MI LESZ A SZAVAZATOMMAL? - Egy hét múlva választás – ZEIT Hamburg/RózsaS
Soha ennyiféle koalícióra még nem volt kilátás. A választók zavarban.
Frank Brettschneider (kommunikáció-kutató, Uni Hohenheim) a Forsa Intézettel a helyzet kihatásait vizsgálta a választókra. 22% még mindig nem tudja, melyik pártra szavazzon. Jelentős részük a választás napján dönt. Sokan csak a szavazó fülkében. Mindez az elmúlt hónapok őrült eseményei következménye, amikor a zöldek lezuhantak, az unió melkdown-t produkált, az SPD pedig újra föltűnt.
Egyre kevesebben érzik magukat egy politikai táborhoz tartozónak. »Cross pressure« : a miliők fölfeslenek, a néppártok vonzereje alábbhagy. A választók kellemetlennek érzik döntésüket – és halogatják. Másik hatás: Hogy a terhet lerázzák, nem foglalkoznak konkrét tartalmakkal. Ez már szinte paradox. Hisz, hogy valaki a legjobb pártot választhassa, a lehető legtöbb információt kell begyűjtenie.
Vagy az utolsó pillanatig kivárnak, vagy gyorsan maguk mögé akarják tudni és levélben szavaznak. Ehhez 10 közül 4 haza kérte az űrlapokat. Fele azt mondta, rögtön le is szavaz. Számok még nincsenek, de lehetséges, hogy ¼ már levél útján szavazott. Pedig csak ezután jött Laschet (CDU) »Zukunftsteam«-je és a házkutatás Olaf Scholz (SPD) pénzügyminisztériumában. A második tv-triell (Baerbock/Scholz/Laschet, szept. 12.) a valóság torzképét adta.
Stephan Grünewald (pszichológus, Rheingold Institut Köln): „ A kovid lecsökkentette a választók érzékelési rádiuszát. Kevesebbet gondolnak a kinti világra, többet családjukra és magukra. Érzik az évszázad veszélyeit, de számukra ezek nem háríthatók el.”
Ez egy csapdahelyzet, egy fundamentális „Machbarkeitsdilemma” (végrehajtási dilemma).
Ha megkérdezik a németeket, kit szeretnének kancellárnak a 3 közül, azt mondják, egyiket sem. Egyiket opportunistának tartják, másikat túl puhánynak. Grünewald: „Saját határozatlanságukat próbálják palástolni. Ha a politikusok gyöngék, mért legyen én erős?” Az is meglepő volt, hogy a választók sajnálják, hogy csak egy szavazatuk van egy további pártra („Zweitstimme”). 2-3 többletszavazatot szeretnének, hogy saját koalíciólevesüket kotyvaszthassák.
A döntés ezúttal rettentő komplikált és robbanásveszélyes. Csak a koalíciós tárgyalások után derül ki, amit a pártok eddig eldugtak. Veszekedni fognak a klíma, az állam pénzügyei, a külpolitika, a szociális egyenlőtlenség miatt. Sértegetések és visszalépések várhatók. Ha igaz, hogy a következő kormány döntései az ország jövőjét határozzák meg, akkor kormányalakításkor vérre menő harc tör ki.
Bizonyos koalíciókat nem zárhatnának ki eleve? Akkor az én szavazatom is beleszólna. Másrészt ez az „Ausschließeritis” csak vasárnap 18h-ig játszható. Ha nincsenek már nagy néppártok, csak az a három 20%-os (Unió, SPD, Grüne), akkor semmi igazodási pont nem lesz. Demokráciában nem kellene mindenkinek mindenkivel szövetkezni, de a lehetőséget erre mindenkinek (kivéve a szélsőségeseket) meg kell adni. Frank-Walter Steinmeier köztársasági elnök segíthetne, ha annak adhatna kormányalakítást, aki legelöl van, ha éppen hogy csak. Másoknál ez így van, ám Németországban a szokásjog érvényesül, vagyis a legtöbb szavazatot elért jelölt kezdhet bele a koalíciós tárgyalásokba – de erre sem vehetünk mérget.
ZEIT, 16. 9. 2021
Was wird aus meiner Stimme?
