CLUB OF ROME, TRIAGE – Két vaklárma? - SPIEGEL/RózsaS

A „Növekedés határai” 50 éves. Mennyire lett igaza?

1972. március 2: A sötét jövővíziót bemutatják Washington-ban. Kevesen hitték, főleg a szerzők, hogy megélik az 50 éves évfordulót. Akkor egy szupercomputerrel kiszámolták, hogy az emberiség exitus előtt áll: Túlnépesedés, éhség, nyersanyag hiány miatt. Már 1979-re kifogy minden arany, 1983-ra az ezüst, 1985-re az ón, 1988-ra a cink. Az olaj csak 1990-ig, a földgáz 1992-ig tart.

Az optimistább verzió szerint a Föld 2020-ra lesz teljesen kirabolva.

Ma már tudjuk, hogy a számítógép szinte minden pontban tévedett. Bár a népesség kétszer akkora, az untergang elmaradt. Táplálék nem kevesebb, hanem több van. A várható életkor nem csökkent, hanem növekedett.

A számítógép és programozói hibája az emberi kreativitás alábecsülése volt. A haladást nem vették figyelembe. Így keletkezett az elrabolt jövő mítosza.

Vajon a tévedés ártott-e a szerzőknek? Meglepő, egyáltalán nem. A Club of Rome-ot máig idézik, Maja Göpel-től Eckart von Hirschhausen-ig. Még a kormány gazdasági jelentése is növekedéskritikával van fűszerezve, amióta a gazdasági miniszter a zöld Robert Habeck.

A „Növekedés határai”-nak, úgy hiszem, emberellenes ideológia rejtezik a hátterében. Dennis Meadows, az egyik szerző, egy ízben kétségbe vonta, hogy a demokrácia képtelen az emberek áldozatkészségét mobilizálni. Társszerzője, Jørgen Randers, 2016-ban közzétette a mű aktualizált változatát. Ebben azt követeli, kapjon minden nyugati nő 80 000 $-t, ha megáll egy gyerek szülésénél.

Legjobb esetben azt mondhatjuk, hogy a „Növekedés határai” élesítette a környezet-tudatot. Legrosszabb hatása pedig a haladásba vetett hit szétzúzása. Így vagy úgy, a könyv mehet a használtpapír-gyűjteménybe.

KOMMENT

Kedves Alexander Neubauer! Új lelőhelyeket tártak föl, takarékosabbak lettek, beindult a recycling – talán épp a Club of Rome hatására? Milyen jó, hogy nem lett igaza! A 80-as években, Kölnben, mi is „riogattunk” ilyen szcenáriókkal, de hozzátettük: NE LEGYEN IGAZUNK! Vállaljuk, hogy hülyét csinálunk magunkból. A haladást pedig egészében nem vitathatjuk el, de nem ez a „haladás” hozta nyakunkra a klímaválságot? Ha pedig a Te glancos, mérgező-festékes lapodat nézzük, Ti is 50 éve riogattok (kérdőjeles szalagcímek) – de, szerencsére, semmi nem jött be, egyelőre.

RS

TÉVES RIASZTÁS? - Nem lett triázs – SPIEGEL/RózsaS

Decemberben, a 4. hullám csúcsán politikusok és kutatók arra figyelmeztettek, hogy az egészségügyi rendszer az összeomlás előtt áll. Aztán többet nem.

2021 decemberében a Tuttlingen klinikája és Baden-Württenberg szociális osztálya SOS-üzeneteket küldött szét. A kórház túlterhelt, további beutalások erősen megfontolandók. Az intenzívre csak azok kerüljenek, akik nagyobb eséllyel túlélnek. A Landrat megpróbálta a helyzetet pacifikálni, de akkor már a sajtó tele volt a hírrel. Egy szó mindenütt: Triage. A kifejezés francia, „kiválasztást” jelent.

Ekkor tombolt a delta, a járvány legnehezebb szakaszát hozta. Főleg az oltatlanok élete került veszélybe. A betegek fiatalabbak voltak, hosszabb ideig foglalták el az intenzíveket. Frank Ulrich Montgomery (Világ Orvosainak Szövetsége): „A csőd előtt álltunk, a triage-ra készültünk.” A Divi (Vereinigung der Intensiv- und Notfallmediziner) 2500 új, intenzívre szoruló beteget várt, egy héten belül, a meglevő 3500-hoz. A Luftwaffe először szállított át betegeket nyugatra.

Azóta 3 hónap telt el. A drámai prognózisok nem következtek be. A kevésbé veszélyes omikron terjedt el.

A pandémia alatt az Allensbach többször ezt kérdezte a lakosoktól: „A média hűen tudósít-e a járványról vagy inkább pánikot kelt?” 2020 elején 47% találta valósnak a tudósításokat, ám 2 év múlva, 46% szerint túl sok a pánikkeltés. December 1-jén az esetszám elérte csúcsát, de december 10 után csökkent a betegek száma az intenzíveken. Pánikkeltés volt?

Minél többször jön egy riasztás, a polgárok annál érzéketlenebbek lesznek. Ám ha a katasztrófa valóban beüt, a következmények végzetesek. A virológusok szerint a figyelmeztetések segítettek elkerülni a legrosszabbat. A legkevesebben voltak tisztában azzal, milyen tragédiák játszódtak le a kórházakban.

Thorsen Lehr 2020 márciusában, Saarland klinikáján, modelleket dolgozott ki a ragály terjedésére. Mivel félreértések adódtak, óvatosabb lett a prognózisokkal. „Nem a jövőt mondjuk meg, hanem modelleket szerkesztünk azzal a kikötéssel, hogy a körülmények nem változnak.” A modellek aligha valósulnak meg, mert az emberek változtatják magatartásukat. Számításait nem vonja vissza. „Szélsőséges volt a helyzet, főleg délen és keleten. Az egész országra való tekintet torzította az észlelést.”

Emil Reisinger, Uniklinik Rostock (Mecklenburg-Vorpommern): „Csak 1-2 hét hiányzott a triázshoz. Kovid-etikai bizottságot hívtunk össze, hogy támogassuk az orvosokat döntésükben, ki kapjon ágyat és ki nem. Hogy mégsem lett triázs, azt az oltatlanok megregulázásának és a munkatársak megfeszített munkájának köszönhető.” Az is segített hogy tervezhető műtéteket halasztottak el. Ennek ára az volt, hogy a rákos betegeknek rosszabbodott a prognózisa. December közepén már kevesebben voltak az intenzíveken. Montgomery:”Ha a legrosszabb nem következett be, azt kérdezik, mire volt jó az alarm.” Az Augsburg-i uniklinikán, december elején, 36 beteg feküdt az intenzíven, pedig sokat átszállítottak. 40-nél „triázs-előriasztás” volt előírva. Egy hajszálon múlott. Vannak fokozatok: Latens vagy csendes triázs. Ez már beállt, pl., ha a mentőkocsi nem viheti át a beteget a legközelebbi, másik kórházba.

SPIEGEL, 26. 2. 2022

Triage