TÖBB A MENEKÜLT – SPIEGEL

Egyiptomtól Pakisztánig sokan akarnak Németországba jutni. Egy utazási iroda vízumkérelmet nyújt be a fehérorosz nagykövetségen, amit több ezer dollárért meg is kapnak. Miután Minszkben landolnak, szállodába kerülnek, majd busszal a határra viszik őket. A határőrök lyukakat vágnak a lengyel kerítésen vagy drónokkal kedvező alkalmat keresnek. ÁtjuTva geoadatokkal keresik meg sofőrjeiket, akik Németországba szállítják őket. Minden az okostelefonok digitális helymeghatározóján át fut, nincs lehallgatható telefonbeszélgetés. Egy kisbuszba 30-40 menekültet zsúfolnak be, ahol enni-inni sem kapnak, szükségletüket is nehezen végezhetik. A transzporterek előtt kémlelők hajtanak, hogy figyeljék az ellenőrzéseket. Németországban egy szelfit csinálnak, ezzel fölszabadítják a pénzt az otthoni Anderkontón, amiből Fehéroroszország is kap. Utána jelentkeznek az első rendőrjárőrnél. Április óta a Bundespolizei 5800 illegális belépőt regisztrált, nem számítva a rejtőzőket. „Emberkereskedelem.” - mondta Merkel. „Hibridháborúzás”, nyilatkozta a Brandenburg-i belügyminiszter. Az EU próbál nyomást gyakorolni, pl. nem engedélyezik a Bagdad-Minszk repülőjáratokat. Más országokból azonban folyik tovább az embercsempészet, növekvő mértékben. Kb. 15 ezren várnak Belarus-ban a beutazásra. Minszk bővítette az államok listáját, ahonnan jöhetnek. Lengyelország és Litvánia keményen reagál és megpróbálja határait erősebben védeni. A határsávba szorulva már többen meghaltak kimerüléstől és kihüléstől. Belarus katonák a határra kergetik őket. A lengyeleket azzal vádolják, hogy a menekülteket erőszakkal visszadobják. A 400 km-s határsávon szeptember óta rendkívüli állapot érvényes. Senkit nem engednek a határsávba, hogy segítsenek a menekülteken és orvosi ellátásban részesítsék őket. Maria Złonkiewicz, Határcsoport Akciószövetség: „Arra kérjük a lengyel kormányt, engedjék be a mentőket és az orvosokat a határsávba, különben csak hullákat fogunk találni.” Németországban a menekült-táborok már tele vannak. A vírus miatt csökkentették a kapacitásokat. Szászország arra kérte a többi tartományokat, hogy ha nem is tartoznak hozzájuk, vegyenek föl átmenetileg menekülteket. A legtöbbje nem valószínű, hogy Szászországban marad. Pár száz km-re a Brandenburg-i Eisenhüttenstadt-ban fűtött sátrakban kapnak helyet a menekültek, immár 1400. Olaf Jansen, Zentrale Ausländerbehörde: „A legnehezebb a karantén megszervezése. Csak kevés jövevény oltott, azok is itt el nem ismert vakcinákkal. Nemrég 120-ból 7 pozitív volt, 15 pedig első fokú kontaktszemély.” A Bundesamt für Migration und Flüchtlinge (Bamf), Migrációs és Menekültügyi Országos Hivatal, már erősítést kért Eisenhüttenstadt-nak. Két hét múlva minden menedék-kérvényt, közvetlenül a határátlépés után, a Frankfurt-Oder-ben vesznek át, naponta 300-at. Brandenburg belügyminisztere, Stübgen: „A valódi probléma a Belarus által szervezett emberkereskedés. Az ok Minszkben, a megoldás Moszkvában van.” Maas külügyminiszter szankciókkal fenyegette meg azokat a légi társaságokat, melyek migránsokat szállítanak. Seehofer belügyminiszter rendőröket küld a lengyel határra, hogy segítsenek elhelyezni a menekülteket szálláshelyeken, melyek német támogatást kapnak. Ami egyelőre nem lesz, az a szigorú határellenőrzés az Odera/Neisse határvonalon, amit a rendőrök kértek. Szakértők figyelmeztetnek, ne essen ki a Balkán-út és a Földközi tenger sem a figyelemből. Berlint irritálja, hogy Görögországban nő azoknak a száma, akik védelmi státuszt kapnak, aztán Németországba repülnek és ott újból azilt kérnek. Dieter Romann, szövetségi rendőrfőnök szerint ezeknek száma 34 000 körül van. Valójában Athén lenne illetékes, de bírósági ítélet tiltja, hogy a katasztrofális görög helyzet miatt oda menekülteket küldjenek vissza. Ez az ún. szekunder-migráció már az év elején bosszantotta Seehofer belügyminisztert. Athénnak világosan értésére adta, hogy a menekültekkel szemben elvárják a minimum standardok teljesítését, ehhez nagyvonalú pénzügyi segítséget is adnak. Ám az elkészült szerződést görög kollegája nem írta alá. Ha nem lesz változás, az eljárás nélküli menekülteket rögtön visszaküldik. Afganisztánból szintén sokan érkeznek, a kormány légi folyosón 25 000 embert tervez behozni. Itt is probléma a szekunder-migráció. A Nyugat-Balkánra és Itáliára kiosztott menekültek Németországba utaznak tovább.

 

SPIEGEL, 23 10. 2021

Migration

 

BÖRTÖNBE KLÍMABŰNTETT MIATT – ZEIT

Amikor az ítélet elhangzik, Jair Bolsonaro elsápad a vádlottak padján. Az NGO AllRise följelentése után 15 év börtönt kap emberiség ellen elkövetett bűntettért.

Ám ez sajnos csak egy szcenárió, a brazil elnök továbbra is büntetlenül irtja az esőerdőt és az ott lakókat. 2021 okt. 12-én az osztrák AllRise pert indított ellene a hágai nemzetközi büntetőbíróságon. A vád: Az erdőirtás egész régiók kiszáradásához vezet, életalapok semmisülnek meg, éhínség és kiűzetés a következmény. Vasárnap kezdődik Glasgow-ban a 26. UN-klímakonferencia. Boris Johnson: „Az emberiség fordulópontja.” Ám 6 éve a párizsi ígéretek után ennek semmi jele. Most konkrét tettek kell, hogy következzenek: Az emissziókereskedelem szabályozása, pénz szegény országok zöld transzformációjára. A helyzet nem rózsás: A kibocsátások továbbra is növekednek, a szerződött államok messzemenő klímacélokat hirdettek meg, ám meg sem közelítették. Kína tovább építi szénerőműveit, Ausztrália folytatja a szénbányászatát. Németország továbbra is a világ legnagyobb barnaszén-termelője marad és tovább pénzeli az olaj- és gázprojekteket. A fölmelegedés prognózisa 2100-ra: 2*C. Az 1,5*C cél nem valósul meg.Ön-elkötelezettség nem elég, kényszer szükséges, vagyis bírósági ítélet. A márciusi német alkotmányvédőbírósági ítélet alapvető és irányadó. Világszerte perek indulnak vállalatok, államok, politikusok ellen. Némelyek tárgya a klímaszerződések betartása, mások kártérítést követelnek, megint mások politikusokat és cégvezetőket akarnak lecsukatni. A perelő jogászok egyre kreatívabbak, újra definiálják az emberi jogokat, innovatív perstratégiákat tesztelnek. Lehet-e a természet maga jogi szubjektum, fák és folyók rendelkeznek-e joggal, a természetrombolás bűntett-e – egy ökocid?Johannes Wesemann (50), AllRise-alapító: „Úgy gondoltam, ezt csinálom egy évig, aztán megint teniszezem.” Egy előadása címe: Mindent kétségbe vonni. Szokásokat változtatni. Újdonságokat megengedni. Miért ne menne ez a nemzetközi joggal is? „A bolygó Bolsonaro ellen” egy éve indult, 300 oldal a perirat. Brazil környezetvédők szolgáltattak adatokat az Amazonas-vidékről, nemzetközi jogászok kerestek fogódzókat, Fridericke Otto csoportjával Oxford-ban az erdőirtás következményeit tárta föl. 1,7 mrd t CO2 kobocsátásáért perelik a brazil elnököt, az évszázad végéig 180 000 hőséghalállal kell számolni.Ám még az sem biztos, hogy a túlterhelt Hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egyáltalán befogadja a vádat. Kétséges, hogy a bírák ezen bűntett új értelmezését elfogadják-e? Emberiség elleni bűntett eddig csak a civil lakosság vonatkozásában elfogadott, a környezet ellen nem. Ám az AllRise-nek és vádló társainak épp ez a céljuk: A környezetrombolás értessék úgy, mint az emberi jogok durva megsértése. Sokan nem helyeslik, hogy a bíróságok legyenek a klímaharcok hadszínterei. Nem mindenütt vannak független bíróságok. Nem mindenütt ismerik el a politikusok és a vállalatok az ítéleteket. Németországban a koalíció rögtön reagált a Karlsruhe-i ítéletre. Politikusok azt vetik a bíróságok szemére, hogy túllépik kompetenciájukat és a politikusokra, parlamentekre saját klímapolitikájukat kényszerítik rá. Ha politikai többség nélkül juttatnák érvényre a klímavédelmet, ez jót tenne a klímának, de ártana a demokráciának. Ami közvetlenül a klímaperek ellen szól: évekig tartanak. Míg végre 2019-ben a holland legfelsőbb bíróság a kormányt szigorúbb klímavédelemre kötelezte, 4 év telt el. Az emelkedő tengerszintek és az olvadó gleccserek nem várják meg a bírósági ítéleteket. Ahol a veszély a legnagyobb, egy csoport jogász és egyetemista, a több ezer km-re levő bíróságtól várja a megoldást. Solomon Yeo (26) segít faluja lakóinak a klímaváltozásra való fölkészülést – a Salamon szigeteken. A Csendes óceán miniállamait „fuldokló” szigeteknek nevezik. A betörő tenger már ültetvényeket, házakat, szántókat, temetőket nyelt el. A sós víz tönkre teszi az ivóvíz forrásait. Az egyre hevesebb viharok egyre több települést pusztítanak el. „Az emberek újjáépítik, de nem bírják örökké.” - mondja Yeo társa, a Fidzsi szigeteken élő Vishal Prasad (Pacific Islands Students Fighting Climate Change). Ők olyan országokban élnek, melyeket a világközösség gyakorlatilag leírt. Reményük a hágai Nemzetközi Bíróság, melynek székhelye Hága, mint a Nemzetközi Büntetőbíróságnak is. A Nemzetközi Bíróság az ENSz legfelsőbb igazságszolgáltató szerve. Itt országok rendezik vitás ügyeiket határsértésekben, felségvizek problémáiban, háborús jóvátételekben, de határátlépő környezetrombolásokban is.Prasad és társai nem a nagy kibocsátókat, az USA-t, Kínát akarják perelni, hanem egy jogi szakvéleményt kérnek, mely az államokat kötelezné, hogy a mai és a jövő nemzedékeket megvédjék a klímaváltozásoktól. Ilyen szakvélemény-nek nagy ereje lenne, segítene megváltoztatni a nemzetközi normákat, amennyiben a klímavédelmet emberjogi védelemnek mondaná ki. Ebből állami kötelezettségek lennének levezethetők, az államügyészek világszerte jogi fegyvert kapnának ahhoz, hogy az erdőirtást, mint környezeti bűntettet üldöznék.Ez segítene a károsult embereknek, akiknek pénzre van szükségük, hogy a partokról áttelepülhessenek, szántókat bérelhessenek, gátakat építhessenek, gazdaságukat megújulókra állíthassák át. A korábban eldöntött összegek csak hiányosan folytak. Yeo és társai hónapokat kampányoltak, tüntettek, miniszterekkel vitatkoztak, míg Vanuatu sziget kérvényezte a jogi szakvéleményt. Egy a „fuldokló” szigetek közül, Palau, már 2011-ben tett egy ilyen próbálkozást, de visszakozott, miután megfenyegették, hogy megvonják tőlük a fejlődési segélyt. Időközben a helyzet kedvezőbb lett, jogilag jobban fölkészültek, hivatkozhattak a párizsi egyezményre és az USA-ban, Európában is viharok, aszályok kezdtek kárt okozni. 2023-ra várják a 15 bíró döntését Hágából. A fosszilisok égetése azonban addig is tovább folyik, az olaj- és a szénüzlet magas profitokkal csalogat. Ha meglesz a hágai döntés, az sem rettenti el a politikusokat és a vállalatvezetőket. Ami biztosan hat rájuk: Ha magatartásuk sokba fog nekik kerülni. Az óriás olajcégek jogászai sosem gondolták volna, hogy egy rákfajta, a kaliforniai tarisznyásrák fog nekik gondot okozni. A tenger fölmelegedése az USA nyugati partjainál lehetővé tette mérgező algák elszaporodását, melyek az ínyenc rákot is megmérgezték. Sok halász elvesztette munkahelyét. A Pacific Coast Federation of Fishermen’s Associations beperelt 30 olajcéget, köztük a Chevron-t, az ExxonMobile-t és a BP-t is. A halászok mellett a tengerparti városok, New York, San Francisco és Baltimore is bíróságra mentek, hogy tengervédelmi költségeiket fizessék meg az olajcégek. A perui gazda, Saúl Luciano Lliuya, beperelte a német RWE-t, hogy fizessen neki árvízkártérítést. Városa, Huarez fölött egy tó növekszik, az olvadó gleccserek miatt. A feljebbviteli bíróság Hamm-ban megalapozottnak ítélte a vállalat felelősségét. Ha a gazda nyer, az ítélet precedens lesz. 2021 májusában egy holland bíróság arra kötelezte a Shell-t, csökkentse 45%-kal CO2 kibocsátását. 7 környezetvédő szervezet és 17 000 polgár perelt. A bírák az európai emberjogi konvencióra és az élethez való jogra hivatkoztak. Ha az ítélet jogerős lesz, a konszern vagy zsugorodik, vagy áttér a megújulókra. A fölmelegedés versenyt fut a felelősségre vonással. Légi társaságok, kémiai és agrárcégek is büntethetőek lehetnek. Gyors klímavédelmi intézkedésekre kényszeríthetik őket.A brit jogász, Philippe Sands, egy lépéssel tovább akar menni. „Ha egy konszern pár száz millió €-t fizet, az egy dolog. De más, ha a főigazgató attól retteg, hogy az államügyész kopogtat az ajtaján.”

A brit Stop Ecocide NGO-val kezdeményezi, hogy az ökocid büntethető legyen. Ez a nemzetközi büntetőjog új tényállása lenne, a népirtás és az emberiség elleni bűntett mellett. Akkor nem kellene arra várni, hogy pl. Bolsonaro esetében, egy már fennálló tényállás új értelmezést kapjon. Sands: „Higgyék el, semmi más nem hat jobban, mint a börtönnel való fenyegetés.” Hónapok munkája után bemutatták a jogilag elfogadható tervezetüket, amely a legnagyobb környezetrombolásokat állítja fókuszba. A római nemzetközi büntetőbíróság tanácsa (Römisches Statut für den Internationalen Strafgerichtshof)123 tagja közül 80 államnak kell a javaslatra szavazni. Sands optimista, sok pozitív reakciót kapott, köztük az ENSz főtitkáráét is. A nemzetközi jog forradalma lehetne, ha politikusokat és vállalatvezetőket lehetne lecsukni környezetkárosításért. Az ökocid nemcsak olyan környezetbűntetteket foglal magába, mely embe-rekkel kapcsolatos. Sands: „Akkor is bűntett, ha egy embert sem károsít. Pl. egy faj utolsó példányának kiirtása. Antropocentrikus helyett ökocentrikus szemlélet felé tartunk.” Néhány nemzeti igazságszolgáltatásban ez a koncepció már helyet kapott. Kolumbia és Ecuador államokban a bírák a környezetrombolás-perekben az erdőket és a folyókat jogi alanynak tekintették. A belga, a svéd, a spanyol parlamentekben az ökocid, mint büntetendő tényállás, már napirenden volt. Franciaország hozott is egy ilyen törvényt, bár puskaporos hangulatot váltott ki. Sands 2016-os könyvében (Visszatérés Lembergbe) két jogász küzdelmét írja le, akik 1945 után azért harcoltak, hogy a népirtás, mint tényállás kerüljön bele a nemzetközi jogba. „Bolondoknak nézték őket, erre nincs precedens, az indítvány kilátástalan. Mára a genocid bűntettnek számít. Így lesz az ökociddel is. A nyilvános vita a bírákat is befolyásolja, ők is emberek, akiknek gyerekeik vannak. Ezért hiszem, hogy a változás visszafordíthatatlan. Az idő szorít. A kormányok el kell, hogy kötelezzék magukat. Németországnak fontos szerepe lesz.” Sands reméli, az új német kormány javaslatát támogatni fogja.

ZEIT, 28. 10. 2021

Zeugen der Anklage

 

GYALOGOS-DUNAHÍD, BARTÓK SÉTÁLÓUTCA, MAGASVASÚT BUDAÖRSRE

Javaslatok a 2021. dec. 2 közmeghallgatásra

Tisztelt Képviselők!

A Szelíd Energia Alapítvány fölvetései:

-Tíz éves terv: A Körtér-Gellért szakasz legyen sétálóutca! Először az átmenő forgalmat kell kivenni. A 60 üzlet sokat nyerne ezzel.

-Ha föltétlen építeni akarnak, legyen egy gyalogos híd a Dunán a Kopaszi gátra és az öbölre.

-Elképesztőek a Kelenföld csomópont sűrítési tervei! Mért kell Őrmezőt tovább nyomorítani? Nő a bűnözés, a szemét, a légszennyezés. Kapcsolják rá Budaörsöt a 4-es metróra magasvasút folytatással, de ne építsenek több parkoló házat!

-Aki gyalogosan indul el a sasadi oldalról a metróra, 5 lámpán kell keresztül vergődnie! Akadálymentesítsék a gyalogosutat alagúttal, hidakkal, bármivel!

-Kiadványok: Nem értjük, mért vették át kritikátlanul a Hoffmann-féle Újbuda újság formátumát? A Molnár-féle tűrhető volt. Tervezzenek közös számokat a szomszédos kerületekkel.

-Nem értjük, mért üzletelnek a gyanús hátterű Mediaworks céggel?

Dr. Rózsa SándorSzelíd Energia Alapítvány

Alábbi 2019-es levelünket máig nem válaszolták meg:Tisztelt Polgármester úr!

A XI. ker. havonta kétszer szór meg bennünket 80 000 db. „Újbuda” c. ingyenes reklámújsággal.

-Azzal, hogy ingyenes, azt mutatják meg, hogy maguk sem becsülik sokra.

-Legyen kirakva a polgármesternél, a közösségi házakban - aki onnan elviszi, vélhetőleg bele is néz.

-Az új önkormányzat kritikátlanul vette át ezt a gyanús Hoffmann-féle Mediaworks-terméket (Ahogy a Pont magazint is). A régi MolnárGy-forma egész jó volt.

-2019-es beadványainkat máig nem válaszolták meg.

-A papír-alapú korszaknak vége, a kerület honlapján bárki tájékozódhat, ha igazán akar.

-Ez a nagy klíma-harcotok, amikor mérgezitek a klímát és a lakosságot?

-Ha ragaszkodtok a papírhoz, vegye át a főpolgármester a kerületi lapok koordinációját, legyenek közös számok, pl. a szomszédos kerületekkel. (XII. ker. lapja egész jó).

-Ha mégis papír, legyenek időszakos szórlapok, mint pl. kuka-ügyben.

Tisztelt Polgármester úr!

Amibe Ön „beköszöntőt” írt, az egy kulturális magazinnak álcázott reklámújság.

-Büdös: Ne mérgezzük környezetkemikáliákkal az olvasókat! Lehetne környezetbarát? Újrapapír nem lenne olcsóbb?

-Az 50 oldal felén magáncégek reklámjai olvashatók (24 db), vagy legalább is reklámnak minősíthető valamik. A művészek nevesítése levonható, bár létezik anonim népművészet vagy netirodalom.

-A 39. oldal (szerencsére alig olvasható), bennünket, civil öko-szervezetet gúnyol:

„rövidesen elpusztulunk”, „klímapánik”, „klímaszorongók”, „felsíró óvodások”, „össznépi challenge”. A szerkesztő mennyire tájékozott energiafogyasztás terén, akár kiadványainkból is?

-Ne legyenek ingyenesek. Ezzel azt sugallják, hogy a természeti kincsek végtelenek és értéktelenek, az újság könnyen megy a szemétbe.

-A közösségi házak „reklámozása” rendben volna, de ha Ön egybe bemegy, rögtön látni fogja, hogy ezekre is ráfér egy alapos nagytakarítás!

-Az „ugorjunk el Párizsba, Rómába egy kiállításra”, gondolom, a nyugdíjasoknak szánt viccrovat.

-Az ÚJBUDÁról is szinte mindez elmondható. Egy teljes oldalon („Jégkaland”) óriási betűkkel, felülettel, néhány információt közölni – a klímavészhelyzet idejében – esztelenség. Kérjük vissza a régi újságot, lám a XII.ker. milyen példás!-Nichts für Ungut: kultúra nélkül mit érne az életünk? De nem lehetne kevesebb pusztítással?Próbálkoztunk, nehogy igazságtalanok legyünk, de nem álltak velünk szóba.Dr. Rózsa Sándor, Szelíd Energia Alapítvány 2019. dec. 6.

 

ETELE PLÁZA: A SZÜRKE 49 ÁRNYALATA/RózsaS

A Futó milliárdosok (Péter+Gábor) megállíthatatlanok: A Budapest ó, ne! után most egy újabb betonbunkert raktak a nyakunkba – potom 100 mrd-ért. (Visszajön ennyi?). Jön még a Volán-buszpályaudvar és egy 1500 férőhelyes autóparkoló Őrmező sportpályái helyére.

ETELE: Már a logoval is problémám van: az E és az L még csak meg volna, de a T-t csak segítséggel találtam meg. A pláza agyonüti a teret, hanyatt esik, aki feljön a metróból. (A régi vasútállomás-múzeum továbbra is várat magára). A tér-front díszítése „szellemes” halvány szürke-pink kockákban merül ki – nem egy Schönbrunn! És ezzel jelenti be a ház a forradalmi avantgarde stílusát: a színben és formában lemeztelenített épített környezetet, főleg azoknak, akik még nem depressziósak ebben az óriásvárosban. Csak egy ilyen kellett még a budapestinek? Szereti, nem szereti : lenyomják a torkán!

A bejáratra elfelejtették kiírni, hogy bejárat, ahogy bent is a tájékoztatás áldozatul esik az új stílusnak. Nincs egy színes, áttekinthető háztérkép – de van egy robot, aki szóval útba igazít, ha nem azt kérdezed, hogy „mi a szarnak vagy a plázában?” Még a WC-jelzés is rébusz: fölkiáltó jel (!) a férfiaknak, fejreállítva: a nőknek. A VIP mosdóval pedig visszahozták a feudalizmust. „A légtechnikai rendszer UV-lámpás csírátlanító szűrőegységei fertőtlenítő vegyszer használata nélkül, másodpercek alatt pusztítják el a levegőben lévő vírusok és baktériumok közel 100 százalékát.” És a maradék delta kovidot szépen ráfújja a közönségre?

Belépve meglep a tágasság és folytatódik a szürkeség. Az 1300 autó-parkolóhely az óriáskocka felét foglalja el – ez az a tér-lopás, amely megérne egy alkotmányvédő bírósági beadványt. A 40 VIP-parkoló, a 130 E-töltő jelzi, kikre is számít itt a befektető – nem a vonatra váró, ide csak beugró átlagfogyasztóra! A 180 bolt szédítő, de gyógyszertárat, postát hiába keresel. Utóbbi szemben, az állomás épületében is nemrég zárt be.A ház tök átdigitalizált (1200 km kábel), már a csecsemők is érintőképes játékokat kapnak anyatej helyett. A gyerekmegőrzőben már elkezdődik a léleknyomorítás, ez is szürke, fantáziátlan – pedig legalább itt lehetne a szivárvány néhány színével villogni (ha nem lenne betiltva a szivárvány).

Mindenütt szürke a padló, szürke a plafon, még az ülések is szürkék, a falak teletapétázva Etele-zebracsíkokkal – annak, aki még nem szédült el.

Az „Egyénre szabott vásárlási élmény” ahhoz közelít, amikor majd a bőrömbe lőtt chip szerint alakítja a bolt az árait. Kérdés, az új szupermarketek hány régi boltot ütnek agyon a környéken? A többi méregdrága shikimiki (csili-vili) divatbolt megint mutatja, kikre számítanak: unatkozó milliárdos-feleségekre. De míg ezek az utcák inkább üresek, a gyorsétkező-szint tömve. Ide járnak a környékről az éhesek gyors-enni, hogy legyen a Doktor 24-nek is elég páciense. De félre a rossz májjal: itt bárki elidőzhet, elcseveghet a melegben.

De van egy jó hírem: Ha becsapódnak az atombombák, az Etele pláza kiváló atombunker lesz!

 

A JÁRVÁNYOK EREDETE – G. Vielmetter, ZEIT

Georg Vielmetter (57) filozófus, szociológus. Nemrég jelent meg könyve a »Die Post-Corona-Welt«.

Mit tanulhatunk Kína hibáiból? Hogy ne rakjunk egy veszélyes üzemű biológiai labort egy állatpiac mellé egy milliós városban? Hogy ne válasszunk olyan politikai rendszert, mely „autoriter vakságtól” (Zeynep Tufekci) szenved és egy induló járványt megpróbál represszióval, megfélemlítéssel, üldözéssel és ignorálással agyonhallgattatni? Mindezt nem tudtuk a pandémia előtt? Jan Alexander Casper (ZEIT, 21. 10. 2021) szerint, akik Kína hibáit ignorálják, nem képesek a víruskatasztrófa helyes következtetéseit levonni. A pandémia csak az ökológiai válság következménye és a kapitalista globalizáció mellékhajtása, így a megoldás csak a radikális rendszerváltás.Casper kidobja a gyereket a fürdővízzel. Aki csak Kína hibáiból indul ki (melyek kétségkívül a lokális epidémiánál döntő szerepet játszottak) elsiklik afölött, milyen pandémia okok lépnek föl már évtizedek óta egyre gyakrabban.

Három fázist különböztetünk meg:

1. Zoonózis, vagyis a kórokozó átugrását állatról emberre.

2. A járvány kitörése (ebben Kína jelentős szerepet játszott).

3. A globális pandémia kialakulása.

A zoonózisok száma az elmúlt évtizedekben magasba szökött. 586 emlősökben előforduló kórokozó vírusból 263-at találtak meg emberben (Kevin Olival, Nature-cikk). 188 vírusfaj zoonózis eredetű és köztes gazda révén vagy direkt a gazdaszervezetből került át emberre. (Nem laborból). Kate E. Jones brit zoológus föltárta, hogy az 1960-2004 közti időszakban az embernél 335 új betegség jelentkezett és ezek 60%-a állatról lépett át. Ezek: Machupo-vírus (Bolívia, 1962 -1964); Marburg-vírus (Deutschland, 1967); Ebola-vírus (Zaire és Szudán, 1976); HIV/Aids-vírus (USA, 1981); Sin-Nombre/Hanta-vírus (USA, 1993); madárgrippe H5N1 (Hongkong, 1997); Mers (Szaudi-Arábi, 2012) – csak a legfontosabbak.

Bár a múlt évszázadok zoonózisairól keveset tudunk, számos ok mutat a jelenség szaporodására a háború után. Ezek egyike a nedves piacok (wet markets) sokasodása, melyeken élő állatokat adnak-vesznek, levágnak. Másik ok az ipari állattartás. Az 1918-as spanyol nátha valószínűleg baromfi- vagy sertéstelepről indult ki (Kansas-ból). A 2009-es sertésinfluenza a sertésekről ugrott át és megölt 360 000 embert. A szarvasmarha-kergekór szintén állatoktól ered. Az állat-epidemiológus Honglei Sun, a PNAS szaklapban írja, hogy a kínai sertéstelepeken minden 10. dolgozó érintkezett a veszélyes G4 vírussal, amely minden olyan tulajdonsággal rendelkezik, ami pandémia-vírussá teheti.

Az ember behatolása lakatlan területekre és az ökológiai rendszer megváltoztatása is kedvez a járványoknak. A Charité-virológus, Sandra Junglen írja, a XVI. századi afrikai esőerdő-irtások következménye lehetett a sárgaláz kitörése. A vírus addig csak a szúnyogok és a majmok között ugrált. A rabszolgakereskedők a vírust egészen Amerikáig vitték. A klímaváltozást jelző fölmelegedés is elősegíti a kórokozók terjedését ott, ahol eddig hideg volt. A Robert-Koch-Intézet 2009-ben figyelmeztetett: „Statisztikai elemzések jelentős összefüggést mutatnak az élelemmel terjedő zoonózis-kórokozók és a fölmelegedés között.” Már Svédország és Norvégia északi részein is megjelentek a kullancsok. A tigrisszúnyog, mely a Dengue-, Chi-kungunya- és a sárgalázért felelős, már Közép Európában is szaporodik.

Ezen direkt okok mögött történelmi háttér-változások is állnak. Iparosítás, urbanizáció, népszaporulat, növekedés és globalizáció együttesen kedveznek a pandémiáknak, de kulturális hagyományok, mint a karnizmus (húsevő kultúra) szintén. Mindez nem jeleni, hogy Kína hibáit tagadjuk. (Ezt akkor sem kellene, ha más magyarázatok jobban illenek világképünkbe). Ám az igazi tanulságot akkor vonhatjuk le, ha minden ténnyel szembe nézünk. Igen, Kína megakadályozhatta volna az epidémiát, ahogy a többi ország is, ha olyan példásan reagálnak, mint Izland, Új Zéland, Tajvan, Finnország. Határozottan, világos stratégiával, cselekedtek, empatikus kommunikációval, közösségi érzéssel. A tanulság: a zoonózisokat kell megakadályozni. Természetesen történelmi folyamatokat, mint az iparosítás, a megatrend globalizáció, nem olthatunk ki gombnyomással, de húsevő kultúránkat, a tömeg-állattenyésztést felülvizsgálhatjuk, ahogy egész életmódunkat szintén – más okokból is.

ZEIT, 28. 10. 2021

Ursprung des Coronavirus: Made by Menschheit

 

FÖLZABÁLJUK A KLÍMÁT – A karnizmus bűnei – SPIEGEL/RózsaS

A klímasemlegesség eléréséhez az állatállományt felezni kell. Az Öko-Institut GEMIS tanulmánya kimutatta, hogy 1 kg marhahús 26 kg CO2 eq, 1 kg vaj 22,9 kg CO2 eq, 1 kg sajt 8,2 kg CO2 eq emisszióval jár. A tej, a tojás, a zöldség okozza a legkevesebb emissziót, 1-2 kg CO2 eq-t.

Jan Plagge, Bioland: „Az Ampel-koalíció agrárium-céljai nevetségesek. 'A növényvédő szerek alkalmazását a legszükségesebbre kell csökkenteni' – ez mintha az ipar lobbyjától származna és még az eddig politikailag elértektől is kevesebb.” Az EU parlament 10 napja úgy döntött, 2030-ig a peszticid és műtrágya kiszórását 50%-kal csökkenteni kell. Ez a Bizottság „farm to fork” stratégiájának követése, amely a mezőgazdaság ökológiai átállását vezeti be. Németország is megmozdult. A farmerek tiltakozása után Merkel egy „agrárium jövőbizottságot” állított föl, hogy modernizálja az agrárium-környezetpolitikát. A grémiumnak egy kis csoda sikerült: Az évtizedes ideológiai árokásás után a környezetvédők, az ipar és a gazdák képviselői egy vezérvonalban egyeztek meg. A régiókban környezetkímélően és anyag-megtartóan kell gazdálkodni. A globális versenyben való fölőrlődés helyett minőségi hazai árukkal kell pénzt keresni. Ez a koncepció sok akadályt hárít el, kár, hogy a koalíciót egyáltalán nem érdekli. Az átépítéshez nem maradt sok idő. Hetente farmok csődölnek be, özönlik az olcsó áru. A klímaváltozás reformra kényszerít. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) szerint az élelemtermelés az össz-ühg 37%-át okozza. Csak az ipari állattenyésztés az emissziók 15%-át eredményezi. Ami ebből következik, az tök egyszerű és igen fájó: Az állatállomány és húséltelünk feléről le kell mondanunk – különben borul a klíma. Ma a német agrárium 66 M t CO2 eq-nál tart, 2030-ra le kell menni 56 M tonnára. Ez kemény intézkedések nélkül nem megy. A probléma a kérődzők metán terméke, de a táptermelés károkozása is. Világszerte egyre több erdőt és legelőt alakítanak át szántóvá, ahol állati takarmányt termelnek. A talaj kötött CO2-je fölszabadul, a műtrágya-kiszórás pedig kéjgázt (N2O) eredményez. Ennek a klímahatása a szén-dioxidénak 300-szorosa, az üvegházhatás 6%-áért felelős. A húsipar ellenvetése: A metán 10 év alatt elbomlik. Csakhogy ez hozzáadódik egy már meglevő problémához, mondja Kirsten Wiesmann, geoökológus. A metán 25x erősebben hat, mint a CO2. Tizedére kell lecsökkenteni a koncentrációját a légkörben, de az állatállomány megfelezésénél is maradna még 20M t CH4. Ezt kiegyenlíteni erdőket és cserjéseket kell telepíteni. A kérdés, hogyan lehetne egy ágazatot zsugorításra bírni, mely évtizedeken át a növekedésre volt beállítva? A farmok klímamérlege javítására lehet az etetést optimalizálni, csakhogy ez korántsem elegendő. A túlzott műtrágyázást jogilag lehetne visszaszorítani. Wiegmann: „ A kulcs a területhez-kötés. A gazdáknak csak annyi állatot engedjenek meg, amennyit saját földjeikkel el tudnak látni.” Sok zsír-cluster-nél ez nem áll fenn. Itt jöhetnek számba a „kivásárló programok”, ám az ilyen kártalanítások igen drágák. Ezt a hús áfájának emelésével lehetne pénzelni.Wiegmann: „Klímasemlegesség nem sikerülhet egy táplálkozás-reformhoz való vasakarat nélkül.” Az állattartás felére csökkentését a Német Táplálkozási Társaság (Deutsche Gesellschaft für Ernährung) is támogatja. Ajánlatuk a húsfogyasztás megfelezése. Mindehhez van elég politikai bátorság? Bioland-elnök Plagge szkeptikus. A zöldek ezt a súlypont-témájukat kiengedték a kezükből. Ez nem nyerő téma többé. Rheinland-Pfalz-ban az agráriumot átengedték a gazdasági minisztériumnak, amit az FDP vezet.

SPIEGEL, 30. 10. 2021

Das Vieh muss weg

 

RABLÁS A KÖRNYEZET NEVÉBEN – Szélturbina, E-autó, napelem nyersanyagai – SPIEGEL

Paradox logika: Szélgép, villanyautó, napelem kell a bolygó megmentéséhez, de ezek gyártásához ki kell rabolni a bolygót. Értékes anyagokból vannak, melyek kinyeréséhez főleg a szegény országokban természetpusztítás folyik. A klímaváltozás szentesít minden eszközt – vagy van alternatíva?

Minden szélgenerátornak van egy piszkos titka. Szélmozgást alakít át tisztán és hatékonyan árammá, de alig valaki tudja pontosan, miből is áll egy ilyen készülék. Anyagait a természetbe való brutális beavatkozással teremtik elő. Kell hozzá cement, homok, acél, Zn, Al és Cu – tonnaszámra. Egy offshore-turbina generátorában, hajtóművében, transzformátorában 67 t réz található. (Átugrott a tizedesvessző? De 7 t Cu is irdatlan mennyiség! RS). Ennyi réz kinyeréséhez 50 000 t sziklát kell a bányászoknak föltárni. A törmeléket darabolják, megőrlik, vizezik és kilúgozzák. Egy kevés zöld áramban sok szétzúzott természet van.A méretek Észak-Chile Los Pelambres rézbányájában láthatók igazán. Itt található a világ legnagyobb rézlelőhelye, 3600 m magasan, egy szürke óriáskráterben. Ebből az egyetlen gigantikus gödörből jön a világ réztermelésének 2 %-a. 3500 lóerős billenő teherautók hordják le a törmeléket a teraszokon, mely szállítószalagokon megy tovább a 13 km-re, a völgybe épült rézgyárba. A gyár rengeteg áramot és vizet fogyaszt, ami igen drága jószág ezen a csontszáraz vidéken. A bánya 60%-a a londoni székhelyű Antofagasta cégé. A vállalat 2013-ban a Los Pelambres-i rézbányának egy vízerőművet épített. A környék parasztjai tiltakoztak a vízelvonás miatt. A bányát tovább bővítik, a Csendes óceán sótlanított vizét hozzák ide. A világ rézigénye tovább nő, kell az áramvezeté-kekhez, elektromotorokhoz és a szélturbinákhoz. A dilemma, a bolygó kirablása megmentése érdekében, a Glasgow-i világ-klímakonferencia 25 000 résztvevőjét is foglalkoztatja. A szegény Dél földjét kizsákmányolják, hogy a gazdag Észak polgárai látszólag ökológiailag korrekt módon éljenek. Vagy legalábbis jól érezzék magukat. Mathis Wackerna-gel,nyersanyagkutató: „Nem fontoltuk meg egészen a jövőnket.” A Basel-ben, 1962-ben született környezet-védő két metaforát fogalmazott meg, melyek a fenntart-hatóságot jelentősen támogatják. Az egyik az ökológiai lábnyom. Ez megadja, mennyi talaj és tenger szükséges a fölhasznált nyersanyagok regenerálásához. Számítása szerint ma 1,75 Föld kellene a bolygó megújhodásához. Ha minden ember úgy élne, mint a németek, akkor 3 Föld sem lenne elég. A másik kép az »Earth Overshoot Day«, a túlfogyasztás napja. Ez az év azon napja, amikor az ember már ez egész évre megújított forrásokat elfogyasztotta. Idén ez a nap július 29 volt. Wackernagel: „Mi a jövő forrásait arra használjuk, hogy a jelent kifizessük.” Ez a napi 90 M hordó olaj elfogyasztását; az épületekre, utakra, szántókra elfoglalt földterületeket, továbbá a természeti kincsek kizsákmányolását foglalja magába. A biológiai forrásalap véges, az embernek el kell döntenie, mire használja föl. Ha rézbányászatra fordítja, nem lesz a répatermelés-re. Téved, aki azt hiszi, a fosszilis világot elektromossal pótolhatja. Csak egy 6 hengeres Jaguárt egy E-Tesla-ra kell cserélni és a környezet rendben lesz? Ezek az összefüggések csak keveseknek tudatosak, amikor E-autóznak, szél- vagy naperő-áramot használnak, a pincéjükbe Li-ionos akkut állítanak be – közben úgy érzik magukat, mint a fenntarthatóság pionírjai. Ki sejti, milyen terhelő azon nyersanyagok előállítása, melyek a klíma-technológiákhoz nélkülözhetetlenek? Ki tudja, hogy egy tonna ritka földfém neodim gyártásakor, mely a szélgenerátorok fontos eleme, 77 t CO2 kerül a légkörbe? Egy tonna acélnál ez „csak” 1,9 t CO2.

50 éve, hogy Donella Meadows és társai „A növekedés határaiban” a források végességére figyelmeztettek. Mára a természeti kincsek kirablása hihetetlen mértékben növekedett. 1000 m x 1000 m szolárpark moduljaiban 11 t ezüst található. Egy Tesla Model S-ben annyi lítium van, mint 10 000 mobiltelefonban. (2 tonnát mozgatni más nagyságrend, mint elektronokat küldözgetni egy kis kütyüben. Mintha az első emelet helyett fölmásznánk egy 3000 m-es hegyre. RS). Egy E-autó 6x több kritikus anyagot igényel, mint egy benzines. Főleg Cu, Co, Ni és grafit kell az akkujába. Egy szélerőmű 9x több ilyen anyagot tartalmaz, mint egy hasonló teljesítményű gázerőmű. Ezek a fémek különleges tulajdonságaikért igen keresettek. A Co és a Ni növeli az akkuk energiasűrűségét (kisebbek ugyanannyit adnak le, RS), a neodim a szélgenerátorok mágneseit erősíti. A platina a tűzszercellák folyamatait gyorsítja, az irídium az elektrolizálást javítja. És az emberiség még csak az energiafordulat elején tart. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) számításai szerint 2040-re a kurrens anyagok kereslete a négyszeresére emelkedik, a lítium a 42-szeresére. Fatih Birol, IEA: „Ezek az anyagok a jövő tiszta globális energiarendszerének esszenciális összetevői.” Birol eddig csak olajjal és gázzal foglalkozott. 1974-ben került a párizsi IEA élére, mely az akkori olajár-válság nyomán alapult. Akkor tudatosult, mennyire ki vannak szolgáltatva az államok az olajtermelő országoknak. 50 év múlva azt látja, hogy egy új függőség van kialakulóban: függőség a kritikus fémektől. Sok ezek közül csak néhány államból jön. Indonézia és a Fülöp-szigetek a globális Ni-piac 45%-át uralják. Kína a ritka földfémek 60%-át szállítja, Kongó a Co 2/3-át. A Pt 70%-át Dél-Afrika dobja piacra. A geográfiai koncentráció nagyobb, mint az olajnál. Az OPEC a globális olajpiac 35%-át uralja, míg a fémbányászat 70%-a csupán 10 állam kezében van. A jó hír: ezekből a fémekből a földben van elegendő. Még a ritka földfémek sem ritkák, nemcsak Kínában találhatók. Másrészt föltárásuk egyre körülményesebb, a maradék ércek fémtartalma kicsiny. Mivel a kereslet egyre nő, a fémek egyre drágábbak. 12 hónap árdrágulásai: Ni +26%, Cu +46%, Al + 56%. Egy tonna lítiumkarbonát ma 20 000 $, háromszor annyi, mint tavaly. A raktározott fémmennyiségek fogynak – itt valami kibillent egyensúlyából. Birol: „Fenyegető az eltérés az ambíció és a kínálat között.” A klímamentő törekvés jóval erősebb, mint ahogy azt a fémszállítás követni tudná. A termelő országok politikailag labilisak, velük üzletelni veszélyezteti a globális biztonságot. „Diszrupció fenyeget.” Olajválság helyett ma kitör a harc a ritka földfémekért és a lítiumért? A Föld kizsákmányolása mennyire vállalható etikailag? A zöld technológiák mennyire tiszták valóban? Ahol gazdag a föld, ott szegény a nép. Hamdallaye egy falu volt a nyugat-afrikai Guinea-ban. Zsupfedeles kerek kunyhókból állt, közöttük gyümölcsfákból. A szociológus Mamadou Malick Bah (25) ebben a faluban élt, míg 700 társával együtt ki nem lakoltatták a falu alatt lévő bauxit miatt. A vöröses érc Guinea aranya, ebből nyerik az alumíniumot, a szélturbinák és vezetékek fontos elemét. A falut 5 km-re költöztették, egy terméketlen meddőhányóra, ahol semmi nem terem meg. A kisparasztok, akik korábban földjeikből éltek meg, most a bányavállalat CBG kitartottjai, 94 €-t kapnak fejenként havonta. (Ilyent volt alkalmam látni Köln-Aachen között, ahol a barnaszén miatt rombolták le a falvakat. RS). 50 éve, hogy Boké régióban elkezdődött a bányászat. Guinea, az egyik legszegényebb ország rendelkezik a világ legnagyobb bauxit lelőhelyével. Az ország területe nagy részét koncesszióba adták, Kína is itt bányászik. A környezetkárosítás mértéktelen. Szétzúzzák a természet sokféleségét, beszennyezik az ivóvízforrásokat.Ebben a német állam is részt vesz. 2016-ban a kormány 246 M €-garanciát adott az alsó-szászországi Aluminium Oxid Stade (AOS)-nak a bánya bővítésére – az Umweltbundesamt tanácsa ellenére. A gazdasági minisztérium a vállalkozást igazságosnak tartotta. Egy szó sem esett a helyi parasztok tönkretételéről, csak a „német telephely munkahelyei biztosításáról, 10 évre.” Az AOS az utolsó német bauxit-földolgozó cég, termékei az autóiparnak is fontosak. Egy Audi E-Tron 804 kg alumíniumot tartalmaz.A bauxit példája mutatja, mi áll a csillogó öko-termékek mögött. Nem törvényszerű, hogy egy természeti kincsekben gazdag ország szegény legyen, Norvégia szintén sok nyersanyagot termel, de lakosságának ez javára van. Az ország politikája megbízható, intézményei erősek, a bűnözés csekély. A kulcs a „good governance”. A lelőhelyek főleg a 3 A területén találhatók: Afrika, Ausztrália, Andok. Ezek a legszárazabb régiók, szenvednek a klímaváltozástól, kevés a víz. Az érc földolgozására óriási energiák fogynak. A világ áramfogyasztásának 3%-át használják föl az ércek darabolására és őrlésére. Ez több, mint egész Németország teljes áramfogyasztása.

Maga a bányaágazat bevallja, a munka: »dirty, dusty, dangerous«. Semmilyen más szektor nem mar bele így a természetbe. Sivatagot hagynak maguk után, óriási kontaminált zagytározókat (tailings), ahová a föltárás melléktermékei kerülnek. Világszerte 32 000 ilyen méreg-tó van. 2019 januárjában Brazíliában egy vasbánya tározója átszakadt, az iszap leömlött a völgybe és megölt 270 embert. (2010-ben Mo.-on a az alumíniumgyár vörösiszapja 10 embert ölt meg. 2000-ben a Tiszát mérgezte meg egy román aranybánya-cég ciánnal. RS). Régebben a bányatársaságok megtehették, hogy ignorálják a környezetet. Ma a tiltakozás egyre erősebb. A múlt hétvégen Guatemala-i maják egy svájci nikkel-bányacég ellen tüntettek. A kormány rendkívüli állapotot rendelt el.Sok bányatársaság ügyfele és befektetője ma már nem tolerálja a környezetrombolást. Az ilyen cégeket kerülik, akkor is, ha nyereség várható. Iván Arriagada, a chilei réz-konszern Antofagasta főnöke: „Mi elébe megyünk a befektetőknek.” Az 58 éves menedzser megpróbálja cégét zöldíteni, már amennyire lehet. Vízigényük felét a tengerből és nem a hegyekből nyerik, 2025-re 95%-át. „Minden csepp vizet 7-8-szor fölhasználunk, mielőtt elpárolog.” Jövőre a villanyáramot teljesen megújulókból kívánják fedezni.

A globális nyersanyag-bizniszt egy tucat konszern szervezi meg - egymásközt. A svájci Glencore uralja a kobaltpiacot, az US Albermarle a lítiumban első. A brazil Vale a nikkelpiacot irányítja, Codelco (Chile) és az Antofagasta (UK) a rézben elsők. Kongóban termelik a világ kobaltjának 2/3-át. Mindnyájukat szorongatják a környezet miatt. Jakob Stausholm, Rio-Tinto: „Meg kell változtatnunk álláspontunkat.” 2030-ra CO2 kibocsátásukat felezni akarják. Időközben az ércbányászat nehezebbé vált. Chile rézérceinek réztartalma 15 év alatt egyharmaddal csökkent. Kezdetben 2-3% volt, ma 0,7%. Ma az ipar sokkal mélyebben kell, hogy beleásson a természetbe, hogy ugyanazt a mennyiségű nemesfémet fölhozzák, mint régen. (A réz nem nemesfém. RS). Sokkal több áramot és üzemanyagot fogyasztanak. Az egyszerű lelőhelyek kiürültek, újak már évek óta Chilében nem kerültek elő. Az explorációk csupán 2%-a eredményez bányát – 16 évvel a fölfedezés után. IEA: „Az aktuális fémkínálatot nagyon nehezen lehet növelni.” Az aktív és tervezett bányák nem elegendőek. A Li- és a Co-kereslet csak felét lehet majd a jövőben fedezni. Arriagada: „A föllendülést előreláttuk, de a dinamikája meglepett.”

A zöld technológia óriási iramban tör előre. Az E-mobilitásra a rézszükséglet 2-3%-a esik – 2030-ra 10%. Arriagada: „A pandémia tudatosította, hogy kollektívan és gyorsan kell cselekednünk, hogy a klímaváltozást kivédjük.” Cége ebből profitál. Egy E-autó 150-250 kg értékes nyersanyagot igényel, ezek főképp grafit, Ni, Cu – továbbá Mn, Li, Co. Az autógyárak vetélkednek ezekért az anyagokért. BMW-főnök, Oliver Zipse: „A BMW fogja a világ legzöldebb E-autóját gyártani.” Nemcsak a városi levegő, de az értékteremtő lánc minden tagja tiszta kell, hogy legyen. Nem szabad, hogy nyersanyagok olyan bányákból eredjenek, ahol gyerekek dolgoznak vagy ahol a vizeket mérgezik. Ez úgy hangzik, mint egy olcsó öko-PR. Ám hinnünk kell neki, egyszerűen csak a gazdasági ésszerűséget követi. Fenntarthatóság-ban az E-kocsik le kell, hogy győzzék a fossziliseket, különben oda a legfontosabb eladás-érv. Akkor is, ha egy E-autó gyártására tetemes nyersanyag-tömeg megy rá. Mégis ökologiku-sabb, mint egy hagyományos autó. IEA: Egy benzines élettartama alatt, 200 000 km után, 40 t ühg-t produkál, kétszer annyit, mint egy E-autó, beleszámítva az akkugyártás CO2-jét is. Az E-jármű gyöngéje, hogy jóval több kritikus anyagot igényel, melyek nagy részét hátrányosan bányásszák. A BMW iX kocsijának akkuja 6 kg Co, 10 kg Li és 60 kg Cu fémet tartalmaz. Ezek sem benzinesben, sem dízelesben nem fordulnak elő. (A probléma jóval összetettebb. Mekkorára súlyozzuk a mostani gyerekmunkát és vízmérgezést a jövőbeni klímakatasztrófával szemben? A primer energia hanyad része megy át mechanikaiba? Az E-jármű nem általánosítható. Ha előnyösebb is, a problémát csak elodázza. A valódi kérdés: egyéni vagy közközlekedést? RS).A következő két évtized növekvő fémigénye felét az E-autók és az energiatárolók boom-ja okozza. A BMW 2030-ban eladott autói fele E-autó lesz. Ma ez 3%. A konszern ezzel dilemmába manőverezte magát. Kongó bányászainak kell megfizetni annak az árát, hogy München jóléti polgárai tiszta levegőt szívhassanak. Patrick Hudde (BMW Leiter Nachhaltigkeit in der Lieferkette und Rohstoffmanagement): „nem elegendő csak saját gyárainkban fenntarthatóan dolgozni.” Ezért a konszern szokatlan lépésre szánta el magát. Nem fog megelégedni viszonteladói tisztaság-garanciáival. Lítiumot és kobaltot közvetlenül a bányáktól tervezi beszerezni. Nem a kézileg bányászó kongóiaktól, hanem Marokkó, Ausztrália vagy Argentína bányáiból, melyeket gondosan ellenőriznek. Évente 100 beszállító nem kap megrendelést, mert nem tartja be a környezeti és a szociális normákat.Az ellenőrzéseknél a BMW gyorsan határaihoz ért. Iskolázott auditorok rendszeresen, de váratlanul is megjelennek. Hudde: „A dolgozók panaszt emelhetnek. Ha kihágást észlelünk, rögtön leállítjuk.” A szúrópróbák ellenére a BMW-nek arra kell hagyatkoznia, hogy a partner betartja a szerződéses normákat. Ha nem teszi, nem válhatnak meg egyszerűen tőle, nem lehet gyorsan egy másik kobalt-beszállítót elővarázsolni. Az autógyárak megpróbálnak technológiai úton kimenekülni a nyersanyag-csapdából. A Toyota hidrogén-autója, a Mirai, csak 40 g platinát tartalmaz. Az új modellekben ezt is harmadolják, 2040-re csak 5 g lesz. Ám ezzel a függőséget csupán enyhíteni tudják. Kína hatalmasabb, min az OPEC. Ez a tény a nyugati közgazdaságok viszonyát érinti Kínával. Kína a világ nyersanyagpiaca felét uralja. Peter Buch-holz, Deutsche Rohstoffagentur: „Ez nem fog gyorsan megváltozni. Egy sor fémnél ők az elsők. Szisztematikusan építettek föl egy partnerhálózatot – és függővé tették őket. Tőkét nyomnak be Chilébe, Bolíviába, Kongóba – ezzel bányászati jogokat szereznek. Kína dominanciája a földolgozásnál még föltűnőbb. 26 raffinéria-termékből 23-at Kínában gyártanak a legtöbbet, a ritka földfémek 90%-a kínai. Arra hajtanak, hogy az értékteremtő lánc minden szakaszát uralják, az érctől az akkuig. A Li-ion-akkumulátorok 75%-át Kínában gyártják. Az EU és az USA aggódva figyeli a nyersanyag-óriás világpiaci előretörését. Thierry Breton, EU belpiaci biztos óv a Kínától való teljes függőségtől, különösen a ritka földfémeknél. 10 éve Kína megmutatta erejét: leállította exportját, az árak az égbe szöktek, ellátáshiány állt be. Németország megalkotta nyersanyag-stratégiája első változatát. Kína afrikai és dél-amerikai befektetéseit egy geopolitikai powerplay-re használja. Magabiztosan nyer befolyást, milliárdos hiteleket ad és országokat köt magához. Thomas Straubhaar, hamburgi közgazdász: „Peking egy húzása sem véletlen, mind a hatalom józan stratégiája.”A nyersanyagok megszerzése a külpolitika eszköze lett. Kína sajátos pozíciója természetesen nem abból ered, hogy a távolkeleti területek gazdagabbak lennének ásványokban, szerte a világon van elegendő lelőhely. Németország fémigénye egy részét hazai forrásokból is fedezhetné. A bányászat a Harz-ban vagy az Erzgebirge-ben 100 éves. Ám a gazdaság külföldről importál olcsóbban – föladva ezzel a függetlenséget. Nem akarja kezét bepiszkítani.

Mások bányákat nyitnak újra. A kaliforniai Mountain-Pass-Bányaművek 2018-ban újra aktiválta ritka földfém-bányáját. A svéd vasérc-vállalat, az LKAB, régi föltárás hulladékából tervez fémet kinyerni. Megint mások, a Deep Green vagy az UK Seabed Resources mélytengeri lelőhelyeket vesz célba, ahol sok mrd t érc nyugszik. A föltáró technika fejlődött, 250 tonnás kotrók páncél tömlőn át nyomják föl a nyersanyagokat. A BCC Research 15 mrd $-nyi mélytengeri kitermelést vár az évtized végére. Másrészt környezetvédők óvnak a még ismeretlen ökorendszerek megbolygatásától. Inkább előnyösebb a fém-visszanyerés, a recycling a hulladékokból. A hamburgi kikötő Peute szigetén, Európa legnagyobb rézkohójában, délamerikai ércek mellett régi rézhulladékot is földolgoznak. Az Aurubis telephelyén mobiltelefon- és számítógép-hegyek várnak a földolgozásra. Réz mellett neodim is visszanyerhető, de még nem gazdaságosan – bár húszszor kevesebb energia kell hozzá, mint a bányában. Sokkal több lenne a recycling-forrás, ha az elektromos készülékek 60%-át nem dobnák a szemétre. Világszerte ez még rosszabb: 80%. A kiszolgált szélturbinák újrahasznosítása körülményes, a hibát az E-autóknál nem akarják újra elkövetni. A BMW a kocsik tervezésénél ügyel a recycling lehetőségére. A jövő évtizedig a cég tervezett körkörös gazdaságában a primer anyagokat folyamatosan csökkenti. A Tesla az akku-gyártást teljesen recycling fémekre akarja átállítani. Ez olcsóbbá teszi az előállítást. Egy E-autó gyártási költségének egyharmada esik az akkumulátorra. A VW Salzgitter-ben egy giga akku-gyárat épít, ahol 2024-ben évente 500 000 akkut gyártanak az E-autóknak.A visszaforgatás nem akadályozza meg a bolygó kirablását. A természetet az ember kizsákmányolja, hogy zöldebben éljen, dolgozzon, lakjon, közlekedjen. Ha a régi jólét-modelljénél marad, túllépi a planéta határait, mivel többet fogyaszt, mint amennyit a természet megújíthat. Wackernagel: „Mint a bankszámlánál: többször túllépheted, de egyszer vége.” Marad tehát a fogyasztásról való lemondás, a szufficiencia-stratégia? W.: „Ez nekem úgy hangzik, mint az egyéni szenvedés és áldozat. Jó élet lehetséges zöld határok között is. Nem kell föltétlen egy 2 tonnás autóval egy 75 kilós embert szállítani, egy villanykerékpár is megteszi.” W. mástól tart: a túlszaporodástól. Amikor 1962-ben Svájcban született, 1,3 mrd ember élt rajta kívül – ma 7,8 mrd. Ha a reprodukció nem változik, a század végére 10 mrd földi lakos lesz. W. célravezetőnek tartja, ha az emberiség zsugorodik. Hosszú távon ez a legerősebb eszköz.

 

SPIEGEL, 30. 10. 2021

Raubbau im Namen der Umwelt

 

KOMMENT

Ha a világ megmentésével foglalkozunk, hamar belefáradunk és még a visszaváltós üveget sem visszük vissza. A világot nem válthatjuk meg, de saját lelkiismeretünket igen.RS

13.10.2021, 14:48 Uhr BR24

Lesen wie in Trance: Der neue Roman von László Krasznahorkai

Wenn das Universum im Nichts zu verschwinden droht, kann die Physikerin Angela Merkel es dann retten? Der neue Roman von László Krasznahorkai führt in den Kopf eines eigenwilligen Helden – und in die thüringische Provinz. Der Titel: "Herscht 07769".

13.10.2021, 14:48 Uhr Deutschlandfunk

Lesen wie in Trance: Der neue Roman von László KrasznahorkaiWenn das Universum im Nichts zu verschwinden droht, kann die Physikerin Angela Merkel es dann retten? Der neue Roman von László Krasznahorkai führt in den Kopf eines eigenwilligen Helden – und in die thüringische Provinz. Der Titel: "Herscht 07769".

 

A POLITIKA ENGEDTE A 4. HULLÁMOT – SPIEGEL/RózsaS, német-sajtó figyelő

Nekünk trauma kell, hogy legyőzzük a járványt. Addig csak kontárkodás és társadalom-szakítás lesz. Az oltatlanok nem áldozatok. A szabadok társadalmában mindenki joga, hogy a maga módján keresse boldogságát vagy boldogtalansá-gát. Ha a politikus Sahra Wagenknecht vagy a futballista Joshua Kimmich nem akar oltást, ez az ő dolga. Ám számítsanak a következményekre: Elégtelen önvédelem; vád, hogy mások kárára széthúzóan viselkednek, orvosi források lehető lefoglalása, melyek esetleg baleset áldozatainál hiányoznának. (És műtétek elhalasztása. RS). Továbbá kizárják magukat bizonyos területekről, nem mehetnek moziba vagy étterembe, mert ott a 2G érvényes (oltott vagy gyógyult). Ez is az ő választásuk és nem sorskérdés.Willkommen a szabad demokráciában! A nyomás az oltatlanokra nő. Minél erősebb a 4. hullám, annál többen követelik a korlátozásokat azon 9 millió felnőtt számára, akik beolthatták volna magukat, de minden észérv ellenére nem tették. Baden-Württemberg-ben máris új kontakt-korlátozások vannak érvényben az oltatlanoknál. Ám ezek az intézkedések nem megfontolt, előrelátó politikai cselekvések, hanem csupán a legnagyobb vész utolsó szükséges eszközei. A kórházak tele vannak. A kényszerintézkedés gyakran a tehetetlenség beismerése. Ez polarizál és széthasítja a társadalmat. Pedig ezen az őszön mindez elkerülhető lett volna, ha a politika tanul hibáiból és melléfogásaiból. Továbbra sem használjuk ki az ország technikai, tudományos, szervezési és pénzügyi lehetőségeit. Motiválás helyett elbizonytalanítás folyik. Eddig minden kovidhullámot a politika irányítási csődje lökött meg. A kormánynak hónapok óta egy oltáskampánya sem sikerül. Az oltatlansági számokat vállvonogatással vették tudomásul. Az egészségügyi miniszter inkább derűlátó PR-beszédeket ereget: „Az epdemiológiai helyzet nemsokára kifut.” Ezzel egy „Freedom Day”-t szuggerál. A szép szavak mögött a nagy semmi. Hol marad a tömeges fölvilágosító kampány, minden csatornán?A válság végleges megoldásának semmi jele. Mostani példa: Kiszámítható volt, hogy az idősebbek ősztől frissítő 3. oltást kell, hogy kapjanak. Tervezhették volna, célzott ajánlások mehettek volna ki, még az oltópontokat is fölkészíthették volna a maximális üzemre. Tavaly a német vakcina beszerzése sem történt meg kellőképpen. Mi inkább a fertőtlenítőszerekben bízunk. Ebben az országban vannak olyan kommunális politikusok, akik akadályozzák szűrők fölszerelését az óvodákban, a fölkínált pénzeket föl sem használják. Mindmáig.Már a 2. és a 3. hullám is a totojázó miniszterelnökök miatt (16 Land, 16 melnök! RS) az állam tekintélyének eróziójához vezetett. Véget nem érő fekete shutdown következett, ahelyett, hogy az akkori vírusvariáns ellen az alacsony-incidencia-stratégiát próbálták volna ki. Így nyerhettek volna szabadságot. Lehet a vírus veszélyes és alattomos, de a válságot ember okozta és önhibából mélyült el. A bezárt iskolák, a szenvedő családok, a szabadság-korlátozások, a hosszú távú következmények, az elhalálozások - nem voltak sorsszerűek. A 4. hullám az első, amelynél a legjobb eszköz van a kezünkben: a vakcina. Mégsem vetjük be elégségesen! Mások jobbak. Spanyolország átoltottsága 80%, az esetszám 30 alatt, a kilátás a nyájimmunitásra jó. Sok spanyol megfertőződött, az elhalálozás hasonló mértékű, mint nálunk – bár a lakosság 30 millióval kevesebb. Ez a trauma vitt a nagy átoltottsághoz.Mi remélhetőleg trauma nélkül is észhez térünk.

SPIEGEL, 6. 11. 2021

Die selbst verschuldete Welle

 

VÉGE LEHET, DE NEM AKARJÁK - HÁNY HALOTT KELL MÉG? RózsaS, 2021. márc. 24.

Történelmi dokumentációk:

-Fotók a SOTE intenzívjéről (24.hu, 2021. márc. 18.),

-Egy önkéntes orvostanhallgató egy napja ("Ennyi beteget...", telex, 2021. márc. 23.),

-A Magyar Orvosi Kamara közleménye (mok.hu, 2021. márc. 22.).

Akkor fognak cselekedni, ha a hajuk kezd kihullani... (Kémia az élelmiszerekben, Köln, 1977). Az évi 8000 halott NSzK útjain, időben, térben, pontszerűen elterítve, nem lépte át az ingerküszöböt 1977-ben. Tempólimit még ma sincs. Mért szervezi meg az állam a vétlen harmadik, az utas, a gyalogos halálát? (Klaus Meyer-Abich). Autóipar: Ezek az élet költségei...

Európában főleg azok az államok szenvednek most a legjobban, melyek az utóbbi években az egészségügy és a szociális szektor pénzelését drasztikusan visszavették - követve a neoliberális spórpolitika állítólagos növekedés-serkentő ígéretét. (Barbara Muraca,Uni Oregon).

Ma Magyarországon naponta 200-nál is többen kerülnek hullazsákba - kit érdekel?

Mindig mások halnak meg. Mások apja-anyja, nagyszülei.Minél több fiatal bulizik, annál több idős hal meg. Ez a fiatal-öreg polgárháború előszele, először a magán-nyugdíjat vették el.

Hány halott kell, hogy az egész rendszer megváltozzon?

A magántulajdon hozta a rabszolgaságot, a városok a járványokat, a cukor a cukorbetegséget, a só a magas vérnyomást. A tudomány nyomában jöttek a civilizációs betegségek - megbetegít, aztán büszke a botra, amit föltalál. Kínából jött a vírus, azután ellene a vakcina.

Mi is megrendeljük a hullazsákunkat: tönkre esszük-isszuk magunkat, elhízunk, órákat görnyedünk a képernyőknél. Csak hajtjuk a pénzt - nem táncolunk, nem énekelünk, nem játszunk - csak a halállal. Mi lenne, ha egészségesek maradnánk?

A tegnapi ATV 17:55-ös élője meghatott. Semmi póz, semmi mesterkéltség! Csodálatos nyíltsággal beszéltek önmagukról, embertársaikról. Mért kell az emberi hanghoz egy vészhelyzet?

 

2021. január 18.:

VÉGE LEHET, DE NEM AKARJÁK

-Átlátszó, őszinte kommunikáció.

-Vége lehet, ha a többség akarja.

-Ha nem akarják, sosem lesz vége.

-Egységes terv, összehangolt föllépés EU-szerte.

-Teljes, szigorú lezárás - rövid időre.

-Zöld és vörös zónák.

-A zöld zónák, tiszta cégek jutalmazása.

-Folyosók a zöld, tiszta zónák között.

-Az üzemek maguk döntsenek az intézkedésekről, saját maguknál.

-Szigorú határellenőrzés, karanténhotelek az ingázóknak.

-Szolidáris kovid-illeték vagyonokra, nyereségekre, pénztranszformációkra, magas jövedelmekre.

-Az egészségügyi dolgozók számának és fizetésének megemelése.

-Mentőcsomag vállalatoknak, segély a munkanélkülieknek.

-Új vakcinagyártók beindítása.

-A #ZeroCovid-mozgalom fölkarolása.

Ezzel szemben most ez történik:

-Minél többen hiszik magukról, hogy nem fertőzők, annál több idős hal meg.

-A kormányok ódzkodnak a teljes lezárástól, hónapok óta csak ugrálnak a lezárás-lazítás között.

-Ez a vállalatoknak is köszönhető: nem hajlandók profitjaikról egy percig sem lemondani.

-A gyógyszergyártók most is ellenérdekeltek: több beteg, több nyereség.

-Sokaknak kutya bajuk: nem hajlandók lemondani megszokott élvezeteikről.

-Az utazók nem hiszik magukról, hogy viszik a vírust, vagy nem érdeklik, hányan betegszenek és halnak meg.

-Itthon sehol sem látok hírt a 3 fázisról, a #ZeroCovid-mozgalomról.

-Az ellenzék csak fokozza az oltásellenességet.

A vfa.de (a német gyógyszergyártók oldala) egész sor covid-19 megelőző/kezelő szert írt föl, kevesebb a biztos hatású. Érdekesek a terápia-stratégiák (Großstudien mit vielen Armen), melyek kipróbálás alatt vannak.

Íme néhány általuk javasolt szer kovidfertőzés megelőzésére, enyhítésére (vfa.de):

Iota-Carragen orr-permet, aszpirin, favipiravir, remdesivir, ivermectin, interferonok (nem jó: lopinavir/ritonavir).

 

GREENWASHING – Hibrid-autó – ZEIT

A zöldrefestésre sok példa van: a McDonald’s logóját pirosról zöldre festette, míg az olcsó hús, adalékok és csomagolásszemét javán nem változtatott. Az Apple környezetvédőként páváskodik, mert a legújabb iPhone-jához nem csatol automatikusan töltőt és fülhallgatót.

Bonyolódik, ha egy egész ágazatról van szó, politikai és fogyasztói szemszögből. Ilyenek a plug-in hibrid-autók. Két motorja van: egy benzines és egy elektromos. A terv ez volt: az első kilómétereket villannyal megtenni, majd benzinre váltani a hosszabb távakon. A trükközés már a gyártóknál kezdődött: ahol az elképzelt „elektromos” távolságot ideális körülményeknél tesztelték és túlméretezték. A fogyasztásnál kizárólag benzinnel számoltak, holott áram is fogy. Ám a greenwashing oroszlánrésze a jármű életszerű használatánál lepleződik le. A valóság teljesen más, mint amit a gyártók glancos prospektjeiken megálmodnak.A Fraunhofer-Institut és az International Council on Clean Transportation megnézte, hogyan is használnak egy hibrid-autót. A németek kétszer annyi CO2-őt produkálnak, mint amennyit a gyártok a tesztciklus alatt megadnak. Az ok: a sofőrök nem töltik föl rendszeresen az akkujaikat. Privátok csupán 4 használati nap után háromszor töltenek, szolgálati kocsik vezetői csak minden 2 nap után. Az is előfordul, hogy egy lizing-kocsiban megtalálják a ki nem bontott töltőkábeleket. A kutatók észrevették, hogy az E-meghajtás távolsága megduplázódott (?? RS) és a használaton radikálisan változtatni kell, hogy környezetvédelem is legyen.Az állam a hibrideket már az állítólagos 40 km E-távnál 4500 €-val jutalmazza, 40 000 €-s új kocsiknál. A gyártó további 2250 €-t ad. Berlinben a drágább 65 000 €-s autók 3750 € támogatást kapnak. A mix-meghajtás ezzel időpocsékolásba megy át – holott mobilitásváltást harangoztak be. Az UK és a hollandok el is törölték az ilyen kedvezményeket.Nálunk egy természetes forrás támogatására lenne szükségünk, ami szűkös: a politikus bátorság erősítésére!

ZEIT, 9. 9. 2021

Augenwischerei auf vier Rädern

 

GREENWASHING – A Persil önzöldítése – ZEIT

A cég önmagának állít ki ökocímkét. »–50 % Plastik*«, áll az egyik mosószeres flaskón. De ez így is van?

A mosószer-gyártóknak nehéz a dolguk a zöld hírnévvel. Termékeik kemikáliák, melyek minden mosás után a szennyvízbe kerülnek. Főleg a folyékony mosószerek terhelik meg legjobban a környezetet. Műanyagokat, oldószereket visznek bele a talajvízbe, melyek csak lassan vagy egyáltalán nem bomlanak le. Ezt súlyosbítja, hogy a folyékony mosószereket, mint a Lenor Sensitiv, Ariel Professional vagy a Persil Kraftgel fényűző műanyag-flakonokban árulják, amik ellen a környezetvédők már évek óta tiltakoznak.

Hogyan lehetne ezeket a szereket, a zöld reklám-hadjárat idején, piacra dobni? Aki a Persil-gyártó reklámkampányát követte, láthatta, hogy van „megoldás”: A göngyölegre nagyon zöld, ígértes számokat kell rányomtatni. »–50 % Plastik*« - áll pl. a Persil-Ultra-Konzentrat nevű szer flaskóján. Hogy ez csak a jóval nagyobb, 3,5 literes palackoz képest értendő, ezt csak az tudja meg, aki elolvassa a * csillagocskával jelölt apróbetűset. Téved, aki azt hiszi, hogy a szóban forgó flakon fele plasztik. A csillagocska egyébként a marketing-világ legfortélyosabb találmánya. Más csomagoláson ez a reklám áll: »100 % recycelbarem Plastik*« Ez ugyan jól hangzik, de nem azt jelenti, hogy a palack újrahasznosított műanyagból van, sem azt, hogy újrahasznosítják. Ez ui. a vevőtől függ, mit tesz a csomagolással. (Ha szelektál is, általában megy az égetőbe. A sokféle plasztik nem dolgozható föl, csak az egynemű ipari hulladék. RS).

Másik „fantasztikus” reklámfogás az ökocímke. A Persil-en ez egy zöld földgömb, két levelecské-vel; hozzá a felirat »Für eine saubere Welt« (egy tiszta világért). Ez egy környezetbarát termék védjegy lenne? Hiába keressük a hivatalos oldalakon. Végül a Henkel honlapján tudjuk meg, a „védjegy” a cég kreációja. Ez egy legális trükk, a zöld imázsért. Cégek saját védjegyet készítenek, hogy bizalomgerjesztőknek tűnjenek. A Henkel önmagát mossa tisztára.Nem minden saját gyártmányú pecsét okoz csalódottságot. A C&A tartóssági jele a fogyasztóvédők bizalmát élvezi. Németországban nincs törvényes szabályozása a védjegyeknek. Nincs olyan semleges intézet, amely ellenőrizné a szuggerált jó tulajdonságokat. A Henkel tudatában van zöld jele hiányosságai-nak. A Persil honlapja bemutatja a hivatalos védjegyeket(»Unsere Zertifikate«), „a mi tanúsítványaink” címmel. Látható a zöld A.I.S.E.-pecsét (tartós mosás és tisztítás), az EU környezetjele, az EU-Ecolabel és a Bundes-republik Kék Angyala. De hát akkor mért kell saját jelet kitalálni? Az oldalon megtalálhatjuk a választ: a Kék Angyalt csak egy Persil kapta meg, a legújabb. Az A.I.S.E.-t csak „némely” termék viseli, nem derül ki, melyik. Végül az EU-Ecolabel az áttekintésből hiányzik. Megnéztük az Ecolabel adatbankját, nem találtunk Persil-t. A konszern tévesen ezt használja reklámra? Rákérdeztünk. A válasz: a tanúsítvány nem egy termékre vonatkozik, hanem az egész Henkel-konszernre. „Ez kissé félreérthető.” - vallják be. Ha tehát nem kapunk zöld védjelet, csináljunk magunknak?

ZEIT, 6. 11. 2021

Greenwashing

 

KOMMENT

Ennél az ominózus cégnél magam is jártam Düsseldorf-ban, egy barátom ott dolgozott. Megalázó légkörről számolt be. Idehaza a Szelíd Energia Alapítványnál többször végeztünk mosópor-vizsgálatot. Már akkor észrevettük, hogy a magyar Persil nem ugyanaz, mint a német Persil. A német gyakorlat szerint, közzététel előtt, kikértük a gyártók véleményét. Rendkívül pökhendien vagy közönyösen viselkedtek, pedig ingyen kaptak egy vizsgálatot termékeik javítására. Fácit: A mosópor kitűnő találmány, mindegyik jó, súrolásra, mosogatásra is használható. (Kivéve néhány szlovákot, ami tele van konyhasóval). Ne adjunk érte 400 Ft-nál többet kilónként! (Pl. a Tesco-Springforce olcsó). A mosás nem a mosóportól függ, hanem attól, rögtön kezeljük-e a foltot és áztatunk-e eleget? (A gépet átforgatás után egy órára kapcsoljuk ki.) Mindig alap-mosóport vegyünk- ne color-t, ne folyékonyat. Az olcsó mosópor után, 4.-5. mosáskor jöhet egy márkás szer, de semmi más, amivel mossák az agyunkat. A mosógép csak kínozza a ruhát, a finom fehérneműt mossuk kézzel. Néha elég egy szellőztetés a szabadban. Sok ruha, sok mosás. Legyen kevés, de tetszetős ruhaneműnk. Ne zavarjuk a környezetet betűs pólókkal! A minta nélküli ruhák nyugalmat árasztanak. (Lásd: Szelíd Energia Füzetek 6, Mosógépek-Beszerzés, kezelés, javítás; Okoskonyha vagy okos háziasszony? Ökobetyár.bog.hu; Testápoló kislexikon.)

 

A JELEN ARROGANCIÁJA – Téves kép a középkorról – F. Quander/ZEIT/RózsaS

Mi, fölvilágosultak lenézzük az olyan korokat, mint a „sötét” középkor, amely a Földet laposnak hitte. A megvetés többet árul el magunkról, mint elődeinkről. Friederike Quander művészettörténész, újságíró.

Merkel a pergamon-oltár előtt gyerekvért iszik, földalatti városokban reptiloidok élnek, a vakcinával a Bundesregierung mikrochip-eket olt belénk, hogy gondolatainkat irányítsa. A konteó és a fake news az elmúlt két járvány-évében úgy burjánzott, mint még soha. Akik ilyenekben hisznek, azokat a társadalom tévelygő különcöknek, összeesküvés-elmélet-ideológusoknak tartja. Naivitásukat megdöbbenéssel fogadják, gyakran fáradt mosollyal saját fölvilágosultságuk biztos tudatában. Végülis a modern nyugati világ magát tudományos társadalomnak definiálja. A tapasztalat magától értetődő. Ezt legutóbb a kovidpolitika demonstrálta: politikusok és tudósok szorosan együttműködtek. Ám az egyre fölvilágosul-tabb és tudományosabb világba való előrehaladás nem történik mindig olyan céltudatosan, ahogy azt a modern ember hinni szeretné. Ami a tudatba beleivódott, azt nehéz onnan ismét kiszorítani. Az ember egy szokás-állat. Ha már a tudomány ellenkező eredményre jutott, ezeket inkább ignorálja, semmint, hogy átállítaná gondolkodását. Kiemelkedő példa erre a középkorról való képünk. A „sötét középkor” projekció-felületként szolgál sok modern, többnyire kusza elképzelésnek. Ilyen az a föltevés, hogy az egyház szította volna a tudományellenességet. Pedig épp a keresztény kolostorok voltak Európa első középkori tudományos központjai. A másik a boszorkányégetés, mely a XVI. században átnyúlt az újkorba csúcspontjaival. Végül él a mítosz, hogy az emberek a középkorban laposföld-hívők voltak. Ezt igazságként adják el mindenütt, főleg a popkultúrában, pl. a német Dark sorozatban és maga a ZEIT is (19/21), épp az emberi tévedések elkerüléséről szóló cikkében. A Föld gömb-mivolta már az ókorban ismeretes volt, ezt a középkorban sem tagadták. Nyílt tengerről látták a Föld görbületét, amikor a szárazföld magas hegycsúcsai jelentek meg először. Kr. e. a III. században Eratoszthenész kiszámolta a Föld kerületét, néhány km eltéréssel. A késői ókor és a középkor keresztény szerzői többsége is ezt vallotta, ám számukra kihívás volt a tényt összhangba hozni a Szentírással.

A Bibliában a golyó és a korong is előfordul. Augustinus hivatkozik az Ószövetségre (Az özönvíz elöntötte a Földet, Móz 7,10). Csak így volt lehetséges, hogy a víz az egész formát kitöltse, egy lapos Földnél csak a tetejét borította volna el. Az Ó-testamentum a világot egy épülettel, az eget egy sátorral hasonlítja össze („...ki az egeket kiterjeszti, mint egy kárpitot, és kifeszíti mint a sátort, lakásra.” Ézsaiás 40,22; Károli). Ebből fejlődik ki a kozmosz épülete, a Földközi tenger keleti partjain. Innét jöhetett a laposföld mítosza is. De mivel ezt görögül írták, a latin nyelvű Közép Európába nem jutott el. Ráadásul a görög szövegekben nem a korong-alak szerepel, hanem a négyszög. Akkor honnét jöhetett a palacsinta-Föld? Homérosznál találunk ilyen szigetet, óceánnal körülvéve.

Csakhogy ez nem kozmológiai értekezés, hanem költői mű. Nem képzelhetjük, hogy a jövő generációi a Netflix & Co. kreációit igaznak vélik majd. Akkoriban a „térképek” nem is voltak a mostanihoz hasonlók, inkább politikailag motivált világképek. Az ún. kerék-térképek a keresztény hitet szolgálták. Az ökumenét, a három akkor ismert világrészt, egy körbe zárták. Noé három fia öröksége: Ázsia, Európa, Afrika. Az orient itt felül volt, ebből ered az orientáció fogalma. Az állítólagos laposföldhöz a világ körszerű ábrázolása vezethetett. Ám ez téves értelmezés: A gömbalakot két kiterjedésben kellett ábrázolni és erre a legalkalmasabb a kör. Ehhez jön, hogy a leképezést négyzetre vagy téglalapra kellett rögzíteni. Mert a falon egy négyzet alakú térkép csüng, ezért senki sem gondolja, hogy a Föld négyszögletes. Tehát a „sötét” középkor naiv embereinek mítosza inkább a mi korlátoltságun-kat jelzi, amikor képtelenek vagyunk a régi ábrákat helyesen értelmezni. A kísérő szövegekből kiderül, hogy az emberek tudtak a gömb-alakról. Némely térképen megjelenik egy 4. kontinens is, a déli tengereken túl. Arról vitáztak, hogy a Föld túlsó oldala lakott-e vagy sem. Ezeket a csodanépeket számos regében egylábúaknak, kutyafejűeknek, kétneműnek képzelték. A XII. századi Lucidarius is gömbformáról beszél. A XIII. századi Sidrach egy almához hasonlítja a Földgolyót. Az akkori prédikációkban ez is előfordul: »dui erde ist rehte geschaffen also ein bal«, (A Föld jól meg van teremtve, olyan, mint egy labda). Tehát a valóság nemcsak a kolostorokban volt ismert, hanem a társadalom széles köreiben is. Az újkor XIX. százada befeketítette a középkort. A történelem-tudomány akkor még nagyon kezdetleges volt, még nem voltak meg a mai tudományos eszközök. A történész Washington Irving a hajós Kolumbusz életrajzában terjeszti a XVI. századi laposföld-mítoszt. Andrew Dickson White előadta, hogy Kolumbusz tengerészei attól féltek, lezuhannak a Föld pereméről.A középkor lebecsléséért nemcsak a XIX. sz. a felelős. Ez már a reneszánsszal elkezdődött. Giorgio Vasari minden saját kora előtti művészetet zavarosnak mondta (ital. Gotico). Csak a reneszánszban születik újjá az antik, állította, holott az ókori tudás az egész Európa középkorában mindvégig jelen volt. Ennek a marketing-gegnek máig fölülünk, pedig a tudomány már évtizedek óta a laposföld-témát lezárta. Az új német történelemkönyvek 2000-től még mindig ezt a mítoszt terjesztik (Lásd Roland Bernhard, történész-didaktikus.) Minél jobban lenyomjuk a középkort, annál haladottabbnak tüntetjük föl magun-kat. A tisztánlátást saját arroganciánk akadályozza.

 

ZEIT, 11. 11. 2021

Die Arroganz der Gegenwart

 

KOMMENT

A német Wikipedia „Finsteres Mittelalter-ja” teljesen alátámasztja a művészettörténészt. Sőt, részleteivel és adataival túl is tesz rajta. Árulkodó, hogy csak két nyelven: németül és rövidebben angolul. A fél világ félreismeri a középkort? (Kedvem lenne magyarul is kirakni, de a Wikipédia nem áll szóba velem.)RS

 

A PANDÉMIÁNAK VÉGE, HA AKARJUK – M. Ryan, WHO/ZEIT Hamburg/RózsaS

Az emberiség jobban ellenőrzés alatt tartja a vírust, mint gondolnánk. A WHO fő válságkezelője, Mike Ryan, mégis nehéz tél közeledtét látja Európában. A kormányok nem reagáltak elég gyorsan. A gazdag országok tartsák be vakcina-ígéreteit.

Mike Ryan(56) balesetsebész volt, de Irakban egy támadás érte kocsijukat, több csigolyája szétzúzódott. Népegészségügyre és infektológiára szakosodott. 1996 óta van a WHO-nál. Az ebola és a polio visszaszorításában dolgozott, 2019 óta a WHO exekutív-direktora.

ZEIT ONLINE: Dr. Ryan úr, a világ a 4. hullám kezdetén áll. Az esetszámok és az elhalálozások ismét növekednek, főleg Európában. Mitől?

Mike Ryan: Nincs kizárólagos magyarázat – országonként más. Főleg az Észak államai érintettek, ahol szezonális okok is közreműködnek - az emberek többet vannak helyiségekben. Az intézkedések is, mint a kontaktkorlátozások, különfélék. Egyes országok óvatosabbak. Európában terítették a védőoltást, de sokan nem élnek vele.

Z: Mennyire várható válsághelyzet?

R: Aggasztó, hogy él a hit, miszerint az egészségügyi rendszerek ugyanúgy teljesítenek, mint az első három hullámkor. A kórházi személyzet kimerült, sokan fölmondtak. Ma fele annyi beteg az intenzíven lebéníthatja a rendszert. Minden ország elemezze gyöngéit. Ez lehet az egészségügyi rendszer gazdasági mélypontja, az alacsony átoltottság, vagy lélegeztető-gép-hiány. Egy rendszer sem úszta meg károsodás nélkül. Fontos fölbecsülni, hogyan lehet megerősíteni. Végső esetben ismét szigorú korlátozások szükségeltetnek.

Z: Az embereknek elegük van a járványból?

Z: De mennyire! Két év megviselte őket, vissza akarnak menni az iskolákba, a munkára, újra stadionba, moziba. Ezt persze tudják a politikusok is és egyszerűen ismét mindent ki akarnak nyitni. Ne tegyék! Mindenütt vannak oltatlanok, a rizikócsoportokban is. Főleg a delta variánsnál nagy a probléma. Oltottak vihetik tovább, a veszélyezettekig. Ők súlyosan megbetegedhetnek és leterhelik az egészségügyet. Most ez történik Európában.

Z: Hála a tudománynak,a Sars-CoV-2-őt eléggé ismerjük. Tudjuk, hogyan terjed és hogyan fékezhető. Jó vakcináink vannak. Akkor mégis miért fordult ismét válságosra a helyzet?

R: Az elején azt gondoltam, azért nem tudjuk megfékezni a vírust, mert nem lesz hatékony ellenszer vagy az orvosok, ápolók kidőlnek. Ám egyszerű dolgokon múlott: A politikai vezetés hibázott. Rosszul kommunikált, nem nyerte el kellőképp az emberek bizalmát. Az egészségügy mégis világszerte tartotta magát. Hihetetlen, hogy az orvosok, ápolók, irodai dolgozók, segéderők mennyire kitettek magukért, dolgozva a kimerülésig. Ezért annyira keserű, hogy a politika csődöt mondott.

Z: Ön mondta, a gyorsaság fontosabb a perfekciónál. A gyors cselekvésen múlik, nem azon, hogy mindent tökéletesen csináljunk. A politikusok mégis lassúk voltak.

R: Egy ilyen krízis sokkot okoz. Mint egy autóbalesetnél: Nem tudod pontosan, mi történt veled, és hogy megtörtént. Ez lebénít. Ezért fontos begyakorolni az ilyen helyzeteket. Katonák, szanitécek, tűzoltók ezt teszik, hogy ne kelljen vész esetén vacilálni. Sok ország nem készült föl, ehelyett tagadták a veszélyt, elfordultak vagy reménykedtek, hogy nem lesz nagyon rossz. És persze jelentkeztek a populisták, a helyzetet kihasználva.

Z: Ez valóban mindenütt így történt?

R: Nem. Délkelet-Ázsiában már voltak tapasztalatok. Tudták, a tüdőfertőzés veszélyes és és sokkal jobban fölkészültek. Amikor a járvány elindult, csak egy gombot kellett megnyomniuk. Minden régióban voltak jobb és rosszabb járványkezelők. Nyilván mindenki követ el hibát. Gyorsan kell cselekedni és a hibából tanulni. Akik így tettek, jobban jártak.

Z: Némely országot szabályosan az út szélén hagytak. A szegény országok az össz-oltóanyag 0,4%-át kapták. Még az időseket és betegeket sem olthatták be. Európában fiatal, egészséges emberek kapnak vakcinát. Mi ment félre?

R: Egy oltóanyag akkor a leghatékonyabb, ha fair-módon szétosztják. Ekkor a rizikócsoportok kapnak először. Érthető, hogy a kormányok először saját polgáraikat védik. A kérdés: Ha saját sérülékeny polgárait beoltották, készek-e arra, hogy az összes ország ilyen lakosát is védjék – és csak utána a polgárok maradékát?

Z: Láthatóan nem. A WHO célját nem érte el: Minden ország 10%-át beoltani.

R: A gazdag országok úgy döntöttek, először saját felnőttjeit oltják be, aztán foglalkoznak a világgal. Most saját lakosai frissítő oltásai is fontosabbak, mint a szegény országok veszélyeztetett lakosai. Ha pedig ezen túl vannak, jöhetnek a gyerekek. 5-12 éveseket oltanak, nem az időseket a világ másik felén. Az isten szerelmére, mikor indul el végre a vita a vakcinák igazságos és leghatékonyabb fölhasználására? Ez egy tragédia.

Z: Nem az a probléma, hogy nincs elég vakcina? Vagy a szegényebb országok a logisztika miatt maradnak le?

R: Mindig azt hallom, a szegény országok kapacitás híján nem oltanak eléggé. Mi mást mérünk: A legtöbb ország az év végéig 40% átoltottságot érhet el. Sokan már most minden védőoltást föl tudnának használni, a szegény országok is. Segítségünkre a logisztikában kb. 20 állam szorul rá. Ezek a világ legszegényebbjei, krízisektől és fegyveres konfliktusoktól szenvednek. Ám az ENSz és az NGO ott igen erős és segítene az oltóanyag elosztásában. Nem ez a probléma, hanem az, hogy kevés vakcinát kapnak. Maguk nem képesek megrendelni, a Covax-ban reménykednek. Ennek van pénze, de kevés a vakcinája. A beígért mennyiségnek csak 15%-a érkezett meg. Ha egy ország oltáskampányt indít, biztosan tudnia kell, hogy lesz-e elég vakcinája. A szállító országok be kell, hogy váltsák ígéretüket. Fölmondhatják azokat a szerződéseket, melyek nyomán vakcina-fölösleg keletkezik. Ekkor a rászorult országok könnyebben jutnának hozzá. Ezenkívül a gazdag országok ajándékozhatnak vakcinát a Covax-nak és az ACT Acceleratornak is. (ACT: "Access to COVID-19 Tools", hozzáférés a kovidellenes szerekhez. A nemzetközi kooperáció célja, hogy lehetővé tegye a kovidtesztek, terápiák és vakcinák fejlesztését, gyártását és igazságos elosztását. 2020-ban alapította a WHO, Franciaország, az EU-Bizottság és Bill & Melinda Gates alapítványa. 2021 közepére 18 mrd $ gyűlt össze).

Z: Kit kellene fölhívnia, hogy a helyzet javuljon? Bill Gates-t? Angela Merkel-t?

Ryan: Németország adományozása a Covax részére abszolút példamutató. E mellett a kormány pénzeli a WHO riasztó rendszereket, egy épp most kezdte meg működését Berlinben. Ha egy állam egyáltalán fölismerte, mennyire fontos a health security, vagyis az akut egészségkockázatok elhárítása, akkor az Németország volt. Itt mind hiányolni fogjuk a kancellár asszony európai befolyását. Rendkívüli személyiség, sokat tett. Ám a problémát egyedül nem oldhatja meg. A G20 kötelessége, hogy energikusan föllépjen.

Z: A római csúcs nem sokat vitt előre az oltás terén.

R: Sajnos. Remélem, a következő hetek, különösen az USA-EU együttműködése előrehaladást hoz.

Z: A WHO-tól gyakran halljuk: Senki sincs biztonságban, míg mindenki biztonságban nincs. Ez úgy hangzik, mint egy kétségbeesett segélykiáltás.

R: A mondat úgy nemzeti, mint globális síkon érvényes. Van egy immunológiai és egy etikai szempont. Amíg a vírus egyes régiókban tovább kering, új variánsok alakulhatnak ki, melyek az oltásvédettséget részben átugorhatják és bennünket, itt, Nyugaton is elérhetnek. A másik aspektus etikai. Ha árvízkor valaki fuldoklik, engedem meghalni, mert én a parton biztonságban vagyok. De ha a vízszint emelkedik és engem is fenyeget, akkor csak remélhetem, hogy valaki megment. Így ki vállalja, hogy a szomszédot hagyja megfulladni? Mindkettő hozzáállás fontos, egyik testi épségünk szempontjából, másik kulturális, szociális és spirituális egészségünk szempontjából. Büszkeségre jogosít, ha valakit megmentünk.

Z: Merjünk egy pillantást vetni a jövőre. Hogyan szabadulhatunk meg a leggyorsabban ettől a pandémiától?

R: A pandémia véget ér, ha mindnyájan ezt akarjuk. Jobban ellenőrizzük, mint hinnénk. Az oltás egy központi építőelem. Jönnek további vakcinák, talán nazálisak is. Új és jobb terápiák, melyek a tünetek megjelenésekor elkezdhetők. Nem az oltás, a teszt vagy a gyógyszer egymaga vet véget a járványnak, hanem ezeknek kombinációja. Európa most egy nehéz télbe megy. Az emberek kénytelenek lesznek önmagukat védeni úgy, hogy maszkot viselnek, kerülik a tömeget, szellőztetnek, stb. Ezek már tavaly segítettek. Nem tökéletesek, de sok életet mentettek meg. Így vagy úgy, a vírus velünk marad. Mindig figyelnünk kell a variánsokra. Elméletileg állatok is megfertőződhetnek és onnan a vírus visszaugorhat emberre.

Z: A covid 19 után legalább jobban föl vagyunk készülve a következő pandémiára?

R: Vagy rosszabbul. Mind fáradtak vagyunk és kimerültek. Képzelje el, mi történne, ha most egy másik vírus is terjedni kezdene, pl. egy madárinfluenza-vírus. Nem lennénk készen rá. Az USA évente 2000 mrd $-t ad ki fegyverkezésre, de valójában az igazi ellenség mikroszkopikusan kicsiny. Szétzúzza gazdaságunkat, szociális életünket, széttépi egészségügyi rendszerünket és elragad sok szeretett embertársunkat. Mégis alig figyelünk a következő pandémia kivédésére.

Z: Ön úgy gondolja, ezen pandémia után semmi sem változik?

R: Az ember emlékezete kopik. Mindenki feledni akar, tovább tenni, amit eddig. Igazából nem a következő járványtól tartok, hanem a tespedtségtől. Ennek elébe akarunk menni. November végén egy rendkívüli WHO-konferenciát tartunk, egyetlen napirenddel: Hogyan reagáljon jobban a világközösség a következő pandémiára? Szó lesz szállítóláncokról, az egészségügyi személyzet védelméről, a technológiai transzferről és a megtévesztő informálásról is. Ez utóbbi egyike a legerősebb mérgeknek a pandémiában.

Z: Ön is fáradt, dr. Ryan?

R: Nem kevésbé, mint a többiek a WHO élvonalán. Itt ülök a genfi irodámban, csodálatos őszi délutánon, míg kollegáim Afganisztánban, Elefántcsontparton, Szomáliában az egészségügy javításán dolgoznak. Nemcsak a kovid ellen küzdenek, hanem a malária, kanyaró, meningitis ellen is. Naponta támadásoktól kell tartaniuk. Más ez a lakosoknál, akik nem voltak fölkészülve. Ők is óriási terhet viselnek. Apák és anyák, akik munkájukat hagyták ott, hogy a bezárt iskolák miatt gyerekükről otthon gondoskodjanak. Nem ritkán személyek és családok viselik a nagyobb terhet, a reflektorok mögött. Ők az igazi hősök.

ZEIT ONLINE, 15. 11. 2021

"Die Pandemie wird enden, wenn wir es wollen"

(Lásd még: Hogyan győzzük meg az oltáselleneseket? Ökobetyár.blog)

KOMMENT

avatarbildSokan eltaszítják maguktól, hogy ők is egyszer orvosi segítségre fognak szorulni. Ezt a „szektort” is kopni hagytuk, mint az oktatást, a klímát, az infrastruktúrát. Az új kormánynál nem látom jelét, hogy rámozdulnának.Alliance1979

A pandémiának vége lesz. Legkésőbb, ha mindenki megfertőződött. Ezt a történelem mutatja, pl. a pestisnél. Csak a halottak száma más. A kórházi személyzet hiánya kérdéseket vet föl. 4000 intenzív-ágyat elimináltak a járvány közepén, mert a személyzet fölmondott vagy ezek az ágyak csak papíron léteztek, a prémium végett? Kérdező

2020-ban a klinikákra öntötték a pénzt, csak a személyzetig nem jutott el. Hová lett? Az idősotthonok is drágák a bentlakóknak, de a személyzetnek nem csurog le. Azt mantrázzák a biztosítók, hogy a biztosítási járulékot meg kell emelni.

A pénzprobléma létezik, de nem a legfontosabb probléma. A kórházi személyzet testileg-lelkileg a végsőkig kimerült! Itt semmit nem használ bankjegyekkel integetni.

 

REND ÉS A FELESÉG – G. Goos – SPIEGEL Hamburg/RózsaS, német-sajtó figyelő

Hauke Goos, SPIEGEL-munkatárs, könyve a »Schöner schreiben« (Szebben írni), Adorno-tól a miatyánkig. Most a rendrakásról értekezik. „Évek óta rendet akarok rakni az életemben, nemrég majdnem sikerült.”

Néhány napja szembe jött velem egy szó, mely szépen tükrözi azt az őrületet, amelyben élünk. A bankom honlapján állt, hogy büntető-kamatokat követel, amiért vigyáz a pénzünkre. (Közben ő dézsmálja. RS). De mivel nem akarja kimondani, »Strafzinsen«, elnevezte »Verwahrentgelt«-nek (őrizetdíj). Clever! A büntetést szolgálattá varázsolja és a követelést (Zumutung) egy szükségességgé. A szót fölírtam egy cetlire és letettem a komódra a hálószobában. Ott már volt más papír is: elkezdett adóbevallás, büntetés-határozat, fölbontatlan levél a biztosítótól. Ez a »Verwahrentgelt« még jól jöhet valamire, egy kommentár, egy glossza lehet belőle.Mert természetesen nekem van egy rend-rendszerem. Cetlik a cetlikre, fölnyitatlan levelek a fölnyitatlan levelekre, nyűgös cuccok a nyűgös cuccokra. A probléma, hogy nálunk a házban nem csak nekem van egy rend-rendszerem. Bár én vagyok az egyetlen, aki a rendszeremben fölismeri a rendszert. A feleségem pl. a papír-stószaimat félelmetes rendetlenségnek látja. Az ő rendszere, hogy egyáltalán nem kell rakásokat rakni. Amit el kell intézni, el lesz intézve, ami elintéződött, az megy a szemétre. Néha a rendszerek egymásba ütköznek. „Nem tudnál rendet teremteni ezen az asztalon a sok papírral?” „Már megtörtént!” Csakhogy az őrizetdíj-cédula hirtelen eltűnt. Megkérdeztem, látta-e? Tudtam persze, hogy eltakarította, mint rendesen. Nem, hogy a komódon, az egész házban nem tűr meg cetliket. De hova tehette? Néha bevágja az egész gyűjteményt egy fiókba, így az elvét betarthatja, úgy hiszi. A rendetlenség többé nem látható.

 

Nehéz eset, főleg számomra. Két rend-szisztéma nem ad automatikusan kétszer annyi rendet. Épp ellenkezőleg. Már évek óta van egy kis rovatom a SPIEGEL.de-n. »Schöner schreiben« címszó alatt rövid fejezeteket idézek kedvenc könyveimből és megindoklom, miért tetszenek. Eleganciáról és tömörségről van szó. Egy gondolat kifejezéséről, nyelvi szépségről. Hogy az áttekinthetőséget megőrizzem, stószokat építek. Egyik ilyen rakás olyan könyvekből van, amelyeket még olvasni akarok, mert értékes lelőhely lehet. Másik kupacba vannak a már elolvasott könyvek, de még hadd maradjanak. Aztán itt vannak a könyvek, amiket olvashatnék, ha nem olvasnék előbb mást. Mindez valójában roppant egyszerű.

Mivel néha fölbukok a könyvkupacokban, egy további rendszert dolgozam ki. Néhány könyvet pár centire kihúzok, másokba olvasójegyet teszek vagy keresztbe fordítom. Ez egy alrendszer. Helytakarékos és nem föltűnő. Büszke voltam rá. „Nem tudnád legalább ezeket a könyveket elrámolni?” Fölötlött egy kutatás, amely azt vizsgálja, melyik jobb: Ha a partnerek hasonlóak vagy ha különböznek. Eredmény: Minél hasonlóbbak a fontos dolgokban, annál tovább maradnak együtt.A rendszeretet alap. Csak épp különböző módon. Volt egy ötletem, hogyan fésülhetném egybe a két rendszert. Lentről, az alagsorból egy polcról fölcipeltem a padlásra egy csomó könyvet és rögtön lett szabad hely az olvasandó könyveimnek anélkül, hogy rendetlen-ség keletkezett volna. Ez egy win-win helyzet, gondoltam. Ám estére: „Hová tűntek a könyve-im?” Vissza kellett cipelnem és az enyémeit föl. Ahogy ott bóklászom a padláson, egyszerre föltűnik néhány nyitott kartondoboz. Benne könyvek, könyvlapok, cédulák minden színben, dossziék. Beleástam és lapoztam, mint egy régész, aki régi korok leleteit tárja föl. Kissé meg is hatódtam. Ez az egyetlen hely a házban, ahol az én rend-elvem érvényesült.

SPIEGEL, 13. 11. 2021

Aufräumen: Wie ich seit Jahren versuche, Ordnung in mein Leben zu bringen...

KOMMENT

Az én családomnál dettó. A szobám a munkahelyem. A sok huzal, csavar, szerszám mind kéznél van, ha valamit akarok építeni, javítani. A feleségemnek mindez csak kidobandó kacat, ha „rendet rak”, napokig semmit sem találok meg. A bankok fantáziája végtelen. Bankomnál a sarcolások a következő címeket kapták: Terhelés-átvezetés, fedezet, zárási díj, keretfeltöltés, stb. Részt vesznek a civilek vegzálásában is, de büszke vagyok, hogy már kétszer nyertem. Fizesse vissza a 400 000 eFt-ot! („Nem számozta meg a hátoldalt”-szerű indokkal, a Szelíd Energia Füzetek nyomtatásánál). A bank nem volt hajlandó törölni az üres számlát, tovább terhelte, aztán -20 eFt-nál föladta. Ezután persze listára kerültünk, de annyi mindent lehet csinálni pénz nélkül!RS

 

KÖNYVET ÍRNI BŰN – Ment-e a világ elébb? - RózsaS Már Vörösmarty is megsejtett valamit, 1844-ben. (Gondolatok a könyvtárban).

Fekete rovátkák fehér alapon; könyvet írni bűn; az értelmiségi munka megvetendő; ne vegyünk könyveket – vegye meg a könyvtár!

„Az írás a nyambikvaráknál is megjelent. Nem arra kellett nekik, hogy megismerjenek, megjegyezzenek vagy megértsenek valamit, hanem hogy mások kárára növeljék az egyén – vagy egy tevékenység – dicsfényét és tekintélyét. Furcsa dolog az írás. Az emberiség történetének egyik legtalálékonyabb szakasza az újabb kőkorszak: ekkor kezdődik a földművelés, az állatok megszelídítése és sok más eljárás, pedig még akkor ismeretlen volt az írás. Az egyiptomi-ak vagy a sumérok építészete nem állt magasabban egyes amerikaiak alkotásainál, akik felfedezésük idején még nem ismerték az írást. Egy görög vagy egy római állampolgár és egy XVIII. századi európai polgár életmódja közt nem volt nagy különbség. Nyugat történelmi civilizációi az írás ismeretében is sokáig pangtak. Egyiptomtól Kínáig az írás mintha már akkor kedvezne az emberek kizsákmányolásának, mielőtt még szellemi világosságot gyújtana. Ez a kizsákmányolás dolgozók ezreinek tömörítését tette lehetővé, hogy aztán elcsigázó munkára kényszerítse őket.” (Szomorú trópusok, C. Lévi-Strauss).„Az angolok megtanultak írni és mire mentek vele?” (Bennszülött törzsfőnök)-Hát kirabolták a fél világot!-Mennyi papír! - mondta kölni barátom, amikor belépett a szobámba. Akkor még tisztelegtem a 3000 példányos magánkönyvtárak előtt.Fönnmaradt egy fotó 1913-ból, a berlini Kaiser-Wilhelm-Institut könyvtáráról: Beckmann, Willstätter, Hahn, Meitner – Nobel-díjasok egy helyiségben! Olvasgatnak, beszélgetnek. Ekkor voltak tudósok utoljára együtt egy könyvtárban – ilyen sem lesz még egyszer! A közkönyvtár fő ereje nem is a könyv, hanem a „Begegnung” – a találkozás és az eszmecsere. Millió magánkönyvtárban gyártja a szingli-„szerző” a könyveket. Csak Mo.-on évi 10 000 könyv jelenik meg. Tényleg sok papír – mennyi kerül zúzdába? Nemrég egy író-társaságban voltam, a sztár-szerző vállat vonva vallotta be, 5 000 remittendáját zúzták be.A digitalizálás csökkentette a papírfogyasztást? Emelte! Az internet, a közlés megkönnyítése, a magánkiadások révén még több papír fogy. Ebben a könyv-özönben a jó írások elvesznek. Megvenni, belelapozni, félretenni – aki így tesz, nem olvasó, hanem fogyasztó! Én is találok a polcaimon „fölvágatlan” példányt. Németh László szerint 1500 könyvet olvashatunk el egy élet alatt. De hát ennyit már rég megírtak, dobjuk ki a klasszikusokat? A jó könyv, amit „ronggyá” olvasunk. A mai „könyveknek” a szaguk, tapintásuk is más – több bennük a műanyag, mint a papír. Egyszeri olvasás után szét is esnek: „eldobható” könyvek, nagyon nagy ökológiai lábnyommal. Nemcsak fizikailag esnek szét, hanem tartalmilag is: megjelenésük után már pár héttel elvesztik aktualitásukat!A kézikönyveken felül ne legyen több könyvünk, mint amennyi alapgyógyszert a WHO ajánl: 300!RS PS

Letettem könyvek átültetéséről, de akinek tetszik, letöltheti az „ökobetyár”-ról:

-Precht: Vadászok, pásztorok, kritikusok;

-Flassbeck: Meghiúsult globalizálás;

-Adler/Sch.: Green New Deal /11 társadalommodell/;

-Hermann: Út az atomkorszakba;

-Nürnberger: Egy rebellis szerzetes, egy kiugrott apáca és a világ legnagyobb sikerkönyve.

www.okobetyar.blog.hu

 

Tisztelt Ötlet-iroda!!

Kérjük, állítsanak minden irodába egy PEDÁLOS GENERÁTORt!Ha eleget görnyedtek a képernyő előtt, pattanjanak rá a PEDGEN-re és tekerjék egy kicsit!Az egykerekes, pedálos generátor („pedgen”) egyszerű, emberi erővel működő áramtermelő, de egyben egy alapgép, sokoldalú fölhasználással.Egy nagy farost-korongra rácsavarozott pedálból áll, amivel egy DC motort hajtunk meg. Ez ilyenkor áramot ad le. Bárki kipróbálhatja, telefonját föltöltheti a Cyclo-ban.

youtube: PEDAL GENERATOR BUDAPEST ROZSA Várjuk a CYCLO-ban, Bertalan u. 26

JOGSZÖVEG ÉRTELMEZŐ TANÁCSADÓ: Sok polgár meg sem érti, ha egy hivatalos levelet kap. Legyen valaki, aki „lefordítja magyarra”. Pl. a nagy XI. ker. beállíthatna erre egy jogászt.

Tisztelettel: CYCLONOMIARózsaS

vils@freemail.huwww.okobetyar.blog.hu

 

HOGYAN GYŐZZÜK MEG AZ OLTÁSELLENESEKET? - ZEIT online

A kérdés sokakban fölmerül. Egyre dühösebbek az oltásban kételkedőkre. Sokan tétováznak: Beoltassam magam vagy sem? Néhány oltatlannak rossz érzése van. Íme néhány érv a leggyakoribb fenntartások esetén.

 

1. „Sok beoltott mégis megfertőződött – ez nem épp oltásösztönző.”

2. „Az én immunrendszerem elég erős.”

3. „Semmit sem tudunk az oltás kései mellékhatásairól.”

4. „Ez az új mRNS vakcina nekem gyanús. Ki tudja, mit művel a testemben.”

5. „Az oltás nemcsak, hogy zavarja a ciklusom, de meddővé is tehet.”

6. „Vannak, akik az oltás után meghaltak.”

    

   1. „Sok beoltott mégis megfertőződött – ez nem épp oltásösztönző.”

A fertőzöttek megugró száma miatt ezt gondolhatnánk. Ez azonban várható volt: A vakcina védőhatása egy idő után gyöngül, pl. a Pfizer 5 hónap után már csak 50%-ban véd. Ám még így is megvéd attól, hogy kórházba, intenzívre kerüljünk. Oda csak az oltatlanok jutnak. Aki oltakozik, tesz valamit magáért és a többiekért is. Az erősen fertőzött Szászországban az oltatlanok vagy félig beoltottak heti esetszáma 1700-ra ugrott, az oltottaké 60 alatt van. Mindez egyértelműen az oltás mellett szól.

2. „Az én immunrendszerem elég erős.”

Ebben nem bízhatunk, bármennyire is sportosak vagyunk. Egy új vírus kering köztünk, amelyről nem tudjuk pontosan, milyen kárt tesz a szervezetünkben. Lehetőségünk van immunrendszerünket erősíteni vakcinákkal. Ezek növelik ellenálló képességünket egy olyan vírus ellen, mellyel az ember még nem találkozott. Ezért ver le a lábáról ilyen sok embert, fiatalt és egészségeset egyaránt. Lehet, hogy Önnél egy súlyos fertőzés kockázata kicsi, de nem nulla. A betegség évek múltán is szenvedést okozhat. Az oltás mellékhatásai rendkívül ritkák. Mért ne védekeznénk egy olyan betegség ellen, amely az intenzív-osztályra juttathat bennünket?

3. „Semmit sem tudunk az oltás kései mellékhatásairól.”

De igen! A legfontosabbakat tudjuk. Eddig még egy védőoltásnál sem észleltek kései mellékhatásokat - legyen az kanyaró, mumpsz, rubeola. Valamennyit igen, de azok rendkívül ritkák. Itt zavar egy félreértés: Ezek nem hosszú távú hatások, hanem csak akkor tűntek föl, miután tömegeket oltottak be. Kovid ellen eddig 7 mrd vakcinát oltottak el, 3 mrd ember teljesen be van oltva. Ekkora számnál nagyon sokaknál jelentkezett volna mellékhatás, ha volna. Nagyon ritka esetek mégis történtek, szívizomgyulladás fiataloknál és agyi vénatrombózis főleg fiatal nőknél.

4. „Ez az új mRNS vakcina nekem gyanús. Ki tudja, mit művel a testemben.”

Ez a technológia egyáltalán nem új, már évek óta alkalmazzák a rák ellen. Az mRNS nem támadja meg az örökítő anyagot, mint sokan hiszik. Nagy előnnyel bír: 100%-ban tisztán állítható elő. (Sok gyógyszer melléktermékeket is tartalmaz. RS). Egyes szakértők más oltásanyagot „levesnek” neveznek, bár ezeket már évek óta használják és teljesen biztonságosak. A tisztaság a garancia, hogy a szer csak egyetlen feladatot hajt végre: Eléri, hogy a sejtek egy olyan fehérjét építsenek be köpenyükbe, mely a covid19-re jellemző. Ekkor az immunrendszerünk aktiválódik, fölismeri az ellenséget és likvidálhatja. És ezt teszi valamikor azokkal a sejtekkel is, melyek mRNS-t tartalmaznak és külsőleg a koronavírushoz hasonlítanak – ha előbb már a sejt maga nem bontotta le az mRNS-t.

5. „Az oltás nemcsak, hogy zavarja a ciklusom, de meddővé is tehet.”

Valóban a ciklus egy ideig szabálytalanná válhat. Ez más fertőzéseknél is megtörténhet. Ha aktiváljuk az immunrendszert, ez a testre stresszként hat. Ilyenkor a havi vérzés késik vagy elmaradhat – idővel azonban normalizálódik. Terméketlenségről eddig az oltással kapcsolatban semmi jelentés nem ismert.

6. „Vannak, akik az oltás után meghaltak.”

Németországban naponta kb. 2500 ember hal meg, közöttük 800, aki 80 éven is túl van. Így nyilvánvaló, hogy közöttük vannak beoltottak is. A Paul-Ehrlich-Institut (PEI) szeptember végéig 1800 ilyen esetet regisztrált. Ekkor kérdezhető: Az oltás volt a halál oka? A válasz egyszerű, ha valaki 5 nappal a vakcina-fölvétel után hal meg. Nehezebb az eset, ha később és a halál oka tisztázatlan. Hogy a halál az oltás után következett be, puszta véletlen? Ezt tisztázni körülményes és hosszadalmas vizsgálatokat igényel (statisztikai és jogorvosi kutatásokat). /Ami leköti a munkaerőt. RS/. A PEI-től tudható, hogy 50 millió ember közül 50 halt meg az oltástól, ez 0,0001%. (??? Akkor se mondjuk, ha ez így volna! RS). /Itt az első változatban becsúszott egy számítási hiba, de kijavítottuk./

ZEIT, 18. 11. 2021

Wie überzeugt man Impfunwillige?

 

KOMMENT

 

Kedves ZEIT!

Köszönjük, hogy foglalkozol az oltás melletti érveléssel, de ezen a cikken még dolgozhattál volna! Kimaradt:

„Az oltással chip-et nyomnak belénk!”„Ne korlátozzák a szabadságom!” Több szintű érvelés kell, attól függően, kihez szólunk. Az első szint lehet az Orbán-féle: „Ha nem oltatod be magad, meghalsz.”A fenti nyilván akadémiai publikum-nak szólna, de nekünk is túl „tudományos” és lábon lőjük magunkat, ha így győzködnénk az oltástagadókat. A laposföld-hívőknél sem ajánlatos direkt szembe menni, hanem egy olyan példát hozni föl, amely a társunknak is abszurd. (Ha a Föld lapos, mért nem folyik le róla a tenger?).Ne mondjunk magunknak ellent! („Testünk nem-ismerete” - „Sokat tudunk”.)

Iskolázottaknak finom részleteket megmagyaráz-hatunk, de talán náluk sem tanácsos a sok igazság: „Az mRNS beépül sejtjeinkbe, majd lebomlik.” „Szívizom-gyulladás, trombózis.” Az meg aztán végképp vérfagyasztó, hogy „50 millió ember közül 50 b e l e h a l t az oltásba”! Gondoljunk a lottózó tömegekre, akik bíznak a 0,0001% szerencsében!

*Szabadság-korlátozás? Ezen az alapon engedélyezhetnénk a pedofíliát vagy a másokra lövöldözést!

*Képzeljük el, ha nem lenne vakcina? Hányan fulladnának meg?

*Milyen érzés, ha megfertőzünk másokat? Egy kislány Mo.-on hazavitte a vírust az iskolából és édesanyja belehalt. Ha nem oltatja be magát, menjen el remetének!

*Ha beül egy autóba, nem fél? Idén 500-an haltak meg az utakon, sokan kerültek kerekes-székbe, ezrek sérültek meg.

*Ha fél az oltástól, orvoshoz se menjen, ne is szedjen be semmiféle pirulát!

*Attól fél, hogy chip-pel irányítanak bennünket? Irányítanak, de nem chip-pel. Minden médiából dől az agymosás. Akkor ne nézzen reklámot, ne hallgasson híreket se – különösen bizonyos frekvenciákon!

 

Sokkal jobb, sőt, kitűnő a ZEIT „Erklärvideo”-ja (ZEIT online, 2021. nov. 21):

 

A VÍRUSRÓL ÉS A FÉLIGAZSÁGOKRÓL

A himlőt, a kanyarót, a gyermekbénulást vakcinákkal sikerült teljesen kiirtani. A kovidot is le fogjuk győzni, ám ez többek között az oltáshajlandóságtól is függ. Ez sajnos 80%-ról 50%-ra esett vissza Németországban. Ebben a videóban az oltás-fáradtságról és a féligazságokról lesz szó, melyek az embereket elbizonytalanítják.

 

1. „A védőoltásokkal a gyógyszergyárak nyerészkednek.”

Az USA össz-gyógyszer-nyereségének csupán a 2,5%-a ered a vakcinákból. Sokan föl is hagytak a fejlesztéssel, mert 5-10 évig is eltarthat és igen költséges.

 

2. „Akkor mégis hogy volt lehetséges a kovidra ilyen gyorsan védőoltásokat kidolgozni?”

Most minden kutató együttműködött. Az mRNS-en már 50 éve folyik a kutatás. Az eljárást 2018-ban engedélyezték, mert ez alapvetően fölgyorsítja a vakcinák kifejlesztését. Hogy a hatást és a biztonságot teszteljék, ahhoz sok fertőzött kell – ezt a kovid meghozta. A fejlesztésnél több szakaszt sikerült egyidejűleg elvégezni és sok pénz is jött. Az oltóanyag hírekor magas volt a német oltáshajlandóság, de a mellékhatások hírére visszaesett.

 

3. „Ha a vakcinák ilyen biztonságosak, honnét a sok oltásreakció?”

Az oltásreakció, mint a fáradtság, hidegrázás - normális. Ez nem a betegség jele. Ez jó jel, ilyenkor kezd a test egy védelmet fölépíteni. Minden vakcina a szervezetnek egy építési utasítást ad, a vírus részeinek fölépítésére.

Az mRNS nem éri el a sejtmagot, ahol a DNS örökítő anyag van – így azt nem is változtathatja meg. Gyakori az oltásreakció 100 közül egynél, ritka 100 000 : 1, nagyon ritka 1 000 000 : 1 arányban. 2021 márciusában az AstraZeneca kétségeket okozott.

 

4. „Mégis miért engedélyeznek ritka mellékhatásokat okozó vakcinákat?”

Az engedélyezés előtt ezt nem észlelhették, mert még kevesen kaptak ilyen oltást. Ha a tesztelést elhúzzák, közben sokan meghalnak a fertőzésben. A 40 éven felülieknél az elhalálozás kockázata sokkal nagyobb, mint a ritka mellékhatások föllépése. A kovid megállításához 85%-os átoltottság kell.

 

5. „Oltás nélkül is ellenáll a szervezetünk?”

A járvány első évében Németországban 75 000 ember halt meg a vírustól. Az oltások 2021 márciusáig 150 000 életet mentettek meg.

ZEIT online, 21. 11. 2021

Erklärvideo

 

AZ EZREDFORDULÓSOK ÖNGYŰLÖLETE – F. Eichel, ZEIT Hamburg/RózsaS, német-sajtó figyelőErősen divatban a politikai aktivizmus, rossz lelkiismerettől ösztönözve. Mit mond erről az ezredfordulósok tudata? Mi rejlik az erkölcsi kitörés mögött? A szerző, Florian Eichel (24), hospitáns a ZEIT-nél.Freud ma csalódott lenne. Még soha nem ömlött ki ennyi szabadság egy társadalomban, mint most a nyugati világban. Mégis, az »Unbehagen in der Kultur« (kulturális rosszközérzet), melyet Freud az ösztönök indulatára vezetett vissza, nem, hogy csökkent volna – inkább nőtt. Főleg az ezredfordulósok – az én generációm – gabalyodik bele saját rossz lelkiismerete viharaiba. Vádolják önmagukat saját történetük, a hiányos szociális igazság, a kirabolt és melegedő bolygó miatt. De legtöbben azért szégyellik magukat, hogy ennek ellenére, milyen jól megy nekik. Történelmileg a legjólétibb, legszabadabb, legigazságosabb világban szeretünk élni. Ám etikailag ezek a vívmányok egyre semmisebbnek tűnnek. Komfortunkat egyre becstelenebbnek érezzük. A jólét, mint egy rágógumi, tapad morális kitörésünk talpjához. Az önútálat, valaha a Fin de Siècle szimbolisták distinkciós ismérve, mára egy generációs érzéssé vált. Ez az új hiányos önészlelés meglep. Sokáig az ember a szilaj temészet alávetettjének érezte magát. Hogyan fejlődhetett ki egészséges önértékelés, ha az ember a természet kénye-kedvének ki volt szolgáltatva? A természet leigázásának projektje együtt járt az ember ön-fölhatalmazásával. Megérkeztünk az antropocénba.Nyilván természeti katasztrófákban még sokan halnak meg, ám az ember hatása a környezetre nagyobb, mint viszont. A fölényes természet-feletti uralom ütközik nyomorúságos önképünkkel. Ez a skizofrénia főleg a saját kihalásunk kéjes megigézésében mutatkozik meg. Száz éve kezdődött a katasztrófafilmek és -könyvek népszerűsége. Ma a posztapokaliptikus világot művészileg ábrázolják. Az apokaliptikus fantázia reálpolitikai prognózisokban burjánzik. Ezt mutatja sok kovid-kommentelő retorikája. „A járvány a leigázott természet bosszúja, a bolygó parazitája az ember.” A klímánál ugyanez. Ostorozó ductus-szal apokaliptikus szcenáriókat kreálnak, a szennyező ember büntetésére. (Untergang-szcenárió, Ökobetyár, RS). Az erősebb klímavédelem követelése helyes. Az ismétlési kényszer, melyekkel ezeket az untergang-szcenáriókat megigézik, elárulja, hogy közben titokban élveznek. (Ahogy Te, Flórikám, ilyen kacifántos szövegeknél? RS). Csak az apokalipszis lehet veszélyes számunkra, ezért annál inkább festik előszeretettel az ördögöt a falra. Ez törzsökös hiszti, mely burjánzik és saját biztonságuk bizonyosságába van mélyen beleágyazva – mint a skydancer a használt-autó-kereskedőnél. (??) A Fridays for Future korunk Werther-je - csak nem egyéni, hanem kollektív pusztulással van fabulázva. Fontosabb: Míg Werther öngyilkossága a megszabadulást jelentette, a kovid- és a klímahalál, mint rászolgált büntetés ér el bennünket. Ahol büntetnek, ott bűntény sejthető. Ám milyen bűntény lehet annyira gonosz, hogy saját emberségünk riad meg tőle? A válasz a technikai haladás egy paradoxonjában keresendő. Minél nagyobbak a természeturalom eszközei, annál jobban távolodik a globális jólét elérése. A világ előállított javai elegendőek lennének minden ember jóléte biztosítására. A kollektív, számtalan szabadalomban található know-how közkincsé tétele minden globális logisztikai problémát megoldana. Ha csak néhányan visszafognák magukat mindenki jólétéért, a világ édenkertté válhatna. Eljutottunk az elő-elíziumi korba. A theodicaea kérdése, hogy tűrhet meg egy mindenható isten egy igazságtalan világot, most már mi felénk, emberek felé irányul. Tehát már toporgunk az utópia küszöbén? Soha egy ilyen „miért” nem kínzott annyira egy generációt, mint a mait. Ezt a kérdést ilyen átfogóan nem tehettük föl. Annál inkább keressük a választ erre a korszakos kérdésre. Semmilyen koherens bűntett nem okozta ezt a globális igazságtalanságot, nem volt terv mindenki boldogsága ellen. A nyugati világ egyszerűen azért nem osztja meg gazdagságát, mert senki sem hajlandó kényelmé-ről lemondani. Ez nem bűn, hanem közönséges, természetes emberi önérdek. Épp ezen indoklás nyilvánvaló banalitása a mi mély rossz közérzetünk oka. Ezért értelmezzük át ezt a komplex elosztási kérdést egy monokauzális vádkérdéssé. Az én generációm a 68-asok fantomfájdalmaitól szenved. Csak a lustaság és az önérdek akadályozza meg a világ utópista átalakítását. Hogyan lázadjunk ez ellen?Nos, csak úgy, hogy magával az emberséggel vesszük föl a harcot. A gonosz ideája lassan kitiltódik a köztudatból, a csábító ördög képe elhalványul. Visszamarad a kétszer elvarázsolt ember, aki sem jó, sem rossz nem tud lenni. Még kegyetlenebb, hogy az önérdek nemcsak az igazságtalan elosztás oka, hanem legelőször is minden jólét alapja. A társadalmi haladás sosem volt egy morális vállalkozás, mindig a pragmatizmus jelét viselte. Királyok jótékonykodtak, hogy a népet kezességre hangolják, iskolák nyíltak, hogy szakmunkásokat képezzenek ki, kórházak épültek, mert meggyógyítani könnyebb egy embert, mint alattvalóvá tenni.A nyugati – főképp az európai - hiperkapitalizmust nem haladtuk meg, mert szembejött volna az erkölcsi kurázsi. Helyette a szociális piacgazdaság volt az út, a szocialista forradalmat megelőzendő. A fölvilágosodás azért működik, mert az önérdekre és nem az egyén integritására épít. A klímabarát politika és a szocialista kezdeményezés kapcsolata saját jólétünk tudattalan megvetéséből táplálkozik – megterhelve a profán önérdek zálogával. Az olyan lózungok, mint a »Capitalism kills«, a populista álom a »Systemwechsel«-ről ott virít diszkendőként zakónk felső zsebében, de igazából nem merjük előhúzni, csupán csinos tiltakozó és moralizáló szövegekkel csicsázzuk. (Ez a mondat mutatja! RS). Nem bújunk ópiumbarlangokba, mint a századforduló szimbolistái, hogy enyhítsük fájdalmunkat. Önfeledten utcára vonulunk, hogy a proteszt bódító hatásával nyugtassuk magunkat. (Ezért nem szerettem soha tüntetni, kivéve a fúziós reaktor ellenit, Kalkar-ban, 1982-ben. RS).

Csak az undor marad vissza, a nemzedék iszonya attól, hogy az ember nem tud sem jó, sem rossz lenni, hanem egoista, flegma és tulajdonvédő magatartást választ. Még jobban visszataszít, hogy az ember ezzel előbbre jut. A világtörténelem folyamán ezzel az ember mindig jól járt, az elért jólétet sikerült mindig pozitív teljesítményként elkönyvelni. A következő válságot is csupán mint a túlélés pragmatikus projektjét látja és nem, mint egy nagy, etikus herkulesi föladatot, amikor az önzetlenség és a lemondás eszközeit veti be. Freud szerint kulturális ösztönelnyomás kifelé agresszióban nyilvánul meg. Diagnózisa nyomán következett a hippimozgalom megfordított »Make love, not war« lózungja. Az új önutálat ezt a helyzetet megfordítja. A belső agressziót csak külső ösztön és fogyasztás-elnyomással lehet legyőzni. Tilalom és büntetés az új élvezet-elv. Időközben az emberiség szert tett jó eszközökre az utópiához – de csupán a rejtett önérdeken bukik el. Ezért annyira elönt a szégyen, hogy meghasonulásunk az önmegsemmisítést, mint erkölcsi jelenséget ébreszti föl. (Flórikám! Inkább dönts le egy fityók magyar pálinkát és táncolj el egy magyar legényest! RS).

ZEIT, 18. 11. 2021

Millennials, Generation Selbsthass

Lásd még: y-generáció, Origo; ökobetyár-blog.

KOMMENT

Nevettem, sírtam – sem jó, sem rossz nem tudtam lenni. „Az értelmiségi munka megvetendő”; fekete rovátkák, fehér alapon - mondja az Ökokiskáté. Milyen utcába, könyvtárba, tévedett be ez az okos gyerek? A faültetéstől is undorodik? Agyára ment a sok olvasás? Űzd el a természetet, vágtatva jön vissza. Így járunk mi, neurotikus nagyvárosiak. Még a visszaváltós üveget sem visszük vissza.RS

 

A LEGESÉLYESEBB TÚLÉLŐ KAP ÁGYAT – E. Bodendieck – ZEIT Hamburg/RózsaS, német-sajtó figyelőSzászország (Sachsen) már hetek óta a legfertőzöttebb, a heti csúszóátlag 1000. (Német átlag 400 és növekvő). 2000 van kórházban, 450 intenzíven. A klinikák túlterheltek, pár nap és ágyhiány fenyeget – akkor az orvosok triázs szerint döntenek. Erik Bodendieck (54), palliatív medikus, a szász orvosi kamara elnöke.

ZEIT ONLINE: Bodendieck úr, mennyire drámai a helyzet?

Erik Bodendieck: Kollégák jelezték, hogy a triázs-helyzet már a hétvégén beállhat (nov.27-én). Vagyis: Ha 2-3 beteg vár egy lélegeztetőgépre és csak egy ágy szabad, az orvosoknak kell dönteni. Az kerül gépre, akinek a legjobb a túlélési esélye. Az intenzíven van a legtöbb személyzetre szükség. Ágy és gép van elég – ápolók hiányoznak.

Z: Szászországban már a múlt télen hasonló volt a helyzet. Most, novemberben, még rosszabb?

B: Minden erőnkkel el akarjuk a triázst kerülni. Betegeket korlátlanul máshová küldeni nem lehet. Az országra egy átlót húzhatunk, délnyugatról északkeletig. Ettől keletre nagy a fertőzöttség. Ha mindenkit átdobunk, akkor ott lesz nagy a telítettség. Most még néhányat átküldhetünk, ha kibírják a több száz km szállítást.

Z: Ön hogy viseli a helyzetet?

B: Nem jól. Kutatások mutatják, aki végig csinált egy triázst, elhagyja a szakmát. Tegyük világossá: Triázsnál nemcsak corona-betegekről döntünk – minden más súlyos esetről is. Ha behoznak egy szívinfarktusost vagy egy politraumást – az hátra marad. Vannak más téren is ilyen helyzetek, amikor le kell mondani a szolidaritásról (Égő házból kit hozzunk ki először? RS).

Z: Hogyan döntik el, kinek nagyobb a túlélési esélye?

B: A Deutsche Gesellschaft für Intensivmedizin erre javaslatokat tett, ehhez igazodunk. Ez tisztán orvosi kérdés, a legjobb tudásunk és lelkiismeretünk szerint. Ez jogilag is fedett. A kisebb esélyűek palliatív (tüneti) kezelést kapnak. Az orvos nem emelheti ki a kovidosokat. Az oltatlanok túlélés-prognózisa jelentősen rosszabb.

Z: Ön már élt át ilyen helyzetet?

B: Nem, de mint rezidens, vannak emlékeim az NDK-ból. Akkor azt mondták, 60 fölött nem kap mindenki dialízist, mert kevés a gép. Ez a mai helyzettel nem hasonlítható össze. Az NDK-s orvosnak számítania kellett a hiánnyal. Most van elég készülékünk, de nincs hozzá személyzet. Ez már a járvány előtt is így volt.

Z: Önöknél miért rosszabbodott a helyzet ennyire?

B: A történelemből kifolyólag a szászok inkább kételkednek az állami regulázásban, gyorsan kiskorúsításnak vélik. Továbbá sok vidéki településen csak idősek maradtak - régi, rögzült nézetekkel. „Aki gyámkodik, az rosszat akar.” Ekkor gyorsan bekerülhetünk egy többségörvénybe, ahol nehezen alakíthatunk ki más véleményt, pedig a véleményváltoztatás teljesen normális. Egyedül 100 emberrel szembe szállni, akik ugyanazt vallják, rázós dolog. Ezt az oltásnál is átélem.

Z: Önnek háziorvosi rendelője van Lipcse közelében. Mit mesélnek a páciensei az oltásról?

B: Nálam olyan a helyzet, mint az egész Szászországban. Egyik fele beoltatta magát, másik fele nem. Egy fiatal még a maszkot is nyűgösnek tartja. Elmondtam neki, mennyire drámai a helyzet. „Nem hat meg, míg a saját szememmel nem látom!” Sokan úgy érzik, hazudnak nekik és nem érzékelik a veszélyt. Egy teljesen tárgyilagos beszámolóról azt hiszik, gyámkodnak felettük. Saját igazságot kreálnak, főleg a közösségi oldalak hazugságaiból és féligazságaiból. Ismerek sokakat, akiken átfutott

a vírus, erre fölfigyelnek, a súlyos eseteknél félrenéznek. Tiszta tagadás is előfordul. Volt egy eset az Erzgebirge-ben. Valaki meghalt kovidban, az ismerősök megemlékeztek róla az újságban – de nem oltatták be magukat.

Z: Mit kell tenni, hogy ne legyen ennél is rosszabb?

B: A legjobb lenne, ha mindenki haza menne és bezárkózna. Ha nincs kontaktus, nincs fertőzés. Sok kollégával kértük a szász kormányt, 60%-kal vegye vissza az érintkezéseket. Hiába.

Z: Hétfő óta Önöknél részleges lockdown van. Egyes intézkedések mindenkire vonatkoznak, mások csak az oltatlanokra. Ez elegendő?

B: Csak remélhetem, de nem hiszem, hogy a hullámot ezzel tartósan lecsillapíthatjuk. A gazdaságnak is jobb lett volna 2-3 hét teljes lezárás. Így csak toldozgatjuk és hosszabbítjuk a drámát.

Z: Szászországban van a legtöbb oltatlan, az oltópontok előtt hosszú sorok várnak. Nem lehetne gyorsabban?

B: A mobilcsapataink ki vannak merülve. Az oltópont legjobb helye még mindig a háziorvosi rendelő. Ott könnyebb az időpont-szervezés. Szak- és üzemorvosok is oltanak. Ám a mostani oltás csak 1-2 hónap múlva hat. Mégis oltanunk kell, hogy kimeneküljünk a pandémiából.

Z: Vannak orvosok is, akik oltásellenesek. Ismer ilyet?

B: Sajnos ilyen is előfordul. A mi kamaránk feladata az is, hogy ezt tisztázzuk. Átképzéseket kínálunk és „Impfnewsletter”-t adunk ki. Próbáltuk jogilag, de ilyen eszközeink szerények. Minden följelentés elakadt. Kelet-Sachsen-ben egy orvos és segédei a tesztelésnél nem viseltek maszkot. A megjelent rendőröknek az orvos rögtön kiállított egy mentesítő tanúsítványt, miszerint ő erre nem kötelezhető.

Z: Az orvosi személyzetet is megfenyegetik. Történt ilyen?

B: Egyre gyakrabban. Kollégák jelentik, hogy szidalmazzák őket, mert oltanak. Följelentéssel fenyegetnek. A sürgősségieken fölmondanak, mert nem bírják elviselni az aggressziót és a fenyegetéseket.

KOMMENT

ktElwood #2

Vagyis az önként oltatlan előnyt kap az idősekkel szemben.

Gondatlanságból elkövetett emberölés – 3 sarkon át.

schwattwiepumaII

Érvekkel nem megyünk semmire. Oltáskötelezettség, borsos pénzbírságok, börtön.

ZEIT ONLINE 23. 11. 2021

"Der Patient mit den besten Überlebenschancen bekommt das Bett"

(Lásd még: Hogyan győzzük meg az oltáselleneseket? A pandémiának vége, ha akarjuk. Ökobetyár blog).

HOVÁ HURCOLTÁK BE AZ OMIKRONT? - Az Omikron B.1.1.529 már több országba bejutott. Itt egy áttekintés a helyzetről, ellenintézkedésekről, utazáskorlátozásokról.

Klaus Holetschek, bajor egészségügyi miniszter: Megerősítést nyert, hogy München-ben, november 24-én, a repülőtérre két fertőzött utas érkezett Dél-Afrikából. Oliver Keppler, Max-von-Pettenkofer-Institut: A genomszekventálás folyamatban, de bizonyos, hogy az Omikron-variánsról van szó.Kai Klose, szociális miniszter, Hessen: A Frankfurt-i repülőtéren egy Dél-Afrikából érkezőnél az Omikron-ra jellemző tünetek jelentkeztek. Az utas házi karanténban van. A Robert Koch-Institut a következő országokat vírusvariáns-területeknek nyilvánította: Dél-Afrika, Namíbia, Zimbabwe, Botswana, Mosambik, Eswatini, Malawi és Lesotho.A Bundesregierung ebből a 8 államból korlátozza a beutazást. Bár a légi társaságoknak tilos ezeken a vonalakon utasokat szállítani – ez mégsem teljes légforgalmi tilalom, németek jöhetnek. (Még kevés a hulla? RS). A hazatérők 2 hetes karanténba kerülnek, oltottak-gyógyultak egyaránt. Más országok, így Ausztria, Belgium, Itália, Marokkó, Kanada, Szingapúr, Fülöp-szigetek, több arab állam szintén beutazási korlátizásokat rendeltek el.

ZEIT online, 28. 11. 2021

Wo Omikron bereits entdeckt wurde

 

A GYORSTESZT MEGBÍZHATÓSÁGA – ZEIT,

A teszt negatív – mégis fertőzött a letesztelt. Ezt a második, a pontosabb PCR mutatta ki. Az ilyen esetek szaporodnak, ám bizonyíték egyelőre nincs. Ilyen lyukakon terjed a vírus Németország-ban? Az antigén gyorstesztek fontosak a korai fölismerés végett. Előnyei, gyönge pontjai ismertek. Megbízhatóságuk erős fertőzés esetén jobb. Másrészt kevésbé érzékenyek, mint a PCR-tesztek. Bevetésük eddig a 3G-n alapult (Geimpfte, Genesene, Getestete) – Oltott-Gyógyult-Tesztelt, OGYT. Étterem, mozi, klub csak 3G-seket enged be. Korábban az oltottakat ide nem vették be – időközben kiderült: ők is fertőzhetnek. Eddig a negatív gyorsteszt szabad belépést engedélyezett. Christian Drosten, Charité/Berlin: „Az antigén gyorsteszt a beoltottaknál, a fertőzés korai szakaszában kevésbé érzékeny lehet a Covid-19-re.” Bár ezt még nem publikálták, ám „Az oltottak és oltatlanok között kicsiny a különbség. Bár az oltottaknál a vírusteher gyorsan leesik, ez igen magas a tünetek megjelenésekor, negatív teszt ellenére.” A beteg valószínűleg ekkor erősen fertőzött. Drosten magyarázata paradox: A teszt egy speciális vírusfehérjének bukkan a nyomára. Főleg, amikor a vírus tömegesen sokasodik és sok embert öl meg. Az oltottak immunrendszere már akkor aktiválódik, mielőtt a vírus sejteket ölne meg. Erre végül is a vakcina készítette föl. Az érintett tüneteket mutat, de a gyorsteszt néma. Az oltatlan védelmi rendszere azonban sokkal lustább és csak akkor vált ki köhögést és lázt, ha tele van vírussal – amikor a speciális fehérje magas koncentrációban kimutatható. Ezért is gyöngébb a gyorstesztek megbízhatósága.

Mégis rettentő fontosak a superspread-ek fölismerésénél. Manuel Krone, Uni Würzburg: „A házilag elvégzett teszt szakszerűtlen is lehet.”

Drosten: Két esetről beszélhetünk. Ha egy cég rendszeresen teszteli dolgozóit és talál egy pozitívat, a karantén indokolt, a tesztelés nagyon sokat segít. Ám ha az a cél, hogy lehető sok embernél a fertőzést korai szakaszában detektáljuk (pl. éttermeknél), akkor még az oltottaknál sem bíznám magam a gyorstesztre.

Az idősotthonoknál a probléma ugyanez: Ott sem elég a tesztelés. „Minden ott lakó kapjon emlékeztető oltást és természetesen minden alkalmazott legyen beoltva, ahogy a látogatók is.”

ZEIT, 25. 11. 2021

Übersieht der Schnelltest Infizierte, wenn sie geimpft sind? Ismét benne vagyunk egy corona-télben. Ismerősök karanténban, gyerekek otthon, rendezvények lemondva. Az esetszámok soha nem voltak ekkorák. Az intenzívek ismét telítődnek és naponta halnak meg emberek. Holott már rég van oltás, mely mindenkit megbízhatóan megvéd. Aki csak tehette, be is oltatta magát – de ennyi sem volt elég a 4. hullám megakadályozására.

HOGYAN TOVÁBB?

Oltás és booster nélkül nem vészeljük át a telet. Aki be van oltva, ritkábban betegszik meg súlyosan, mint az oltatlanok. Ők 32x magasabb kockázattal halnak meg. Ám a megfertőződéstől az oltás nem olyan jól véd – a Delta sokkal agresszívabb. Gondot okoz a dél-afrikai B.1.1.529 variáns, mely sokféle mutációban jelenik meg. Nemcsak, hogy jobban fertőz, de a vakcinák védőhatását is gyöngíthetik.

Németországban 2-3 hónapja a Delta-variáns uralja az eseményeket. Az oltások védelme 2-3 hónap után alábbhagy. Fél év múlva annyira leesik, hogy az oltottak is megfertőződhetnek. Ilyen oltás-áttörések annál gyakrabban lesznek, minél több az oltott. Egyesek ezt mondják: „Hisz akkor az oltás semmit sem ér!” Ez nem így van.

Aki be van oltva, kevésbé betegszik meg súlyosan. Oltás nélkül most 5x annyit kellene az intenzíven kezelni. A kockázati csoportokban és az időseknél a védőhatás gyorsabban gyöngül. Ezért főleg számukra fontos az emlékeztető oltás. De mindnyájunkra is. Gyors oltakozás és a booster leviheti az esetszámokat. Különösen, ha a fiatalok is segítenek. Ők sokat utaznak és sokakkal érintkeznek. Az alacsony incidencia védi a kockázati csoportokat. 90%-os átoltottsággal az intenzív osztályokat tartósan tehermentesíthetjük. Az oltottak ritkábban fertőződnek meg. Ha mégis, kevésbé fertőznek meg másokat, mint az oltatlanok.

EGY NAP MINDENKI MEGFERTŐZŐDIK

Ha oltott, ha nem. Akkor hogyan tudhatnánk egyáltalán védekezni? Oltás nélkül az első kontaktus a legveszélyesebb. Eddig a vírussal még több százezren nem találkoztak. Ha ezek mind gyorsan megfertőződnének, a klinikákat, ápolókat, orvosokat rettenetesen megterhelnék. Ezt már a novemberi meredek emelkedés is jelzi.

SOK IDŐ KELL, MÍG A VÍRUS

MEGSZELÍDÜL

Még évekig tarthat, míg a vírus a legtöbbünkre ártalmatlanná válik. Ehhez többszöri kontaktusra van szükség. Tehát az oltás most megvéd bennünket az intenzív osztálytól. Valamikor mind érintkezni fogunk a vírussal - a legjobb, ha ez oltással történik meg. Némelyek ekkor belázasodhatnak. Ez a folyamat addig ismétlődik, míg a nyálkahártyánk védve nem lesz és a kovid többé nem tud ártani. Évről-évre talán valamivel jobb lesz. Ám addig is az időseknél, betegeknél súlyos állapotot okozhat. A corona veszélyesebb és fertőzőbb lesz, még az oltottak számára is.

AZ OLTOTTAK IS SZÁMÍTSANAK KORLÁTOZÁSOKRA

Az oltottak és a gyógyultak is ezt a telet úgy fogják átélni, mint a tavalyit. Boltok, éttermek, rendezvények – nem opciók! A teszteltek számára sem. Az oltatlanok már rég érzik a kvázi-lockdown-t. A 2G, tehát a Geimpfte + Genesene (oltott és gyógyult) nem lesz elegendő követelmény. A 2G-s rendezvények is vezethetnek superspreading-hoz, de a 2G+ is, tehát még teszttel is. Ez talán nagyobb biztonságot ad, de nem abszolút védelmet.

A járványból nem tesztelhetjük ki magunkat. A negatív teszt nem véd meg a fertőzéstől. De egy pontosabb képet ad a helyzetről. Országosan 200-300-as esetszámnál ismét kontaktkorlátozásokra van szükségünk. Az oltás és a booster egymaga nem viszi le gyorsan az esetszámokat. Ezt lekéstük. Ezen a 2. corona-télen megértjük: A járványhoz mindenki hozzájárul – még az oltottak is, bár ők kisebb mértékben. A helyzet a klinikákon még soha nem volt veszélyesebb. A pandémiából tartósan kiszabadulni csak oltással lehet. Bár ez mindig is világos volt, a vakcina védelméről és biztonságáról nem sikerült mindenkit meggyőznünk. Hogy megóvjuk az egészségügyet, marad csak az, amit már ismerünk: Kevesebb kontaktus, tömeget kerülni és ha bárhová bemegyünk, maszkot fel!ZEIT online, 27. 11. 2021

Járvány-videóLásd még: Vége lehet, de nem akarják, ökobetyár-blog. 100 000 HALOTT - Rosszul kezd az új kormány- ZEIT dec.1.

A német politika súlyos krízisben vergődik. Az új koalíció a totojázással máris bizalmat veszített.

Mégis úgy tűnik, az SPD-FDP-GRÜNE az utolsó pillanatban beveszik a kanyart. Olaf Scholz kancellárjelölt hirtelen kötelezővé tenné az oltást. Robert Habeck, zöld vice, vele tart. „Az oltáskötelezettség életet véd, de a társadalom szabadságát is.” A liberálisok először is az Alkotmányvédő Bíróság adósodás-fék-ítéletét kellett, hogy megemésszék. (Lehet tovább adósodni. RS). Karlsruhe: A kontaktkorlátozás, kijárási tilalom, iskola-bezárás nem alkotmányellenes. A német egészségügy nagy veszélyben volt, most még nagyobban.

Az új kormánypártok mégis rossz irányba indultak. A múlt csütörtökön az FDP kisiklatta az "epidemische Lage von nationaler Tragweite", a járványhelyzet nemzeti probléma-indítványt. Ez volt az a nap, amikor meghalt a százezredik ember Németországban. Nemcsak ez az ország, az egész világ 100 éve nem élt át ilyen rettenetes pandémiát. Mérete és ereje magyarázza a fiaskókat és részben mentség is. Nem kellene bántani a kormányzó politikusokat.

A CSŐD

De mégis. A mai német katasztrófa láttán nehéz nem dühösnek lenni. A napi új fertőzések november végén 57.925 (heti átlag) – magasabb, mint az orosz 33.226, a brazil 9.090, az indiai 8.847.Pedig a nyertes pártok mennyi jó szándékot mutattak! Mennyi öröm volt elánjukat, bátorságu-kat látni. Ígéretüket, hogy a szociálist és a libe-rálist ötvözik az ökologikussal.Aztán jött a botlás a startnál. Míg hetekig bezárkózva koalíciós szerződéseken kotlottak, kint közeledett a vihar. Nincs magyarázat, sem fölmentés, amiért az „epidemiológiai helyzetet” le akarták zárni. A melléfogást azonnal korrigálni kellett volna. De a három párt csak tévelygett és nem talált vissza.

AZ ITT-ÉS-MOST-OT NEM LÁTTÁK

Hogy történhetett meg, hogy az FDP képviselő, még október végén, ezt mondja: „Az egészségügy túlterhelése nem fenyeget.” Szakemberek sora, Drosten-től Wieler-ig, az ellenkezőjét mondták. Buschmann-ra senki sem szólt rá és most ő lesz az igazságügy-miniszter. SPD-Wiese melléje állt: „Iskolabezárás, lockdown, kijárási tilalom velünk nem lesz.” Mind ezt szerették volna, kizárni egyikük sem tudta. Karlsruhe után gyűjthetik az apodiktikus magyarázkodásokat.Pedig ekkora krízisre Németország a legjobb politikusokat választotta. Mind megfontolt, tapasztalt, józan – mint Merkel. Ám míg ő egyre inkább kételkedett a Bund-Land-viszonyban, Scholz a szeretetteljes összeborulásról prédikált és elveszítette a kilátá-sát az ablakon. Amikor a konklávé után közzé-tette intézkedésterveit, már látszott, hogy nincs egészen képben. Csak a kötelező „A helyzet komoly” jött. Nem érzékelte, milyen szavak és döntések voltak valójában szükségesek.

VALAMI SZÉTTÖRT

És így sodródtak napról-napra. Pedig a Luftwaffe gépei már szállították a fuldoklókat az északi szabad intenzív ágyakra. RKI Wieler: „Hány embernek kell még meghalni?” Az állam és polgárai között valami megszakadt. A politikai felelősök felé csökkent a bizalom. Lesz elég erejük vissza szerezni? Bizalom nélkül nincs demokrácia. Jó, hogy az RKI és a Leopoldina orvosai józanok maradnak. Az is jó, hogy sok ember magától aktív lesz és elmegy az oltópontokhoz. A rendelők kimerülésig dolgoznak. Ám a döntést a politikusok hozzák. Scholz végre cselekszik. A keddi telefon-konferenciánál még egyszer Merkel ült az oldalán, ahol Robert Habeck (zöld kancellár-helyettes) és Christian Lindner (pénzügyminisz-ter) ül majd. ZEIT online, 1. 12. 2021

Ampel-Ausfall

Lásd még: Vége lehet,de nem akarják, ökobetyár-blog.

MIRE JÓ A VÍRUS? RS

A karanténban átgondolhatjuk, hogyan élünk.

-Megmutatja, mi is az igazán fontos: az élelem és a meleg.

-Hogy néhány alapélelmiszernél, két rend ruhánál, meleg szobánál nem kell több - de mit hozhat ez a féktelen túlfogyasztás, kényelem és luxus!

-Hogy mindenki lássa, micsoda őrült dolog ez a globalizáció, ez az eszetlen személy- és áruszállítás. (Lásd 5. jövőszcenárió: Visszahúzódás a régiókba).

-Hogy végre észbe kapjon mindenki: ez a féktelen városba tömörülés életveszélyes; mi lesz, ha megszakad a beszállítás? (Lesz-e Budapest 30 év múlva? Előadásom címe, 1993-ban). Az egyenletesen belakott vidékek a biztonságosak.

-A karanténban mindenki nyugodtan átgondolhatja, hogyan él és hogy ő is felelős-e a mai és a következő vészhelyzetért?

-Ha ezt a fertőzést megússzuk, jön a gazdasági válság; ha abból is kilábalunk, jön a klímakatasztrófa?

-Hogy mi lesz, ha tovább nem nyerünk a túlélő lottón, mert egybeesik több szerencsétlen körülmény?Több lesz a válás és a gyerek.(Lásd még: 33 kockázat, Untergang-szcenárió, Kollap

szológia; www.okobetyar.blog.hu).2020. 03. 15.

Ez a világ nem rezisztens. Egy láthatatlan mikro-gömböcske képes halálosan megsebezni.

Minél több fiatal bulizik, annál több idős hal meg. Vírus nélkül is.A fiatal-öreg polgárháború itt van. Egymást agyonlövik, vagy megfulladnak a gépen – elhalálozás szempontjából mindegy, akár háborúnak – finom, rejtett – háborúnak is mondhatjuk.

 

AZ EMBER ESETE A KAPITALIZMUSSAL – A. GrauGrau – SPIEGEL/RózsaS, német-sajtó figyelőÖsszenő, ami mindig is összetartozott. Némely konszern első látásra egy világjobbító NGO-nak tűnik, semmint egy profithajszoló vállalkozásnak. Alexander GrauGrau (53), München-i filozófus, januárban jelenik meg könyve, az »Entfremdet – zwischen Realitätsverlust und Identitätsfall«, Elidegenülve – a valóságvesztés és az identitás-eset között.

Egykor a kapitalista volt maga a gonosz. Elnyomó és kizsákmányoló, aki gátlástalanul profitot-profitra halmozott, fittyet hányva a világ nyomorúságára, a szegényekre, a környezetre. Diktátorokkal és kínzó-szolgákkal kooperált, fegyvert és mérgeket adott el. Embertelen körülmények között olcsó árut termeltetett, amiket a világ másik végén drágán eladott.

Valljuk be, ez a kép nem volt teljesen fals. (?? RS). Ennek most vége. A modern kapitalista már egyáltalán nem kapitalista. Legfeljebb felelősség-hordozó, hálóműves vagy kreatív fej. A hierarchi-ák ellaposodtak. Mindenki mindenkit tegez. A feszes nyakkendő a múltté. Fiatalos slim-fit-öltönyükben tükrösködnek, de inkább chino-kban és sneaker-ekben. (Ki halt meg? RS). A tárgyaló-terem most „Creative Lounges”, az ajtón nem »B.103«, hanem »Santa Barbara« van kiírva.

A gondolkodás is kauzális lett. A magatartás fenntartható, figyelmes, tarka és nemzetközi. A diverzitás a vállalati kultúrához tartozik, ahogy a rasszizmus elleni harc is. Némely konszern első látásra egy világjobbító NGO-nak tűnik, semmint egy profit hajszoló vállalkozásnak. Küzdenek a klímavédelemért, a sokféleségért, a jobb oldal ellen pozicionálják magukat. A menedzser-emeleteken a progresszivitás szelleme kering. Így pl. a H&M tavaly Zinnia Kumar-ral, a környezet-aktivista modellel zöldítette magát. A Louis Vuitton luxus-cég a Pride Month alatt szivárványos mintázattal díszítette fiókjait, ahogy a Facebook is. Még a tisztes vasút is erőt vett magán. A kapitalizmus „woke” lett. A »Woke Capitalism« fogalmát 2015-ben dobta be Ross Woker Douthat, a »New York Times«-ban. Azóta szinte nincs olyan társadalmi agenda, amelyhez a gazdaság ne fűzné hozzá a magáét. Pl. a Gillette reklámja, a toxikus férfiasság ellen. Ez a marketing-stratégia főleg a divatcégeknél kézenfekvő, az ő szempontjukból. Az vásárlóerős, haladáspárti »upper middle class«, amely egyre inkább balosan gondolkodik és érez. Az utánpótlást is innét verbuválják. John Tamny, »Forbes«-magazin, azt javasolta az utolsó konzervatívoknak, fogadják el az új woke-kapitalizmust. Hasznos a változásokat kicsit meglökni – a többit elvégzi a piac. Persze, ennek a szövetségnek a baloldalon nem mindenki örül. Valójában a cél csak a hírnévfényezés és a részvényesek üdvössége. Ám ez a kifogás naiv. Félreismeri a woke-kapitalizmus háttéri szociogazdasági folyamatait. Ha ez a tisztes ügyködés csak álarc lenne, megnyugtatna. Ám a helyzet sokkal rosszabb: Komolyan gondolják. A kapitalista társadalmak belső logikájából pattant ki. A régi balosoknak ez egy kellemetlen üzenet, ahogy a konzervatív kapitalizmus-barátoknak is. A kapitalizmus több, mint egy termelési mód. „Olyan társadalmi rend, amely a politikai, jogi és kulturális társadalmi viszonyokat a tőke uralma alá hajtja.” Áthatja a hétköznapi kultúránkat, gondolkodásunkat, normáinkat. 200 évre volt szüksége, hogy az utolsó társadalmi területet is ideológiailag átalakítsa. A Weber-féle protestáns etikai megtartóztatás csak a polgári társadalom megalapításánál volt segítség, később akadállyá vált. Végül is a kapitalizmus a fogyasztásra alapszik – vevőkre és nem aszkétákra van szüksége.A hedonista kultúrforradalom szükségszerűen robbant ki. A 60-as évek egyetemista mozgalmai eltakarították a polgári etika dohos takarékosság és önfegyelem utolsó maradékát is. (Nem emlékszem ilyenre. A 68-asok Marx-ot olvasták. Kölnben a fiúk csak 1990-től kezdték parfümözni magukat. RS). Egy új életérzés hódított, a Wirtschaftswunder terüljasztalkámnak köszönve. Ehhez épp az akadémikus Linke adta a legitimációt, ideológiai felépítmény formájában. Emancipáció, az alany fölszabadítása, valósítsd meg önmagad – ezek voltak a kor szlogenei. Így egyesült, ami már előbb is összetartozott: A kapitalizmus és a Linke. A hétköznapi hedonizmus nem volt elég, permanens kultúrforradalom kellett, hogy az új szokásokat és átörökítéseket eltakarítsa a tőkefölhalmozás útjából. Ez csak idő kérdése volt. A modern technikát termelő konzervatív vállalkozó privát ragaszkodott a törzsgyökeres polgári fölfogásához – ez meghasonuláshoz vezetett.

SPIEGEL, 27.11.2021Kapitalismus

Es wächst zusammen, was schon immer zusammengehörte.

Lieber Sandor,
was der Spiegel-Autor unter "Linke" versteht, mag "Linke" sein, nicht aber "sozialist" oder "Kommunist". Da muss man streng unterscheiden. Letztere haben immer den Kapitalismus mittels einer Revolution überwinden wollen. Sobald letztere sich als "Linke" verstanden, wurden sie zu Sozial-Demokraten. Deswegen muss man auch die "Linke" Partei Deutschlands linke nennen, nicht aber Sozialisten/Kommunisten". An der SPD siehst du, dass der Spiegel-Autor richtig liegt, auch an der "Linke" Partei Deutschlands.
Wenn man heute vom Sozialismus/Kommunis-mus reden will, müsste man Ökosozialismus sagen. Lies mein Buch. Saral

 

POLGÁRHÁBORÚ – Tüntetők és fuldoklók – RózsaS, német-sajtó figyelő"A fiatalok kirabolják az öregeket és bezárják őket. Nem fognak lemondani kényelmükről, luxus-életükről." (2003, RS). Nyitány: A magánnyugdí-jak einstandolása 2010-ben.Ez a rémálom még Kölnben, 1986-ban ötlött fel, miután Robert Jungk (Fényesebb ezer napnál) arra biztatott bennünket, merjünk jövőszcenáriókat fantáziálni. Számba véve a kockázatokat, lista született. A belső polgárháború a 16. , a vírus a 26. helyre került. (Persze könnyű valamelyiket eltrafálni, ha 33-at fölsorolunk.)

Hát most megkaptuk – egy puskalövés nélkül. „Minél több fiatal bulizik, annál több idős hal meg.” A halott az halott – ha puskagolyó, ha tudatos felelőtlenség öl. A napi 200 áldozat mi más, mint a polgárháború kifinomult, alattomos, lassan ölő formája. Lincselés a lélegeztető gépen - a tettes soha sem kerül elő. Sokaknak kutyabajuk: Nem hajlandók lemondani megszokott élvezeteikről. Az utazók nem hiszik magukról, hogy viszik a vírust, vagy nem érdeklik, hányan betegszenek és halnak meg. A vádlott így védekezne: ”Nem akartam gyilkolni. A közösségi oldalak megtévesztettek. A hatóságok hol ezt mondták, hol azt. Soha eszembe nem jutott, hogy én is megfertőzhetek másokat. Ha elmegyek oltásra, ki tudja, mit nyomnak belém? Amúgy is meghaltak volna, megváltás volt a számukra. Ha valaki meggyőz, biztos óvatos lettem volna.”Persze a helyzet sokkal összetettebb, mint az „Észak Dél ellen”-nél. Talán ez nem is fiatal-idős-konfliktus, hanem inkább oltatlanok az oltottak ellen. Ám az áldozat, az áldozat. Nem lehet minden potenciális vírushordozó mellé rendőrt állítani. Ne járjunk tömegrendezvényre – de hát az egész város egy tömegrendezvény!

 

A VÍRUS, AMELY MEGMENTETTE A VILÁGOT

Fölfedte: Ez a rendszer életveszélyes! Minden más, csak nem fenntartható. Egy szegény árus egy kínai állatpiacon megrengeti az egész világot? Hány ilyen gyönge pont van még? Mi lesz, ha egyszerre több fenyegetés lép föl?

Csapás, ha valaki elveszíti a munkáját, de a vírus megmutatta: ezek fölösleges munkahelyek (bullshit jobs). Jobb lett volna, ha nem is jönnek létre (utazás, turizmus, luxus-cikkek). Mesterséges munkahelyek, mint a szocializmusban. Miért van szüksége egy társadalomnak műkörmösre, kutyakozmetikusra, coach-ra? Mind főleg a városba költözéssel kapcsolatos. A vidéket egyenletesen belakni: kisebb kockázat. „Élj meg a körzetedben és a körzetedből!” (Ökokiskáté, 1990).

Ha a világ okul: visszavesz.Saját kárán tanul az ember. Bár a kovidszámok riasztók (és bizonytalanok), szerintem a keményen megkínzott kovidos az összlakosság csupán 5-10%-a lehet. Ennyien lehetnek, akiket több napos láz és elesettség stresszelt és vérükbe ivódott az óvatosság. Aránylag kevesen lehettek, akik közvetlen hozzátartozójukat látták szenvedni. Mindig mások halnak meg. Mások apja-anyja, nagyszülei.Mint a közúti áldozatoknál: A balesetek pontszerűek, térben és időben eloszlanak az országban. Képzeljük el, mi történne, ha egy egész kerület lenne súlyos beteg és halottak feküdnének az utcákon! Ekkor sokan okulnának. Az intenzíveken nemcsak a betegek fulladnak meg, az ápolók is megindulnak utánuk: a stressz veszélyezteti egészségüket, családjukat. Azt is le kell nyelniük, hogy az oltatlanok rájuk támadnak. („Mengele vagy”). Sokan elhagyják a pályát, a maradékra még nagyobb teher hárul. Nem látjuk a tragédiákat az intenzíveken. Akik felelőtlenek, oltásellenesek, azokat „Csak egy éjszakára küldjétek el őket.”

 

A TÖMEGTÁRSADALOM KÖZÖNYE

Nemrég a 4-es metrón haldoklott egy embertársunk. A segélykérő technika ott volt a falon – senki sem nyúlt hozzá. A halottat valaki még le is fényképezte. Mikor este összeszámolják a halottakat, lassan eluralkodik rajtunk a közöny. Tudat alatt tabu-gondolatok rejtőznek: amúgy is meghaltak volna, mért nem vigyáztak, ránk hagyják a házat, lakást, bankbetétet.

 

VIRTUÁLIS VILÁG

Az emberek, mivel nem ők fuldokolnak a lélegeztető gépen, azt hiszik, az egész körülöttük csak egy sci-fi. Csak meg kell nyomni a gombot és eltűnik. Az életük átköltözött a képernyőre. A digitalizálással is lehet fának menni, nemcsak egy autóval. A technika áldás és átok.

LEMENT KUTYÁBA

négyről

két lábra állt

de a sok út közül

a legkönnyebbet választotta

a gépekét

ez becsábította a városba

ott meggazdagodott

de elhagyta istenét

elűzte barátait

és ismét négy lábra állt

lement kutyába

körülötte tömegek

még sincs senkije

Döbbenetes a kanizsai oltásellenes tanárok tüntetése! Nem véletlenül jött: Évek agymosása - a kormánypropaganda, a tv, az FB - megtette a magáét. Orbán levitte a tankötelezettséget 18 évesekről 16 évesekre. Tanulatlan, egyszerű embereket könnyebb manipulálni.

 

Willkommen im neuen grünen Brüsseler Ökosozialismus ,,Fitfür55“ - Dr. Sylvia Limmer – NZZ Zürich/RózsaS

A kissé jobbra kanyarodó Limmer asszony AfD-nézetei.

A „Fitfür55“ a brüsszeli zöldek klímamentő víziójának javaslata. 2030-ig 55%-kal kellene az európai CO2-kibocsátást csökkenteni. Az ökoszocialisták nem a gazdaságért aggódnak, hanem egész életmódunkért. „Mindent újra kell gondolni,” mobilitásunkat, gazdaságunkat, lakásunkat, kereskedelmünket, mezőgazdaságunkat, energiaszolgáltatásunkat. A „Fitfür55“ 13, részben új rendelettel, szigorítással indítja a zöld lemondás- és tiltáspolitikáját az EU új ciklusában. Az emisszió-nélküli autó nem más, mint egy kreatív hazugság. A föltankolt villanymix CO2-je mellett az autó-akkuk gyártási terhelései és a nyersanyagok bányászati környezetrombolása még jobban árnyalják a képet. A járművek CO2-rendeleteinek átdolgozása 2035-ig 100%-os CO2-redukciót (!) hivatott elérni. Ez nem más, mint a robbanó-motor likvidálása, egész piacával együtt. Mögötte az individuális mobilitás megszüntetése rejtezik, ahogy ezt Brüsszelben egész nyíltan tervezik.

De honnét jönne ehhez a többlet-áram? Csak az E-autókhoz 12 új atomerőművet kellene építeni, pedig 2022 végére még a régieket is le akarják kapcsolni. Helyette a megújulókban reménykednek. Ezeknek kiépítése az új irányvonalak szerint folyik.

Idén a kevesebb szél miatt 21%-kal visszaesett a szélgépek termelése. A legfontosabb energiahordozó a szén volt (statisztikai hivatal, szept. 13.). A hagyományos, piacképes energiatermelőket Brüsszel a megújulók szubvencionálásával kiszorítja. A felhasznált végenergia 2030-ra 40%-ban kötelezően megújuló kell, hogy legyen. (Ma még csak 18%). Ezen őrület költségeit a Bank of America számosította: A következő 30 évben 150 billió $-ba kerülne, a világ-GDP kétszeresébe. A fosszilisok árdrágulása csak tűz a zöld „világmegmentésre”. Brüsszel és Berlin a CO2-illeték emelésével próbálja magatartás-változtatásra rávenni a fogyasztókat és a cégeket. Tervben a CO2-tanúsítványok gyérítése. Drágítani akarja a fossziliseket, eltörölni az adómentességet. (Dízel, fűtőolaj előnye.) Az áram árát évente automatikusan igazítják. Most az E-autózás mindenféle áramforrása kap adókedvezményt, amivel csak tovább gyűrűzik az árdrágulás az energiaszektorban. Hogy ez tiltakozást vált ki, azt az öko-tervgazdaság-hívők is jól tudják. Ezért kell tovább fáradhatatlanul figyelmeztetnünk: „Senkit sem szabad hátrahagyni.” Az EU-Bizottság szerződés-szegéssel új adórendszert kreál magának. Külön CO2-kereskedelmi piacot épít, minden polgár terhére. A pénzelés a Bizottság által kezelt szociálalappal történik, mely a klímaintézkedések generálta energiaszegénységet hivatott korrigálni. Tehát az olcsó zöldenergia mesének vége. Nyakunkon a klíma-totaliter-elosztó-állam. Ismét Németország lesz egy látszólagos kegyes intézkedéscsomag legnagyobb nettó befizetője. Így lesz a szorgalmas német adófizetőből a görög épületszanálások, a spanyol ingyenes közközlekedés, vagy a bolgár jövedelem-emelés direkt pénzelője. Németországban egyre gyakrabban lesz sötét, ha az új jelzőlámpa-koalíció a hűtőtornyok fölrobbantása után bejelenti: „Vissza a (10)55. év jövőjébe!NZZ, 4. 12. 2021

 

KOMMENT

Ez igazán az én asztalom! (Feleségem szerint „minden szarhoz értek”.) A populista AfD-szerző föladta a leckét! Mint Orbán, ő is így főz: Egy réteg igazság, egy réteg hazugság. Csakhogy, mint jó nacionalista, nem csak az ökoszocialis-tákkal – egész Európával megy szembe: az European Green Deal projekttel, amelyben ott a cél, az 55%-os ühg-csökkentés. Ami igaz, az az EU papírjaiban – magyarul is! - olvasható. (https://consilium.europa.eu/hu/.) Németország, mint az EU kegyes osztogatója? Vagy fosztogatója? Mindenki tudja, mennyit profitál az exportból és az euróból. Az E-autózást mi is így bíráljuk. Az energiaszektor ilyen iramú átépítése tényleg illúzió. Egy szélturbina építése 10 évig is eltarthat – hát még egy teljes energiaipar átépítése! Az atomerőművek 2022-es leállításában már senki sem hisz. A túlzott energiafogyasztás sokaknak még csak nem is tudatos - egyszerűen info-hiány vagy rossz szokás. A luxus-fogyasztók tapsolnak a populistáknak. Hiába írtuk az ENERGIEMENÜ-t 1993-ban Kölnben? („Jó napot! Meghoztuk az Ön fejére eső radioaktív hulladékot!”) Az összes Szelíd Energia Füzet (13 db.) is ezzel foglalkozik.

Az AfD egyben nagyot téved: Nem a zöld víziónak nincs jövője, hanem ennek a mai gazdaságnak. Ha nem javítjuk ki, vele az AfD-publikum is elpusztul, ahogy mindenki. De, ugye, kijavítjuk?

Saral Sarkal ökoszocialista mozgalmár régi barátom. Könyve a „Eco-Socialism or Eco-Capitalism?: A Critical Analysis of Humanity's Fundamental Choices” világszerte ismert – csak Mo.-on nem. (Kedves Saral! Engem meglincsel-nek, ha itt a szocializmussal hozakodom elő!”) Büszke vagyok a Wiki magyar „Ökoszocializmus-ra” - legjobb a Balkánon!RS

 

ORBÁN A SPIEGEL-BEN/RózsaS

„1989-ben a kelet-európaiak úgy hitték, Európa a jövőnk. Mára megfordult, mi vagyunk Európa jövője.” Ám Leyen türelme fogytán - 7,2 mrd €-t tart vissza, ami Orbán gazdasági segélye lenne. Magyar Bálint: Ez egy posztkommunista maffiaállam.” Oroszi Babett, amikor csak teheti, az Orbán-országba, Felcsútra megy. Oroszi (34) oknyomozó újságíró, egy másik nővel él együtt és roma származású. „Csodálom, hogy még nem indult ellenem kampány.” Követi idősb Orbán kamionjait: „Az ország minden tájára visznek köveket, a megrendelése-ket a fiú szervezi meg.”Nem is titkolja, ezek a nyugati cégnyereségek kivitelének „egyensúlyozásai”. Nemcsak az ország leghatalmasabb, de leggazdagabb embere akar lenni. Porcsin Zsolt, újságíró: Még a szocializmus kései szakaszában sem volt olyan, hogy egy óvónő is csak akkor léphet, ha a megfelelő oldalon áll.

Brenner Koloman, országgyűlés elnökhelyettes: „Hozzászoktunk a gleichschaltung-hoz.” Olvasók mondják föl ellenzéki sajtók előfizetését – óvatosságból. Mráz Ágoston, Nézőpont: „A külföldi sajtó híreiben Orbánról sok a félreérthetőség. Orbán nem Európa ellensége, csak nem akarja, hogy idegen hatalmak gyámkodjanak fölötte.” Ivan Krastev: „A kelet-európai államok félnek nemzeti identitásuk csorbításától.” Fotók: Stiller Ákos.

SPIEGEL, 4. 12. 2021

 

KOMMENT

Csak néhány mondat a jól értesült SPIEGEL-ből. Alapos, részletes írás, ahogy szokták.»Jetzt haben wir das Gefühl, dass wir die Zukunft Europas sind.« »Die Heimat kann nicht in der Opposition sein«Wie sieht der Regierungschef die Welt? Wohin will er Ungarn führen? Der Regierungschef setzt auf Nationalismus, Anti-EU-Propaganda und Fremdenhass. Warum ist er damit so erfolgreich – und kann ihn ein neues Oppositionsbündnis in Bedrängnis bringen?Warum beschritt ausgerechnet jenes Land, das an der Annäherung zwischen Ost und West in den späten Achtzigerjahren wesentlichen Anteil hatte, den Weg Richtung Autokratie? Wie kam es dazu, dass Ungarn vom europäischen Musterschüler zum Paria wurde? Und wie kann es sein, dass Viktor Orbán, der unerschrockene Antikommunist von 1989, Jahrzehnte später als populistischer Brand-redner eine Mehrheit der Wählerinnen und Wähler überzeugt?

 

A KANTONISKOLA ROMANSHORN KOVID-INTÉZKEDÉSEI/RózsaS, német-sajtó figyelő

ÁLTALÁNOS

4 szcenárióból indulunk ki

 

1. Normálüzem, specifikus magatartás és higiénés szabályokkal, távolságtartás a diákság és a tanárok, de enélkül a diákok között.

2. Tanítás „puha”, 1,5 m távtartással, maszkviselet, kevés teremcsere, esetleg órarend-alkalmazkodás.

3. Tanítás „kemény”, 2 m távtartással, fél-osztály-tanítással, esetleg más ritmusban.

4. Distancia-tanítás (lockdown, distance learning).

ELJÁRÁS BETEGSÉG ESETÉN

Legfelsőbb cél: Mindenki egészsége és gondosság. Fontos a központi intézkedések betartása (távtartás, higiéné, rendszeres szellőztetés). A szabályok betartása végett a törzsosztályok mindig ugyanabban a teremben tartózkodnak. A helyiségek belső elrendezését (bútorzat) a létszámhoz kell igazítani, az ajánlott egymás közti távolság biztosítására. Ezzel a cirkulációt az épületben jelentősen csökkenhetjük. A speciális termekben (képzőművészeti, zenei, természettudomá-nyos) a tanítás tovább folyik. A 2021. november 30.-i DEK-határozat szerint, az emelkedett esetszámok miatt, a szek-II-osztályokban, az alkalmazottak 2022. jan. 18-ig kötelesek maszkot viselni, függetlenül az oltottságtól. Ha a termekben betartják az 1,5 m-t, szellőztetnek és nincs személymozgás – a maszk elmaradhat, ahogy a tornatermekben is. Kórus és zenekar engedélyezett, távolságtartás és szellőztetés mellett. A 2021. nov. 5-től bevezetett preventív-repetitív tesztelés tovább folyik.

ISKOLATÁBOR

A szabályok betartása mellett ismétengedélyezett.

MENZA

A helyfoglalásig maszkviselés kötelező. Ezen kívül betartandó minden védőintézkedés, nevesen a távolságtartás, az ülés-kötelezettség az étkezés alatt. További információk (minimum-távolság, ösvények) lásd iskolánk honlapját, info-tábláinkat, padlózat-jelzéseinket. A menza redukált formában üzemel. Az asztal-asztal távolság betartása érdekében a menzát a teraszon egy sátorral bővítettük. Kérjük vendégeinket, a székeket hagyják a kijelölt helyeiken – távolságtartás céljából. Hozott ételeket ne a menzán, hanem a nagyteremben (sportszárny) vagy az aula előtti kanti-stop-nál fogyasszák el, ahol mikró-készülékek is állnak rendelkezésre.

www.ksr.ch

Lásd még: Vége lehet, de nem akarják, POLGÁRHÁBORÚ – Tüntetők és fuldoklók - www.okobetyar.blog.hu

 

HIBÁK, MINT A PEGIDÁNÁL – M. Dittrich
Nem rég a szász egészségügyi miniszter háza előtt fáklyás tüntetők jelentek meg. Miro Dittrich, a konteó-kutató CeMAS alapítója. A hatóságok sokáig alábecsülték a „Querdenken-Bewegung”, a kveruláns-mozgalom erejét.
ZEIT ONLINE: Dittrich úr, sokan figyelmeztettek a szcéna várható túlkapásaira. Tényleg ennyire megnőtt az erőszakpotenciáljuk?
Miro Dittrich: A képesség mindig is megvolt, de most konkretizálódik. Ha korábban figyelmesebben meghallgatják őket, kiderült volna, nem a corona-intézkedésekről volt szó, hanem a rendszer megdöntéséről. Világos volt, hogy ez hova kellett, hogy vezessen. A tüntetések elbuktak – egy kitaláció ellen tiltakoztak. Nincs corona-diktatúra. Most radikalizálódnak, az összeomlástól tartanak és csak az erőszak maradt a számukra. Fáklyákkal vonulnak politikusok házához, a chat-csoportokban címek után kutatnak. Már nem a politikai szándék-demonstráció a cél, hanem az izmozás.
ZEIT: Mennyiben változott meg a kveruláns mozgalom?

D: A nyári berlini nagy tüntetés betiltása után sokan átnyergeltek a politikai erőfitogtatásra. Kis városokban kis tüntetések folynak – a helyszínt áttették a lokális terepekre. Sok jobbszélső is beszivárgott, Szászországban látható. Tarka keverék jött létre, a kelet-nyugat probléma is megjelent. Keleten gyakran a szélsőjobb a tüntetések szervezője. Nyugaton a szószólók inkább ezotérikus, antropozóf-körökből verbuválódnak. Ők erőszak-ellenesnek mutatkoznának, de nem azok. De legalább próbálkoznak. A keletiek kemények.
Z: Szektásodás is tetten érhető?
D: Ez az US QAnon-rajongóktól ered, de kevésbé föltűnő. Hozzájuk csatlakoztak a birodalmisták, akik a SHAEF-csoport zömét adják. Úgy hiszik, a háború után a SHAEF, a Szövetségesek főparancsnoksága vette át a hatalmat és ma is az kormányoz. (Valójában 1945-ben fölszámolták). Ez a csoport inkább aggasztóbb, mint a többi, mert még távolabb sodródott a valóságtól. Szektaszerűek és erőszakra kaphatók. Rögeszmés, makacs megszállottak, a végsőkig ragaszkodnak téveszméjükhöz. Aki mást gondol, rögtön kizárják. Köztük vélemény-monopol uralkodik, mint minden szektánál.
Z: Mit tegyenek a biztonsági szolgálatok ezekkel a csoportokkal?
D: Sajnos, késlekedtek. 3 éve előadást tartottam erről, konkrétan a Telegram-on szervezkedőkről. Most csodálkoznak. A rendőrség már régen be kellett volna, hogy avatkozzon, már az első tüntetéseknél. Állítólag békés polgárok voltak. A Pegidánál elkövetett hibákat ismétlik meg. Már az első gyilkossági fenyegetésnél a Telegram-on büntetőjogilag föl kellett volna lépni. Csak sokára értették meg, ami ott folyt.
Z: Mikor volt ez?
D: Egy fontos pont volt a Reichstag megtámadása. Ez a biztonsági szolgálatok csődje volt – hisz a radikálisok bejelentették a „Sturm auf den Reichstag”-ot a Telegram-csoportban. Nem egy pár bolondról volt szó. Utána jött az Idar-Oberstein-i gyilkosság. Mégis egy fáklyatüntetés kellett, hogy a rendőrség leállítsa őket. A szcénában nagy a feszültség. Igen valószínűek a további erőszakos tettek. Sokan online találtak egymásra és most offline is találkozni akarnak, pl., hogy lelőjék a szász miniszterelnököt. Lesz több affekt-tett is, tehát nem-eltervelt túlkapás. Ezek az emberek apokaliptikus világukban egy fölszabadító rajtaütésre vágyakoznak – és a tapsra a community-jükben.
Z: A Bundestag az oltáskötelezettséget tervezi. Ezzel még jobban radikalizálódik a szcéna?
D: Nagyon valószínű. Ám ezzel engednénk a zsarolásnak. Az oltáskötelezettség csak tudományos alapokra épülhet. És utána hogy védjük meg magunkat az erőszaktól? Hogyan lépjünk föl a radikális szcéna ellen? Az állam jobban kell, hogy őrizze az oltópontokat. Támogassa a boltokat a corona-intézkedések betartásánál. Emlékeztessünk, hogy csak egy kisebbséggel állunk szemben, a nagy többség betartja a világjárvány elleni szabályokat. Nem a „nép” megy az utcára.
ZEIT online, 11. 12. 2021
Querdenker "Man macht dieselben Fehler wie bei Pegida"

TELEGRAM ÉS TESLA - Egyik így, másik úgy -

TESLA-GYÁR 2 ÉV ALATT

Elon Musk őrült iramban húzta föl gyárát Brandenburg-ban – csak épp engedély nélkül. Döntés most várható, amely kihat az egész régióra.500 000 autó jön ki évente, 12 000 ember talál munkát. 14 kifogás érkezett be a környezetvédelmi hatósághoz. A környék vízellátása veszélyben. Musk macher-módra fütyült a német érzékenységre és szerencséjében bízva építkezett. Nemcsak a hivatal, de a Tesla papírjai is hiányoznak. Ha nem kap engedélyt, saját költségén kell visszabontania – de ez nem valószínű. Ha megjön az engedély, 2 hét múlva indulhatnak a szalagok. De hogy lehet, ha még folyik az építkezés, máris autókat rak össze? Tesztüzem, szalag nélkül. Az egyik modell már fut - a berlini macival díszítve. Dietmar Harhoff, Max-Planck-Institut München: „Musk előnye aranyat ér. Minél gyorsabban ott van a piacon, annál nagyobb részt biztosít magának a végén.” Provokáció az autó szülőhazájában. Egy hasonló huszárvágást visszavont, pedig az akku-gyárra már megkapta volna a több mrd állami támogatást. Vélhetőleg itt is vad-építkezést akart, de a németek besokalltak. A takarodó erőfitogtatásként is értelmezhető. A környéken nem kevesen érzik magukat átverve vagy lerohanva. A tetthely Grünheide község. Polgármestere, Arne Christiani repes az örömtől, hogy a Tesla őket választotta. Ám a kételkedőket nem győzi csillapítani. „Itt nem lehet második Wolfsburg. Változás igen, de mértékkel.” A Tesla nyílt napján ezrek tolonganak. Még a falakra is írhatnak: »There are no problems, there are only challenges«, vagy »Viel Erfolg, good luck! Claudi & Andreas«. Tesla nemcsak rajongókat gyűjt, de a bizonytalanságot is oszlatni akarja.

Helge Bille, tiltakozó: „Nem vagyok bizonytalan, csak meglepett és szomorú. Kész tények elé állítottak.” A Tesla jövetelét hónapokig titokban tartották. A Brandenburg-i gazdasági minisztériumban »Projekt Anuschka« fedőnéven futott. Musk, még a kezdetben, ilyen nevű repülőn vitte a minisztert, hogy felülről tartsanak terepszemlét. A Bille-család 2 km-re lakik. Ablakuk legelésző tehenekkel tarkított mezőre nyílik. „Berlinből azért költöztünk ide, mert nyugalomra vágytunk. A kormány az itt élőkre nincs tekintettel, csak a Tesla van a fejében. Esztelenség egy táj- és vízvédelmi terület közepébe egy autógyárat rakni.”Az ember, aki a Tesla-t idehozta, ül az íróasztala mögött és egy kis faautót forgat, melyen ott áll: „Mr. Tesla”. Steinbach, Brandenburg gazdasági minisztere: „Persze, hogy büszke vagyok rá! Fiataloknak nyitottunk hihetetlen perspektívát! Az egész megyére kisugárzik, fölzárkózunk Bajorország-hoz.” A kritikát elutasítja. A nyugalomra vágyó ideköltözők tudhatták: Ez a terület ipari parknak volt kijelölve. Eredetileg a BMW jött volna, de Lipcsébe ment. „Vízhiány nem lesz. Szétnézünk a szomszédos vízműveknél.” A helyi vízművek nemrég közölte, hogy a vizet limitálja. Először a nagyokat elégíti ki, aztán a háztartások fogyasztását korlátozza. Most 11 millió m3 vizet adnak. A Tesla-nak 1,4 M m3-t ígértek.

A miniszter abban reménykedik, hogy a Tesla más konszerneket is idevonz. A fordulat utáni ipartalanítás és a fiatalok elvándorlása után Brandenburg újból csilloghat. Mielőtt nyugdíjba megy, szeretné Szászországot az 5. leggazdagabb régiójává tenni.(Most a 14.).A Giga Press félelmetes kolosszus. Az alumíniumot 700 *C-on megolvasztja, majd 6 100 t nyomással, 3 perc alatt egy autó teljes alvázát kiadja. Még 7 ilyen prés lesz itt, így a Tesla egy autót 10 óra alatt legyárt – a VW-nek 30 óra kell.ZEIT 9. 12. 2021

Irre schnell

KOMMENT

Ez Merkel alatt történt. Együttélésünk szabályait így alakítja egy autógyár. 12 ezer ember jut munkához, milliók az E-autó illúziójához. Milyen munkához és meddig? Kölnben a pszichológus szomszédom azzal foglalkozott, hogy a Ford-művek 40 000 munkásából a kidőlteket próbálta lelkileg helyrepofozni. Telhetetlenség, megalománia, szemfényvesztés: Így szárít ki egy gigaprojekt egy egész régiót – egy pillanat öröméért. Ha az emberek 2 év alatt föl tudnak húzni egy óriásgyárat, akkor a vírus- és a CO2-problémát is képesek megoldani.RS

Lásd még: „Szívem, szerelmem, egyetlenem: Autó, autó!” Lélegzet, Harmadik Part, Gaia Sajtószemle (RS, 1989).

 

KERÉKPÁR VAGY AUTÓ? RS

Egy autós betelefonált, hogy nekiment a beton az autójának...

-A város emberek lakóhelye. Ön mit szólna, ha tüzet raknék a nappalijában?

-Miért mérgez ártatlan gyalogosokat és kerékpárosokat?

-Nem lehet zöld övezet és autóút is egyszerre. Ön is szereti a tiszta levegőt?

-Ismeri az autót? Fél lábbal a kórházban, fél lábbal a börtönben.

-Miért veszi el mindenki szabad terét kocsijával? (40 autó = 1 busz).

-Miért szervezi meg az állam az ártatlan harmadik, a gyalogos, megnyomorítását? (A legtöbb kerekesszékes autóbaleset áldozata). Honnét a sok asztmás kisgyerek?

-Kár kényelemre elégetni az olajat, ha meg is lehet enni (margarin).

-Még a villanyautó is rombolja a klímát. Gyerekeinket a parkolóhelyért?

-Akik helyesen közlekednek, azok is pénzelik az autósokat.

-Azokat, akik többnyire egyedül furikáznak egy nagy kocsiban.

-Egy 2 tonnás járművön mért szállítunk csak egy 80 kg-os embert?

-Sokszor csak rossz szokás. Sok mindent autó nélkül is elintézhetünk, különösen egy nagyvárosban.

-Lehet munkaeszköz az autó, ha sehol egy busz a láthatáron, vidéken – de Pesten?

-Összességében a kerékpár gyorsabb. (Két hónapot ül az autós a kocsijában!).

-A motort hagyjuk meg a mentőknek, rendőröknek, taxisoknak – azok is lesznek elegen!

-Nem lehetünk Hollandia, de egy kis átszervezéssel sok autóst „átültethetünk”!

-Jó, most túloztam... ó r i á s i átszervezéssel: kampány, olcsó bérlet, sok bringaút, másik oldalon drágítás, szigorítás, sebességkorlátozás...

Lásd még: Szelíd Energia Füzetek 8,Energiamenü

 

AZ ÖKOLOGISTÁK NEHÉZ ÉLETE – ZEIT

1. MARTIN FERL (57), Gelsenkirchen

Kéthavonta lemegyek a pincébe, leolvasom a villanyórát. Ha elhagyom a lakást, kihúzok minden dugót a konnektorokból. A plafonlámpa amúgy sincs sosem fölkapcsolva, kis LED-eket vagy gyertyát használok. Feleségemmel csak tusolunk, egy teli kád 4 €-t vinne el. Minimálbért kapok, a lakbérem épp most drágult 20%-kal. A fűtésköltségem is évente növekszik. Az Energiewende-t egyrészt jónak látom, de aggódom. Mint a Caritas energia-tanácsadója, olyanokat látogatok meg, akiknél kikapcsolták az áramot. Sok Hartz IV-es (szocsegély) és nyugdíjas attól fél, hogy nem tudja kifizetni a rezsit. Főleg idős, magányos hölgyek vannak gondban. Sokan tetemes adósságot halmoznak föl. Pl. azért, mert nem vehetnek egy AAA+, 700€-hűtőt. Egy Hartz IV-es 446 €-t kap, ha ebből 100 € a villany, miből fog megélni? (Átlagjövedelem: nettó 2000 €, RS). Én sem vehetek új hűtőt. Nálunk is egy régi, áramzabáló átfolyós elektro-vízmelegítő van. Mint lakbérlő, nem változtathatok. Az állam miért nem veszi elő a háztulajdonosokat? Járom a lakásokat, de már nem is tudom, mit mondjak. Megnézem a készülékeket és a villanyszámláikat. Azt is mondom, zárják el a csapot, míg szappanozzák magukat, de a tusolást is tiltsam be? Pláne, ha gyerekeik is vannak. Sokan a fűtést sem kapcsolják be. Nagy hátralékuk van. Nem akarok nagyon rájuk ijeszteni, azt mondom, a CO2 ára emelkedik, ezért a fűtés drágul. Ekkor a politikusokat szidják, holott a környezetvédelem mellett vannak. A szegényebbek még jobban vigyáznak a környezetre, mint a jól keresők. Másként viszonyulnak ahhoz, amit megvesznek. Élelmet nem dobnak könnyen el. Maradék szemét alig van. Magam is sokáig voltam munkanélküli, tudom, miről beszélek. Örültem, amikor hallottam, hogy az áram-illeték megszűnik és az áram olcsóbb lesz. Remélem, így is marad.

 

KOMMENT

Kedves Ferl úr! Már Kölnben sok tippet adtunk (Energiemenü): bojlert csak szombaton bekapcsolni, addig pb-palackkal nagy fazék vizet melegíteni; nyáron nem kell meleg víz; télen csak este begyújtani; nappal klubba, könyvtárba menni; csak a konyhát fűteni főzés közben, hőszigetelésre ügyelni, padláson szigetelő járólapokat lefektetni; télen kikapcsolom a hűtőm - balkonon, vízaknában, pincében tárolom a romlandót; magokat főzök, kevés kolbásszal; amit lehet, nyersen megeszem (saláták), kenyeret kenyérsütőben sütök.RS

2. Nora Eichner (36), Michael Haug (36) Neufra

Nemrég föl akartuk mondani az öko-áramunkat, pedig a fenntarthatóságot fontosnak tartjuk. Nyaraláskor sosem repülünk, a gyerekekkel a környéken sátorozunk. Vettünk egy parasztházat a Schwäbischer Alb-on, oda napelemet tervezünk. Vizet fatüzeléssel melegítünk, de csak fürdéshez, egyébként hideg vízben mosdunk. A faluban átlagban 2 autót tartanak, mi csak egyet. Kisebb bevásárlásokat kerékpárral intézek. Kertünkben tököt, káposztát, sárgarépát, hagymát termesztünk. Mindketten részidőben dolgozunk, fogyatékosokkal. Ezért vigyázunk a pénzre. A tönköly ára megduplázódott. Lisztet a kenyérsütéshez most a konvencionális molnártól veszünk. Kiszámoltam, az áramszolgáltató-váltással évi 200 €-t nyernénk. Most még bírjuk, de ha az öko-élet költségei emelkednek, átállunk.

KOMMENT

Mint „öko-guru”, én sem akarok ráfizetni. Már újrapapírt sem veszek, mert drágább. Ráfizetés nélkül is sok mindent lehet csinálni: Fát ültetni, komposztálni, bringázni, buszozni, hulladékot szortírozni, futni, egészségesnek maradni.RS

3. Björn Laser (54), mérnök, Bremerhaven.

Ingázó vagyok, Bremerhaven-Bremen, 70 km oda-vissza, minden nap. Feleségem dettó, Osterholz-Scharmbeck, oda-vissza. Ha nem vagyunk homeoffice-ban, havonta 420 € a tankolásunk. Ha emelik a CO2- és a dízel árát, az nem örvendetes. Kifizetjük. Mint tüzeléstechnikai projektvezető, jól keresek. Feleségem ápolói fizetése is hozzá jön. A klímavédelmi költségek egyrészt nem vágnak földhöz, hisz végre történnie kell valaminek. Másrészt értelmes intézkedéseket várok el. Mit használ a benzin drágítása, ha nincs alternatíva? Szívesen átállnék vonatra, de egy jegy 13,20 €, kétszer több, mint a régi dízeles kocsimmal. Még a 8 km-t is letekerném bringával az állomásig, jó kis torna lenne. Ám ezzel 2 órára növelném az utazási időm. Feleségem sem vonatozhat, óránként van járat, nem illik a munka-ciklusához. Már most is alig vacsorázunk együtt. Munkahelyeinkhez sem költözhetünk. Itt Bremerhaven-ban van egy szép kertes házunk. Brémában olyan drágák az ingatlanok, hogy mi sem vehetnénk.

 

KOMMENT

A mérnök úr öko-lábnyomát jobb, ha ki sem számoljuk. A szegény Martiné (1. eset) többször beleférne. (Amiből nem következik, hogy a legjobb környezetvédő a halott környezetvédő.) Kétségkívül csapdába kerültek. Mit ér a kertes ház, ha sosincs otthon? Az egybevetés a 13,20 €-jeggyel nem pontos: Az autózás teljes költsége mindig nagyobb (egy részét az állam fizeti); nem szólva a stresszről, balesetveszélyről, egészségről. Ez az ingázó életmód egyszer kiszívja az erejüket. Jobb, ha nem várják meg.RS

ZEIT, 9. 12. 2021

Drei Haushalte ringen mit den Kosten.

 

A KÖTELESSÉG RENESZÁNSZA – A. Reckwitz – ZEIT Hamburg/RózsaS + 2021 krónikájaAz egyén érdeke ma a kollektív jólét alá rendelendő. „Tilos a tilos!” - skandálták a 68-asok. Ma épp a progresszívok követelnek szabályokat. Mi történt?Andreas Reckwitz (51) a Humboldt-Universität zu Berlin szociológia professzora. Utóbbi könyvét Hartmut Rosa-val írta: »Spätmoderne in der Krise. Was leistet die Gesellschaftstheorie?« Elképesztő, ahogy rég halott fogalmak képesek föléledni. A kötelesség nemrég még obszolét és száműzött pozíciójából hirtelen a politikai agenda első helyére ugrott föl. Az osztrák eldöntött, a német tervezett oltáskötelezettség egy paradigmaváltás kezdetét jelzi. A másik súlyos korlátozást a klímakockázat provokálta ki. Az Alkotmánybíróság 2021 év-elejei ítélete nem más, mint a kollektív kötelesség kimondása a jövő generációk jogai érdekében. Ebben a Friday for Future-nak nem kis szerepe volt. A táplálkozás, a közlekedés, a fogyasztás terén az egyén köteles úgy viselkedni, hogy ne fenyegesse a társadalom jólétét és biztonságát. Ez az indoklás mára már nagyon erős érveléssé vált. A svájci történész, Philipp Sarasin, „európai szolgálati kötelességről” beszél könyvében (1977 - Eine kurze Geschichte der Gegenwart; 1977 – A jelen egy rövid története). A 70-es évek kulturális irányváltásáról ír, amely napjainkig kihat. Akkor az önkibontakozás, az individuális autonómia, a Counterculture, a személyi számítógép diadalútját éltük át. Másik oldalon az új piaci szerkezet térhódítása, a fogyasztó új alakja és a politikai neoliberalizmus előretörése volt látható. A szociológia az utolsó 50 év értékváltozását találóan a kötelesség és az elfogadás értékeinek az önmegvalósítás értékei felé való transzformációként írja le. Kb. 1970-ig szinte az egész társadalomban a kötelesség-teljesítés és a szociális alkalmazkodás képezte az élet központi vezérvonalait. Ezt szorította ki az autentikus én, az egyén óhajai és igényei kibontakozása. Párhuzamosan egy balos liberális politika jött föl, mely az önrendelkezést és a személyi jogok erősítését tűzte ki célul. Bár a kiterjedt piaci logika más gyökerű, mégis ugyanoda vezetett: A szociális piacosítása során az egyén inkább fogyasztónak, semmint polgárnak tudta magát. (Már aki! RS). Választhatott a kínált áruk és szolgáltatások közül. Ezt kísérte a közintézmé-nyek privatizálása, a versenyszerkezetek kiterjedése, a szociális reguláriák csiszolása és a személyi szabadságok erősítése. Mindez a kötelességtudat visszaszorításához vezetett. A kötelesség konzervatív vagy szocialista maradék-ideának számított, az egyén jogainak és érdekeinek illegitim, indokolatlan kerékkötőjé-nek. A sponti-lózung „Tilos a tilos” (»Es ist verboten zu verbieten«) és Margaret Thatcher diktátuma, »There is no such thing as society, there are only individuals« egy érem két oldalaként tárult föl. A társadalommal szembeni köelességek – különösen idegenek esetében, akiktől ellenszolgáltatás nem várható – eltűntek. A liberalizációs folyamatok meghaladott normákat és kollektív korlátozásokat törtek meg. A személyes kibontakozás lehetőségei megnőttek.

Ezért figyelemre méltó az utóbbi évek önkritikus átnyergelése. A jövő történészei talán úgy fognak a 2020-as évekre tekinteni, mint Philipp Sarasin az 1977-es évre. Az oltásvita és az FfF „gamechanger”-nek tűnhet majd. Eleinte az oltást klasszikusan a személyes egészségvédelemnek fogták föl. A miniszter „oltás-ajánlatról” beszélt. Ám a szél megfordult: Az oltáskötelezettség azon alapszik, hogy az oltakozás mások védelmére szolgál és arra, hogy a klinikákat megvédje a triázstól. Akkor is, ha egyeseket az önvédelem sem érdekli vagy ha kételkednek az oltásban. Az egyén védelme a kollektív jólétnek rendelendő alá. Ez főleg a globális klímavédelem legerősebb érvelése. A 68-asok az emancipációt és az önrendelkezést állították szembe a korhadt autoritással. Ma az FfF követelése a Föld és a jövő lakosságának védelme. E célból most kell lemondani bizonyos lehetőségek kimerítéséről. (Vagyis seggbe rúgni, aki kétszázzal száguld az autópályán! RS). Egyik oldalon liberalitás és represszió-ellenesség, másik oldalon erkölcsösség és óvatosság. Ironikus, hogy épp az önmegvalósí-tó konzumforradalmárok gyerekei indítottak egy ellenmozgalmat. Nem a tradicionális kötelességek reneszánszáról van szó, hanem új, univerzális kötelességről, melyek tudományos tényekre épülnek. Ezzel az új etikus kötelesség már nemcsak a konzervatívok és a régi moralisták ügye többé. Mai képviselői balos liberálisok, jól képzett, városi polgárok és politikusok.Hogy mind egy közös világnézetben találkozzanak, nyilván illúzió. Ha a kötelesség reneszánsza ilyen konfliktusokat provokál, mennyire célravezető az államnak ezt forszírozni? Épp ezzel sokasíthatja a dacolók számát.

Három út lehetséges. A politika bevezethet általános szabályokat – minden moralizáló indoklás nélkül. Ezt teszi az egész törvénykezéssel, a bérjogtól az adójogig. Aki vét a szabály ellen, azt szankcionálja – de nem állítja pellengérre, mint erkölcstelen polgárt.

Második mód az infrastruktúra szabályozása vállalkozásoknál. Ha a cégeket a klímabarát energiák felé terelik, vagy bizonyos szociális normák betartását várják el, nem az „erkölcsös és erkölcstelen” polgárok között robbantanak ki konfliktust. (A fogyasztó „rendeli meg” a környezetrombolást. Az ipar csak azt szállít, amit kérnek. RS).

Van egy harmadik, politikai opció is, amikor a kormányzástechnológia nem a „nudging” szigorú szabályzását választja. Közvetett állami ösztönzéssel, a gátak lebontásával a polgárokat pl. az ökologikus vagy egészségvédő magatartásra próbálják rávezetni. Itt sem a papos dorgálás, hanem az egyén racionális kalkulációja vezethet eredményre.

Tehát az általános szabályok érvényesítése, morális hátszéllel, csak egy eszköz a sok közül. Az ostorozás keményen visszaüthet – meg kéne hagyni utolsó eszköznek. Ettől függetlenül a kulturális és politikai érzékenységek változását éljük át. A korlátlan liberalizáció történelmi szakasza, úgy tűnik, a végéhez közeledik.

ZEIT, 16. 12. 2021

Die Pflicht ruft

 

20 000 € MINDEN 18 ÉVESNEK – TAZ Berlin/RózsaS

A német vagyon ötödével 0,1% rendelkezik, a lakosság fele a nagy semmivel. A berlini DIW az összvagyon igazságosabb elosztására tett javaslatot.

A Deutsches Institut für Wirtschaftsforschung (DIW) a múlt héten egy alapörökség modelljét ismertette. Stefan Bach: „Ez még OECD-viszonylatban is sok. Különösen a középréteg vagyonai elenyészőek.” Első ok: Kevés az ingatlantulajdonos. Ráadásul a vagyon-megoszlás torzulása, a várható öröklések miatt, tovább éleződik. Kevesen sokat kapnak – sokan keveset. A legtöbbje semmit. Adjon az állam minden 18 évesnek 20 e€ alaptőkét! (Grunderbe). Ehhez 15 mrd € kell, ez az alacsony örökösödési adó megemeléséből jönne össze. További forrás lehet a szupergazdagokra kivetett vagyonadó és az ingatlanüzletek megadóztatása. Egy FDP-kompatibilis indítványt is szóba hoztak: Az első ingatlan megszerzési díját töröljék. Ezzel kis vagyonú fiatal családok könnyebben jutnának ingatlanhoz, saját használatra. Az „örökség mindenkinek” nem új gondolat. A brit közgazdász, Tony Atkinson, már 2016-ban megfogalmazta. A DIW a koncepciót alaposan kikalkulálta. A dolog működhet. Bach meggyőződése, hogy a vagyonbirtoklás érezhetően egyenlőbbé válna. Ám ezekhez az adóemelésekhez úgy a Bundestag-ban, mint a Bundesrat-ban egyértelmű többség szükséges. Ennek most semmi jele. Főleg az örökösödési adó - a halálhoz való kapcsolata és az állami beavatkozás miatt - kevésbé népszerű. Ezt az ellenállást az alapörökség enyhítené. A gazdagok erősebb megadóztatása könnyebben átmenne, ha az az alapörökség érdekében történne. A precíz elgondolás kissé diffúz abban a kérdésben, ki lenne jogosult erre a kedvezményre. Elvileg mindenki, ha szegény, ha gazdag a szülői háza. Hogy a fiatalok tényleg vagyonuk megalapítására fordítsák az összeget és nehogy elverjék, föltételeket kell betartaniuk. Felhasználási célok: Tandíj, lakás-vásárlás, cégalapítás, továbbképzés, jövedelem-pótlás munkanélküliség vagy betegség esetében.Az SPD 2017-ben valami hasonlót kezdeményezett „Chancenkonto” címmel, de hamar ejtette. Hogy mik lennének konkrétan a kritériumok és hogyan történne az ellenőrzés – legyen vita tárgya. A koalíció tervezi a lakásszerzés támogatását. Ám az FDP ellenez minden újra-elosztást és terhelést, vagyonosait illetőleg. Ezzel a vagyonmegőrzést a teljesítmény- és az esélyegyenlőség-ideál fölébe helyezi. Sajnos a projekt megvalósítására most kedvezőtlen a hangulat, ám a nyomás növekszik.

Tageszeitung (TAZ), 17. 12. 2021Wohlstand vom Staat für alle ab 18 Jahren www.diw.de

KOMMENT

A teljesítmény nélküli alapjövedelem, az alapörökség, de az ingyenes közközlekedés ügyében én is kissé berzenkedem. Jobban megbecsüljük, ha valamiért megdolgoztunk. Hát még ha valaki ölébe milliárdos örökség hull! Ő mennyit teljesített – miközben élvezte az állam szolgáltatásait. (Amely a rablóktól védte meg). Globálisan azt is helyre kell tenni, hogy pl. egyesek olajmezők fölé telepedtek, holott a Föld kincsállománya minden embert, sőt, minden élőlényt egyaránt megillet. Jó német családokban a 16 éves nem bicskát kapott, hanem egy Bausparkasse-t. Amiből, ha jól sáfárkodott, egy lakás lett. Jómagam is éltem vele, 10% álomkamattal. (Miközben a kamatot akartuk eltörölni!).

Lásd még: FNA 1200 €/hó - elverik vagy befektetik? - okobetyar.blog

 

4,70 € WC-PAPÍRRA – német szegények – TAZ Berlin/RózsaS A járvány másképp hat szegényre, mint gazdagra. Ulrich Schneider, Paritätische Gesamtverband (Paritás Szövetség): „A szegényeket jobban sújtja a pandémia, mert munkakörülményeik rosszabbak, a közközlekedésre vannak ráutalva, lakásuk rosszabb és szűkösebb, egészségi állapouk is gyengébb. Nem is szólva a menekültek szálláshelyeiről és a hajléktalanokról.”. A Szövetség 2020-ban végzett fölmérésének címe: Szegénység a pandémiában. Az ún. szegénység-kvóta soha nem látott csúcsot ért el: 16,1 %-ot. Ők az átlagjövedelem 60% alatti összegből élnek. Más tanulmányok „szegénység-veszélyeztető-küszöbnek” nevezik („Armutsgefährdungs-schwelle“). A nettó-jövedelem havi 1126 € alatt maradt, egyszemélyes háztartásra számítva. A teljes lakosság egyhatodáról van szó. 0,2% növekedés látható, de ezt módszertani okokból, a korábbi évekkel csak részben hasonlíthatjuk össze. A Hartz-IV-eseknél több lett a kiadás. Az ún. kisegítő-támogatás („Unterstützungs-angebote“) - táblák, iskolai étkeztetések, szociális áruházak a járvány miatt kiestek. Ezzel szemben új kiadásaik jelentkeztek maszkok, fertőtlenítők, higiéniai szerek formájában, amit a Hartz-IV-normaösszeg csak 4,70 €/hó erejéig fed le. Csak 2020 második felében kaptak 300 €-t minden gyerek után. A jövedelem-kiesés főleg a foglalkoztatottakat érintette. 2019-ben 9% önfoglalkoztató volt szegény, 2020-ban már 13%. Ezen vállalkozók 40%-a keresett kevesebbet. A biztosítottaknak sokat segített a kurzarbeit-juttatás és a munkanélküli segély. Schneider: „Drámai visszaesés a szegényeknél mégsem következett be.” Az összlakosság 4/5-ének jövedelme nem csökkent. Ők főleg nyugdíjasok és állami alkalmazottak. IFO-Institut München: A járvány főleg a gaszttronómia és a rendezvény-szervező szektort érintette súlyosan. Elmaradtak a vendégek, a nézők, a megbízások. Andreas Lutz (Verband Gründer und Selbstständige Deutsch-land, VGSD): „A karácsonyi ünnepek és piacok elmaradtak. München-ben bezártak a bárok.” A egyemberes-önfoglakoztatók 2022 márciusáig ún. új start-támogatást kérvényezhetnek, 1500 €-t havonta. Az új koalíció egész sor intézkedést tervez a jövedelem-szegénység enyhítésére. Az alapprobléma az, hogy a minimálbéren kívül minden ilyen segély fenntartásokkal kapható („Finanzierungsvorbehalt“) Így a megígért gyermek-alapbiztosítás csak akkor léphet életbe, ha előbb a gyerekes családok jövedelem-szegénysége gyakorlatilag megszűnik. Minden attól függ, hogy az új kormány hogyan definiálja a gyermekek szociokulturális létminimumát.

TAZ, 17. 12. 2021

4,70 Euro im Monat für Masken, Tempos, Binden

 

HALÁLVÁROS – Abszurd dráma - SPIEGEL Hamburg/RózsaS Hildburghausen egy 12 ezres kisváros Frankfurt és a cseh határ között Türingiában, ahol akár Krasznahorkai „Herscht”- je is lejátszódhatna. 1553 esetszámával a legfertőzöttebb német város, átoltottsága a legrosszabbak között (49,4% szemben a 69,8% országossal).

Thomas Eckermann, a helyi Regiomed-Klinik főorvosa: „Sem az első, sem a második hullámnál nem volt ilyen nehéz. Pár nap alatt az intenzíven fekvők fele meghalt. 33 halottal tele a hullaház.” Eközben egy csoport oltásellenes lakos karácsonyi dalokat és a német himnuszt énekelte a dec. 13.-i tüntetésen. 150 aggódó tüntetett egy neonáci vezetésével: „Békét, szabadságot – nem diktatúrát! Egy helyi háziorvos a maszkot „szájkosárnak” nevezte, a vakcináról azt híresztelte, megváltoztatja az ember genetikáját. Egy pap: „Ördög eszköze. Aki fél, annak helyén az esze.”A helyi újságban ez olvasható: „Az intenzív-ágy-hazugság tovább folytatódik.”

Helikopterrel vitték át a betegeket Nyugatra. Minden más műtét elhalasztva. Normál időben az intenzíven 5% hal meg, most a fele. Egy helyi, sokáig oltatlan CDU politikus kómában fekszik a jénai klinikán. November közepén a régió 21 orvosa, természetgyógyásza, patikusa nyílt levelet tett közzé: „Szüntessenek meg minden állami korlátozást. Döntsön a polgár a maszkról és minden más védekezésről. Ne gyámkodjanak fölöttünk!” Az aláírók között van a helyi klinika geriátria főorvosa is. Az Eckermann fölötti emeleten dolgozik. Egyébként jó szakorvos. A klinika vezetősége elhatárolódott, bár a személyzet megosztott. Az alkalmazottaknak kiadta, világosítsák föl az oltáselleneseket. Az aláírók egyike a városi bőrgyógyász, 35 éve a pályán. „Minden gyógyszerhez részletes leírást kapok, csak a vakcinákhoz nem.” Fehérje-csomósodásról, érelzáródásról, gyulladásokról ír, mint oltás-mellékhatásokról. Azt mondja, két kollégája az oltástól betegedett meg. Ha már a GMO-ételeket elveti, úgy a vakcinákat is. Egyébként tesztje pozitív lett.Egy másik orvos (háziorvos) a város főterén szintén aláíró. Megkérdeztük volna, miért csatlakozott, de zárva tart, „Szabadságra mentünk”. De korábban sem akart válaszolni, a Spiegel-tv stábját kidobta. Még 2020-ban ezt mondta: „Ez nem más, mint egy könnyű influenza. A sajtó csinált belőle 'killervírust'. A lakosságot pánikba ejtették, hogy a kormány védelmi intézkedéseit megindokolhassa.” A doktor úgy érzi, visszaestek az NDK-időkbe. Reklámozza a Telegram konteó-portált. A maszkot szájkosárnak nevezi, olyan vakcinát szeretne, amely nem változtatja meg az ember DNS-ét. A második adventkor a közeli Sonnenberg-ben 1000 ember tüntetett. A szervező egy orvos. Martin Michaelis, evang. lelkész: „Azt a hatóságot, amelyik betiltja az istentiszteletet, azt az Úr és a független gondolkodók el akarják hallgattatni. Aki megtépázza az élet fáját, az előbb-utóbb távozik a paradicsomból. Egy gyógyszerrel, melynek nem ismerjük hosszú távú hatásait, az 5. parancsolat szellemében járjunk el: Ne ölj!” A végén Luther-hátszéllel polgári engedetlenségre szólít föl: „Ha ezen törvények betartásával bűnt követünk el, meg kell tagadni az engedelmességet. Amen.” Nem úgy az Erfurt-i zsinat: „Az oltás felebaráti szeretet.” Ha a jelenséget jobban megvizsgáljuk, erős jobboldali irányultság tűnik föl. Szeptemberben az AfD/CDU 47,6%-ot kapott a városban. Engedély nélküli tüntetés és nem avatkoznak közbe? Csak ketten vagyunk, válaszolja a Hildburghausen-i rendőrparancsnok. Petra Dickmann, a jénai pandémiakutató csoportjával választ keres a Hildburghausen-i jelenségre. Föltételezi, hogy az egymáshoz való közelség és az összetartás kiváló közeg a vírus számára. A lakosok főleg egymást fertőzik meg, kevés a külső kórokozó. A véleményvezérek, a „narratívák fertőző ereje” óriási. A polgármester, Tilo Kummer, furcsa módon az AfD-fészekben, mint Linke nyert 2020 elején 52%-kal. Nem élvezi posztját. Folyton rendezvényeket kell lemondania, intézményeket bezárni és még a pocskondiázást is el kell tűrnie. „Nincs bizalom a politikában”. Ez egészen az újraegyesítésig vezethető vissza. Egyesek szerint a kovid csak egy grippe, mások szerint nem is létezik. „Magam sem tudom elmagyarázni, miért nem engedélyezték a Szputnyikot és a kínait.” Megpróbált beszélni a háziorvosával (aki szabadságra ment) – hiába. A városvezetőség is kettészakadt. Megérti a lakosokat: A szabályok nem eléggé világosan indokoltak. A helyi kontaktkövetés egy hetes késésben van. Egy PCR-tesztre 4 napot kell várni. Lakossági fórumon akart szót érteni a polgárokkal – a veszélyhelyzet miatt nem engedélyezték.

Holott Dickmann épp ezt látja kiútnak: „Másféle rizikó-kommunikáció szükséges.” Ezt tanulta az ebola-krízisnél Afrikában, mikor kővel dobálták. „Kötetlen vita visz előre, amelyben minden alapelv terítékre kerül.” Így a teljes átfertőzöttség is szóba jöhet. Kummer videó-konferenciát tervezett , hogy szólhasson a lakosokhoz. Sem az egyház, sem a jénai egyetem, sem a miniszter nem válaszolt.

 

SPIEGEL, 18. 12. 2021

Hildburghausen: Weihnachtslieder und Nationalhymne

Lásd még: -Uszításból gyilkosság (2019-ben megölték Kassel kormányzóját, Lübcke-t).

-»Diesmal geht es gegen mich. Das nächste Mal gegen einen Richter«, SPIEGEL, 18 12. 2021.(Szászország miniszterelnökét megfenyegették, hogy megölik).

KOMMENT

Hhausen jelképpé vált – talán az egész Nyugat szimbólumává, Európa Salem-évé. A közelséget és az összetartást egy hatalmas démon fordítja visszájára: az internet. Az ember a gépek útját választja és lemegy kutyába. Az oltásellenesek ugyanúgy lehetnének géprombolók. Csak így kényelmesebb. Milyen árat kell még fizetnünk az internetért? RS

 

ONLINE-DATING – Szerelem a neten – ZEIT/RózsaS

Minden 3. dating-ező itt ismerkedett. Minden 3. szingli a neten keres új szerelmet. Ám a digitális flörtölők elzüllenek és rontják az üzletmodellt. Marc Schachtel (37) informatikus vezeti a Parship csoportot (forgalma 500 M €).

ZEIT: Schachtel úr, a dating -platformok virágkorukat élik?

SCHACHTEL: Mindenképp. Karácsony után +10-20% felhasználóval bővülünk.

Z: Ön most kampányt indított, amelyben fölszólítja kunschaftjait, viselkedjenek tisztességesen. Ennyire eldurvult a helyzet?

S: Nemcsak nálunk, össztársadalmi jelenségről van szó. Korábban az online-dating ritka volt, ma mindenki ismer egy párt, akik az interneten jöttek össze. Ám különösen a járvány óta kellemetlen dolgok történnek, melyek veszélyeztetik az ágazatot. A felhasználók minden csatornán egyre több barátságtalan híreket kapnak. Ez a dating-portálokon különösen sértő. Piackutatásunk kihozta, hogy a szinglik 25%-a már ghosting-olt, vagyis egyszerűen eltűnt, miután reményt keltett. Ez sértő a faképnél hagyott érzelmeire. Ezt egy bárban nem teheti meg, hacsak ki nem mászik a WC-ablakon. Másik probléma a benching, amit már minden ötödik átélt. Ennél „biztos padra ültetem”, közben tovább keresem a Mr. vagy Mrs. Perfekt partnert. Akit így lebegtetnek, arra ez igen sértő. De ez még nem minden. Az ezredfordulós hölgyek fele kapott már „dick pick”-et, vagyis pénisz-fotót. Mi ezeket azonnal eltávolítjuk. Ekkor átmennek a WhatsApp-ra vagy az SMS-re. Nő a türelmetlenség. Találkozunk? - kérdezik és ha 2 perc múlva nem jön válasz, máris méltatlankodnak. „Miért nem válaszolsz? Mi bajod?” Aztán szidalmaznak.

Z: Tehát ez a ghosting ellentéte.

S: Pontosan. De őket talán már tízszer otthagyták, ezért frusztráltak és eleve aggresszív hangnemben kezdik. Így korbácsolódnak föl ezek a trendek.

Z: A kovid miatt nőtt az érzékenység?

S: Igen, ez hozzájárulhatott. A nők a találkozásnál óvatosabbak lettek. A férfiak lerohanták őket, a naponta tucatjával érkező üzeneteket meg sem tudták válaszolni. Ez mindkét oldalt frusztrálta. 68% szingli úgy érzi, belefáradt a dating-ba és szünetet akar.

SZOLGÁLATI KÖZLEMÉNY

A TOLMÁCSLÓ HITELESSÉGE

Magamnak is fölteszem a kérdést, milyen hűen magyarítom a német cikkeket?

1. Aki fordít, óhatatlanul is itt-ott félrefordít. (Redox potenciál = a vörös ökör nemzőképessége). Sok a csapda-helyzet: Nincs magyar szó rá. (Regierungspräsident, Kohleausstieg, Energiewende - „tartományi kormányelnök”, „szénstop”, „energiafordulat”). Egyébként a német is tele van angol kifejezésekkel. Meghagyhatjuk eredetiben: Bundestag, Ampelkoalition, Bund, Land. Az Ampel az jelzőlámpa, de a Land hogy lehet tartomány vagy megye, ha pl. a bajor „tartomány” majd' kétszer akkora, mint Mo.? A „német szövetségi tagállam” annyival jobb, hogy pl. a járványvédelemben épp a kiskirály-Land-ok az akadályozók.

2. A cikkek terjedelmesek, ki kell tölteni a lapot. Egyrészt a részletekben tárul föl egy jelenség igazán, másrészt sem tér, sem idő nincs rá korlátlanul. Könyörtelenül zanzásítok, elhagyom az ismétléseket, a redundanciát. Nem lehet minden rövidítést megmagyarázni – dolgozzon az olvasó is, járjon utána! Már az első mondatoknál kiderül, ha valaki „rizsázik” ill. akadémikus bikkfa-nyelven próbál szólni. Gyanús, ha a mondat nem világos, nem szabatos, nem tárgyilagos. Lehet mélyen arany, ekkor kibányászom - ha észlelem.

3. Ahogy jómagam, a forráshoz bárki hozzáférhet. Ha valaki kételkedik, ellenőrizze az eredetiben. Csak rangos lapokban tallózom, még saját „Tageszeitung”-unkból, a TAZ egykori szcéna-újságból is ritkán idézek. A DER SPIEGEL-t sokan bírálják, hogy „sztorit” kerekít valamiből, véleményt kever a tényekbe, a „Gegendarstellung” (cáfolat) is többször előfordul. De kevesen dolgoznak föl ekkora alapossággal, ilyen mélyrehatóan, pro és kontra, égető témákat.

4. Az én jutalmam legyen a KOMMENT lehetősége, ahol én is „rizsázhatok” ill. találgathatok. Pl. a „VÉGE LEHET, DE NEM AKARJÁK”-ban (amit az Országos Tisztifőorvos is figyelemre méltatott), úgy véltem, akit a kovid igazán megkínzott, az nem lehet több 5-10 %-nál. Másképp nem magyarázható meg az ekkora közöny, felelőtlenség és a járvány tombolása - már 2 éve! Hiába a 70%-os átoltottság, egy beoltott és egy 12 éves is lehet felelőtlen és vírushordozó.

2021-ben mintegy 100 cikket sikerült postáznom, ebből kb. tízet saját „Misthaufen”-emről (trágyadomb) - nemszámítva az OPeBaSzö-ket. Lehívható lesz a „2021 krónikája” cím alatt. Boldog szentestét! RS

NEM MEGYÜNK BE A PARLAMENTBE!Kedves Ellenzék! Mondd ezt:„GYŐZÜNK!DE HA MÉG SEM, NEM MEGYÜNK BE A PARLAMENTBE!” RS