DAVOS 2020: MEGMENTHET BENNÜNKET A KAPITALIZMUS? Ma találtam, ma küldöm!
A jövő heti világgazdasági fórum (Greta Thunberg, Trump, Merkel, stb.) fő témája a környezet és a klíma. ("How to survive the 21st century"). A politikai-erkölcsi problémából gazdasági lesz, mert a tőkepiacok fölébrednek. Sem az egyéni erkölcsi magatartás, sem a globális politika egyedül nem mentheti meg a világklímát. Ám a probléma természete változik, reményteljes fejlődés van kibontakozóban.
Veszélyben a tőke
Többé nem az etikus és altruista viselkedés az elvárás, hanem a nyereségre való törekvés, kockázat-kerülés és szabályzás. A sokat szidott tőkepiac kerül a figyelem központjába. Larry Fink, a világ legnagyobb vagyonkezelő Blackrock cég főnöke leveléből idézünk ("Brief an die CEOs"): "Vállalatok és államok, melyek a részvényeseik igényeit és a fenntarthatósági kockázatokat mellőzik, idővel a piac kétségeivel kerülnek szembe. A következmény: magasabb tőkeköltségek."
Komoly fenyegetés jelent: aki az éghajlatváltozást ignorálja és tovább folytatja, ahogy eddig, attól a tőkepiac elfordul. Ezek a vállalatok nehezebben jutnak pénzhez, többet kell befektetéseikre áldozniuk - ez érzékelhető versenyhátrányt hoz. Ezzel szemben aki "tisztább" lesz - ökológiai és etikai értelemben is - a jövőben könnyebben juthat tőkéhez, hosszú távon is fizetőképes befektetőktől. Fink szavának súlya van, a Blackrock 7 billió dollár fölött diszponál, szinte minden német DAX-cégben benne van. (Ez a botrány!RS20I19).
Mi tönkre tesszük és ti meg fizetitek
Így a Blackrock üzletfeleitől azt kéri, adják meg klíma-kockázataikat, szcenárióikat arra az esetre, ha a 2015-ös párizsi egyezmény céljai nem valósulnának meg. Milyen hatással lenne üzleti modelljeikre, ha a 2*C alatti hőfok tartása rájuk is kihat? Milyen kockázati biztosításokat terveznek? Ezzel válik a klímaváltozás nyereség-kockázattá. A fölmelegedés és következménye mára már rég valóság. Ez a változás többé már nem állítható meg, csupán fékezhető. Csapadék, hőhullám, aszály egyre gyakoribb és hevesebb. Az extrém időjárás-jelenségek a vagyonok értékét fenyegetik: házak, gyárak, utak, egész városok és népgazdaságok károsodhatnak. Nem az egész Földön, de egyre nagyobb területen (lásd McKinsey Global Institute friss tanulmányát).
Tengerparti villák víz alatt
Párhuzamosan növekszik a nyomás, hogy a klímakárosító gázok kibocsátóit megbírságolják ill. teljesen fölszámolják. Ez által megváltozik a vállalkozások befektetési környezete. Nem valamikor, hanem a közeli jövőben. A pénzpiacok elkezdik a jövő kockázatait a jelenbe előrehozni. A pénzágazat az ún. "stranded asset"-ektől tart, zátonyra futó vagyonértékektől, mint pl. a szénerőművek. Ezek, a CO2 árak miatt, nem versenyezhetnek az egyre hatékonyabb szél- és naperőművekkel, ezért még kifutásuk előtt leállításra kerülnek. Értékük a nullára zuhan. Tulajdonosaik ezeket az erőműveket leírhatják. Ez a bankok és a befektetési társaságok mérlegeibe lyukakat üt. Akik ezeket a berendezéseket pénzelték, futhatnak a pénzük után.
Másik példa: ártéri és viharzóna területeken álló ingatlanok (pl. Florida partjain) a klíma romlásával egyre kevesebbet érnek. Nemcsak tulajdonosaik, de biztosítóik és a pénzelő bankjaik is érintettek, melyek nyakán ott maradnak az értéktelen ingatlanok. Vagy: energiakonszernek, melyek milliárdokat fektetnek be föltárandó olajmezőkbe - gazdaságtalanná váló vállalkozásokba. Ki fog ilyen lóra tenni?
A kapitalizmus zöldítése
A klímaváltozás nemcsak az embert és a természetet fenyegeti, hanem a pénzügy-stabilitást is. Vállalatok a fizetésképtelenséget, bankok a krachot kockáztatják - a pénzrendszer krízise fenyeget. Így jut el a klímakérdés a kapitalizmus szívéig. A rendszer beindítja védelmi mechanizmusait. A befektetők (lásd Blackrock) sürgetnek. A pénzpiacszabályzók, különösen a jegybankok, a bankok és biztosítók mérlegében rejtőző klímakrízist kezdik számba venni és csökkenteni. Ez néhány befektetési üzletet a háttérbe szorít.
Ami eddig hiányzik: az az egységes zöld számvitel. De egy ilyen környezet-könyvelés általánosan elfogadott szabálygyűjteménye hamar itt lesz. Ez számos aktor üzleti érdeke: topmenedzserek, akik befektetőket akarnak meggyőzni, akik pénzüket féltik a klímakárok, a magas energia- és emisszióköltségek miatt; a nagy gazdaságkutató társaságok, akik új üzleteket szimatolnak; a jegybankok és más szabályzó intézmények, amelyek a következő, vagy az azon túli csődöt akarják megelőzni.
Mindezek a DAVOS 2020 központi témái lesznek. A kapitalizmus kiváló az új körülményekhez való alkalmazkodásban. Ha az árak és a kockázatbecslések változnak, a kapitalisták reagálnak. Pénzeiket legszívesebben oda adják, ahol a lehető legbiztosabb nyereség várható. A klímaváltozás azonban alapvető bizonytalanságot szül. Méreg a piacok számára, melyek elkezdenek védekezni.
Természetesen a kapitalizmus zöldítése korántsem sem biztos, hogy megmenthet bennünket. Ám a gazdaság átépítése gyorsabban elkezdődhet, mint gondoltuk.
(A nagy rendszerek csak lassan reagálnak, évtizedek kellenek - ennyi nincs. Honnét jönne a nyereség, ha mindenki biciklizik és sárgarépát eszik? Hogyan lehet a cementgyárakat zöldíteni? A legjobb kapitalizmus sem képes föltölteni a bányákat. Kicsit Münchhausen-i az egész - de legalább reménykeltő! RS20I19)
DER SPIEGEL online, 2020. 01.19.
