ÖRÖKKÉ VÍRUS – Az endemikus megbékélés – ZEIT Hamburg/RózsaS

1.

2020 januárjában a lehetetlen egy pillanatra lehetségessé vált: Az új koronavírus kiirtása a világból. Amikor Kína erővel lezárta Wuhan-t és más milliós városait, úgy tűnt, pár nap és a hullám megtörik. Ám a vírust már átvitték Thaiföldre, Japánba, Szingapúrba, Németországba, az USA-ba. Új, helyi kitörések még nincsenek, ha igen, csírájában elfojtják, mint a bajor Stockdorf-ban. A világ reménykedik. Ám ekkor jött Bergamo, NY, Fokváros, Lima, Manaus és Delhi – mindenütt zsúfolt kórházak, kiürült utcák. Miután megjelent az alfa és a delta módosulat, fölmerült, hogy a kovid örökké velünk marad. A pandémia egy nap endémiába megy át, vagyis a vírus az embergazdával egyfajta koegzisztenciára lép. Tézis: Valamikor minden ember immunrendszer szembesül a vírussal. Vagy oltás után (kedvező), vagy fertőzéssel (veszélyes).

2.

Ám ez korántsem sem ilyen egyszerű. Az egyszerű grippétől eltekintve, először követhetjük, ahogyan egy légúti vírus az emberbe befészkeli magát, vagy ahogy az epidemiológusok mondják: endemikus lesz. És mivel premierkor kevés tapasztalati tudás van, téziseket állítunk föl. Ezekben segítenek az immunológusok és a virulógusok eddigi ismeretei, továbbá ami az influenzáról és Sars-CoV-2 rokonairól eddig tudható (HCoV-29E, -NL63, -OC43, -KU1). Utóbbiak alkalmasint megfertőznek, de nem betegítenek.

3.

A Sars-CoV-2-nél több bizonytalanság mellett, néhány pontban a kutatók egyetértenek. A vírus első kontaktusa az emberrel a legveszélyesebb. Az immunrendszer még nem ismeri és speciális védekezést kell fölépítenie. Másod- vagy vakcina utáni fertőzések már enyhe lefolyású reakciót okoznak. Ezért ajánlatos, hogy mindenki oltassa be magát. Ahol sok volt a beoltott, ott csökkent az elhalálozás. Egy nap végül endemikus állapot áll be. Ekkor rendszeresen – főleg télen – Sars-cov-2-fertőzés következik be, de csak azoknál, akik immunrendszere legyöngült. Ez történik minden légjárat-vírusnál is. Újbóli fertőzés az immunválaszt fölfrissíti és a vírus egy ideig nyugton hagy. Pár év múlva ismét támad, genetikailag megváltozott alakban, de az immunrendszer is erősödik.

4.

Ha a vírus endemikus lesz, vajon automatikusan ártalmatlan grippe-vírussá lesz? Lehetséges más szcenárió is? Meddig tart az átmenet az endemikus fázisba?

5.

Michael Osterholm (Cidrap USA): „A vírust a legkomolyabban kell vennünk. Valószínűleg a jó immunrendszerű emberekre már nem fog hatni, de addig még hosszú az út. Az USA-ban még 80 M ember nem találkozott a vírussal. Ez elég táp a következő és még sok hullámhoz.” Ezt mondja Josie Golding (Wellcome Trust/UK) is: „Az endémiába való átmenet stádiuma országonként változó. A legszegényebb államokban az átoltottság 2%. Bár iszonyú kovidhullámok futottak át rajtuk, még nagyon hosszú út áll előttük.” Az UK helyzete nagyon jó, a felnőttek 98%-a rendelkezik antitestekkel (Public Health England). Ez szinte a járvány vége. Christian Drosten (Berliner Charité): „Néhány ország a télen bejuthat az endémia fázisába, így az UK is – Németország nem. Sokkal kevesebben fertőződtek meg, mint Angliában. Az átoltottság is jóval alacsonyabb. Immun-réssel megyünk a télbe.”

6.

Másrészt Anglia mutatja, ha a lakosság 100%-a is érintkezett a vírussal, a helyzet nem lesz hirtelen veszélytelen. Ezt igazolják az Uni Cambridge adatai is, ahol az ún. infekciós elhalálozást (Infektionssterblichkeit) vetették egybe az eseti elhalálozással (Fallsterblichkeit). Az előbbi a háttér-számokat is figyelembe veszi. Januárban az UK-ban 1% volt az elhalálozás, utána jelentősen leesett – ám nem annyira, amennyire várható volt. Még mindig 0,2% halt meg, akár beoltott, akár nem. A szezonális influenza a WHO szerint 0,1%-nál kevesebb emberre halálos.

7.

Ezek rossz hírek. Egy heves influenzajárvány, pl. a 2017/18-as, sokakat kényszerített az intenzívre. Ez egymagában megterheli az egész egészségügyi rendszert. Elgondolni is rossz, mi lenne, ha a két hullám egyszerre lépne föl. Carsten Watzl (Uni Dortmund): „A corona nem influenza. Még mindig nem. A sok oltás ellenére veszélyesebb és fertőzőbb.” A legtöbb kutató úgy véli, a kovid idővel ártalmatlanabb lesz. Drosten: „Úgy fog viselkedni, mint a többi endemikus vírus.” Az említett 4 általában csak enyhe grippet okoz. A másik, nem valószínű, de életveszélyes folyamat: a Sars-CoV-2 belső jellege révén veszélyesebbé válik, mint a többi koronavírus. McCauley (Influenza-Referenzzentrum, Francis Crick Institute London) jól ismeri a világ pandémiás vírusait, melyek a korábbi törzseket leváltották (1918, 1957, 1968, 2009). Ám a mostani kórokozó endémia-történetét még nem lehetett követni.

8.

Maga a kifejezés „endemikus” is gyakran félreértett – nem egyenlő az ártalmatlannal! „Csak azt mondja, hogy egy vírus térben korlátolt, de időben korlátlanul terjedhet”, mondja Friedmann Weber, Uni Gießen. „Hogy egy vírus ártalmatlan, vagy egy szuper-killer, ebben a definícióban nincs megadva.” A HIV vagy az álomkór is sok helyütt a világban endemikus. A kovidról ez csak évek múltán derülhet ki. Ezt már modellezik, ahogy ezt Jennie Lavine a Science-ben közzétette. A Sars-CoV-2 rokonai ártalmatlanok, olyannyira, hogy embereknél kísérlet céljából bevethetők. Innét tudjuk, hogy rendszeresen megfertőznek bennünket. Immunitásunk a súlyos lefolyást kivédi, de nem a tovább-adást. Ezeken a fertőzéseken a gyerekek az első éveikben kivétel nélkül átesnek.

9.

Lavine modellje: Először mindenkorú ember fertőződik, de valamikor csak a kicsi gyerekek, akik évről évre, mint lehető új vírusgazdák csatlakoznak a pool-hoz. Az elhalálozás épp ilyen mértékben változik: míg az infekciós elhalálozás időseknél igen magas, gyerekeknél nulla felé tart. A modell szerint az újfertőzés valamikor nem lesz nagy probléma – a pandémia véglegesen endémiába, teljesen ártalmatlanba megy át. Hogy ez milyen gyorsan történik, attól függ, hogy az emberek milyen gyorsan fertőződnek és oltakoznak. „Ám vigyázat, modellünk erős egyszerűsítésekkel dolgozik. Nincs benne, hogy a vírus állandóan változik és a jövőben kikerülheti az immunválaszt. Kissé derűlátók voltunk a modellezéskor, amikor föltételeztük, hogy egy természetes fertőzés vagy egy oltás életfogytig immunitást biztosít.”

10.

Nagy kockázatú időseknél a védelem eleve rosszabb és azoknál is, akik immunrendszere betegség vagy gyógyszerezés folytán gyöngített. Továbbá arra is van jelzés, hogy a védelem idővel valamennyire visszaesik. A két hatás dönti el, hány ember fog meghalni a következő évek hullámaiban. A hullám magassága, tehát a fertőzöttek átlagszáma egy szezon alatt ugyanúgy kihat az elhalálozásra, amikor már az ember-vírus relációban egyensúly állt be. Ezt is nehéz fölbecsülni.

11.

Szerencsére az immunitás is sokfelé fejlődik. Bár az emberi véderő idővel gyöngül (kevesebb az antitest), de az immunsejtek vírusra való tapadásképessége is erősödik. Ebben segít az újfertőzés. „Fölfrissíti az immunválaszt”, mondja Leif Erik Sander, Charité. Ismételt érintkezés élesíti az immunrendszert. Az immunválasz kiszélesedik, pl. a vírus más elemei ellen is föllép, melyeket az immunrendszer korábban még nem ismert. Ez különösen akkor történik, mikor oltottak fertőződnek, mert beoltás után az immunrendszer csak bizonyos részeket, a spike-fehérjéket ismeri föl.

Sander szerint a lakosság nagy része fertőzésekkel még biztosabb alapimmunitást épít föl, mint csupán a vakcinával. Az immunválasz tehát fokozatosan jobb lesz, ám ez évekig eltarthat. Ez alatt a kovid halálossága csökken. Az első »Nachdurchseuchung« (utó-átfertőzés) Drosten szerint szükséges lépés az endémia felé.

12.

A kórokozó belélegzése, az orr és a száj nyálkahártyáján való semlegesítése az oltástól eltérő immunválaszt provokál. Bizonyos ellentestek már a nyálkahártyán képződnek, ide immuntestek szivárognak át, így a legközelebbi Sars-CoV-2-támadást már fölkészülten várják. Ismételt fertőzések ezáltal gyorsabban visszaverésre kerülnek. A fertőzött rövidebb ideig vet ki vírusokat és kevesebbeket fertőz tovább. Ez megfékezheti a járvány kirobbanását és lehetővé teheti az endemikus egyensúlyt, amelynél a vírus alacsonyabb szinten kering. Lavien: „Aggaszt, hogy idős emberek idős immunrendszere többé robusztus védelmet nem képes kifejteni.” A fiatalokkal ellentétben az idősek mindig veszélyben lesznek. Sander ugyanígy véli, továbbra is kovidban főleg idősek fognak meghalni. Ezért fontos náluk egy harmadik, sőt egy negyedik oltás is.

13.

Ehhez jön, hogy az öreg emberek súlyos betegségekre hajlamosabbak, pl. az influenzánál is. A két hatást nem egyszerű elválasztani. Most van néhány generációnk, akik nem tanulják meg a normális vírus-koegzisztenciát. Ezeket időben immunizálni kell. Lehetséges, hogy ez a pandémia még évtizedekig velünk lesz. Amikor már csak olyan emberek lesznek, akik már gyerekként megkapták a vírust és akik biztos oltást kaptak – akkor éri el az ember ezt az együttélést.

14.

Sok kérdés marad. Mennyire kerüli meg a vírus az immunválaszt? Elveszíti-e közben némely tulajdonságát, jobbik esetben magas fertőzőképességét?

15.

1889-ben Közép Ázsiából terjedt el az orosz nátha. 2 év alatt egy millió embert vitt el. Sokáig úgy gondolták az orvosok, ez egy influenza-vírus volt. Egy évtizede holland virológusok azt tételezik föl, hogy ez valójában a HCov-OC43 koronavírus lehetett, amely ma már csak enyhe náthát okoz. Genom és mutáció elemzés után a kutatók úgy vélik, egy rokon szarvasmarha vírusból alakulhatott ki. A tünetei is inkább a mai kovidéhoz hasonlítottak: szaglás-vesztés, hosszan elhúzódó panaszok, mint a long-kovidnál. A dán Lone Simonsen kikutatta, dán halálozási adatok alapján, meddig tarolt az orosz nátha. „Három erős hullám után vége volt.”

Ha az orosz grippe tényleg egy koronavírus volt, ez egy jó hír. Bár sokakat magával ragadott, de 1,5-2 év múlva leállt.

ZEIT, 16. 9. 2021

Versöhnung auf lange Sicht