BÖRTÖNBE KÖRNYEZETBŰNÖZÉS MIATT – ZEIT Hamburg/RózsaS
Amikor az ítélet elhangzik, Jair Bolsonaro elsápad a vádlottak padján. Az NGO AllRise följelentése után 15 év börtönt kap emberiség ellen elkövetett bűntettért.
Ám ez sajnos csak egy szcenárió, a brazil elnök továbbra is büntetlenül irtja az esőerdőt és az ott lakókat. 2021 okt. 12-én az osztrák AllRise pert indított ellene a hágai nemzetközi bíróságon. A vád: Az erdőirtás egész régiók kiszáradásához vezet, életalapok semmisülnek meg, éhínség és kiűzetés a következmény.
Vasárnap kezdődik Glasgow-ban a 26. UN-klímakonferencia. Boris Johnson: „Az emberiség fordulópontja.” 6 éve a párizsi ígéretek után ennek semmi jele. Most konkrét tettek kell, hogy következzenek: Az emissziókereskedelem szabályozása, pénz szegény országok zöld transzformációjára. A helyzet nem rózsás: A kibocsátások továbbra is növekednek, a szerződött államok messzemenő klímacélokat hirdettek meg, ám meg sem közelítették. Kína tovább építi szénerőműveit, Ausztrália folytatja a szénbányászatát. Németország továbbra is a világ legnagyobb barnaszén-termelője marad és tovább pénzeli az olaj- és gázprojekteket. A fölmelegedés prognózisa 2100-ra: 2*C. Az 1,5*C cél nem valósul meg.
Ön-elkötelezettség nem elég, kényszer szükséges, vagyis bírósági ítélet. A márciusi német alkotmányvédőbírósági ítélet alapvető és irányadó. Világszerte perek indulnak vállalatok, államok, politikusok ellen. Némelyek tárgya a klímaszerződések betartása, mások kártérítést követelnek, megint mások politikusokat és cégvezetőket akarnak lecsukatni. A perelő jogászok egyre kreatívabbak, újra definiálják az emberi jogokat, innovatív perstratégiákat tesztelnek. Lehet-e a természet maga jogi szubjektum, fák és folyók rendelkeznek-e joggal, a természetrombolás bűntett-e – egy ökocid?
Johannes Wesemann (50), AllRise-alapító: „Úgy gondoltam, ezt csinálom egy évig, aztán megint teniszezem.” Egy előadása címe: Mindent kétségbe vonni. Szokásokat változtatni. Újdonságokat megengedni. Miért ne menne ez a nemzetközi joggal is? „A bolygó Bolsonaro ellen” egy éve indult, 300 oldal a perirat. Brazil környezetvédők szolgáltattak adatokat az Amazonas-vidékről, nemzetközi jogászok kerestek fogódzókat, Fridericke Otto csoportjával Oxford-ban az erdőirtás következményeit tárta föl. 1,7 mrd t CO2 kobocsátásáért perelik a brazil elnököt, az évszázad végéig 180 000 hőséghalállal kell számolni.
Ám még az sem biztos, hogy a túlterhelt Hágai Nemzetközi Bíróság egyáltalán befogadja a vádat. Kétséges, hogy a bírák ezen bűntett új értelmezését elfogadják-e? Emberiség elleni bűntett eddig csak a civil lakosság vonatkozásában elfogadott, a környezet ellen nem. Ám az AllRise-nek és vádló társainak épp ez a céljuk: A környezetrombolás értessék úgy, mint az emberi jogok durva megsértése.
Sokan nem helyeslik, hogy a bíróságok legyenek a klímaharcok hadszínterei. Nem mindenütt vannak független bíróságok. Nem mindenütt ismerik el a politikusok és a vállalatok az ítéleteket. Németországban a koalíció rögtön reagált a Karlsruhe-i ítéletre. Politikusok azt vetik a bíróságok szemére, hogy túllépik kompetenciájukat és a politikusokra, parlamentekre saját klímapolitikájukat kényszerítik rá. Ha politikai többség nélkül juttatnák érvényre a klímavédelmet, ez jót tenne a klímának, de ártana a demokráciának.
Ami közvetlenül a klímaperek ellen szól: évekig tartanak. Míg végre 2019-ben a holland legfelsőbb bíróság a kormányt szigorúbb klímavédelemre kötelezte, 4 év telt el. Az emelkedő tengerszintek és az olvadó gleccserek nem várják meg a bírósági ítéleteket.
Ahol a veszély a legnagyobb, egy csoport jogász és egyetemista, a több ezer km-re levő bíróságtól várja a megoldást. Solomon Yeo (26) segít faluja lakóinak a klímaváltozásra való fölkészülést – a Salamon szigeteken. A Csendes óceán miniállamait „fuldokló” szigeteknek nevezik. A betörő tenger már ültetvényeket, házakat, szántókat, temetőket nyelt el. A sós víz tönkre teszi az ivóvíz forrásait. Az egyre hevesebb viharok egyre több települést pusztítanak el. „Az emberek újjáépítik, de nem bírják örökké.” - mondja Yeo társa, a Fidzsi szigeteken élő Vishal Prasad (Pacific Islands Students Fighting Climate Change).
Ők olyan országokban élnek, melyeket a világközösség gyakorlatilag leírt. Reményük a hágai bíróság, az ENSz legfelsőbb igazságszolgáltató szerve. Prasad és társai nem a nagy kibocsátókat, az USA-t, Kínát akarják perelni, hanem egy jogi szakvéleményt kérnek, mely az államokat kötelezné, hogy a mai és a jövő nemzedékeket megvédjék a klímaváltozásoktól. Ilyen szakvéleménynek nagy ereje lenne, segítene megváltoztatni a nemzetközi normákat, amennyiben a klímavédelmet emberjogi védelemnek mondaná ki. Ebből állami kötelezettségek lennének levezethetők, az államügyészek világszerte jogi fegyvert kapnának ahhoz, hogy az erdőirtást, mint környezeti bűntettet üldöznék.
Ez segítene a károsult embereknek, akiknek pénzre van szükségük, hogy a partokról áttelepülhessenek, szántókat bérelhessenek, gátakat építhessenek, gazdaságukat megújulókra állíthassák át. A korábban eldöntött összegek csak hiányosan folytak. Yeo és társai hónapokat kampányoltak, tüntettek, miniszterekkel vitatkoztak, míg Vanuatu sziget kérvényezte a jogi szakvéleményt. Egy a „fuldokló” szigetek közül, Palau, már 2011-ben tett egy ilyen próbálkozást, de visszakozott, miután megfenyegették, hogy megvonják tőlük a fejlődési segélyt.
Időközben a helyzet kedvezőbb lett, jogilag jobban fölkészültek, hivatkozhattak a párizsi egyezményre és az USA-ban, Európában is viharok, aszályok kezdtek kárt okozni. 2023-ra várják a 15 bíró döntését Hágából. A fosszilisok égetése azonban addig is tovább folyik, az olaj- és a szénüzlet magas profitokkal csalogat. Ha meglesz a hágai döntés, az sem rettenti el a politikusokat és a vállalatvezetőket. Ami biztosan hat rájuk: Ha magatartásuk sokba fog nekik kerülni.
Az óriás olajcégek jogászai sosem gondolták volna, hogy egy rákfajta, a kaliforniai tarisznyásrák fog nekik gondot okozni. A tenger fölmelegedése az USA nyugati partjainál lehetővé tette mérgező algák elszaporodását, melyek az ínyenc rákot is megmérgezték. Sok halász elvesztette munkahelyét. A Pacific Coast Federation of Fishermen’s Associations beperelt 30 olajcéget, köztük a Chevron-t, az ExxonMobile-t és a BP-t is. A halászok mellett a tengerparti városok, New York, San Francisco és Baltimore is bíróságra mentek, hogy tengervédelmi költségeiket fizessék meg az olajcégek. A perui gazda, Saúl Luciano Lliuya, beperelte a német RWE-t, hogy fizessen neki árvízkártérítést. Városa, Huarez fölött egy tó növekszik, az olvadó gleccserek miatt. A feljebbviteli bíróság Hamm-ban megalapozottnak ítélte a vállalat felelősségét. Ha a gazda nyer, az ítélet precedens lesz.
2021 májusában egy holland bíróság arra kötelezte a Shell-t, csökkentse 45%-kal CO2 kibocsátását. 7 környezetvédő szervezet és 17 000 polgár perelt. A bírák az európai emberjogi konvencióra és az élethez való jogra hivatkoztak. Ha az ítélet jogerős lesz, a konszern vagy zsugorodik, vagy áttér a megújulókra. A fölmelegedés versenyt fut a felelősségre vonással. Légi társaságok, kémiai és agrárcégek is büntethetőek lehetnek. Gyors klímavédelmi intézkedésekre kényszeríthetik őket.
A brit jogász, Philippe Sands, egy lépéssel tovább akar menni. „Ha egy konszern pár száz millió €-t fizet, az egy dolog. De más, ha a főigazgató attól retteg, hogy az államügyész kopogtat az ajtaján.”
A brit Stop Ecocide NGO-val kezdeményezi, hogy az ökocid büntethető legyen. Ez a nemzetközi bütetőjog új tényállása lenne, a népirtás és az emberiség elleni bűntett mellett. Akkor nem kellene arra várni, hogy pl. Bolsonaro esetében, egy már fennálló tényállás új értelmezést kapjon. Sands: „Higgyék el, semmi más nem hat jobban, mint a börtönnel való fenyegetés.” Hónapok munkája után bemutatták a jogilag elfogadható tervezetüket, amely a legnagyobb környezetrombolásokat állítja fókuszba. A római nemzetközi büntetőbíróság tanácsa (Römisches Statut für den Internationalen Strafgerichtshof)123 tagja közül 80 államnak kell a javaslatra szavazni. Sands optimista, sok pozitív reakciót kapott, köztük az ENSz főtitkáráét is.
A nemzetközi jog forradalma lehetne, ha politikusokat és vállalatvezetőket lehetne lecsukni környezetkárosításért. Az ökocid nemcsak olyan környezetbűntetteket foglal magába, mely emberekkel kapcsolatos. Sands: „Akkor is bűntett, ha egy embert sem károsít. Pl. egy faj utolsó példányának kiirtása. Antropocentrikus helyett ökocentrikus szemlélet felé tartunk.” Néhány nemzeti igazságszolgáltatásban ez a koncepció már helyet kapott. Kolumbia és Ecuador államokban a bírák a környezetrombolás-perekben az erdőket és a folyókat jogi alanynak tekintették. A belga, a svéd, a spanyol parlamentekben az ökocid, mint büntetendő tényállás, már napirenden volt. Franciaország hozott is egy ilyen törvényt, bár puskaporos hangulatot váltott ki.
Sands 2016-os könyvében (Visszatérés Lembergbe) két jogász küzdelmét írja le, akik 1945 után azért harcoltak, hogy a népirtás, mint tényállás kerüljön bele a nemzetközi jogba. „Bolondoknak nézték őket, erre nincs precedens, az indítvány kilátástalan. Mára a genocid bűntettnek számít. Így lesz az ökociddel is. A nyilvános vita a bírákat is befolyásolja, ők is emberek, akiknek gyerekeik vannak. Ezért hiszem, hogy a változás visszafordíthatatlan. Az idő szorít. A kormányok el kell, hogy kötelezzék magukat. Németországnak fontos szerepe lesz.” Sands reméli, az új német kormány javaslatát támogatni fogja.
ZEIT, 28. 10. 2021
Zeugen der Anklage
