JANDIAL, AZ ÁLOMKUTATÓ – SPIEGEL/RózsaS
Rahul Jandial (51) US-agysebész.
Sp: J. úr, miről álmodott az éjjel?
J: A tervezett beszélgetésünk járt az eszemben, az Alpokat láttam magam előtt. Álmaimban a képek erősen dominálnak.
Sp: Akkor az Alpokat Németországgal köti össze. Legtöbb ember álma nem ilyen festői. Sokan elfuserált vizsgáról álmodnak, vagy arról, hogy üldözik, esetleg valahonnan leesik. Ilyen mikor szokott lenni?
J: Agyunk alváskor sem pihen. Aktív – de teljesen más módon. Az álmodó agy érzelem-érzékeny és képzelőereje csúcsán van. Ezzel ellentétben a logikus gondolkodás visszafogott. Ez félelmeknek ad teret, amiket ébren gyorsan alaptalannak minősítenénk.
Sp: Ön agysebész és rákos betegeket műt. Ez igen precíz munka. Mi vonzotta annyira az álmokhoz, hogy még könyvet is írt róluk?
J: Egy ébren levő beteget műtöttünk. Csak így tudhatjuk, milyen mélyen szabad vágnunk anélkül, hogy megsértenénk egy fontos funkciót. Piciny elektródákkal különböző területeket ingereltünk, hogy lássuk, mi a funkciójuk – pl. a beszédképességben. Egyszerre azt mondja a beteg: „Oh, ez egy rémálom, ami gyerekkorom óta kísért. Égő autóban rekedtem.”
Sp: Ez a rémálom a beteg agyának bizonyos részében rögzült?
J: Igen. Az ilyen visszatérő álmokat valószínűleg egy aprócska idegsejt-áramkör aktiválja. Épp ezt találtuk el.
Sp: Ki is kapcsolhatták volna az áramkört?
J: Ilyen műtéteknél jéghideg vízzel valóban lefékezhetünk bizonyos ideg-áramköröket. Teljesen kikapcsolni nem szabad, mert más funkciójuk is lehet.
Sp: Miért álmodunk?
J: Kérdezze inkább: Miért alszunk? Azért alszunk, hogy álmodjunk. Ilyenkor az agy rendkívül aktív. Ennek nyomós oka kell, hogy legyen, mert ez sok energiába kerül. Egy elmélet szerint álmunkban rögzítjük a tanultakat. Másik magyarázat, hogy az álmodás egy beépített terápia élményeink földolgozására. Úgy vélem, azért álmodunk, hogy az agyunk érzelmi és kreatív kapcsolóköreit egy ideig minden kényszertől és korlátozástól megszabadítsuk. Amikor aztán fölébredünk, szellemünk racionális része veszi át ismét a vezetést és nekiláthatunk napi teendőinknek. Álmodással kreativitásunkat eddzük, arra az esetre, ha másnap szükségünk lenne rá.
Sp: Nem kell a testnek is kipihennie magát?
J: Igen, de ehhez nem kell több órát ágyban feküdnünk. Az alvás az agynak kell. Eközben nagy energiákat emészt föl, glukóz formájában. Az elektromos aktivitás a csúcson, ezt mutatják az alváslaborok EEG-jei.
Sp: Az agy sosem pihen?
J: Így van. Ezt nemcsak Önnek nehéz elképzelni. Régen az emberek hittek az álomi szörnyekben és démonokban. Ébredéskor azt hitték, ezek valósak.
Sp. Ilyen éjszakai csúcsteljesítmények után miért nem emlékszünk mindig álmainkra? Most nem tudnám megmondani, mit álmodtam az éjjel.
J: Ez egy védőmechanizmus, hogy ébrenlétkor az álmok nehogy bezavarjanak. Ám tanulni lehet, hogyan idézzük föl álmainkat. Azt a fázist kell elkapnunk, amikor az agy épp ébrenlétbe megy át. Ez nem megy egy csapásra. Én megengedem magamnak, hogy ne használjak ébresztőórát, csakhogy ezt az átmenetet átéljem. Tanács mindenkinek: Ébredés után ne kapkodjunk rögvest a telefonunkhoz, ne ugorjunk ki sebesen az ágyból! Ezt a ködös szakaszt használjuk ki arra, hogy visszaemlékezzünk álmainkra. Az álmodó agy érzelmi és kreatív módra kapcsol, amit ébren nem érhetünk el. Olyan álmok keletkezhetnek, melyek önmagunkat teljesen más fényben láttatják.
Sp: Álmodásnál mely agyrégiók rendkívül aktívak?
J: A lombikus rendszer pl., ahol többek között érzelmeink is születnek. Ez a rész alváskor olyan aktivitásszintet és energiafogyasztást ér el, amely ébren biológiailag egyenesen lehetetlen. Álmunkban az agy bizonyos struktúrái veszik át az irányítást. Ezt én „imaginatív hálóműnek” nevezem. A logika hálóműje pedig szinte teljesen kikapcsolódik. Ezért pl. nem oldunk meg álmunkban számtanfeladványokat. Álmaink nem kell, hogy az idő, a tér vagy az értelem szabályait kövessék.
Sp: Ezt célzottan ki lehet használni?
J: Mindenki megtanulhatja, hogy álmában tudatosítja, hogy álmodik. Ezt az ún. lucid álmodást pl. sportolók alkalmazzák, hogy bizonyos mozgásfolyamatokat begyakoroljanak. Ez úgy tűnik, működik! Válásokat jobban földolgozhatunk, ha álmunkban a volt társunkkal való konfliktusokat oldunk meg.
Sp: Az álomfejtésről sok könyv szól és app is. Ezek mennyire segítenek?
J. Nem találom meggyőzőeknek. Az álom az Ön agyában születik. Ha egy hídról álmodik, az nem jelenti föltétlen ugyanazt, ha én is egy hídról álmodom. Ez a híd vezethet egy új élethez, egy régi szerelemhez vagy lehet életünk végének hídja. Az Ön álmait az Ön agya hozza létre. Ezeket csak Ön értelmezheti. 5 álomfélét különböztetek meg. Először vannak olyanok, amiket meg sem kell fejteni. Ön egy előadásra készül és álmában meztelenül áll a színpadon. A második csoport az élet egy bizonyos szakaszában lép föl. Az élet vége felé sokan a megbékélésről álmodnak, terhes nők születendő gyermekükről. Aztán vannak univerzális álmok, amilyeneket szinte mindenki átél: rém- és erotikus álmok. A következő csoportot „Junk-álmoknak” nevezem. Véletlenképek futnak át, ahogy ébren is jelentéktelen gondolataink vannak. Az ötödik álomféle nagyon érdekes. Ezek érzelemmel teli, fülledt képek, amelyek hatását ébredés után is érezzük. Ezek segítenek az önismeretben.
Sp: Befolyásolhatjuk álmainkat?
J: Mindenképp. Ahogy van egy fázis, amikor az agy az álomállapotból fölébred, úgy van egy folyamatos átmenet az ébrenlétből az álomba. Ha képet képzelünk el arról, amiről álmodni szeretnénk, az beválhat.
Sp: Egyes álommotívumok évtizedek óta nem változnak, holott környezetünk állandóan. Mért nem álmodunk pl. smartphone-unkról vagy arról, hogy követőinket elveszítettük az Instagramon?
J: Erről még nincs elég kutatás. Az állandó vizuális inger telefonjaink és a social media által meg fogja teremteni saját álomvilágát.
Sp: Eljő a nap, amikor a mesterséges intelligencia kiolvassa agyunkból álmainkat?
J: Ha egy fát néző embercsoporton agyscan-t végzünk, kiderül, a fa milyen aktiváló sémát mozgósít az agyban. Megfordítva, az agyba belenézve megkaphatjuk, hogy a személy egy fát néz. Tehát az ilyen felvételek elárulhatják, hogy valaki a természetről vagy épületekről álmodik.
Sp: Halálunk előtt az agy még egy utolsó nagy teljesítménye az álmodás.
J: Amikor a szív megáll, az agy elektromos energiákból és messenger-anyagokból egy tűzijátékot kreál. Ezt a haldoklók EEG-jeiből látjuk. A szív egy utolsó nyomással még egyszer vért és energiát juttat az agyba. Halálközeli élményű emberek lenyűgöző vizuális és érzelmi benyomásokról számolnak be - mint az álmodásnál. Halálunkkor az agy még egy utolsó hatalmas álmot gönnol nekünk.
SPIEGEL, 29. 6. 2024
KOMMENT
"Azt álmodtam, hogy két macska vagyok és játszom egymással." (Karinthy)
