OLVAD A CUKORHEGY -Zuckerberg metaverse, web 3.0 odalett/ZEIT/RózsaS

Nem is olyan régen az emberiség jövője a virtualitásban leledzett. A válságsúlytotta világ menedéke a metaverse párhuzamos tér lett volna. Virtuális művészi alkotásokat lehetett venni, a tulajdont digitális tamúsítványok (NFT) igazolták. Vagyont is lehetett az új digitális világba átvinni. A valóság egzakt lemásolása volt a web3.0-álom. Még egy ingatlan piac is kialakult, ahol virtuális telkekkel kereskedtek. Mintha a tulajdonlás csak puszta formalitás lenne, az, hogy az ember egy fizikai, vagy egy virtuális térben lakik.

Ám az NFT egy év alatt 90%-ot zsugorodott és a metaverse szintén kihalóban van. 1,5 év után alig 200 ezer user maradt, ami morzsányi a többi közösségi oldalak milliárdjai mellett. A Meta elbocsájtotta 10 ezer munkatársát és törli minden NFT-bejegyzését. Mentségként hozzák föl, hogy a VR-szemüvegek otrombák, az NFT piacot összeroppantotta a sok befektető-szerencselovag.

Ám a probléma sokkal mélyebb. Az új internet igérete, a régi ismert analóg világ reprodukciója, hiúsult meg. Miből áll a Metaversum és az NFT hozzáadott értéke? Az eddigi virtuális játékteret nem szélesítik. A jól ismert web2.0 kommunikációs lehetősége, képtulajdonlása magától értetődő. Egy kép tárolásához nem kell VR-szemüveg, sem tulajdon-tanúsítmány.

Walter Benjamin auróra-fogalma az egyedi csodálatát jelenti. A művészeti alkotás vonzereje nem az esztétikai minőség, hanem a „szinguláris műtermék”. Pl. Mona Lisa szemléléséhez nem kell a Louvre-ben tolongani, hanem odahaza kényelmesen le lehet hívni a hálózatról. Mégis milliók zarándokolnak a Louvre-ba, az eredeti aurája miatt.

A web3.0 ezt az elvet próbálja meg digitalizálni. Az NFT-k az internet számtalan képeit kisérli meg ősképekké változtatni. A hálózatok pedig a személyes fizikai jelenlétet próbálják meg virtuális térben szimulálni.

Ám a kivitelezés nehézkes. Egy példa a digitális művész, Beeple kapitulációja a fizikai művek aurája előtt. Két éve egy műve, a The first 5000 days, 69 M $-ért kelt el. Ma régi digitális műveinek olajfestményeit állítja ki.

Másik példa: A pandémia idején az online események és a meeting-ek virágkorát élték. Mára a többségnek elege lett a virtuális világból. A színházak, koncertek ismét telt házaknak örvendnek. Amikor decemberben az EU 400 ezer €-ért egy metaverse-partit kínált, összesen hatan jelentkeztek. Az analóg világ átcsapása digitális tükörképébe elmaradt. Az internet az egyedi és eredeti auráját nem képes közvetíteni. Ám ez nem jelenti, hogy nincs változás. Itt van pl. a TikTok, pillanatok alatt több mrd user-t fogott be. Ez egy új kulturális transzformáció-lépcső, egy teljesen más aura-elv, a sokszorosítás és az átruházás elve.

ZEIT, 5. 5. 2023 Aura für alle

ÖNVÉDELEM – Teendő szorult helyzetben – J. Körner – SPIEGEL/RózsaS

Johann Grollen Körner (56,) a Deutsche Sporthochschule Köln professzora, a tréningpedagógia és a martial research tanszék vezetője.

SPIEGEL: Körner úr, a szilveszteri események után, úgy tűnik, szaporodik az erőszak a rendőrök és a tűzoltók ellen.

Körner: Igen. Az alkohol és a tömeg kis helyen kedvez az atrocitásoknak. Ám az adatok szerint, bár a kisebb testi sérülések szaporodtak, a súlyosabbak ritkultak.

Sp: Tehát csak a híradás több?

K: Megnéztük a mentősök 3 éves bevetéseit. 363 000 bevetésből 30 esetben történt támadás, tehát szó sincs erőszakrobbanásról. Ezt hinni is veszélyes, növeli az agresszivitást.

Sp: Akkor fölösleges önvédelemre készülni?

K: Ezt azért ne higgyük. Erőszak bármikor érhet bennünket, főleg hétvégeken és ünnepnapokon, továbbá bármely kritikus hétköznapi helyzetben. Mi nemcsak kommandósokat és rendőröket készítünk föl, hanem munkaügynökségek, mentőszolgálatok, ügyvédi irodák, orvosi rendelők munkatársait is. Még a vakcinagyártókat is, amióta az oltás politikai téma lett.

Sp: Ön mikor volt utoljára kényes helyzetben?

K: Nem is olyan rég. Egy S-Bahn-ban vita támadt egy ellenőr és három fiatal között. Fölálltam és sikerült kimért, de határozott hangon a feleket megnyugtatni.

Sp: Nem félt, hogy Önt is megtámadják?

K: Nem. Pontosan fölmértem a helyzetet és megértést mutattam mindkét fél iránt. Amikor beavatkoztam, a vitázók figyelme rám terelődött és így a kedélyek lecsillapodtak. Persze, készen álltam egy támadásra, nem tettem zsebbe a kezem. Úgy álltam, hogy mindenkit jól láthattam.

Sp: És ha a többi utashoz fordul, hogy segítsenek vagy hívjanak rendőrt?

K: Kockázatos. Nem egyszerű, idegeneket segítségre rávenni. Sokan félnek, hogy maguk is dühösek lesznek és a helyzet elfajulhat. Sok ismeretlen faktor játszhat közre. Ám nyilván csak olyan avatkozzon be, akinek már van tapasztalata és a helyzet is szükségessé teszi.

Sp: Az Ön könyvének címe: „Magatartás erőszaknál”. Az első részben főleg a szembenállók megértéséről ír. A konfliktushelyzeteket csak empátiával lehet föloldani?

K: Nem, de jobb, ha nem is engedjük odáig, hogy fizikai önvédelemre kényszerüljünk. Sok tanácsadó könyv túlságosan is a testi védekezésre fókuszál. Először csupán két különböző érdekű ember találkozásáról van szó. A legtöbben egy vitából mindjárt tettlegességbe ugranak át. Az önvédelem legyen mindig az utolsó kiút.

Sp: Tegyük föl, egy csoport részeg focidrukker közé keveredem. Hogyan védekezzem?

K: Legjobb, ha a veszélyt idejekorán érzékelem és be sem szállok egy olyan vagonba, amely tele van üvöltöző drukkerekkel. Legyünk mindig éberek, figyeljük a többi embert. Gondolkozzunk, merre menekülhetünk? Milyen tárgyakat használhatunk föl védekezésül? Próbáljuk meg mások beszédmodorát, mimikáját, testtartását értelmezni.

Sp: Mit árulhat el a testtartás?

K: Ha zűr készülődik, különböztessük meg a hideg és a forró agressziót. Utóbbi érzelmi és spontán, ott valakit düh, gyász, pánik feszít. Gyakran már az is segít, ha meghallgatjuk, mi bántja. Nyugodt hangon szóljunk hozzá: Te dühösnek tűnsz, mi történt? Vagy egyszerűen kérjünk bocsánatot.

Sp: Alázkodjunk meg?

K: Nem. Csupán reagáljunk másképp, mint ahogy azt várják. Így csillapodik a helyzet. Egy verekedés mindkét félnek rossz. A forró agresszió harsány és meglepő, de könnyű élét venni. Ha két részeg verekedni akar, többnyire ún. alkoholos rövidlátásban szenved. Ezt ki lehet használni, mert a részegek erősen reagálnak a tompa ingerekre. Ajtóőrök közbelépnek és cukorkával kínálják meg őket. Ha valami finomságot kapnak, a vitát rögvest elfelejtik. Az erőszak továbbra is a kisagy területe.

Sp: És a hideg agresszió?

K: Az tudatos és racionális. Az agresszor pénzre hajt vagy elismerésre a csoportban. Mérlegeli a ráfordítást és a hasznot. Itt a deeszkaláció nem segít. Éles határokat kell húzni. Mell ki, kemény kiállás, szembenézés. Ez megérteti az agresszorral, hogy a túlkapásának ára lesz.

Sp: És ha ezek a pszichotrükkök nem jönnek be?

K: Elfutni! Ez gyakran lenézett megoldás.

Sp: Elfutni mindenki tud.

K: Ne higgyük! Sok minden félre mehet. Pánikszerűen elrohanunk, nem figyelünk a forgalomra. Vagy korán megállunk és nem nézünk magunk mögé, ott-e a támadó? Vagy teljesen lebénulunk („freezing”). Mint egy rémálomban.

Sp: Hogyan lehet megtanulni helyesen menekülni?

K: Pl. egy túlzsúfolt ruhaboltban. Adok magamnak egy startjelet és igyekszem fürgén, de higgadtan távozni. (Ha enged a feleségem. RS). Nem botladozom, nem lökdösődöm.

Sp: És ha nem sikerül lelépni?

K: Akkor marad a testi védekezés. Ezt gyakorolni kell, hogy reflexszerűen sikerüljön. A legegyszerűbb a kalapácsütés. Ököllel ütünk, mint a kalapáccsal. A térdlökést is ismeri mindenki. Behajtjuk a lábunkat és a térdünket erőteljesen fölfelé lökjük. Fő cél az altest. Önvédelemről beszélünk.

Sp: És ha lefognak vagy már a földön fekszem?

K: Legyünk készek a távolságfüggő sorozatra. Ha a támadó elég messze van, elfuthatunk. Ha a mellemen térdel, csak az ütés segíthet, altestre vagy a szemre. Mindkét fél megsérülhet, ez csak a végső módszer lehet. Hangos kiáltozás is segíthet, megijesztheti a támadót és védekezhetünk. Ha az ellenfél meglepődik, futás.

Sp: Ezt hogyan lehet gyakorolni?

K: Az ütéseket és a rúgásokat egy matracon gyakorolhatjuk. Adj magadnak egy parancsot és támadd meg a matracot. Ismételd meg ugyanazokat az egyszerű ütéseket és rúgásokat. Ez igen hatékony. Nem lankadni, tovább ütni, gyorsan nulláról százra jutni. Ha a veszély elmúlt, gyorsan le kell nyugodnunk, ez is hozzátartozik az edzéshez.

Sp: Egy Hamburg és Kiel közötti vonaton egy őrjöngő férfi késsel támadt az utasokra, kettőt megölt. Hogyan viselkedjünk egy ilyen késes támadáskor?

K: Attól függ, mikor szembesülünk a támadóval. Ha már többeket megkéselt és hirtelen előbukkan a sarkon, csak egy út lehet: „Be more violent”. Csak az erős ellenerőszak jöhet szóba. Ha a támadás előtt vagyunk, több opciónk lehet. Zárjuk be embertársainkat a vonat-WC-re vagy egy kupéba. Szorítsunk magunkhoz táskát, kabátot, PC-t.

SPIEGEL, 28. 1. 2023

»Hauptziel ist der Unterleib«

KOMMENT

Többször jártam a Deutsche Sporthochschule-n Kölnben. Könnyű nekik! Csupa szép szál, deli legények és lányok!Papíron könnyű hősnek lenni. Tömegtársadalomban, sűrűn lakott területeken, bizonyos helyeken, könnyen ránk támadhatnak. Legyen a testi épség az első, a támadó minden mást vihet. Ki se mozduljunk a lakásból? Ott meg leeshetünk a létráról!

ÖREGEDÉS ÉS LASSÍTÁSA - Süddeutsche Zeitung/RózsaS

Az öregedés már a nemzés után megindul. Apoptózis a neve a programozott sejthalálnak. Ha nem halnának a nemzés után sejtek el, káosz lenne. Minden őssejt kap egy parancsot, mi legyen belőle: csont, bőr, izom. A természet néha téved: bébik vékony úszóhártyát kapnak a lábujjaikra. A génkeveredéssel keletkezik a sokféleség. Ha az egyén élete végtelen lenne, ez a variabilitás nem jöhetne létre és az egész élet folytatása sem.

Ám mért nem maradnak az élőlények örökké fiatalok? Sebastian Grönke, őssejtkutató, Max-Planck-Institut für Biologie des Alterns in Köln: „Az öregedésnek valójában nincs semmi funkciója a szervezetben, ez egyfajta mellékhatás.” Lehetne más rendszer is, mint pl. a szélestalpú erszényesegérnél, amely párzás után annyira kimerül, hogy elpusztul. (Szerencsére, mi, férfiak, nem vagyunk ilyen egerek! RS).Lenhard Rudolph , Leibniz-Institut für Alternsforschung in Jena: „20-30 évesen elérjük maximális teljesítőképességünket. Utána csak gyöngülünk.” A 2021-ben született német lányok várható életkora 83,2 év; a fiúké 78,2 év.

(Nem fognak megöregedni, lásd végítélet órája. RS).

A test jelútjait, energiáit az evolúció úgy szelektálta, hogy a következő generáció fölnevelését elbírja. Persze lehetne a régiekre több energiát szánni, de akkor hiányozna az újaknál. Ez tékozlás lenne. Akkor egy faj sem versenyezhetne a többivel. A szinte perfekt állapot fönntartása rendkívül energiaigényes. Utána jön 30-40-50 év csökkenő üzemmód. Az evés biztosítja az energia-utánpótlást, ám a rendszer napról-napra kopik. Bár a sejtek rendelkeznek javítómechanizmussal, de ez az élet folyamán egyre bizonytalanabb.

A haj hullani és őszülni kezd, mert a pigmentgyártó melanociták gyöngülnek. Az izomerő alábbhagy, a bőr ráncosodik, cukor és keringési betegségek lépnek föl. Ina Huppertz,

Max-Planck-Institut für Biologie des Alterns in Köln: „Természetesen az öregedés a génekben kódolva van. Mellette környezeti hatások is gyengítenek. Mindkettő egyénenként más és más.” Az öregedés folyamata nem egyenes vonalú. Egy biztos: minél tovább él a rendszer, annál több hiba lép föl, pl. a kései anyáknál, akiknél a petesejt mutációk gyakoribbak. A DNA és az RNA működésekor „félreértések” fordulnak elő. Carlos López-Otín, Uni Oviedo: „Az öregedés több folyamat összjátéka. A rák, vagyis a sejtburjánzás ellentéte léphet föl: az elfáradás. Úgy a ráknál, mint az öregedésnél a sejthibák szaporodása játszódik le. A ráknál a sejthalál-mechanizmus romlik el és a sejtek túlszaporodnak. A testrendszer diszfunkciójának helyretételével foglalkozik a medicína. Sok esetben sikertelenül, mint a neurodegeneratív Alzheimer vagy Parkinson kórnál.

Az öregedés lefékezésére milliárdokat áldoznak. A parabiózis kísérletnél összenövesztettek egy fiatal egeret egy öreggel. Állapotuk kiegyenlítődött, a fiatal gyorsabban, az idős lassabban öregedett. Az érdeklődés a fiatalvér-terápia iránt megnőtt. A kutatás célja nem a 200-300 éves ember, hanem az alapfolyamatok megértése, az öregkor szenvedéseinek enyhítése. Az öregedés elsősorban természettörvények következménye – ezen változtatni nem lehet. Ha az orvosok valamelyik kapcsolópontban beavatkoznának, másutt zavar és rombolás lépne föl. Lenhard Rudolph: „Az őssejteket zavaró molekulák azonosítására törekszünk.” Az őssejtek mutálódnak és testrombolók is keletkeznek. Az immunrendszer ezt sokáig eredményesen megakadályozza, de egyszer nem győzi az összes gyulladásgócot kezelni: szívinfarktus vagy rák lép föl. Sok ember mutált őssejtjei sejtklónokat hoznak létre. Ez még nem betegség, de kockázat. Egyszer ezeket az immunrendszer nem lesz képes megölni. Ilyen klónok a torz vér-őssejtek, melyek a vérrel keringenek a szervezetben, különösen időseknél. A klónok gyulladáskeltő anyagokat küldenek szét, melyek a szöveteket rongálják. Így sérülhet a szív, a csont, a máj, a tüdő. Klón-killer szerek kockázatosak, nem tudni, milyen mellékhatásokkal járnak. Mintha egy toronyból kihúznánk egy téglát: vagy összeomlik, vagy nem. Kivesznek egy klónt, rosszabbak lépnek helyébe. Egyébként egyetlen „téglát” kihúzni sem lehet, hanem egyszerre többet. Alternatíva a gyulladásgátló terápia, a klónok valamennyire féken tartása.

Környezethatások öregíthetnek: NOx, lárma, alváshiány. Mindezeket egyszerre kutatni körülményes, egyet választottak ki: az éhséget. Pontosabban a túlevés elkerülését. Ha kevesebbet eszünk, a test lelassít – ez a legjobb életmeghosszabbítás. (Nem, ha kevesebbet iszunk? RS). A sejtben reparatúra- és recyclingmechanizmusok indulnak be, hogy a sejtet jó egészségben tartsák. Amikor egerek diétáját abbahagyták, a rágcsálók gyorsan kimúltak. Ám a diéta csak akkor használ, ha idejekorán, 30-50 évesen elkezdjük. A Rapamycin képes egerek életét meghosszabbítani – a diétához hasonlóan. Ha lenne egy ilyen orvosság, kedvünkre nassolhatnánk és fiatalok maradnánk. Az örökös aggódás is öregít. („Ne múljék el nap ének és tánc nélkül!” RS). Ám az ember él és bukdácsol, egyszer mindene fájni kezd. Ennek elejét venni, a testünket szerekkel manipulálni, hogy örökké fiatal maradjon, aztán egyszer holtan esni össze? Nem jobb, ahogy van: az élet minden fázisát végigfutni – az öregséget is? Halálunk, egy kitöltött élet után, nem tragédia. Porból lettünk, porrá leszünk.

Süddeutsche Zeitung, 4. 2. 2023 Alterung

KOMMENT

Reggel ütögessük végig izmainkat. Álljunk fejre, forduljunk ki a lepedő-hintában. (Youtube: Spine Exercise Inversion Swing Sheet Rozsa) Menjünk gyors-sétára, kocogásra. Az is öregít, ha kutatjuk. Minden csak klímarombolás. A vallások sorsleírásába belekontárkodik a tudomány. Minél több tudomány, annál kevesebb isten. Ha a szenvedést enyhíti, elfogadható áron, az jó. Ám én nem szeretnék egy istentelen világban élni. Üsd föl a Prédikátort a Bibliában: „Idd a borod és tiszteld az Istent!”

ÖREGEK A SZEMÉTDOMBON - Havonta 80 000 boomer megy nyugdíjba – SPIEGEL/RózsaS

Sok idős ember érzi magát kilökve, mellőzve. Bár a 60-on felüliek gazdasági, politikai és demográfiai hatalommal bírnak, Németországban – hol finoman, hol bruálisan – diszkrimináltak sorsára jutnak. „Az öregek fogják vissza magukat!”, hallani, főleg fiataloktól. Klaus Rothermund, a kormány idősbizottságának tagja (Altersberichtskommission der Bundesregierung), öregségkutató: „A lemondás normája. Ez embertelen. Mintha az élet idős korban kisebb értékű lenne.” Ez ugyan így direkt nem hangzik el, csak kicsit finomabban: „Az idősek adják át helyüket a fiataloknak!” Ebben nagy a társadalmi egyetértés. Madonna (64): „Az idősdiszkrimináció mérgezi a világot.” Harald Schmidt, szórakoztató iparos: „A demográfiai fordulat sokkal nagyobb téma, mint a klímaváltozás.” „What a drag it is getting old”, énekelte 1966-ban a 22 éves Mick Jagger. Ma, 79 évesen, még mindig táncol a színpadon.

Ricardo Villanueva Cruz, 68, 20 évig kosarazott a TSC Münster-ben, míg egyszer kitették mondván, már nem elég gyors. „Mintha ragályos lettem volna.” A Bund antidiszkriminációs hivatalához fordult, de választ nem kapott. „A társadalom kockázatosnak nyilvánít bennünket és kizár.” Herbert Friedrich Witzel, 73, önként jelentkezett a berlini esküdtbizottságba. Elutasították. „70-en felül nem szavatolt a megbízható megjelenés.”

Idősek bankban nehezebben kaphatnak kölcsönt, lakáskeresésnél becsapják orruk előtt az ajtót. Az autóbiztosításnál kétszer annyit kell fizetniük, mint az 55 éveseknek. A balesetkvóta ezt nem indokolja, a biztosítók magasabb kárösszegekre hivatkoznak. Reptereken és másutt a digitalizált eljárás meghaladja képességeiket (Frankfurter Instituts für Sozialarbeit und Sozialpädagogik). „A klímarombolásban ők az elsők, mint húsevők, plasztikhasználók és repülők.” »Meine Oma ist ’ne alte Umweltsau« (A nagyim egy környezetdisznó) - hangzott el egy WDR-videón az időseket kigúnyoló dal. SUV-okat (Sport Utility Vehicle) hajtanak, diszkont-sülteket zabálnak, évente tízszer luxushajozó egoistáknak mondták őket. A WDR bocsánatot kért. Greta Thunberg kifakadása is a nagyszülőknek szólt: „Elloptátok álmainkat és a gyerekkorunkat”.

Sibylle Berg, írónő az »ageism«-ról: „Az idősek megvetése az igazságossági és részesedési vitában egy vakfolt.” Sok fiatal úgy kerüli ki az időseket, mintha azok ragályosak lennének. Kapitalista mentalitás. „A rendszerben annak van értéke, aki teljesíteni szaporodni és aktívnak lenni képes.” Akik takarítanak, javítanak, gyereket neveltek föl, belerokkantak a munkába – azokon az időseken átnéznek. Berg-re sokan reagáltak. „A politika vesse be magát az idősekért, a fiatalok fogják föl végre, hogy munkahelyeiket az időseknek köszönhetik, gondoskodtak róluk.” A lenézés mellé társul az irígység. „Gazdagságukból nem adnak át, mért nem engedik át szép házaikat és lakásaikat a fiataloknak és tünnek el az idősotthonokban?” Jana Nikitin (Psychologie des Alterns an der Universität Wien): „Minden idős él át diszkriminációt, a munkapiacon, a reklámokban, az intézményekben.” Vinod Khosla, Sun Microsystems: „Ami az innovációkat illeti, a 45 éven felüliek gyakorlatilag agyhalottak.” Zuckerberg: „A fiatalok okosabbak.” Fiatalok, akik az igazságosságért és diverzitásért harcolnak, hajlamosak az idősek kizárására (»Journal of Personality and Social Psychology«, 2021). Pedig ilyen idős nemzedék, amely ennyire egészséges, hosszú életű és orvosilag ellátott, még soha nem volt.(…) SPIEGEL, 25. 3. 2023 Die Weisheit der Alten

KOMMENT

„Az öregségnek is meg vannak a maga jó oldalai!. -Egyet mondjál!” Szegény, magányos, öreg, beteg; saját házukban megfagyó idősek – hogy engedhet meg ilyet egy társadalom?

Kölnben történt, hogy idősek éjjeli edényüket a járókelők fejére öntötték. A 33 kockázati tényező egyike a fiatal-öreg polgárháború. A fiatalok leszavazzák az öregeket a parlamentekben, kirabolják és bezárják őket. Orbán einstandolta a magánnyugdíjakat. Az ötödik parancsolat (2Móz 20,12) így szól: „Tiszteld apádat és anyádat, hogy hosszú ideig élhess azon a földön, amelyet Istened, az ÚR ad neked!” Ma inkább: Rabold ki apádat és anyádat... A világ kifordult a sarkából, csalóka technika csapdájába esett. Húszévesek lesznek milliárdosok, méltatlanul jutnak óriási befolyáshoz. Nem szabad, hogy az unoka többet tudjon, mint a nagyapa. Nem is tud – az a tudás nem esszenciális. Csupa gombnyomogató szaladgál itt, de kenyeret sütni, tűzifát termelni, állatot nevelni nem tud. 50 felett már nem lesz új barátod. Meglehet, a régi rendszer sok jót is hagyott ránk. Mindig meglepődöm, amikor villamoson, uszodában, múzeumban jelentős kedvezményt kapok. Nyugaton ezt nem láttam. (Ott viszont magas a nyugdíj.) RS

 

OLCSÓ JEGY

ez a drága jegy

nekem mért ilyen olcsó

hát tudja

ön nyugdíjas

és nem biztos

hogy élve megérkezik

az előadásra

ÖSSZEVISSZA ALVÓ SZÍVBETEG LESZ – Süddeutsche Zeitung/RózsaS

Testünk idővel megkeményszik, az ízületek, izmok, szalagok zsugorodnak, a bőr ráncosodik, az erek rigidek lesznek. Ha még mész is rakódik le, a vér útja beszűkül és itt a szívszélhűdés, a szélütés, a „kirakat”-betegség. (A beteget megállítja a lábfájdalom.)

A m. vérnyomás, dohányzás, túlsúly és magas zsírértékek mellett, Kelsie Full (Vanderbilt University Nashville) a rendszertelen alvást is a rizikófaktorok közé sorolja. 2000 felnőttet figyeltek meg (45-84 éveset). Akiknél az alvásidő hetente +- 2 órát ugrált, azoknál 40%-kal gyakoribb a mészlerakódás a szívben és 12%-kal a nyaki artériákban. Érelzáródás fenyeget. Thomas Wetter, alvásorvos, Uni Regensburg: „Főképp a mélyalvás befolyásolja a vérnyomást és az anyagcserét. Minden krónikus alvászavar megváltoztatja az alvás mikrostruktúráját és rövid, észrevétlen fölriadásokhoz vezet, melyek zavarják az egyensúlyt. A következmény: m. vérnyomás, érkárosodás, szívritmus- és agyfunkció-zavar.”

A rossz vagy rövid alvás nem engedi a fölfrissülést, gyöngíti a figyelmet és az emlékezetet. Pedig az orvoslás pofonegyszerű: „Főképp az idősebbek jól teszik, ha fix alvásidőkre és -ritmusra szoknak rá. Ezáltal nemcsak az alvás lesz jobb, hanem a szívüket is jobban védik.” (Kelsie Full). Adott időben, 7-9 órát aludni, nem tűnik nagyon izgalmasnak, de véd bennünket a belső megkeményedéstől.

Süddeutsche Zeitung, 4. 3. 2023

Gute Nacht

KOMMENT

Nemcsak kellemes, de hasznos is: a parlamentben, milliós fizetés mellett szundikálni.

5 DOLOG, AMIT MEGTANULTUNK – TAZ 2023. JÚL. 1/RózsaS

1. Az AfD-t elfelezem, mondta F. Merz. A stratégiáját a CDU-nagygyűlésen tudtuk meg. Egy egyenruhás nő közölte világnézetét: A család az egy mama és egy papa. És ha a vonatban útitársunk nem úgy néz ki, mint egy 1950-es átlagnémet, retteghetünk. Akik az egyszerű világképért rajonganak, arra a pártra szavaznak, amelyik szerint régen minden jobb volt. Ezt mutatta Sonneberg vasárnap.

2. Az NZZ megoldja a német mizériát. Rossz kormányzás és az alternatíva hiánya terelte a szavazókat az ultrajobbosok közé. Az Unió nem alternatíva. Hogy Sonneberg-ben minden párt a CDU jelöltet favorizálta, sokakat a keletnémet Nationale Front-ra emlékeztetett. Svájcban nincs konkordancia-elv? A Bern-i kormány a mandátumokat egy varázsképlet szerint osztja el? Ezt nevezhetnénk egy összpártkormánynak, ha a zöldek is benne lennének.

3. Az egyház elveszített fél millió hívőt. A kereszténydemokraták gyökerei a politikai katolicizmusban keresendők. 2022-ben 522 821 hívő lépett ki az egyházból. Ennek ellenére a keresztelések és az esküvők száma emelkedett. A liberális katolikusok nem bíznak már az egyházban, de ragaszkodnak a hagyományokhoz. Ez egy jó terep lenne a CDU-nak.

4. Az alkotmányvédők Alois Brunner esetét elhallgatták. Ő SS-tiszt volt, deportácia-szakértő. A háború után Szíriában Aszad katonáit képezte ki. Az alkotmányvédők erről már 1960-ban tudtak, csak nem akarták nagy dobra verni. A hivatal új elnöke, Hans-Georg Maaßen sem adta ki az adatokat.

5. A monarchia sokba kerül

A brexit az UK-t válságba sodorta. Az állam kiadásai 5,1 M fonttal növekedtek. Ezt fedezte a tartalék.

ÖT TANULSÁG – Tageszeitung TAZ, Berlin/RózsaS

1 A NYELV ELÁRUL

Itt egy kis hír a Bundesland Berlinből, ahol az SPD a CDU-nak udvarol: A „Letzte Generation” (LG) ismét autókat állított meg. A fekete CDU-nak ez egy „gefundenes Fressen” (talált zaba), hogy rajtuk köszörülje a nyelvét. Mario Czaja: „Szélsőségesek. Kaotisták.” Iris Spranger, belügyminiszter: „Ha az autósok nekik mennek, sajnos, büntetni kell.” Demokrácia van.

2 BARKÁCSOLÓK A KLÍMAKATASZTRÓFA ELLEN

Lassan hullik le a lepel: A CDU&FDP a feneküket sem emelik a klímáért, csak mantráznak: „Jöjjön az új technika, legyünk technológia-világbajnokok” (Lindner). Tehát olyan találmányok oldják meg a problémát, melyek még nincsenek. Erre jöhet egy Dujardin. (A magyaroknál Kabos).

3 KUBICKI (FDP) BERAKJA AZ EGYHÁZAT A CSÓNAKBA

Ha a klímaválságot a szőnyeg alá kell söpörni, rögtön sok söprű akad. Hogy kevesen tapsolnak, az FDP-nél lassan esik le a garas. Civey-kutatás: Csak egyharmad helyesli, hogy az FDP a homokba dugja a fejét. Tehát K. bekapcsolja az inkvizíciót: Aki leragasztja magát az úttestre, az „bűnt követ el”

4 FOSSZILISEKRE RAHEDLI PÉNZ

Belzebub&Co. nem győzi égetni: 2023-ban 3,07 billió $ ömlik az olaj-, szén-, és gáz-konszernekbe – mennyei hozammal. A Blackrock, CDU-Merz kedvence, 263 mrd $-ral képviselteti magát. Csak az arány kedvéért: a Világbank 50 mrd $-t áldoz a klímára.

5 SUPERLATIVE FOR EVER

A Siegen melleti Ottfingen megkapta első erdő-leégését. 500 m2 erdő, 10 000 liter víz oda. Ugyanakkor 900 ha francia erdő égett.

taz, 22. 4. 2023

5 Dinge, die wir über den Klimawandel gelernt haben

ÖT, AMIT TANULTUNK – taz, Berlin/RózsaS

1

Szén-ügyben gyorsítani

A szénbányák 2038-ra zárnak, ám ez már késő. A zöldek a kormányban 2030-ra akarják a felszíni barnaszénfejtést Lausitz-ban leállítani. A Fridays for Future megrendelt tanulmány 2026-ot tartja megfelelőnek. Brandenburg politikusai tiltakoznak, ez addig kivihetetlen és veszélyezteti az áramellátást. Pedig erre megoldást találni az ő munkájuk lenne.

2

Fazék-koncert

Macron járja az országot, hogy növelje népszerűségét és megmagyarázza a nyugdíjreformot. De csak fazékdobolást kap. „Labasveréssel nem megy az ország előre.” Az Ifop szerint a franciák 70%-a túl autoriternek találja Macron-t. Talán vissza kéne vennie a hangerőből.

3

Montana a transzok ellen

Biden épp újra indult, amikor a rep-többségű Montana kizárta egyetlen transz képviselőjét a parlamentből. A demokrata hölgy kritizálta az anti-LMBTQ-törvényt. A rep-ek hetente kirukkolnak valamivel, a dragshow-tiltástól az iskolai föl(nem)világosításig. Élükön a floridai elnök, Ron DeSantis, aki az USA elnökségére is pályázik.

4

Az érzékenység növelhető

Bertelsmann kihozta, hogy már 70% kevesli a rasszizmus elleni intézkedéseket. Először a politika cselekedjen, aztán a hatóság, a bíróság, a rendőrség. Ferda Ataman, anti-diszkriminációs biztos: „Ez egy új korszak!”

5

A svábok leleményesek

Baden-Württemberg-ben egy új darázsfajt fedeztek föl, amit a land-elnökről, Winfried Kretschmann-ról neveztek el: „Aphanogmus kretschmanni“. Az elnök úr meg volt illetődve. Ha a szélturbinák ügyében is ilyen agilis lett volna, a „Ländle”-jében, mi is lekapnánk a kalapunkat.

taz, 21. 4. 2023

5 dinge, die wir gelernt haben

Vásárhelyi Mária: Csalódások kora

9/05/2023 15:48| Szerző: Vásárhelyi Mária

Bíztam benne, hogy nemcsak színvonalas közhelyeket hallhatunk tőle. Hogy a menekültekkel való szolidaritásának azzal ad hangsúlyt, hogy lemegy a magyar-szerb határra megnézni, hogy miként bánnak nálunk a menedékkérőkkel. Halványan reméltem, hogy felkeresi Iványi Gábor hatalom által nyomorgatott és üldözött keresztény egyházát, hogy ellátogat az országnak abba a szegletébe is, ahol mélységesen mély nyomorban, kiszolgáltatottságban élnek, mindenféle állami segítség nélkül emberek tíz- és százezrei.

 

FacebookTwitterTöbb...5

Nem tagadom, nekem súlyos csalódást okozott Ferenc pápa budapesti látogatása. Nem, mint a római katolikus egyház fejében csalódtam benne, hiszen egyrészt nekem nincs sok közöm egyik nagyegyházhoz sem, másrészt elnézve a Pápaság intézményének működését Szent Pétertől napjainkig, nem sok jót mondhatok el róla.

 

Személyesen benne, a felelős államfőben, a „reform Pápában” csalódtam. Mióta utoljára felszállt a fehér füst a Szixtuszi- kápolna kéményéből és pápává választották Ferencet, azóta minden megnyilvánulásával azt üzente, hogy ő más, mint elődei; irgalmasabb, emberségesebb, nyitottabb, elfogadóbb. Nekem úgy tűnt, hogy megpróbál szakítani a Vatikán megmerevedett, részvétlen, a valósággal köszönő viszonyban sem lévő nézeteivel és viselkedésével és Jézus tanításait szem előtt tartva, valóban a szegények, az elesettek, az üldözöttek segítését tartja elsőrendű feladatának. Azt gondoltam, hogy ha lassan és óvatosan is, de kísérletet tesz egyházának megújítására, a melegekkel és más kisebbségekkel szembeni középkori nézeteinek átformálására, zéró toleranciát hirdet a templomokban garázdálkodó kufárokkal szemben és lazítani próbál a politikát és az egyházat összekötő szálak szorításán.

 

Talán túl magasra tettem a lécet, túl sokat vártam Ferenctől. Hiszen az évezredek során kialakult szokásokon, összefonódásokon, mentalitáson nyilván nem tud egyetlen ember változtatni. Most azonban úgy érzem, hogy magyarországi látogatása során azt sem tette meg, amit megtehetett volna. Amit – az általa képviselt elvek és értékek alapján – meg kellett volna tennie.

 

Vatikán állam, méreteihez képest, hatalmas bürokratikus apparátussal rendelkezik. Van külügyminisztere, külügyminisztériuma, Magyarországra akkreditált nagykövete és Ferenc pápa, az állam- és egyházfő, nyilván ugyanolyan jól tájékozott külügyekben, mint bármelyik másik európai államfő. Tudnia kell, hogy milyen embertelenül viselkedett a magyar kormány a menekültekkel, hogy hogyan láncolja össze az egyházakat a politikával, hogy mit művel a neki nem tetsző kisegyházakkal, hogy mennyire embertelenül bánik a mélyszegénységben élőkkel és rászorulókkal és hogy Európában a legkorruptabb ország lettünk.

 

Nem vártam, hogy botrányt csinál, hogy nyíltan nekimegy a kormánynak, az uralkodó elitnek, hogy látványosan konfrontálódik meghívóival. Mivel tudom, hogy nemcsak vallási- hanem állami vezető is, tudom, hogy össze kell egyeztetnie a vallási és a politikai szempontokat. Abban azonban reménykedtem, hogy nála a politikai szempontok – sok más elődjével szemben – nem fogják felülírni a hite által diktált erkölcsi szempontokat.

 

Bíztam benne, hogy nemcsak üres – a világ minden más pontján is elmondott – színvonalas közhelyeket hallhatunk tőle. Hogy a menekültekkel való szolidaritásának azzal ad hangsúlyt, hogy leutazik a magyar-szerb határra megnézni, hogy miként bánnak nálunk a menedékkérőkkel – hiszen a magyar állam gyűlölködő, menekültellenes propagandájáról és embertelen bánásmódjáról ország-világ tud. Halványan reméltem, hogy felkeresi Iványi Gábor hatalom által nyomorgatott és üldözött keresztény egyházát, hogy ellátogat az országnak abba a szegletébe is, ahol mélységesen mély nyomorban, kiszolgáltatottságban élnek, mindenféle állami segítség nélkül emberek tíz- és százezrei. Hogy jelzi, tudomása van az államhatalom és bűnöző maffia összefonódásáról, és figyelmeztet ennek felmérhetetlen veszélyeire. Nem általában, hanem konkrétan. És reménykedtem, hogy elmondja híveinek, hogy miben különbözik a Vatikán és a magyar kormány „béke politikája”, elmagyarázza, hogy az ő állama csak olyan békét tud támogatni, amely az agresszor teljes kapitulációját jelenti. Azt hittem azért jön Magyarországra, hogy segítsen az országnak visszatérni a humanizmus, az emberség, a demokrácia útjára. Ehelyett azonban látogatása – a hívek lelki ünnepén túl – nem szolgált másra, mint a jelenlegi a korrupt, elnyomó, diktatórikus rendszer legitimálására.

PÁPÁBB A PÁPÁNÁL – Ökobetyár Zentai Rózsa Sándor

„Jól átvertük a vén faszit!” - mondta az ál-FDP-s Orbán, amikor bezsebelte a szabaddemokrata Lambsdorff támogatását, még 1988 körül. Viszont a KGB már akkor figyelte Orbánt, amikor annak még ki sem nőtt a szakálla. A zsarolás máig tart.

Ez a pápa mért jött ide? Mért legalizál egy nemzetközi bűnözőt? Ennyire ostoba volna? Egyáltalán: ki hisz még istenben? Ez a pápa hisz még istenben, vagy csak gyakorlatias? Számító, önmagát népszerűsíti? (Lásd B. Russel: Mért nem vagyok keresztény.) „Ne gyűjts kincseket e földön.” „Ne lopj!” „Ne tégy hamis tanúságot!” - ezen röhög a csupa álságos, képmutató, farizeus alak. Fiam, mondj két miatyánkot, egy üdvözlégyet és én föloldozlak. Orbán több, mint házi probléma. Az egész világ leutánozza. Ez a pápa nem hiteles, hülyének néz bennünket. Nem hagyjuk, maradtunk még egy páran! RS

Bocsánatot kérek attól, akinek megsértettem a hitét.
Tényleg el kellene olvasni B. Russel-t.
"Saját lábunkra akarunk állni, és torzítatlanul szemlélni a világot - a jó dolgokat, a rossz dolgokat, a világ szépségét és csúfságát; olyannak akarjuk látni a világot, amilyen, és nem akarunk félni tőle. Értelemmel meghódítani a világot, nem szolgamódra alávetve magunkat borzalmainak. Az egész istenfogalom az ókori keleti despotizmusokból származik. Olyan fogalom ez, amely nagyon méltatlan a szabad emberekhez. Amikor a templomban azt halljuk, hogy az emberek megalázkodnak és nyomorult bűnösöknek nevezik magukat, ez megvetésre méltó, hitvány dolognak tűnik, amely méltatlan önmagukra valamit is adó emberi lényekhez. Fel kell állnunk, és őszintén, nyíltan kell a világ arcába néznünk. A lehető legjobbá kell tennünk világunkat, és ha nem lesz olyan jó, mint szeretnénk, végső soron akkor is jobb lesz, mint amilyenné mások tették az elmúlt történelmi korszakokban. A jó világhoz tudásra, jóindulatra és bátorságra van szükség; nincs szükség arra, hogy bűnbánóan epekedjünk a múlt után, sem arra, hogy a szabad értelmet bilincsbe verjük tudatlan emberek réges-régen kiejtett szavaival. Félelem nélküli kiállásra és szabad értelemre van szükség. Reménykednünk kell a jövőben, nem pedig örökösen visszatekintgetnünk a múltba, amely már halott, és amelyet - ebben bízunk - messze túlhalad majd a jövő, melyet értelmünkkel teremtünk."

PÁRIZS ÉS A SUV – Szorongatják – Süddeutsche Zeitung/RózsaS

A híres francia főváros Anne Hidalgo szocialista polgármestere harcra kelt a „Sport Utility Vehicles“ nevű gépszörnyek ellen, támogatva a párizsiak többségével. 3x drágult a parkolásuk: az 1-11 arrondissement-ekben 18 €, a 12-20-ban 12 €. Kivételek a már parkolási engedéllyel rendelkezők, de ők is csak saját utcájukban. A díjemelés évi 35 M €-val többet hoz a város kasszájába. Egy egész du. gyorsan sokba kerülhet, ezért sokan átszállnak a közközlekedésre. Sok éves ellenállást kellett legyűrni. A radikális forgalomszabályzást új kerékpárutak, metróvonalak, sétáló utcák erősítik. Autósávok és parkolóhelyek tűnnek el. Mivel a SUV-nak nincs egységes definíciója, az erélyes polgármesterasszony maga rakott össze egyet. Döntő a súly. SUV az a benzines, dízeles vagy hibrid, amely 1,6 tonnán fölüli; E-autóknál az alsó határ 2 t. Nemcsak ühg-ról van szó, hanem térfoglalásokról is. Pierre Chasseray, a „40 Millions d’automobilistes“ egyesület elnöke: „Ez rablás!” A kérdésre, több vagy kevesebb SUV-ot, csak azok válaszolnak, akiknek nincs SUV-juk. Nem sokan fognak szavazni, az E-scooter-tilalomnál 7,46% adta le voksát – a korlátozás mellett. Az autóellenes hadjárat hatékony. Egyre többen szállnak át kerékpárra. Ez egy igazi kultúrfordulat, egy jeladás a világnak.

Südeutsche Zeitung, 3. 2. 2024

KOMMENT

A város emberek lakóhelye. Ön mit szólna, ha tüzet gyújtanának a nappalijában? Az autózás sokszor csak rossz szokás. Még ha munkaeszköz is, gyakran kiváltható pl. teherkerékpárral. Az autó megbetegít, a bringa jó karban tart. Ám az átépítésnél a biztonság legyen az első – nem akarunk elgázolt kerékpárosokat!

RS

 

EGY EMBERBARÁT ÖRÖKÖS – M. Engelhorn – SPIEGEL/RózsaS

A bécsi Marlene Engelhorn (31) 27 M €-t (11,5 mrd Ft) örökölt. Ebből 25 M €-t el akar ajándékozni.

SPIEGEL: Engelhorn asszony, amikor Ön életéről beszél, úgy tűnik, gazdagnak születni nehéz sors.

E: Ellent kell mondanom. Nem beszélek a magánéletemről, csak arról, ami az osztrák gazdagokra tipikus. Övék az összes vagyon fele, jól vannak – köszönve az extrém szegénységnek.

Sp: Önt idézzük: Gazdag család tagja lenni szinte vallásos jellegű. Születésekor „dúsgazdagnak” keresztelik. A gazdagságot firtatni arcátlanság, a pénz ellen vétkezni veszélyes. Ön túloz, nemde?

E: A dúsgazdagok egy mikrokozmoszban élnek, amely mindenek előtt jómódukat mentegeti. Ha valaki beleszúr ebbe a hólyagba, könnyen elveszíti legfontosabb kapcsolatait. Védőreakció indul be, üzenete: Ne kritizálj, mert megjárod.

Sp: Ön mégis kritizál.

E: Az én kritikám strukturális.

Sp: Ön 25 M €-t akar elajándékozni és a 99% nem-privilegizáltak életét élni. Mi az, ami erre ösztönzi?

E: Arról van szó, mi, mint társadalom, hogyan osszuk el vagyonunkat. Kinek áll hatalmában erről dönteni és kinek nem? Vagy nem akarja azt állítani, aki szegény, az maga tehet róla?

Sp: A dúsgazdagoknak sejtelmük sincs arról, mit jelent kedvezmények nélkül fölnőni.

E: Aki csak sajátjai között él, sosem firtatja a gazdagságot. Egy francia magániskolába jártam, a többi bécsi módos gyerekekkel. Jártak oda ösztöndíjas nem-gazdagok is, ám ez a két csoport sosem keveredett. Naívságomban azt hittem, ez a nyelv miatt volt. Badarság, mindenki jól beszélt franciául! Később jöttem rá, osztálykülönbségről volt szó.

Sp: Csak a sajátjaival barátkozott?

E: Nem, másokkal is. Voltam lakásaikban, nem villában éltek, ahogy én. De ezt még akkor nem firtattam.

Sp: Volt kívánsága, amit nem teljesítettek?

E: Persze. De ez nem fontos.

Sp: Az 50 fős grémium, amely az osztrák társadalmat kell, hogy leképezze, most kezdi meg munkáját. Ők döntenek a vagyonról. Ön mért ódzkodik ezt megtenni?

E: Nem tűnne tisztességesnek. Ki mondaná meg, jól döntöttem-e? Demokratikus úton kell maradnunk. Az út a cél.

Sp: A tanácskozás mért nem nyilvános?

E: Zavarna a 100 kamera!

Sp: A bizottság reprezentatív, így 30% a szélsőjobb FPÖ képviselői.

E: Nem kutattuk az irányultságot. Komolyan akarjuk venni a demokráciát. Ki jogosíthat föl eldönteni, ki jó eléggé, hogy helyet kapjon az asztalnál?

Sp: Ön kikötötte, ember- és demokrácia-ellenes célokra tilos költeni. Akkor mégis beleszól.

E: Ezek csak védőkorlátok. Nem tudom elképzelni, hogy 50 ember 6 hétvége után eldönti, valami emberellenest fognak csinálni.

Sp: Hogy értesült a szerencséjéről?

E: E-mail-t kaptam a pénzügyi tanácsadóktól. Ők is örökölnek, de sikerült megválnom tőlük. A hír sokkolt, ez a halom pénz megterhelő. 99% azt mondaná, hálátlan, hogy nem örülök. Nekem ezzel rengeteg dolgom van.

Sp: Ezt nevezik luxusproblémának. Elkezdte családját szégyellni?

E: Sosem szégyelltem. Inkább ezt az óriási egyenlőtlen elosztást. Családom gazdagsága hevesebbé tett.

Sp: Az Ön egyik felmenője a BASF alapítói közt volt.

E: Eladta részesedését és beszállt a Boehringer gyógyszerkonszernbe. Ezzel nagyot kaszált.

Sp: A Boehringer a náci időkben ún. árja üzemeket kapott. Ez mennyire hat Önre?

E: Ezt alaposan föl kellene dolgozni, másoknál is. A legtöbb cég kollaborálva és kizsákmányolva növelte vagyonát.

Sp: Ez mind az Ön születése előtt volt. Mégis, nem érzi magát vétkesnek, hogy ebből profitál?

E: Inkább felelősnek. Tudjuk, hogy a nagytőke nélkül nem lett volna ilyen a háború. Mit kell tennünk, hogy ez ne ismétlődjék meg?

Sp: A Boehringer-t a 90-es évek végén 11 mrd $-ért eladták. Az Ön családja, hogy elkerülje az adózást, a cégeket a Bermudákra költöztette... Ön megkísérli ezt valahogy jóvá tenni?

E: Családom történetét földolgozni nem célom. Minden dúsgazdag családot át kell világítani.

Sp: A Wikipédia szerint Ön „aktivista”.

E: Ezt nem mondanám. Ezzel azokat tiszteljük meg, akiknek munkája gondot hoz a fejükre. Én nagymértékű kedvezményezett vagyok. Nincs szükségem munkahelyre, 3éve közügyekkel foglalkozom.

Sp: Zavarja, hogy milliárdos-örökösnek titulálják?

E: Büszke vagyok rá. Egyetlen ok, amiért meghívnak nyilatkozni: a vagyonom.

Sp: Még a New York Times-ben és a Guardian-ban is szerepelt, Ön egy médiafigura. Ezt élvezi?

E: Fontos a témát fölvetni. Ám remélem, a média hamarosan megérti, nemcsak mindig velem kell foglalkoznia. Hívjanak meg másokat is, pl. szakembereket, akik egy adómodellt képesek szétszedni.

Sp: Ön úgy véli, a dúsgazdagság demokráciaellenes. Pedig fordítva van: a gazdasági szabadságok föltétlen a demokráciához tartoznak és ezzel a lehetőség is a meggazdagodásra.

E: Ez így van a kapitalizmusban, de ezzel ez nem automatikusan demokratikus.

Sp: Ön eltörölné a kapitalizmust?

E: Az aktuális kapitalizmus megmutatta, hogy csak ember és természet kizsákmányolásával működik.

Sp: „Pénz” c. könyvében azt írja, a szociálállamot beáldozzák a neoliberális kapitalizmusnak. Ezt cáfolja, hogy Németországban az utóbbi 10 évben bevezették az alap- és az anyasági nyugdíjat, a nyugdíjat 63 évtől. Lett lakáspénz és gyerekpótlék, állami pénz az idősotthonoknak.

E: Nem ismerem a pontos számokat, de minderre azért volt szükség, mert az egyenlőtlenség eldurvult.

Sp: Ön nem tesz különbséget az USA-féle turbokapitalizmus és a német vagy az osztrák szociálállam között.

E: Ha egy kicsit jobban megy, nem jelenti, hogy nem mehetne még jobban. A vagyonelosztás számít. Tegyük föl, én a leggazdagabbakhoz tartozom, Ön a maradék 99%-hoz. Én államkötvényekbe fektetek be, házakat veszek, amikben Ön lakik. A kamatokkal megkapom az Ön adópénzét, de a lakbérét is. Nem is tudok annyit kiadni, amennyit beszedek. Tehát még több pénzterméket veszek, még több házat és megemelem az Ön lakbérét. Ekkor aztán lakbér-támogatásra lesz szüksége.

Sp: Egy vállalkozó kizsákmányolásból él.

E: Igen, ez alapelv.

Sp: Ön elfelejti, milyen gondokkal küszködnek a vállalkozók: az építész nem kap megbízást, de fizetnie kell az embereit. Az étterem bezár, mert nem kap elég személyzetet.

E: Engem nem regionális és kis cégek érdekelnek, hanem a nagy struktúrák.

Sp: A BionTech nagy vállalat. Szerényen indultak, multimilliárdosok lettek – ez teljesen legitim.

E: Nem. Ezt a vakcinát nem annak köszönhetjük, hogy a tulajdonosok magánemberek. Már előttük is sok munka folyt bele, kezdve az mRNA-alapkutatástól, amit a társadalom fizetett.

Sp: Ez nem ilyen egyszerű. Karikót lefokozták, mert nem hozott elég pénzt. Csak a Biontech pénzével ért célba.

E: Igen, pénzre szükség van. De nem föltétlen privátpénzre.

Sp: A közstruktúrák az mRNA-technológiát már fölfuttatták. A még-több-pénz ösztönzése nélkül a vakcinából semmi sem lett volna. Egyesek pénzsóvárgása mindenki hasznára vált.

E: Nem rendelhetjük a kapzsiság alá magunkat, abban a reményben, hogy néha valami jót is hoz. A felelősségtulajdon annyit tesz, hogy a nyereségek nem kerülnek elosztásra, hanem bent maradnak a vállalkozásnál.

Sp: Ön erkölcsi különbséget tesz megdolgozott és örökölt pénz között?

E: Mindegy. Döntő, hogy a jólét valamikor túlkapásba csap át. Ekkor a gazdagok megváltoztathatják a társadalmat. Minden mandátum, elszámolási kötelezettség nélkül. A vagyon hatalom.

Sp: Ön azt tervezi, mumkából fog megélni.

E: El akarok szakadni családom gazdagságától és fölemelkedni a 99%-ba. Ha szinte mindenki munkára szorul, ez rám is vonatkozhat.

Sp: Egy lektor fizetése 2000 € nettó. Ennyiből kell, hogy megéljen.

E: Bájos, hogy a SPIEGEL aggódik az Engelhornokért, ám ez egy kissé paternalisztikus!

SPIEGEL, 16. 3. 2024

»Es kann nicht sein, dass wir uns der Gier unterordnen und hoffen, dass ab und zu mal was Gutes rauskommt.«

KOMMENT

Amit ez a hölgy tesz (ha mindez igaz), példaértékű. Oszd szét vagyonod a szegények között, mondja a Biblia. (Hogy aztán azok legyenek gazdagok?) Az ilyen helikopterpénz visszaüthet. A jótékonykodó bűnözőket vonzhat. Talán névtelenül, csendben jobb lett volna? RS

 

TELEFONBETYÁROK – Választók befolyásolása – SPIEGEL/RózsaS

Január közepén, N. Hamshire US-államban tízezreknél csöngött a telefon. Joe Biden volt hallható, amint eltanácsol a választástól. „Ha Ön választ, a republikánusokat erősíti abban, hogy ismét Trump-ot válasszák meg.” Ám a hívás egy bravúros MI-hamisítvány volt, a Fehér Ház rögvest cáfolt. A főügyész nyomoztatni kezdett választásmanipuláció miatt. Az állami kommunikációs hivatal lépéseket tett az MI-robothívások betiltására. J. Rosenworcel, elnök: „Úgy hangzik, mint a távoli jövő fenyegetése, de valójában már itt van a nyakunkon.” Hírességek hangutánzásával próbálják meg elbizonytalanítani vagy megfélemlíteni a választókat. Európában is nő az aggodalom, a 2024 év szuper választóév. Az óriási techkonszernek is nyomás alá kerültek, mert az FB, az Instagram, a TikTok és a Youtube kiválóan alkalmasak a választók manipulálására. A kampányvezetők főleg a fiatal választókat vették célba. Az álhírek és a célzott dezinformációk mögött Oroszország és Kína állhat. Az Európai Külügyi Szolgálatók 2022 decembere és 2023 novembere között 750 manipulációs kísérletet észleltek. Věra Jourová, az EU-Bizottság alelnöke, az értékek és az átláthatóság felelőse: „Demokráciánk van veszélyben.” Bár a nagy internetplatformok megígérték, leleplezik a fake news tömkelegét, ám ezek egyre burkoltabbak és finomabbak. Az USA és az EU között egyezmény született a cyberbűnözés fölszámolására. James Rubin a München-i biztonsági konferencián (MSC) közölte, hogy az orosz titkosszolgálat Afrikában indított egy dezinformációs műveletet. Azt terjesztették, hogy a nyugati egészségi intézetek a denguelázt biológiai fegyverkísérletekként vetik be. Sokan elhitték. A kampány életveszélyessé vált, mert a betegek nem mertek orvoshoz fordulni. 20 nagy internetkonszern aláírta az ún. Munich-Tech-Accord-ot, amelyben kötelezik magukat, hogy gyorsan leleplezik, ha VIP-személyutánzatokra lelnek. Utána „megfelelően járnak el”, jelentsen ez bármit is. US-techóriások fölvetették, hogy a valós tartalmakat lássák el egyfajta digitális vízjeggyel. Erősíteni kell a csaló MI-választási tartalmakkal szembeni ellenállóképességet – minden ágazatban. David Zupolsky, Amazon-politikafelelős: „Fél milliárdan választanak 2024-ben, meg kell védenünk demokráciánkat.” Nick Clegg,volt brit miniszterelnök-helyettes: „Sokkal előbb be kell avatkoznunk, már a háttér-rendszereknél.” Az állam és a Meta együttműködése úttörő. Bár a közösségi oldalak száma áttekinthető, a dezinformációs támadások száma végtelen – köszönve az MI-nek. Clegg és a többiek bíznak abban, hogy az orosz, kínai és iráni trolltámadásokat kivédik, hisz technikai előnyt élveznek. Kérdés, meddig? Prof. Oren Etzioni, a fake news ellenes truemedia.org alapítója, Uni Washington: „A neheze még csak most jön.” A techkonszernek nem vállalják felelősségüket. Míg München-ben mindent megígértek, Brüsszelben a szabad véleménynyilvánításra hivatkozva kevesebb moderációt és ellenőrzést követeltek. Etzioni: „Ez a szabadság véget ér, ha választókat manipulálnak.” Különösen az MI által kreált videókkal és képekkel vált a dezinformáció sokkal könnyebbé.” (...)

SPIEGEL, 9. 3. 2024

» Das Schlimmste steht uns erst noch bevor.”

 

Mitte Januar, kurz vor den

Vorwahlen im US-Bundes-

staat New Hampshire,

klingelte bei Zigtausend

Wählern an der Ostküste

der USA das Telefon. Am Apparat

war Joe Biden, der amerikanische

Präsident. Er riet davon ab, zur Wahl

zu gehen. »Wenn Sie an diesem

Dienstag wählen, unterstützen Sie

nur die Republikaner in ihrem Be-

streben, Donald Trump erneut zu

wählen.«

Was sich anhörte wie Biden, war

in Wirklichkeit ein mit künstlicher In-

telligenz (KI) hochgerüsteter Anruf-

roboter. Das Weiße Haus dementier-

te eilig, dass der Präsident angerufen

habe. Die Generalstaatsanwaltschaft

enttarnte die Wahlmanipulation und

begann zu ermitteln. Inzwischen hat

die staatliche Kommunikationsbehör-

de Schritte unternommen, um KI-ge-

nerierte Roboteranrufe in den USA

zu verbieten. Kriminelle würden die

Stimmen von Prominenten imitieren,

um Wähler zu verunsichern oder ein-

zuschüchtern, sagte die Vorsitzende

Jessica Rosenworcel. »Es klingt wie

etwas aus der fernen Zukunft. Aber

es ist schon da.«

 

Auch in Europa wächst im Super-

wahljahr 2024 die Sorge vor Manipu-

lation, falschen Informationen und

gezielt gestreuter Desinformation im

Netz. Im Fokus westlicher Sicher-

heitsbehörden stehen vor allem Russ-

land und China.

 

Gleichzeitig wird der

Druck auf die großen Techkonzerne

größer, die mit ihren Milliarden

Nutzern auf Facebook, Instagram,

TikTok und YouTube längst zu he-

rausragend wichtigen Wahlkampfins-

trumenten geworden sind. Die Kam-

pagnenmanager erhoffen sich, hier

vor allem junge Wähler zu erreichen.

Vor wenigen Wochen erst offen-

barte ein Bericht des Europäischen Auswärtigen Dienstes rund 750 Versuche von ausländischer Informationsmanipulation und Einmischung zwischen Dezember 2022 und No-

vember 2023, etwa in Wahlen. Die

»Demokratie steht auf dem Spiel«,

sagtVěra Jourová , Vizepräsidentin

der EU-Kommission, zuständig für

Werte und Transparenz.

Vor den Wahlen in Europa und den USA versprechen

die großen Internetplattformen, Fake News zu entlarven.

Doch durch KI werden die Lügenkampagnen immer ausgefeilter.

 

Das US-amerikanische Außenmi-

nisterium hat eine Koalition mit euro-

päischen Partnern zur Bekämpfung

von Informationsmanipulation auf

der ganzen Welt geschmiedet.

Erst kürzlich habe man aufge-

deckt, dass ein russischer Geheim-

dienst eine Desinformationsoperation

in Afrika gestartet habe, berichtete

der Sonderbeauftragte James Rubin

am Rande der Münchner Sicherheits-

konferenz (MSC). Es sei behauptet

worden, das Denguefieber in West-

afrika sei durch Experimente in west-

lichen Gesundheitseinrichtungen ver-

ursacht worden, und Afrikanerinnen

und Afrikaner würden für biologische

Waffentests eingesetzt. »Verrücktes

Zeug, aber viele glaubten es«, sagte

Rubin. Die Kampagne sei lebensge-

fährlich gewesen, da sich verunsicher-

te Menschen nicht mehr trauten,

westliche Ärzte oder Krankenhäuser

aufzusuchen.

 

Auf der MSC unterzeichneten

20 große Internetkonzerne den so-

genannten Munich-Tech-Accord. Da-

rin sichern die Anbieter unter ande-

rem zu, durch KI generierte Audio-,

Video- und Bilddateien schneller

aufzuspüren, wenn diese das Ausse-

hen oder die Stimme von Kandidaten,

Wahlhelfern und anderen Akteuren

einer Wahl professionell nachahmen

oder verändern. Um dann »angemes-

senen« damit umzugehen – was im-

mer das bedeuten mag.

Auch andere Ideen wurden in der

Runde der Tech-Giganten, von denen

die allermeisten in den USA ihren

Hauptsitz haben, diskutiert: So könn-

ten etwa echte Inhalte künftig mit

einem digitalen Wasserzeichen ver-

sehen werden, um sie von falschen zu

unterscheiden. Es gelte, eine »bran-

chenübergreifende Widerstandsfähig-

keit gegenüber betrügerischen KI-

Wahlinhalten« zu schaffen.

 

2024 sei ein »entscheidendes

Wahljahr« für mehr als vier Milliar-

den Wählerinnen und Wähler welt-

weit, sagt David Zapolsky, oberster

Politiklobbyist des Internetgiganten

Amazon. Sicherheit und Vertrauen

seien für Wahlen auf der ganzen Welt

entscheidend. Er setze sich »für die

Wahrung der Demokratie ein«.

Nick Clegg, früherer britischer Vi-

zepremier und heute Leiter »Global

Google-Managerin

Green: »Wir müssen

viel früher ansetzen,

beim System

dahinter«

 

Affairs« bei Facebooks und Insta-

grams Mutterunternehmen Meta,

hält schon die Kollaboration von Big

Tech bei dem Thema für »bahnbre-

chend«. Das allein zeige, wie wichtig

die Internetkonzerne das Thema

nähmen und wie ernsthaft ihre Be-

mühungen seien, sagte Clegg dem

SPIEGEL .

Natürlich, gibt der Meta-Lobbyist

zu, gebe es in der Angelegenheit auch

ein Dilemma: Die Anzahl der sozia-

len Medien, die die Wahlmanipula-

teure beeinflussen müssten, sei relativ

überschaubar. Andersherum sähen

sich die Betreiber der Plattformen

einer fast unendlich großen Zahl an

Desinformationsversuchen gegen-

über. Künstliche Intelligenz macht es

möglich.

Noch geben sich Clegg und die

anderen Konzerne optimistisch, das

Wettrüsten gegen die Trollarmeen aus

Ländern wie Russland, China oder

Iran gewinnen zu können. Sie wäh-

nen sich technisch im Vorsprung.

Aber wie lange noch?

»Das Schlimmste steht uns erst

noch bevor«, sagt Oren Etzioni,

emeritierter KI-Professor an der

University of Washington und Grün-

der der gemeinnützigen Plattform

Truemedia.org, die Fake News ent-

tarnen will. Aus seiner Sicht werden

die Techkonzerne ihrer Verantwor-

tung kaum gerecht. Schlimmer: Wäh-

rend sie in München Besserung ge-

loben, lobbyieren sie in Washington

und Brüssel gleichzeitig mit Verweis

auf die Meinungsfreiheit für weniger

Moderation und Inhaltskontrolle auf

ihren Medien.

 

»Aber diese Freiheit hat Grenzen,

wenn Wahlen manipuliert werden

sollen. Gerade mit KI-generierten

Videos und Bildern sind die Möglich-

keiten für Des- und Fehlinformation

enorm gestiegen«, sagt Etzioni. Na-

türlich sei es gut, wenn die Internet-

konzerne nun etwas gegen gefakte

Inhalte unternehmen wollten. Was-

serzeichen aber genügten da bei Wei-

tem nicht. Viel zu einfach ließen sich

diese erzeugen oder entfernen. Ins-

gesamt folgten die Beteuerungen der

Techriesen dem Motto: »too little, too

late«, zu wenig, zu spät.

In Brüssel scheint man das ähnlich

zu sehen. Gerade beschloss das EU-

Parlament strengere Regeln für po-

litische Werbung in den sozialen

Medien.

Mit dem Gesetz sollen Wahlen in

der EU besser vor dem Einfluss an-

derer Staaten geschützt werden. Es

sieht unter anderem vor, dass die On-

linedienste Wahlwerbung künftig als

diese kennzeichnen müssen. Sie müssen außerdem veröffentlichen, wer

das Werbevideo oder die Anzeige

finanziert hat. Zudem dürfen sensib-

le Daten von Nutzern – etwa zur

Religionszugehörigkeit oder der se-

xuellen Orientierung – nicht mehr

für politische Werbung verwendet

werden.

Der soeben in Kraft getretene

Digital Markets Act verpflichtet die

großen Onlineplattformen und Such-

maschinen zudem, mehr gegen

illegale Inhalte und Risiken für die

öffentliche Sicherheit zu unter-

nehmen.

B eim Internetkonzern Alpha-

bet, zu dem die Suchma-

schine Google sowie die

Videoplattform YouTube

gehören, geht man ange-

sichts der drohenden Regulierung in

die Offensive. Die bisherige Strategie,

den Kampf gegen Fake News mit

»De-bunking«, also dem Entlarven

und Löschen falscher Informationen,

zu gewinnen, hält man für nahezu

aussichtslos. Googles neuer Plan

heißt daher »Pre-bunking«, also

Früherkennung.

Ab diesem Frühjahr wird Googles

interne Jigsaw-Einheit, die gegen

Bedrohungen für die Gesellschaft

kämpfen soll, in Belgien, Frankreich,

Deutschland, Italien und Polen eine

Reihe von Anzeigen schalten. Auf

Plattformen wie TikTok und YouTube

soll die an den Universitäten Cam-

bridge und Bristol entwickelte Tech-

nik den Zuschauern helfen, manipu-

lative Inhalte zu erkennen.

»Es läuft nicht so, dass jemand

einer Falschinformation glaubt und

man ihm nur sagen muss: ›Das ist

aber nicht korrekt. Hier ist die Wahr-

heit.‹«, sagt Jigsaw-Chefin Yasmin

Green. Zu hoffen, derjenige korrigie-

re daraufhin seine Wahrnehmung, sei

illusorisch. »Es ist viel komplexer.

Gerade Verschwörungstheoretiker

glauben ja, sie seien die letzten wirk-

lich korrekt informierten Menschen

im Universum. Da müssen wir viel

früher ansetzen, beim System dahin-

ter«, sagt Green.

Über Monate habe sich Jigsaw mit

den britischen Forschern das »System

der Fake News« angesehen und er-

staunliche Muster gefunden. Bei der

Debatte um eine Impfpflicht gegen

das Coronavirus etwa sei schnell

klar gewesen, wie die Strategie der

Impfgegner aussah. Im ersten Schritt

hätten sie die Pharmaindustrie als

korrupt und politisch beeinflusst dar-

gestellt, in zweiten hätten sie die

Menschen auf ihr Recht auf körper-

liche Unversehrtheit hingewiesen.

Zahlreiche Beispiele von Patienten,

die vermeintlich eine schlimme Impf-

reaktion erlitten hätten, hätten die

Kampagne begleitet.

Am Ende ließen sich Millionen

Menschen nicht gegen das Corona-

virus impfen. »Das waren die Strate-

gien. Und sie werden bei der nächsten

Impfdebatte wieder so aussehen. Da-

rauf können wir unsere Systeme ka-

librieren und den Menschen gleich

anzeigen, wenn eine Information

missverständlich oder unvollständig

sein sollte«, hofft Green.

Nach dem russischen Überfall auf

die Ukraine sei das Narrativ der russ-

landnahen Trolle schnell klar gewe-

sen, berichtet die Google-Managerin.

Es richtete sich gegen die Geflüchte-

ten aus der Ukraine: »Diese Leute

nehmen euch eure Häuser, eure Jobs,

euren Wohlstand weg.« Das habe

man antizipieren und in Videos mit

Faktencheckern aufarbeiten können.

»Das Ergebnis war erstaunlich«,

sagt Green. Die Aufklärungsvideos

ihrer Plattform hätten rund die Hälf-

te der Onlinenutzer in Polen, Tsche-

chien und der Slowakei erreicht. Es

sei am Ende ein »signifikanter Erfolg«

im Kampf gegen falsche Informatio-

nen gewesen.

Ähnliches erhofft sich Google

für die Europawahl im Juni. Mit

den Kampagnenvideos, übersetzt in

22 EU-Sprachen, wolle man, um im

Impfbild zu bleiben, »mentale Anti-

körper gegen Falschinformationen bei

den Menschen aktivieren«, sagt

Green. Damit alle vorbereitet seien,

wenn ihnen solche begegneten. In

Deutschland habe man das System

bereits getestet. Die Ergebnisse, sagt

Green, sähen »sehr gut aus«.

Der schwierige Teil jedoch kommt

wohl erst noch: jene Lügen zu finden

und zu bekämpfen, die nicht erwart-

bar sind – aber ebenso schädlich.

Europaparlament in Brüssel: Sorge vor Manipulation im Superwahljahr 2024.

 

 

 

A háttérben egy hangfelvétel, mely a kormány korrupciójára utal. A felvételt Magyar Péter ellenzéki politikus, a korábbi igazságügyi miniszter, Varga Judit volt férje készítette, 2023 januárjában. VJ arról beszél, miként próbáltak kormánytagok a bírósági iratokból bizonyítékokat eltüntetni és szerepüket a korrupcióban eltussolni. VJ volt férjét kapcsolati erőszakkal vádolja: „Azt mondtam, amit hallani akart, csakhogy békén hagyjon.” VJ Orbán pártjának a tagja. Februárban visszalépett, mert részese volt egy pedofilsegítő elítélt megkegyelmezésében. A kormány hallgat. Gulyás G., Orbán szóvivője: „Házastársi veszekedés nem tartozik a közéletre.” A fölvétel közzététele után több ezer ember gyűlt össze a Legfőbb Ügyészség előtt. A tömeg nőtt és a parlament felé vette az irányt. Magyar fölszólalt: „Nem engedjük, hogy az utóbbi 30 év legnagyobb politikai és jogi botrányát eltussolják!” Követeli Polt Péter legfőbb ügyész eltávolítását. MP már korábban is megvádolta a kormányt korrupció gyanúja miatt. Márc. 15-én több tízezer tüntető előtt bejelentette egy új párt alapítását, amely a Fidesz kihívója lesz.

KOMMENT

Schind: Egy teljesen világos: Orbánnak semmi keresnivalója az EU demokratikus elnökei között. Az európai demokráciát veszélyezteti. Reméljük, ezt a magyarok is mihamarabb észreveszik.

Norouz: Akik most egy magyar forradalomra gondolnak, azokat ki kell ábrándítanom. Bp.-en vagyok, az események közelében, ám a többség semmit sem vesz észre, semmi torlódás vagy valami hasonló. Az ellenzék továbbra is egy „Nischenphänomen” (résjelenség).

ZEITonline, 27. 3. 2024

Tausende fordern Rücktritt von Viktor Orbán

In Budapest protestieren Tausende gegen den Ministerpräsidenten. Hintergrund ist eine Tonaufnahme, die auf Korruption in der Regierung hinweisen soll.

 

JAVÍTANI, NEM KIDOBNI! SPIEGEL/H. Jung/RózsaS

Az EU harcot hirdetett a tékozlás ellen, cél a körkörös gazdaság. Heinrich Jung Ingelheim-i „Blitzblume” műhelyében mindent megjavít. Reparált készülékeit mutatja: egy hajszárítót, amelynek túlmelegedés-biztosítéka volt defekt; egy keverőt, amely új kábelt kapott, egy krumplisütőt, amelybe új termosztát kellett. „Őrültség lett volna ezeket kidobni!” HJ 40 éve küzd a kidobó-mentalitás ellen. Mint ipari villanyszerelő először építőgépeket javított, majd saját műhelyt nyitott. Vigyáz, hogy a legkevesebb anyagot használja el. Gyűjti a használt pótalkatrészeket. Új gépeket elvből nem árul. Egy befőttes üveget mutat, benne 200 db elektronikarészecskével, á 4€, ún. offline switch-eket. Ha ez elromlik, a mosógép egy 200€-s része nem működik – ezért gyakran az egész gépet kidobják. Nem így HJ, ő a kapcsolót beleforrasztja, 20-30 € munkadíjért. Ennek nemcsak a kuncsaft örül, a hulladékköltségek is csökkennek. A 200 db alkatrész alig 100 g, de ha a gépeket dobják ki, 11 tonnát dobnak ki. Az EU több törvényt is hozott, a gépek tartósságát növelendő. Már több éve hatályos az a törvény, amely a drága készülékeknél (handy, tablet, mosogatógép) előírja, hogy kiesésük után 10 évig földolgozhatók maradjanak. Most a fogyasztók jogai a „javításhoz való joggal” bővülnek. Ezt a gyártók szavatolják, amennyiben ez lehetséges. A részleteket most dolgozzák ki Brüsszelben. „Legyen az új mantra: JAVÍTANI - NEM KIDOBNI! - mondja René Repasi, EP képviselő.

Eddig az elmélet. A gyakorlat más. A kávéfőzők, villanytűzhelyek, laptopok gyártói árharcokat vívnak és új feature-kért versengenek – a minőség és a tartósság nincs napirenden. A javítás csak nyűgös kötelesség, ami alól ki akarnak bújni. Ha valami elromlik, a kereskedelmi láncok inkább új gépeket szállítanak. A gyártók a szervízosztályt összevonják az alkatrészraktárral. A szerelők panaszkodnak, nem kapnak tisztességes bért, ha az interneten egy mosógép 200 €-ért megrendelhető. A szervízműhelyek privát javításai a 2017-es 50%-ról 7%-ra estek. Az utóbbi 8 évben 2500 javítóműhely zárt be.

Az EU-ban évente 35 M t elektro- és elektronikai hulladék keletkezik. Ez 30 M t eltékozolt nyersanyagnak és 261 M t ühg-nak felel meg. Ha a kuncsaftok kívánsága szerint a laptopok, handyk, vagy a mosógépek tovább tartanának, az ország 30 mrd €-t takarítana meg. A hulladék is kevesebb lenne, amivel a recycling amúgy is nehezen küzd meg. Prognos Intézet: „Bár a recycling sokat fejlődött, sok anyagnál elérték a határt.” Aki a körkörös gazdaságot akarja erősíteni, az a design, a javítás és az újrahasznosítás terén kell, hogy dolgozzon. Itt a lehető legnagyobb várható eredmény.

SPIEGEL, 20. 1. 2024

NACHHALTIGKEIT Reparieren statt neu kaufen: Die EU will die Wegwerfmentalität beenden.

KOMMENT

Javításnál az első akadály: Fölnyitni a gépet. Ez sajnos gyakran csak erővel (flexszel) megy, ekkor esetleg végleg agyonvágjuk szegényt. Ha bent vagyunk és rálelünk a defekt részre, újat kell rendelnünk. Ez általában jól megy és ha jól tippeltünk, beépítés után a gép ismét működik. Lehetőleg javítható gépeket vegyünk és ne szaporítsuk fölöslegesen a számukat! Egy jó éles késsel sok konyhai művelet elvégezhető. Két gép még jóanyámnak is tetszett volna: a mikró és a kenyérgép.

RS

TILTÁS*LIEBESKUMMER - SPIEGEL/RózsaS

A szélsőjobb AfD-t egyre többen betiltanák. Ez jó eszköz a demokrácia védelmére? Roland Pfister (37), pszichológus a Trier-i egyetemen.

P: Ha azt hallom, tiltás, rögtön megszólalnak nálam a riasztószirénák. Ez egy kétélű kard. Ha a mindennapokban csak tiltásokat mondanánk ki, gyakran az ellenkezőjét érnénk el. Fölhívjuk a figyelmet egy nem kívánt magatartásra és csak a következő pillanatban gondoljuk át, mért is nem szabad valamit. Ha nekem valaki azt mondja, tilos a dohányzás, először a dohányzásról gondolkodom el. A fejemben a tiltott tettet aktiválom és csak azután kezdek el ellene tenni.

SP: Tehát a tiltások félre is vezethetnek?

P: Alapvetően igen, de rendszerint szankciókat és büntetéseket vonnak maguk után. Ez segít. A problémánk a „nem” szóval van, nem tudunk vele helyesen bánni. Egy tiltás nem mondja meg, mit tegyünk helyette. Ez egy ürességet hoz létre a fejünkben, amit nem tudunk kitölteni és ostobaságok jutnak eszünkbe.

Sp: Vannak alternatívák?

P: A „Gebot” (parancs) mindig jobb, mint a „Verbot” (tiltás). A parancs egy kívánt magatartást ír le és ez jobban motivál. Ha az utcákon olyan táblák lennének, amelyeken az áll, mi engedélyezett, sokkal többen betartanák a szabályokat.

SPIEGEL, 13. 1. 2024

»Verbessern Verbote die Welt, Professor Pfister?«

SZERELMI BÁNAT – taz/RózsaS

A szerelmi bánat (Liebeskummer) nagyon fáj, ám egyben egy csodálatos állapot, amelyben energiák szabadulnak föl. Rossz a híre. Egy régi sláger szerint: „Kár az éjszakai könnyekért!” Pedig a könnyek inkább nappal csorognak. Az érzelmek sosem fizetődnek ki, mert nem cserélhetők. Nem hittem volna, amitől még pár hónapja szabadultam volna, most kissé hiányzik. Úgy, mint gyerekeim születése, vagy más idők, amelyek, bár nem voltak könnyűek, mégis tele voltak élettel. Mások is így jártak: két művésznő is elárulta, a leghevesebb szerelmi bánatuk közepette születtek a legjobb idéáik. Datingagentur Elite-Partner: „Egy elképesztő kreativitás teremtő fázisa.” Bár én semmit sem alkottam, de gyakran váltottam sávot. Többet jártam táncolni, beléptem egy kórusba és részt vettem egy „fair civakodás”-kurzuson. Addig nem tudtam, hogy szívesen dulakodom idegenekkel. Nemcsak elterelésről volt szó, kész voltam valami újba belevágni. Eddig nem mertem kézen állni, most meg annyit csináltam, mint tíz év alatt nem. Mások ilyenkor új frizurát csináltatnak, háziállatot szereznek be vagy egy hangszeren kezdenek el játszani tanulni. Vajon olyan energiák szabadulnak föl, amiket eddig a szerelmi kapcsolat kötött le? A test hasonlóan érez, mint drogelvonáskor. Először a szex boldogsághormonjait kellett nélkülöznöm. Egyébként fájdalomcsillapítók segíthetnek vagy egy új szerelem – ezt adta ki egy 2014-es tanulmány a rebound-kapcsolatokról. Kutakodni kezdtem a neten, hogyan lehet ettől a fájó érzéstől megszabadulni. Ám amint a gyász egyre mélyebben beásta magát a lelkembe, annál jobban szenvedtem. Amint nem kötött le valamilyen elfoglaltság, rögtön sírni kezdtem. Sírtam a gyerekek előtt, kerékpáron, az íróasztal alatt. Bár aludni tudtam - dolgozni, enni alig. Keresgélés közben Elena-Katharina fiának szerelmi bánatra szakosodott tanácsadó ügynökségére bukkantam. „A szerelmi bánatban hihetetlen személyiségfejlődési potenciál rejtezik.” Sokan elmesélték, nagyon kemény volt, de nem bánják. Sok új impulzus ért és jól esett a sok együttérzés, azoktól is, akik a sztorit már századszor hallották. Ha egy súlyos betegségről vagy egy szeretett ember haláláról beszéltem volna, megkövülten hallgattak volna. Ám mindenki tudja, a szerelmi bánat elmúlik, előbb vagy utóbb. Más érzés, de a megtört szívbe kevesen halnak bele. Esetemben két hónap után múlt el, egyik napról a másikra. Egyik barátnőmet megkérdeztem, ez mikor múlik el? „Amint elhatározod.” Egy kollégám még gratulált is: - Hisz ez nagyszerű! Örülj, hogy így érzel! Kétkedőn néztem rá. - Csak egy rossz hír van: Ismét megfogod tenni! Remélem, nem hamarosan.

SPIEGEL, 13. 1. 2024

Liebeskummer

EGY FÁNAK IS VAN LELKE – A. Weber- taz/RózsaS

Andreas Weber a filozófia doktora és biológus. Könyvei: „Alles lebt“ (Minden él); „Essbar sein. Versuch einer biologischen Mystik“ (Ehetőnek lenni. Egy biológiai misztikum kísérlete.).

Wochentaz (WT): W. úr, Ön vissza akarja hozni az érzelmeket az ökológiába. Épp most tüntetnek a gazdák („Bauern for Future“), akik bosszantva érzik magukat a klímaminiszter által, aki visszanyeste szubvenciójukat. A környezetvédelem ritkán volt ilyen érzelmi hátterű.

AW: Már a szó „Umweltschutz” is része a problémának. Szembe állít a természettel, objektummá degradálja. A környezetmozgalom védeni akarja. Mindent támogatok, ami javítani akarja az életet, de az ökológiai krízist nem oldhatjuk meg azzal a gondolkodásmóddal, amivel okoztuk. A modern gondolkodás a világ eldologiasításához vezetett. Az emberen kívül semmit sem tekintünk saját tapasztalatú alanynak. A növényeket, állatokat, de a folyókat, erdőket, hegyeket is lelketlennek tekintjük. Ez a stratégia elviselhetőbbé teszi a források kapzsi kizsákmányolását.

WT: Hogy minden lelkes, az az indigén kultúrák animizmusának tana. Ám a tudat legalább egy idegrendszert föltételez. Mennyire veszik Önt komolyan?

AW: A tudat nem bizonyítható. Tudjuk, hogy nekünk van, a többiekről föltételezzük, ha tudunk velük kommunikálni. Ma már tudjuk, hogy a növények is kommunikálnak - sőt, segítik is egymást. Ám nekik nincs idegrendszerük, ezért nem szabadna „idegközpontúlag” gondolkodnunk. Mi, emberek, nem vagyunk az egyedüli szubjektumok. Ezt a gőgöt gyorsan le kellene vetkőznünk. Ha minden szereplőt, mint alanyt elismerünk, csak akkor élhetünk velük egyenrangú közösségben.

WT: Ezt mintha egy erdei remete mondaná.

AW: Az erdőben nem vagyok kisiklott, hanem bekötött. A panpszichizmus híve vagyok, bár ez a filozófia az utóbbi 50 évben igencsak háttérbe szorult. Most azonban egyre erősebb a törekvés, hogy a folyók, lápok, erdők, állatok saját jogi státuszt kapjanak. Ekkor bíróságilag föl lehet lépni rombolásuk ellen. Néhány folyó, pl. az újzélandi Whanganui máris jogi szubjektum státusszal bír. WT: Mégis olyan fogalom, mint a „Weltlebewesengemeinschaft“ (világélőlényközösség) elég utópisztikusnak hangzik.

AW: Nekem nem. Egyes még élő indigén kultúrák megosztják a világot más élő, érző és kommunikáló lényekkel. Együtt ápolják az egész ökorendszer termékenységét.

WT: Az ilyen kultúra az optimális?

AW: Nem gondolom, hogy minden tekintetben kifogástalanok. Persze, nagyon különbözők. Ám elképesztő intellektuális teljesítményeket produkáltak. Gondoljunk csak azokra a csendes- óceáni népekre, akik napokon át, minden technikai szerkezet nélkül, navigáltak a nyílt tengeren. Ám mindenekelőtt a tudatukban volt: Nem én vagyok az első.

WT: Tehát áldozzuk be a modern technikát és térjünk vissza a természetbe?

AW: A vissza sosem működik. Központi vívmányok, mint a modern tudomány, megőrizendők. Ám rájuk is ki kell hogy terjedjen a modern gondolkodás kritikája. Mint biológus, ismerem a megfigyelés értékét. Bárki kutathat, megerősíthet vagy cáfolhat tudásokat. Amit kritizálok, a hit, hogy csak az létezik, amit eszközeinkkel mérhetünk. Ez vezet ehhez a lelketlen világhoz. („A mérhető világ nem a világ, hanem csak a világ mérhető oldala.” RS).

WT: Ezzel a világnézettel nem ütközött a kollegáival?

AW: Egyszer éterrel megölt 1000 legyet kaptunk vizsgálatra. Megjegyeztem, 30 is elég lett volna. A válasz: Ezek kis biogépek, érzelmekkel kezelni őket illúzió! Nos, ez az a dogma, ami ma fenyeget bennünket.

WT: Az állatvilágban is ütik-verik egymást. Az Ön közösségképe nem romantikus kissé?

AW: A közösség nem jelent mindig harmóniát. Az élethez a halál is hozzátartozik. Mi, úgymond, egy állandó „ehetőség” állapotában vagyunk és ez kegyetlen. Ám „ütni-szúrni” emberi fogalmak, erős értékeléssel. Engem az alázat foglalkoztat.

WT: A racionális könnyen átcsaphat irracionálisba. Lásd jobbos ezotérikusok és nácik. Utóbbiak a természet elveire hivatkoztak, az erősek állítólagos jogára kiirtani a „kártékonyokat”.

AW: A nácik természetfölfogása a brutális túlélőharcra alapult. Kipécéztek egy pár fogalmat és propagandájukkal úgy tettek, mintha az lenne az objektív igazság. Az új, fölvilágosult tudás pontosan az ellenkezője a fasizmusnak. Alázattal más lényeknek is meg kell engednünk, hogy érvényesüljenek. Ez ezotérika-rezisztens. Az ezotérika egy titkos tudás, amelyhez csak a beavatottak férhetnek hozzá, egy notórius jobbantudás – az alázat ellenkezője.

WT: Ön egy modern animizmust gyakorol. Egy fával barátkozik a berlini Grunewald-ban, gyakran átöleli?

AW: Ez egy szép öreg tölgy. Igen, néha megérintem. Ám inkább csak alatta álldogálok és tudatosítom, hogy egymást belélegezzük. Amit én kilehelek, azt a fa belélegzi és fordítva. Aggódom, hogy a lény jól érezze magát és ehhez új erőt gyűjtök. Ezt a kölcsönös folyamatot bárki könnyen reaktiválhatja önmagában, pl., ha kertjében szeretettel gondozza növényeit.

WT: Tényleg úgy hiszi, hogy egy fának van tudata?

AW: De mennyire! Persze az ő belső érzékelése teljesen más, mint a miénk. Mégis vannak párhuzamok: ő is a születés és az elmúlás váltakozásában él. Lelkiállapota külsőleg is látható: tavaszi életereje, őszi elhalálozása.

WT: Sokan azt mondják, ez szentimentális természetromantika.

AW: Ezzel próbálják meg az érzelmi természetviszonyt hitelteleníteni. Pedig már a XVIII. századi romantikusok kiemelték a szubjektivitást a természetben és igyekeztek a világot elevenségében újra fölfedezni. A lényekhez való érzelmi viszonyunk az érem egyik oldala. De ha a klímára térünk rá, kérdés, az ilyen szűk világhoz való viszony vajon mint egész, egyáltalán érezhető-e? A klímakrízis megosztott lélegzés. A légkör tele azokkal a gázokkal, amiket mi emberek, állatok, növények beleengedünk – úgyszólván, mindnyájunk gáz alakú kiterjedése. Az atmoszféra: mi vagyunk! Így ez a krízis nem technikai havária, amit CO2-csappal elintézhetünk. Ez egy ősi, saját probléma: a világközösség viszonydrámája. A klímaaktivisták ezt kellene, hogy kiemeljék. Ám az ilyen érzelmi problémaleírások igen kényesek, ha azt akarjuk, hogy a politika komolyan vegyen bennünket.

wochentaz, 13. 1. 2024

„Die Atmosphäre, das sind wir!“

MÉRT OKOSABBAK A SZPÚRI DIÁKOK? ZEIT/RózsaS

Szingapúr oktatási rendszere a legjobb a világon, a porosz ellentéte. Mindent jobban tudnak: számolni, olvasni, t.tudományosan gondolkodni. (És a bolygót fölélni? RS). Jobban, mint a koreaiak, finnek, kínaiak – és, persze, németek. Míg a PISA2019 óta a kilencedikesek visszaestek (kovid, migráció), Szpúr erősödött. Minden tárgyban elsők, a németeket 3-5 évvel hagyták le. Főleg matekban. Míg itt csak minden 3. kilencedikes szoroz hibátlanul, ott 40% egyetemi szintű egyenleteket old meg. Egyszerűen csak okosabbak vagy a tanáraik jobbak? Politika vagy mentalitás kérdése? Egy északvárosi Riverside Secondary School homlokzatán feliratok: SZORGALOM, SZENVEDÉLY, INNOVÁCIÓ, FELELŐSSÉG, KITARTÁS. A kezdőbetűk ezt adják ki: SPIRIT. Ez a szellem jön át a beszélgetésekben is, a meggyőződés, hogy minden szpúri együtt küzd a társadalmi haladásért – a legjobb oktatással is. (Ez valami önkéntes kommunizmus? RS). Semmit sem bíznak a véletlenre. Az oktatási minisztérium teljesítményeket mér, kiigazít, elemez. Ide több tanerőt küld, amoda több tehetségtámogatást. A diplomások a pénziparba mennének? Megemelik az oktatók fizetését! Beüt egy járvány? Minden gyerek kap egy tabletet és tanportál-hozzáférést. A People’s Action Party 1965 óta kormányoz, részben tekintélyelvű módon, de főleg Konfúciusz szerint: kollektivitás és rend. Szabadkereskedelem némi állami beavatkozással. A 6 millió lakosú szpúri kisebb felületen él, mint a hamburgiak. Természeti kincsek nincsenek, tehát a növekedést másképp kell elérni: a brain power-be befektetni. Kérdés a Riverside-iskola igazgatójához, Linhez: - Hogyan választanak ki új tanárt? - Legyen képes mindig jobbnak lenni. Aki úgy hiszi, egy tanárnak már nincs mit tanulnia, az téves szakmát választott. „To improve” - itt gyakori szóhasználat. Mindenki dolgozzon önmagán, az iskolán, az oktatási rendszeren. Ő maga szegény családba született, számára csak a tanulás volt a felemelkedés útja – egyéné és a nemzeté. A szpúri iskolaminisztérium vezetői közül sokan államköltségen tanultak neves nyugati egyetemeken, utána hazahozták az új tudást. Ulrich Trautwein, oktatáskutató előadást tartott Szpúrban. Előtte elkérték szakcikkeit – és mind el is olvasták! Itthon a döntéseket gyakran hasra ütve hozzák, mellőzve a tudományt. Sok mindent átvehetnénk, főleg a legjobb minőségre való törekvést. A gyerekek különböző készségekkel és fölkészültséggel érkeznek az iskolába. Meg kell tanulnunk ezeket kezelni, a diákokat szorgalomra bírni. Látogatásunkkor az R. School egyik terében 20 gyerek ült. A nyolcadikosok görbéket elemeztek, ez Németországban csak 4-5 év múlva esedékes. A tanár tablettel a kezében ellenőrzi a megoldásokat. Fején headset-tel rögzíti a tanórát, hogy a diákok otthon is lejátszhassák. A tanerők mentorprogramokon képzik magukat tovább. „Craft”, ez a tanszerszám, ami mellett elkötelezik magukat. Láblógatás, középszerűség itt ellenség. A szaktanárok mellett tehetség- és pszichoszociális tanácsadók is követik a tanórákat, hogy a gyöngébbekre azonnal reagálhassanak. U.T.: „Nálunk már azon bukik el mindez, hogy a személytanács megtilt minden továbbképzést 17 óra után és hétvégén.” Egy tanóra tanegységek vázából áll, ezen kúsznak föl a diákok. Aki többet akar, új, nehezebb anyagot kap. Lin: „Túl kell lépni a határon, hogy egyáltalán megtudjuk, hol húzódik.” És aki lezuhan a létráról? Németországban a rizikódiákok száma nő, főleg szegény és migrációs családoknál. Ők alig tanulnak meg írni-olvasni, számolni. Szpúrban ilyen nagyon kevés van. A 81 PISA-résztvevő országból itt a legkevesebb iskolaelhagyó - annak ellenére, hogy a családokban alig beszélnek angolul (kínai, tamil és maláj a gyakori). A 90-es évektől Szpúr diplomásokat igyekszik idecsalogatni. Így a migránsok magasabb képzettségűek, mint a hazaiak.

Chern Wei Sng, okt. minisztérium: „Nincs különösebb sikerreceptünk. Folyamatosan optimálódó rendszert építünk. Döntéseket adatok alapján hozunk. (Szegények! Nincsen egy Orbánjuk! RS). Az iskolákat szükség szerint hozzuk helyzetbe. Ahol sok a problémás diák, oda több tanárt küldünk vagy a tanerők speciális képzést kapnak. Ha sok a kiváló, tehetségtámogatást indítunk. A visszaesők külön angol és matekórákat kapnak. Ez a két szak a legjobb indikátor. Évekkel ezelőtt rankingoztunk: Nézzétek, ők jobbak, pedig ugyanolyan a helyzetük! Ma erre már nincs szükség, az iskolák mind erősen törekednek.” Önfegyelmezés dresszírozással? Valamennyi kell, hogy oldódjon a nyomás a rendszeren. Eddig egyfajta elemi iskolai érettségi döntött arról, hová kerüljön a diák: gimibe, reálba vagy fölső elemibe. Ma minden alapszaknál megnézik, ki melyik teljesítménycsoportba jutott. A 80-as évek 40% iskolaelhagyást elkerülendő, vezették be a 3 tanágat. Ma alig 1% esik ki! Az erősek maradnak, emelni lehet a szintet. Ez a hármasosztás csodákat tett, bár kissé nehézkes. Megérett a további finomításra. Az iskolák rendszeresen rákérdeztek a diákok mentális és érzelmi hogylétére. Tehát a világ legjobb iskolarendszere emberibb akar lenni. Ez nem okoz majd visszaesést? A reformnál nem gondoltak a PISA-fölmérésre. Ám mivel a gyöngébb diákok erős oldalait tovább erősítik, ez a teljesítményt is emelheti.

ZEIT 14. 12. 2023 Warum sind hier alle so viel klüger?

KOMMENT

Mindent Orbán hatalmáért! Túl okos a nép? Kitiltani az iskolákból! (Lásd tankötelezettség csökkentése). Tudatlan, együgyű, szervilis kell ide - különben még föllázadnak! Paks zsaroló potenciálja veszélyben? Betiltani a szélturbinákat! Mindenki Putyin-gázzal fűt? Kössünk orosz-szerződést 100 évre, különben még bejön a nyugati gáz!

RS

A VILÁGMEGVÁLTÁST KEZDJÜK A KONYHÁNÁL - A tékozlás is háborúhoz vezet/RózsaS

HŰTÉS

-Az elektromos hűtőszekrény az első számú tipikus fölösleges gép a háztartásban, a fogyasztói társadalom státusz-szimbóluma.

(Elődeink hogy tudtak fönnmaradni évezredekig frizsider nélkül? Talán éppen azért?).
-Télen egy helyiséget fűteni, annak egy sarkát (hűtőszekrény) hűteni: esztelen dolog! 6 hónapig az egész környék hűtő!
-A megoldás: a külső hűtőkamra (olyan, mint a frizsider, csak a ház külső, északi falára van akasztva, konyhából tolóablakkal elérhető).
-Jobb persze a pince, kút, vízakna (állandó 10 *C, lásd földhőcserélős hűtő)!
-Fagyasztott áru van a boltban, fizessék ők a hűtőköltségeket!
-Gázzal működő hűtő is jobb megoldás lehet.
-A villanyfogyasztás üvegház-CO2 kibocsátással jár, ezért veszélyezteti a földi klímát.
A klíma csak többet ér egy frizsidernél?

-A villamos hőszivattyú (hűtőszekrény), ahogy az összes elektromos készülék, az erőműnél okozza a környezetkárosítást.
MOSÁS
-A mosás a ruha kínzása. Finom ruhaneműinket bűn mosógépbe gyömöszölni – ezeket csak kézzel szabad mosni (rá is van írva)!

-Az automata mosógép a 2. számú túlfejlesztett háztartási segédeszköz. Túl érzékeny, túl sok funkció – melyekből úgyis mindig csak egyet-kettőt futtatunk.
-A régi készülékek jobbak, mert tartósabbak. Egyszerűek, tehát javíthatók. A mosógép mechanikus bütykös tárcsája előnyösebb az elektronikánál.

-Régi készülékkel is lehet takarékosan mosni (foltokat előbb kiszedni, áztatni meleg vízben, aztán csak öblíteni, programot „ugratni”).

-A tömegcikk „modern” mosógép is „tervezett elavulás”, mérnökök tudásukat arra szórják el, hogy velünk, fogyasztókkal kiszúrjanak.

-Igen, kell a nagy mosógép – a 100 ruhánkhoz! Ám sok ruha, sok mosnivaló. Nem jobb csak egy-néhány, ami tartós és amit szeretünk (önismeret!) és könnyen számon tarthatunk? Az érzékeny fehér „fehérnemű” sem divat már, nem szólva a népes nagy családról, ami már nincs. Pedig ott lehet egy nagy gép igazán jó segítség. Ne viseljünk csicsás, betűs ruhát! Minden felől zúdítják ránk ezt az optikai szennyezést. Mennyire megnyugtató az egyszerű, egyszínű ruhanemű!

Lásd: Testápoló kislexikon és Mosógépek -Beszerzés, kezelés, javítás - (Szelíd Energia Füzetek 1-13)

MOSOGATÁS

Nincs mosogatás! Csak öblítés!

-Étkezés előtt forrósítok 2 liter vizet. (Gázon olcsóbb - ne bojlerból!)

-Étkezés után az edényeket, amiket kenyérbéllel kitöröltem, forró vízzel leöblítem.

-A zsírosakat félreteszem és később mosóporos lével megtisztítom.

-Nem hagyom rászáradni, „előbb örömmel, aztán körömmel”.

-Tányérokat nem rakok egybe, mert az aljuk is zsíros lesz.

-Mindig kevesebbet főzök, így a nyersből (saláta, gyümölcs) több fogy.

FÉL KANÁL MOSÓPOR MINDENRE JÓ!

(Nem kompakt, nem szlovák; pl. Robeta, Perlux, 600 Ft/kg)

1. Mosogatásra (kevés meleg vízben föloldva)

2. Súrolószerként

3. Foltkezelésre (friss folt alá ruhát, kevés por, meleg víz, ütögetni)

4. Kézmosásra (szappan helyett, kevéske por)

5. Hajmosásra (nagyon kevés, föloldva, ABS sampon-tenzid)

6. Padló-fölmosásra, ablak-tisztításra

Fogmosásra nem jó, kevéske finom krétapor jó.

Takarításnál mért kell a klotyót előre venni? Hogy aztán szétvigyük a bacilusokat? Vagy mert akkor van a legtöbb erőnk? A mosogatásnál is a legszennyezettebb marad utolsónak.

SITZEN STATT SPRITZEN! - Ülve vizelni: Ne célozgasd, ülj rá!/RózsaS

Amióta lejöttünk a fáról (ott hogy vizeltünk?), elkülönült a női és a férfi vizelés. A férfi ui. állva is képes rá. Ha eltalálja a WC-kagylót. Ha már kezd szagosodni, ki tisztítja többször? A férj vagy a feleség? A németeknél tanultam meg: SITZEN STATT SPRITZEN! Egy egyszerű és hálás könnyítési póz - hogy a magyarok nem jönnek rá? Előbb találják föl az atombombát. „Férfiatlan?” Az egyenjogúsági harcban már csak ez maradt? Aki kipróbálja, meglepődik, mennyire praktikus módszer, hogy nem jutott előbb az eszébe? Rajta hát, férfi nemtársaim, ne a lenti szervünkre hallgassunk, hanem a fentire!

VILÁGÍTÁS

Egyedül itt nyerők az – igazán kitűnő – új készülékek!

-LED-lámpákkal világítok – alig fogyasztanak, csak a munkafelületet világítom meg.

-Áramot magam csinálok (taposó generátor, aggregát, napelem, termogenerátor).

(Youtube: PEDAL GENERATOR ROZSA)

Jók a gépek, de ha nem vigyázunk, könnyen csak szaporítják a házi munkát!

KERÉKPÁR VAGY AUTÓ?

Egy autós betelefonált, hogy nekiment a beton az autójának...

-A város emberek lakóhelye. Ön mit szólna, ha tüzet raknék a nappalijában?

-Miért mérgez az autós ártatlan gyalogosokat és kerékpárosokat?

-Nem lehet zöld övezet és autóút is egyszerre. Ön is szereti a tiszta levegőt?

-Ismeri az autót? Fél lábbal a kórházban, fél lábbal a börtönben.

-Miért veszi el az autós mindenki szabad terét kocsijával? (40 autó = 1 busz).

-Miért szervezi meg az állam az ártatlan harmadik, a gyalogos, megnyomorítását? (A legtöbb kerekesszékes autóbaleset áldozata).

Honnét a sok asztmás kisgyerek?

-Kár kényelemre elégetni az olajat, ha meg is lehet enni (margarin).

-Még a villanyautó is rombolja a klímát, megterhelés az erőműnél.

-Akik helyesen közlekednek, azok is pénzelik az autósokat.

-Azokat, akik többnyire egyedül furikáznak egy nagy kocsiban.

-Egy 2 tonnás járművön mért szállítunk csak egy 80 kg-os embert?

-Sokszor csak rossz szokás. Sok mindent autó nélkül is elintézhetünk, különösen egy nagyvárosban.

-Lehet munkaeszköz az autó, ha sehol egy busz a láthatáron, vidéken – de Pesten?

-Összességében a kerékpár gyorsabb. (Két hónapot ül az autós a kocsijában!).

-A motort hagyjuk meg a mentőknek, rendőröknek, taxisoknak – azok is lesznek elegen!

-Nem lehetünk Hollandia, de egy kis átszervezéssel sok autóst „átültethetünk” Lásd a német 9€-jegyet!

-Jó, most túloztam... ó r i á s i átszervezéssel: kampány, olcsó bérlet, sok bringaút, másik oldalon drágítás, szigorítás, sebességkorlátozás... Lásd még: Szelíd Energia Füzetek 8, Energiamenü

SZÁMLAFOGYÓKÚRA – MARADJON FORINT A HÓNAP VÉGÉRE IS!

-A bojlert csak szombaton kapcsolom be. Hét közben 20 literes fazék a sparhelten, gázon.

-120 literes bojler helyett 5 literes vízmelegítő, merülőforraló.

-Kézmosáshoz nem kell meleg víz. Nyáron nem kell meleg víz. Lavór a napon.

-Télen beköltözöm a konyhába, csak azt fűtöm. A többi radiátorszelepet a minimumra állítom.

-Hőfokszabályzó szelepet nyáron teljesen kinyitok, nehogy a rugó tönkre menjen.

-Minden rolót, spalettát bezárok, befüggönyözök, a radiátort szabadon hagyom.

-A radiátorok mögé, ajtókra hőtükör-fóliát ragasztok.

-Csak este fűtök - napközben mozgok, kertben dolgozom.

-Átmegyek segíteni annak, aki nálam is rászorultabb.

-Kikapcsolom a hűtőm; télen hideg szobában, teraszon -

nyáron vízaknában, kútban tárolom a romlandót, ha van.

-Kikapcsolom a mélyhűtőm - van a boltban, fizessék ők a hűtést!

-Egy óráig a mosógépben áztatok, fél-programot futtatok,

meleg vizet a sparheltről vagy a "lavór a napon"-ból a mosógépbe öntök.

-Visszatérek a keverőtárcsás gépre.

-Az áram drágább, mint a gáz. Legkisebb lángon, kuktában főzök.

-Semmilyen fűtőszálat (rezsó, szárító, pirító, vasaló) nem használok, csak a kenyérsütőt.

-Kenyeret kenyérsütőben sütök, így 1 kg 225 Ft.

-Áramtalanítok - egy készülék trafója sem marad áram alatt, így nem fogyaszt.

-LED-lámpákkal világítok, nem fogyasztanak, csak a munkafelületet világítom meg.

-Áramot magam csinálok (taposó generátor, aggregát, napelem, termogenerátor).

-Víz van a kutamból - nincs vízszámla, nitrátkijelző csíkkal ellenőrzöm, iható-e?

Mindig húzok vizet, hogy frissüljön. (Lásd: Robinzon-ház). Nem iszom mű-italokat.

-Nem veszek zsemlyét, péksüteményt - mindent magam sütök. Gabonapelyhet eszem.

-Nincs ételmaradék, inkább kevesebbet főzök, nyerssel (gyümölcs,saláta) kiegészítem.

-Főleg magokat kuktában főzök - lencsét, babot, feles borsót-pár karika kolbásszal.

-Vasárnap húsnap - hétközben főzelék, szalmakrumpli, bundás kenyér, szója-spagetti.

-Krumplit héjastól sütök, főzök. Kell a rostos anyag (nem lesz vastagbél-rákom), hámozáskor nagyobb a veszteség.

-Kertben krumplit, csicsókát, zöldséget termelek.

-Nem veszek könyvet, újságot - megveszi a könyvtár; kölcsönzöm, fénymásolom, internetről leszedem.

-Mobiltelefonomra újból nem fizetek be, tarifát váltok vagy fölmondom.

-Kedvezményes vezetékes internetet használok. (Szolgáltatót kérdezni!).

-Számítógép otthon nem szükséges: elég egy pendrive, azzal szomszédnál, könyvtárban, teleshop-ban letöltök, levelezek.

-Semmit sem rendelek postán, házalóktól, piacon. Magamtól tudom,mi kell.

-Turkálóban, lomisnál vásárolok - ha kell. Cserélek.

-Pénzt tüzelőbe, olajba, cukorba, lisztbe, konzervbe fektetem - mielőtt megdrágulnak. Többet veszek, olcsóbb. ("A bolondok pedig mondanának az eszeseknek: Adjatok nekünk a ti olajatokból." Mát., 25.8)

-Fogaimra ügyelek, szuvasodik-e, naponta többször mosok fogat - a fogász drága!

-Testemre ügyelek, tornázom, futok, bringázom - átvizsgálom, bőrömön van-e csomó, nyomásra fáj-e valamim?

-Csak azt teszem, ami jó karban tart - így nincs orvosi, sem gyógyszerköltségem.

-Gyerekekkel játszom. Minél többet játszom, annál kevesebbet vásárolok.

-Ne múljék el nap ének és tánc nélkül!

(Szelíd Energia Füzetek, BREAD 7 MINUTES ROZSA, PEDAL GENERATOR ROZSA, SPINE EXERCISES ROZSA)

TÖMEGGYILKOS ORBÁN?/RózsaS

Nem először választja meg egy nép saját hóhérát. (Sztálin). 40 000 ember halt meg az első kovidhullámban (itt a második!), mert a kormány *nem szigorította kellőképp a védőintézkedéseket, *a gyöngébb vakcinát kényszerítette rá az egészségügyre, Orbán saját hatalmát erősítendő,*nem ad elegendő pénzt az egészségügyre.

Amúgy is meghaltak volna?Emberek ezrei halnak meg idő előtt.

Mentsége, hogy először mindenki önmaga felelős saját egészségéért. Önmagától senkit sem lehet megvédeni.

A szörnyű, hogy nincs vége: a kovid itt marad velünk!

Viseljen mindenki maszkot!

A MÁSODIK EINSTEIN – Ed Witten fizikus – ZEIT/RózsaS

Ed Witten (72) „marslakó” elméleti fizikus Princeton-ban.

ZEIT: Ha a stringelmélet mindenható, megoldhatja a közelkeleti konfliktust?

W: Sajnos nem. Az emberek komplikáltabbak, mint a fizika. Én inkább a kvantummechanikát próbálom megérteni. A fizika univerzális természeti törvényeknek próbál a nyomukra bukkanni. Ez 400 évig jól ment, most döcög. (Nem lineáris, a könnyű alapok megvannak. Most nem okosabbak, hanem jobbak kell, hogy legyünk! RS). Két elméletet kellene kibékíteni: a kvantumelméleti atomleírást és Einstein relativitáselméletét. A stringteória szerint, minden parányi húrocskák rezgése.

Z: Mi az Ön stratégiája, miután a rossz híreket átfutotta?

W: Bár egész nap az irodámban vagyok, egy lépést sem haladok. Még tévedéseket sem jegyezhetek föl. Nagyon nehéz olyan problémát találni, amely elég érdekes, hogy meg kell oldani, másrészt elég egyszerű, hogy meg lehessen oldani. Csak sejtem, hogy kollégáim is csak üldögélnek. Ha nagyon frusztráló, sétálni megyek. Tegnap mégis találtam egy hibácskámra. Ebből talán lesz valami, talán nem. Nem úgy van, hogy pár hónapig üldögélünk, aztán hopp, jön a megvilágosodás.

Z: Használta már a ChatGPT-t?

W: Megkérdeztem, mi lenne, ha Pinokió találkozna Hófehérkével. „Lehet, hogy H. Pinokiót kedvelné, mert másmilyen lény, esetleg segíteni saját tapasztalatain felül megismerni a világot.”

Z: Miután Einstein megalkotta a relativitás elméletét, még átfogóbb teóriát keresett. Hiába. Volt Istennek alternatívája, amikor a világot teremtette?

W: Ma már itt a stringelmélet, elég egyértelmű. Választ adna Einsteinnek: Istennek nem volt választása. Csak itt van egy problémácska: az elmélet alapvető egyenleteinek megoldása egy másik univerzumot is kiad.

Z: A stringelmélet fizikusai szerint 10 az 500-adikon megoldás lehetséges. Ez romba dönti világképünket!

W: A 80-as években azt reméltük, az egyenletek java érvénytelennek bizonyul. Nem így lett. Ez eléggé bosszantott, hisz nem jutottunk közelebb a világegyetem megértéséhez. Meghaladja az emberi agy képességét.

Z: Mit tart Ön az ősrobbanásról?

W: Nem a kezdetet értjük alatta, hanem a jelenlegi univerzum kiterjedésének kezdetét, amelyben a természeti törvények olyanok, amilyeneknek most látjuk őket.

Z: Mi volt az ősrobbanás előtt?

W: Az „előtt” és „után” fogalmak egy tér-idő kontinuimot föltételeznek, amit sokan idealizáltnak tartanak. Ezek nem járulnak hozzá a kozmosz jobb megértéséhez.

Z: Képesek vagyunk egyáltalán a tér-idő kategórián kívül gondolkodni?

W: Emergencia, ha elég nagy téridőt veszünk. Kiad egy értelmes magyarázatot. De ha mélyebben belehatolunk, minden eltűnik.

Z: Hisz Ön Istenben?

W: Ezt a hipotézist nem veszem komolyan.

Z Hogyan magyarázza, hogy a természeti állandók olyan finoman be vannak állítva, hogy lehetővé teszik létezésünket?

W: Nincs mit magyarázni. Ha nem így lenne, most nem beszélgethetnénk.

Z: Einstein metaforként említi Istent.

W: Nem szeretem a metaforákat, csak összezavarnak.

Ed Witten az „antropikus elvet” említi. Az univerzum létezése teljesen valószínűtlen. Parányi eltérés az állandókban és semmi sincsen. Hogy mégis vagyunk, egy finomszabályzási mechanizmusnak köszönhetjük. A vallás szerint a világot teremtették. Ha a világegyetem másmilyen lenne, nem lenne, aki csodálná.

Z: Hisz Ön az antropikus elvben?

W: A hit kissé erős, mondjuk, inkább kibékülök vele. Ám jobb szeretnék egyértelmű megoldásokat az egyenleteknél és igazán megérteni a stringelméletet.

ZEIT, 21. 12. 2023

»Menschen sind komplizierter als Physik«

Ed Witten ist ein Superstar seines Fachs.