Történelemkönyv 2024-ből
Az 1989-es rendszerváltás után az egypártrendszerű Kádár-korszakot fölváltotta egy demokratikus többpártrendszer. A puskalövés nélküli vértelen átmenet azonban fölkészületlenül érte az ország lakosságát: kiderült, demokráciához demokraták is kellenek. A fordulatot egy szűk értelmiségi elit harcolta ki, messze maga mögött hagyva a széles néptömegeket, amelyek a rendszerváltáson először csak modern hűtőládákat és nyugati autókat értettek.
40 év állami gondoskodás után elmaradt az állampolgár demokrácia-iskolába való beíratása: fölfogni, mit jelent a részvétel, a saját kerítésen túli felelősség, az emancipáció, a múlt helyretevése, az európaiság. A zsenge, újszülött demokrácia így gyorsan áldozatul esett egy gátlástalan, falánk politikus garnitúrának: 2014-re végképp bűnözők kezére került az ország. (Úgyis, mint NATO- és EU-tag.) Az első Orbán-kormány (1998-2002) bemelegítése után 2010-től folytatódott az önkényuralom további módszeres kiépítése, az egypártrendszer visszaállítása. Az ország visszaesett a kései Kádár-korszakba. Az 1989-es demokráciaépítési folyamat megfordult: a szorgos munkával, verejtékkel megépült demokrácia-intézmények sorra visszabontásra kerültek: a fair választási rendszer, a semleges közmédia, az alkotmányvédő bíróság. – mindez az EU pénzelésével.
2020-ra aztán elkészült a pártállam:
- Orbán lemásolta a putyini rendszert: teljhatalmú elnöksége mellett meghagyta a névleges parlamentet, a maradék ellenzéket is kiszórta, vagy vazallusává tette.
- Befejeződött a közművek, a bankok, a média államosítása, elhallgatott az utolsó kritikus rádió, tv is; megszűntek az ellenzéki lapok, az internet erős ellenőrzés alá került.
- Minden nagyvállalat állami kézre jutott, vagy védelmi pénzt fizet.
Nincs időrabló, fölösleges vita, akadékoskodás. Egy a kapitány, egy a vezér, különben elvész a hajó. Mindenki tudja a helyét. Aki lojális, megjutalmazzuk. A nép ellenségeit megbüntetjük. Ha nem parírozol, elvágjuk a vezetéket: nem kapsz gázt, sem áramot, sem vizet. Bevonjuk az adószámod. Vízumot sem kapsz, a határok ismét lezárva: ha mindenki lelécel, kit fogunk lenyúlni?
A fák azonban nem nőnek az égig: a kapzsiság ugyan határtalan, de a zsákmány nem - az évek során kezdett fogyatkozni. Egyre többen születtek bele a meglopott családokba. A nyersanyagok ára az égbe szökött. A 3 millió nincstelenből 6 millió lett. Az EU önmagát mentve kilökte az országot. A nyugati cégek egymás után menekültek ki. Ezzel megrendült az ország gazdasága. Hitelképtelenség lépett föl, a forint semmivé vált, az ország csődöt jelentett be. A vezetők enklávéikba húzódtak vissza, vagy kimenekültek svájci bankszámláikhoz. Pest megindult a budai villák felé.
Kezdetét vette a Kijev-szcenárió.
(Szcenáriókat azért írunk, hogy ne következzenek be.)