VAKFOLTOK - HALÁLESETEK- M. Fratzscher, DIW, kolumnája

Marcel Fratzscher, a Deutsches Institut für Wirtschaftsforschung (DIW) elnöke, a DIE ZEIT rovatvezetője.A járvány megmutatta, néha mennyire vonakodunk veszteségeinknek elejét venni. Ez vonatkozik az élet több területére. Ebből tanulnunk kell.A nehézkes oltáskezdet szétzúzta a normalitáshoz való gyors visszatérés reményét. Mégis sokan úgy hiszik, 2021 végére visszatér a régi élet. A járvány után néhány dolog vélhetően nem olyan lesz, mint régen. Ez nem kell, hogy ijesztő legyen, nem pusztán a korlátozások fennmaradásáról van szó. A pandémia egy sor erkölcsi vakfoltra kell, hogy irányítsa a figyelmet, melyeket mi, mint társadalom, relatív csekély eszközzel ki tudtunk volna tölteni, szenvedést és kárt elhárítani.

Ilyen példa az influenza-epidémia, mely minden évben megjelenik és sok emberáldozatot követel. Így 2017/18 telén Németországban 25 000 ember halt meg a grippe következtében. Ez csak keveseknek volt ismeretes - a társadalom szinte kommentár nélkül vette tudomásul, mint elkerülhetetlen eseményt. Csak a covid-19 döbbentett rá, hogy őket kevés ráfordítással meg lehetett volna menteni: fölvilágosítással, maszk-kötelezettséggel, szigorúbb higiénával az idősotthonokban, a középületekben, a közközlekedés ben. A gyorshajtás engedélye emberéletekbe kerül - évente 3000 halottba az utakon. Tanulmányok mutatják, hogy egy tempólimit az autópályákon évente 100 ember életét mentené meg. Ezen életek védelme fontosabb-e, mint a száguldás szabadsága?

KOMMENT

Érdekes, hogy Ön csak Németországra gondol. Hány halált akadályoznánk meg, ha ügyelnénk pl. a fair kereskedelemre? Ha nem adnánk el külföldre, védtelen embereknek, mérgező anyagokkal kezelt árukat? Hány peszticídről mondhatnánk le? Homoksugarazott farmernadrág tényleg szükséges?

A bizonytalanságtól való félelem és a tudat, hogy a vírus bármelyikünket és bármely családtagunkat bármikor megfertőzhet, az áldozatokkal való erős azonosuláshoz vezet. E kettő miatt a társadalom egyes esetekben - ilyen a kovid legyőzése - óriási gazdasági költségeket és alapjog-korlátozásokat hajlandó elfogadni, amiket más esetben, pl. a közlekedési áldozatoknál, nem tesz. Az etika, a pszichológia, a magatartás-ökonómia ismeri ezeket a hatásokat. A politika és a társadalom hibája nem az, hogy járványkor ennyire védi az emberi életeket, hanem, hogy más esetekben ezt nem teszi. Nem mozgósít minimális eszközt sem, hogy összességében, időn át, ugyanennyi életet mentsen meg és jólétet, elégedettséget, biztonságot védjen. Mit jelent ez a kovid utáni időkre? A járvány sokaknak kinyitotta a szemét, hogy más téren, aránylag kevés eszközzel is sok jót lehetne tenni, kárt megelőzni. Ez döbbent rá, mennyire fontos nekünk a jó egészségügy és oktatási rendszer. Állami intézmények nemcsak békeidőkre vannak hanem mindenek előtt krízisek esetén kell, hogy cselekvőképe-sek legyenek. A kórházak túlkapacitásai és tartalék-ágyai vagy a digitális oktatás, normál időkben, föltűnhet. Azonban válságkor, mint a mostani, fölfogjuk, hogy ezek a költségek milyen kevesek az erős reziliencia és flexibilitás nyereségeihez képest.

Esély egy új tudatra

Ezen témák között sok az erkölcsileg vak folt, mert mi, mint társadalom, ezeket egyszerűen ignoráljuk, nem nézünk mögéjük. Egy éve még alig hitte valaki, hogy ilyen gyorsan vakcina lesz a covid-19 ellen. Régen ilyenhez 5 év kellett. Más területen is sikerült kevés eszközzel és korlátozással sok szenvedést kivédeni.

A pandémia alkalmat ad egy új tudat kialakítására is. Egymással való bánásmódunkat is sok pontban korrigálhatjuk. Az oltáskampány, az időszakos maszk-kötelezettség, a szigorúbb higiénia remélhetőleg a járvány után is megmarad és beépül a normalitásba. Ezek a jövőben ártalmakat háríthatnak el és sok mindent jóra fordíthatnak.

zeit.de, 8. 4. 2021

Die moralisch blinden Flecken

 

A VÍRUS ÉS A BARÁTOK - A ZEIT-munkatárs vallomása

Fabian Herriger (28), berlini Y-generációs mesél a barátairól és a járványról. Barátságait egy éve támadta meg a vírus. Vajon minden úgy lesz-e számára, mint régen?Ha tudtam volna, hogy hosszú ideig ez lesz az utolsó bulim, ébren maradtam volna még egy kicsit és örültem volna barátaimnak. De nem sejtettem semmit. Tehát hajnal 5-kor bepiálva ledőltem a Berlin-Friedrichshain-i WG-ben (Wohngemeinschaft, lakó-közösség), míg körülöttem a barátaim tovább táncoltak, ölelkeztek, smúzoltak. Tették, amit akkor magától értetődőnek gondoltunk. Ez már egy éve történt, 2020. március elején. Azóta a járvány mindent a fejére tetejére állított: terveket, munkát, családot. És a barátságoknál sem állt meg. Megtámadta, hagyta szétszéledni vagy szét is zúzta őket.28 év alatt rengeteg barát, barátnő, ismerős, rokonszenves ember gyűlt össze életemben - akik egy óceánjárót is megtöltenének. Most jött egy vihar, a hajót elsüllyesztette és ott találtam magam egy mentőcsónakban, néhány közeli baráttal a tengeren. Szárazföld sehol a láthatáron. Hogy a távolságtartás, a "social distancing" idején barátságok is sérülnek, ez eleve világos volt. Hamar láttam, hogy a zoom-call-ok, a telefonok, a találkozókat nem pótolják, inkább csak elkeserítenek. Ezek többnyire kibírhatatlan csendet, kapkodó témaváltást, monológokat, befagyott képeket, szégyent jelentenek. Hirtelen itt a távolság köztem és azok között, akiket szeretek. Már a járvány kezdetén föltettem magamnak a kérdést: kivel kellene még föltétlen találkoznom? Akik maradtak: testvéreim és néhány intim barát, azok is főleg fiúk, akikkel egy Nordrhein-Westfalen-i kisvárosban nőttem föl. Persze, a pandémia alkalom is, kínos, kötelességszerű ismeretségeket lezárni. Ezt mondjuk: "Sajnos, épp most nem lehet, tudod, itt a vírus... de valamikor pótoljuk..." Valójában ezt gondoljuk: "Hagyjuk annyiban." Ám a többieket is, akiknek nem jutott hely a mentőcsónakban és akiket mégis kedvelek, elveszítettem. És ők is engem. Ezek olyanok voltak, akiket valakik a partira hoztak. Ismerősök, akikkel összefutottam néha a berlini éjszakai életben (Jaj, de sajnállak! RS21IV10), akik mindig meghívtak egyszer, a szülinapjukra. Közben alig beszéltünk, ez mindkét oldalon magától értetődő volt. Nyáron néhányukat viszontláthattam. Ősszel ismét szünet. Szülnapjukra megy az üzenet: "Remélem, ismét találkozunk!" Szűk körünkben is minden átkozottul megváltozott. A több év alatt kialakult szokásoknak vége. Régen pl. ritkán voltunk kettesben. Inkább parkokban, WG-kben bandáztunk, mindenki jöhetett, hozhatott valakit. Most a találkozások számadásokká váltak: új fertőzések, kontaktok, lakások. Némely háztartásban betelik a létszám, többen nem kapnak meghívást. Kettesben szép, de valahogy fárasztó is. Amikor P-vel sétálni megyek, nekem kell beszélnem, rá figyelnem, jelen lennem. Régen egyszerűen hátra dőlhettem, ásíthattam, szórakozottan néha odafigyelhet-tem, mit dumálnak a többiek. Azt is észrevettem, némelyek alig kaphatók a találkozásra. Régen egyszerűen odavágódhattunk, ma magunk kell, hogy fáradozzunk a barátságokért.

A vírus megölte a small talk-ot

A vírussal való bánásmód is vezethet feszültségekhez. M. közeli barátom nem fél a fertőzéstől, lazán veszi a szabályokat, randevúzik, bulizik, repülőre ül. Emiatt összekaptunk - beavatkozok a döntéseibe. Így szakad-hatnak meg barátságok. Ha találkozni akar, nemet mondok. A baráti körben gyorsan megbélyegzett lett.

Szilveszter után - kevés kivétellel - visszahúzódtam. Senkivel sem találkoztam, még hóban sétálni sem, túl fárasztónak tűnt. Nem akartam tovább azon agyalni, mi a helyes és mi a nem, fejben utánaszámolni kontaktjaimnak, rossz lelkiismeretet szerezni - tehát átmenetileg kiszálltam a közösségi életből. Nagyon gyorsan magányos lettem, bár itt volt a barátnőm, a WG. Nem volt kedvem senkit sem fölhívni. Boldogtalan lettem, semmi nem jött kívülről, nem értettem jobban magam barátaim nélkül. Február végén nem bírtam tovább. Írtam J-nek: Szombaton marhulunk egy jót? Jött a válasz: IGEN! Átmegyek hozzád és csak játszunk, eszünk, piálunk és Mucke-t hallgatunk! (Zenét). Ritkán vártam ennyire a szombatot. Beszélgetéseink is problémásak. A vírus megfojtotta a small talk-ot, a kérdést, "Hogy vagy?" és "Mit szoktál csinálni hétvégén?" nem lehet egyszerűen megválaszolni. Holott néha a legegyszerűbb dolgokról szeretnénk beszélni, hogy kikapcsolódjunk. Ám mi már semmit sem élünk meg, semmit sem tervezünk. És ha azt állítjuk, csodálatosan jól vagyunk, ezt meg kell magyaráznunk.Egyébként is, miről beszélnénk? Szürke hétköznapjainkról? Jóga-óráinkról, a Netflix-sorozatok-ról, a humusz-receptjeinkről? Vagy frusztrációnkat, önsajnálatunkat, kétségbeesésünket sírjuk el? Szidjuk a vírust, az oltakozást, az istent? Beszélhetünk a munkánkról, soknak közülünk megmaradt ugyanolyan-nak. Ám mindez már cseppet sem izgalmas. Barátaimmal egyre többet nosztalgiázunk - ha már új emlékekre nem tehetünk szert. J-vel azon kuncogunk, hogy egy éjszaka ugyanazzal a lánnyal smároltunk. P-vel a lakóhajó-partit emlegetjük. M-mel a már 10 éves filmjét nézzük újra meg, az Interrail-utazgatásunkról. Mivel semmi új nem jön, ami összekötne bennünket, a múltat használjuk barátságunk fenntartására. Az emlékezés bátorít bennünket. És ehhez ismét utazásokat, partikat tervezünk tengerparti nyaralóban - mindez lehetséges lesz, ha vége a járványnak. Ami még segít, egy téma, amit a kovid békén hagyott: a futball. Bár a szellemjátékok a képernyőn igen haloványak. Még sosem követtem ennyire a Bundesligát, mint most. Van egy kis szurkoló csapatunk, a Borussia Mönchen-gladbach-klub. Marco Rose utódjáról minden hírt megtárgyalunk, a Manchester City elleni kilátástalan meccset kommentáljuk. A Schalke ellen minden gólt megünnepelünk. A mobilom ez miatt rezeg mindig - és itt tényleg egy szó sincs sosem a vírusról. Azt olvastam, 30 után megfogyatkoznak a barátok. Nyilván, mert az emberek többet dolgoznak, karriert építenek, jönnek a gyerekek - és mindezzel a mozdulatlanság és a stressz. Ezt a járvány csak fölgyorsítja. Egyre több időt töltök kedvesemmel. Pénteken főzünk, szombaton piacolunk, vasárnapkirándulunk, hétközben dolgozunk. Mindez OK. De régi barátaim hol vannak?Remélem, a vírus nem hagy maradandó sérüléseket a barátságai-mon. Remélem, visszatérnek régi szokásaink, ismét ellazulva elaludhatok egy partin, mert úgyis jön a következő. Egy bátorít: Hogy hónapok vagy évek múltán barátaimmal ismét láthatjuk egymást és minden úgy lesz, ahogy régen!

KOMMENT

ANSV: Most saját magának kell a barátságait ápolni? Nem árt, ha egyesek újra definiálják maguknak a barátság fogalmát!

SUPEROXID: Ha 90%-ban egyet is értek, az az érzésem, hogy a szerző itt magas színvonalon nyavalyog. Egy WG-ben lakik és barátnője is van. Kettesben oda kell figyelni a másikra? Igen, ez a barátság. Furcsa hozzáállása van, mondhatom.

NOAFD: Igen, ha valaki a "fészen" gyűjti a barátait, annak élőben barátkozni igen fáradtságos lehet. Mit szóljon, aki egyedül ücsörög kis lakásában és alig lát valakit, mert betartja a szabályt?

DA MORITZ: Iskoláskor után a társak nem lesznek "csak egyszerűen ott", őket keresni kell. Bajban mutatkozik meg, ki az igazi barát. És: Fölnőni sosem késő!PRUDENZIA: Aki nincs padlón, az tartsa a száját? Ekkor itt, Európában a hallgatás csak úgy harsogna! Engedjük át magunknak a hangulatot, lépjünk kissé hátra, hogy láthassuk, itt egy reflexióra képes személy élete pillanatfölvételét adja közre.

zeit.de, 10. 4. 2021.

Sind wir noch Freunde?

 

RózsaS: Kissé hátralépve mondom, itt már a vírus előtt is ez az életstílus végzetes! Lieber Freund, nem Ti adjátok meg ennek a világnak a kegyelemdöfést? Önfeledten buliztok, mindent föléltek, közben mégis halálra unjátok magatokat. A Bundesligán kívül semmi más nem jut az eszetekbe? Pl. a klíma, az egyenlőtlenség, netán a harmadik világ? Szerencsére van egy Grétánk, aki egyedül is ki mert állni az utcára egy táblával!

 

ASZTMA-SPRAY FÉKEZI A VÍRUST? The Lancet/Már a kínaiak megfigyelték, hogy a krónikus asztmások kevésbé betegednek meg a kovidtól, bár tüdőbetegek. Egy tanulmány szerint a napi kétszeres kortizon-spray (budesonide) alkalmazása védi meg a fertőzött asztmásokat a kórháztól, vagyis náluk a betegség enyhébb lefolyású. Az asztmások több féle kortizon-származék-permetet alkalmaznak. A szer (pl. a dexamethason) csillapítja a tüdőgyulladást és gátolja a vírus szaporodását a légutakban.

thelancet.com, 9. April 2021.

Inhaled budesonide in the treatment of early COVID-19 (STOIC): a phase 2, open-label, randomised controlled trial

 

AEROSZOL-KUTATÓK: AZ INTÉZKEDÉSEK JELKÉPESEK dpa Berlin/RózsaS

Ha a járványt meg akarjuk fékezni, az emberekkel be kell láttatnunk, hogy nem kint, hanem bent fertőződnek meg. Alapos szellőztetéssel kinti viszonyokat teremthetünk. Az aeroszol-kutatók ezzel szólították föl a kormányt, változtasson irányt.A nyílt levél címzettje a szövetségi kormány és a 16 tagállam. Már bizonyos, hogy a vírus főleg a levegőben terjed. Sajnos, munkánk sarkalatos eredményei nem kerülnek alkalmazás-ra. Lakásokban, irodákban, tantermekben, otthonokban akkor is megfertőződhetünk, ha a levegő áll és ott előttünk egy fertőzött tartózkodott. Minden vitatkozás a folyóparti sétákról, sörkertekről, kocogásról, kerékpározás-ról kontraproduktív. Az Alster és az Elba mentén Hamburgban maszk-kötelezettséget elrendelni inkább szimbolikus és nem várható a fertőzéseseményekre való említésre méltó hatás.

Szabad levegőn az átadás igen ritka, promill nagyságrendű. Erre a szűkös forrásokat nem szabad pazarolni. A szabadban nem fertőződünk meg. Ez a veszély nagyobb csoportoknál (cluster-ek) kialakulásánál otthonok, iskolák, csarnokok, templomok, távolsági buszok belső tereiben áll fönn. A kijárási tilalomtól is többet várnak, mint kellene. A szobákban való titkos találkozásokat ezzel nem akadályozhatják meg, inkább befelé terelik a népet, arra, hogy kibújjanak a szabályok alól. A sétáló utcán maszkot viselni, aztán a nappaliban, zárt térben, társasággal kávézni nem az, amit mi fertőzésvédelemnek neveznénk. Ehelyett fontos, hogy a találkozások a belső terekben legyenek rövidek, gyakori átszellőztetéssel, kereszthuzattal. Hordjunk jól záró maszkokat, ahol pedig emberek hosszabban tartózkodnak, legyen légszűrés és légtisztítás. (Éttermekben a légkeringtetés vitte a vírust. RS21IV13). A sikerhez ezen intézkedések kombinációja vezet. Ha mindent jól kommunikálunk, az emberek visszanyerhetik mozgásszabadságuk jó részét. Az aláírók között van az Aeroszol-kutató Társaság elnöke (Präsident der Gesellschaft für Aerosolfor-schung), Christof Asbach, Birgit Wehner főtitkár, az Orvosi Aeroszol Nemzetközi Társaság (Internationale Gesellschaft für Aerosole in der Medizin), korábbi elnöke, Gerhard Scheuch.

A helyzet drámai

A Bundesregierung sebtében egységes országos szabályokat akar bevezetni az erősen fertőzött régiókban - a tagállamok feje fölött. A fertőzéstörvény reformjával éjszakai kijárási tilalmakat, valamint változó szabályokat akar előírni pl. az iskolák és óvodák számára. Ezek olyan körzetekben és városokban kell, hogy hassanak, ahol az esetszám 100 fölött van (hetente, 100 000 lakosnál).

Az únió-frakcióvezető, Ralph Brinkhaus (CDU), a törvénymódosításban való gyors együttműködésre szólította föl az ellenzéket. "Emberéletekről van szó, drámai helyzetben vagyunk." A zöldek, kritikájuk ellenére, hajlandóságot mutatnak, a Linke nem. Brinkhaus sürgette őket: "Az előterjesztés már hónapok óta itt van, az intézkedéseket kiértékeltük. Nem szükséges több időt szánni a mérlegelésre."

spiegel.de, 12. 4. 2021.

»DRINNEN lauert die Gefahr«

 

LEZÁRÁS VAGY TRIAGE - DIE ZEIT

Klinikák műtéteket mondanak le, egyre több a beteg, orvosok figyelmeztetnek, egy hét múlva minden intenzív-ágy foglalt lesz.Lothar Wieler, Robert-Koch-Institut: "A helyzet a kórházakban sajnos, nagyon, nagyon komoly." Viszont Gerald Gaß, Deutsche Krankenhausgesellschaft: "Sem az egészségügyi rendszerünk túlterhelése, sem triage a következő napokban nem várható." Bergamo-i képek nálunk nem realisztikusak, a lakosság védelme biztosított, van elegendő tartalék ágy, melyek szükség esetén bevethetők. Míg az egyik riadóztat, a másik lefújja. Mi a helyzet valójában az intenzív osztályokon?

Az intenzív-ágy-kimutatás (DIVI: Deutsche Interdisziplinäre Vereinigung für Intensiv- und Notfallmedizin e.V.) mutatja, a helyzet komoly, de volt már rosszabb is. De pár héten belül lehet a legrosszabb is. Most Németországban 4662 intenzív ágyon fekszenek kovidosok, január vége óta legtöbben. Ez a szám az év eleje óta folytonosan növekszik és mára túltesz az első lezáráskor regisztrált számon - bár még nem érte el a karácsony utánit. Lásd: Grafikon, zeit.de"Kedves döntéshozók, mekkora szám kell, hogy végre reagáljatok?" - kérdi a DIVI vezetője. Lockdown nélkül 6800 várható az intenzíveken - ez végképp túlterhelné a rendszert. Ch. Drosten, berlini virológus: "Ez egy vészhelyzet."Ma az intenzív-ágyak 16%-a szabad, elméletileg fogadhatna betegeket. "Ez a szám megtévesztő." - mondja Dominik Scharpf, a Heilbronn-i klinikáról. Egy intenzív osztály már akkor túlterhelt, ha 80%-ban foglalt, mert 20% készen kell a sürgősségi páciensek fogadására: balesetek, komplikációk, rosszullétek eseteiben.

Hivatalosan a klinikák már beteltek

A német klinika intenzív-ágyak már 84%-ban beteltek - tehát már itt a túlterhelés. Egyes városokban a helyzet kiugróan drámai: Berlin11%, Karlsruhe 6%, Köln 5% szabad ággyal rendelkezik.A probléma, hogy a kovidbetegek egyre fiatalabbak, mert az idősek már beoltottak és az idősotthonok már biztonságosabbak. Az erősen fertőző mutánsok a fiatalokat súlyosan megbetegítik. Ők jelentősen hosszabban foglalják el az intenzív ágyakat, ritkábban és későbben halnak meg. (!!! RS21IV14). Az intenzív osztályokon több beteget kell ellátni. Scharpf: Nálunk is fekszik néhány 40 év alatti. Abszurd azt hinni, hogy őket az országon át lehet helikoptereztetni oda, ahol még van hely. Belehalnának és az ilyen transzport ráfordítása magas. Egyáltalán, azt kell megakadályozni, hogy emberek kerüljenek az intenzívre. Aki itt kezelésre szorul, gyakran hosszúkovidos lesz.

Műtéthalasztások nélkül nem megy

Tehát tervezett operációkat kell elhalasztani. Scharpf: Tumorműtéteket nem szívesen hagyunk ki, mert a betegek állapota rosszabbodik. A várólisták a betegeket testileg és lelkileg is megviselik. Minden elhalasztott műtétet valamikor sorra kell venni - minél később, annál rosszabb a betegre nézve. A személyzet számára a munka föltorlódik. A járvány után sem lesz nekik könnyebb, mert a restanciát kell ledolgozni. Alexander Eichholtz, személyzeti tanács, Charité Berlin: "Mi is kiírt műtéteket halasztunk el, hogy ágyakat szabadítsunk föl, de, hogy a személyzetet is tehermentesítsük. Sokan már egy éve erejük határán dolgoznak. Ápolókban már a pandémia előtt is hiány volt, az intenzíven is. Bár idén, az átoltottság révén jobb a helyzet, kevesebben esnek ki, mint tavaly - ám a terhelés mégis marad."

Hiányzik a szakképzett munkaerő

Az ápolók érzelmileg is rendkívül terheltek. Minden egyes haláleset nemcsak a hozzátartozókat viseli meg, hanem az ápolókat, orvosokat is, akik halálok százaival szembesülnek. Magánéletük beszűkül, saját családjuk is szenved az aggodalomtól. Ezért nem segít igazán a műtétek halasztása, ahogy a más területről, bőrgyógyászatról, gyermekosztályról idevezényelt munkaerő sem. Intenzív osztályra speciálisan képzettek kellenek. Nem véletlenül dolgozik mindenki ott, ahol a legjobban kiismer magát. Bevetés idegen osztályon nehéz és megterhelő, ezért bosszantja Eichholtz-ot a kórházszövetségi elnök, aki alábecsüli a helyzetet. Inkább Gernot Marx-szal (Präsident der Intensivmediziner in Deutschland), ért egyet: "Ég a ház, a helyzet valóban drámai." Már egy hét múlva az ország összes intenzív-ágya foglalt lehet. Ha a politika nem cselekszik, triage helyzet állhat be.

KOMMENT

namevergeben2: Ha azt akarjuk, hogy az emberek a városokban 50 km/h-val hajtsanak, 30-as táblát kell kirakni, mert különben 70-nel mennek.gorgo: Philippe és Marques tanulmánya, a "No-Covid schafft Sicherheit" egybeveti az egészségi, a mobilitás- és a gazdasági teljesítmény számait az olyan No-Covid-országokban, mint Ausztrália, Új Zéland, Dél-Korea. Míg ezekben a gazdaság 2020-ban 1-3%-ot esett; Németország 5%, Franciaország 8% recessziót mutatott. Ugyanekkor az elhalálozás Ausztráliában és Dél-Koreában 35/millió lakos, Új Zélandon 5 volt. Németország kovidhalálai 400, Franciaországé 1000, lakosságarányosan. salam aleikum:

Ők könnyebben elszigetelhették magukat, lévén szigetországok (Dél-Korea is, É-Korea miatt). Jobban profitálhattak az unilaterális intézkedésekből. Németország nem zárkózhat be, mert a szállítóláncok és a vállalkozók tevékenysége a szoros árucserére és az emberek mobilitására alapszik. Ilyen esetekben a NO-Covid kevésbé hatásos lehet.

(Az utóbbi hullámok főleg a belső fertőzésekből eredtek. RS21IV14).zeit.de, 13. 4. 2021.

Ohne Lockdown droht Triage

 

GIGAFACTORY TESLA: KLÍMABARÁT? - ZEIT H

A Tesla sürgeti az építési engedélyt e-autó gyárára Grünheide-ben - mint klímabarát. De vajon az-e?

A Tesla ezt írta a Brandenburg-i bíróságnak: "Az ipari és az infrastrukturális projektek német engedélyezési eljárása ellent mond a klímaváltozás leküzdése sürgősségének." Vagyis: A bürokrácia túl lassú és ezért nem halad a klímavédelem. Saját gyáráról egy szót sem szól, de nyilván arról van szó.A vád azért is meglepő, mert a gigagyár engedélyezése épp a német hatóságok hatékonyságát igazolja: Alig 16 hónap után a gyár kétharmada megépült, nyáron gördülnek ki az első e-autók. Mindezt a Bundesregierung kivételes szabályozásának köszönheti, amit belecsempésztek a szövetségi emissziós törvénybe. Az építkezést feltételesen engedélyezték, bár a végső áldás még hiányzik. Ez március végére volt időzítve, de a tartományi környezetvédelmi hivatal - a sok kérvény miatt - a döntést elhalasztotta. A Tesla sérelmezi, hogy a hivatalok úgy járnak el az ő "környezetbarát" projektjével, mint a szénerőműveknél. A vállalatvezető Elon Musk előszeretettel mutatja be munkatársait, mint a környezetvédelem pionírjait. A klímaharcban az e-gépkocsigyár építése nem mehet elég gyorsan. "Föl kell gyorsítani a fenntartható energiára való átállást." Saját gyárát az egekig dícséri: ez a világ leghaladóbb e-autó sorozatgyára, a munkakörnyezet modern és fenntartha-tó. Jens Schuberth, Umweltbundesamt Berlin (UBA): "Akik egy pozitív CO2-mérleget reklámoznak, azt igazolniuk is kell." Egy gyár építésére és működtetésére több környezetbarát út lehetséges. Klímakímélő anyagokat használhatnak vagy környezetigazgatási rendszert vezethetnek be. Ez a Teslá-ról még nem derült ki, a kérdésre nem válaszoltak.

Döntő: Az akkumulátorok gyártása

Martin Wietschel (Fraunhofer Institut für System- und Innovationsforschung): A gyár fontos a német energiaváltás (Energiewende) számára. Az építés alatti emissziók, az összképhez mérten, elhanyagolhatók. A Grünheide-i telephely kedvező, mert ott nagy az áram szél-generálta része. Megújuló energiaforrások és rövid szállítási utak jelentősen csökkenthetik az e-autók öko-lábnyomát. (A kerékpár pedig ezerszeresen! RS21IV15). Martin Wietschel (Fraunhofer Institut für System- und Innovationsforschung) összehasonlítja egy e-autó és egy robbanómotoros gépkocsi CO2-emisszióját. Az e-autó 23 t CO2-vel kevesebbet okoz. Ez azonban csak akkor érvényes, ha a megújulók a következő években folyamatosan növekednek. "Az e-autók előnye az áram-mix alakulásától függ." Ökölszabály, hogy a kicsi és könnyű autók mindig klímabarátibbak a terepjáróknál és a sportkocsiknál - villanymeghajtással vagy anélkül. A tervezett Tesla 3 és Y akku mérete és kapacitása még a határon belül van.

A Tesla is lát még javítási potenciált

Kerstin Meyer (Initiative Agora Verkehrswende): "Ha a klímacélokat el akarjuk érni, még több elektromobilitásra van szükségünk." A cél: 2030-ra 14 millió e-autó. Az Agora tanulmánya szerint a villanyautók gyártása és ártalmatlanítása több CO2-őt eredményez, mint a régi autóknál, de ezt élettartamuk alatt kompenzálják: 62 000 km után a benzinesekkel, 90 000 km után a dízelesekkel szemben. 200 000 km után 29% CO2 takarítható meg. Ez az arány még jobb is lehet. Bár a Tesla típusok nagyobbak és nehezebbek a többi e-autóknál, náluk is az előny megmarad.

Környezetrombolás és az emberi jogok megsértése

Úgy tűnik, a Tesla beválthatja ígéreteit. Mégis, környezetvédő szervezetek, a Naturschutzbund Brandenburg és a Grüne Liga, a projektet a bíróságon megvétózta. Bírálják az óriási vízfogyasztást és a védett állatok (fürge gyík) veszélyeztetését. További vád a nagy forrásfogyasztás. Egy 90 kWh-s akku előállításához 16 kg kobalt és lítium szükséges. Nagy mennyiségű veszélyes hulladék is keletkezik. Bolívia, Chile és Argentína háromszögében a fémek bányászása nagy környezetrombolással történik. Kongóban emberi jogokat sértenek, amikor a kobalt bányákban gyerekeket dolgoztatnak. A ritka földfémek elfogyasztása nemcsak Tesla-probléma, hanem az egész autó-ágazaté. A Tesla jobbítást ígér: "Úgy hisszük, a kobalt mennyiségét szinte nullára vihetjük le." (Elon Musk). Ha a következő akku-generációk tényleg kobalt nélkül kijöhetnek, Tesla reméli, a maradék bírálókat is meggyőzi.

KOMMENT

KHBI:Autó nélkül, vonatozni vagy kerékpározni szintén egy alternatíva és biztosan környezetbarát

TB42:Vigyázat, vonatozni csak akkor környezetbarátibb, ha sokan ezt teszik. Vidéken az e-autó igazán jobb.gusti99Hogyan működne országosan, világszerte az eletroautózás?

Ha a folyékony üzemanyagú autókat - nagy mértékben - e-autókra cseréljük, a maradék rettentően megdrágulna. Nemcsak az autók, hanem az aggregátok, motorcsónakok, mozdonyok, pumpák, stb. is. Illúzió, hogy telepíthető lenne egy teljesen új infrastruktúra, ahogy az is, hogy a "maradék" szintetikus üzemanyagokkal működtethető. Ez csak akkor működne, ha a gazdag országok ezt óriási fogyasztással szubvencionálnák. Ez lenne az egyetlen okos megoldás. De az elit azt hiszi, az e-autókban megtalálta a teljes megváltást, holott ez távol van az alapvető megoldástól.

zeit.de, 9. 4. 2021.

Wie klimafreundlich ist Tesla?

 

TÖBB HALÁL A KOVIDOS SZEGÉNYEKNÉL - RKI

A szegény régiók elhalálozási kockázata 70%-kal is magasabb lehet, mint a tehetős tartományokban - áll a Robert-Koch-Institut fölmérésében.

Az RKI szerint összefüggés van a kovidosok szociális státusza és elhalálozási valószínűsége között. A járvány második hullámában az ország pénzben szegényebb részein a halálesetek erősebben (50-70%-kal) növekedtek. Ezt jelenti a RedaktionsNetzwerk Deutschland (RND), az RKI-re hivatkozva. Az RKI adatai szerint a 2. hullámban a megbetegedések egyenlőtlenül oszlottak el. A 60-79 évesek incidenciája a szegényebb régiókban 190, míg a gazdagabbaknál 100 körül mozgott. A 79 éven felülieknél az eltérés még kirívóbb: 450 és 250. Sozialverband VdK (2 M tag) és a Deutsche Paritätische Wohlfahrtsverband már követelték, hogy a szegényeket jobban védjék a vírustól. A szociálisan támogatottak kapjanak 100 €-val többet higiénés cikkekre (FFP2-maszkokra és fertőtlenítőszerekre). "Azok, akik utazhattak, behozták a vírust és most a szegények az áldozatok." - mondta Ulrich Schneider, a Paritätische Wohlfahrtsverband igazgatója. VdK-Präsidentin Verena Bentele: A politika kötelezze a vállalatokat a tesztelésre, ha a munkahelyen az érintkezés nem kerülhető el és a távolság sem tartható. Ezek gyakran alacsony jövedelmű munkák szupermarketekben, gondozásban, kantinokban, gyárakban, élelmiszer-feldolgozóknál.

zeit.de, 17. 4. 2021

Mehr Infizierte und Tote unter finanziell Benachteiligten

A gazdagok ölik a szegényeket? Ezért már barikádokra lehetne hágni!A szegények vírus nélkül is többen halnak meg (nógrádi cigányok 10 évvel hamarabb is), mint az iskolázott gazdagok, akik jobban vigyáznak magukra.RS

 

MINDEN HARMADIK MEGHAL AZ INTENZÍVEN - dr. Eckardt, Charité Berlin

A német intenzív osztályokon több, mint 4 900 beteg fekszik, 6 000 is lehet. Kai-Uwe Eckardt, a berlini Charité intenzív osztály vezetője elmondja, miért halnak meg 30 évesek és mennyire komoly a helyzet.

ZEIT ONLINE: Doktor úr, hogyan érzi magát egy év világjárvány után?

Kai-Uwe Eckardt: Kimerülten, mint kollégáim. Kicsit sok ez nekünk.

Z: Milyen a helyzet most?

E: Nagyon feszült. Bár a januári számoktól messze vagyunk, de szinte elkerülhetetlen, hogy ismét annyi legyen. Három hét óta naponta 73 új beteg kerül országszerte az intenzívekre. Ha így folytatódik, két hét múlva 5 700 lesz, mint a 2. hullám csúcsán. Akkor nem marad sok mozgásterünk.

Z: Mit jelent ez Önökre?

E: Minden egyes részlegben növekszik a terhelés és új intenzív-ágyakat kell beállítanunk. A Charité konténer-klinikát kell, hogy beüzemeljen a kórház udvarán. Ám az új ágyakhoz kellő személyzet is kell. Most az anesztéziáról és más osztályokról kérünk át ápolókat. Műtétek maradnak el és más osztályokon is csökkentenünk kell az ágyak számát. Ezt pontosan ki kell egyensúlyoznunk, mert minél több ápolót hozunk ide, annál nehezebb lesz a nem-kovidos betegek ellátása. Új munkatársakat kell alkalmaznunk, nem szokványos módon. Pl. repülő-kísérőket (Flugbegleiter) kell alkalmaznunk azokból, akik most eredeti szakmájukban nem dolgozhatnak és orvostanhallgatókat is. Ők az intenzív-ápolókat nem helyettesíthetik, de sokat segíthetnek.

Z: Munkatársai miről számolnak be?

E: A prognózisok aggasztóak. Az év elején a lehetőségeink határán voltunk, annyi volt a súlyos beteg. Utána kevesebb lett, de a hullám még mindig tart. Március elején ismét több ágy lett foglalt, mint az első hullám csúcsán. Némelyek több hétig is itt kell, hogy maradjanak. A régiekhez újak jönnek, nincs időnk föllélegezni.

Z: Az intenzív-orvosok és ápolók hozzászoktak a súlyos betegekhez.

E: A sok beteg és súlyos állapotuk együttese okozza számunkra a rendkívüli megterhelést. Intenzív páciensek ellátása igen körülményes. A beteg-ágyak körüli vita mellett elfelejtődik, hogy a terápia ellenére az intenzíveken minden 3. beteg meghal. Nálunk, a Charité-ben, ahová Berlin és környéke összes súlyos betege kerül, az elhalálozás még magasabb.

Z: Ezek főleg idős emberek?

E: Nem mind. A második hullámban az elhunytak átlagos életkora 63 év volt, tehát sok fiatalabb is volt közöttük. Most az átlag 53 évesek felé tartunk.

Z: A sok halál nagyon megviselheti a személyzetet.

E: Véglegesen. Januárban pár nap alatt itt egyszerre nagyon sok ember halt meg a szemünk előtt. Ez kimerít bennünket, ehhez jön a gyász, a frusztráció és a kétely önmagunkban.

Z: A hozzátartozók nem jöhetnek be. Ezzel hogy boldogulnak?

E: A látogatás-korlátozás már a fertőzésveszély miatt is elkerülhetetlen. Telefonos kapcsolatot tartunk fenn, egy hotline-t is beüzemeltünk.

Z: Voltak olyanok, akik nem búcsúzhattak el?

E: Mindig megkíséreljük, hogy elbúcsúzhassanak. Néha azonban ez nem lehetséges, ha a beteg hirtelen meghal. Ez már a járvány előtt is előfordult.

Z: Ki közli a hírt a hozzátartozókkal?

E: Ez még a legtapasztaltabb orvosoknak is nehezükre esik. Sok esetben a hozzátartozókat nem éri váratlanul, fölkészítjük őket, tájékoztatjuk a beteg állapotáról, betegsége lefolyásáról. Amennyire csak lehet, mindenről beszámolunk.

Z: Van munkájában valami, ami önt erősíti?

E: Mindig nagyszerű, ha egy beteg hosszú intenzívkezelés után lábra kap és elhagyja az osztályt. Az is nagy öröm, hogy ilyen kiváló csoporttal dolgozhatom. Mindenki, a megterhelés ellenére, hihetetlen elkötelezettséggel és rutinos szakmaisággal teszi a dolgát.

Z: Nem félnek a fertőzéstől?

E: Erről sokáig nem esett szó. Mikor aztán jöttek a vakcinák, megkönnyebbültünk. Szinte mindenki be van már oltva. Ennek ellenére betartjuk a higiénés szabályokat, nehogy tovább vigyük a vírust.

Z: A sokasodó kovidbetegek ellátása hogyan hat ki a többi betegre?

E: Elkerülhetetlen, hogy más vizsgálatokat és kezeléseket elhalasszunk. A sürgősségit azonban mindig működtetjük. Nem maradhat el beavatkozás, ami nélkül a beteg kárt szenvedne. A probléma, hogy a súlypont-klinikák többnyire heveny eseteket látnak el, ezek nem tűrnek késlekedést. Tehát a kovid-ellátást nem növelhetjük tetszés szerint. Ezért fontos, hogy a fertőzések száma essen.

Z: Hol lehet a terhelési határ?

E: Január elején több régióban és itt, Berlinben és Brandenburg-ban is a kapacitás határán jártunk. Voltak kevésbé terhelt régiók, de ezek csak korlátoltan segíthettek. Súlyos esetek áthelyezése körülményes, mégis néha ezt tesszük, Thüringen-ben volt rá példa.

Z: Mi a teendő most, a legrosszabb megakadályozására?

E: A klinikákon mindent megteszünk, a járványt azonban nem tudjuk irányítani. Ez a politika és a társadalom feladata. Nem értem, miért kockáztatjuk a túlterhelést, mért nem történik meg az intézkedések érvényesítése?A köztársasági elnök, Frank Walter Steinmeier, Berlinben megemlékezett a járvány áldozatairól: "A világjárvány mély sebeket ejtett. Legyen egy pillanat, amikor megállunk."

zeit.de, 19. 4. 2021.

"Jeder dritte Covid-Patient auf einer Intensivstation stirbt"

 

KOMMENT

Dr. Mucsi János beszámolt egy betegéről:

Veszélyes, 93% alatti oxigén-szaturációt mértem nála. Rögtön kórházba utaltam. -De doktor úr, egészen jól érzem magam!" Rábeszéltem, menjen át a Korányiba. Ott már 86%-ot mértek nála, gépre került, három hét múlva meghalt.

 

A HOMEOFFICE LÁTSZÓLAGOS ÍGÉRETE - ZEIT-kolumna, Hamburg/RózsaS

A homeoffice túl fogja élni a járványt, de nem csak előnyöket hoz: az otthon dolgozók elvágják magukat a főhadiszállástól. Néhol, ha elköltöznek, fizetésük bánja.

A meggyőződés arra késztetett több befektetőt New York-ban és más US-nagyvárosban, hogy ingatlanokat vásároljanak az agglomerációban és ott hozzanak létre saját főnöki lakosztályt.

Íróasztalok porosodnak Manhattan irodatornyaiban

A tornyok tulajdonosai aggódnak, mi lesz nemrég még oly értékes vagyonaikkal: becslések szerint már most értékük negyedét elveszítették. Andrew Cuomo, NY polgármestere fölvetette, hogy az elhagyott irodákból lakásokat csinál. Egy Wall-Street-i befektető: "Soha nem térek vissza a mindennapi irodarutinhoz. A titkárnőm produktívabb, mióta egyedül dolgozik az irodában."Zuckerberg bejelentette, 60 000 alkalmazottjával a világ leghaladottabb vállalata lesz - a homeoffice tekintetében. 5 éven belül 50% otthon fog dolgozni. Hasonlóan nyilatkozott a Google, Amazon, Twitter, Shopify, Salesforce és a PayPal is.

Produktív, produktívabb, homeoffice?

Tényleg a távmunkáé a jövő? Ez az íróasztalmunka forradalma?(A szemétszállító, a bányász, a mentős képernyőről fog dolgozni? RS21IV21). Sokan így látják, pl. azok az ingázók, akik órákat utaznak autóban, vonaton. Ezt az időt sportra, gyerekekre, pihenésre fordíthatnák. Végre kedvük szerint oszthatnák be napjukat, a főnök és a kollégák firtató pillantásai nélkül. Kérdőíveken azt adták meg, hogy odahaza hatékonyabbak és produktívabbak. Reed Hastings, Co-CEO, Netflix: "A személyes találkozások hiánya, különösen nemzetközileg, visszaüthet." Jamie Dimon (JPMorgan Chase, a legnagyobb US-pénzkonszern): "teljesítményesést és elidegenedést észleltünk." Az egyes munkatárs tényleg koncentráltabban és céltudatosabban végezi napi feladatait, ám összességében, az egész cégre nézve, a szétszórt munkahelyek miatt súrlódási veszteségek keletkeznek. A technikai problémák mellett szociálisak is jelentkeznek. A munkatársak koordinációja körülményesebb, mintha egyszerűen átmennek a szomszéd íróasztalon dolgozó kollégához. Nincsenek nem hivatalos találkozások - rövid párbeszédek a teakonyhában, folyosón, liftben - melyek fontos információcsere helyszínei. Konferenciák, melyeknél mindenki ott ül az asztal körül, unalmasak lehetnek, mégis az együvé-tartozást erősítik, ami a zoom-találkozókon nem érezhető. Ha egyszer a vállalat a járványsokkot legyőzi és ismét rutinos üzemmódra áll vissza, az otthon dolgozók hátrányt szenvednek el. Külszolgálatosok, külföldi tudósítók ismerik az érzést: elvágva lenni a központtól. Kimaradnak a főhadiszállás eseményeiből, paranoiákra hajlamosak. A homeoffice rugalmasságának is van árnyoldala: a munka- és a szabadidő még jobban egybemosódik, ahogy az az internet és az okostelefon óta történik.

A költözködő munkatársak fizetését csökkentik

Sokaknak egy vegyes munkamód lenne a jó: pár nap az irodában, pár nap otthon. Ez azonban a munkaadó költségeit emeli. Ezt valamennyire kompenzálja, hogy nem kell annyi drága irodahelyiség. A pénzügyi főnökök ennél a pontnál kapják föl a fejüket.

Amit még Zuckerberg hozzáfűzött, szinte lemaradt: aki a Szilikonvölgyből olcsóbb helyre költözik, be kell jelentenie és fizetését csökkentik. A techóriások a távmunka révén olcsóbban jutnak "talentumokhoz" (Forbes). Eddig ritkán adódott olyan időpont, amikor a munka helyét és idejét ilyen gyorsan és radikálisan meg lehet változtatni. Míg mi pizsamában a konyhaasztalnál üzeneteinket szemlézzük, vigyáznunk kell, hogy az évszázad szenzációját ne velünk fizettessék meg.

zeit.de, 19. April 2021.

Das scheinbare Versprechen der Heimarbeit

 

OLTÁSI SORREND - NE TOLAKODJON! DIE ZEIT,

Ideje megváltoztatni a szigorú priorizálást? Vagy teljesen föladni? Szakértők kiszámolták.

Münchenben naponta 12 000 oltást adnak, Hamburgban 450 000, Berlinben 920 000 kap vakcinát. A kiszállított vakcinák számával az igény is növekszik. Cégek be akarják oltatni alkalmazottaikat, középkorú emberek azzal próbálnak a sorrendben előbbre jutni, hogy idős rokont, mint szoros kontaktszemélyt adnak meg. Anyák, apák a szociális intézményekben azzal érvelnek, hogy sok emberrel találkoznak. Végül az is csábító, hogy fiatalok beoltásával lehet a járványt lefékezni.

Sokan követelik az aktuális oltási prioritás eltörlését, minden felnőtt beoltását. Bár egyes csoportok igénye jogos, a változtatás még korai. Most még nem ésszerű a vakcinák szabad fölhasználása, egyelőre idősek és betegek kapnak először - tehát a nagy kockázatúak. Egyes emberek védelméről van szó, nem arról, hogy üzemek, mint a Volkswagen, működjenek vagy a fiatalok bulizhassanak. Sem a vírus megfékezéséről. Ez a Stiko (Ständiger Impfkommission - Állandó Oltásbizottság) ajánlása. Az RKI (Robert-Koch-Institut) statisztikusai modellezték, hogy a magas kockázatúakat nemcsak etikai okokból kell előre sorolni. Thomas Mertens, Stiko-elnök: Az ő védelmük mindannyiunkra a legnagyobb hatással van. Nem kell kórházba vinni őket, elkerülhetők az intenzív osztályok túlterhelése és a halálesetek. Stefan Flasche (London School of Hygiene & Tropical Medicine), még egy okot nevez meg: "Világos, hogy azokat kellene először beoltani, akik a vírust a legjobban terjesztik. De, hogy ezek kik, azt nagyon nehéz kiszűrni. Sokkal jobban be tudjuk határolni a klinikai kockázatcsoportokat."

Hogy kezdetben kizárólag az idősotthonok lakói kaptak oltást, gyors eredményt is hozott: a 80 évesek fertőzésszáma esett, kevesebben kerültek kórházba.

zeit.de, 22. 4. 2021.

Priorisierung der Corona-Impfung

 

FERTŐZÉS OLTÁS UTÁN - ZDF/Reuters

Kétszeresen beoltottak fertőződtek meg idősotthonokban pár hete, főleg a B.1.1.7 mutánssal. Csak enyhe tüneteket mutattak.

Leichlingen: 17 fertőzött (B. 1.1.7) 60 közül, enyhe tünetek.Bochum: 13 fertőzött 81 közül; 11 oltott, 2 nem - ők meghaltak.Remscheid: 12 fertőzött 60 közül, enyhe tünetek.Hof/Bayern: 20 fertőzött, enyhe tünetek.

Hogy honnan kapták a fertőzést, nem tudni. Vélhetőleg az oltott pozitívak, bár elegendő vírust hordoztak, ezt nem adták át. A fertőzés valószínűleg a nem-oltottaktól eredt.Jörg Timm, virológus, Universitätskliniken Düsseldorf: "A beoltottak fertőzőképessége nem zuhan le nullára, a pozitívak tovább fertőzhetnek." Paul-Ehrlich-Institut (Langen/Frankfurt): A kétszeresen oltottak vírusterhelése kicsi, így a továbbadás kockázata is kicsi. Ennek ellenére nekik is be kell tartaniuk az AHA-L-szabályokat.Timo Ulrichs, epidemiológus az ARD-tv-ben: "Az eset bosszantó, mert magyarázkodni kell. Végül is a legtöbb szakember abból indul ki, hogy az oltás a megfertőződéstől és a továbbadástól is véd." Jan Leidel virológus, "Aktuelle Stunde" : "A mostani vakcinák a mutánsok ellen nem annyira hatásosak. Ez régóta ismert." Christina Sartori, WDR, tudományos újságíró: "Jó hír, hogy Leichlingen-ben senki sem betegedett meg súlyosan. Tehát a vakcina hatásos. Kissé meglepő, hogy a kétszer is beoltottak ugyanúgy kis mértékben fertőzhetnek. Ők az oltottaktól, vagy a nem-oltottaktól kapták el? Mindenesetre a szakértők már rég hangsúlyozzák, a beoltottak is tartsák be a védő szabályokat. Timm: "Amíg nem ismert ezen új fertőzések kihatása, a kontaktkorlátozások és egyéb intézkedések visszavonása korai."

ZDF, 23. 4. 2021.

Covid trotz Impfung

 

KI A FELELŐS 30 000 EMBER HALÁLÁÉRT? RózsaS, www.okobetyar.blog.hu

*Hajlamot örökölt.

*Szegény és iskolázatlan volt.

*Fiatal volt, elhanyagolta egészségét.

*Megöregedett.

*Felelőtlenül viselkedett.

*Nem kapott megfelelő terápiát.

Ezeknek azután számos kombinációja léphetett föl:

-Fiatal, elhanyagolta egészségét, felelőtlen volt.

-Idős, elhanyagolta egészségét, felelőtlen volt.

-Egészséges volt, de gyenge immunitású - felelősen viselkedett, mások fertőzték meg.

("Minél több fiatal bulizik, annál több idős hal meg.")

-Megmenthették volna, ha időben, helyesen gyógykezelik; ha meg sem fertőződik, mert az intézkedések megvédik.Utóbbi, szerintem, 3000 - 6000 ember. Ez az államvezetés felelőssége.

De itt van az első felelős, amely a következő vészt is hozza:A kapzsi, telhetetlen gazdaság, a globalizáció és megrendelői, a fogyasztók.A rendszer, amely elveszi az állatok életterét, minden élőlény életalapjait.

(Lásd még: Több halál a kovidos szegényeknél; Vége lehet, de nem akarják).

 

ORSZÁGOS BOTRÁNY AZ ALLESDICHTMACHEN KÖRÜL - Wikipedia/RózsaS

Német színészek "Mindentbezárni" címmel ironikusan nyilatkoztak a kormány járványpolitikájáról és a kovid média-megjelenítéséről. A felháborodás után az 51 színész közül 23 visszavonta szereplését, a film az egész Németországot megosztotta.

A fölvételeken a félelem, az irigység, a bizalmatlanság általi kontaktszegény életüket gúnyosan kívánatosnak állítják be és a kormány intézkedései betartására szólítanak föl. A lezárást követő problémákat, a családi erőszak gyakorisá-gát, a gyerekek és a fölnőttek pszichikai megter-helését, a szegény-gazdag-szakadékot sikerként ünneplik. Szarkasztikusan üdvözlik az eltérő vélemények elítélését, az alapjogok csorbítását, az üres színházakat, a bezárt boltokat. Maga a kovid nem téma. Előrelátják, hogy a téves oldalról kapnak tapsot, ahogy a sajtó egyoldalú híradását is. U. Tukur sarkítása kiemelkedő: "Minden emberi ható-teret és cselekvési színhelyet kivétel nélkül be kell zárni. Csak ha mindnyájan nemcsak lelkileg, hanem testileg is kinyiffantunk, a vírus alól is kihúzzuk a gyékényt." Jan-Josef Liefers, az Allesdichtmachen rendezője, szarkasztikusan megköszöni a sajtónak, hogy nem jön létre szükségtelen kritikus disputa a kormány okos intézkedéseiről. "Dicséri" a maszkviselést és az emberi érintkezés elkerülését.

Kritika

A kampány a járvány leküzdésének kicsúfolása, gúny és cinizmus helyett javaslatok kellenének. Ezeket az üzeneteket már ismerjük az oltásellenesektől és a konteókból: "A járvány pánikkeltés, a sajtó gleichschaltolva, a Bundesregierung autoriter."

Fokus magazin: Színész egoman belvilág. Az 50 színész számára az emberi szenvedés és a szolidaritás ismeretlen. Deutschlandfunk: Az egészségvédelem nevében nem szabad föladni szabadságjogainkat.

Politikusok is reagáltak: "Intelligens tiltakozás" (AfD), "Klasse playist" (Linke). A virológus Schmidt-Chanasit: "Mestermű, mindenkit föl kell, hogy rázzon." H. Streeck: "A politikának nem sikerült minden embert bevonni." A mentősök elítélték a videót, különösen a közben visszavont filmet, ahol ironikusan corona-légzést ajánlanak, mert ez emlékeztet a kovidosok légszomjára. Deutsche Stiftung für Patientenschutz: "Aki a korona-intézkedéseken nevetgél, nem mutat együttérzést a 80 000 járványhalottal és hozzátartozóikkal."

wikipedia deutsch, 30. 4. 2021.

allesdichtmachen

 

Megnéztem néhány részt, a tegnapi Maybrit Illner ZDF-vitát is végighallgattam. (A kulturált hangnemtől szinte elszoktam).Meg akartam kérdezni, itthon melyik kormány alatt működtek három műszakban a krematóriumok, de gyorsan észbe kaptam.Liebe Künstler, van, amivel nem lehet viccelni! Nem kívánom, hogy a gépen fulladozzatok!Ismét föltűnt, hogy az origóra, a baj gyökerére senki sem kérdez rá, csak egy "valaki": a vírus.

 

Tisztelt HVG! A Futureal Bp ONE büntetendő! "Új generációs gazdasági motor", "Ideális környezet", "Környezettudatosság". A kiváló HVG, a Klubrádió hogy tud fölülni ennek a humbugnak és miért reklámozza?

*Iroda-túltermelés

*Korrupció-lehetőség

*Értékes teret vesz el az őrmezeiektől

*Növeli a sűrítettséget

*Az öngyilkos növekedés motorja

*Új forgalmat generál, kegyelemdöfés a kereszteződésnek

*Tényleg jártak Zöld tanár úr szoláris építkezés előadásaira?

A beköltözőknek nyilván szilikonvölgyi kényelmet jelent, de összességében a Bp One öko-bűntett: a cdadle-to-grave életciklus-mérleg ilyen épületeknél katasztrofális!

 

ASZTMA-SPRAY FÉKEZI A VÍRUST? The Lancet Már a kínaiak megfigyelték, hogy a krónikus asztmások kevésbé betegednek meg a kovidtól, bár tüdőbetegek. Egy tanulmány szerint a napi kétszeres kortizon-spray (budesonide) alkalmazása védi meg a fertőzött asztmásokat a kórháztól, vagyis náluk a betegség enyhébb lefolyású. Az asztmások több féle kortizon-származék-permetet alkalmaznak. A szer (pl. a dexamethason) csillapítja a tüdőgyulladást és gátolja a vírus szaporodását a légutakban.

thelancet.com, 9. April 2021.

Inhaled budesonide in the treatment of early COVID-19 (STOIC): a phase 2, open-label, randomised controlled trial

 

ELVESZETT ÉLETÉVEK Deutsches Arzteblatt

Kutatók fölbecsülték 81 ország kovid-halottjai elveszett életéveit (Years of life lost to COVID-19, YLL)

Populista állítás, hogy csak azok haltak bele a járványba, akiknek amúgy is csak pár hónapjuk volt hátra. Héctor Pifarré i Arolas (Universitat Pompeu Fabra in Barcelona) ezt cáfolta (Scientific Reports 2021; DOI: 10.1038/s41598-021-83040-3 ).

Világszerte 1,2 millió áldozat összesen 20,5 millió évvel tovább élt volna kovid-fertőzés nélkül. 77%-uk 70 év alatti volt, 45%-kal több férfi. 9-szer több életév veszett el, mint egy átlagos gripaszezonban. (Vital StatisticsRapidRelease2021;DOI:10.15620/cdc:100392).A kutatók egybevetették egyes országok átlagos várható élettartamát az elhunytak életkorával és kiszámolták az egyes személyek elveszett életéveit (YLL). Az eredmény: átlagban nem hónapokat, hanem 16 évet veszítettek. Az YLL 2-9-szer magasabb volt, mint egy normális influenza idején, 2-8-szor magasabb a közlekedési haláleset-számainál. Globálisan az YLL-ráták 1/4-1/2-del alacsonyabbak voltak, mint a szívbetegeknél, Latin Amerikában meg is haladták azokat. Bár a járvány áldozatok átlagos életkora igen magas (72,9 év), ám sok fiatal is elhunyt. 44,9% kora 55-75 év volt. Óriási a különbség a gazdag és a szegény országok kovidhalottai között. A magas jövedelműek YLL értékének fele 75 éven felüliekre jutott, a szegényeknél 55-nél fiatalabbakra. Mivel a férfiak 5 évvel korábban halnak meg, mint a nők (71,3 vs. 75,9 év), ez vezetett oda, hogy a férfiak 45%-kal több életévet veszítettek. Átlagban 39%-kal több férfi halt meg. Itt is nagy az eltérés az egyes országok között: Finnország és Kanada férfiak és nők YLL-értéke megközelítőleg megegyezik, míg Peruban kétszer, Tajvanon négyszer több évet veszítettek a férfiak.

Mikko Myrskylä (Max-Planck-Instituts für demografische Forschung in Rostock): A felmérés csupán egy pillanatfölvétel. Az elveszett évszám lehet ettől lényegesen nagyobb, de alacsonyabb is. Magasabb azért, mert csak azokat számolták, akiknél közvetlenül haláluk előtt diagnosztizáltak kovid-betegséget. A valódi fertőzésszám magasabb is lehet. Ehhez jön, hogy a mortalitás a nem-fertőzötteknél is magasabb volt, mert a klinikák túlterheltsége miatt nem kaptak megfelelő kezelést vagy mert a fertőzéstől való félelmükben nem fordultak orvoshoz.Az YLL azért is lehet túlbecsült, mert az áldozatok alapbetegségeik miatt alacsonyabb várható élettartamúak lehettek. Ez az influenzás elhalálozásoknál is fennállhat. Hogy a mortalitás emelkedése reális, más forrás is igazolja. Az amerikai Centers of Disease Control and Prevention szerint az US-polgárok várható életkora 2020 első felében az előző évhez viszonyítva 1 évvel csökkent (78,8-ról 77,8-ra). Férfiaknál 1,2 évvel ment le 75,1 évre, nőknél 0,9 évvel 80,5 évre.

aerzteblatt.de, 19. 2. 2021.

COVID-19: Weltweit 20,5 Millionen verlorene Lebensjahre – Lebenserwartung in den USA um 1 Jahr gesunken

 

KILENC ÉV ELVESZETT tagesschau/RózsaS

Az NDR (Norddeutsche Rundfunk) vizsgálata szerint Németországban a kovidban meghalt férfiak 10,7 évig, a nők 9,3 évig tovább élhettek volna. A számítás alapja a német átlagos várható élettartam és a Robert-Koch-Institut (RKI) által regisztrált 6115 kovid-halott életkora (2020. április 29-ig). A regionális eltérések számottevőek: a brémai férfiak átlagban 15 évet vesztettek, a nők 7-et. Az egyetlen tagállam, Mecklenburg-Vorpommern, ahol a nők élhettek volna 13,9 évvel tovább, a férfiak 12,3 évvel. A különbség a kis népsűrűségből ered: Brémában 30 kovidos halt meg, a túl fiatal és túl idős áldozatok befolyásolták az eredményt.

A kutatók figyelembe vették az elhunytak alapbetegségeit is. A tanulmány a brit University of Glasgow eredményeire támaszkodik, amely 14/12 évet számolt ki. A krónikus betegségek beépítése egy évvel csökkentette az YLL-t, így 13/11 évre jutottak. Ezzel a német számok is magasak maradnak: 9,9/8,5.

Clemens Wendtner (Chefarzt der Abteilung für Infektologie an der Uniklinik in München-Schwabing): "Még sokáig élhettek volna. A magas vérnyomás, a cukorbetegség, a demencia nem vezet föltétlen korai halálhoz. A brit eredmények reálisak. Még egy szívinfarktus után is, köszönve a modern orvoslásnak, még sokáig élhetünk." Ezzel cáfolta a Tübingen-i polgármester, Boris Palmer SAT.1-ben elhangzott kijelentését, miszerint Németországban olyan embereket mentünk meg, akik fél éven belül amúgy is meghaltak volna. A zöld politikustól párttársai elhatárolódtak.

tagesschau.de, 08.05.2020

Neun Lebensjahre verloren

Tisztelt Alpolgm. úr, kedves Richárd!

-Amikor OroszA-t arra kértük, könnyítse meg a Beregszász, Sasadi, Pannonhalmi úti gyalogosok útját a 4-es metróhoz (alagút), inkább még egy buszgátló lámpát engedélyezett a Bp One-nak, az ötödiket!

-Budapest One:Tisztelt HVG! A Futureal Bp ONE büntetendő! "Új generációs gazdasági motor", "Ideális környezet", "Környezettudatosság". A kiváló HVG, a Klubrádió hogy tud fölülni ennek a humbugnak és miért reklámozza?

*Iroda-túltermelés.

*Korrupció-lehetőség.

*Értékes teret vesz el az őrmezeiektől.

*Növeli a sűrítettséget.

*Az öngyilkos növekedés motorja.

*Új forgalmat generál, kegyelemdöfés a kereszteződésnek.

*Tényleg jártak Zöld tanár úr szoláris építkezés előadásaira?A beköltözőknek nyilván szilikonvölgyi kényelmet jelent, de összességében a Bp One öko-bűntett:a cradle-to-grave életciklus-mérleg ilyen épületeknél katasztrofális!Újbuda ingyenes újság: Botrány!A XI. ker. havonta kétszer szór meg bennünket 80 000 db. „Újbuda” c. ingyenes reklámújsággal.

-Azzal, hogy ingyenes, magatok mutatjátok meg, hogy nem sokra becsülitek.

-Legyen kirakva a polgármesternél, a közösségi házakban - aki onnan elviszi, vélhetőleg bele is néz.

-Az új önkormányzat kritikátlanul vette át ezt a gyanús Hoffmann-féle Mediaworks-terméket. (Ahogy a Pont-magazint is). A régi MolnárGy-forma egész jó volt.

-2019-es beadványainkat máig nem válaszolták meg.

-A papír-alapú korszaknak vége, a kerület honlapján bárki tájékozódhat, ha igazán akar.

-Ez a nagy klíma-harcotok, amikor mérgezitek a klímát és a lakosságot?

-Ha ragaszkodtok a papírhoz, vegye át a főpolgármester a kerületi lapok koordinációját, legyenek közös számok, pl. a szomszédos kerületekkel. (XII. ker. lapja egész jó).

-Ha mégis papír, legyenek időszakos szórlapok, mint pl. kuka-ügyben.

Dr. Rózsa Sándor, Szelíd Energia Alapítvány

(Még mindig érvényes "Energetikai bejárás" ajánlatunk! (youtube: pedal generator budapest rozsa)

Tisztelt Polgármester úr!

Amibe Ön „beköszöntőt” írt

az egy kulturális magazinnak álcázott reklámújság.

-Büdös: Ne mérgezzük környezetkemikáliákkal az olvasókat!Lehetne környezetbarát? Újrapapír nem lenne olcsóbb?-Az 50 oldal felén magáncégek reklámjai olvashatók (24 db), vagy legalább is reklámnak minősíthető valamik. A művészek nevesítése levonható, bár létezik anonim népművészet vagy netirodalom.

-A 39. oldal (szerencsére alig olvasható), bennünket, civil öko-szervezetet gúnyol:

„rövidesen elpusztulunk”, „klímapánik”, „klímaszorongók”, „felsíró óvodások”, „össznépi challenge”. A szerkesztő mennyire tájékozott energiafogyasztás terén, akár kiadványainkból is?

-Ne legyenek ingyenesek. Ezzel azt sugallják, hogy a természeti kincsek végtelenek és értéktelenek, az újság könnyen megy a szemétbe.

-A közösségi házak „reklámozása” rendben volna, de ha Ön egybe bemegy, rögtön látni fogja, hogy ezekre is ráfér egy alapos nagytakarítás!

-Az „ugorjunk el Párizsba, Rómába egy kiállításra”, gondolom, a nyugdíjasoknak szánt viccrovat.

-Az ÚJBUDÁról is szinte mindez elmondható. Egy teljes oldalon („Jégkaland”) óriási betűkkel, felülettel, néhány információt közölni – a klímavészhelyzet idejében – esztelenség.Kérjük vissza a régi újságot, lám a XII.ker. milyen példás!-Nichts für Ungut: kultúra nélkül mit érne az életünk? De nem lehetne kevesebb pusztítással?Próbálkoztunk, nehogy igazságtalanok legyünk, de nem álltak velünk szóba.Dr. Rózsa Sándor, Szelíd Energia Alapítvány 2019. dec. 6.

 

KÖZELEDÜNK AZ ATOMHÁBORÚHOZ - ZEIT, Hansestadt Hamburg, HH/RózsaS

30 évvel a hidegháború után a világ a nukleáris fegyverkezése új szakaszába lép.

Egy szürke repülőgép száguld a Nevada-i sivatag fölött, kinyitja bombarekeszét. Egy bomba esik ki és 42 mp múlva becsapódik a Tonopah-tesztterületbe, de nem robban. Csak egy gyakorlat: az USA teszteli új atombomba-típusát, a B61-12-őt. A termonukleáris gravitációs bomba elődjeit hivatott leváltani, 480 db. építése van tervben, 2025-ig, a National Nuclear Security Administration szerint. A "B61-12 Life Extension Program" 10 mrd dollárt emészt föl. Az új interkontinentális rakétasorozat és egy új lopakodó bombázó is hadrendbe állítandó az évtized végére. 2030-ig aztán 14 atom-tengeralattjáró is lecserélendő. Minden hajó Trident-II-D5 rakétát hordozhat, nukleáris töltettel. Az új Cruise Missiles (W80-4) szintén fölszerelhető atombombákkal. Az USA negyedével emeli 2020-as nukleáris fegyver költségeit 15,6 mrd dollárra. Ha a többi költséget is - atomfegyverek karbantartása, kutatás és fejlesztés, személyzet - hozzáadjuk, 61,3mrd $ jön ki (forrás: Global Zero). A pontos összeg megadása nehézkes, mert a kiadások el vannak rejtve különböző állami kiadások közé. Charles Richard admirális, a United States Strategic Command-ban: Az atomháború valós fenyegetéssé vált. A többi atomhatalom sem akar lemaradni, az UK 3,5 mrd $-t lát elő. Boris Johnson bejelentette, 215-ről 260-ra emelik a nukleáris robbanófejek számát. Franciaország hasonlóan óriási összege-ket készül u-boot-flottája korszerűsítésére. Kínából kevés az információ, annyi bizonyos, hogy Kína növelte atom-tengeralattjáróinak számát, melyek nukleáris tölteteket is hordozhatnak. Global Zero: Kína ilyen kiadásai idén 7,6 mrd $-t tehetnek ki, Oroszország 14,8 mrd $-ja mellett. Az USA azzal magyarázkodik, hogy a régi rendszereik élettartama már rég lejárt és növekszik Kína és Oroszország fenyegetése. Joe Biden: Japánt minden eszközzel megvédjük, ha kell, nukleárissal is. Ez Kínának szólt. Az atomhatalmak közötti bizalomépítés szinte teljesen leállt. Tavaly fontos leszerelési egyezmények futottak ki, az Intermediate-Range Nuclear Forces Treaty 2019-ben járt le, ebben a szárazföldi orosz és US középtávú rakétákat vonták volna ki. Az USA megvádolta Oroszországot, hogy új fegyverekkel megsértette az egyezményt, ezért fölmondta azt. Az atomfegyver tilalmi szerződést alá sem írták. A Global Zero álma sosem volt ennyire irreális, mint ma. A hidegháború után a nukleáris töltetek száma rohamosan csökkent, a konfliktuskutatók "békeosztalékról" beszéltek. A vasfüggöny idején az USA és a Szovjetunió 70 000 nukleáris robbanófejet halmozott föl. Mára számuk, a Sipri Stockholm-i békekutató szerint, 13 400-ra csökkent, az összes atomhatalomnál. Ez mégis elegendő bolygónk többszöri elpusztítására.Az USA és Putyin "mini nukes" fegyvereket akar bevetni. Ha az atomtöltetek száma nem is növekedett jelentősen, a hordozó rendszereik egyre hatékonyabbak, kivédésük egyre nehezebb lett. A mini-A-bombák konvencionális háborúkban is bevethetők lesznek, ettől tartanak a békekutatók. Ezekkel kisebb célpontok, anyahajók, földalatti gyárak, kommandó bunkerek semmisíthetők meg. Nem rombolnak le egész városokat, mint Hirosimát, de halálzónát hagynak maguk után. Az új fegyverkezési verseny haszonélvezői a fegyvergyártók. A világon sehol akkora profitot nem vágnak zsebre, mint az USÁ-ban. Ott a hadsereg annyira bevonja amagángazdaságot, hogy fegyverrendszerek karbantartását bízza rájuk és teszt-terepeket is üzemeltetnek. Csak a nukleáris atomtöltetek maradtak az állami Los Alamos National Laboratory-nál.Az atomprogramban a legnagyobb fegyvergyártó konszernek közreműködnek. A Boing gyártja pl. a Kampfjet F-15E Strike Eagle harci repülőt, mely nukleáris töltettel szerelhető föl. Továbbá az US Air Force számára tartja fent a Little Mountain Test Facility terepet Utah-ban. A Minuteman-III rakétákat 2030-ig gondozza. Lockheed Martin gyártja az F35A-Jet-eket, melyek a B61-12 atombombákat hordozzák majd. Ezen felül Trident-II-D5-rakétákat is szállít, melyek az U-boot-ok fegyverei, második csapásra készen. Hogy az atomprogramban hány cég szerepel, kiderül a Ground Based Strategic Deterrence Program-ból. A régi interkontinentális rakétákat újakra cserélni 86 mrd $ áll készen. 2075-ig az USA a Federation of American Scientists becslése szerint további 264 mrd $-t ad ki a rakétákra. Az ipar érdeklődése rendkívüli. A projektvezető Northrop Grumman nemrégi közleménye fölsorolja a nagyobb cégeket: Aerojet Rocketdyne, Bechtel, Collins Aerospace, General Dynamics, Honeywell, L3 Harris, Lockheed Martin, Textron Systems. Ezenkívül kvk-k százai dolgoznak be, kb. 10 000 alkalmazottal. A fegyvergyártó óriások között világszerte nincs konkurencia. Kína és Oroszország állami cégekkel dolgoztat, Franciaország és az UK kevés ilyen vállalattal bír (BAE Systems, Airbus és alvállalkozói). Franciaország kb 300 nukleáris robbanófejjel rendelkezik. Macron a nukleáris elrettentő programba több EU-államot meghívott. Fegyverei fölött az ellenőrzést meg akarja tartani, csak a költségeket osztaná meg. A "Force de dissuasion nucléaire" évente 5,35 mrd €-t emészt föl. Az UK atom-U-boot-jaiban bízik, azokban is a Trident rakétáiban, gyártó Lockheed Martin. Ez a deal szokatlan, mert atomfegyver-hordozók exportja tilos, kivéve a repülőket. Ezeket az USA szállítja az ún. nukleáris részes partnereknek. Ide tartozik Németország is, mely, bár atomfegyvere nincs, repülői NATO-védelmi esetben B61 atombombákkal fölszerelhetők. A német Tornado-Jet-ek már kiöregedő-ben vannak, helyettük USA-gépek jöhetnek. Erről majd az új Bundestag dönt 2022-ben. Kostenpunkt: 8 mrd €. Ha ez a seft is létrejön, ismét egy US-fegyvergyártó kaszál.

zeit.de, 10. 5. 2021.

 

FERTŐZŐ CSEPPECSKÉK, KINT IS - ZEIT,

Piknik, tüntetés, sorban állás - mennyire tartsunk a fertőzéstől?

Az új fertőzésvédelmi törvény, a "Corona-Nobremse", ápr. 24-től nem tesz különbséget "kint" és "bent" között. Aki 100-nál nagyobb esetszámú régióban másokkal akar találkozni, csak egy személlyel teheti. Ez úgy a WG-konyhára, mint a kinti piknikre is vonatkozik. Bár a rendelet egyenlősíti a két helyzetet, a fertőzés mégis 19-szer valószínűbb zárt helyen (The Journal of Infectious Diseases: Bulfone et al., 2021). Ez a kilélegzett aeroszolok miatt van, melyek a szabad levegőn sokkal gyorsabban eloszlanak, fölhígulnak. Ám akad példa kinti fertőzésre is, amikor szülők sűrűn találkoztak egy játszótéren (Universität Berkeley tanulmánya).

Mikor jön létre fertőzés a szabadban?

Egy kávézó teraszán, egy tüntetésnél, boltban sorban állásnál, szembejövő kocogó esetében vagy egy egyszerű sétánál?

Simone Scheithauer (Krankenhaushygiene, Uniklinikum Göttingen): "Hogy mennyi vírus belélegzése okoz fertőzést, nem lehet megmondani. Ehhez emberkísérletekre lenne szükség. Egyszeri beszívás kevés, több órás kitettség a veszélyes. Ezért ajánlatos a kockázatos helyzeteket lerövidíteni."

Astrid Kiendler-Scharr, Instituts für Energie- und Klimaforschung Jülich: "A fertőzés rengeteg tényezőtől függ: a beszéd iránya, a beszélgetők helyzete egymáshoz, a szél iránya és erőssége, a hőfok, a páratartalom. A szélcsend, ha nem mozgunk és nem tartunk távolságot, kockázatos. Ilyenkor a fertőző személy körül aeroszol-felhő keletkezik." Erős napsütés a vírusok 90%-át 20 perc alatt megöli. Ez csak a felületekre tapadt kórokozókra vonatkozik, ezektől alig fertőződik meg valaki (The Lancet Infectious Diseases: Goldman, 2020). Egy aeroszol belélegzéssel a vírus gyorsabban célba ér, semmint az UV-nek lenne ideje fertőtleníteni. Az időjáráson nem változtathatunk, de mi egyebet tehetünk?

Kávézók teraszán

Ne üljünk egy másik asztal szélirányába, ahogy azt is kerüljük, hogy egy potenciálisan fertőző személy felől fújjon a szél. Eberhard Bodenschatz (Max-Planck-Institut für Dynamik und Selbstorganisation, Göttingen): "Ha egy másik személy parfümjét vagy after shave-jét érzem, valószínű, hogy az ő aeroszoljait is belélegzem. Képzeljük el, merre haladhat egy cigarettafüst." Itt a távolság és az irányváltás segíthet. Astrid Kiendler-Scharr: "A plexifalak a teraszokon akadályozzák a levegőt, ezért oda nem ülnék." Bodenschatz: "Piknikeléskor se üljünk mások aeroszol-felhőjében. Ajánlatos fel-fel állni, helyet cserélni." Simone Scheithauer: "A hangos beszéd szintén kockázatos lehet. Ha öten ülnek egy takarón, ajánlatos maszkot föltenni, kevesebbet ülni, többet sétálni."

Tüntetés

Ahol sok ember összegyűl és kiabál, sok aeroszol keletkezik. Bodenschatz: "Ilyen tömeghez, ha egyáltalán, csak maszkkal csatlakoznék. Ott az aeroszolokat nem lehet kikerülni." A Leibniz-Institut Mannheim kiszámolta, két ilyen demo 16.000-21.000 többletfertőzést okozott. Nagy tömegek termiket okoznak, a meleg levegő fölfelé száll és vele az aeroszolok is. Ez csökkenti a lenti víruskoncentrációt, de erre nem lehet biztosan számítani.

Sorban állás

Ha tartja is a távolságot, megfelelő szélnél mégis megfertőződhet. Egy virológus (University of Maryland) szerint ő úgy fertőződött meg, hogy egy szupermarket előtt állt sorban. Ha hosszabb ideig sorban állunk és beszélünk, föltétlen viseljünk maszkot. "Ezzel másokat is védünk."- mondta Bodenschatz.

Kocogótól vírus?

Egy ilyen találkozás annyira rövid, hogy őrült pechesnek kell lennünk, ha megfertőződünk. A jogger szuperfertőző kellene, hogy legyen, és mélyen be kéne lélegeznünk az ő aeroszol-felhőjét. Kerékpárosok se gondoljanak fertőzésre. Egyedül kerékpározónak fölösleges a maszk.

Séta közben

Sörös üveggel sétálva barátainkkal találkozni, ezt már a berlini virológus, Christian Drosten is ajánlotta. Ha mozgunk, körülöttünk nem lesz aeroszol-felhő. Csak egy hosszan tartó, egyik féltől a másik felé fúvó szél lehetne fertőző. Ilyenkor váltsunk oldalt, mondja a fizikus Bodenschatz.

zeit.de, 11. 5. 2021.

 

KOMMENT

Akinek ezután sem megy el a kedve a teraszozás-tól és piknikeléstől, hát vágjon bele. Én inkább már ezeket a szél-kutató intézeteket tartom problémásnak, nem bolondulnak bele?

A tudomány/technika csapdájába esünk, azt hisszük, megoldja az energiahiányt, a klímaátcsapást, a rák gyógyítását. Kritikátlanul engedjük be életünkbe a gépeket és azt hisszük, életünk sorsa függ tőlük. Bolondot csinálunk magunkból: számítógépes tolvajnyelveket tanulunk meg, újabb és újabb ketyeréket vásárolunk, hogy aztán pár év múlva elfelejtsük és kidobjuk, mert elavultak. A gombnyomogatók az életfönntartás alapjait nem tanulják: hogyan kell élelmet és meleget termelni. A technika nem fejlődik, csak szaporodik. Nagy a különbség a semmi és a bakelitlemez között, de kicsi a bakelit, a mágnesszalag, a CD között: csupa párhuzamos technika!RS

HOVÁ VEZETI ORSZÁGÁT? Orbán nyakán a vírus, az ellenzék, az EU - DIE ZEITTörök Gábor már 5 éve jelezte, Orbán autoriter hatalmi rendszere nem reformálható. "A vég csak a bukás lehet". Az elemző indoklását az illiberális demokráciából vezette le. "Orbán olyan centrális erőteret épített, melyre a demokratikus alapérté-kek között nincs példa. A kormánypárt és a kormány teljes egészében az övé." A felszín alatt parázslik: Az idő rágja a rendszert. Ha a migránskérdés többé nem vonja el a figyelmet az oktatás, az egészségügy, a szociális kérdésekről - ezek egyszerre fognak kirobbanni. Ez volt 2016 márciusában, a menekült-válság csúcspontján. 5 évvel később Orbán órája egyre hangosabban ketyeg. A szociális problémák nemcsak, hogy csőstül jönnek, de egyetlen számban csúcsosodnak: Magyarország kovidhalottjai száma 3 020, egy millió lakosra kivetítve. Ez gyászos mérleg egy miniszterelnök számára, aki 11 éve abszolút többséggel kormányoz. Lakosságarányosan ez 15-szöröse az indiai áldozatoknak, háromszorosa Németország halottainak (1028).Orbánra növekszik a nyomásA számokra Orbán szokatlanul megtörve reagált: "A vírus sokaknak okozott veszteséget. Ha legyőzzük a járványt, az országot nemcsak gazdaságilag kell újból beindítanunk, hanem egymáshoz is utat kell találnunk és közösségünket újra fölélesztenünk." Ez önámításként hangzik, hisz 11 hónap múlva választások esedékesek és Török szerint Orbán igen csak aggódhat hatalmáért. "2010 óta először nincs borítékolva, ki nyer." Ehhez tudnunk kell, hogy Török nem ellenzéki, hanem nemzeti-liberális és régen ő is azokat az értékeket vallotta, amiket egykor a Fidesz: szabadság, demokrácia és erős Magyarország, az egyesített Európában. Maga Orbán is az 1989-es békés forradalom fontos tagja volt. Ám az ezredfordulón egy cinikus hatalompolitikussá vált. 2002-ben nyert, de csak 4 évig volt hatalmon, veszített és ezt nem akarta újból átélni. Pedig 20 év után ismét veszíthet. A Fidesz a járvány előtti 54%-ról 48%-ra esett vissza, de Orbán számára az ellenzék új fölállása a legnagyobb gond. Mindeddig hátradőlve nézte, ahogy a radikális balosok, zöldek, szocdemek, liberálisok, polgáriak és szélső jobbosok egymást nyírták. Most azonban egy választási szövetségbe tömörültek és a Fidesz mellé tornázták föl magukat. Orbán közvetlen kihívója a 45 éves budapesti főpolgármester, Karácsony Gergely, egy népszerű bal-liberális, akinek fiatalossága mellett az 58 éves Orbán elhalványul. Ám az ellenzéknek csak egyetlen programpontja van: az Orbán-rendszer vége. Ez elég? Az akadályok óriásiak, Orbán 2010 óta számos hatalomforrást biztosított magának. Elfoglalta az ország minden fontos médiáját, megkurtította a bíróságok függetlenségét, ahogy a tudomány szabadságát is és a választási törvényt saját javára írta át. Ehhez jön az "illiberalizmus", mely alatt Orbán a migránsok és nemi kisebbségek elleni represszív politikát ért. A menekültválság óta magát a keresztény nyugat védőjének állítja be és az EU irányvonalakat félretolva megszigorította a menedékjogot, szinte a megszüntetés határáig. Ám hatalmával nőtt az ellenállás is. Végül azoknál is betelt a pohár, akik eddig az EU-ban Orbánt fedezték: a CDU-nál és a CSU-nál. Markus Söder, CSU: "A Fidesz elbúcsúzott a kereszténydemokrata értékektől." A sokéves fáradozás, a Fideszt az EU Néppárt-frakcióban tartani - míg az folyamatos antieurópai támadásokat folytatott - hiábavalónak bizonyult. Orbán hiába fenyegetett egy jobboldali frakció alapításával. Márciusban a Fidesz kilépett a Néppártból, de valójában csak a kirúgását előzte meg, amivel Söder és a CDU Laschet megfenyegették. Ezzel a Kohl-tanuló Orbán elvesztette legerősebb politikai támogatóját. Hovatovább, az EU-ban teljesen elszigetelődött. A britek kimentek, az olasz szélsőjobb Salvini elvesztette hatalmát. A lengyel PiS sem olyan jó barát, mint régen. 2020-ban még együtt küzdöttek a jogállami szabályok szigorítása ellen - és veszítettek. Aki a jövőben nem tartja magát a demokratikus értékekhez, EU-pénz elvonásokra számíthat. Bár még együtt óvták meg a döntést az európai bíróságon, de a közösség ezzel véget is ért. Orbán barátkozását Putyinnal Varsó rossz szemmel nézi. Az orosz Roszatom építi Pakson az atomerőmű bővítését. Amikor a járvány télen belobbant, Orbán orosz vakcinát rendelt, nem várva meg az EU engedélyét. Kína is barátkozik, Orbán tőlük is vett oltóanyagot és Budapesten közösen tervezik a kínai elit-egyetemet. Magyarország megvétózta az EU kínakritikus kiállását.Mindez hová vezet? Az ellenzék biztos abban, hogy a 2022-es választás "korszakváltást" fog hozni. Alternatív szcenárió: Orbán győzelme esetén csavar egyet politikáján. Hatalmát bebiztosítandó, még jobban köti országát Kínához és Oroszországhoz. Még a hungexit sincs kizárva.KOMMENTClimateJustice Tehát a helyes út a tömeghalál. Átszámítva Németországra ez 251 834 kovidhalottat jelent. Dohlenmann Ez egész izgalmas. Dehát mit is akar Orbán ezzel az orosz és kínai szövetséggel? Még nagyobb baromság, mint a brexit a global britannia fantazmagóriával. Alice 42Az EU bizottság meddig tűri Orbán üzelmeit? A parlament intézkedne, de vdLeyen nem mozdul. A zöld EU-képviselő, Daniel Freund: "A mechanizmus január 1-től érvényes. A jogállam az EU-ban veszélyben van. Lengyelországban és Magyarországon naponta új tényeket látunk. Ha szükséges, a bizottságot bíróság elé visszük."Végül is a várható lazaság a jogállamiságnál volt a "pluszpont", amivel vdLeyen a vizsgálóbizottság elől Brüsszelbe menekítette magát, a CSU hátszelével. Merkel költségvetés-kompromisszuma a jogállamisági mechanizmus puhításánál arra irányult, hogy Orbánt mentse a következő választásokon. Majd meglátjuk, mennyire marad a parlament egységes, ha a bizottság a jún. 1-i határidőhöz csak valami ejnye-bejnyét ad ki vagy semmit.zeit online, 18. 5. 2021.Wohin führt er Ungarn?Die Corona-Pandemie, die Opposition und Europa setzen Viktor Orbán zu. Ungarns Regierungschef steht zunehmend unter Druck – und baut nun neue Allianzen auf.Lásd még: "Hello, Dictator" - Orbán, the EU and the rule of law – youtube

MILLIÁRDOSOK A JÁRVÁNY NYERTESEI - ZEIT,

Míg a gazdaság visszaesett, a világ 2700 milliárdosa 60%-kal növelte vagyonát. Egy perverz fejlődés.

A legtöbb ember számára a pandémia egy megpróbálta-tás volt - anyagilag is. Egyeseknek azonban jó üzletnek bizonyult. Ők 5 billió dollárral (4 billió euró) gyarapodtak. Ez több, mint az egész német gazdaság éves teljesítménye és a világteljesítmény 6%-a. A Világbank szerint 100 millió ember zuhant mélyszegénységbe és napi 1,8$-nál kevesebből kell megélnie. A 2020-as év volt a szupergazdagok legsikeresebb éve az emberi történelemben. A Financial Times és a Morgan Stanley új számai szerint a dúsgazdagok száma 2000-ről 2700-ra szökött föl. Egy példa a Tesla-alapító Elon Musk, aki magánvagyonát 2020-ban 25 mrd-ról 150 mrd-ra növelte. Nem ő az egyedüli: Amancio Ortega, Spanyolország (Inditex-Modekonzern); Carlos Slim, Mexiko (Telekommunikation) vagy Bernard Arnault Franciaország (Luxusmode) azok, akik országuk gazdasági teljesítményének 5%-ával rendelkeznek. A gyarapodás nem a világgazdaság virágzásával történt, hanem annak 3,3%-os visszaesése ellenére. A német milliárdosok száma 29-ről 136-ra emelkedett, vagyonuk 100 mrd €-val nőtt (a gazdasági teljesítmény 3%-a), míg a német gazdaság 4,9 %-kal zsugorodott. Az egyenlőtlenség Németországban a ragály alatt csak tovább nőtt. A DIW Berlin kimutatta, hogy már 2019-ben a németek 1%-a a magánvagyonok 35%-ával rendelkezett. (A németek 1,5%-a legalább egy millió € nettóvagyonnal bír.) Az egy százaléknak több van, mint a népesség 99%-ának (35%/33%).

Jó és rossz vagyon

A Financial Times ezt a két félét különbözteti meg. A "jó" vagyon a gazdasági szektorban keletkezett, innovációkból és ipari termelésből. "Rossz" vagyon viszont nyersanyagokból és ingatlanokból származik. Nagy környezeti károkat okoznak, főleg az ún. rent-seeking-re vezethetők vissza. Ez a mások által megteremtett értéktöbblet lefölözése. Németország itt relatív jól áll, bár az USA, Kína és Dél Korea vagyongyarapulásai sokkal nagyobb arányban köszönhetők az innovációknak. A németek azonban rosszul állnak a milliárdok eredetét illetőleg. Kétharmaduk nem munkából, hanem örökségből és ajándékozásból ered. Az USÁ-ban ellenben a vagyonok fele "új pénz".Ezeket a számokat nem szabad rögvest irigykedve nézni, számos vagyonos kivette részét a járvány leküz-déséből és eközben gazdagodott. Gondoljunk pl. a BionTech alapítóira, és számos más egészség-ügyi vállalatra, melyek új oltóanyagokkal, gyógy-szerekkel emberéleteket mentettek. Ezektől alig valaki irigyelné nyereségüket. Hasonlóan sok online-kereskedő vagy stream-szolgáltató is könnyített az emberek életén a bezártság idején. Ám ezek csak néhányan a milliárdosok közül. A legtöbben a tőzsdén nyertek részvényeik értékes-edésével. Itt is szembetűnik az ellentmondás: míg a világ mély recesszióban tengődött, sok nemzet-közi cég részvénye fölfelé ívelt.A részvénypiacok szárnyalását nagy mértékben segítette a jegyban-kok expanzív pénzpolitikája, sok milliárd likvi-ditás-pénzeket szórtak a bankokra és nagyban vásároltak kötvényeket, hogy a kamatokat alacsony szinten tartsák. A vállalatok direkt támogatásával nemcsak túlélésüket biztosították, hanem pénzügyi helyzetüket is erősítették - és ezzel, direkt vagy indirekt, a szuper gazdagokat is. Így pl. a DAX-lista cégei Németországban 2021 első negyedében az utóbbi 10 év rekord-nyereségeit söpörték be. Gyakran állami segít-séget fogadtak el és dolgozóikat kurzarbeit-ra küldték, részvényeseiket pedig bőséges osztalék-kal jutalmazták. Az állam adott - az állam korrigáljonMindezzel a magánvagyonok egyenlőtlensége növekedett, de fölbillent az állam és a privátgazdaság egyensúlya is. Az állam óriási összegekkel támogatta a vállalatokat, hogy meg-akadályozza a még rosszabb gazdasági válságot és a munkahelyek elvesztését. A német állam plusz 200 mrd eurót (6% GDP) adott ki tavaly és adósságát tovább halmozta, amit végül is a polgá-rok adópénzeiből kell majd visszafizetni. A jár-vány alatt a pénzforrások masszív átcsoporto-sítása történt az államtól az állampolgárok felé. Csakhogy ebből sokan keveset láttak, a torta nagyobbik részét a dúsgazdagok happolták el. Ezért tanácsos lenne az egyensúlyt ismét helyre állítani és a pandémia terheit egyenletesen elosztani. Ha ez nem történik meg, a szociális béke és Németország gazdasági sikere forog kockán. Sem gazdaságilag, sem erkölcsileg nem kerülhető meg, hogy az óriásvagyonokat erősebben bevonják a járvány leküzdésébe. De vajon a politikának lesz elég bátorsága hozzá?

zeit online, 20. 5. 2021.

Milliardäre sind die Pandemiegewinner

A JÁRVÁNY HÁROM ERKÖLCSI TANULSÁGA - ZEIT, Hamburg/RózsaS

1. Rendszer-releváns foglalkozások

Rögtön a válság elején adódott demokratikus együttélésünk normatív alapjainak fölülvizsgálata, amikor a rendszer-releváns foglalkozások egyszerre kiemelkedtek. Frankfurt, Róma vagy New York - esténként mindenütt emberek álltak ki az ablakokban, hogy zenével, tapssal vagy integetéssel köszönjék meg munkájukat azoknak, akiknek együttélésünk létföltételeit köszönhetjük. Ezek ápolók, tűzoltók, szemétszállítók, busz- és metróvezetők, kórházi nővérek és orvosok, szupermarketek pénztárosai - mind, akik munkájukat a fertőzésveszély ellenére folytatták és bennünket elláttak. Ezen foglalkozások rangsorolása egy pillanatra a szociális értékelő rendszerben átfordult. Egyszerre olyan tevékenységek fontossága került napfényre, melyek eddig érdektelenek, rosszul fizetettek és alábecsültek voltak. Mely személyeknek és csoportoknak hol a helyük, azt a szociális munkamegosztás értékelésrendszere szabja meg. A reprodukciónkhoz szükséges tevékenységek elosztásán felül ezeknek produktív értéke kerül meghatározásra - a szociális egész szempontjából. Ezért a díjazás nemcsak a piaci kereslet-kínálat alapján dől el, hanem szociális értékük alapján is. Időközben azonban mintha ismét elfelejtkeztünk volna arról, mely csoportoknak köszönhetjük fizikai létünk biztosítását. Alig kerül említésre, hogy jövedelmüket a szociális igazságosság szerint kell megszabni. Itt az állam kell, hogy a rendszer-releváns munkák díjazását helyre tegye. A gondozó, nevelő, orvosló tevékenységek kerüljenek a díjazás élére. Ez egy demokratikus közösség legfontosabb feladata, különösen az erodáló szociális összetartás idején.

2. Kölcsönös individuális felelősség

A járvány kiemelte, hogy egymásért felelősek vagyunk: távolságot tartunk, maszkot viselünk - egyáltalán figyelünk egymásra. Ez alatt egyesek csak saját jólétüket akarták érteni, mintha a maszk vagy az oltás pusztán egy célt szolgálna: mielőbbi visszatérést az edzőtermekbe. Ám a többség úgy vélte, személyes szabadságunk sokkal erősebben mások együttműködésére van ráutalva, mint ahogy azt a privát egoizmus piackonform megigézése, saját hasznunk ügyes maximalizálása láttatni szeretné. Tudatosult, hogy a szabadság ilyen individualista fölfogásától jobb lesz eltávolodni és inkább a kommunikatív összefonódást gyakorolni. Az egészség-vészhelyzet megmutatta, hogy személyes szabadságaink egymást komplementárisan kiegészítik, egyikünk fizikai jóléte másikunk segítségétől függ. Ezt a magatartást mért ne lehetne a posztkovid időkre is átvinni? A privát egoizmust intézményesen a közéletből kiűzni? Ahol a lakosság elemi szükségletei forognak kockán, ott a kapitalista piacot vissza kell szorítani! Az egészségügy jószágai, a közközlekedés, a tájak, a sporthelyszínek, a városi életterek védelmet kell hogy kapjanak a kapitalista nyerészkedés elől. Minden polgár, jövedelmétől, szociális státuszától függetlenül akadálytalanul vehessen rész a szociális életben.

Sajnos, a kommunikatív összefonódás túl rövid ideig kapott figyelmet, széleskörű konzekvenciákra nem került sor. Szinte véletlenül került a kovid-napirendre és gyorsan el is tűnt onnan. Mintha mi sem történt volna, visszatért az individualista szubjektumok nyelve, vele a kizárólag privát hasznosuló szabadságok és jogok, melyeket mindenki és a maradék világ ellenében foggal-körömmel védeni kell.

3. A magántulajdon szentsége

A téma akkor merült föl, amikor a kiskereskedők a csőd szélére kerültek vagy az idősotthonok lakóit gyorsan be kellett oltani. Újságírók követelék, hogy a nagy ingatlantulajdonosok csökkentség a boltbérleteket vagy a nagy gyógyszergyárak tegyék olcsóbbá a vakcinákat. Ezeknek kifejlesztését az állam is támogatta. Ne a nyereséghalmozás legyen a legfőbb cél, hanem a rászorultak segítése világszerte.

Sokan fölszisszentek: ez a magántulajdon megsértése. Nem ismerik az alkotmányt (Grundgesetz, GG Art. 14), mely a magántulajdon szociális kötöttségét is előírja. Azzal érveltek, hogy az életük munkájával megszerzett ingatlanok tulajdonosait nem lehet ilyen veszteségekre rákényszeríteni.A magántulajdon állami infrastruktúrák biztosításával keletkezik és jogi kötelezettségek korlátozzák, ha ezt az általános jólét, mint legfelsőbb cél, megkívánja. Ha az állam válságban van, tervgazdaságszerűen pl. bizonyos számú intenzívágyat kell biztosítani, cégeket gazdasági ösztönzéssel vagy direktívákkal teszt-szerek gyártására rávenni vagy gyógyszergyárakat vakcinák kifejlesztésére rábírni. Az utóbbi évtizedekben miért tűntek el ezek az alternatívák a vitákból? A piachoz való rögzülés leszűkítette gazdaságpolitikai látóterünket és elveszett a képesség új, a közjólétre hasznos gazdasági modellek kombinációján dolgozni, legyen az tervgazdaság, a köztulajdon, az állami direktíva vagy az önigazgatásos közbirtok (Allmende). Radikális tanulságokat a járványból nem vontunk le. Valamit mégis: Nyilván senki sem fogja követelni az egész oktatás teljes átállítását e-learning-re, ahogy további elvonásokat sem az egészségügyben. De mennyit nyernénk a demokratikus intézmények erősítésével, a jelenléti tanításban a közjólét kiemelésével az individualista érdekekkel szemben?

DIE ZEIT, 20. 5. 2021.

Wünsche für eine bessere Zukunft