A PANDÉMIÁNAK VÉGE, HA AKARJUK – M. Ryan, WHO/ZEIT Hamburg/RózsaS

Az emberiség jobban ellenőrzés alatt tartja a vírust, mint gondolnánk. A WHO fő válságkezelője, Mike Ryan, mégis nehéz tél közeledtét látja Európában. A kormányok nem reagáltak elég gyorsan. A gazdag országok tartsák be vakcina-igéreteit.

Mike Ryan(56) balesetsebész volt, de Irakban egy támadás érte kocsijukat, több csigolyája szétzúzódott. Népegészségügyre és infektológiára szakosodott. 1996 óta van a WHO-nál. Az ebola és a polio visszaszorításában dolgozott, 2019 óta a WHO exekutív-direktora

ZEIT ONLINE: Dr. Ryan úr, a világ a 4. hullám kezdetén áll. Az esetszámok és az elhalálozások ismét növekednek, főleg Európában. Mitől?

Mike Ryan: Nincs kizárólagos magyarázat – országonként más. Főleg az Észak államai érintettek, ahol szezonális okok is közreműködnek - az emberek többet vannak helyiségekben. Az intézkedések is, mint a kontaktkorlátozások, különfélék. Egyes országok óvatosabbak. Európában terítették a védőoltást, de sokan nem élnek vele.

Z: Mennyire várható válsághelyzet?

R: Aggasztó, hogy él a hit, miszerint az egészségügyi rendszerek ugyanúgy teljesítenek, mint az első három hullámkor. A kórházi személyzet kimerült, sokan fölmondtak. Ma fele annyi beteg az intenzíven lebéníthatja a rendszert. Minden ország elemezze gyöngéit. Ez lehet az egészségügyi rendszer gazdasági mélypontja, az alacsony átoltottság, vagy lélegeztető-gép-hiány. Egy rendszer sem úszta meg károsodás nélkül. Fontos fölbecsülni, hogyan lehet megerősíteni. Végső esetben ismét szigorú korlátozások szükségeltetnek.

Z: Az embereknek elegük van a járványból?

Z: De mennyire! Két év megviselte őket, vissza akarnak menni az iskolákba, a munkára, újra stadionba, moziba. Ezt persze tudják a politikusok is és egyszerűen ismét mindent ki akarnak nyitni. Ne tegyék! Mindenütt vannak oltatlanok, a rizikócsoportokban is. Főleg a delta variánsnál nagy a probléma. Oltottak vihetik tovább, a veszélyezettekig. Ők súlyosan megbetegedhetnek és leterhelik az egészségügyet. Most ez történik Európában.

Z: Hála a tudománynak,a Sars-CoV-2-őt eléggé ismerjük. Tudjuk, hogyan terjed és hogyan fékezhető. Jó vakcináink vannak. Akkor mégis miért fordult ismét válságosra a helyzet?

R: Az elején azt gondoltam, azért nem tudjuk megfékezni a vírust, mert nem lesz hatékony ellenszer vagy az orvosok, ápolók kidőlnek. Ám egyszerű dolgokon múlott: A politikai vezetés hibázott. Rosszul kommunikált, nem nyerte el kellőképp az emberek bizalmát. Az egészségügy mégis világszerte tartotta magát. Hihetetlen, hogy az orvosok, ápolók, irodai dolgozók, segéderők mennyire kitettek magukért, dolgozva a kimerülésig. Ezért annyira keserű, hogy a politika csődöt mondott.

Z: Ön mondta, a gyorsaság fontosabb a perfekciónál. A gyors cselekvésen múlik, nem azon, hogy mindent tökéletesen csináljunk. A politikusok mégis lassúk voltak.

R: Egy ilyen krízis sokkot okoz. Mint egy autóbalesetnél: Nem tudod pontosan, mi történt veled, és hogy megtörtént. Ez lebénít. Ezért fontos begyakorolni az ilyen helyzeteket. Katonák, szanitécek, tűzoltók ezt teszik, hogy ne kelljen vész esetén vacilálni. Sok ország nem készült föl, ehelyett tagadták a veszélyt, elfordultak vagy reménykedtek, hogy nem lesz nagyon rossz. És persze jelentkeztek a populisták, a helyzetet kihasználva.

Z: Ez valóban mindenütt így történt?

R: Nem. Délkelet-Ázsiában már voltak tapasztalatok. Tudták, a tüdőfertőzés veszélyes és és sokkal jobban fölkészültek. Amikor a járvány elindult, csak egy gombot kellett megnyomniuk. Minden régióban voltak jobb és rosszabb járványkezelők. Nyilván mindenki követ el hibát. Gyorsan kell cselekedni és a hibából tanulni. Akik így tettek, jobban jártak.

Z: Némely országot szabályosan az út szélén hagytak. A szegény országok az össz-oltóanyag 0,4%-át kapták. Még az időseket és betegeket sem olthatták be. Európában fiatal, egészséges emberek kapnak vakcinát. Mi ment félre?

R: Egy oltóanyag akkor a leghatékonyabb, ha fair-módon szétosztják. Ekkor a rizikócsoportok kapnak először. Érthető, hogy a kormányok először saját polgáraikat védik. A kérdés: Ha saját sérülékeny polgárait beoltották, készek-e arra, hogy az összes ország ilyen lakosát is védjék – és csak utána a polgárok maradékát?

Z: Láthatóan nem. A WHO célját nem érte el: Minden ország 10%-át beoltani.

R: A gazdag országok úgy döntöttek, először saját felnőttjeit oltják be, aztán foglalkoznak a világgal. Most saját lakosai frissítő oltásai is fontosabbak, mint a szegény országok veszélyeztetett lakosai. Ha pedig ezen túl vannak, jöhetnek a gyerekek. 5-12 éveseket oltanak, nem az időseket a világ másik felén. Az isten szerelmére, mikor indul el végre a vita a vakcinák igazságos és leghatékonyabb fölhasználására? Ez egy tragédia.

Z: Nem az a probléma, hogy nincs elég vakcina? Vagy a szegényebb országok a logisztika miatt maradnak le?

R: Mindig azt hallom, a szegény országok kapacitás híján nem oltanak eléggé. Mi mást mérünk: A legtöbb ország az év végéig 40% átoltottságot érhet el. Sokan már most minden védőoltást föl tudnának használni, a szegény országok is. Segítségünkre a logisztikában kb. 20 állam szorul rá. Ezek a világ legszegényebbjei, krízisektől és fegyveres konfliktusoktól szenvednek. Ám az ENSz és az NGO ott igen erős és segítene az oltóanyag elosztásában. Nem ez a probléma, hanem az, hogy kevés vakcinát kapnak. Maguk nem képesek megrendelni, a Covax-ban reménykednek. Ennek van pénze, de kevés a vakcinája. A beígért mennyiségnek csak 15%-a érkezett meg. Ha egy ország oltáskampányt indít, biztosan tudnia kell, hogy lesz-e elég vakcinája. A szállító országok be kell, hogy váltsák ígéretüket. Fölmondhatják azokat a szerződéseket, melyek nyomán vakcina-fölösleg keletkezik. Ekkor a rászorult országok könnyebben jutnának hozzá. Ezenkívül a gazdag országok ajándékozhatnak vakcinát a Covax-nak és az ACT Acceleratornak is. (ACT: "Access to COVID-19 Tools", hozzáférés a kovidellenes szerekhez. A nemzetközi kooperáció célja, hogy lehetővé tegye a kovidtesztek, terápiák és vakcinák fejlesztését, gyártását és igazságos elosztását. 2020-ban alapította a WHO, Franciaország, az EU-Bizottság és Bill & Melinda Gates alapítványa. 2021 közepére 18 mrd $ gyűlt össze).

Z: Kit kellene fölhívnia, hogy a helyzet javuljon? Bill Gates-t? Angela Merkel-t?

Ryan: Németország adományozása a Covax részére abszolút példamutató. E mellett a kormány pénzeli a WHO riasztó rendszereket, egy épp most kezdte meg működését Berlinben. Ha egy állam egyáltalán fölismerte, mennyire fontos a health security, vagyis az akut egészségkockázatok elhárítása, akkor az Németország volt. Itt mind hiányolni fogjuk a kancellár asszony európai befolyását. Rendkívüli személyiség, sokat tett. Ám a problémát egyedül nem oldhatja meg. A G20 kötelessége, hogy energikusan föllépjen.

Z: A római csúcs nem sokat vitt előre az oltás terén.

R: Sajnos. Remélem, a következő hetek, különösen az USA-EU együttműködése előrehaladást hoz.

Z: A WHO-tól gyakran halljuk: Senki sincs biztonságban, míg mindenki biztonságban nincs. Ez úgy hangzik, mint egy kétségbeesett segélykiáltás.

R: A mondat úgy nemzeti, mint globális síkon érvényes. Van egy immunológiai és egy etikai szempont. Amíg a vírus egyes régiókban tovább kering, új variánsok alakulhatnak ki, melyek az oltásvédettséget részben átugorhatják és bennünket, itt, Nyugaton is elérhetnek. A másik aspektus etikai. Ha árvízkor valaki fuldoklik, engedem meghalni, mert én a parton biztonságban vagyok. De ha a vízszint emelkedik és engem is fenyeget, akkor csak remélhetem, hogy valaki megment. Így ki vállalja, hogy a szomszédot hagyja megfulladni? Mindkettő hozzáállás fontos, egyik testi épségünk szempontjából, másik kulturális, szociális és spirituális egészségünk szempontjából. Büszkeségre jogosít, ha valakit megmentünk.

Z: Merjünk egy pillantást vetni a jövőre. Hogyan szabadulhatunk meg a leggyorsabban ettől a pandémiától?

R: A pandémia véget ér, ha mindnyájan ezt akarjuk. Jobban ellenőrizzük, mint hinnénk. Az oltás egy központi építőelem. Jönnek további vakcinák, talán nazálisak is. Új és jobb terápiák, melyek a tünetek megjelenésekor elkezdhetők. Nem az oltás, a teszt vagy a gyógyszer egymaga vet véget a járványnak, hanem ezeknek kombinációja. Európa most egy nehéz télbe megy. Az emberek kénytelenek lesznek önmagukat védeni úgy, hogy maszkot viselnek, kerülik a tömeget, szellőztetnek, stb. Ezek már tavaly segítettek. Nem tökéletesek, de sok életet mentettek meg. Így vagy úgy, a vírus velünk marad. Mindig figyelnünk kell a variánsokra. Elméletileg állatok is megfertőződhetnek és onnan a vírus visszaugorhat emberre.

Z: A covid19 után legalább jobban föl vagyunk készülve a következő pandémiára?

R: Vagy rosszabbul. Mind fáradtak vagyunk és kimerültek. Képzelje el, mi történne, ha most egy másik vírus is terjedni kezdene, pl. egy madárinfluenza-vírus. Nem lennénk készen rá. Az USA évente 2000 mrd $-t ad ki fegyverkezésre, de valójában az igazi ellenség mikroszkopikusan kicsiny. Szétzúzza gazdaságunkat, szociális életünket, széttépi egészségügyi rendszerünket és elragad sok szeretett embertársunkat. Mégis alig figyelünk a következő pandémia kivédésére.

Z: Ön úgy gondolja, ezen pandémia után semmi sem változik?

R: Az ember emlékezete kopik. Mindenki feledni akar, tovább tenni, amit eddig. Igazából nem a következő járványtól tartok, hanem a tespedtségtől. Ennek elébe akarunk menni. November végén egy rendkívüli WHO-konferenciát tartunk, egyetlen napirenddel: Hogyan reagáljon jobban a világközösség a következő pandémiára? Szó lesz szállítóláncokról, az egészségügyi személyzet védelméről, a technológiai transzferről és a megtévesztő informálásról is. Ez utóbbi egyike a legerősebb mérgeknek a pandémiában.

Z: Ön is fáradt, dr. Ryan?

R: Nem kevésbé, mint a többiek a WHO élvonalán. Itt ülök a genfi irodámban, csodálatos őszi délutánon, míg kollegáim Afganisztánban, Elefántcsontparton, Szomáliában az egészségügy javításán dolgoznak. Nemcsak a kovid ellen küzdenek, hanem a malária, kanyaró, meningitis ellen is. Naponta támadásoktól kell tartaniuk. Más ez a lakosoknál, akik nem voltak fölkészülve. Ők is óriási terhet viselnek. Apák és anyák, akik munkájukat hagyták ott, hogy a bezárt iskolák miatt gyerekükről otthon gondoskodjanak. Nem ritkán személyek és családok viselik a nagyobb terhet, a reflektorok mögött. Ők az igazi hősök.

ZEIT, 15. 11. 2021

"Die Pandemie wird enden, wenn wir es wollen"

KOMMENT

avatarbild

Sokan eltaszítják maguktól, hogy ők is egyszer orvosi segítségre fognak szorulni. Ezt a „szektort” is kopni hagytuk, mint az oktatást, a klímát, az infrastruktúrát. Az új kormánynál nem látom jelét, hogy rámozdulnának.

Alliance1979

A pandémiának vége lesz. Legkésőbb, ha mindenki megfertőződött. Ezt a történelem mutatja, pl. a pestisnél. Csak a halottak száma más. A kórházi személyzet hiánya kérdéseket vet föl. 4000 intenzív-ágyat elimináltak a járvány közepén, mert a személyzet fölmondott vagy ezek az ágyak csak papíron léteztek, a prémium végett?

Kérdező

2020-ban a klinikákra öntötték a pénzt, csak a személyzetig nem jutott el. Hová lett? Az idősotthonok is drágák a bentlakóknak, de a személyzetnek nem csurog le. Azt mantrázzák a biztosítók, hogy a biztosítási járulékot meg kell emelni.

Zwergpinscher

A pénzprobléma létezik, de nem a legfontosabb probléma. A kórházi személyzet testileg-lelkileg a végsőkig kimerült! Itt semmit nem használ bankjegyekkel integetni.