RÁBÍZZUK ÉLETÜNKET A SZÁMOKRA?

A digitalizálás mindannyiunkat végképp totálisan a számok jégmezejére visz. Számoljuk a pénzünket, szívünk dobbanásait, barátainkat, este összeszámoljuk halottainkat. De mi van, ha olyasvalami jön, amivel nem számolunk?

Nehéz, nagyon nehéz évezredek rögzült kulturális alapköveit kétségbe vonni. Az anyagi világban, illetve ennek a világnak mára szinte tökéletes technikai uralmában való pozitivista hit egy ilyen kétségbevonhatatlannak tűnő jelenség.

Szám, idő azóta van, mióta ember

Szám: Csak egy rács, amit az ember rátesz a világra, hogy kényelmesebben éljen. Egy törzs fölgyújtotta kunyhóit, miután azokat egy fehér ember „megszámolta”. Vannak anumerikus társadalmak, csak ennyit ismernek: "egy" vagy "néhány". „A világ mérhető oldala nem a világ, hanem a világ mérhető oldala.” Lévy-Strauss a Szomorú trópusokban azt írja, írástudatlan társadalmak is műveltek kitűnő építészetet (Dél-Amerika).

Göbekli Tepe már számolt?

A 12 000 éves, nyilván első emberi "templom", óriási, két méteres T-sztéléit számok nélkül is sikerülhetett fölállítani? Az 500 fős csapat magas szervezettséget, munkamegosztást igényelt: voltak papok, kőfaragók, katonák, vadászok. Kerék, fémszerszám nélkül az oszlopok kivájása, szállítása iszonyú munka lehetett. Az istenigény és -imádat erősen hajthatta őket. De hányan véssenek, hányan ássanak, hányan vadásszanak? Vagy elég volt az "egy" és a "néhány"?

Göbekli Tepe előtt

Nyilván az ősember még nem tudott számolni, de most a jég- és kőkorszak végén vagyunk. Az ügyesebbek búzát vetnek és tárolnak, ezt gondosan védik - idegenektől és társaiktól is. Az ősközösségen belül megjelenik a magántulajdon és a rabszolgaság. A kevésbé ügyesekből lesznek a rabszolgák. És megkezdődik a s z á m b a v é t e l . Számon kell tartaniuk, m e g s z á m o l n i ingóságaikat - botra rovátkákat vésni. Örökös kérdés: a búza növelte a szaporulatot, vagy fordítva? Gondolom, első az evés. (A "haladás" paradoxona).

Ne bízzuk magunkat a számokra!

A buddhizmus mintha azt sugallná, hogy felejtsük el a számokat és az időt - akkor boldogok leszünk. Lukanga Mukara: Az embernek nincs szüksége időmutatókra. A nap reggel fölkel és este lenyugszik. Csak ennyit kell, hogy tudjon az ember.

Soha ne nézz az órádra és ne számold, hány éves vagy!

Avagy ki szeretné megtudni halála óráját?

(Jaj, már dél van, már rég ebédet kellett volna főznöm!)

RózsaS

(Lásd még: A fehér ember tudománya, Hit és tudomány, Ökoátcsapások, Hálózatkutatás-bírálat - ökobetyár-blog).