KÖNYVGERILLA 2021 KRÓNIKÁJA

Testápoló kislexikon (Magyar Narancs). Ez most nem egy színes, szagos, puccos kiadvány, amely rapid vásárlásra ösztönzi az olvasót. Szerzõje, dr. Rózsa Sándor vegyész, környezetvédõ több könyvet-füzetet írt a háztartásban használatos anyagok és módszerek káros vagy épp üdvös voltáról. Ez a könyv kiskátéja lehet a tudatos vásárlónak, akinek megvan az élelmiszer-adalékanyagok (az E-k) táblázata, már letöltötte a netrõl az állatkísérleteket végzõ vagy végeztetõ vegyipari cégek meglepõ és tanulságos listáját, és most még azt is tudni szeretné, mit kenhet a hajára. A mű nagyobbik részét a kozmetikumok összetevõinek betûrendes felsorolása teszi ki, tudományos és köznapi nevükkel, alkalmazási körükkel és hatásukkal. A bevezetés alapvetõ ismereteket közöl laikusoknak is érthetõ nyelven: mire adjuk ki a pénzt, amikor drága, márkás kenceficét vásárolunk. Legtöbbször néhány egyszerû, olcsó alapanyagra és kevéske, de vonzó elnevezésû adalékra; tetszetõs csomagolásra; menõ márkanévre - nem utolsósorban idétlen, szexista reklámra. Mindezért kétes eredményt nyerünk, és azt a jólesõ tudatot, hogy hozzájárultunk létfontosságú anyagok gyártási melléktermékeinek és némi szerves hulladéknak az újrahasznosításához, valamint az allergia terjedéséhez. A szerzõ nem nézi hülyének a nõket, elismeri, hogy mindezeket az olvasó is tudja, csak gyarlók vagyunk... ki ne gyöngülne el, ha bársonyos bõrt, csillógó, dús hajzatot és örökre eltûnõ ráncokat ígérnek neki? "Szerencsére - írja - az emberi bõr és haj sokkal ellenállóbb, mint amilyennek tûnik, különben nem bírná ki az elképesztõ tortúrákat." A mellékletben receptek a házilag elkészíthetõ fogpasztához, arckrémhez, samponhoz. A kiadvány megelõzi a korát, hiszen az alapanyagok jó részét nem vagy csak hosszas utánajárással szerezhetnénk be Magyarországon. De ami késik, nem múlik, vannak már biokosztra szakosodott boltok, várható a biodrogériák feltûnése is.- borz - Összeáll.: dr. Rózsa Sándor, szerk.: Móra Veronika, Ökotárs Alapítvány 2001, 160 oldal, 600 Ft

 

TESTÁPOLÁS

Átverés a ránctalanítás? Szabad Föld 2010. 05. 14. A kozmetikumok olyan készítmények, amelyek többnyire drágák, sok fantáziát, de kevés hatást, s mindehhez képest nagy kockázatot hordoznak. E mondat dr. Günter Stüttgen német bőrgyógyász professzortól származik. Vajon tényleg többet ártanak a krémek, mint használnak? Egyáltalán szükség van rájuk? Bőrünk maga is termel egyfajta védőréteget: ez a faggyúból, zsírból és vízből álló természetes krém óvja bőrünket a káros környezeti hatásoktól és a kiszáradástól, sőt savas kémhatásának köszönhetően még a kórokozóktól is. Elvben tehát nem lenne szükségünk mesterséges bőrápoló szerekre. No de a képlet nem ennyire egyszerű, hiszen a légszennyezés, a dohányzás, a túlzott napozás, a tisztítószerek káros hatásainak kiküszöbölésére már nincs felkészülve a szervezetünk. Másrészt a kor előrehaladtával bőrünk egyre szárazabb lesz, így kézenfekvő megoldásnak tűnik a hiányzó vizet a kozmetikai termékekkel pótolni. De vajon tudjuk-e?

Mi van a flakonban?

A krémek két legfontosabb összetevője a víz és a zsíradékok – ismerteti az alapokat

dr. Rózsa Sándor a Testápoló kislexikonban.

Ezek aránya és kötése határozza meg a krém jellegét. A nappali hidratálók több vizet tartalmaznak és könnyen lemoshatók, míg az éjszakai krémekben a zsírok és olajok dominálnak. Mivel a zsír nem oldódik a vízben, a gyártók emulgeálószerekkel kötik össze e két összetevőt. Ezek jobbára szintetikus anyagok, de vannak természetes emulgeátorok is.

A nappali krémekben a nedvességtartó szerek – például a glicerin és a szorbit – vonzzák magukhoz a vizet és akadályozzák meg a termék kiszáradását. Csakhogy ugyanezt teszik a bőrünkön is: felszívják a nedvességet az alsóbb rétegeiből, így a felső hámréteg megduzzad, ezáltal az arcunk üdébbnek tűnik – valójában azonban inkább szárítottuk a bőrünk, mintsem hidratáltuk volna. Vagyis a száraz bőr ápolására célszerűbb a zsírosabb éjszakai krémeket választani.

A krémek tartalmazhatnak még különböző sűrítő anyagokat, s csak ezután jönnek – jóval kisebb arányban– a hatóanyagok, amelyek táplálják, puhává varázsolják, megnyugtatják a bőrt, védik az UV sugárzástól stb. Ilyen például az aloe vera, az avokádó, a narancsvirágkrém, a vadrózsaolaj. Ezek a hatóanyagok azonban általában drágák, ezért gyakran csak mutatóba kerülnek a termékekbe. Mivel az összetevőket a címkén az arányuk sorrendjében kell feltüntetni, könnyen ellenőrizhetjük, hogy valójában mennyi került belőlük a tégelybe. Ha a csomagoláson hirdetett csodaanyag az összetevőlista végén kullog, könnyen lehet, hogy bőrünk meg sem érzi jótékony hatását. Krémünk a hatóanyagok mellett még különböző illatanyagokat és tartósítószereket tartalmaz, általában ezek felelősek az esetleges allergiás reakciókért.

A ránctalanítanítás csak legenda

Noha a kozmetikai szerek reklámjai a fiatalos külső ígéretével csábítanak, a kozmetikumok ránctalanító hatását még soha sem sikerült bizonyítani. Nem véletlen, hogy a német reklámtörvény tiltja a kozmetikai termékek bőrfiatalító hatásáról szóló állítások közzétételét, s csupán az hangozhat el, hogy a használatukkal a bőr fiatalabbnak tűnik.

A ráncok eleve mélyebbek, mint amit a kozmetikai termékek esetleges simító hatása befolyásolni tudna, másrészt eleve kérdéses, hogy lehet-e a bőrt kívülről táplálni, vagyis bőrünk mit szív fel a krémek összetevőiből. A nagy molekulájú kollagént és elasztint például biztosan nem. Bőrünk szépségéért elsősorban helyes táplálkozással, a dohányzás mellőzésével, a túlzott napozás elkerülésével tehetünk a legtöbbet. A méregdrága kencék sajnos nem fiatalítanak meg bennünket.

 

ÉLET A JÁRVÁNY UTÁN - 8 SZCENÁRIÓ

A Padernborn-i Jövőtervező és Stratégiai Vállalatvezetés RT (ScMI, Scenario Management International Aktiengesellschaft für Zukunftsgestaltung und Strategische Unternehmensführung jövő-forgatókönyveket dolgozott ki.

1. Az arany húszas évek

2. A pandémia-évtized

3. Elbúcsúzni a megszokott-tól

4. Új globális dinamika

5. Masszív virtualizálás

6. In Corporate Hands

7. Folyamatos válság

8. A rend szétesése

A hagyományos világok szembesülése a válságokkal

Míg az 1. szcenárió ("Az arany huszas évek") a régi normalitáshoz való visszatérést írja le, a 2. és a 7. a hagyományos világokon belüli antipodusokat képezi le. Így a 2. szcenárió ("A pandémiás évtized") az ismételten visszatérő új epidémiák jövőképe, mely a társadalmakat a vészhelyzetben inkább összekovácsolja. A 7. szcenárióban a covid-19 csupán a dominóhatás kiváltója, melyet gazdasági és egyéb válságok követnek. Végezetül a 8. szcenárió azzal számol, hogy a pandémiás és egyéb krízisek egybeesnek. Ez ellenőrzés-vesztést és a régi rend fölbomlását jelenti, a "Worst Case-Scenario"-t. Ide a 2. szcenárióból, a szolidaritás eltűnéséből, de a 7. szcenárióból, a további pandémiák föllépéséből is juthatunk.

A szerkezetváltás hajtóerői

A második csoport sokféle szerkezetváltását a 4. szcenárió ("Új globális dinamika") írja le. Ez a világ sokban hasonlít a kovid előtti világhoz és jó eséllyel vezet egy "új normalitáshoz". Ennek feltétele a sokrétű változás, a legalsóbb síktól az erős globális kooperációig.

*A 3. szcenárióban ("Búcsú a megszokott-tól") a deglobalizáció és a regionalizálás hajtóerői, valamint a kommersz növekedéstársadalomtól való elfordulás kerül a középpontba. Egyidőben a politika erős szabályzóereje és a technológia-eljárásokban a nagyobb autarkia-irányultság érvényesül.

*A 6. szcenárió teljesen más képet mutat ("In Corporate Hands"). A vállalkozások lesznek - magas innovációs erejükkel - a fő problémamegoldók, a politika nem képes őket ilyen iramban követni. Az innováció és a privatizáció lesz a központi hajtóerő (Átkommercializálás). /Vagyis föltalálják a perpetuum mobilét.RS20XII26/.

*Ehhez jön az 5. szcenárió ("Masszív virtualizálás"), ahol a digitalizálás lesz a fő hajtóerő. Ez gyökeresen változtatja meg a gazdaságot, a társadalmat, a politikát. Ezt a jövőképet az erős biztonságvágy hozza el, továbbá a fölismerés, hogy az új közelség csakis a hálózatok által lesz lehetséges. (Meg a guminő által.RS).

Összefoglalásul mondható, hogy szerkezetváltás nélkül a régi normalitáshoz való visszatérés csak óhaj marad, míg a szerkezet-átalakítás különböző útjairól érdemes vitát folytatni.

1. Az arany húszas évek: Vissza a régi normalitáshoz

A covid-19, csak mint rövid sokk tudatosult, emléke lassan elhalványult. A világ a pandémia megtapasztalását kitörölte és visszatért a régi normalitáshoz. A legtöbb állam a gazdasági visszaesésen is fölül tudott kerekedni és most nincs kedve az új, kevésbé akut krízisekkel, mint a klímaváltozás, foglalkozni. A német gazdaság ismét kulcsiparaira koncentrál és régi pozícióját, mint export-világbajnok, ismét megerősítette a szabadkereskedelmi rendszerben. Németország a digitális transzformáció terén mások mögött maradt. A sikeres válságmenedzsment a politikai közép tartós megerősítését érte el. A félelem és a bizonytalanság elűzve, a régi individualista életérzés visszatért. A hétköznapokat ismét a fizikai érintkezések uralják, az emberek a régi mobilitás- és fogyasztásmintákat követik, bepótolják, amit kihagytak a szabadidő és a fogyasztás tekintetében. Az új gondtalansággal párhuzamosan lemondanak az ajánlott reziliencia-stratégiákról és az egészségügy megerősítéséről.

2. A pandémia-évtized: A reziliencia, mint új vezérmotívum A normalitáshoz való visszatérés helyett rosszabb jön. A covid-19 csak a kezdet volt, új járványok jönnek és megváltoztatják a világot. Minden életterületet átszabnak, visszaszorítva más válságok észlelését. A klímaátcsapásra senki sem figyel, világközösség negligálja az új fenyegetést. Ám sem a multilaterális gondolkodáshoz való visszatérés, sem a szabad világkereskedelem nem képes megakadályozni az ismétlődő gazdasági pangásokat. Összességében az innovációdinamika lelassul. A német gazdaság a kulcsiparaira támaszkodik és pozícióját meg is tartja. A pandémia erős biztonságigényt vált ki. Az egészségügy és a politika sokkal eredményesebben képes a pandémiákat visszaszorítani. A reziliencia-releváns foglalkozásokat jobban megfizetik. A konzúmklíma a válságos gazdasági helyzet és a növekvő járulékterhek miatt rosszabbodik. A zsúfolt városok veszítenek vonzásukból. A társasági élet kisebb egységekbe szorul vissza.

3. Búcsút venni a megszokott-tól Deglobalizáció és fogyasztás-lemondás

A pandémiák mellett krízisek sokasága rázza meg az emberiséget. Masszív környezet- és klímaproblémák arra kényszerítik a politikát, a gazdaságot és a fogyasztókat, hogy változtassanak prioritásaikon. Globálisan különböző érdekszférák rendszere alakul ki, ahogy az EU-ban is. Az új blokkokon belül erősödik a regionális termelés, a globális áruforgalom lecsökken. A német gazdaságban paradigmaváltás következik be: Németország, mint export-világbajnok, újra föl kell, hogy találja önmagát. A minden áron való növekedés már nem cél. A tartós szerkezetváltást a sokrétű innovációk segítik és a digitális világban is regionális kezdeményezések indulnak, amelyben a német vállalkozások igen sikeresek. A politika az erősebb szabályzás felé tolódik el, a közösségi befolyás erősödik. Az állam és a vállalkozások is előrelátóan a reziliencia-stratégiákat erősítik. A tartós értékekre való visszatérés vezet a tudatos fogyasztás-lemondáshoz. A virtuális kommunikáció használata sokrétű lesz - de csak, mint az aktívan ápolt fizikai kontaktusok kiegészítéseként. A társasági élet a lokális egységekben folyik és a városi élet, mint vezérkép veszít csillogásából.

(A munkának csak töredék részét lehet íróasztal mellől végezni; szemétszállítás, bányászat, földművelés, építkezés ugyan hogy menne számítógépről? Ezt a testet nem íróasztalhoz teremtették: aki napi 8 órát számítógépe előtt görnyed, az megbetegszik.RS20IX22).

4. Új globális dinamika - Moderált növekedés, kooperatív szerkezetek

A covid-19 minden ember számára életbevágó esemény volt és globálisan új gondolkozáshoz vezetett. Transznacionális politika jutott érvényre, új keretfeltételeket szabott ki. Fair szabadkereskedelmi rendszer lépett életbe, mely lehetővé tette a világgazdasági dinamika megújulását. Németország mindebből profitál és a szerkezetváltás hajtóereje lesz. Az EU, mint digitális telephely, fölzárkózik az USA és Kína mellé. A munkapiac, a munkaviszonyok, a munkabérek jelentős változáson mennek keresztül. A szakmai karrier szorosan kötődik az értelmes tevékenységhez és a személyi fejlődéshez. Bár az új pandémiák és krízisek jelen vannak, de már nem tekinthetők annyira fenyegetőnek. A kihívásokat globális felelősséggel kezelik, nyíltság és kíváncsiság tapasztalható. Az innováció öröm, a továbbképzés természetes, az információkínálat nagy értékű.

(Szocialista lózungok, 1950-ből. Inkább kitör a harc a maradékért, az öröm meg az lesz, ha lesz mit enni.RS20XII27).

5. Masszív virtualizálás - Biztonság és új közelség a hálózatban

A vírus okozta gazdasági visszaesést gyorsan legyőzik, a gazdaság és a munka világát a digitális kínálatok uralják. Egy globális tudat keletkezik. Új technológiák és innovációk születnek multilaterális kooperációban. Az "Európai Egyesült Államok" többé nem utópia. A politika nyitott és a sokrétű kísérletek és reformok számára - beleértve a feltétel nélküli alapjövedelmet is. A több digitális transzformáció azonban több adatnyilvánosságot is jelent, de megfigyelő államról csak kevesen beszélnek. Az új digitális világ új lehetőségeket nyújt a tény-alapú médiának. Összességében nagyobb az átláthatóság és a produktív társadalmi diskurzus. A hétköznapok életstílusát a józan kockázat-kerülés jellemzi, a social distancing és a prosperitás elemei főleg a városokon kívül jelennek meg. A masszív virtualizálás a vásárlási magatartást is jelentősen megváltoztatja. A tulajdon és a fizikai bevásárlás ebben a világban elveszti jelentőségét.

(...ha majd minden számítógépet az utcára dobnak, mert azt nem lehet megenni, akkor derül majd ki, mihez kell érteni: élelmet és meleget termelni. A világot nem új találmányokkal, hanem szociális szövetségekkel, belátással és mértéktartással lehet megtartani. Hol az a találmány, ami a belátást és a szolidaritást fejleszti? Tüntetés a MTudE ellen, 2005, RS).

6. In Corporate Hands - Haladás a részvétel költségén A járvány okozta lefékeződés után a gazdaságban és a hétköznapokban erőteljes gyorsítás következik. A munkavilág jelentősen rugalmasabbá válik és a globálisan nyitott rendszerekben, intenzív innovációk révén, új technológiák születnek. Az orvosi-biológiai haladásnak köszönve az új pandémiákat idejekorán elfojtják. Ez a költséges reziliencia-stratégiákat is fölöslegessé teszi. A világpolitikát a globálisan irányult és előrelátó vállalkozások viszik, melyek innovációs erejüknél fogva a hagyományos nemzetállamok és a multilaterális szervezetek fölött állnak. Szabályozatlan telephely-versengések akadályozzák a globális problémamegoldásokat. A sok helyütt privatizált oktatási és szociális rendszerek növelik a társadalmi diszparitásokat. A német gazdaság innovációs löketet kap, gyorsan változik és erős világpiaci vezetővé válik. Politikai befolyásával a legyengült államot aláaknázza és lappangó rendszerkrízist indít el. Bár a növekvő virtualizálás a mindennapokban sok problémamegoldást hoz, de azokat is lebénítja, akik a fölgyorsított digitális világgal nem képesek lépést tartani. Ezeket leszedálják és szociális magányosodásba szorítják.

7. Folyamatos válság - Az autoritások táptalaja

Bár a fertőző betegségeket gyorsan sikerül orvosolni, világszerte súlyos és hosszan tartó recesszió lép föl, tömeges munkanélküliséggel. A mentőintézkedések a globális világkereskedelemtől való elfordulást és a világgazdaság dinamikájának lefékezését eredményezték. A világ különböző befolyási szférákra esett szét, ahol a technológia- és az innovációpolitika erősebb autarkiára törekszik. Az EU stagnál és a globális versenyben a georégiókba húzódik vissza. Ebben a krízis- és konfliktusvilágban a klíma- és a környezetvédelem háttérbe szorul. A befektetések számára a haladás és a fejlesztés játéktere egyre szűkül. Az innovációképesség strukturálisan visszaesik. A fölkorbácsolt hangulatdemokráciában a tényalapú média és a független tudomány egyre kevesebb figyelmet kap. A destabilizáció folytán a tömegek "az erős kéz politikája" után kiáltanak. Bár az emberek a lefagyott oktatási, szociális és egészségügyi rendszereket igazságtalannak tartják, ám ebben az önző világban nem képesek reformokban vagy rezilienciastratégiákban egyességre jutni. A hagyományos fogyasztási mintákat védik és a mindennapok virtualizálása csak felületes marad.

8. A rend fölbomlása - Az ellenőrzés és a szolidaritás elvesztése (Worst Case-Szenario)

A covid-19 a világot a teljes összeomlás szélére sodorta. Már az első súlyos és hosszantartó recesszió tömegek munkanélküliségét okozta, követve társadalmi konfliktusokkal. A nemzeti államok gazdaságaikat egyre inkább körülkerítették - ez a világgazdasági krízist tovább erősítette és aláásta a globális bizalmat. A világpolitikában a nacionális erők törnek élre. A globális pénzrendszer meginog. Számos állam csődbe megy, az adósság törlesztés leáll. Magát az EU-t is erős dezintegráció sújtja. A döntéshozók az erősödő környezet- és klímafenyegetéseket negligálják. A német gazdaság elveszti exportpiacait. Sok legyengült vállalatot globális versenyzők vesznek át. Az egykor stabil Németországban is a részben autoriter erők veszik kézbe a politikát és megakadályozzák a rezilienciasztratégiák és reformok megvalósítását. Az emberek a bizonytalanság és a nyilvánvaló ellenőrzésvesztés miatt privát-tereikbe és kényelmes "tudás-buborékaikba" húzódnak vissza. A szociális összetartás és a közös identitás eltűnik. A mindennapokban mindenki a saját vagy klánja privilégiumáért küzd. Ebben a könyöklő társadalomban egyre többen maradnak le, fogyasztásukat radikálisan visszanyesik és zuhannak le a mélyszegénységbe. Ez csak gyorsítja a lejtmenetet. ottonova.de, 2020.07.16

 

CYBERTÁMADÁSOK 2021-BEN

A Check Point ® Software Technologies, cyberbiztonsági vezető cég 2021-re hacker-támadásokra számít főleg a következőkben: 1. A covid-19 területén, 2. Malware, privátszféra és virtuális háború területén, 3. Az 5G és az IoT új platformjain

A covid-19 nyomán bevezetett változások hatásai világszerte a szervezetek biztonsági osztályait fogja foglalkoztatni. A cégek 81%-a állt át távmunkára, 74% ezt tartósan meg is akarja tartani. (Német becslés: 51%-nál lehetséges a home office, de ez túlzott: pékek, szerelők, bányászok, futárok, rendőrök nem dolgozhat-nak irodából, akkor sem, ha Németország a környezetterhelő és fizikai munkákat külföldre kiszervezte.RS20XII29). A Check Point figyelmeztet, hogy új fajta fenyegetés jelentkezik a ransomware és a bot-hálók oldaláról, továbbá az 5G-hálóművekre, a mobilkészülék elszaporodása folytán. A pandémia minden céget kibillentett egyensúlyából és alkalmazottait a biztosabb remote connectivity munkamódra kényszerítette. A biztonsági részlegek szembesültek a cloud-környezetük fenyegetettségével. A lockdown óta a cégek 71%-a jelentett általános cyber-fenyegetést, mondja Sonja Meindl, a Check Point Country Manager Schweiz und Österreich munkatársa. Egyike az előrelátható dolgoknak, hogy az aktorok nagyobb eseményeket vagy fordulópontokat - mint a covid-19 vagy az 5G - saját javukra akarják kihasználni. Ezt megelőzendő, a cégeknek időben lépniük kell és egy támadható felületet sem szabad védtelenül hagyniuk, különben kitervelt és célzott támadások áldozataivá válhatnak. (Nem ezek a biztonsági cégek támadnak, hogy legyen munkájuk?RS).

A járvánnyal kapcsolatos fejlemények

A "next normal" biztosítása esedékes. 2021-ben a covid-19 továbbra is kihatással lesz az életre, üzletre és általában a társadalomra. A világnak tehát föl kell készülnie egy sor "új normálállapotra", ha ezekre a változásokra reagálni szeretne. Ez év elején megtörtént az alkalmazottak gyors átállítása távmunkára. Most a szervezetek fölépített táv-infrastruktúráját és felhő-környezetét alaposan biztosítani kell, hogy alkalmazásaikat és adataikat kellőképp megvédhessék. Ez annyit jelent, hogy az irányvonalak, biztonsági megoldások megvalósítása és automatizálása minden pontban, a hálóművek minden készülékén meg kell, hogy történjen - a mobiltelefonoktól, a munkatársak készülékeitől kezdve az IoT-n át, egészen a felhőig. Csak így lehet a körmönfolt támadásokat kivédeni, melyek különben gyorsan nagy károkat okoznának. Az IT-biztonság automatizálása döntő jelentőségű, mert a cégek 78%-a beismerte, hogy e téren náluk hiányzik a szaktudás és a szakember. A covid-19-cel kapcsolatos gyönge pontokra figyelni kell. A vírus, a vakcina továbbra is a hírek témája lesz. A nemzeti restrikciók továbbra is a phishing-kampány középpontjában fognak állni. Különösen a vakcinagyártók lesznek a virtuális bűnözők, akár ilyen államok, céljai. Az iskolák és egyetemek nagy mértékben tértek át az E-learning-re, ezért nem meglepő, hogy a szemeszter kezdetén a cyber-támadások 30%-kal növekedtek. 2021-ben továbbra is védeni kell a diákokat és az egyetemistákat az ilyen veszélyektől.

Malware, privátszféra és virtuális háború

2020 nyárvégén megszaporodott a ransomware-támadások száma, kombinálva a "double extortion"-nal (kettős zsarolás). A hackerek először nagy mennyiségű érzékeny adatokat lopnak, mielőtt áldozataik adatbankjait kódolják (?). Utána azzal fenyegetnek, ha nem kapnak válságdíjat, az adatokat nyilvánosságra hozzák. Bot-háló-armadákat építenek, amikor malware-családokat kötnek be bot-hálózatokba, hogy fertőzött számítógépeket hozzanak létre, ahonnét támadásaikat indíthatják. Az év leggyakoribb malware-ja az EMUTET. Először mint banking-trójai indult, utána azonban a legmakacsabb és legsokrétűbb bot-hálózattá fejlődött. Egész sor károsító exploit-ot indíthat, válságdíj-fizetéstől az adatlopásig, mert más káros programokat, mint ajtónyitókat, letölt.

Állam állam ellen: várható az állami cybertámadások szaporodása, kémkedés vagy politikai befolyás céljából. A Microsoft jelentette, hogy a múlt évben az ilyen támadások 89%-a három államból indult. Az utóbbi években a nemzeti kritikus infrastruktúrák védelme került a középpontba (KRITIS). Ezek az egészségügy, az oktatás és a hatóságok. Ilyen támadás volt 2020 márciusában a "viciosus panda" (rosszindulatú panda) Mongólia ellen.

További veszély a "deepfake". Ez hamis videók és hangfelvételek manipulált tartalmak létrehozá-sára. Ez által lehetségessé válik vélemények, részvényárak vagy egész népek befolyásolása. 2020 elején egy belga politikai csoport egy hamisított videót tett közzé. Ebben a belga miniszterelnök, Sophie Wilmés beszéde volt hallható, amint a covid-19-et a környezetkárosí-tással hozta összefüggésbe és a klímaváltozás elleni intézkedésekre szólított föl. Sokan ezt a technikát használhatják a "voice phishing"-re, egy elnökségi tag hangját utánozva, ezzel megkerülve a hang szerinti azonosítást, vagy, hogy telefonos csalást kövessenek el.

Sokan bíznak a privátszféra illúziójában, mikor mobiltelefonjaikon intim személyes adatokat adnak meg. Alkalmazásokat töltenek föl, amivel kontaktjaikat, híreiket, e-mail-eiket szolgáltatják ki. Tartózkodási helyüket és ujjmozgásaikat is lekövethetővé teszik. Mindez több hibás covid-19-app miatt történt, melyek nem védték eléggé a privátszférát, így sok egyes sze-mély adata szivárgott ki. Sokasodik a malware a mobil-telefonok ellen, melyek a felhasználók adatait lopják. Ál-alkalmazások, melyek eredeti app-nak álcázva jelennek meg, csalásra alkalmasak, ahogy azok is, me-lyek reklámok klikkeléseinél költséget számolnak föl.

Az 5G és az IoT (Internet of Things) új platformjai

A totálisan behálózott társadalomban a nagysebességű 5G-technika a bűnözőknek új lehetőséget kínál. A magas konnektivitást kihasználva támadásokat és zavarásokat indíthatnak. Az eHealth-készülékek a felhasználók egészségi állapotáról gyűjtenek adatokat, az autószolgáltatók utasaik útjait követik az 5G-vel. A városokra szabott app-ok okostelefonok révén követik a lakosok mozgását és életükről adatokat gyűjtenek. A mindig bekapcsolt 5G-készülékek kezelik ezeket az óriási adathalmazokat, ezért lopástól, rongálástól, manipulációtól védeni kell őket. Csak így szavatolható a privátszféra és az IT titkossága, mivel ezek az adatok a vállalatok hálóműveit és biztonsági tűzfalait megkerülhetik. Az 5G-hálóművekkel az IoT-készülékek száma óriásira nő és ezzel a sebezhetőségük is - ki vannak téve a multi-vektor-cyber-támadásoknak. Az IoT-készülékek, kapcsolódásuk a hálóművekhez és a felhő-környezethez biztonsági lánc leggyöngébb tagjai. Minden készülékre rálátni szinte lehetetlen, komplex biztonsági követelmények szükségeltetnek. A világhálót egy átfogó IoT-biztonsági rendszer védheti meg, mely az eddigi bevált és az új ellenőrzésekből kell, hogy álljon, mert csak így védhetők meg a folyton növekvő hálóművek minden ágazatban, üzleti területen.

kmuRUNDSCHAU Zürich, 11. November 2020

Az 5G ellen javarészt egészségkárosítás a vád. A digitalizálás rejtett és közvetett hátrányai sokkal fontosabbak:

-Leszoktat az önálló gondolkodásról,

-ritkítja az emberek találkozását,

-további párhuzamos technika, még egy fölös készülék,

-függést okoz,

-nincs nyugalmunk, állandóan zavarhatnak,

-embertelen techóriásokat támogatunk,

-megfigyelnek, adatokat gyűjtenek rólunk, manipulálnak,

-ha összeomlik a rendszer, életünk is veszélybe kerülhet; mintha egy égő toronyházból csak lifttel lehetne menekülni

-ransomware, malware, double extortion, emotet, voice phishing, deep fake, multi-vektor-cyber támadás fenyeget. (RS21I1)

 

A TAPASZTALATOK SZEGÉNYÍTENEK

-Az öregedésről Sara Tomšić-RózsaS

Az öregség némelyeknél még igen távol lehet, de az öregedés minden ember életének a része. Erre hogyan változik rálátásunk, mit hoz a saját végességünkkel való szembesülés és a tapasztalatok tényleg gazdagabbá tesznek-e - ezekkel és hasonló kérdésekkel foglalkozik "Öregedés"-cikksorozatunk.

Az öregedés legnagyobb hazugsága, hogy a tapasztalatok gazdagabbá tesznek. Valaki ezt valamikor kigondolta, hogy a ráncokat és a halál-felé-haladást elviselhetőbbé tegye. Ahogy a mottó mondja: Az idő barátod, nem ellenséged. Minden nappal, minden eseménnyel, amit ajándékba kapok, gazdagabb, okosabb, jobb leszek. Ez a tézis, meglehet, vigasztaló - de a vigasztalás ritkán mondja ki az igazságot.

A tapasztalatok tudást hoznak, a tudás realizmust. Ám a realizmus gátolja a mélységet, elrontja a mágiát, elfojtja az érzéseket. Aki tapasztal, elveszíti hitét - ezért szegényítenek a tapasztalatok. 28 évesen még nem vagyok öreg, de idősebb, mint pár éve. Ebben a cikkben nem az öregségről, hanem az öregedésről van szó. Egy utat én is megtettem: a serdülőkorból a felnőttkorba. Ennél az első igazán valódi átmenetnél látszik valójában, mit veszít az ember a tapasztalatokkal.

A teremtő, vad, serdülő-érzelmek örökre eltűnnek

Az első, amit a tapasztalatok ellopnak, az a mélység. Tinédzserben az érzések még olyan mélyek voltak, mint a Mariana-árok. Saját erejük volt, mindenek fölött álltak, semmi sem korlátozta, semmilyen ésszerűség, semmilyen mérték. 17 évesen azt gondoltam, a szerelmi bánatom soha sem múlik el, ezért annyira fájt, mint egy negyedfokú égés. Egyidejűleg olyan magasra vitt, mint a hetedik felhő, mert nem tudtam, hogy a szerelem elszáll. A szerelem örökkévalóságot jelent. Serdülőnek minden fontos, minden most van. Nincs holnap. Az érzelmek azért olyan mélyek, mert a tini azt hiszi, végtelenek. Valamikor aztán kiderül, a szerelem elhalványul. Hogy az első szerelem mégsem a legnagyobb, sem a második, sem a harmadik. Fájdalom, eufória, kétkedés, vonzódás - mindez a tapasztalatokkal hirtelen relatívvá válik, mert megtanultuk: elmúlik. A teremtő, vad, serdülő-érzelmek örökre eltűnnek. Abban a pillanatban, mikor egy ember megérti, hogy minden véges, az érzelmek még mélyek tudnak lenni, de már soha nem olyan mélyek, mint a Mariana-árok. Ettől a pillanattól kezdve nem vagyunk többé fiatalok. Öregszünk. Miután a tapasztalat és a vele behurcolt realizmus belénk fészkelte magát, az empátia is relatív lesz. Fiatal emberként mindent átölelő empátiára vagyunk képesek. Ekkor még a világfájdalom nem giccs, még valódi. A fiatal emberek nyitottabb pórusúak, mint az idősebbek. A világ teljes igazságtalansága terheli egy tini vállát. Az éhezés miatti aggodalom, a háborúk miatti düh - mindezt rettenetesen intenzíven éli át. 12 évesen napokig a szobám padlóján aludtam, mert úgy éreztem, sem takaróra, sem párnára nem szolgáltam rá. Sok gyereknek a világon sokkal rosszabb sora van, mit nekem. 16 évesen hónapokig azért veszekedtem a szüleimmel, mert arcátlannak tartottam, hogy ők olyan elégedettek voltak az életükkel, míg a világon olyan sok ember szenvedett. 18 évesen leittam magam a partikon, csak néztem a táncoló, izzadó barátaimat és arra gondoltam, mi táncolunk, míg mások elpusztulnak. Milyen gazemberek vagyunk. A mai tinikhez képest az én világfájdalmam és elkötelezettségem talán nevetséges volt. Ma serdülők ülnek az ENSz klíma-konferenciáján , könnyekkel a szemükben és a politikusok szemébe vágják: "Hogy merészelitek!". Erre csak egy tinédzser képes, mert melyik 40 éves ülne ki a munkahelye elé egy táblával, hogy a klímáért sztrájkoljon? Tapasztalatuk rögvest azt mondta volna nekik: Menj haza, ez a tiltakozás nem ér semmit! Greta Thunberg 16 évével kevés tapasztalattal rendelkezett - de sok világfájdalommal és meggyőződéssel. Ma mindenek előtt legerősebb fegyvere: igaza van.

Ami az öregedéskor elveszik, az a hit, hogy a világ megváltoztatható. A tapasztalatok megmutatták, hogy a saját skill-jeink épp csak a szemétszelektálásra elegendőek, nem az ebola ellenszere föltalálására; saját hatósugarunk legfeljebb kartávolságig ér és nem kontinenseken átívelő. A tapasztalatok ideális mentegetőzést adnak, saját egoista problémáinkra való visszahúzódást és a nagy egész ignorálását. Idővel a tapasztalatokkal saját belső érzésünk is gyöngül. Serdülőként mindenben holtbiztosak vagyunk. Pont. Én biztos voltam abban, hogy filozófiát akarok studírozni. Egyszerűen azért, mert az uni-honlap szövege nagyon tetszett. Az "Amit magaddal hozz"-fejezetnél azt gondoltam: Ők én rám gondolnak! Jó belső érzés töltött el és egy tininek ez minden! Biztos voltam a rövid hajfrizurámban, minden tetkómban. Abban, hogy a Neckar-t simán átúszom. Hogy a felnőtteknek fogalmuk sincs semmiről és az utolsó feles is még lemehet.

Egy fiatalabb ember tapasztalatlan hite többet érhet el, mint egy tapasztalt idősebb vállvonogatása

Ma minden döntés mérlegelés kérdése és a meggyőződéseket kiszorította az ezt-így-is-meg-így-is-lehet-látni lózungja. Ma tudom, hogy döntés előtt több forrást is figyelembe kell vennem, hogy a rövid hajnak az arcformához kell igazodnia és hogy a negyedik rövid után abba kell hagynom. Minderre a tapasztalataim tanítottak. Sokan most azt mondanák, ez kitűnő, a nap végére kevesebb téves döntést hozunk. Ez igaz, de így kevesebb valódi döntést is hozunk, olyanokat, melyek abban a pillanatban érzésünk szerint helyesnek tűntek.

A felnőttek világa túlságosan eredményorientált. Azt gondolják, hogy ha eredményeik rosszak, döntéseik mindig tévesek voltak. Fiatal emberek tudják, hogy a másnaposság kifizetődött, ha a koccintáskor egyszerűen baromi jól éreztük magunkat. Azt is tudják, hogy az az erősítő érzés, amikor az olló a hajba belevág, fontosabb attól, hogy utána hogyan nézünk ki. A fiatalok bátrak és tudják, hogy a tapasztalatok nyuszivá teszik őket, örökös mérlegelővé, aki sosem biztos száz százalékban a döntéseiben. Összesítve a tapasztalatok elrabolják a nagy változtatásban való hitünket, a mély érzelmeket és a valódi döntéseket. Sokan úgy hiszik, ez nem veszteség. Szívesen lesznek komoly, okostojás, racionális felnőttek. Némelyek ezt a tini-adottságot a naivitással tévesztik össze. De ha őszinték akarunk lenni, mind azon érzések után vágyunk, melyeket a tapasztalat elvett tőlünk. Ki nem szeretne újból a nagy szerelemben hinni, az igazságosságban, a világbékében? Ez sokkal jobb érzéssel töltene el és a világnak sokkal jobban lenne javára, mint a felnőtt bizonyosság, hogy hát minden olyan komplikált.

Egy fiatalabb ember tapasztalatlan hite többet érhet el, mint egy tapasztalt idősebb vállvonogatása.

DIE ZEIT, 1. 1. 2021,

ÄLTER WERDEN ERFAHRUNGEN MACHEN ÄRMER

NYOLC KATASZTRÓFA, AMI 2021-BEN ELMARAD - Th. Fricke/RózsaS

Thomas Fricke (53), az internetportál Wirtschafts-Wunder szerkesztője, a »Financial Times Deutschland« fő közgazdásza, társalapítója a »Forum New Economy« thinktank-nak, mely új gazdasági vezérmotívumon dolgozik.

Ez a vírus valahogy olyan érzést hagyott maga után, hogy ezután csak rosszabb jöhet. Először csak helyi influenzaként indult, aztán lett belőle epidémia, majd pandémia. Továbbá az első hullám után jött a második és alkalmasint jön a harmadik is - mivel az előzőek nem voltak elegendők. És amikor a vakcinák új reményt keltettek, jött a mutáció. Minden kezdődik elölről, végtelen válságok sora? A katasztrófa-prófétáknak épp jól jött. És azoknak is, akik diffúz félelmeinket és csorbult bizalmunkat ki akarják használni. Mi jöhet még? Adósság-kollapszus, hiperinfláció, euró-vég? Vagy Friedrich Merz, mint kancellár?

Ideje kiválogatni, mely népszerű félelmek teljesen alapnélküliek az új évben. Egy kis anti-depresszív-szolgálat, az év indítására. Ime nyolc katasztrófa, ami definitív nem következik be:

1. Hiperinfláció Németországban

Ez az, amikor az árak őrültül emelkednek és minden szétesik. Ezt jósolják a huhogók, de az elmúlt években mindig melléfogtak. Most is így járnak. Az utolsó hiperinfláció Németországban 100 éve volt, egy világháború követte. Momentán az árak egyáltalán nem emelkednek, a nyomás épp ellenkezőleg, a defláció felé hat. Bár a járvány után nagy bevásárlás jöhet, mely itt-ott a kereskedőket áremelésre csábíthatja, csakhogy ez nem hiperinfláció, hanem normális ingadozás. A hiperinflációhoz az áfa-emelés sem elegendő - ez csak átlagban néhány tizeddel emelheti az árakat.

2. Németország csődbe megy

Ugyanolyan népszerű a károgók körében, mint a hiperinfláció és ugyanakkora tévedés is. A kormány kölcsönt kellett, hogy fölvegyen, hogy a pandémia gazdasági következményeit enyhítse, cégeket mentsen, keresletet gerjesszen, befektetéseket ösztönözzön. A történelmi feladathoz mérve, a gazdasági teljesítmény 6%-a (most ennyi a deficit) nem jelentős. Az USA és az UK kétszer ennyit halmozott föl. A pandémia végén minden segély automatikusan megszűnik, így a hiányzó összegek is automatikusan csökkennek. Már a következő évben a hiány nálunk a Maastrich-i határ, 3% alatt lesz - akkor is, ha nem lesz addig egy spórprogram (nem kellene). Az államadósság 70%-kal a nemzetközi szint alatt van. Hogy a pénzügyminiszter az állami kötvényekre nem találna vevőt (ez lenne a csőd), teljesen groteszk gondolat. A pandémia kitörése óta a befektetők kifejezetten tolonganak az állampapíroknál, még negatív kamatokat is bevállalnak.

3. Az euró implóziója

Mért kellene ettől félnünk? - kérdik némelyek, a régi öreg márka visszahozására gondolva, könnybe lábadt szemekkel. Bánják is ők az euró kudarcát! Ennek esélye azonban 2021-ben még kisebb, mint valaha. Az euró-jegybank világossá tette - mint minden józan jegybank, - hogy egy ilyen katasztrófát meg fog akadályozni. Ezt tette legutóbb, amikor 2020 elején támadás érte az olasz államkötvényeket. Maga a német kormány látta be, hogy saját érdekében segítenie kell másokon és ehhez akár közös kötvényeket is be kell vállalni. Az olaszok, a közvéleménykutatás szerint, egyáltalán nem akarnak az euró-zónából kilépni, miután tudatosult bennük, mennyit jelent jólétükre az euró. A németek is szívesebben segítenek, nehogy egy valuta-perpatvar gazdasági problémákat okozzon.

4. A kommunizmus tér vissza

Ez a rémálom 2020-ban szintén az ódivatú liberális gyászhuszárok kedvence volt. Az ok: a Bundesregierung sokszor beavatkozott és beszállt a kovid-sújtotta konszernekbe. Ez persze korántsem a kapitalizmus végét jelenti. A legtöbb pénzt ebben az országban még mindig részvényvásárlásokkal lehet nyerni - és a járvány idején a részvényárak rekordmagasságokat értek el. Bár az állami kiadások 2020-ban 50%-kal emelkedtek, ennek oka a sok segélycsomag - csökkenő GDP mellett. 2021-re, a prognózisok szerint, az állam kiadásai visszaállnak a régi szintre. Ez még tényleg nem a kommunizmus. Csak épp világszerte megfontolják, hogy a globalizálás és a deregulációs eufória után jobb lesz visszatérni az erősebb szabályozáshoz és ellenőrzéshez. Biztosítani kell az alapvető orvosi eszközökkel való ellátást. Jól meg kell fizetni azokat, akik a (kapitalista) rendszert fenntartják. Északi országokban az állam már régóta sokkal aktívabb szerepet játszik és ez mégsem kommunizmus. Az emberek ennek még örülnek is, ezt mutatják a boldogságindexek. A kemény kapitalista USÁ-ban is volt már 90%-os adókivetés.

5. Szélsőségesek kerülnek hatalomra

Igen hülyén nézett ki, amikor néhány maszk-ellenes a Reichstag lépcsőin ordítozott. Elképesztő, mennyi konteo kelt szárnyra ebben a járvány-évben. A 2021-es választásokkor teljesen valószínűtlen, hogy olyan politikai erők kerüljenek hatalomra, akik betiltják a maszkot és a védőoltást. A dühöngő emberek képei ellenére a Hildmanns&Co csak egy elenyésző kisebbséget képvisel. (Egy másik kisebbség pedig épp a korlátozások további szigorítását követelte.) Helyi választásokon a szélsőjobbos konzervatí-vok alig pár százalékot értek el - a hatalomát-vételhez ez igen kevés. Ezektől a többieknek nem kell tartaniuk.

6. Jeff Bezos szegény lesz

Az Amazon főnöke vajon veszít-e, ha a pandémia után az emberek ismét visszatérnek a reál vásárláshoz? Rá személyesen, finoman szólva, ez katasztrofális lenne. Hisz 2020-ban az Amazon annyit nyert a járvány alatt, mint semmilyen más vállalat. Bezos vagyona több száz milliárd dollár, elég a kellemes öregkorhoz. Hogy Bezos a kereslet visszaesése után szociálisan lezuhan, ugyanúgy valószínűtlen, mintha a 40% vagyontalan német hirtelen meggazdagodna. A vagyonhoz-jutás 40%-ban öröklésnek köszönhető, független az öröklők teljesítmény-ingadozásaitól. Ezeken az arányokon földrengésszerű eltolódások nem várhatók, akkor sem, ha Olaf Scholz lesz a kancellár és vagyonadót vezet be. A katasztrófához több kell.

7. Friedrich Merz lesz a kancellár

Ennél a pontnál elhagyjuk a biztos prognózisok terét és az óhajok mezejére lépünk. Minden jószándék mellett kételkedünk, hogy ez az ember beleillik a korszakba. Bár Friedrich Merz elismert gazdasági szakember, politikailag még volna mit bizonyítania. 2004-es könyvében meglehetősen sok olyasmi áll, ami nem következett be. Németország csak több reform után lehet eredményes, olvashattuk. Valójában egy sor év jött gazdasági növekedéssel és csökkenő munkanélküliséggel - Merz áhított reformjai nélkül. Konzervatív jóérzésre-biztatás nem elég a boldogsághoz.

8. A klíma összeroppan

A kutatók szerint van még pár évünk, míg késő lesz, míg a nagy klímakatasztrófák bekövetkeznek. Azért mondják, mert nem akarnak bennünket frusztrálni és elkedvetleníteni. Ezért erre nem kellene sokat adnunk. Kisebb klímakatasztrófák amúgy is mindig voltak. Ezért kell most még többet befektetni a klímasemleges gazdaságba, pl. a klímaneutrális autókba.

Ha a fenti katasztrófák nem-bekövetkezésében kisebb bizonytalanságok volnának is, összességében egész jó év rajzolódik ki. Ne engedjük, hogy lehúzzanak bennünket a makacs corona-hónapok. A vírus nem fogja napjainkat reggeltől estig uralni. Ezt mondja Drosten úr is, és ebben nincs okunk kételkedni.

spiegel.de, 1. 1. 2021.

Acht Katastrophen, die 2021 ausbleiben

 

A VÍRUS FÖLFEDTE A KÁROS MUNKAHELYEKET - RózsaS

A kovid megmutatta, mely gazdasági szektorok nem krízisállók, vagyis fölöslegesek és károsak:

-Légi közlekedés,

-szórakoztató ipar,

-turizmus,

-gasztronómia.

Az ökokiskáté 1990-es "félparancsolatai" köszönnek vissza: Ne utazzunk sehova! Ne múljék el nap ének és tánc nélkül! Termeljünk élelmet és meleget, hogy szabadok lehessünk!

Nyilván a fenti ágazatok teljes és gyors leállítása is tévút lenne, de az alapos visszanyesésére megérett az idő. Ezt a vírus már elkezdte, de jobb lenne, ha magunk tennénk. Az élet térjen vissza a régiókba. Az egyenletesen belakott területek reziliensebbek, mint a megaközpontok. A vidék mindig jobban vészelte át a válságokat. Épüljenek kisvasutak a központok és a vidék között. Mindenkinek lesz munkája: műveli a kertjét, építi a házát. Több százezer üres ház áll vidéken.

Legyen gépirtás: a visszatérés az állati és az emberi erőre egészséget hoz. Ezt a testet nem íróasztalhoz teremtették. A természetbe való visszatérés gyógyít.

Lehet úgy termelni és szórakozni, hogy az ne járjon pusztítással. Évezredekig éltek így az emberek. Mielőtt a nagy gyárak leállnának, gyártsanak örök életű gépeket, hozzá sok pótalkatrésszel.

Az ökologista mindig örül:

-Ha süt a nap, melegszik a naphőgyűjtője.

-Ha esik az eső, locsolják a kertjét.

-Ha fúj a szél, forog a szélkerék-áramfejlesztője.

-Ha hideg van, kikapcsolja a hűtőjét.

Idd a borod és tiszteld az istent!

 

HAT KÉRDÉS AZ OLTÁSRÓL - DIE ZEIT

1. Mennyire jók a kovid-vakcinák és hogyan védenek?

Úgy a BioNTech/Pfizer, mint a MODERNA mRNA-vakcinák 3 fázisában több, mint 90% védettséget mutattak. Így kapták meg az Europäische Arzneimittel-Agentur (Ema) engedélyét. A BioNTechs Comirnaty 100 személyből 95-nél akadályozta meg a covid-19-betegséget, korrekt oltás után. Ha egy beoltott érintkezésbe kerül a vírussal, nagy valószínűséggel egészséges marad. Ezt a magas hatékonyságot 7 nappal a második oltás után érik el. Eddig Németországban csak az első dózist adták be, a második erősítő adag a BioNTech-nél 3, a MODERNA-nál 4 hét után következik. A BioNTechs Comirnaty tesztelésénél 36 523, 16 évesnél idősebb személyt oltottak be, felét placebóval. Utóbbiaknál 162 fertőződött meg, míg a beoltottaknál 8. (The New England Journal of Medicine (NEJM): Polack et al., 2020).

Az is bebizonyosodott, hogy a vakcina véd a súlyos lefolyástól is, csak egy páciens lett valamennyire komolyabban beteg. A vakcina ugyanolyan hatékony férfinál-nőnél, idősnél-fiatalnál - még a krónikus betegeknél is. A MODERNA-oltóanyagot az USÁ-ban decemberben, az EU-ban január 6. óta engedélyezik. Ezt is 30 000 emberen próbálták ki, itt is 94%-os hatékonyságra jutottak. A vakcinák nemcsak hatékonyak, hanem - a Comirnaty több millió oltás után - biztonságosak is. Csak könnyebb mellékhatások (fejfájás, láz, viszketés a szúrásnál) jelentkeztek. Az mRNA-vakcináknál ilyen reakciók erősebben is fölléphetnek. Így reagálhat az immunrendszer azokra a lipidmolekulákra, amelyekben a messenger RNA-t a sejtekbe bejuttatják.

2. Milyen gyakoriak a mellékhatások?

Súlyos mellékhatások rendkívül ritkák voltak. Egyesek allergiával reagáltak, de ők egyébként is erős allergiákkal küzködtek. A BioNTech- betegcsoportnál négyen, a MODERNA-nál 15 000 páciens közül hárman kaptak arcideg-bénulást (Fazialisparese, NEJM: Baden et al., 2020). A kutatók ezeket az eseteket tovább vizsgálják. Ha világszerte több millióan kapnak védőoltást, ebben az időben betegségek és elhalálozások elkerülhetetlenek. A hatóságok regisztrálják és vizsgálják, közük van-e az oltáshoz. Németországban a beoltottak az esetleges mellékhatásokat az Android és iOS app-pal is bejelenthetik.

3. Fertőzhetnek-e a beoltottak?

Egy ideális vakcina nemcsak a betegségtől véd, hanem attól is, hogy a beoltottak terjesszék a vírust. Ha nyálkahártyájukra kórokozók kerülnek, azok ott nem képesek szaporodni. Ebben az esetben steril immunitásról beszélünk.

Hogy a Németországban alkalmazott vakcinák ilyen ideális hatást fejtenek-e ki, még nem tisztázott. A 3 fázisú vizsgálatnál csak azt nézték, mennyire gátolja az oltás a betegséget. Ma tudjuk: igen hatékonyan. Hogy a beoltottak fertőznek-e, nem elegendő az esetleges tüneteiket regisztrálni. Ehhez a pácienseket tovább kell követni. Hordozzák-e a vírust, mekkora a vírusterhük, és fertőzhetnek-e más embereket? Ez a vizsgálat rendkívül munkaigényes és drága. A BioNTech ilyen vizsgálatot nem folytatott, de tervezi az egészségügyi dolgozóknál. A MODERNA és az AstraZeneca végzett ilyen megfigyeléseket. A MODERNA igéri, hogy ezeket közzé is teszi. (NEJM: Baden et al., 2020).

Az AstraZeneca a páciensek egy kis részénél arra jutott, hogy aszimptomatikus fertőzések ritkábban voltak, mint a placebó-csoportnál. (The Lancet: Voysey et al., 2020). Sok vakcinakutató úgy véli, az oltásokkal száz százalékban nem akadályozhatók meg a fertőzések. Mégis sokat segítenek a betegség enyhítésénél és gyorsabb átfutásában, a nyálkahártyán kevesebb a vírus. (Florian Krammer, Professor für Impfstoff-forschung an der Icahn School of Medicine in New York). Hasonlóan véli Klaus Cichutek, Präsident des Paul-Ehrlich-Instituts, valamint Leif Erik Sander, Berliner Charité.

Thomas Mertens, virológus és a Ständiger Impfkommission (Stiko) vezetője: "A fontos kérdés, hogy a beoltott megfertőzhető marad-e, és ő maga tovább fertőzhet-e, még nem tisztázott." Azonban úgy véli, hogy a beoltott nagy valószínűséggel már nem lehet kovidos. Kézenfekvő, hogy a beoltott kevesebb vírust választ ki és azt is rövidebb ideig. Friedemann Weber még derűlátóbb: Sok élővakcina bizonyos steril immunitást vált ki. Hasonlóan az RNA-vakcinák is széles immunitásreakciót generálnak, vagyis T-sejtek és antitestek képződését serkentik. Ő is óvatosan optimista, hogy az oltás nemcsak a betegséget, hanem a továbbfertőzést is megakadályozza. Ezt a lakosság tömeges beoltása után lehet majd látni.

4. A nyájimmunitáshoz hány embert kell beoltani? Ha elegendő ember immúnis a covid-19-re, vége a pandémiának. Ezt a reményt kelti a nyájimmunitás. Ekkor már a lakosság akkora része ellenálló, hogy a fertőzésláncok újból és újból megszakadnak és a vírus továbbterjedé-séhez nem talál elég gazdát. Elméletileg így azok is védve lesznek, akik nem is érintkeztek a vírussal és beoltva sincsenek. A nyájimmunitás-hoz általában 60-70% népesség-immunitás szükséges. Ez a járvány terjedési gyorsaságától függ, erre a becslést az epidemiológusok egy ökölszabály szerint adják meg. (Nature Reviews Immunology: Fontanet / Cauchemez, 2020 & Clinical Infectious Diseases: Fine et al., 2011).

Egyszerűsítve: Minél gyorsabban terjed a fertőzés, annál több ember kell, hogy immúnis legyen. A sars-cov-2 esetében gyakran az ún. R0 értéket adják meg. Ez az alapreprodukciós szám, ahány embert átlagban egy kovidos megfertőz. Ebből a számból egy képlettel kiszámítható egy specifikus kórokozó küszöbértéke. A kanyarónál ez 18 is lehet, ezért itt az ideális átoltottság 95% kell, hogy legyen. Ha R = 3, akkor a küszöbérték 67% körül lesz, tehát a népesség kétharmada.

pI = 1 - 1 / R0

pI – nyájimmunitás-küszöb

R0 – alapreprodukciós-szám

Ha az R0-becslést behelyettesítjük, megkapjuk azt a lakossághányadot, amely immúnis kell, hogy legyen. A képlet módosítható, pl. a vakcinák hatékonyságát is be lehet vonni.(Nature Reviews Immunology: Fontanet / Cauchemez, 2020 & Clinical Infectious Diseases: Fine et al., 2011)

Tehát ha kétharmad be lesz oltva, biztonságban leszünk?

Nem föltétlen. Ez csak akkor lenne elegendő, ha a vakcina minden további fertőzést megakadályozna. "Ha a vakcinák a további fertőzést nem akadályozzák meg, nem lesz nyájimmunitás." (Adam Kucharski, mathematischer Epidemiologe an der London School of Hygiene and Tropical Medicine.) Ez ma még nem ismert. Ha a küszöbérték kiszámításánál a kedvezőtlenebb esetet veszik figyelembe, a 2/3-nál magasabb immunitás szükséges. Ha nagyon sok embert is beoltanak, a járvány nem áll le, csak lassabban terjed, mert ismételten immúnisokba ütközik. Továbbá még az sem ismert, meddig tart ki az immunitás. Lehetséges ugyanis, hogy ez bizonyos idő után elveszthető. Ehhez hozzájön, hogy a megadott képlet csak egy irányértékhez vezet, mely járványkitöréskor irányadóként szolgálhat. Ez semmiképp egy fix küszöbérték, politikai döntések igazolására. A koviddal és az oltással kapcsolatban még sok minden bizonytalan. Elképzelhető, hogy a vírus sokkal gyorsabban terjed, mint kezdetben föltételezték. (Marc Lipsitch, Harvard T. H. Chan School of Public Health, 2020 dec.). Előfordulhat, hogy a vírus tovább fejlődhet és még fertőzőbb lesz. Ez tovább befolyásplhatja a nyájimmunitást.

Mi következik mindebből?

Épp most kezd a vírus sprintelni, úgy, hogy mutálódik. A "B 1.1.7" variáns lényegesebben gyorsabban terjedhet, mint az eddigi variánsok. A Neil Ferguson-kutatócsoport, Imperial College in London, számításai szerint a 44.-50. héten Angliában a reprodukciós szám 0,38 cal 0,68-ra kúszott föl (Volz et al., 2020, PDF). Ez az érték, minden további nélkül, nem vihető át más országokra, de ha az új variáns Németországban is elterjedne, ez megnehezítené a nyájimmunitás elérését átoltással. Így vagy úgy, még sok idő kell, hogy Németországban elegendő immúnis lakos legyen. Ez attól is függ, hányan hajlandók magukat beoltatni. Minden egyes személy, aki fölveszi a vakcinát, segít a járvány leállításában.

5. Mért szükséges kétszeri beoltás?

A BioNTech/Pfizer ajánlata, hogy legkésőbb 21 nap után egy második oltás következzen. A MODERNA-nál és az AstraZeneca-nál 28 nap javallott. Az első oltás után a testnek időre van szüksége, hogy elegendő antitestet termeljen. A teljes védettség csak a 2. oltás után alakul ki.

Az UK egy döntése vitatottá vált: Hogy a kevés vakcinát gyorsabban, többen is megkapják, a második oltást 12 héttel elhalasztják a rizikócsoportokban. Az elgondolás: Átmenetileg kisebb védettség az egyes személyeknek, de ezt többen megkapják. Németország is így döntsön? A szakemberek hajlanak erre. A Charité-infektológus, Leif Erik Sander: "A BioNTech és a MODERNA mRNA-vakciáinál, szerintem, a 2. oltás halasztása elfogadható, ui. az első oltás után 10 nappal magas védelem áll be." A két mRNA-oltóanyagnál a védőhatás 10-12 nap után alakul ki. A probléma, senki sem tudja, hogy ez meddig tart ki. Hosszabb időtartamról nincs információ. Az US-National Institute of Allergy and Infectious Diseases (Anthony Fauci) bejelentette, nem követi az angol példát. Az EU ema is kritikusan áll a halasztáshoz és javasolja, hogy 42 napon belül történjen a 2. oltás. Csak ekkor szavatolható a maximális védőhatás. A WHO is visszafogott. Alejandro Cravioto, a Strategischer Beirats für Immunisierungsfragen (SAGE) elnöke, a halasztást csak rendkívüli esetekben tartja vállalhatónak. Ideális esetben azonban a 21-28 nap betartandó. Isabella Eckerle, Zentrum für neu auftretende Viruskrankheiten in Genf, szerint virológiai szempontból hátrányos lehet, hogy a késleltetés idején a vírus tovább mutálódhat. A Deutsche Gesellschaft für Immunologie úgy tartja, hogy 60 nap rugalmasság megengedhető - de kísérő vizsgálatokat kell eszközölni, hogy kiderüljön, a halasztás mennyire befolyásolja a vakcina hatékonyságát. Florian Krammer (New Yorker Icahn School of Medicine) hasonlóan látja. Nem biztos, hogy a 12 hét a második oltáshoz problémás lenne, de ezt az időt, amennyire csak lehet, le kell rövidíteni. A második adag valószínűleg a hosszantartó, erős immunitáshoz szükséges. Az antitestek érését is ösztönzi, így ezek az új vírusvariánsok ellen is hatásosabbak lesznek. A tudomány és a politika dilemma előtt áll. Az a veszély, hogy új vírusmu-tációk keringhetnek a beoltatlan lakosság körében. Az új és fertőzőbb B 1.1.7 Németorszá-got is fenyegeti. Ezért olyan fontos az átoltással gyorsan haladni. A kevés vakcinát ma már jobban ki lehet használni, ha sok embert oltanak be vele. Bár egy ampulla hivatalosan 5 oltásra javallott, de az orvosok és az egészségügyi miniszter is azt mondja, precíz adagolásnál, 6 oltás is kihozható egy üvegcséből. Ez 20%-kal több. Ki kell használni ezt a lehetőséget. Az EU-ema-nál már van egy kérvény, hogy ez bekerüljön az engedélybe.

6. Mi változik azoknál, akik már kaptak védőoltást? A maszkot elhagyni, barátokkal, családdal találkozni, őket átölelni, visszatérni a munkahelyre - ez a kívánság, a normalitáshoz való visszatérés, egyre erősödik. De a sok beoltott ellenére nem jelenti azt, hogy direkt visszatérhetünk 2019-es életünkhöz. A vakcinák nem adnak perfekt védelmet. Azt sem tudjuk, meddig tart a védőoltás és a beoltottak is fertőzhetnek-e? A járvány leállításában az oltás mégis fontos lépés. Különösen az orvosok és az ápolók számára, akik a legnagyobb kockázatot vállalják és ezért is ők az első beoltottak. Idősek és más, nagy kockázatúak számára is életbevágó a vakcina, hisz intenzív osztályra kerülhetnek és meg is halhatnak. Minden egyes oltással közelebb kerülünk a normalitáshoz. Ám míg az oltások nyomán a fertőzésszámokban és a kórházi helyzetben látható hatás mutatkozik, hetek és hónapok telnek el. Ezért számít továbbra is a szolidaritás.

 

DIE ZEIT online, 6. 1. 2021

Mit Impfungen zurück zur Normalität

KOMMENT Nem értem, hogy aki utazik, mért nem hiszi el magáról, hogy viheti a vírust? Nem érdekli, mert nem büntetendő? Úgy nem érdekli, mint azokat, akik agyonisszák, -eszik, dohányozzák magukat? Vagy tudja, de a profit fontosabb neki. Minél több fiatal bulizik, annál több öreg hal meg. Engem zavarna, ha miattam lélegeztető gépeken fulladnának meg emberek.RS

 

A 15 KM MOZGÁSI HATÁR - DER SPIEGEL, Hamburg/RózsaS, német-sajtó figyelő

Az erősen fertőzött régiókban korlátozni kell a lakosok mozgássugarát. Kutatók mérlegelik, ez milyen hatékony lehet és mi lehet mögötte.

A határozat szerint azokban a városokban és járásokban (Landkreis), ahol a heti fertőzésszám túllépi a 200-at, száz ezer lakosonként, a lakóhelytől csak 15 km-re szabadjon eltávolodni. Kivétel olyan ok, mint pl. munkába utazás. Így döntöttek a hét elején a német Land-miniszterelnökök és Merkel kancellár asszony. A határozat alkalmazása most a német tagállamokon múlik. Kérdés, hogyan történhet az ellenőrzés és a szankcionálás? Németországban ez kb. 50 régiót érintene.Dirk Brockmann (Institut für Biologie der Humboldt-Universität zu Berlin und am Robert Koch-Institut): "Az emberek ott azt kérdezik, mit jelenthet nekik személyesen ez a 15 km, milyen gyakran léphetik át?" A fizikus mobilitásadatokat elemez és kórokozók terjedési folyamatait modellezi.

A start nem a cím, hanem a lakóhely

A 15 km-es körrel kapcsolatban több félreértés is kering. Merkel asszony kedden tisztázta, nem a lakóháztól való távolság számít, hanem a lakóhely, tehát a község vagy a város a kiinduló pont. Hatálybalépés esetén tehát Berlin, Hamburg vagy München lakosai az egész város területén, valamint azon túllépve, 15 km-ig szabadon mozoghatnak. Kisebb helységeknél a rádiusz is kisebb.Iris Chaberny (Institut für Hygiene, Krankenhaushygiene und Umweltmedizin der Uniklinik Leipzig): "Megértem, hogy igazságtalannak tartják." (De az érintett városok tettek is azért, hogy fertőzzenek!RS21I8). A kutató a társadalom egészségét megőrző konkrét intézkedések hatékonyságával foglalkozik. Az embereknek meg kell érteniük, hogy a 15 km-szabály segítség az amúgy is érvényes kontaktkorlátozások betartásához.

Brockmann: "Ismételten halljuk, hogy nincs különbség, hogy valaki az erdőben 15 km-t vagy 30-at sétál. Így van, de most az összlakosságról van szó. A cél végülis, hogy kontaktokat akadályozzunk meg."Hogy valójában mennyit hoz a 15 km-szabály, a kutatók nem tudják. A Brockmann kutatócsoport azt figyelte meg, hogy 20-30% ezt a távot túllépi. "Bár azt nem tudjuk, eközben hány érintkezés történt."

Jelentős hatás csak 5 km, vagy ennél kisebbnél

A kutatók számára nem ismert, hogy a távot a nagykockázatú közközlekedésben, vagy egyedül egy autóban tették meg. Azt sem tudják, a mozgás magányos erdei séta volt-e, vagy egy túlzsúfolt sielőhelyen történt. Brockmann abból indul ki, hogy a 15 km inkább kisebb hatással van az érintkezésekre és ezzel a fertőzésekre is. "A hatás kisebb lesz. Ha a mozgási rádiusz az otthontól 5 km vagy kisebb, akkor várható jelentősebb fertőzés-csökkenés." Ekkor lesz nehezebb az embereknek szorosabb barátságokat ápolni. Brockmann és Chaberny ennek ellenére a 15 km-szabálynak előnyét is látják.

Az intézkedés, mint figyelmeztető jel

Az intézkedés jelzés a társadalomnak, hogy tegyen azért, hogy kevesebben fertőződjenek meg. Merkel asszony is utalt arra, hogy az intézkedéssel a napi turizmust akarják visszaszorítani. Chaberny az intézkedést stopp-táblaként látja: "Valójában nem arról van szó, hogy 5, 15, vagy 20 km az ésszerűbb. Az embereket kell észhez téríteni, milőtt spontán döntéseket hoznak. Ha havazik, egészen természetes, hogy ki akarunk menni. Az ember vonzódik a természethez, hogy egészséges maradjon. Hogy az emberek havazáskor ismét kiránduló célokat szándékoznak fölkeresni, ezt néha elfelejtjük. Belátják, hogy a kevesebb érintkezés jó, de azt nem, hogy a hó-kirándulások ennek ellentmondanak. A mozgáskorlátozás itt egy irányadó segítséget nyújt."

Legutóbb a kedvelt hóvidékeken, pl. a Harz-ban, ismételten tömegek gyűltek össze, ahol a vírus lehetőséget kapott a terjedésre. Egyidőben a szakértők fölszólítottak, hogy csökkentsük a fertőzésszámokat, hogy utána több szabadságot élvezhessünk. Az új mutáció föllépésével az azonnali intézkedések sürgőssége csak nőtt.

Modell a vírussal való együttélésre

Chaberny szerint a kontaktcsökkentést tipikus emberi beidegződések akadályozzák. Nemcsak a hókirándulásokról van szó. Emberek ülnek távolságot nem tartva a kantinokban és nyomuláskor még jobban összeszorulnak. Ezt nem is lehet elkerülni.

Ahol lehet, távmunkát bevezetni

A döntő a világos és egyértelmű kommunikáció. A kantinban egyáltalán nem szabadna ennyi széknek és asztalnak lenni, hogy jelezzék, együttétkezni kockázatos. Chaberny a homeoffice-ban még lát potenciált kontaktok korlátozására. Brockmann hasonlóan látja: "Nem értem, hogy az emberek frusztráltak, mert a privátszférájuk és gyerekgondozásuk korlátozva van. Az sem elfogadható, hogy emberek még mindig nagyirodákban dolgoznak, holott a homeoffice már régóta lehetséges.

Chaberny: Ismételten meg kell értetnünk, hogy az intézkedések szükségesek. Nálunk a klinikán embereket látunk, akik hónapok óta a covid-19-cel küszködnek és miután egészségesnek számítanak, újból visszakerülnek. Ezt senki nem akarhatja.

SPIEGEL, 7. 1. 2021.

Die 15-Kilometer-Debatte

 

POSZTKORONA IDŐK 2023-BAN – Cognizant-CFoW/RózsaS A Cognizant-konszern "Center for the Future of Work" (CFoW) munkacsoportja előrejelzést készített a 2023-as évre, 2025-ből visszatekintve. Becslést kapunk arról, hogyan változik az oktatás, az egészség, a bevásárlás. A vállalkozások a virtuális térbe költöznek. A home office standard lesz és nem kivétel - megváltoztatja életünket lakásunkban. Az utazás visszaszorul, a környezet lesz az agenda első helyén, miután a vírust, mint a bolygó segélykiáltását értelmeztük. A vírus azt is megtaníttatja velünk, hogyan bánjunk az öregedéssel és az öregekkel. Újra definiáljuk és biztosítjuk az adatvédelmet.10 trend a jövőből a jövőbe: 2025-ből a szerzők a 2020-as válság utáni időre tekintenek vissza. Ez lehetővé teszi tisztánlátásunkat arra, ami holnap new normal lesz.

1. Minden életterület megváltozik,

a politikai úgy, mint a kulturális; a gazdaság, a munkánk, a hétköznapjaink. Back to normal ( a régihez) nem lesz.

2. Minden, ami online mehet, online fog menni.

Ezáltal olcsóbb, gyorsabb és jobb minőségű lesz minden.

3. Privátházak, lakások office space-szel épülnek, sound- és kapcsolat-kiépítéssel. (Nem épp egy Robinzon-ház! Vágjuk el a vezetékeket, hogy függetlenek és szabadok legyünk!RS21I11). A 3D-nyomtató alap lesz.

4. Üzleti utak státusz szimbólumából kínosság.

Csak az utazik, akinek muszáj. Minden fölös üzleti út törölve.

5. Egészségi vizsgálat napi rutin lesz.

A fertőzés elkerülése végett mindenütt - épületbe lépéskor, repülőtéren, külföldi út előtt - egészség-ellenőrzés lesz.

6. Gaia és Greta

az alternatívából a fősodorba kerül. A vírus nyugalmat, megállást is hozott, átgondolhatjuk életstílusunk kihatásait bolygónkra. Ez a perspektíva megmarad.

7. Emberek a gépben

Ahogy a háborúk kegyetlen módon fölgyorsí-tották a technológiai innovációkat, úgy a covid-19 is nagyot lendít a virtual reality kommunikációs lehetőségein és más tapintó technikák fejlesztésén.

8.Tisztaság az első helyen.

A vírus kikényszerítette a nyilvános helyek, közközlekedés, házaink, lakásunk alapos kitisztítását. Ez az új tisztasági és higiénés szint megmarad.

9. Az öregség költségei

Az öregség új definíciót és fölértékelést kap. Először leszünk készek komolyabban foglalkozni az öregséggel.

10. A totális digitalizálás mellékhatásai napirendre kerülnek. Hogyan bánjunk a személyes adatokkal? Hogyan biztosítsuk az adatvédelmet? Olyan megoldások születnek, melyekre korábban még nem is gondoltunk.

der-bank-blog.de, 23. 6. 2020.

10 Trends für die Post-Corona-Zeit

Ellentézis: Bizony minden visszaáll a régi őrületre.

 

A JÁRVÁNY UTÁN: 10 TREND - S. Mohr, Kiel

Sören Mohr közgazdász a Kiel-i (Schleswig-H.) New Communication reklám- és marketing ügynökség igazgatója. A pandémia utáni lehetséges gazdasági világot 10 pontban írja le. A helyzet sok helyen normalizálódik, de a gazdaság másképp fog kinézni.

1. Nőni fog a kemping és a nyaralóházak kereslete. Visszaesnek a luxus-hajókörutak (Kreutzfahrten) és a távutazás (Fernreise).

TIPP: Vegyen magának egy lakókocsit (Wohnwagen) vagy egy lakóautót (Reisemobil).

2. A készpénzt kiszorítja a kártyás és digitális fizetés. A skandináv országokban ez már általános. Funkcióbővítéssel, mint az Apple-pay-integráció, a Sparkassen Card-ban új fizetési módokat alkalmazhat.

TIPP: Ügyfelei fizetési módjait rendszeresen kövesse és folyamatosan idomuljon hozzá.

3. A lakások és a privátházak terveibe egyre gyakrabban kap helyet az office space. A jövő lakásai rohamosan új igényekkel bővülnek: homeoffice, homesport, home-entertainment, home-holiday, e-mobility, készletezés.

TIPP: Ezek a változások sok új termékre és szolgál-tatásra adnak lehetőséget. Az ingatlanpiac ezekre az új igényekre konzekvensen rá kell, hogy álljon.

4. Az üzleti utak komplett megváltoznak ill. érzékelhetően megritkulnak. A megmaradó üzleti utaknál nő az az előny, hogy útközben digitális meeting-en is részt lehet venni ill. dolgozni. Ösztönzők: termelékenység-növelés, hatékonyság, költségcsökkentés és jobb klíma-mérleg.

TIPP: Vizsgálja fölül üzleti útjai szükségességét, különösen a repülőutakat. A digitális munkaformákba való befektetés jövő-irányult marad. Az érintett ágazatok üzletmodelljeiket gyökeresen meg kell, hogy változtassák.

5. Néhány higiénés szabály rögzülni fog. Az arcmaszk valószínűleg meg fog maradni, bár viseletére ritkábban lesz szükség. A maszk továbbra is vonzó brand-felület lesz. Sok lesz a kézhigiénás pont az üzleti világban és kívüle is. A magas higiénés szint minőségjegy lesz.

TIPP: Vajon az Ön terméke nagy fokban higiénikus? Legyen ez USP.

6. Az üzleti illemkódex átírásra kerül. A kézfogás nem marad az egyetlen üdvözlési forma. Egész sor másik társul mellé: Ghetto-Faust, Fuß-Check, Ellenbogen-Gruß, Distanz-Hallo, Handauf- Herz-Geste, Handschlag, Umarmung. (Ököl-, láb-, könyök-érintés, táv-helló, kéz-a-szívre, kéz-összeütés, ölelés). A vendéglátók a jövőben előírják higiéné-szabályaikat - a vendég ügyel arra, hogy pontosan betartsa.

TIPP: Alkalmazottaival közölje, cégében milyen üzleti és higiénés szabályok tartandók be.

7. Sokan odahaza főznek és egészségesebben étkeznek. A vállalatok megemelik higiéniai szintjüket és fölkészülnek a következő járványra. A megfázásokat a home office-nél jobban lehet kezelni. A betegszabadságok a covid-19 ellenére csökkennek. Az alkalmazottak 68%-a nem jelentett beteget 2020 első félévében (forrás: DAK).

TIPP: A járvány a legtöbb vállalatot fölkészületlenül érte. A jövőben minden cég készüljön föl egy hasonló szcenárióra.

8. A kultúrszcéna erodál. A legnagyobb vesztesek a művészek, kultúrigazgatók, mozik. Míg az első kettő visszaerősödhet, a mozi-ágazat alul marad. A jövőben odahaza egyre több blockbuster lesz lehívható. A mozi-üzemeltetők kizárólagos joga, hogy blockbuster-eket hónapokkal előbb bemutassanak, megszűnik. A Streaming-Service-Disney már az első napján 10 millió lehívást kapott. 2020-ban a "Mulan" blockbuster-e volt az első a streaming platformon.

TIPP: A médiaértékek rohamosan változnak. A mozireklám egyre ritkább lesz, de új megrendelés-opciók révén fontos marad.

9. A pandémia a kereskedelmi trendeket is megváltoztatja ill. erősíti. Keresettebbek az alábbi terméktulajdonságok: egészséges, regionális, hosszúéletű, magas minőségű, tartós.

TIPP: Vizsgálja fölül termékportfólióját és reklámozza azokat a termékeket, amelyek a gyakoribb keresletű tulajdonságokkal rendelkeznek. Forrás: Brand-watch.

10. A posztkorona gazdasági kultúrája erősen ökologikus lesz. Ez az összes folyamat CO2-visszafogásán látszik, továbbá az újrahasznosításon és a forrásfogyasztás optimalizálásán.

TIPP: Tűzzön ki ökologikus célokat. Ezeket konzekvensen érje el és minden legkisebb ökologikus sikert kommunikáljon. (Mint mi az e-bolt-oszlopainkat).

new-communication.de, 10. 11. 2020.

10 Trends für die Post-Corona-Zeit

Ez nyilván a Cognizant 10 pontjának átírása marketing nyelvre a kuncsaftok számára. Kissé rossz érzéssel adom tovább. Biztos jók ezek a tippek? Döntsön az olvasó! RS

 

HOGYAN KERÜLJÜNK AZ OLTÁSLISTA ELEJÉRE? - Der Spiegel/RózsaS

A KÖZSÉGEK KÖVETELIK A FÖLVILÁGOSÍTÁST

A városok zaklatva érzik magukat a korai kérdezősködéstől. A községek képviselői az oltás-információkat elégtelennek tartják. Gerd Landsberg (Deutsche Städte- und Gemeindebund):

"Az oltás megkezdéséhez országos fölvilágosító kampányra van szükségünk. Az emberek bizonytalanok; hallják, hogy indul az oltás, de nem tudják, mit tegyenek." Kellene egy TV-spot-sorozat. Az információk legyenek egy portálról lehívhatók. A következő hetekben csak az idősotthonokban oltanak - de ez nem közismert. Mozgó oltócsapatok indulnak el. A városokban a lakosok kérdésekkel bombázzák a városházákat. Ezáltal a hatóságok, az orvosok, a telefonközpontok szükségtelenül terhelve vannak. A Biontech-vakcina dec. 27-én kerül először beoltásra.

HOGY KERÜLJÜNK AZ OLTÁSLISTA ELEJÉRE?

Én mikor kerülök sorra? - kérdik a lakosok. Az új koronaoltás-rendelet sokak számára kijózanító: Bár minden Németországban élőnek joga van a vakcinára, de több millió lakos nem felel meg a "legmagasabb", "magas" vagy "emelt" kritériumnak.

Ön sem? Íme néhány tipp a feljebb jutáshoz:

Az áhított 1. kategóriába akkor sem kerül, ha igazolványában születési dátumát kis ügyességgel 1940 elé hozza. Pályázzon meg egy segédgon-dozói állást egy idősotthonban! Ne féljen, az oltás után nyugodtan fölmondhat. Túl fáradtságos? Próbálja meg a 2. kategóriát! Ide a gondozásra szorulók vagy terhesek szoros kontaktszemélyei kerülnek. Kérdezze meg egyszerűen a szupermarket kassza-sorában azt az őszhajút, aki aprópénzét számolgatja. Neki biztosan nincs senkije. Férfiak párjuk gyerek-óhaját teljesítsék - az egészség áldozatokat követel.

A 3. kategória probléma nélkül elérhető: egyen annyit az ünnepek alatt, hogy testtömeg-indexe 30 fölé ugorjon. Alternatíva: Igya tönkre a máját! Biztosan képes rá.

Profi-tipp: Árassza el környezetét oltáskritikus gúnyiratokkal a megfelelő forrásokból. Minden oltás-ellenessel, aki kilép a sorból, Ön egyet lép előre!

DER SPIEGEL, 24. 12. 2020.

 

Ezt is rossz érzéssel továbbítom. Talán a cinizmus itt nem helyénvaló. Mégis régi kérdést vet föl: Mért fizessük az önmagukat roncsoló betegbiztosított társaink (dohányosok, nagyivók, halálugrók) gyógyítási költségeit? RS