ÖKOCSKÁK 2017

KORÁN KELEK ÉS HÜLYESÉGEKET CSINÁLOK 17I3

-Író-olvasó találkozót rendeztek: eljött az író és eljött az olvasó.

-Ne vásároljunk könyveket, vegye meg a könyvtár!

-Megjelent szatírakötetem a SZEMÉT kiadónál, 1 (egy) példányban. Megtartom.

- Mindent elmondtak már (emberről, istenről, világról), pont az én bölcsességem hiányozna?

-Fekete rovátkák, fehér alapon.

-Ne adakozzunk erre-arra, úgyis ellopják. Éljünk úgy, hogy ne legyen miből adakozni.

- A társadalom olyan játék, ahol mindenki megpróbálja ellopni a másik pénzét - anélkül, hogy agyon kéne ütnie. (Utóbbiban nem vagyok biztos).

-A bank nemcsak meglop, le is köp. (Le is lövet, ha kell – láttuk a Széna téren.)

-Minden szerelő, bankár, orvos azt csinál veled, amit akar.

-A magyar annyit keres, mint a nyugati - csak hagyja, hogy a felét ellopják.

-Éljen és dolgozzon mindenki a szülőhelyén!

-Tudom ki vagyok: ezek a szüleim, ez a családom, ez a népem, ez az anyanyelvem, ez a szülőföldem – még egy kalotaszegi legényest is eltáncolok neked, ha akarod!

-Csak a bolond megy boltba vásárolni pénzért. Ültetsz krumplit, csere-berélsz, voltál már lomisnál?

- Általában mindenki hülyeséget csinál.

-Ne legyünk előítélettel! Várjuk meg, mit csinál az oroszlán a báránnyal!

-Díjat adtak át a lónak, mert négy lába van.

-Ne beszéljünk mikrofonba - emberhez beszéljünk!

-Ne próbáljunk senkit sem meggyőzni. Csak ennyit mondjunk: ha ezt teszed, erre számíts.

-Mindig ugyanazok mondják el ugyanazt ugyanazoknak.

-Minél nagyobb a távcső, annál több a csillag.

-Idő, szám azóta van, mióta ember.

-Az ember 100 évig él - ha hagyják.

-Alkoholistának lenni sohasem késő.

-Villamos és nők után nem futunk.

-Anyósom olyan, mint az úristen: mindenütt ott van.

A SZTÁRÉPÍTÉSZ KORÁN KEL 17I10

és hülyeségeket csinál. Avagy: ha 30 éves a huszár és még él, nem is az. A szószátyár ZG építész BK-nál, a Klubrádióban bemutatja, hogyan kell taposóaknák között órákig balettozni. Orbán építésze (katonatárs!) zsinórban nyeri a pályázatokat (MÜPA, szuperkórház), innen Kínáig, és Orbán megalomán őrületének állít örök emléket, közben szétveri a fővárost. Ráday Mihállyal beszélő viszonyban van? Nem vette észre, hogy a Klubrádióban beszél? „ A Karmelita-kolostor mindig irodaház volt”, „A MÜPÁba megyek fölüdülni.” „Velem példálóznak Pekingben.” BK hiába próbálja jégre vinni, a vendég tovább cselez - így a Liget szóba sem jöhet. MÜPA: Beneveztünk a világ gőgös, őrült kultúrpalota építész-versenyébe - XIV Lajos, Hitler, Sztálin. -Ebből az aranyozott WC-ből az én falum egy hónapig megélt volna, mondta egy vidéki. (Lásd még: Utolsó olimpia; Lesz-e Budapest 20 év múlva? Nagyváros védhetetlen.)

GÉPIRTÁS
S z á m í t ó g é p, n y o m t a t ó : nélkülözhető. Egy pendrive-val copy-shop-ban, könyvtárban intézhetjük levelezéseinket, letöltéseinket, nyomtatásainkat.
K a r ó r a : fölösleges, ha van mobilunk.
H ű t ő : 6 hónapig az egész vidék hűtő. Ha a hűtőnket csak nyáron kapcsoljuk be, máris sokat nyertünk. Hűteni lehet pincében, vízóraaknában, kútban. Mélyhűtő elég, ha a boltban van, fizessék ők a hűtőköltségeket. A romlandót gyorsan földolgozzuk.
M i k r ó : Helyet fog, elromlik, tisztítani kell. Egy jó gáztűzhellyel ugyanazt elvégezhetjük.
M i x e r : Helyet fog, tisztítani kell, rakosgatni. Egy jó kés, fakanál is megteszi. Hiába cifrázzuk az ételt, ha nincs kimerítő, jóleső testi munka a szabadban.
K l í m a : Atomáramot fogyaszt, csúf, szerelése körülményes. A meleg kevésbé ártalmas és rövidebb, mint a hideg. Meleg ellen könnyebb védekezni: vízzel hűthetjük magunkat. Tusoljunk, nedvesítjük pólónkat, vizes lepedőt feszítünk ki.
M o s o g a t ó g é p : Helyet fog, drága, elromlik. Az edényt úgyis kézbe kell vennünk, ekkor elöblíthetjük, kevés mosóport oldunk, a zsír feloldására. Minden családtag öblítse el tányérját! F ű n y í r ó g é p : Mért kell a füvet nyírni? Vesszen a vadvirág, a sok zöld? Kasza, sarló jó eszköz, ha a gaz elburjánik.14I23

7 LÁBAT vágnak le naponta Magyarországon, főleg cukorbetegség következtében. 17I12

Ezeket az embertársainkat nem látjuk, mert ki sem mennek és - más betegségekben is - gyorsan meghalnak. Sajnos, a halálraítéltek utánpótlása folyamatos: rossz táplálkozás, mozgáshiány, stressz. Civilizáció? A só hozta a m. vérnyomást, a cukor a c .betegséget. Ezek rejtve jönnek, mert az ember riasztó-képességének 100 év alatt nem volt ideje kifejlődni. Az inzulintermelő hasnyálmirigy kifárasztása már fiatalkorban elkezdődik: a látványpékségek látvánnyal ugyan szolgálnak, nyomelemekkel kevésbé (Fe, Zn, F, Si … 1/3 periódusos rendszer!). A műtrágyán nevelt, kis gyökerű növények honnan vennék a mikroelemeket? A talaj kiszipolyozva, a zöldségek K-N-P-vel fölfújva. (Szépet adjon, aranyoskám!) Reményeink a mélyebb gyökerűek: ribiszke, málna, kajszi, szőlő (a csemege!) na, meg a tojás, máj, hal. Ha ez sem segít: pirulák. McDöglesz „kajákkal”, alkohollal, kávéval, antibiotikumokkal kinyírjuk a bélflóránkat (6000+1 humán genom) – jön a rezisztencia (szuperbaktérium), a fekély, a Crohn, a diabétesz – a levágott láb. (Arcpír, gyanús étvágy/szomj, hízás/fogyás; bőrkiütés – rögtön, nemcsak cukor-, inzulinteszt is jöjjön!)

USZÓ VB – A NÉP MEG SZÁRAZON 17I15

-Főnök, mi nem lovas nemzet vagyunk? –Is. Most vízilovas nemzet.

Fürdő minden 5. településen van, ám úszni, meglehet, csak minden 10.-en lehet (egyenlőtlen elosztás, csak „élményfürdő”, méregdrága belépő). A külföldi azt hiheti, itt minden nyugdíjas pillangózik. Elképesztő, hogy valaki azért kap milliókat, mert ide-oda úszkál egy betonmedencében. Ha az élsport annyira megdobná a tömegsportot, itt mindenki Búvár Kund lenne. Az országban tucatjával lefojtott termálkutak, de mi a Dagályba ölünk bele 40 mrd-ot. Ez a kocka mutatja majd örökké, olyan okosak vagyunk, mint az anyaga; nem egészségünknek – balgaságunknak állít emléket. (Atombunkernek jó lesz). Itt naponta levágnak 7 lábat, az egész vidék és vele a szubszisztencia-önellátás kihalóban, az is kérdés, lesz-e Budapest 20 év múlva – de a kedélyeket az úszó-elnökség és a bérúszók szeszélyei borzolják. Pedig a vidéki uszoda az, ahonnét egészségesebben jössz ki, mint ahogy bementél. A test ficánkol örömében: végre gázból folyadékba, más izommozgás, más légzés, más testsúly! ( Itt adhatnak le a nők – ha hihetünk Arkimédésznek – egy pillanat alatt 50 kilót!). Hozzávéve a napfürdőt, tisztálkodást – mi lehet jobb? Tehát: VÍZBE MAGYAR, LEGOTT! (Lásd még: Vízkultúra – ne mindig gázban! Utolsó olimpia.)

IDŐUTAZÁS LEHETSÉGES 17I15 mondta egy fizikus. Természetesen! (Eltekintve attól, hogy hol vannak, akik a jövőből jöttek).

Lehetséges, mivel az egész fizika maga fikció. Ezt fölfogni igen fáradságos (nekem 20 év kellett). Összegyűltek az állatok az erdőben, hogy versenyezzenek. Ott volt a farkas, a kígyó, a sas, a nyúl, a medve. Ez utóbbi föltette a kérdést: -Jó, de miben? –Hát répaevésben!- vágta rá a nyuszika. Kant szerint a fizika azért ilyen sikeres, mert maga fekteti le sikereinek feltételeit. Vannak-e természeti törvények? Kérdi B. Russel, vagy csak az ember képzeli el őket, rendszeretete okán? Érzékelésünk, gondolkodásunk, evolúciónk során olyanná alakult, hogy a földi körülmények között magunkat és fajunkat fenntarthassuk. Innét az elsődleges, az alapvilág – ha van ilyen – még nagyon messze van. Élhettünk volna száz más féle módon, mégis a legkönnyebbet, a „tudományt” választottuk. A világot bármilyen kaptafára rá lehet húzni. Hogy ez mennyire tévút, csak az érti meg, aki átrágja magát a tudománytörténet fejezetein, Babilontól Kuhn-ig, Feyerabend-ig. Thomas Kuhn paradigmaváltása – legalábbis közhely szinten – bekerült a tudományos diskurzusba. Aki pedig a legújabbakat átgondolja, legalábbis csodálkozni fog: a paradigmaváltó Einstein maga kerül sorra. A kvantumösszefonódás megdönti Einstein azonnali kölcsönhatás tilalmát. A Higgs-részecske, a graviton, vagy az elméletek (húr-elmélet, bránok, párhuzamos univerzumok) azt mutatják, hogy a világ egyetlen szövet, ahol „minden tud mindenről”. (Isten?) Honnét veszi a világegyetem az energiát a gyorsuláshoz? Egy válasz két másik kérdést generál, de a válaszok egyre drágábbak (megfizethetetlenek), egyre távolibbak hétköznapi gondjainktól. De főleg: nem válaszok fennmaradásunk kérdésére. A kvantumszámítógép majd megoldja a klímakatasztrófát? A kutatásnak sosincs vége, egyik paradigma a másik után – a természet a bolondját járatja velünk! Mi a teendő? Legyünk ismét (kis)emberek, ültessünk fákat, műveljünk kertet, segítsünk egymáson és „ne múljék el nap ének és tánc nélkül!”.

(Lásd még: A tudomány vége 2004, Munkahely zsákutca, Lesz-e Budapest 20 év múlva? NOL/alternatív).

A KIS EMBER OLCSÓBB 17I26

Kis ember: 60 kg.

Nagy ember: 120 kg.

Nem számítva a nagy ember tér-, ruha-, bútor- stb. többletköltségeit - kétszer annyit eszik.

Kis ember: 1 kg étel/nap, 365 kg/év, 18250 kg étel/50 év.

Nagy ember: 2 kg/nap (kétszer annyi).

1 kg élelem : 2000 Ft

Kis ember 50 év alatt megeszik 36,5 millió forintot.

Nagy ember 73 millió forintot.

Én kis ember vagyok, hol a 36,5 millió forint megtakarításom?

VÁRHATÓ ÉLETKOR: 72 ÉV? 17I26

Aki most születik, „várható” életkora 72 év – ha minden úgy megy, mint eddig!

Ha a „végítélet óráját” nem állítják át ismét, most már menthetetlenül szorosan éjfél előttre. Aki most születik, valószínűleg nem fogja megélni a 72 évet, mert újabb 70 év béke nem fog az ölünkbe hullni. Míg a tudomány egyre több (ritka) betegséget gyógyít, a világ egészében egyre betegebb, sebezhetőbb lesz. A tudomány megbetegít (civilizációs betegségek), aztán büszke a botra, amit a betegnek feltalál. A világ olyan, mint a sas, amely addig titkolja gyengeségét, mígnem egyszer hirtelen ki nem múlik. A 33 kockázati tényező (1998) 20 év alatt nemhogy csökkent volna, de erősödött: 11. terrorizmus, 25. szegények inváziója, 26. fölriasztott vírusok. Ezeknél viszont, mintha mi sem változott volna: 1. pénzrendszer-összeomlás, 7. olaj-világháború, 15. peak oil. Továbbra is képtelenségnek tűnnek: alvó génaknák, nanokatonák, fiatal-öreg polgárháború. (Hacsak utóbbinak a 3 ezer mrd nyugdíj einstandolása nem előszele). Na, persze, a legveszélyesebbek a „+ismeretlenek”, mert ami ismert, az kivédhető! (Ne lásd még: egyéb katasztrófa-szcenáriók).

HOSSZABB ÉLET – HOSSZABB SZENVEDÉS? 17I27

Amikor én születtem (1948) az emberek 48 évesen haltak meg - legalábbis a statisztika szerint. Emlékezetem szerint pedig, 1952 táján, jóval öregebben: a dédi ott kucorgott a sarokban, egyre kisebb lett, egyszer csak eltűnt. 1948-ban a háború még tovább szedte áldozatait, kell még 30-40 év, hogy a civilizációs betegségek színre lépjenek, köszönve a tudománynak. Jön az "életmentő"-ipar, nem otthon, hanem kórházban halunk meg; csövekre kötve, leszedálva, emberségünktől megfosztva. Igen, az orvostudomány meghosszabbítja életünket, de milyen évekkel? Magányosan, betegen, szegényen élünk, életuntan vonszoljuk magunkat, a megváltó halálra várva. A nyugdíj után így kerülünk be a 72 év átlagos életkorba. (Már aki: a 48-asok fele eltűnt, bent hagyva befizetett járulékukat). Mert a nyugdíjjal válik valóra, milyen "munkát" végeztünk egész életünkben: monoton, betegítő, értelmetlen ténykedést. Csak remélni merem, hogy ezt nem a többség tette, hanem a többség változatos, egészséges, értelmes munka után jut a pihenő korba; unokákkal, kerttel, borral, békességgel! (Lásd még: A meztelen szomszédgyerek).

BEFÜRÖDTÜNK AZ ENERGIEWENDE-VEL? 17I27

Paks II.: a kormány a realitásból indult ki (MNO). „A sötétzöldek kudarca”, „a fosszilis energiatermelők malmára hajtotta a vizet”, „nem eredményezte a klímacélok teljesülését, hanem még romlott is a helyzet”. Valóban, a Bundesrechnungshof (számvevőszék) kritikája nyomán ádáz vita folyik. Amikor 1982-ben az Energieladen-nel Kölnben elkezdtük a napkollektorok építését, föl voltunk háborodva, amikor egy építész (Ansgar Schrode, Stuttgart) nem ezt csinálta, hanem szigetelt. Dőry István (Egyházasfalu) is figyelmeztet: első az ésszerű fogyasztás és a hővédelem, utána jöhet az energiatermelés, a megújuló. (Ő és Jürgen Zenke kölni barátom felől becsukhatják az összes erőművet: 1000 kWh-t villanyt termelnek és fogyasztanak évente). A németek is úgy jártak, mint a magyarok a rendszerváltással. A magyarok elfelejtettek demokratákat nevelni (én jártam Robert Jungk Zukunftswerkstatt-jába), a németek meg tudatos energiafogyasztókat. Mit érnek a megújulók, ha még ma is villannyal fűtik az utcát? (Garázsfeljárót). A megújulók szeszélyesek, de a fosszilisak biztosan rosszak. A számvevőszék nem az energiafordulatot bírálta, hanem annak kivitelezését (téves támogatás, rossz szervezés/ellenőrzés). Az atomáram teljes költségeit mért nem számolják ki? Az Energiewende folytatódik, mérleg csak 6-7 év átlaga után. Hajrá, napenergia! (Lásd még: Robinzon-ház, Energiamenü, Fűtés, Mért nem jó az atomerőmű?)

AZ ÖKOSZOCIALIZMUS 17II15olyan szocializmus, amely az igazságosságon és az egyenlőségen felül az ökológiai követelményeknek is igyekszik eleget tenni. Szerinte a létalapjainkat fenyegető ökoválság és a szegénység közvetlen oka a kapitalizmus, ezért ettől meg kell válnunk. A kapitalizmus korszerűsítése csak elodázza a problémát, ill. a visszafordíthatatlanba tolja ki. A bányákat a legjobb kapitalizmus sem képes föltölteni. A balsorsú szocializmuson okulva az ökoszocializmust - kellő fölvilágosítás után - a nagyipar zsugorításával párhuzamosan, szabad akaratból, demokratikus úton kell bevezetni (1,3). Az Initiative Ökosozialismus javaslatai (2): -A fegyveripar és -export leállítása Németországban. -Rövidtávú repülőutak megszüntetése, kerozin-adó, áfa minden jegyre. -Légi és általános infrastruktúra további kiépítésének leállítása.-2030-tól több személygépkocsi ne kapjon engedélyt, üzemanyag fogyasztási határ.-Az atomstop-törvény után szénstop. -Magas energiaigényű gyártásfolyamatok visszavétele.-Paraszti földművelés agráripar helyett. Az ökoszocializmus - az uralombírálat, a szubszisztencia, az indusztrializmusbírálat, stb.- mellett az ún. rendszerváltó társadalomkoncepciók egyike. Radikalizmusa miatt csak egy kisebbség képviseli. A többség az ezekkel szemben álló, rendszerkorszerűsítő kezdeményezéseket támogatja: Green New Deal, ökológiai korszerűsítés, evolúciós szociálökonómia, stb. Ezek szerint az ökoszocializmus radikalizmusa miatt nem életszerű, többséget nem kaphat, sőt, épp ennek bevezetése vihet a katasztrófába (5). A többség azért veti el, mert nincs tudatában, mi forog kockán vagy nem érdekli. A legtöbben - 70 év béke és jólét után - nem tudják elképzelni, milyen az ínség és a nyomor és azt sem hiszik el, hogy őket is elérheti. Ennek ellenére, ha tetszik, ha nem, az ökoszocializmus ma már világmozgalom.Történet:Angliában a XIX. században William Morris, a Weimari Köztársaságban Paul Robien próbálta a szocializmust a természetvédelemmel összekötni. Az 1980-as években a német Zöld Pártban találunk ökoszocialistákat (Rainer Trampert, Thomas Ebermann). Ők azonban a fundi-reáló összetűzés után kiváltak (6). A Joschka Fischer-féle reáló-szárny győzött, a német ökoszocialistákat a mai napig egy kisebbség képviseli (Initiative Ökosozialismus, Saral Sarkar/Bruno Kern; SALZ) (3). Világszerte viszont az ökoszocialista eszmék szárba szöktek, amit az ökoszocialista internacionálék is mutatnak (1): Párizs 2007 (13 ország), Belém 2009 (110 delegált), Koppenhága 2009 (33 résztvevő) Santa Barbara 2015 (30 előadó).

INTERNET – ÉRTÉK VAGY SZEMÉT? 17II15„Ami nincs a Google-on, azt nem érdemes tudni!” (Prezi). „Ami a maroktelefonból megtudható, értéktelen kacat.” (Tüntetés a MtudE ellen, 2004). Az internet új korszakot hozott. Embereket köt össze, akik sose beszéltek volna egymással, egyívásúak megtalálják egymást. Mindenki lát mindenkit: ötletek, találmányok, új gyógymódok, építő eszmék terjednek. A gazdaság növekszik, munkát ad az embereknek. Nem kell távoli helyekre utazni; könyvtárba, képtárba, színházba, moziba, koncertre menni – az internet mindezt behozza a szobánkba. Demokratikus: mindenki szóhoz juthat, kommentelők levezethetik dühüket. És a „fekete” oldala? Először is kell hozzá egy (száz?) gép. Itt már egy milliárd ember lemarad. Villany, vezeték, szerver is szükséges és ezekhez energia – jó néhány erőmű. Ha egyike is kiesik, csak v o l t interneted. (A könyvet csak leemelem a polcról). 30 év után hol a világmegváltó fölfedezés? Ami a belátást, együttérzést, szolidaritást fejleszti? Ám a legrosszabb - mint minden erős gyógyszernek, ennek is - a mellékhatása lehet: halál. Az arab tavasz – milliók nyomorba döntése – nem kis részben az internet számlájára írható. A globalizáció, az internet hullámain világszerte pusztít. Gyarmatosítás szgéppel. A technokrata szörny fölfalja a maradék szubszisztencia-önellátó életmódokat. A menekültáradat a globalizáció ára, mondja Slavoj Zizek. Látják a képernyőn, milyen jól élünk mi és megindulnak. L. Lessig: Az internet végzetes a demokráciára. „Fiatal, nem állta ki a próbát” (P. Kafka, 1989). „Ami találmány most jön: vagy fölösleges, vagy káros,” (tudománykritika). A kiberháború elkezdődött. Internet-manipulációval először dőlt el egy USA-elnökválasztás, de a Brexit is így jött. A világ internetfüggősége halálos csapda. Szoktasd rá a világot egy tolvajnyelvre és kaszálj! Nincs rendjén, hogy huszonévesek milliárdok fölött diszponálnak. Nem lehet magánvállalatok kezében a világ. A magántulajdon – veszély esetén – legyen fölülírható! (Hát mégis ökoszocializmus?) Egyre többen élnek virtuális világban, csak azt hallják, amit hallani akarnak. 33. kockázat: a csendes meghülyülés. Félő, hogy az egyesült jóságos világszellem helyett maga az antikrisztus ölt testet és az internetkorszak lesz a legrövidebb az emberiség történelmében! SZEDJÜK ELŐ MARADÉK JÓZAN ESZÜNKET! (Lásd még: Youtube, Hálózatkutatás-bírálat, A meztelen szomszédgyerek – NOLfórum/alternatív)

11 TÁRSADALOMMODELL 17II23

Kommentár Adler és Schachtschneider: Green New Deal, Suffizienz oder Ökosozialismus c. könyvéhez (teljes könyv: okobetyar.blog.hu).

A szerzők áttekintést adnak olyan 11 különböző, a szociológiában aktuális koncepcióról, melyek az ökoválság okait és társadalmi kiutait tárgyalják.

Miután ezeket a koncepciókat részletesen leírják, minden önmagáért, elemzik és a lényeges pontokban sűrítve összefoglalják, a szerzők kiemelik ezek összecsengéseit, eltéréseit, ellentmondásait, előnyeit, hátrányait.

5 koncepció a megoldást csak egy alapvető rendszerváltozásban látja,

2 pedig megelégszik a jelenlegi kapitalista rendszer ökológiai modernizálásával.

4 koncepció új utakat mutat nyitott kimenetellel, nem szögezik le, hogy ezek a reformok a jelenlegi kapitalista körülmények között egyáltalán megvalósíthatók-e, új társadalmi rendszerhez vezetnek-e vagy a civilizáció összeomlásához.

ULRICH BECK VS. LOTHAR GOTHE 17XII5

1. Ulrich Beck

1986-os könyve a Kockázat-társadalom (követte a Világ-rizikótársadalom) 35 nyelven jelent meg, haláláig (2015) fáradhatatlanul küzdött egy „zöld”, reflexív modernizálásért, miután a mai ipari társadalom diagnózisát kendőzetlenül elébünk tárta: „szervezetlen felelőtlenség”, anakronizmus, önmegsemmisítés. Az ipari társadalom sikerének mellék-következményeivel nem tud mit kezdeni. Az okozóelvet nem lehet érvényesíteni, tettes és áldozat nem különböztethető meg (lásd itthon: vörös iszap-felmentés). A klímaváltozás a piac minden idők legnagyobb csődje. Klímaháborúk, migrációs hullámok, fundamentalista nacionalizmusok fenyegetnek (2009), melyeket a mai intézmények képtelenek kezelni, ezért azokat átépíteni, újra formálni, ütőképessé kell tenni. A „környezet” koncepciót politikai öngyilkosságnak tartja. Valószínűsíti, hogy az öko-technológiai, „csak-így-tovább” -modernizálás folytatódik, egyfajta „zöld kapitalizmus” felé. A jólétet újra kell definiálni, meg kell szervezni a fogyasztói hatalmat, az óriásvállalatokat szembesíteni kell az ökológiai mellékhatásokkal. A helyes út egy igazságosabb, kozmopolita nemzetközi rend lehet.

2. Lothar Gothe

Az 1983-as Bad Boll-i szubszisztencia konferencia után „ökologizálódott”. Ott hagyva az SSK (Szocialista Önsegély Köln) városi projektjét, ahol eddig elkallódó fiatalokat gyűjtött össze, vidéken vett földet és az SSK-val együtt belevágott a Setét Grundocska szubszisztencia-projektbe. A Gummersbach közeli elvadult völgyet kutiválták, erdősítették, szántót-kertészetet hoztak létre, skót galloway-szarvasmarhákat hoztak. A biogazda Gothe ott sem tagadta meg harcos múltját: a mai napig aktívan föllép a környék ökológiai megmentéséért.

RÉGEN AZ EMBEREK NEM HALTAK MEG 17II25

Össze zsugorodtak, aszottak, majd szerveik többsége egyszerre mondta föl a szolgálatot. „Megöregedett és meghalt”. Az egészséghordó dongái (mozgás, táplálkozás, lelki higiéné, stb.) ma már nem egyszerre rövidülnek - ha a baleset-donga a legrövidebb, ott folyik ki az egészség. „A nap reggel fölkel, este lenyugszik és az ember élete a halállal végződik. Csak ennyit kell, hogy tudjon az ember.” (Lukanga Mukara). A halált attól kezdve találta ki az ember, amióta elkezdte az eszét járatni. A „halál” sem más, mint közmegegyezés. Nem tudhatjuk, mi lesz, ha kihűlünk. Orvosok ezután is – rövid ideig – élő tudat jeleit látják.

Ha meghalok, az entrópia-törvény fölfedezője nevével leheljem ki lelkem? (Clausius). Hát nem szebb: „Mert elmegy az ember az ő örökös házába és a por földdé lenne, mint azelőtt volt; a lélek pedig megtér Istenhez, aki adta volt azt.” (Prédikátor, 12,9).

MÉRGEZNEK BENNÜNKET 17II25 Már a mosóporoknál jeleztük, a magyar PERSIL más, mint a német (Mosógépek, Szelíd Energia Füzetek). Az ételes tálat most Raskó György borította ki: *Élelemvásárláskor látta, hogy Ausztriában ugyanaz a márka olcsóbb – ahogy minden élelmiszer (odaát az ÁFA 10%). *Magyar élelmet Ausztriában többnyire nem engednek árusítani. (Magyar fölvágott, virsli, kolbász – 80%-a ki van tiltva). *Az osztrák vásárlók 50%-a nem nézi az árat, a magyaroknál 10% (háromszor kisebb keresetnél). *Odaát eltűnik a füstölt áru, fogy a szárított (Serrano-, Pármai-, Bayonne-sonka, stb.). A magyar magas élelmiszer-ÁFA (27% világcsúcs) miatt a magyar gyártók, hogy alacsonyan tartsák az árakat, olcsón próbálnak gyártani: olcsó (gyenge minőségű) alapanyag, sok adalékkal (tartósító, állagjavító, emulgátor, színezék). Az ungarikum csabai kolbász „abszolút egészségtelen”! (Ha per lesz, legalább fölfigyelnek!) A rossz minőségű élelmiszerek gyomor- és bélrendszeri megbetegedéseket (vastag-, végbélrák, fekély) okoznak. Szigorítani kell a szabályzást! (Klubrádió, Hetes stúdió, 2017. febr. 25,15:30, Raskó Görgy)

KI LEHET EZ? 17II27

egy ideológiánál sem tart ki tartósan,

• írók, akadémikusok, tudósok a nemzeti eufória alatt támaszai, ám rögtön hátat fordít nekik, ha érdekei úgy kívánják,

• az egyházzal ugyanúgy: amikor politikailag szükség van rá, udvarol neki;

• alapjában véve gyűlöli az értelmiségieket;

• uralkodása ravaszság és rászedés;

• csak annyi demokráciát fogad el, amennyire rákényszerül;

• jogi előre lépést nem tesz, nem tiszteli sem az alkotmányt, sem a törvényeket;

• ha a politika a hatalmon-maradás - a legrosszabb körülmények között - akkor ő tehetséges politikus;

• rendetlenséget teremt és meggyőzi a népet, hogy ebből csak ő mentheti ki - egy személyben gyújtogató és tűzoltó;

• államférfi, akinek a krízishelyzet szórakoztató alkalom, bele veti magát;

• mindent magához vonz, abban hisz, hogy mindent maga el tud intézni, gyerekesen apróságokkal foglalkozik,

• minden alkalommal kiemeli uralkodói fölényét - olyat tud, amit mások nem;

• minden a kisujjában van - álarca mögött azonban depresszív személyiség rejtezik, aki fél és szorong, hogy amit elért, elveszíti;

• tipikus kabinet-politikus, mindenkitől távol, a nyilvánosságtól, ellenzéktől - még saját pártjától is, nem megy a nép közé, nincsenek spontán találkozásai;

• önmagába visszahúzódó, mindenkire gyanakvó;

• szereti a szóbeli megbeszéléseket, tanúk nélkül;

• megnyeri az embereket, tanulékony, lelkes, kitartó, türelmes, jól beszél angolul;

• nem tart sajtótájékoztatót, menekül az újságíróktól, ha valamit akar közölni, személyes újságíróit, lapjait használja;

• fontos találkozók után kijelentései nem teljesek, csalókák; csak ő ad információt, csak ő kommentálja.

(Szlobodan Milosevics, hatalmon: 1989-2000, forrás: Slovoljub Djukic: Kraj srpske bajke, Beograd, 1999).

A MI UTCÁNK, OH, BE SZÉP! 17III4

A mi utcánk hosszú utca, fölfelé kanyarog a hegynek, egyik európai nagyváros, egyik nem éppen mélyszegény kerületében. A mi utcánk történelmi utca. Ahogy sétálsz rajta fölfelé, eléd tárul kis hazánk békebeli története, az utolsó háborútól napjainkig. Iskolaosztályokat lehet ide kihozni történelem órára. Alulról fölfelé építették, évről évre, haladva a csúcs felé, míg föl nem jutottak a hegyre, ahol aztán végleg nem volt több hely és vége lett az építkezésnek, utcának.

- Ha ezek a házak beszélni tudnának! - mondaná a költő.

- Akkor betapasztanák a szájukat! - mondjuk mi.

Mert nézzük csak meg, kik és hogyan építették ezen szép utcát?

40-es évek: Erdők, cserjék, kertek, elszórtan arisztokraták és művészek villái, szerényebb lakok. A táj mit sem sejtve virul és csiripel.

50-es évek: Egész lent: Megkezdődik. Az őslakosok rekvirált és nem rekvirált házai mellett megjelennek az első őskommunista házak; Rákosi pajtásai - ma így mondanánk: holdudvara - helyezkedik.

60-as évek, 500 méterrel feljebb: újkommunisták, Kádár elvtárs pajtásai, tsz-elnökök, tanácselnökök, vezérigazgatók, művészek, egyéb szerencsések.

70-es évek, 1500 m: kései- (ifjú)kommunisták, gelkások, maszekolók, testvéri országokban robotolók, csempészek, zöldség-maffiózók, hálapénzesek, jattosok.

80-as évek: 2000 m: gmk-vezetők, menedzserek, bankárok, bankrablók, olajszőkítők, biztosítók, gyárigazgatók, külföldi terrorista képviseletek, sikkasztók, adócsalók, síberek, nepperek.

90-es évek: 2500 m, legfölül: megélhetési politikusok, spekulánsok, színlelt szerződők, álvállalkozók, nagybani adócsalók, lakás-maffiózók, pénzmosók, pályázatlenyúlók, brókerek, egészbankrablók, keménymaffiózók, drogcsempészek, bérgyilkosok.

 Kedves Gyerekek! Történelemóránk befejezéséül nem szabad egy kemény igazságot elhallgatnunk, ami ezt az utcát illeti.

Az úgy van, hogy ezt az egész utcát, mind az összes házát, lentről föntig, szőröstül-bőröstül, komplett, úgy, ahogy van - l o p t á k. (Nehogy kiírják a nevem!)2005.jún.

CSÖRTE: SZELÍD ENERGIA VS. PAKS 17III9

Dugig a terem (100 fő) a BME Energetikai Szakkollégium SMR (Small Modular Reactor) /zsebreaktor/ előadásán. A Paks-főmérnök 90 percig részletezi az új atomtechnikát, amelytől mindenki azt várta, ha már atom, legalább legyen kicsi és moduláris. Az úszó, meg a tengeralattjáró-reaktornál már tűkön ülök, előbb robbanok föl, mint a reaktor. Végre vége, 15 perc marad kérdésekre, legott nyújtózkodom és – SZÓT ADNAK! (Nem sejtik, kinek). Ön az utolsó képen szépen fölsorolja az U-boot-reaktor hátrányait (időigényes, sebezhető, bonyolult, stb.) csakhogy ez minden centrális megaprojektre, legyen az szemétégető, részecskegyorsító, akármi, érvényes! A nevünkben rendelik meg, nem demokratikus… Mi a kérdés? Tessék, most bizonyítja, hogy antidemokratikus, nem engedi, hogy elmondjam az ellenérveket! Leülök. Megenyhül, folytassa! Ha problémája van Pakson, én Önnek nem tudok segíteni, ahhoz 5 évig itt kellene atomtechnikát tanulnom, de fordítva, ha eljön hozzám, két nap alatt megtanul egy tartálykollektort összerakni és egy házi villanytelepet, 300 eFt-ból… (Már integetnek, fogjam be). És a poént saját maga lőtte le, mikor kijelentette, ebből az SMR-ből mi semmit nem kapunk, Paks II a helyes! Akkor mire volt jó az egész előadás? Ezektől a fiatal mérnököktől veszi el a munkahelyeket, mert míg az automatizált, robotizált, új Paks csak kevés mérnököt igényel, egy decentralizált energiaellátásnál energetikusok ezrei kapnának országszerte munkát! De ezt már csak otthon gondoltam. (Ki szólt be az oroszlánnak? A nyuszi mérgesen hazamegy és otthon rácsap a konyhaasztalra: HÁT ÉN, A NYÚL!) A német antinukleáris mozgalomból jövet, furcsa ide jönni, MOL-zászlót lobogtató fiatalok közé. Paks-mérnökök lépnek hozzám: Ez nem a vita helye. Utólag átgondolva: őket személyesen nem vádolhatjuk, a rendszer csapdájában, kényszerből „teszik a munkájukat”. Minden hiábavalóság, mondta Kohelet - nem véletlen, hogy nincs itt a Greenpeace, az Energiaklub, az LMP. Ne veszekedj velük! Adta utamra előtte a feleségem. Nyilván, hogy legyen energiám ő v e l e veszekedni!

FIATAL KUTATÓK JÉGEN 17III18

Mintegy 50 fiatal kutató – a „nagyok” nyomdokain – mutatja be munkáit; értelmesen összeszedetten, viccesen adnak elő - szívmelengető. ÉS SENKI SEM FOG GYANÚT! Pedig már a csomagolás árulkodó (ingyenes, pazar plakátok, füzetek), hát még a beszédes címek: „Alvó kutyák szívritmusa”, „Tojáspite termékfejlesztés”, „Szamócapürék színe”, „Kazah tavak”, „Eurovíziós Dalfesztivál”… Aztán mindezt betetőzve: itt is, mint a minap, egy óriáscég nyomul szemérmetlenül és viszi jégre a fiatalokat és jövőjüket! (Mint engem 40 éve Kölnben):

• „Elkutattuk” előlük a még ígéretesnek tűnő témákat,

• maradt az abszolút jelentéktelen részletek részleteinek kutatása,

• időközben ismét átállították a Végítélet Óráját (ökoválság, gazdasági csőd, szegények inváziója fenyeget),

• a témák témaadóikról árulkodnak: publish or perish, kutass multi-megrendelésre, ők tudják, milyen „innovációt” kér a világpiac, milyen őrültséget lehet még megetetni a fogyasztóval.

Volt ugyan néhány zöld dolgozat is (arzénes vizek, édesítő szerek), de hol vannak a jövőszcenáriók, társadalom-modellek, világ-kockázattársadalom, új nacionalizmusok, vagy akár a kurzusnak oly kedves néphagyományok? Csak semmi Popper, Kuhn, Feyerabend – abból ki él meg?

Ne engedjük, hogy a multik fölvásárolják az egyetemeket és a multikat! (Tüntetés a MTudE ellen, 2004). De hát: Alles ist Windhauch, minden hiábavalóság, mondja a Prédikátor. Idd a borod és tiszteld az Istent!

MTA SZÉKFOGLALÓ JÁTÉK 17III22

Ismét ámulok, mint múltkor, a modernitáson, mért vannak ilyen sokan az akadémia felolvasó termében? Ennyien aggódnak az európai növekedés kifulladása miatt? Öltönyös, pocakos akadémikus öregfiúk egymás közt, itt-ott nő-kísérettel, néhány fiatal – ugyanazok, mint két hete? Szomszédom testbeszéde részben a válasz: szó szerint érti az aranykor utáni Nagy Megnyugvást (Great Moderation) – rögtön bealszik. Az EU-történet fölolvasásakor (márc. 25-én 60 éves) talán érthető is, de utána a következőket tudtuk meg:

• növekedési fölzárkózás = az atom megszelídítése,

• lassú fölzárkózás = nyomor,

• gyors fölzárkózás = béke, tolerancia.

Az EU: erózió és krízis, állandó depresszió (New Normal), az alacsonyan lógó gyümölcsöket lekapkodták a britek (írek, görögök) és most meglépnek; a teendő: innovációkkal, reformokkal az USA-EU termelékenységi rést szűkíteni; innovációkkal, reformokkal növelni kell a GDP-t, nyomulni infokommunikációban, populizmus helyett tényeket. Megtanultunk néhány szakkifejezést: tényellentétes elemzés, teljes tényező termelékenység (TFP), tényeken túli korszak (Post-Factual Society)…

Aranykorszak-nosztalgia, GDP-dicshimnusz, növekedés-fetisizmus! Üsd a lovat, míg bele nem döglik? Ezt tanítja a tanár úr a fiataloknak, ássák meg saját sírjukat? Egy szó sem a növekedés-végességről, ökológiáról, degrowth-ról, deglobalizációról, Mo. visszaeséséről… Egy szó sem a torzított árakról, arról, hogy ahol a kóla drágább az olajnál, az a társadalom nem fogja sokáig húzni. Nem vette észre, hogy tavaly a Corvinus-on ezer európai fiatal meg akart válni a növekedés szent tehenétől?

Vége, ellenbeszéd nincs, papírt kap a székéről (haza viheti?), taps – majd meghívás cinkos mosollyal a lenti Kodály-terembe, egy kis frissítőre. Amint lebotorkálok, puccos pincérek ugranak elém, pezsgővel, borral, üdítővel; bent pedig, amint meglátom a mesei terüljasztalkámat, végre leesik, mért járnak ennyien a székfoglalókra! Otthon meginterjúvolom a családom, helyes volt-e, hogy nem ittam egy kortyot, nem ettem egy falatot sem (nem enni jöttem)? (Hülye voltál, mondták).

AMPUTÁLI AKARTÁK MINDKÉT LÁBAMAT 17IV2 (Egy beteg élménye 2011-ből, Bp. Bajcsy-kórház)
Érszűkületet állapítottak meg a bal lábamon.Nos kezelgették is rendesen.Míg egy napon szövevényes úton bekerültem a Bajcsyba.(de minek). A nagy tudású orvosok kitalálták,hogy MINDKÉT LÁBAM amputálják!Nos ezt a tényt csak a műtőasztalon hallottam meg.Természetesen nem egyeztem bele így jött a megdöbbenés.A műtős rögtön azzal kezdte,hogy-hisz "aláírta a beleegyezést"!Nos akkor kezdték keresni a nyilatkozatot ami nem volt,(hisz nem írtam ilyet alá,így nem is lehetett).Ekkor gyorsan a család tagommal akarták ezt a nyilatkozatot aláíratni,mondván én nem vagyok döntés képes!!!Ez sem sikerült.A műtét gyorsan elmaradt!Nos amikor úgy cirka két-három napon keresztül ment a "fűzőcske",hogy engedjem levágni mint két lábam akkor jött a kérdés.Mért is,vagy mért kellene?Rögtön kaptam is egy kielégítő választ.Mely szó szerint így hangzott:
Azért KELL mind két lábát levágni
- mert ez így a legegyszerűbb orvosi beavatkozás
- mert ennek a műtétnek a legkevesebb az utólagos rizikófaktora és szövődménye
- mert így "csak" 40 percig foglalt a műtő
- mert ez hozza a legtöbb pénzt a kórháznak!
Nos balgán feltettem a kérdést-és hol van az ember? Nos a hülye kérdésemre jött a szakszerű válasz.Csak NÉGY OKRÓL BESZÉLTEM!!!ÉS NEM ÖTRŐL!!!!!A vége egyszerűen az lett mivel nem voltam partner az amputációban így egy szép reggel bejött egy főorvos és megkérdezte:
(Megint szó szerint)Mi a francért nem szedem a sátorfámat és tűnők el innen a fenébe????Eljöttem,de azzal a kijelentéssel,hogy
sem latinul sem magyarul nem szerepelhet az önkényes távozás!!Nos erre 3 napig gondolkodtak a záró jelentésen mivel ennyi idő után kaptam kézhez!!!Az ügy pikantériája,hogy az eredeti megállapítás szerint az érszűkület műthető volt!!Egy másik kórházban meg is műtöttek és ennek már 4 éve és köszönöm nem egy darab cipőt kell vennem hanem EGY PÁRAT!!!
2011.12.20. 06:00
Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre.

MÜPA: HÁRMAT TESZ BOLDOGTALANNÁ 17IV15

„Hiába vagyok én a legjobb táncos a faluban, az ott a tévében jobban tudja. Egyszerre a világelsőkkel kell versenyeznem”. ELSŐ ÁLDOZAT: A néző, akit lebénít a művész virtuozitása és ő maga sem énekelni, sem táncolni nem fog. Csak ül, bámul és hízik. MÁSODIK ÁLDOZAT: Maga a sztár-művész (szórakoztató iparos), aki a kegyetlen konkurenciaharcban elveszíti emberségét. Télen-nyáron, éjjel-nappal csak azzal az eggyel kell foglalkoznia, (gitár, opera, úszás, foci), nehogy kiszorítsák. (Hány sztárt tarthat el hány néző?) Reklámokban adja el magát, mindenütt fölismerik, zaklatják, zsarolják. A homo specialistának magánélete nincs, emberi kapcsolatai bomlanak, időpontokra rohangál, rabbá teszi önmagát. Azon az egyen kívül, semmihez sem ért – pedig, mint minden ember - született polihisztor, de ezt kiöli magából. A világ óriásközpontjai luxus-kultúrpaloták építésében versenyeznek – a vidék kultúrházaiban pedig bálás ruhavásár folyik. HARMADIK ÁLDOZAT: A természet, melyet kifosztanak és beszennyeznek. A szuperprodukciókat óriási anyag- és energia-ráfordítással gyártják, hízik a GDP, dübörög a gazdaság. (A korrupcióval épült MÜPA évi 13 mrd Ft hitel-pénzt emészt föl, 26 eFt/látogató/év, de az is fizeti, aki ott sincs). A színpad egyre pazarabb, kell a látvány, a nézők kényszerítik ki, akik a világ kultúr-világvárosai között röpködnek és a világ legnagyobb drámáját készítik elő: az Armaggedont.

PIM-SYMPO-EST, AMI KIMARADT 17V15

Mintha az egész Vajdaság áttelepült volna: a pódiumon Várady Tibor, Szombathy Bálint, Ladik Katalin, RózsaS - Maurits Ferenc, aki maradt. Mert elmenni könnyű. Domonkos Svédből küldött verset. Érettségi találkozó, számvetés, nosztalgia? Szépen lefestették a betiltások évét (1971), Álomország Jugoszláviát, ha a fele talk-show is volt. Mi hiányzott?

• Milliók áldozata volt a fizetség (szó szerint vérrel), amiért ez a 20 év boldogság az ölünkbe hullott (1950-1970).

• A Sympo mérvadó volt számunkra (Petőcz A., Jelenkor). Ma mi az értéke? Nincs, aki kanonizáljon, belharcok dúlnak.

• Borzalmas, hogy egy pillanat alatt váltak kötetek ezrei semmivé (itt a szomszédos SzabóE-könyvtárban is), soha, senki nem üti föl ezeket többé! Nietsche öregembere, szegény, nem tudja, hogy az isten után, az írás is halott.

• Mit olvasol? Kérdezték a Sympo-sok akkor, Novi Sad-on. Ma ez a kérdés: Mit építesz? (Két kezeddel.)

• Hogy j