IDENTITÁSPOLITIKA: SZAKAD A NÉMET TÁRSADALOM? Berlin

A balos identitáspolitika megakadályozza az ütköztető vitákat a politikában és a tudományban. A vitakultúra hanyatlásától a társadalom is szenved. Az ok: identitáspolitikusok az embereket vétkesekre és áldozatokra osztják.

Az egyetemi vitakultúra eldurvul. Az Uni Hamburg nem a véleménysokféleség tiszteletének dicső helye. A HU-Berlin egyetemistái a politológus H. Münkler-re rontottak. Siegen-ben Thilo Sarrazin-t tiltották ki. Frankfurt-ban egy professzor asszony elbocsájtását követelték, mert kritikusan viszonyult az iszlám fejkendő viseletéhez.

Szájkosár érvelés helyett? A német egyetemeken tudósokat erkölcsileg diszkreditálnak, szociálisan kivetnek, sőt, intézményileg büntetnek, mert nyilatkozataik és tetteik nincsenek összhangban a balos identitáspolitika dogmáival. (Hasonlót volt alkalmam "élvezni" 1985-ben, Kölnben, amikor az Alte Feuerwache-ban, a könyvbemutatón radikális balosok nekiestek Daniel Cohn-Bendit-nek. Elképedtem, hogyan nyírták egymást a zöldek a Mittwochskreis-ben is, a városházán. Ludwig Hoerner-t majdnem megverték, mert ellenszegült a rotációnak és az üléspénzek leadásának. Már akkor - 1985-ben! - nem lehetett más a politika! RS21III22).

Mivel magyarázható a szabadságellenes jelenségek elharapózása? Milyen környezetben kakaskodnak azok, akik autoriter hangnemben adják elő követeléseiket és rágalmazó szándékukat el sem rejtik? (Vajon kitől tanulhatták? RS).

A cél: a morális tisztítás

A balos identitáspolitika az embereket két élesen elhatárolt sablonba préseli: egyiküket az áldozat, másikukat a vétkes szerepébe. A besorolás két célt szolgál: az áldozatcsoport fölhatalmazását és a vétkescsoport erkölcsi tisztítását. A célok főleg tisztítóbizonyítékok révén érendők el, pl. a karrierről való lemondás, az áldozatok javára. Ezt azoktól várják el, akik egy demográfiai jegy alapján átalányban felelősöknek nyilváníttatnak a másik csoport elnyomásáért és diszkriminálásáért. Identitáspolitikusok szemszögéből a férfiak kötelesek a nőkkel szembeni tisztulásukat igazolni; heterók minden nem heteróval szemben, stb.

Másfelől viszont, az összecsapó tudományos viták száma csökken. Egy olyan rendszerben, ahol a kutatók többsége előadásával házal, egy ilyen konformitás-drukk igen hatásos lehet. A balos identitásdogmák megkérdőjelezésére nincs lehetőség. Az intellektuális kíváncsiság által ösztökélt, ismeretbővítés célú, fair tudományos viták egyre ritkábbak. Ez nemcsak a másként gondolkodó tudósoknak árt. A jelenség az érintett szakágak elszegényedéséhez vezet és ezzel a társadalom is károsul. ("Az értelmiségi munka megvetendő", mondta a másként gondolkodó Ökobetyár - a szabad vita tisztelete mellett. A nagy fölfedezések kora lejárt. Ami jön, az vagy fölösleges, vagy káros. A tudomány hozta a civilizációs betegségeket és a klímaválságot. Hol az a találmány, amely a humanitást, a szolidaritást és az összetartozást erősíti? RS21III22).

KOMMENT

1. A háború után a német iskolarendszer reformja a tanárok baloldaliságát eredményezte. Innen a balos identitáspolitika csak egy ugrás. A demokrácia mindenkinek szabad teret ad (talán túl sokat is) a liberalizálódáshoz és a radikalizálódáshoz. Ez látható az érthetetlen és értelmetlen tüntetéseken. A neveléspolitika az iskolákban több demokrácia-tudatosítást kellene, hogy elérjen.

2. A vitakultúra ilyen formája más társadalmi területekre is átragad: az újságírásra, a szociális munkára, de a magánéletre is. A fenyegető szélsőjobb gyűlöletkeltése mellett ez is mérgező hatású.

3. Ez a forma "vagy-vagy-izmus" ("Entwederoderismus"). Mindig, mikor egy pozíció kritizálásra kerül, ezt úgy kezelik, mint a legradikálisabb ellenpozíció részrehajlását. Az iszlámkutató Susanne Schröter példásan kezeli a tanár-elbocsájtó követeléseket, ahogy a haragot és a gyűlöletet is, amiből neki is kijut. Gyanítható, hogy a háttérben iszlamista csoportok is állnak és csatlakoznak a hecckampányhoz. Az eredmény, mint a szélsőjobbnál: szolidaritásveszteség és szakadás.

tagesspiegel, 14. 1. 2020.

Spaltung der Gesellschaft? Linke Identitätspolitik verhindert kontroverse Debatten in Politik und Wissenschaft