EURÓPA, ZÖLDÜLJ! Leyen „green deal”-je – SPIEGEL Hambug/RózsaS
Leyen becsvágyó programmal házal:»European Green Deal«. „Az új gazdaság többet ad a bolygónak, mint amennyit elvesz”, „Európa a globális klímamozgalom élére lép”. Az EU legyen »First Mover Advantage«, első a dekarbonizálásban, ne csak a klímát mentse, hanem az ipart is.
A világ zöld technológiákat vásároljon az EU-tól, most nem maradhatunk le, mint a napelemeknél. A verseny beindult: Kína milliárdokat fektet be e-autókba, akkukba, villanyhálózatokba. Biden 16 éven beül le akar állítani minden szén- és gázerőművet.
A radikális újjáépítésnek vannak jelei: a Thyssenkrupp a világ első klímasemleges kohóját tervezi. 2025-re már zöld acél folyik Duisburg-ban. Koksz helyett hidrogénnel olvasztanak.
A klímamentő Leyen zöld dossziéjában 56 ipari konszern jó szándéka dokumentált. A Daimler már jövőre CO2-semlegesen akar termelni, az Alstom 3 év alatt negyedével csökkenti a CO2-kibocsátását. A dán Biotech-gyártó Novozymes 2030-ra csak zöld energiát tervez bevetni.
A fosszilisek árát háromszorosára tervezik emelni. Hajók, repülők, lakásfűtés, közlekedés üzemanyagai CO2-felárat kapnak. De nem csak áremelés lesz, befektetés is bőven. Az egész kontinensen százával épülnek szél- és szolárparkok, e-töltő állomások százezrei, erdősítések indulnak és megkezdődik a hidrogén nagyipari alkalmazása.
A rotterdami kikötőben óriási H2- és CO2-tárolók épülnek. A dán szélturbina-gyártó Orsted részvényei többszörösen meghaladják egy BP-részvény árát. Az EU Bizottság 2027-ig költségvetése 25%-át zöld ipari projektekre tervezi. Európa tengerpartjain úszó szolár- és szélparkok, valamint ár-apály-erőművek épülnek. Az EU tagállamait új villanyvezetékek kötik össze. Az alternatív repülő üzemanyag gyártására nemzetközi ipari szövetségek köttetnek. Az energia- és az építőiparban a következő évtizedekben 11 M munkahely létesül.
A probléma csak az, hogy közben a transzportszektorban, az autó- és az acéliparban munkahelyek milliói tűnnek el. Ingázók, bérlők, háztulajdonosok meg lesznek lőve a magas benzin és fűtésárakkal. Vállalkozások üzletalapja veszik el.
A terv és a valóság között szakadék tátong. Konszenzusnak semmi nyoma, annak sem, hogy a megaprojekt hogy kerül politikailag levezénylésre, szociálisan kiegyensúlyozásra. Senki sem tudja, hogyan lesz az áramtermelés az energiaforradalomban. 100%-os ökoenergiához 50-szer több területre lenne szükség, mint a régi erőműveknél. A transzformációhoz 100 000 nkm, Portugália területnagysága szükséges, számította ki a Potsdamer Institut für transformative Nachhaltigkeitsforschung. 2050-ig a vállalkozások és a privát háztartások 28 billió €-t kell, hogy szolárparkokba, áramtárolókba fektessenek.
Ha a brüsszeli tervek megvalósulnak, egész gazdasági ágak szén, olaj, földgáz helyett hidrogénnel működnének. A ráfordítás az alacsony energia- és üzemeltetési költségek miatt évek alatt megtérül. „Nettó nulla emisszió lehetséges nettó nulla költséggel”, írja a tanulmány. Mc -Kinsey-Partner, Stefan Helmcke: „Az emissziókereskedelem kipróbált ösztönző eszköz.”
Az EU jóléti államai inkább képesek kompenzálni az átalakítás szociális következményeit, mint más gazdaságok. A fordulat főleg olyan ágakat érint, melyekben Európa történelmileg erős. „A klímaprojektnél kevésbé az app-ok és az algoritmusok számítanak, mint inkább a szélgépek, acélművek, cementgyárak.”
A brüsszeli green-deal-tervezők olyan cégekkel példálóznak, melyek a dekarbonizációból már üzletet csináltak. A svéd akku-gyár, a Northvolt, idejekorán szakosította magát az e-autókra. „Egy világrégió sincs annyira élvonalban, mint az EU” - mondja Patrick Graichen (Denkfabrik Agora Energiewende). Mint a Bundesregierung tanácsadója, az egész világ klímavédelmét veti össze. Az EU csak dícséretet kap, nem úgy, mint az USA vagy Kína. „Az EU az egyetlen, mely a párizsi egyezményt jogilag komolyan veszi.”
A zöld technológiák már rég készen állnak. Az EU a következő 30 évben, 60%-ban a már bevezetett standard-termékeket vetheti be (e-autók, hőszivattyúk). (Az elektro-hőszivattyú szintén perpetuum mobile. Olyan, mint mikor az anyósom kinyitja az ajtót, hogy beengedje azt az 5 fokot, ami kint van. Messzi erőművekben hőt árammá alakítani, száz km-eket vezetni, majd vissza a fűtésnél? Építettünk földhőcserélős hűtőt Sopronban, de az is kérdéses. Lásd: Szelíd energia ösvény,RS21VII17). A technológiák negyede már fejlesztési szakaszban van, 15% kutatás alatt.
„A megújulók elleni ellenállás az egész kontinensen hatalma.” - mondja egy tapasztalt befektető. A németek a fajok védelme nevében tiltakoznak a szél- és a szolárparkok ellen, a norvégeknek az őslakos számik védelme a fontosabb. Egy olasz esetben, hosszú éves alkudozás után, inkább a játszótér mellett döntöttek.
Graichen: A 27 államból csak 9 állított föl nemzeti célokat, melyekkel a magasabb rendű EU-célok megvalósíthatók. A területproblémát Európa meg kell, hogy oldja. „A Bizottság értesse meg az emberekkel, hogy egy olyan szakaszban vagyunk, mint a háború után.”
Mi van, ha nem lesz elég napsütés és szél? Összeomlik az egész klímasemleges áruszállítás, acélgyártás, CO2-mentes ipar? A Bizottságnak bőviteni kell a zöldáram felületeket – ez újabb konfliktusokat okoz. Mindez miatt sok állam idegenkedik a projekttől, pedig a területprobléma nem is a legnagyobb.
Amikor májusban az EU-tagállamok vezetői a témával foglalkoztak, egy lépést sem jutottak előbbre. A németek ki akarták terjeszteni a CO2-emissziókereskedelmet a közlekedésre és az épületekre – de csak a dánok álltak melléjük. Európa maradéka Macron oldalára állt, aki egy újabb sárgamellényes lázadásól óvott, egész Európában. Pascal Carfin, francia EU-képviselő: „A Bizottság terve klimatológiailag és politikailag öngyilkosság.” Az atomenergiánál hasonlóan nagy a nézetkülönbség. Párizs szeretné, ha az áram 70%-át szállító atomerőműhálózat klímasemlegessé kiáltassék ki. Berlin ellenáll, de nincs többsége. A legveszélyesebb az EU-stratégia, a kereskedelem politikai következményei miatt. Párizs sürgeti, hogy a külföldi, CO2-vel terhelt acél vagy cement vám alá essen. Így védenék az európai zöld alapanyag-gyártókat a tisztességtelen versenytől. Berlin viszont attól tart, ellenlépésként a német autókra, gépekre, kémiai termékekre is vámot vetnének ki. A gazdasági szövetségek tiltakoznak amiatt, hogy Brüsszel a CO2-tanúsítványok szabad kiadását energiaintenzív iparoknak korlátozni akarja. Ez fölverné az acél, a cement, a kemikáliák árát, mondja a Business Europe. „Piacokat vesztenénk el és európai ipari munkahelyeket.” Külföldi alapanyag-gyártók jutnának előnyhöz, melyek termékeinek öko-lábnyoma az itteni többszöröse. A végén, mint mindig Brüsszelben, a pénzcsata lesz a döntő.
A Kelet-Európai államok bejelentették, csak akkor zárják be szén- és acélműveiket, ha több milliárd kielégítést kapnak. A huzavona már elkezdődött. Már most megmutatkozott: A világ dekarbonizálása nem csak az iparok versenye, hanem a politikáké is. A kormányok mindenütt politikai többségért küzdenek. Koncepciókra van szükségük gazdaságaik átépítéséhez. A klímafordulat veszteseit kárpótolni kell és a népességet meg kell győzni egy új életmódról. Az EU komplikált egyeztetési és döntési procedúrái most megmérettetnek. Igaz, hogy a klímafordulat Európának egy nagy esély. Ám nem lenne első eset, hogy Európa elmulasztja.
SPIEGEL, 10. 7. 2021
KOMMEN
Tombol a hidrogén-őrület. 1988-ban én is ezzel jártam a tanszékeket Kölnben: vízből energia, nagyon csábító volt! Már akkor kész volt az egész hidrogén-technika, csak egy nem stimmelt: a hozam. Ez olyan, mint mikor Szent-Györgyi 2 tonna paprikából 500 g C-vitamint nyert ki . A napenergia szétszórtan érkezik a földre, ezért cseppenként, óriási felületekkel kell összekaparászni. Nem kell termodinamika, egyet kell megérteni: egy darab szénben jóval több energia van, mint bármely „megújulóban”. A Spiegel is aludt a kémiaórán. Aki saját energiáját akarja kipróbálni, üljön föl a pedálos generátorra a Cyclo-ban és tekerjen bele 0,1 kWh-t. (Lásd youtube: PEDAL GENERATOR ROZSA). „Zöld” hidrogént csak vízből nyerhetünk, az összes többi eljárás (metánból, kőolajból, szén + vízből) nem tiszta. A hidrogén túl finom anyag, bűn elégetni – gyógyszer, műtrágya, margarin készülhet belőle. A H2-gáz (nem szólva a cseppfolyósítottról) teljesen más biztonságtechnikát igényel, mint a folyadék benzin. Ez nem csak többletsúlyt jelent, hanem balesetveszélyt is. Teleépíthetik Európát szolárparkokkal – nem lesz elég. Új vezetékek a kontinensen keresztül kasul? A zöldek tegnap még a decentralizált energiaellátásra esküdtek - a termelés és a fogyasztás egy helyre hozására. Vagy most választást kell nyerni?
RS
