MEGBETEGSZÜNK, HA JÖN A KLÍMAVÁLTOZÁS
„Mindenki tehet valamit.” Sabine Gabrysch, berlini epidemiológus figyelmeztetése: Hőguta-, éhség- és árvíz-áldozatok lesznek.
Gabrysch (43), az első német klímaváltozás- és egészség-professzor a Berliner Charité és a Potsdamer Institut für Klimaforschung intézetekben.
DER SPIEGEL: Professzor asszony, mennyire betegít meg a klímaváltozás?
Gabrysch: A brit „The Lancet” orvosi szaklap ezt így fogalmazta meg: „A klímaváltozás a XXI. sz. legnagyobb globális egészségi fenyegetése.” Ezt én is így gondolom. Sajnos, a társadalom ezt a súlyos diagnózist még mindig nem fogta föl egészen. A klímaválság olyan téma, amely abszolút elsőbbséget kell, hogy kapjon. Nem egy könnyű, futó nátháról van szó - ahogy ezt némelyek gondolják – hanem egy planetáris orvosi vészhelyzetről.
Sp: Németországban milyen egészségi következményekkel kell az embereknek számolniuk?
G: A jövőben szaporodó kánikulákban kiszáradás és hőguta fenyeget, különösen az idősek és az idült betegek kerülhetnek életveszélybe. A Robert-Koch-Intézet szerint, a 2018-as kánikulahullám, csak Berlinben 490 halált okozott.
Sp: Csak a hőség a probléma?
G: Semmiképp. A fölmelegedéssel közvetetten nő a levegő károsanyag-koncentrációja is, a virágpor-idény meghosszabbodik, ami az asztmásokat és az allergiásokat tovább terheli. Az erdőtüzek, aszályok és árvizek további betegségek kitörését teszik lehetővé. No.-ban összességében a hőséggel meg tudunk birkózni, ha a védekezést társadalmilag jól megszervezzük. Ez más országokban nehezen lesz lehetséges.
Sp: Hol?
G: Dél-Ázsia egyes területein, pl. Indiában. Ott néhol már akkora a meleg, hogy nappal ki sem lehet menni. És a klímaváltozás erősödésével a kánikula-napok száma csak szaporodni fog. Ez óriási problémákat okoz pl. az agráriumban és az építőiparban. Ehhez jön, hogy veszélybe kerül az élelmiszerellátás is.
Sp: Mert nem lesz mit aratni a földeken?
G: A mezőgazdaság az időjárás-előrejelzéstől függ. A klímaváltozással szaporodnak a szélsőséges időjárások. Az eső néha korán, néha későn jön; néha túl sokat esik, néha túl keveset. És ha a termés szűkében van, ez a szegényeket, főleg a gyerekeket fogja legjobban sújtani. A gyerekek alultápláltsága életreszóló fogyatékosságot okozhat. A klímaváltozás kiélezi a globális igazságtalanságot, mert az ínség azokat fogja legjobban elérni, akik a legkevésbé felelősek az üvegház-gázok kibocsátásáért.
Sp: Milyen magas hőfokot képes egy ember elviselni?
G: Ez nagyon különböző. Londonban már pár fok növeli az elhalálozást, Delhiben kevésbé. Az emberek hozzászokhatnak a nagy hőséghez, de van egy élettani határ. A testhőfok nem emelkedhet 37 fok fölé. Legkésőbb, ha a környezet ezt a hőmérsékletet meghaladja, a test izzadni kezd, hogy lehűtse magát. Ám az izzadtság csak akkor párologhat, ha a levegő páratartalma nem túl magas. Ezért egy egészséges ember sem képes kint tartózkodni egy bizonyos hőfok és páratartalom fölött, nem beszélve a fizikai munkát végzőkről. Egyszerűen összeesik.
Sp: Milyen további egészségi következmények jöhetnek az éghajlatváltozással?
G: Egészségünk egy stabil környezeten, egy egészséges bolygón alapszik. Mint embereknek, szükségünk van tiszta levegőre, tiszta vízre, egészséges táplálékra. Mindez még sokaknak nincs meg és a klímaválság ezeket a hiányokat csak növelni fogja. Ha aratások maradnak el, emberek millióit éhség és alultápláltság fenyegeti. A maláriát terjesztő moszkitók változtatják szaporodási helyeiket. Akinek házát elsodorja az ár, azt lelki trauma éri, mely egész életében nyomasztani fogja. A szociális körülmények még kegyetlenebbek lesznek: Ha fogytán a víz és az élelem, elosztási konfliktusok, háborúk törhetnek ki. Ezen felül a klímakrízis egy soha nem látott menekültözönt indíthat el.
Sp: Hogy akarja ezt a válságot enyhíteni?
G: Nemcsak a klímaváltozás borzalmas egészségi kihatásaival akarok foglalkozni. Kutatni akarom a megoldáshoz vezető utakat is. És itt – talán meglepő az Ön számára – reményt látok fölcsillanni. A klímavédő intézkedések ugyanis nemcsak a klímaválságnál segítenek, hanem egyszerre egy egész sor más egészségi problémán is enyhítenek.
Sp: Például?
G: Ha városainkat kerékpár- és gyalogos-barátibbá tesszük, ha több zöld felületet létesítünk, jó közközlekedéssel, nemcsak kevesebb CO2-őt fogunk a légkörbe fújni. Egyidőben tisztább levegőt kapunk, többet mozgunk és kevesebbek lesznek a légzőszervi betegségek, kevesebb lesz a túlsúlyos, a cukorbeteg, a szív- és érrendszeri beteg. Ha támogatjuk a vegyszermentes növénytermelést, ha csökkentjük a hús-túlfogyasztást, ezzel ember, állat, növény csak nyerhet. Mindez óriási feladat, de egyben óriási esély is. Ami az egészségre, úgy a klímára is érvényes: megelőzni sokkal jobb, mint utólag kúrálni. (DER SPIEGEL, 2019. aug.3.)