HÚSVÉT ÉS A VÍRUS - D. Brockmann, járványstatisztikus, HU Berlin/RózsaS

Dirk Brockmann járványstatisztikus a berlini Humboldt Egyetemen. Modellezi a húsvéti napok kihatásait. Szerinte kevesebb mobilitással már le lehetne vinni a fertőzésszámokat. A lakosság kitartása példás és megmutatta, hogy a politika téves lépései ellenére képes megőrizni nyugalmát.

ZEIT ONLINE: A Nagycsütörtök (Gründonnerstag) mégis munkanap lesz. A következő 4 húsvéti nap nem lesz kissé pozitív hatással?

DIRK BROCKMANN: A tervezett 5 nap szinkron lockdown-nal esély lett volna a fertőzéseket egy fokkal lejjebb vinni. Ha csak egy napot levágunk, a javulás hatása fokozatosan eltűnik.

Z: Tehát rossz döntés volt?

B: Fertőzésdinamikailag jó lett volna 5 nap teljes szünet. Megértem, hogy más tényezők, pl. jogiak, is szerepet játszanak. De mi vészhelyzetben vagyunk. A pandémia exponenciálisan terjed, kell egy pontos terv a kilábaláshoz.

Z: Úgy véli, ez a huzavona ezért az egy napért növeli a kontaktokat?

B: Nem. Az emberek érzik, hogy önmaguknak kell legyőzni a vírust. Az ultra hosszú lockdown-t derekasan viselték, a politika hibás döntéseit helyükön kezelték - legalábbis a többség. Úgy érzem, megingott a bizalmuk a politikusokban. Valójában a politikának két feladata van: tudományos alapú döntéseket hozni és ezeknek ésszerűségét megmagyarázni az embereknek. Perspektívát kell nekik adni, mert nagyon túlterheltek. Visszahozhatjuk 2020 nyarát: ismét mehetnek éttermekbe vagy nagy lagzikba.

Z: Egyáltalán, mit hozhatott volna az 5 nap ünnep egyfolytában?

B: Az egymásra következő kontaktszegény napok erős hatással járhatnak. A Warwick-i egyetemi kollégák ezt számtanilag kimutatták. Ezek az ünnepnapok fölérnek egy hétvége csökkentett mobilitásával. Nincsen munkába járás, ezért 50%-kal csökken a kontaktus. Itt látható, mekkora a munkavilág szerepe a járványban. Még a lockdown alatt is munkanapokon kétszer annyi volt az érintkezés. A húsvéti napok ugyanígy hatnak majd.

Z: Ez hogyan magyarázható?

B: Ha egymás utáni munkamentes napokat fűzünk láncba, még a brit mutáns R-értékét is 1 alá szoríthatjuk le. Ha hosszabb ideig lent marad, ugyanúgy exponenciálisan esnek a fertőzések, ahogy 1 fölött exponenciálisan növekednek. Ez a rövid lockdown értelme. Minden nap nem hoz ugyanannyit - komplex hálózathatás lép föl. Magas fertőzésszámoknál a görbe eleje gyorsabban megy lefelé, mint a vége. Ám végül is az embereken múlik, mennyire kerülik ténylegesen a kontaktokat. Ezt csak 2 hét múlva látjuk. Jóval nagyobb hatás 2-3 hét teljes lockdown-tól várható. Ezen a 4 húsvéti napon a vírus kevesebb emberre ugrik át azokról, akik nem is sejtik, hogy vírushordozók. Húsvét után pedig a vírus terjedési esélyeit elmulasztotta, mert addigra a fertőzöttek kevésbé fertőznek.

Z: Lehetséges, hogy az emberek húsvétkor ritkábban találkoznak?

B: Ahogy karácsonykor és szilveszterkor is. Ezt láttuk a mobilitás-adatokon, a többség inkább a családjánál maradt. Így sok ún. hálózatkontaktokat szakítottak meg, ami jó. Ezek ui. azok a kapcsolatok, amikor a vírus egy csoportról átugrik a másikra. Az óriási hálóművet sok kis cluster-re darabolják. Ez segít.

Z: A húsvéti szünetben napirenden az utazás, pl. Mallorcá-ra. (Ne utazzunk sehová! Ökokiskáté, 1990, RS21III26). Kérdés, mért nem mehetek kocsival a nyaralómba, mikor amúgy sem találkozom senkivel?

B: Csakhogy nem mindenki autózik el egy norvég házacskába. Ha mindenki 4 hétig, élelemmel megpakolva, hétvégi házában maradna, vége lenne a járványnak. De ez nem életszerű. Az utazás más miatt is kockázatos: az utazók viszik az új mutánst. Ha ez egyszer már szétszóródott, az utazás másodrangú, a lokális események mellett. Épp most jött egy tanulmány a brit B.1.1.7. vírus importjáról. És ez nem az utolsó vírusvariáns.

Z: A veszélyes brazil P1, úgy tűnik, már a német turisták előtt ott volt Mallorcá-n, Hamburgban pedig bizonyítottan.

B: Ehhez jön az utazók kontaktszámainak növekedése. Ha valaki autóval megy a gyárba, iskolába, hipermarketbe óhatatlanul sok emberrel találkozik. Ezért központi indikátora a fertőzésnek a mobilitás.

Z: Sokan csalódottak a kormány gyenge intézkedései miatt. Ön szerint mi lett volna jobb?

B: Megértem a frusztrációt. Az intézkedések már a 2. hullámnál késtek, pedig akkor még az "enyhébb" vírus terjedt. November óta a két világból megkaptuk a rosszabbikat: sok fertőzött és halott, 2 lockdown. Az eddigi tudásunk szerint a cél csak egy lehet: alacsony incidencia. A pandémiát csak azok az országok fékezték meg, melyek célul az alacsony fertőzésszámot tűzték ki: Új Zéland, Ausztrália, Norvégia és Finnország. Ha ez nem sikerül, mint a briteknél, legalább rövid, kemény, kötelező intézkedések kerüljenek sorra, országosan - hogy lenyomják az esetszámot. Ez az angoloknál, a B.1.1.7.-nél sikerült is. Ezután azonban nem szabad azt hinni, hogy vége. Eleve kell egy terv arra, hogyan tovább? Régió szerint differenciálni kell, egy 10 esetszámú körzetet másképp kell kezelni, mint egy 400-ast. Ilyen magas fertőzöttségnél azonnal regionálisan és szigorúan kell reagálni.

Z: Nekünk van ilyen tervünk húsvét utánra?

B: Nem látok ilyet. Ezért az ünnep után a tesztelést és az oltást föl kell gyorsítani. Vannak meggyőző empirikus modellszámítások (Szlovákia, Cornell Uni USA), melyek szerint a rendszeres tesztelés sokat segít. Akkor is, ha nincs látható fertőzés. Tünetmentesek tesztelése is csökkenti a vírus-átadást. Tesztelni, tesztelni, tesztelni. Oltani, oltani, oltani. A kontaktredukció egész terhét most a lakosság viseli. Gyorsabban, korábban kell reagálnunk - lokálisan, regionálisan, differenciáltan.

Z: Mit ért volna egy országos kijárási tilalom?

B: Ehhez nincsenek adatok, ennek a hatását nem modellezhettem. Bajorország és Baden-Württemberg rendelt el ilyet, meg hasonlót, de nem lehet megmondani, mit hoztak. Aki este elmegy valahová, emberekkel találkozik. Ehhez a politikusok karikatúrákat vizionálnak. "Amikor este a kutyámmal a faluban sétálni megyek, az milyen kockázat?" Csakhogy ez nem reprezentatív. Mégis következményekkel jár. Az Uni Erfurt fölmérése szerint az emberek a nyitástól inkább tartottak, de azt gondolták, kisebbségben voltak.

Z: A politika kedvenc érve: Az emberek többé nem tartják be a rendelkezéseket. Ez tévedés.

B: Pontosan. Ez az állítás nem bizonyított. A nyitás politikai döntése torzult valóságérzékelésen alapult.

Z: Mit tanácsolna az embereknek, akiket a szabályok csak összezavarnak? Mi a legfontosab, amit megtehetnek?

B: Fontoljuk meg minden lépésünket, minden találkozást. Kaphatunk-e, vihetünk-e át vírust? Mennyire fontos másokkal lenni? Épp most a legélesebb a helyzet. Az oltás magában nem oldja meg a problémát. Hetek, míg hat, akkor sem 100%-ban. Új vírusok jövőre is jöhetnek, szükségünk van A, B, C tervre.

Z: Ön miben reménykedik?

B: Abban, hogy példát veszünk Ausztráliától, Új Zélandtól, Finnországtól és Norvégiától, ahol kollektívan sikerült visszaszorítani a vírust. Eredményesebbek, mint mi.

Z: Ön személyesen hogy viseli a kovid-fenyegetettséget?

B: Egyszerűen csak mindig fáradt vagyok. És frusztrált, mint kutató.

ZEIT online, 25. 3. 2021.

"Die Leute begreifen, dass sie die Pandemie selbst bekämpfen müssen"