A RASSZ MARAD, A GYERMEKJOGOK VÁRJANAK - ZEIT/RózsaS, német-sajtó figyelő

Megbukott az alkotmánymódosítás. Az alkotmány (Grundgesetz, GG) a legfontosabb német törvényszöveg, csak 2/3-dal változtatható. A vita évekig is eltarthat, az SPD-kérvényt a CDU/CSU mégis 24 óra alatt lesöpörte.

A GG 3 cikkelye: Senki sem élvezhet előnyt vagy szenvedhet hátrányt neme, rassza, nyelve, hazája, származása, hite, vallási vagy politikai nézete miatt. A "rassz" kifejezést "rasszista okokból"-ra cserélte volna Christine Lambrecht SPD igazságügyi miniszter.

Nincs tudományos megkülönböztető rassz, aki erről beszél, a rasszisták kategóriáját fogadja el. A náci idők után jószándékból akarták beleírni az alkotmányba az antirasszizmust, így került bele a szó. A változtatással még a CSU belügyminiszter, Seehofer is egyetértett. Az unió (CDU/CSU) "vélt rasszt" ("vermeintlicher Rass") akart - semmi sem lett. Nyilván attól tartottak, hogy új keresetek özönlenek az államra, mint az alkotmányvédő bíróság klíma-ítélete után. Mások csak szimbólum-politikának tartották és kontraproduktívnak. A szó törlése épp az antirasszista motivációt oltaná ki.

Mit is jelent a rassz?

A bíróság eddig a törvényt úgy értelmezte, hogy rasszizmustól véd. Fontos jelkép, a rasszizmus áldozatai - jogaikat érvényesítendő - nem kéne, hogy egy rasszista fogalomra hivatkozzanak.

A franciák már változtattak, ahogy több német tagállam is. Seehofer: A GG változtatása annak a jele, hogy a kormány a rasszizmus és az antiszemitizmus ellen cselekvőképes. A beadvány elbukása pont ezt vonja kétségbe. Hasonlóan futott zátonyra a demokrácia támogató törvény is (Demokratieförderungsgesetz). A koalíció nem tudott megegyezni abban, hogy az összes támogatandó szervezet először is kifejezetten nyilvánítsa ki, hogy a demokratikus alaprend elkötelezettje.

Ami késik, nem múlik

A "rassz" nyilván hamarosan törlésre kerül, hisz, az AfD-n kívül, mind ezt akarják. A Linke már 2010 óta, a Grüne, SPD, FDP is csatlakozott. A következő kormány találni fog egy kompromisszumos alternatívát.

Vannak azonban antirasszista aktivisták és jogászok is, akik bent hagynák a kifejezést. Szerintük ez egy olyan szociális konstrukció, amely segítené a különféle csoportok különböző állásfoglalását kiemelni. A fogalmat az USÁ-ban ebben az értelemben használják (race).

Gyermekjogok

A 2017 óta regnáló koalíció szerződésében ez áll: "Egy gyermek-alaptörvényt fogunk létrehozni." Ezt a gyermekvédő szövetségek már évtizedek óta követelik. Az SPD a GG 6/2-höz hozzáfűzné: "A gyermekek alkotmányos jogait, beleértve a felelős személyiséggé való fejlődés jogát, tisztelni és védeni kell, alkotmányos jogai megőrizendők, követeléseik meghallgatandók. A szülők első felelőssége érintetlen marad."

Christine Lambrecht családügyi miniszter: A gyerekek jogait erősíteni kell az állam eljárásaival szemben. Minden döntésnél - legyen az bírósági, igazgatási vagy politikai - a jövőben számolni kell a gyerekjogokkal, a gyerekeket felnőttszámba kell venni. Legyenek a gyerekek jogi alanyok és nem tárgyalás-objektumok. Játszótér vagy zajvédelem esetén a gyerekek jólétét megfelelően figyelembe kell venni.

Dietmar Bartsch (Linke): A gyermekjogok a pandémia alatt is hathattak volna. A válságban volt autó-csúcs, de nem gyerekjog-konferencia. Jelképes hatásról is van szó, ami az alkotmányban benne van, az a hétköznapi politikában is komolyan veendő.

Lambrecht négy beírandó mondatával sokan viaskodtak. Egyeseknek kevés, másoknak sok volt. Nehezen összeegyeztethető két meggyőződés állt szemben. A zöld frakcióvezető-helyettes, Katrin Göring-Eckardt: "Végül egy olyan kozmetikázott javaslatot kaptunk, mely az ENSz gyermekjogi konvenciója mögött is hátramaradt."

Németország 1992-ben ratifikálta az UN 4 alapelvét: A nem-diszkrimináláshoz való jog, az élethez, a túléléshez és a fejlődéshez való jog, a gyermekérdekek betartása és a részvételhez való jog. Minden gyermekeket érintő intézkedéseknél a gyermekek jólétét elsődlegesen kell kezelni. Az ENSz 1992 óta többször is fölszólította Németországot, hogy vegye be a gyermekjogokat az alkotmányba.

Vita támadt a "megfelelő mértékben" (angemessen) körül is. Miért nem elsődlegesen, ahogy az ENSz is előírja? Miért gyengítik le a gyerekjogokat a szülők első felelősségével, holott az már a szövegben korábban benne van?

Az FDP is többet akart: Explicit emeljék ki a nem-diszkrimináláshoz való jogot. A másik oldalon álló uniósok hallani sem akartak a követelésről, legfeljebb nagyon legyöngített formában. Néhány konzervatív attól tart, hogy az állam túlontúl beavatkozik a családokba, mint a náci vagy az NDK diktatúra idején. Az unió frakcióvezető-helyettes, Thorsten Frei elutasítja, hogy kompromisszumot sem akartak. "Fontos volt számunkra, hogy az alkotmányszövegbe a gyerekjogok mint szubjektívjogok bekerüljenek. Semmiképp nem borítandó föl a finoman kiegyensúlyozott gyermek-szülő-állam háromszög az állam javára, a család hátrányára."

Hogy a szimbolikus alkotmánymódosítások mért fontosak, megmutatta az alkotmányvédő bíróság klíma-ítélete. A GG-ben 1994 óta ez áll: "Az állam védi az életalapokat a jövő nemzedékek számára." A kormány köteles a klímasemlegesség elérését fölgyorsítani. A módosítás kötelezte volna a gyerekek meghallgatását is, ha direkt érintve vannak, pl. játszótér, utca, iskola, városnegyed változtatásánál. Beleszólhattak volna a döntésekbe. A községek nyissanak több óvodát, iskolát, ifjúsági központot.

Másrészt a gyerekeknek olyan jogai is vannak, melyek az alkotmányban nincsenek kiemelve. Ők is emberek és az alkotmány rájuk is érvényes. Fiatal abuzus-áldozatok erősebb védelme, több esélyegyenlőség az iskolákban, több pénz legyen az egyéni fejlesztésre - minden lehetséges volna. Más törvények is vannak hatályban így az ifjúságvédelmi, gyerek és fiatal támogatási törvény. A polgári törvénykönyv 2000 óta szavatolja az erőszakmentes nevelést, 2020-ban a gyerekekkel szembeni szexuális erőszak ellen is hoztak törvényt. Sok gyerek nem is tudja, már most milyen jogai vannak. Erről informálni alkotmányváltoztatás nélkül is lehet.

Hogyan tovább?

A kezdeményezés valószínűleg folytatódni fog a következő kormányzási szakaszban. Ám Dirk Wiese (SPD) attól tart, ezután hosszú ideig nem lesz még egy ilyen nézet-közelség.

ZEIT online, 9. 6. 2021

"Rasse" bleibt drin, Kinderrechte draußen