for Future békés fölvonulásaival megnyerte a német lakosság szimpátiáját. A Letzte Generation azonban ellenszenvet kelt, nem utolsó sorban egy kerékpáros halála miatt. A Civey szerint 86% véli úgy, hogy az ilyen akciók csak ártanak. Christian Volk, tiltakozás-kutató, Berliner Humboldt-Universität: A klímapolitika helyett sokan arról beszélnek, mennyire idegesítők az ilyen akciók.”

Michael Brüggemann, Uni Hamburg: „Az ilyen akciók miatt a tiltakozók kriminalizálása történik.” Ockenfels, gazdaságkutató Köln: „Aki krumplipürével önt le festményeket, a kínai vagy amerikai szövetségeseit riasztja el. Csak nemzeti célokat követ (9€-Ticket), nemzetközi kompromisszumok helyett, melyek a világ nemzeteit közös szabályok felé vinné.

Nov. 7-én, Sarm-el-Sejkben (Egyiptom) tartották az ENSZ klímakonferenciáját. A németek elvárják a kínaiaktól, hogy engedjenek, a kínaiak a németeket szorongatják. A klímakonferencián minden állam egyenlő. A kis szigetállam, Tuvalu, ugyanolyan súlyú, mint az USA. A klímavédelemben viszont gigantikusak az eltérések. Az éves ühg-emisszióért főleg 3 állam felel: Kína (33%), USA (13%), India (7%): Németország a 7. helyen áll, 2%-kal. Mit ér, ha Németország szigorít, de Kína, USA, India nem tesz semmit? A helyzet bonyolutabb. Egy átlagos német négyszer több kibocsátásért felelős, mint egy átlagos indiai. Így Indiát ösztökélni furcsa. Kína fejenkénti emissziója meghaladja a világátlagot, de kevesebb, mint az USA-ban. Mint állam, az USA kibocsátása fele annyi, mint Kínáé. Ezzel Kínát erősebb klímavédelemre lehet ösztökélni.

Ezek a számháborúk már évek óta folynak. Ha Németország semmit nem tesz, mi lehet? Akkor Kína és India is tétlen. Potyautasok további potyautasokat generálnak. Ha viszont Németország klímasemleges lesz, az üzenet más államoknak: Ti is meg tudjátok csinálni. A német megújuló-energiatörvény kiváló exportpélda lett. Nap- és széltechnikáit is az egész világ átveszi. Az Agora Energiewende világszerte keresett. Ha a németek csökkentik emissziójukat, az a világklímára alig hat valamit. De a követők jelentős hatást érhetnek el. Sarm-el-Sejk-ben nemcsak tárgyalások folytak, zöld technikák is terjesztésre kerültek. A Letzte Generation már 500 tagot számlál. Lakásokat bérelnek Berlinben. Kiadásaik vannak: fölszerelés, perköltségek, büntetések. BILD-Zeitung: „Olaj-örökösök pénzelik a radikális klíma-kaótákat”. Aileen Getty, az 1976-ban elhúnyt olajmágnás, Jean Paul Getty unokája, a Climate Emergency Fund egyik alapítója, egy millió dollárt adott, Adam McKay, a klímapolitika-szatíra, Don’t Look Up, rendezője 4 M $-t.

ZEIT, 17. 11. 2022

Was nützt der Klima-Aktivismus?

Szólj hozzá!

ÉRTELMES ÉLET – T. Schnell, STANDARD/RózsaS

2022. november 14. 20:33 - RózsaSá

ÉRTELMES ÉLET – T. Schnell, STANDARD/RózsaS

Tatjana Schnell, az Innsbruck-i egyetem pszichológiai intézetének professzora. Kutatási témája az értelemkeresés.

STANDARD: A vélt biztonságunk megingott. Akinek megmaradt a munkahelye, az is aggódik. Az értelemkeresés új korszaka köszön be?

Schnell: A kérdés dominánssá lett. Az embereket nyomasztja, hogy nem látnak értelmet életükben. Gyakran a világmentéssel keverik össze. Valójában cselekvésünk miértjéről van szó, nem arról, hogy még perfektebbek legyünk. Az értelemkeresés mindig az objektív kényszerek és szükségességek megkérdőjelezése is. Munkánkat értelmesnek tudni egészséges.

St: Minél jobban keressük, annál nehezebben találunk rá...

S: A hatékonyság maximalizálása háttérbe szorította a munka miértjét. Csak a perfekcióra gondolunk, listákat pipálunk ki. Ezt látjuk minden ágazatban: hatékonyság, mennyiség, profit.

St: Zsákutca? Az értelemhiány visszaüt a turbokapitalizmusra?

S: Szeretném így látni! A legtöbbeknek ez a status quo csak árt – életüket nem tölti ki. Alternatívákat keresnek.

St: Az eliteknek könnyebb dolguk van...

S: Igen. Nekik kevesebbet kell dolgozni, nem hajtja őket a pénzkeresés. Más foglalatosságokban kereshetnek kielégülést. Az alapjövedelem biztosítaná mindenkinek az értelmes munkát. A polgárok egyik fele lát értelmet életében, másik fele azt mondja, erre nincs is szükség. Tehetetlennek érzik magukat, hisznek a tudományban és a technikában, de felelősséget alig vállalnak. Az iskolázatlanok megbélyegzettek, ahogy a bevándorlók is. Nem vesznek részt a társadalom alakításában. Nincs helyük, nem hallgatják meg őket. Csak az elitek beszélnek.

St: A munkanélküliség szégyellni való?

S: Igen. Akik a járvány miatt vesztették el munkájukat, könnyebben elviselik, mert a kovidot okolják. Ám az értelemkeresés nem lesz kevésbé fájdalmas. Nyomaszt a kérdés: ki vagyok én, mint ember? Ha nincs munkám, mi az életem értelme? Elméletileg ez jó alkalom ezeket a kérdéseket megválaszolni, ha nem éreznénk magunkat fogságban. Ami hordozott bennünket, eltűnt, de jött valami új. Akik ezt végigcsinálták, ezt mondják: „Eddig éltetve voltam, most élek.” Ez jó félelem. Azt sem hihetjük többé, csak rajtunk múlik, eröltessük meg magunkat. Ezek a rendszer lényeges kérdései. Az értelemhez jelentőség, hovatartozás, irányultság és koherencia kell. Az értelemkeresés fájdalmas.

St: Sok cég ettől akar megkímélni. Igen népszerű a munkatársaknak „értelmet adni” vagy ezt reklámozni.

S: A menedzserek nem adhatnak értelmet az alkalmazottaknak. Ez önhittség és arrogancia. Az értelmes munka önkizsákmányolásba is ácsaphat. Ezt persze sok vállalat ismeri és kisebb fizetést ad. Vállalati értelemdogmát vetnek be. Ez történik a rendszerreleváns ágazatokban, ahol sok a nő. Ha engem, mint munkatársnőt igazán komolyan vesznek és értékelnek, az egy jó kezdete az értelemkeresésnek.

St: Ön négy „purpose”-t, értelemérzetet sorol föl.

S: A jelentőséget az angolok „mattering”-nek mondják. Amit teszek, annak van rezonanciája, relevanciája. Sokan – stigmatizáltak, sérültek – ezt nem élik át. A hovatartozást nem csak barátaink számával mérjük. Ez az a bizonyosság, hogy érzem, jó, hogy itt vagyok, van helyem a világban. Aki ezt nem érzi, kiabálni kezd, konteógyártók és gyűlöletpostázók viselkednek így. Az orientáltság mutatja, hogy valami felé megyünk, nem hánykódunk. Ez ebben az opciókkal teli világban nagyon nehéz. Akinek nincs irányultsága, nehezen mond nemet, ez még több orientáltság-hiányhoz vezet. Végül sérülhet a koherencia is, ha a munkahely ellentmondásos. Olyat kérnek tőlem, aminek nem látom értelmét.

St: Termékek, melyek ártanak nekünk és a bolygónknak? Olyan utasításokat adnak, melyeket nem akarunk vagy nem tudunk teljesíteni?

S: Ilyen is előfordulhat. Ez lehet egy előírt dresszkód is, amikor olyan ruhákat vetetnek velem, amilyeneket nem akarok. Vagy olyanokat, amelyeket embertelen módon gyártottak.

St: Nyilván nem lehetséges az összes ilyen visszásságot megszüntetni. Tegyünk le erről az illúzióról?

S: Könnyít, ha belátjuk, mindent nem tudunk kijavítani.

STANDARD, 25. 10. 2020

Arbeit in der Krise

Szólj hozzá!

SITZEN STATT SPRITZEN! - Ülve vizelni/RózsaS

2022. november 14. 09:21 - RózsaSá

SITZEN STATT SPRITZEN! - Ülve vizelni/RózsaS

Amióta lejöttünk a fáról (ott hogy vizeltünk?), elkülönült a női és a férfi vizelés. A férfi ui. állva is képes rá. Ha eltalálja a WC-kagylót. Ha már kezd szagosodni, ki tisztítja többször? A férj vagy a feleség? A németeknél tanultam meg: SITZEN STATT SPRITZEN! Egy egyszerű és hálás könnyítési póz - hogy a magyarok nem jönnek rá? Előbb találják föl az atombombát. „Férfiatlan?” Az egyenjogúsági harcban már csak ez maradt? Aki kipróbálja, meglepődik, mennyire praktikus módszer, hogy nem jutott előbb az eszébe? Rajta hát, férfi nemtársaim, ne a lenti szervünkre hallgassunk, hanem a fentire!

RS

Szólj hozzá!

LEGYŐZNI A 7FEJŰ INFO-SÁRKÁNYT - A. Kozyreva – Süddeutsche Zeitung/RózsaS

2022. november 13. 17:08 - RózsaSá

LEGYŐZNI A 7FEJŰ INFO-SÁRKÁNYT - A. Kozyreva – Süddeutsche Zeitung/RózsaSAnastasia Kozyreva, a berlini Max-Planck-Institut für Bildungsforschung kutatója, a „kritikus ignorálást” javasolja.Minden felől zúdulnak ránk a sztorik, hírek, mende-mondák, állítások, konteók, pletykák és narcisztikus önbemutatkozások. Csalikat vetnek be, hogy figyelmünket fölkeltsék és kattintást, view-t, lájkot szerezzenek. Minél vadabb, fölháborítóbb egy kijelentés, annál több figyelmet kap. Az őrület és a valóság között hogyan lavírozzunk? Szűkös időnkkel hogyan gazdálkodjunk okosan? K. a „kritikus ignorálás” technikáját az iskolákba is be akarja vinni. „Pár egyszerű módszert tanítunk az info-fogyasztás irányítására.”

Az információ értékét a forrás kritikus átvilágításával kezdjük. Aki először olvas és aztán vizsgál, már a felét megette. A tartalmak megítéléséhez idő és mély szaktudás kell. Ilyennel pedig alig valaki rendelkezik. Csapdába esnek és máris beültettek világképükbe egy kakukktojást. Tehát: használjunk először keresőgépet és pár perc alatt megtudhatjuk, ki áll egy-egy állítás mögött és mennyire bízhatunk a forrásban. (Ez erre az írásra is vonatkozik?RS). Ellenvethető, hogy a legtöbben amúgy is csak szalagcímeket és töredékeket olvasnak, nem teljes írásokat. Az első bull-shit-kontaktust próbáljuk meg elkerülni: korlátozzuk telefonidőnket, töröljük az időigényes app-okat, csatornákat némítsunk el és fojtsuk el a fölugráló ablakokat. „Akinek nincs söre a hűtőjében, az kevesebbet iszik.” Mindez banálisnak és pofonegyszerűnek tűnik, ám az info-diéta épp oly nehéz, mint lefogyni. És ahogy a fast food-dal is túlehetjük magunkat, fölösleges információkkal is teletömhetjük agyunkat.

Süddeutsche Zeitung. 12. 11. 2022

Bitte nicht beachten!

KOMMENT

Szívós harcot vívok családom és a reklám ellen. Márkaneveket tanulnak meg és reklám-termékeket választanak. Észre sem veszed és elültették a fejedben! Ha nem lenne hatásos, nem csinálnák. Reklám-immunitásom évtizedes önfegyelmezés eredménye. Csapkodom őket, mint a legyet. „Jó bornak nem kell cégér.” A jó termék választása bizony fáradságos és időigényes. Nem lékelhetek meg minden csomagolást! Úgy járok el, mint szüleim a jó dinnyével: magjait eltették.

Szólj hozzá!

AZ INTELLIGENS EMBEREK BOLDOGABBAK? - E. Stern, Zürich – ZEIT/RózsaS

2022. november 10. 19:24 - RózsaSá

AZ INTELLIGENS EMBEREK BOLDOGABBAK? - E. Stern, Zürich – ZEIT/RózsaS

Elsbeth Stern (64), az ETH-Zürich viselkedéstudományi tanszékét vezeti. 20 éve kutatja, hogyan hat az IQ az egészségre, a párkapcsolatokra, a karrierre. Tudja, hogyan járnak pórul a nagyokosok.

ZEIT: Az okosok tényleg boldogabbak?

Stern: Van két, egymásnak ellentmondó lelet. Egyrészt az intelligensebbek céljaikat jobban elérik. Ez boldogít. Ha azt érzik, szabadon dönthetnek, elégedettebbek. Eleve így választják meg feladataikat, környezetüket. Másrészt pl. az öngyilkosok is valamennyire intelligensebbek. Ám ebből nem következik, hogy az intelligencia boldogít. Szerencsére, a suicid-szám nagyon alacsony, ezért nem reprezentatív. Nem állítható, hogy a növekvő intelligenciával több lenne az öngyilkos.

Z: Ön a könyvében („Intelligencia”) azt írja, az intelligencia „egy protektív faktor a negatív életesemények ellen”.

S: Ők nem maradnak soká munka nélkül, kevésbé zuhannak mélyszegénységbe. Ritkábban lesznek akaratlanul terhesek, kevesebben válnak és kevesebben kerülnek börtönbe. Nem gondolják: „Jól fog elsülni”, hanem kalkulálnak a worst-case-szenario-val is. Ha pl. a ciklusom közepén szexelek, nem gondolom, „úgy sem lesz semmi”, fölösleges védekeznem. A bohémok eufóriát élhetnek át, de könnyebben is hozzák magukra a bajt.

Z: Az okosabbak ritkábban bűnöznek?

S: Egy rendőrpszichológus mondta egyszer nekem, csodálkozik, hogy a piti-bűnözők IQ-ja milyen alacsony. A kutatás szerint az IQ 75-ösöknél hétszer annyi a bűnöző, mint a 125-ösöknél. (Azok nem hagyják magukat megfogni!RS). Nyilván az eszesebbek jobban fölmérik a kockázatokat, vagy más utat választanak. (Pl. a miniszterelnökit.RS).

Z: Az US-pszichológus, Daniel Goleman szerint az intelligencia nem olyan fontos a sikerességhez, még a szakmában sem. Az érzelmi és a szociális képességek fontosabbak. (A hízelgők, a szinészkedők is „sikeresek”!RS).

S: Quwatsch! Az érzelmi elem csak 5-7%-ot tesz ki a karrierben – a klasszikus kognitív intelligencia viszont 30%-ot!

Z: Az intelligensebbek többet is keresnek? A pénz is boldogít.

S: Az összes személyiség-ismérv közül az IQ hat legjobban a jövedelemre. Ám ez a hatás nem óriási, pénzhez sok módon lehet jutni. Az intelligens emberek célja nem föltétlen a meggazdagodás. Ám ők jobban kiismerik magukat a gazdaságban és jobban fölmérik a pénzügyi kockázatokat.

Z: És egészségesebbek is?

S: Valóban, és tovább is élnek. Jobban tudják, mi árt az egészségüknek, bár nem mindig tartják magukat ehhez. Ritkábban próbálják magukat kibeszélni, egyensúlyra törekszenek. Ha túlsúlyos vagyok, nem teszek rá még egy lapáttal a dohányzással. Ám úgy az alkoholt, mint a túlsúlyt és a dohányzást is kivették a statisztikából. A bőrrákot szintén, bár nem nagyon okos dolog agyonégetni a bőrünket a napon. Így is maradt: az intelligensebbek valamivel tovább élnek – de nem a viselkedés miatt.

(Az örökölt gének a döntők!RS).

Z: Hanem?

S: Még nem tudjuk. Talán, mert az intelligencia egy általános robusztusságot jelent, de ez csak hipotézis. Az intelligencia: képesség, információkat gyorsan földolgozni és a rendelkezésre álló tudással újat létrehozni. Ehhez persze fontos az infók tárolása. Még fontosabb a nem relevánsakat félre tenni – csak ekkor használhatjuk hatékonyan a gondolkodás-forrásainkat. Az a kérdés, milyen jól tudjuk a világot szétválogatni.

Z: Egyáltalán, ki számít intelligensnek?

S: Az IQ középérték 100, 115-ön felül átlagon felüli intelligenciáról beszélünk. Ilyen a lakosság 15%-a. 130-tól fölfelé (2%) jönnek a rendkívüli tehetségek. (Mint pl. Hitler.RS).

Z: Ezek kissé aszociálisak?

S: Sokan így hiszik, talán irígységből. Kiegyenlítő igazságosság lenne. Ám a magas IQ nem szorgalom, hanem adottság kérdése. Ugyanúgy vannak közöttük is introvertáltak és extravertáltak is. A túl intelligens emberek nincsenek úgy ráutalva a szociális kontaktusokra. Mi mind igényeljük a társaságot, csak kérdés, kiét? Olyanokat keresünk, akik hasonlóan intelligensek, mint mi. Az okosoknak nincs kedvük kevésbé okosokkal kvaterkázni, mivel jóval öntudatosabbak és mindent jobban tudnak. Akkor inkább leszek egyedül, mondják.

Z: Önnel is így van?

S: Igen, néha. Az intelligenseket az boldogtalanítja, ha nem élhetik ki intelligenciájukat. Nem szívesen figyelnek azokra, akik náluknál butábbak.

Z: És ha ez a főnökük?

S: Rázós! Rossz fölállás, különösen, ha észre sem veszi. Ha ügyes, engedi munkatársait, vessék be intelligenciájukat. Ez aztán mindenkinek jó. Ha főnök vagyok, reagálnom kell a váratlan dolgokra, ez elterel céljaimtól. Magas IQ-val ne legyünk főnökök. Ekkor teljes erővel koncentrálhatunk kitűzött célunkra.

Z: Különböző IQ-knál van különbség a személyiségben?

S: Csak egyetlen pontban: az intelligensebbek nyitottabbak az új tapasztalatokra. Az új által nem érzik magukat fenyegetve. Bíznak magukban, hogy azzal is megbírkóznak.

Z: Mennyire tudjuk fölbecsülni saját intelligenciánkat?

S: Nem igazán jól. Legtöbben túlértékelik, de partnerükét még inkább. (Okos, mondják rám, csak, mert a chess.com-on 1400 pontnál tartok. Nem okos – tanulékony!RS).

Z: Mennyire megbízhatók az IQ-tesztek?

S: Az IQ nem úgy mérhető, mint a testmagasság vagy a testsúly, de jobban, mint a többi pszichikai személyiség-ismérv. Ám ez mindig relatív, a maradék lakossággal vetjük egybe. Ha a világon csak egy ember lenne, súlyát és magasságát meg lehetne adni, de nem az IQ-ját. Nem mérhetné senkivel szemben.

Z: Ön is megmérette az IQ-ját?

S: Természetesen. Akkor gondoltam, IQ-kutató leszek.

Z: És hány pontja lett?

S: Azt nem mondom meg. Nem szeretném viselni, mint a testmagasságomat. És egy másik teszt mást hozhat ki.

Z: Úgy mondta, az IQ tiszta szerencse. Tényleg nem változtathatunk rajta?

S: Ez tényleg fogantatásunk génlottójától függ. Nem fair, mert ma az életben több IQ-ra van szükség. Régen a testi erő számított többet.

Z: Szorgalom, motiváció sem segít?

S: Valamennyire. Egy tanulmány azt állította, hogy az iskolában az önfegyelem fontosabb, mint az IQ. Csakhogy a gyerekek IQ-ja hasonló volt, ezért emelkedett ki az önfegyelem. Ráadásul matekbólvizsgáztak, ahol a szorgalom javíthat valamit. De azt nem is kérdi, van-e nembeli különbség?

Z: Gondoltam, nincs, csak a térbeli érzékelésnél, ahol a férfiak jobbak.

S: Valóban. Az IQ-skála két szélén kevesebb a nő. Ám ha a karrier tisztára IQ-kérdés lenne, a matekprófok 1/3-a nő lenne! A nők intelligenciájukat nem bonthatják ki annyira. Ez társadalmi probléma: nemük, származásuk sokakat megakadályoz intelligenciájuk érvényesítésében.

Z: Az intelligenciának semmi hátránya sincs?

S: Gyakoribb a rövidlátóság. Nagyobb agy, nagyobb szem. Ám az összefüggés csekély. Az intelligencia nem káros!

ZEIT, 10. 11. 2022

Sind intelligente Menschen

glücklicher, Frau Stern?

KOMMENT

*Az értelmiségi munka megvetendő.

*Könyvet írni bűn.

*Az információ méreg.

*Általában mindenki hülyeséget csinál.

Az ökologista mindig örül:

-Ha süt a nap, melegszik a naphőgyűjtője.

-Ha fúj a szél, forog a szélkerék áramfejlesztője.

-Ha esik az eső, locsolják a kertjét.

-Ha hideg van, kikapcsolja a hűtőjét.

Kertészkedjünk, borászkodjunk, gyűjtsünk vetőmagokat, neveljünk állatokat!

Könnyű más kenyerét enni. Aki a saját kertjéből lakik jól, mindent másképp lát. Ha magam krumplit termelek, az más, mintha csak bemondom a rádióban.

Marad az ember, ha játszik. Minél többet játszol, annál kevesebbet vásárolsz.

Ne múljék el nap ének és tánc nélkül!

Idd a borod és tiszteld az istent!

Tilos minden globalizáció-vita, mért szednéd a világ összes gondját a nyakadba?

A világot nem válthatjuk meg, de a saját lelkiismeretünket igen.

Az ember fékezze meg az eszét és fedezze föl a kezét!

Ösztönödre hallgass, ne az eszedre!

A ma forradalmárja kertjében kapál, vagy a gyerekével játszik.

Mindehhez nem kell több, csupán egy csöpp jó ízlés és emberi mérték.

Még egy kicsi és mindnyájan a föld alatt vagyunk.

Mért ne tennénk valami jót?

RS

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása