SZÜLŐK TESZTELNEK ÓVODÁKBAN?

Egy hamburgi anya privát tesztelést akart indítani kislánya óvodájában - leállították. Ki tesztelhet? Lehet-e szülőt tesztelésre kötelezni? Mi van, ha nem minden szülő vesz részt a tesztelésben?

Március 15-től a hamburgi óvodák (Kitas) ismét korlátoltan, de működnek. Az óvónők tesztelése tervezett, a gyerekeké nem. Az iskolákban viszont a diákokat is tesztelik, hetente kétszer, díjmentesen.

Ki tesztelhet?

Jelenleg sem szülő, sem tanár - medikus képzettség híján - nem tesztelhet. A próbalevétel során, megfelelő védelem nélkül, megfertőződhetnek és tovább vihetik a vírust. Saját gyerekét minden szülő tesztelheti. Ha több szülő összeáll, a kockázat nagyobb.

Lehet-e szülőt tesztelésre kötelezni?

Nem. A teszt önkéntes, fertőzés-gyanú esetén ajánlott. Ausztriában sincs ilyen kényszer, pedig ott csak tesztelt gyerekek mehetnek iskolába. A többi otthon marad.

Mi van, ha nem minden szülő vesz részt a tesztelésben?

Van egy határ, ami alatt túl kevés fertőzött található meg ahhoz, hogy megakadályozható legyen egy nagyobb kitörés. A virológus Alexander Kekulé ezt a kritikus arányt a gyerekek 3/4-ére becsüli. Michael Mina és Kristian Andersen (Science magazin) azt közlik, hogy a járvány belobbanása már akkor megakadályozható, ha egy csoport 50%-át rendszeresen és gyakran tesztelik. A szcenárióban 3 naponta tesztelték a résztvevőket, 10% hiba miatt kiesett, ennek dacára a fertőzöttek száma már egy hét után esni kezdett. Kis csoporttal kezdeni érdemes, ha jól megy, sokakat motiválhat.

Melyik teszt alkalmas?

Az ún. laikus teszteket bárki használhatja. Ezek nazális próbavétellel működnek. Vattás pálcikával, körkörös mozdulatokkal az orrból váladékot kell venni. Ezt kicsi gyerekek nem biztos, hogy engedik, náluk papír zsebkendőbe kell fújatni az orrukat.

Ilyen teszt-kit a Roche, az Abbott és a Lyher. Van olyan teszt is, melyhez a torokból kell fölköhögni slejmet.

A teszt szakszerű kivitelezése (Lásd ZEIT-videó)

A dobozban pálcikát, csövecskét, kémcsőállványt, puffert és tesztcsíkot találunk. Lehetőleg ritkán használt helyet keressünk, hogy az esetlegesen talált vírusokat ne terjesszük. Dolgozzunk tisztán, savak pl. fals pozitív eredményt adhatnak.

Először a puffert beleöntjük az üvegecskébe, aztán belemossuk a kenetet. Az oldat föl kell, hogy nyissa a vírusokat. Az utasítás megmondja, hány percig kell reagáltatni.Ezután a zavarossá vált oldatból pár cseppet cseppentünk a tesztcsíkra és futtatjuk a papíron fölfelé. Ha csak egy színes vonal jelenik meg, akkor a teszt negatív, ha kettő, kovid-vírus lehet jelen. A bizonyosságot utóbbi után a PCR-teszt hozza meg.

A végén minden használt eszközt és szert jól zárható zacskóba kell tölteni és mehet a kukába.

Mit tegyünk, ha a teszt pozitív?

Az antigén-gyorstesztnél relatív gyakori a fals pozitív lelet és a téves riasztás. Meg kell ismételni - két fals pozitív valószínűtlen.

Otthon kell maradni, míg meg nem jön a PCR-eredmény. Ha az is pozitív, értesíteni kell az utóbbi 5 nap kontaktszemélyeit. Ha a gyerek pozitív, a családot is tesztelni kell. Tünetek esetén, negatív teszteredménykor is FFP-2 maszkot kell viselni, a gyorsteszt nem mindig jelzi a vírust.

A gyorsteszt hány fertőzöttet talál meg?

A kvóta 60%-a annak, amit a PCR megtalálna. Ez problémát hoz. Ha kockázati személyt látogatunk, föltétlen csináltassunk PCR-t, vagy halasszuk el a látogatást. Az epidemiológiai teszteknél nem a pontosság a döntő, hanem az, hogy a tesztelés kellő gyakorisággal történjen.

Hetente hányszor kell tesztelni, hogy működjön?

Claudia Denkinger, tesztkutató, Heidelberg, heti 3 tesztet javasol, hogy biztosra menjünk. "Inkább egyszer gyakrabban, mint a fogmosásnál, amiről megfeledkezhetünk." A. Kekulé a költségek és a kivitelezhetőség miatt heti kétszeres tesztet az óvodákban elegendőnek tart - de ebben az esetben is a gyerekek legalább 70%-a tesztelve legyen.

Mibe kerül?

Jelenleg 6 € egy teszt, de megy le az ára. Gyerekenként egy családban, 2 napos ritmusnál ez 48 €/hó, 3 naponta 72 €/hó.Ez a költség felezhető, harmadolható - 2-3 gyerek együttes tesztelésénél. Több kenetet lehet egy tesztcsövecskébe belemosni. Hogy ne legyen hígítás, ami a tesztet gyengítheti, ugyanannyi pufferoldat szükséges, mint egy próbánál. Fontos, hogy a vattafejet alaposan kinyomkodjuk a pufferben. Szülők, akik idegen gyerekeket tesztelnek, kesztyűvel, maszkkal védjék magukat. A kesztyűk is kerüljenek, egyszeri használat után, zárt zacskókba, utána legyen fertőtlenítő kézmosás.Az önellenőrzési eljárás a laborgyakorlat tippje. Arra, mennyire működik, sem megerősítő, sem cáfoló tanulmány nincs.

Kora reggel, óvoda előtt tesztelni?

Ez lenne a legjobb, de a reggeli stressz miatt nem javasolt. A teszteredmény csak néhány órára érvényes. Tehát ha kockázati személyt tervezünk meglátogatni, akkor ésszerű előtte a gyorsteszt.

Ha a csoport amúgy is naponta találkozik, a teszt-időközök adják meg a találati pontosságot. Halászatkor kis hálószemes hálóval kis halakat is foghatunk. A megbízhatóságot növeli, ha a megbeszélt időközökben tesztelünk, a napszak nem olyan fontos.

Ha tesztelünk, nincs több gondunk?

Semmiképp. Kekulé: A szokásos védekezésről sem szabad megfeledheznünk, pl. a kohortálásról. (? Korcsoportok képzéséről?RS).

Megfázásos gyerekek inkább maradjanak egy napig otthon és másnap teszteljük őket. A gyorsteszt a betegség kezdetekor néha fals negatív. Ha csak az enyhe meghűlés marad, nincs köhögés, láz, fej- és torokfájás, elesettség - reggeli negatív teszt esetén a gyerek a 2. napon ismét mehet az óvodába.

Minden tesztstratégia alkalmas mindenhol?

Különlegesen veszélyeztetett gyerekeknél, pl. fogyatékos gyerekek intézményeinél szintén kell tesztelni, de ezeknél a sűrű PCR a biztosabb.

ZEIT online, 15. 3. 2021.

^{Das Testrezept}

 

EGY MILLIÓ VÉDELMI PÉNZT KÉR A KÉMÉNYSEPRŐ ÉS A KATASZTRÓFAVÉDELEM - RózsaS

A maffia keze házunkba is betette a lábát, de Brüsszelből indult.

A nagy európai kazángyárak 30 éve kitalálták a kazán 2.0-át: a kondenzációs kazánt és ráverték a lakástulaj-donosokra - követve a növekedésfüggő kapitalista gazdaság logikáját. A kondenzációs fűtéstechnika, mely visszafogná a füsttel távozó hőt (110% hatásfok?), már születésekor kétségeket ébresztett: a hőnyereség nem szavatolt, az áramfogyasztás, a kényszerkeringtetés, a javítások miatt még többet is fogyaszthat egy régi magyar FÉG-cirkónál, amely, kellő fegyelemmel, jóval takarékosabb lángon is futhat. (Lásd Szelíd Energia Füzet Nr. 4, Fűtés). Az új készülék jóval érzékenyebb, a hibát ennél nem háríthatjuk el egy csavarhúzóval. Dehát a szervizelőnek is meg kell élni valamiből! (Lásd: Obszolencia kislexikon, SZEA-füzet Nr. 13).

Magam is elképedtem, mikor a Szerelő előadta a kondenzációs kazán fölszerelésének finomságait: szennyvízvezeték kell a napi 10-20 l kondenzvíznek, át kell törni a falat a levegővételhez (itt már nem kaptam levegőt), a kéménybe a márkatípushoz alkalmas bélelést kell behúzni, ehhez állványzatot, tetőjárdát kell építeni két kéményhez, de a radiátorokat, vascsöveket is le kell cserélni (rezet vashoz ne köss!) - itt léptük át az 1 millió forintot. Nem beszélve a mérésekről,engedélyeztetésről, stb. A kéményseprő ("Le kell bontani és újra kell rakni a kéményt"), máris hozta a kivitelező haverját. Miután tiltakoztunk, följelentett bennünket és az egész utcát, aki csak megnyikkant. Így lépett föl a másik maffiózó, a katasztrófavédelem, amely több százezres bírsággal fenyeget. A téma megjárta az ombudsman-t is, még 2012-ben - ám a problémát nem sikerült megoldani.

(Az ombudsman a kéményseprés közszolgáltatással kapcsolatos fővárosi panaszokról, 201200978.rtf).

Gyanúm szerint a követelés alapjog-ellenes és nem életszerű. Falun nem is próbálkoznak, csak a zsarolható nagyvárosiaknál. (Ezért jó a Robinzon-ház, SZEA-füzet Nr. 12). A kisnyugdíjas nénikére hogyan verik rá az átépítés költségeit, a bírságot? Lefogják a nyugdíját?

A polgári engedetlenség során már egyet elértünk: a friss katasztrófavédelmi végzésbe beletették a jogorvoslat lehetőségét!

Panasz a FŐKETÜSZ/KvK eljárása ellen az ombudsman-nál-A katasztrófavédelem életeket menthet - ha hibás, elhanyagolt fűtéseket szankcionál. Sajnos előfordul, hogy a jól légzárt lakásokban vagy régi kéményeknél a huzat gyengül és füstgáz-visszacsapódás történik. Józan lakástulajdonosokra hat a figyelmeztetés, másoknál a bírság.

-Ám a helyzet visszaéléseknek is teret adhat. Az alapvető biztonság betartatásán felül a hatóságok aránytalan szankcionálást gyakorolnak, kihasználva a lakosok kiszolgáltatottságát.

-Nem szerencsés az ellenőrzés és a szankcionálás szétválasztása, utóbbi el kell hogy fogadja az előbbi beadványait. Ezek tévesek is lehetnek, a KvK nem vizsgálhatja meg a kéményseprő állításait, az átépítések indokoltságát. Mindez nem erősíti a polgárok bizalmát a hatóságokban.

-Sérül a jogegyenlőség, országszerte a 2/e-ből eredeztetett követelés (kéménybélelés) nem alkalmazható. A 2/e (nem megfelelő az égéstermék-elvezető belső állapota) nem áll fent. Ma újból megnéztük belül is: a kéménytéglák épek, csak a szél által behordott hulladék és a korom gyűlik össze alul, amit rendszeresen eltávolítunk.

-A többszöri ellenőrzés a füstelvezetést mindig rendben találta, a huzat jó, a biztonság jó. A járatokat a ház két kéményénél rendszeresen ellenőrizzük és kitisztítjuk.

-Az átépítés a huzaton még ronthat is, megváltoznak a keresztmetszetek és a gázáramlatok.

-A mostani hőszigetelő revíziós ajtó cseréje hővezető fémajtóra inkább ront a biztonságon.

-A kért átépítés több lakást érint (állványozás), a többi lakástulajdonos ilyen határozatot nem kapott. A konszenzus időigényes és nem szavatolt.

-Érthetetlen a tetőjárda-követelés, mikor a kéményeknél kibúvó ablak van.

-A járvány miatt ez ügyben minden ellenőrzés és aktivitás megnehezített és kockázatos.

A nyugalom megzavarására alkalmas hatósági fölszólítások az egész házat "föltüzelték". Napirenden a vesze-beszélgetés, "jogkövető" nejem már válni akar. Miután keservesen megszültük a következő fellebbezést, egyelőre tűzszünetet kötöttünk.

És: Jön a nyár, fűteni sem kell!

 

A TI RECESSZIÓTOK NEM A MI DEGROWTH-UNK!B. Muraca, Oregon/RózsaS

Barbara Muraca, környezetfilozófus az Uni Oregon-on. Mit tanulhatunk a posztnövekedés projektjeiből? Progresszív adóztatás, széleskörű adósság-elengedés, a termelés kollektív alakítása? Hogyan alakítsuk át együttélésünk szabályait, hogy megszabaduljunk a növekedés diktátumától?

A járvány közepén sokan a krízis "esélyeire" hívják föl figyelmünket. Ám a növekedés kényszerű leállását hiba volna, mint a posztnövekedés társadalmát értelmezni. A 2009-es pénzügyi válság jelmondata ma is érvényes: A ti recessziótok nem a mi degrowth-unk!

Bár érvényes, hogy a kisebb növekedés kedvez a környezetnek: a 80-as évek után a 2009-es év volt az első, amikor a CO2-emisszió visszaesett. A posztnövekedés-társadalom radikális projektje nem jelenti a jelenlegi gazdasági rendszer folytatását - "fékezett habzással". A növekedés nem csupán a modern kapitalista társadalmak egy mellékes hajtása, hanem alapvető pillére, amin az egész rendszer szerkezete nyugszik. Ez egy bolond kerékpár, amely csak akkor nem dől el, ha állandóan gyorsítják. Bár a folyamatosan emelkedő növekedési ráták mindeddig biztosították a szociális békét és táplálták a jobb élet ígéretét, a következő generációk számára is. Ám legkésőbb a Club of Rome "A növekedés határai" (1972) óta tudjuk, hogy ez a növekedés nem olyan egyszerűen tartható fent - hanem elkéri az árát. A gazdaságpolitika fő célja a növekedés és ez drámaian mélyítette az ökológiai válságot. Ennek áldozatai nemcsak a szegényebb országok és a társadalom alsóbb rétegei. Az államokon belül és között is nőtt az egyenlőtlenség. A munka- és a pénzpiacok deregulációja került erősödésre. Most a járvány, ahogy 2009-ben a válság, megmutatja hová vezet a gazdaság zsugorítása - társadalmi transzformáció nélkül! A növekedés hirtelen leállítása, a régi társadalmi szerkezet megtartása mellett, recessziót, szegénységet és még a demokrácia sérülését is eredményezi.

A válság megoldása nem a csodaszer növekedés

A mindenre jó varázsszer puszta illúzió. A kerékpárt teljesen át kell építeni: társadalmunk alapszerkezetét és intézményeit át kell formálni és el kell választani a növekedéstől. Együttélésünk alapföltételeit újjá kell fogalmaznunk, hogy az emberhez méltó, értelmes és igazságos élet alapjait megteremthessük. A posztnövekedés társadalmának projektje nem a gazdaság leállításának katasztrofális következménye, hanem egy önkéntes, demokratikus és szolidáris búcsú a növekedéstől. A pandémiában megmutatkoznak a szabályozat-lan globalizáció következményei. A termelési ágak vélhetően hatékony elosztásával, a globális versengés közepette, a lokális életalapok kerülnek a globalizáció karmai közé. Az állítólagos növekedésmotor, az egészségügy privatizálása, kombinálva a munkapiac deregulásával és a privát kölcsönökkel pénzelt gazdasági teljesítmény viszi az USA-gazdaságot a Great Depression-nál is nagyobb krízis felé. Európában főleg azok az államok szenvednek most a legjobban, melyek az utóbbi években az egészségügy és a szociális szektor pénzelését drasztikusan visszavették - követve a neoliberális spórpolitika állítólagos növekedés-serkentő ígéretét. A mérgezett adósságrendszer, mely a 70-es évektől kezdve több latin-amerikai és afrikai államot megroppantott, olcsó anyagokat, olcsó munkaerőt és olcsó szemétlerakókat biztosított a globális növekedés számára. Az IWF és a Világbank drákói feltételeket kényszerített rá a kreditre pályázó országokra és ezt szerkezet-illesztési programnak nevezte, de más néven szegénységcsökkentő és növekedés-serkentő programnak is. A kiszolgáltatott államok gazdasági szuverenitását visszanyeste. Ez vezetett a privatizáció-hoz, a költségvetés megfenyítéséhez, a szubvenció lebontásához és a deregulációhoz. Most, a válságban mutatkozik meg, mi számít valójában: a gondoskodás és a szolidaritás. Ezek a GDP-ben nem jelennek meg. A minden áron való növekedés hosszútávú következmé-nyeit fogjuk elszenvedni. Látni fogjuk, hová vezet a társadalmi transzformáció nélküli növekedés vége.Most lenne az ideje az általános adósság-elengedésnek, úgy állami, mint privát területen. Itt az alkalom a posztnöve-kedési projektekből tanulni. Az egyéni adósságokat is le kell írni, kivéve az ökologikus és a gyarmati tartozásokat. Továbbá jönnie kell a gazdasági de-finanszírozásnak, kezdve a pénzpiac szabályozásával és a pénztőke megadóztatásával. Véget kell vetni az élelem, a lakás, az államadósság alapú spekulációknak. Központi szolgáltatások common-elven történjenek, társadalmasítva, tehát önszervezéses és igény szerinti termelés alapján (és nem föltétlen központi államigaz-gatásos alapon). (Ökoszocialista barátomnak, azt mondtam erre Kölnben: Saral, ha én ezzel otthon előállok, megkergetnek! RS21III23).Ez a fontos kutatásokra is vonatkozik, mint pl. a gyógyszerkuta-tásra, mely amúgy is államilag pénzelt, de profitjai - a szabadalmak révén - privát zsebekbe vándorolnak. (A nyereségek privatizálandók, a környezeti károk szocializálandók - mondták még Kölnben. RS).

Progresszív adóztatás - mint a 60-as években

Föltétel nélküli autonóm alapjuttatás szükséges, amely a lényeges szolgáltatásokat, oktatást mindenki számára elérhetővé teszi. Beteg-ellátás, információ, közközlekedés, továbbá lakás, élelem, ruházat legyen mindenkinek alapszinten biztosítva. Ennek pénzelését biztosítsa a progresszív adókivetés és legyen jövedelem-plafon is. A társadalmilag szükséges munka kapjon új formát és legyen igazságosan elosztva - necsak a mai "gazdaságilag produktív" besorolású aktivitásokat fizessék meg. Értékeljük föl a gondoskodást, kapjon kellő támogatást a gyermekfelügyelet, az idősek és a betegek ellátása is.

A termelési feltételek kollektív alakítással szabályzandók

A termelés és formája lokális diverzifikáláson essen át. Szövetkezet, vállalkozás, szolidáris gazdaságprojekt kombinációja legyen. Ha sikerül a termelési feltételek kollektív és demokratikus átalakítása, hogy mit hogyan termeljünk - megmenekülhetünk a piac embertelen verseny-kikényszerítésétől. Olyan technológiák támogatása szükséges, melyek a globálisan hálózott és lokálisan gyökerezett common-okon alapulnak, a közjót szolgálják, távol a szabadalmaktól és a profitoktól. A poszt-növekedés projektje nem maga a krízis, hanem kiút a krízisből. Megszabadíthatja a társadalmakat a növekedés diktátumától.

tagesspiegel, 21. 4. 2020.

"Eure Rezession ist nicht unser Degrowth"

IDENTITÁSPOLITIKA: SZAKAD A NÉMET TÁRSADALOM? Berlin/RózsaS

A balos identitáspolitika megakadályozza az ütköztető vitákat a politikában és a tudományban. A vitakultúra hanyatlásától a társadalom is szenved. Az ok: identitáspolitikusok az embereket vétkesekre és áldozatokra osztják.

Az egyetemi vitakultúra eldurvul. Az Uni Hamburg nem a véleménysokféleség tiszteletének dicső helye. A HU-Berlin egyetemistái a politológus H. Münkler-re rontottak. Siegen-ben Thilo Sarrazin-t tiltották ki. Frankfurtban egy professzor asszony elbocsájtását követelték, mert kritikusan viszonyult az iszlám fejkendő viseletéhez.Szájkosár érvelés helyett? A német egyetemeken tudósokat erkölcsileg diszkreditálnak, szociálisan kivetnek, sőt, intézményileg büntetnek, mert nyilatkozataik és tetteik nincsenek összhangban a balos identitáspolitika dogmáival.

(Hasonlót volt alkalmam "élvezni" 1985-ben, Kölnben, amikor az Alte Feuerwache-ban, a könyvbemutatón radikális balosok nekiestek Daniel Cohn-Bendit-nek. Elképedtem, hogyan nyírták egymást a zöldek a Mittwochskreis-ben is, a városházán. Ludwig Hoerner-t majdnem megverték, mert ellenszegült a rotációnak és az üléspénzek leadásának. Már akkor - 1985-ben! - nem lehetett más a politika! RS21III22).

Mivel magyarázható a szabadságellenes jelenségek elharapózása? Milyen környezetben kakaskodnak azok, akik autoriter hangnemben adják elő követeléseiket és rágalmazó szándékukat el sem rejtik? (Vajon kitől tanulhatták? RS).

A cél: a morális tisztítás

A balos identitáspolitika az embereket két élesen elhatárolt sablonba préseli: egyiküket az áldozat, másikukat a vétkes szerepébe. A besorolás két célt szolgál: az áldozatcsoport fölhatalmazását és a vétkescsoport erkölcsi tisztítását. A célok főleg tisztítóbizonyítékok révén érendők el, pl. a karrierről való lemondás, az áldozatok javára. Ezt azoktól várják el, akik egy demográfiai jegy alapján átalányban felelősöknek nyilváníttatnak a másik csoport elnyomásáért és diszkriminálásáért. Identitáspolitikusok szemszögéből a férfiak kötelesek a nőkkel szembeni tisztulásukat igazolni; heterók minden nem heteróval szemben, stb. Másfelől viszont, az összecsapó tudományos viták száma csökken. Egy olyan rendszerben, ahol a kutatók többsége előadásával házal, egy ilyen konformitás-zsarolás igen hatásos lehet. A balos identitásdogmák megkérdőjelezésére nincs lehetőség. Az intellektuális kíváncsiság által ösztökélt, ismeretbővítés célú, fair tudományos viták egyre ritkábbak. Ez nemcsak a másként gondolkodó tudósoknak árt. A jelenség az érintett szakágak elszegényedéséhez vezet és ezzel a társadalom is károsul.

("Az értelmiségi munka megvetendő", mondta a másként gondolkodó Ökobetyár - a szabad vita tisztelete mellett. A nagy fölfedezések kora lejárt. Ami jön, az vagy fölösleges, vagy káros. A tudomány hozta a civilizációs betegségeket, a függőségeket, a klímaválságot; a pénz az ember elaljasodását. Hol az a találmány, amely a humanitást, a szolidaritást, az összetartozást erősíti? Fájdalmas, ha ezt egy vírus teszi. RS21III22).

 

KOMMENT

1. A háború után a német iskolarendszer reformja a tanárok baloldaliságát eredményezte. Innen a balos identitáspolitika csak egy ugrás. A demokrácia mindenkinek szabad teret ad (talán túl sokat is) a liberalizálódáshoz és a radikalizálódáshoz. Ez látható az érthetetlen és értelmetlen tüntetéseken. A neveléspolitika az iskolákban több demokrácia-tudatosítást kellene, hogy elérjen.

2. A vitakultúra ilyen formája más társadalmi területekre is átragad: az újságírásra, a szociális munkára, de a magánéletre is. A fenyegető szélsőjobb gyűlöletkeltése mellett ez is mérgező hatású.

3. Ez a forma "vagy-vagy-izmus" ("Entwederoderismus"). Mindig, mikor egy pozíció kritizálásra kerül, ezt úgy kezelik, mint a legradikálisabb ellenpozíció részrehajlását. Az iszlámkutató Susanne Schröter példásan kezeli a tanár-elbocsájtó követeléseket, ahogy a haragot és a gyűlöletet is, amiből neki is kijut. Gyanítható, hogy a háttérben iszlamista csoportok is állnak és csatlakoznak a hecckampányhoz. Az eredmény, mint a szélsőjobbnál: szolidaritásveszteség és szakadás.

tagesspiegel, 14. 1. 2020.

Spaltung der Gesellschaft? Linke Identitätspolitik verhindert kontroverse Debatten in Politik und Wissenschaft

 

 

HÚSVÉT ÉS A VÍRUS - D. Brockmann, járványstatisztikus, HU Berlin/RózsaS

Dirk Brockmann járványstatisztikus a berlini Humboldt Egyetemen. Modellezi a húsvéti napok kihatásait. Szerinte kevesebb mobilitással már le lehetne vinni a fertőzésszámokat. A lakosság kitartása példás és megmutatta, hogy a politika téves lépései ellenére képes megőrizni nyugalmát.

ZEIT ONLINE: A Nagycsütörtök (Gründonnerstag) mégis munkanap lesz. A következő 4 húsvéti nap nem lesz kissé pozitív hatással?

DIRK BROCKMANN: A tervezett 5 nap szinkron lockdown-nal esély lett volna a fertőzéseket egy fokkal lejjebb vinni. Ha csak egy napot levágunk, a javulás hatása fokozatosan eltűnik.

Z: Tehát rossz döntés volt?

B: Fertőzésdinamikailag jó lett volna 5 nap teljes szünet. Megértem, hogy más tényezők, pl. jogiak, is szerepet játszanak. De mi vészhelyzetben vagyunk. A pandémia exponenciálisan terjed, kell egy pontos terv a kilábaláshoz.

Z: Úgy véli, ez a huzavona ezért az egy napért növeli a kontaktokat?

B: Nem. Az emberek érzik, hogy önmaguknak kell legyőzni a vírust. Az ultra hosszú lockdown-t derekasan viselték, a politika hibás döntéseit helyükön kezelték - legalábbis a többség. Úgy érzem, megingott a bizalmuk a politikusokban. Valójában a politikának két feladata van: tudományos alapú döntéseket hozni és ezeknek ésszerűségét megmagyarázni az embereknek. Perspektívát kell nekik adni, mert nagyon túlterheltek. Visszahozhatjuk 2020 nyarát: ismét mehetnek éttermekbe vagy nagy lagzikba.

Z: Egyáltalán, mit hozhatott volna az 5 nap ünnep egyfolytában?

B: Az egymásra következő kontaktszegény napok erős hatással járhatnak. A Warwick-i egyetemi kollégák ezt számtanilag kimutatták. Ezek az ünnepnapok fölérnek egy hétvége csökkentett mobilitásával. Nincsen munkába járás, ezért 50%-kal csökken a kontaktus. Itt látható, mekkora a munkavilág szerepe a járványban. Még a lockdown alatt is munkanapokon kétszer annyi volt az érintkezés. A húsvéti napok ugyanígy hatnak majd.

Z: Ez hogyan magyarázható?

B: Ha egymás utáni munkamentes napokat fűzünk láncba, még a brit mutáns R-értékét is 1 alá szoríthatjuk le. Ha hosszabb ideig lent marad, ugyanúgy exponenciálisan esnek a fertőzések, ahogy 1 fölött exponenciálisan növekednek. Ez a rövid lockdown értelme. Minden nap nem hoz ugyanannyit - komplex hálózathatás lép föl. Magas fertőzésszámoknál a görbe eleje gyorsabban megy lefelé, mint a vége. Ám végül is az embereken múlik, mennyire kerülik ténylegesen a kontaktokat. Ezt csak 2 hét múlva látjuk. Jóval nagyobb hatás 2-3 hét teljes lockdown-tól várható. Ezen a 4 húsvéti napon a vírus kevesebb emberre ugrik át azokról, akik nem is sejtik, hogy vírushordozók. Húsvét után pedig a vírus terjedési esélyeit elmulasztotta, mert addigra a fertőzöttek kevésbé fertőznek.

Z: Lehetséges, hogy az emberek húsvétkor ritkábban találkoznak?

B: Ahogy karácsonykor és szilveszterkor is. Ezt láttuk a mobilitás-adatokon, a többség inkább a családjánál maradt. Így sok ún. hálózatkontaktokat szakítottak meg, ami jó. Ezek ui. azok a kapcsolatok, amikor a vírus egy csoportról átugrik a másikra. Az óriási hálóművet sok kis cluster-re darabolják. Ez segít.

Z: A húsvéti szünetben napirenden az utazás, pl. Mallorcá-ra. (Ne utazzunk sehová! Ökokiskáté, 1990, RS21III26). Kérdés, mért nem mehetek kocsival a nyaralómba, mikor amúgy sem találkozom senkivel?

B: Csakhogy nem mindenki autózik el egy norvég házacskába. Ha mindenki 4 hétig, élelemmel megpakolva, hétvégi házában maradna, vége lenne a járványnak. De ez nem életszerű. Az utazás más miatt is kockázatos: az utazók viszik az új mutánst. Ha ez egyszer már szétszóródott, az utazás másodrangú, a lokális események mellett. Épp most jött egy tanulmány a brit B.1.1.7. vírus importjáról. És ez nem az utolsó vírusvariáns.

Z: A veszélyes brazil P1, úgy tűnik, már a német turisták előtt ott volt Mallorcá-n, Hamburgban pedig bizonyítottan.

B: Ehhez jön az utazók kontaktszámainak növekedése. Ha valaki autóval megy a gyárba, iskolába, hipermarketbe óhatatlanul sok emberrel találkozik. Ezért központi indikátora a fertőzésnek a mobilitás.

Z: Sokan csalódottak a kormány gyenge intézkedései miatt. Ön szerint mi lett volna jobb?

B: Megértem a frusztrációt. Az intézkedések már a 2. hullámnál késtek, pedig akkor még az "enyhébb" vírus terjedt. November óta a két világból megkaptuk a rosszabbikat: sok fertőzött és halott, 2 lockdown. Az eddigi tudásunk szerint a cél csak egy lehet: alacsony incidencia. A pandémiát csak azok az országok fékezték meg, melyek célul az alacsony fertőzésszámot tűzték ki: Új Zéland, Ausztrália, Norvégia és Finnország. Ha ez nem sikerül, mint a briteknél, legalább rövid, kemény, kötelező intézkedések kerüljenek sorra, országosan - hogy lenyomják az esetszámot. Ez az angoloknál, a B.1.1.7.-nél sikerült is. Ezután azonban nem szabad azt hinni, hogy vége. Eleve kell egy terv arra, hogyan tovább? Régió szerint differenciálni kell, egy 10 esetszámú körzetet másképp kell kezelni, mint egy 400-ast. Ilyen magas fertőzöttségnél azonnal regionálisan és szigorúan kell reagálni.

Z: Nekünk van ilyen tervünk húsvét utánra?

B: Nem látok ilyet. Ezért az ünnep után a tesztelést és az oltást föl kell gyorsítani. Vannak meggyőző empirikus modellszámítások (Szlovákia, Cornell Uni USA), melyek szerint a rendszeres tesztelés sokat segít. Akkor is, ha nincs látható fertőzés. Tünetmentesek tesztelése is csökkenti a vírus-átadást. Tesztelni, tesztelni, tesztelni. Oltani, oltani, oltani. A kontaktredukció egész terhét most a lakosság viseli. Gyorsabban, korábban kell reagálnunk - lokálisan, regionálisan, differenciáltan.

Z: Mit ért volna egy országos kijárási tilalom?

B: Ehhez nincsenek adatok, ennek a hatását nem modellezhettem. Bajorország és Baden-Württemberg rendelt el ilyet, meg hasonlót, de nem lehet megmondani, mit hoztak. Aki este elmegy valahová, emberekkel találkozik. Ehhez a politikusok karikatúrákat vizionálnak. "Amikor este a kutyámmal a faluban sétálni megyek, az milyen kockázat?" Csakhogy ez nem reprezentatív. Mégis következményekkel jár. Az Uni Erfurt fölmérése szerint az emberek a nyitástól inkább tartottak, de azt gondolták, kisebbségben voltak.

Z: A politika kedvenc érve: Az emberek többé nem tartják be a rendelkezéseket. Ez tévedés.

B: Pontosan. Ez az állítás nem bizonyított. A nyitás politikai döntése torzult valóságérzékelésen alapult.

Z: Mit tanácsolna az embereknek, akiket a szabályok csak összezavarnak? Mi a legfontosab, amit megtehetnek?

B: Fontoljuk meg minden lépésünket, minden találkozást. Kaphatunk-e, vihetünk-e át vírust? Mennyire fontos másokkal lenni? Épp most a legélesebb a helyzet. Az oltás magában nem oldja meg a problémát. Hetek, míg hat, akkor sem 100%-ban. Új vírusok jövőre is jöhetnek, szükségünk van A, B, C tervre.

Z: Ön miben reménykedik?

B: Abban, hogy példát veszünk Ausztráliától, Új Zélandtól, Finnországtól és Norvégiától, ahol kollektívan sikerült visszaszorítani a vírust. Eredményesebbek, mint mi.

Z: Ön személyesen hogy viseli a kovid-fenyegetettséget?

B: Egyszerűen csak mindig fáradt vagyok. És frusztrált, mint kutató.

 

ZEIT online, 25. 3. 2021.

"Die Leute begreifen, dass sie die Pandemie selbst bekämpfen müssen"

 

KI AZ IMMÚNISABB? 12 TÉNYEZŐ - atv-Heti NaplóKitűnő összefoglaló az atv-n, végső bizonyosság nélkül! - de nagyon meggyőzően. Nem tudni, melyik 100%-ban igaz és súlyozás sincs.

Kovid ellen védő tényezők:

1. BCG-oltás (cáfolják).

2. Kihordott más ragály, influenza, védőoltás (más koronavírus által kialakult antitestek esetleg fölismerik a covid-19-et is).

3. Egészséges bélflóra, sok növényi rostos és erjesztett étel.

4. Jó testi kondíció (270 elhunyt közül csak 5% volt egészséges).

5. Fertőzéskor kis adag vírus.

Kovid-kór súlyosbító tényezők:

6. Európai génörökség (Afrikában jóval kevesebb az elhunyt), immun-zavar.

7. Aés AB-vércsoport.

8. Férfiak (több a kontakt, nők otthon maradnak).

9. Torzult bélflóra (gyulladást okozó baktériumok időseknél és fast-food, valamint túlzott vöröshús-fogyasztóknál).

10. Túlsúly. (Sérülékenység: Az óriás zsírsejtek fölborítják a hormon-háztartást).

11. Fertőzéskor nagy dózis (szuperfertőző), fertőzöttel sokáig egy légtérben.

12. Krónikus betegség (cukorbetegség, érszűkület, tumor, tüdő-, szív- veseelégtelenség).

Még egyszer: Ezek csak jelek - végső bizonyíték csak milliós esetvizsgálat után lesz!

Heti Napló, atv, 2021. márc. 28., 19h

 

Íme néhány javasolt szer kovidfertőzésre, a német gyógyszeripartól (vfa.de):

-antivirális,

-szív és érrendszerre,

-csillapító immunmodulátorok,

-tüdőbetegségre.

Iota-Carragen orr-permet, aszpirin, favipiravir, remdesivir, ivermectin, interferonok, molnupiravir, ATR-002, AT-527, veru-111, alunacedase; (nem jó: lopinavir/ritonavir).

 

Kedves Hont András, a virágzó tavasz, az smafu? (Barátaim, kannibálok!) RózsaS

Hooooosszú interjú az azonnali-in, 2021. márc. 29.Kedves András!Hol a derű, a biztatás, a humor? Egy (új) Prédikátor szól itt: "Minden hiábavalóság", (Préd. 1,2.).Nincs új a nap alatt: A vén rókák (KériL, LengyelL, LendvaiP, BolgárGy) már mindent elmondtak és kitartanak - lásd, Ifjú Titán!Sokban hasonlítunk: bennem is van kevéske Jézus Krisztus komplexus, elárasztás, vihar a fejemben - de megpróbálom szelídíteni, kanalizálni. Ám óvakodom a káromkodástól, a bőbeszédűségtől, a személyes dolgaim kirakásától - dohányzó fotót pedig végképp nem teszek föl! Nem jobb, ha szabatos, világos, közérthető, rövid vagyok?

-Igen, ott voltunk 2018-ban, a Kossuth téren, (ahogy 2010-ben, az Alkotmánybíróságnál is) amikor a Civil Ellenzéki Kerekasztal követelte, hogy az ellenzék ne üljön be az Országgyűlésbe (ne legalizálja Orbánt, ne legyen kollaboráns - legyen abszurd parlament: fideszesek egymás között!).

-Minő alkalom Számotokra, hogy kitűnjetek a harcban - ne legyen fölösleges az életetek!

-A betű inflációja, a hígítás pusztító hatása egyidős az internettel. "Ha nem lenne internet, hová írnám föl, hogy ne legyen internet?" Az Ökobetyár egyre inkább közeledik: "Nekem nincs okostelefonom - én az eszemet használom." "Az értelmiségi munka megvetendő."

Te is eljutsz a "gyüttmentekhez", kedves András! Gumbrecht: Hogyan tettük magunkat fölöslegessé? (2020.8.26, ökobetyár-on).

-Vagy ökoremete leszel, vagy beállsz trollkodni (blikkfangoskodsz). Nincs tévém, mondta az egyik félisten. De rosszabbat tesz: beszél benne. Ne beszéljünk mikrofonba, emberhez beszéljünk! (Ökokiskáté, 1990). Százezer kattintásom van, mégis boldogtalan vagyok!

-Nem szégyen, hogy ellenzéki ellenzéki vagy. De az igen, hogy relativizálással próbálod mentegetni a NER-t ill. magad. Tíz év alatt nem lehetett visszaszorítani a kórházi fertőzéseket, a félrekezelést? (Lásd SzijjártóL, hvg). Jobban tisztelnénk, ha föltépnéd az inged: Ide lőjetek! Tévedtem! - Ember, szembe mész velünk az Autobahn-on!

-A tudománykritika is egyidős a tudománnyal. Nekem 20 év kellett hozzá. A tudomány megbetegít, aztán büszke a botra, amit föltalál. Precht könyvében szépen leírja, mit tesznek a techóriások. (Jäger, Hirten, Kritiker - magyarul az ökobetyár-on). Lám, Neked is gyanús a számolás. (Szám, idő azóta van, mióta ember. "A világ mérhető oldala nem a világ, csak a világ mérhető oldala.")

-Identitáspolitika: Szakad a német társadalom?

-Már vártuk a járványt - a meglepő, hogy késett. Hány embernek kell még meghalnia, hogy mindenki észhez térjen? Minden nagyvárosi sérült. Ha ép lenne, nem volna nagyvárosi.

-A járvány maga az evolúció: kidobja a nem létszükségletű foglalkozásokat. Kevesen látják, hogy az e g é s z nem életképes - alapról kell újjáépíteni!

-Az én utópiámban (1977-ben kezdtük Kölnben) nincsen járvány. Mézesmadzag vagy hullazsák? Akkor szűnik meg a járvány, ha kihalnak a vírustagadók? Most olvasom a SPIEGEL-ben, hogy van megoldás - ha van akarat. ("Vége lehet - de nem akarják.") Mást kell olvasni a Prédikátor-nál:Idd a borod és tiszteld az istent! (Préd. , 9.8). Barátod:RS

 

Kedves Zentaiak, Zemljaci!

Nem írná meg valaki Zenta "alternatív" történetét, á la Temesi Ferenc: Por (Szeged története)?

Ez lenne koszorúzása a sok monográfiának, zentai könyvnek! Kedves Richárd, üdvözöld írástudó barátainkat!RS

 

KOMPIRODALMI VERSENY ZENTÁN

2018. október 7-én, Bátka, 11:00

Zenta neves írói versennyel búcsúztatják a nyarat a bátkai kompon. A föladat:Egy óra alatt megírni valamilyen művet (verset, novellát, esszét) a kompról, a Tiszáról és az őszről. Utána a verseny-ző írók előadják műveiket, ö s s z e t é p i k és a Tiszába dobják – ezzel is érzékelve, hogy minden tiszavirág-életű. A hallgatóság szavazattal dönt a legjobb alkotásról.(Emlékeztetünk: „Pihen a komp, kikötötték/Benne hallgat a sötétség” - ezt már megírta valaki!)

A verseny után pálinka- és sültkecske-kóstoló.

Vendéglátó:Rózsa Péter, a Zentai Pálinkabírálók elöljárója.

Meghívott írók:

Balogh István

Danyi Zoltán

Sinkovits Péter

Vicei Károly

Beszédes István

Tari István

Smit Edit

Hernyák Zsóka

Döme Szabolcs

Szögi Csaba

Kókai Péter

Molnár Tibor

Szegedi-Szabó Béla...

Bocs, akit kifelejtettem!

(Elmaradt, a kompot kikötötték - örökre!)

 

MINDENT LEZÁRNI - AZONNAL! der spiegel

A német politika a tudomány és a lakosság többsége ellen kormányoz - Thomas Schulz kommentárja

Ez felelőtlen és katasztrófába vezet - holott mindenki tudja a megoldást! A járvány véget nem érő, szürreális hónapjaiban a kormány nem jeleskedett. A későn megrendelt maszkok, a kaotikus oltáskampány bagatell amellett, ami most történik: A kormány megtagadja, hogy saját népét konzekvensen, minden eszközzel megvédje.

A helyzet kísérteties

A kórházak triage-ra készülnek, amikor el kell dönteniük, ki éljen és ki haljon meg. Az intenzívorvosok nap mint nap riadóztatnak. Minden komoly - tényleg alapos - tanulmány májustól napi 100 000 - 200 000 fertőzöttet jelez előre - a most érvényes korlátozások ellenére.A kutatók abban is egyeznek, ami már több országban bekövetkezett: hetente 1000 halott. (Magyarország. RS21III30). Heteken, hónapokon át. Most a kemény intézkedések ellenére a fertőzöttek száma csak lassan csökken. Az oltás hatása nem érvényesül teljes mértékben. Ez annyit jelent, valamiféle lockdown-forma életbevágóan szükséges - a nyár közepéig. Több száz ezer ember a hosszú koviddal fog küzdeni heteken, hónapokon át.

Mindez horror-szcenáriónak tűnik - ám nagyon valószínű. A járványhelyzet nem politikai nézet kérdése. Matematikai és orvostani alapszabályokat nem lehet egyszerűen csak ignorálni vagy másképp értelmezni. Az exponenciális vírusterjedés magától nem szűnik meg.

Puskaporos hordón ülünk

A közeledő katasztrófa csak azonnali, kemény és 2-3 hetes teljes lezárással, kijárási tilalmakkal hárítható el. Be kell zárni az iskolákat, kötelezővé kell tenni a homeoffice-t.Számoljunk! Ha 130 esetszámból (7 nap/100 000 lakos) indulunk ki és az R-értéket 0,7-re nyomjuk le, 2 hét lockdown után 32 lesz az új fertőzöttek száma. Ezután - az oltásokkal, tesztekkel együtt - végre meglesz a valódi és tartós nyitás alaphelyzete. Mégis néhány miniszterelnök (a 16-ból, RS21IV11) úgy tűnik, alternatív tényekre fogad: csupán teszteléssel a kiszabadult vírus ismét befogható. "Az emberek a nyitás után sóvárognak." Igen zavaró, hogy a CDU-elnök, Armin Laschet is ezt szajkózza.

Mintha Trump Amerikája lennénk

Németország tényleg néhány pontban hasonló: diszfunkcionális, szervezetlen, gátolt. A valóságtorzulás foglya. Hónapok óta nincs egy olyan közvéleménykutatás, mely azt mutatná, hogy a lakosság minden áron a nyitást forszírozná. Persze, hogy mindenki áhítja a normalitást. Mindenki új koncepciót és modellprojektet akar - a lezárás helyett. De nem most, amikor a helyzet a legveszélyesebb és minden kisiklás előtt áll. Wahlen kutatócsoport: "Még sosem volt nyitáspárti többségünk." A korlátozásokat 26% tartja túlzottnak, 36% jónak, 36% pedig ellenzi a szigorítást.

Merkel bekeményítésre szólítja föl a tagállamokat

Még a munkaadók szövetsége, a Gesamtmetall elnöke is sürgetett: Szívesebben vennénk egy tíznapos országos lezárást, hogy utána nyithassunk, semmint ezt a több hónapos huzavonát, világos struktúra nélkül. A miniszterelnökök Merkel-lel nem érzik, hogyan jár a gazdaság.

Most nem lehet egyensúlyozni és kivárni

Vezető politikusaink a tudósok tanácsai és a lakosság ellen kormányoznak. Merkel legerősebb és legutolsó fegyvere a tagállamok ellen: a polgárok többsége. Így próbálja a Land-miniszterelnököket szigorításra rávenni. Az ARD tv-nek adott interjújában Anne Will-nek azt mondta, itt egy "talentum", amit be lehet vetni. Mindenki a járvány végét akarja, de nem mindenki látja be, hogy a vírussal nem lehet tárgyalni. Merkel teljes lezárást akar, de a tagállamok gátolják. Azt is mondta, a krízis minden tárgyalónak felmentésül is szolgál. A Bund és a 16 Land kompromisszumához, kooperációjához sok idő kell.

Ám ignorálja, hogy ez a nekifutás már többször megfeneklett. Mintha a német politika még mindig nem értette volna meg, hogy egyensúlyozni és kivárni az évszázad válságában nem úgy működik, mint bármely más politikai problémánál. Így szaporodnak az abszurd jelenetek. Pénteken az egészségügy-miniszter, Jens Spahn (CDU) 10 napos lezárást követelt. A Robert-Koch-Intézet melléje állt: A hullám megtöréséhez nincs más eszközünk. És mi történik? Semmi. Holott ezen köztársaság politikai eljárásai megengedik a határozott föllépést. A kancellár asszony hangosan és világosan kijelenthetné: Kemény rendelkezéseket akarok - most! Aki ellenszegül, viselnie kell a következményeket, ha minden rosszra fordul. Jens Spahn a múlt nyáron helyesen mondta: Ha mindennek vége, sok megbocsájtanivalónk lesz önmagunknak. Ez egy jó gondolat. Ilyen rendkívüli helyzetben, amikor súlyos döntéseket kell hozni, nem sikerülhet minden kapásból.

Tényleg nem minden. De szembeötlően az országot katasztrófába vinni -megbocsájthatatlan!

SPIEGEL online, 29. 3. 2021.

Wir brauchen einen harten Lockdown – sofort!

 

2021. január 18.:

VÉGE LEHET, DE NEM AKARJÁK

-Átlátszó, őszinte kommunikáció.

-Vége lehet, ha a többség cselekszik.

-Ha nem akarják, sosem lesz vége.

-Egységes terv, összehangolt föllépés EU-szerte.

-Teljes, szigorú lezárás - rövid időre.

-Zöld és vörös zónák.

-A zöld zónák, tiszta cégek jutalmazása.

-Folyosók a zöld, tiszta zónák között.

-Az üzemek maguk döntsenek az intézkedésekről, saját maguknál.

-Szigorú határellenőrzés, karanténhotelek az ingázóknak.

-Szolidáris covid-illeték vagyonokra, nyereségekre, pénztranszformációkra, magas jövedelmekre.

-Az egészségügyi dolgozók számának és fizetésének megemelése.

-Mentőcsomag vállalatoknak, segély a munkanélkülieknek.

-Új vakcinagyártók beindítása.

-A #ZeroCovid-mozgalom fölkarolása.

 

Ezzel szemben most ez történik:

-Minél többen hiszik magukról, hogy nem fertőzők, annál több idős hal meg.

-A kormányok ódzkodnak a teljes lezárástól, hónapok óta csak ugrálnak a lezárás-lazítás között.

-Ez a vállalatoknak is köszönhető: nem hajlandók profitjaikról egy percig sem lemondani.

-A gyógyszergyártók most is ellenérdekeltek: több beteg, több nyereség.

-Sokaknak kutya bajuk: nem hajlandók lemondani megszokott élvezeteikről.

-Az utazók nem hiszik magukról, hogy viszik a vírust, vagy nem érdeklik, hányan betegszenek és halnak meg.

-Itthon sehol sem látok hírt a 3 fázisról, a #ZeroCovid-mozgalomról

-Az ellenzék csak fokozza az oltásellenességet.

A vfa.de (a német gyógyszergyártók oldala) egész sor covid-19 megelőző/kezelő szert írt föl, kevesebb a biztos hatású. Érdekesek a terápia-stratégiák (Großstudien mit vielen Armen), melyek kipróbálás alatt vannak.

 

Íme néhány általuk javasolt szer kovidfertőzés megelőzésére, enyhítésére (vfa.de):

Iota-Carragen orr-permet, aszpirin, favipiravir, remdesivir, ivermectin, interferonok (nem jó: lopinavir/ritonavir).

 

NEM PÉNZVÁLSÁG - Ch. Badelt, gazdaságkutató Wifo-Wien

Christoph Badelt az osztrák gazdaságkutató, az Institut für Wirtschaftsforschung vezetője. Fő területe a gazdaság- és a szociálpolitika, valamint a non-profit-vállalkozások. Most prognózisokról és a fizetésképtelenségről beszél a DIE ZEIT-nek.

ZEIT: Professzor úr, októberben még azt mondta, hogy az osztrák gazdaság takaréklángon fog futni a télen, utána megfékezik a járványt. Hát másképp lett. Múlt héten két új prognózist állított föl, egyiket a nyitásról, a másikat a további lezárásról. Hogyan is lehet ilyenkor költségvetési döntéseket hozni?

Christoph Badelt: Most a pandémia diktálja a döntéseket. Nem hiszem, hogy a pénzügyminiszter limitálná a deficitet. Azt teszi, ami szükséges, utána megnézi, mi lesz belőle.

Z: "Kerül, amibe kerül." - mondja Gernot Blümel - de ez meddig mehet jól?

B: Alacsony eladósodásról indultunk, 10%-kal fog nőni, a járványtól függően. Az ország ezt is elbírja és a rating nincs veszélyben.

Z: De az osztrák gazdaság európai viszonylatban sem rózsás.

B: Igen, még Németországnál is rosszabbul állunk, pedig ott várható a lezárás szigorítása utáni visszaesés.

Z: Mi az oka?

B: Ez egy puzzle. Számolgatjuk, mért ekkora a gazdasági eltérés az államok között. Egyik ok a turizmus hanyatlása, másik a lockdown. Várom a 2021 első negyedéves számait, vajon megelőzzük-e Németországot?

Z: Meddig legyen kurzarbeit és segély?

B: Nem lehet egy hónapra megmondani. Minél erősebben áll talpra a gazdaság, annál specifikusabb támogatás kell. A szakágaknál differenciálni kell a kurzarbeit-ot, a városi turizmusnál vagy a rendezvény-cégeknél ez tovább tarthat.

Z: Konkrétan miből állhat a támogatás?

B: Fizetésképtelenséget megelőző intézkedésekből, adó- és egyéb járulékfizetés halasztásából. Ezeket később sem szabad egyszerre behajtani.

Z: Annak mekkora a kockázata, hogy közben életképtelen cégeket tartanak működésben?

B: Ez a kockázat fennáll. De a valódi problémát másutt látom. Egy vállalat inszolvenciájáról rendesen a piac vagy a bank dönt. Az ördögi, hogy ha egy céget az állam táplál, ezzel le is állhat és a céget indirekt viszi a fizetésképtelenségbe. Először sokan azért kiabálnak, mért kell etetni cégeket, aztán meg azért, mért kell csődbe vinni. De én ezt a dilemmát nem tartom súlyosnak. Ezek szinte mind kisvállalkozások, főleg szolgáltatók, melyek gyorsan bezárhatnak, de gyorsan újra ki is nyithatnak, új üzemeltetővel. Teljesen más, mint 2009-ben, ahol óriáscégek kerültek veszélybe. Tehát ez itt most a kisebb baj.

KOMMENT

1. Cinikus a kisvállalkozókkal. Kormányunk nem ad tervezésbiztonságot és ha ez így marad, az év végén, egy másik mutációval, újra patthelyzet lesz és a befektetések elmaradnak. A munkapiac és a vásárlóerő tartósan ingadozik, ez a nagyokat is megrengeti. Még kevesebb pénz lesz az embereknél, mert az eladósodást adóemeléssel fogják kompenzálni. A hiányzó befektetés-lehetőségek miatt a vagyonosok inkább a pénz- és az ingatlanpiacba invesztálnak. Előbb-utóbb a hozamok sem teljesülnek. Ha ekkor pukkad ki a lufi, az keserű lesz.Nem látom, hogy valaki ezt az utat megakadályozná. Esetleg egy teherkiegyenlí-tés segítene a legrosszabbat elhárítani, mint a háború után. De amikor kvk-kat épp a földbe döngölik - ez honnan jönne?

2. Egy bérlemény törlesztett része ruháztasson át a bérlőre. Ennyivel csökkenhet a bér.

3. Ha a jövedelemkieséseket, amiket a leállítás okozott, nem kompenzálják, pórul járunk. Gyorssegély kell, start up és átképzés. Ez tartósan kihatna a gazdaságra és a jövő is meghálálná.

4. A bérlet-ötlet nem jó. Ismerek tulajdonosokat, akik a bérből élnek, nincs más jövedelmük, mert egész életükben önfoglalkoztatók voltak. Semmit sem fizettek a nyugdíjkasszába, velük mi lesz? Másrészt ismerek bérlőket, millió évesjövedelemmel. Tehát figyelembe kellene venni az egyén helyzetét is.

5. A neccesek valószínűleg el fognak tűnni. A krízis után néhány ágazat halódni fog. A fogyasztási szokások megváltoztak. Néhány, a járvány által kikényszerített magatartás állandósul (pl. az online-kereskedelem). Az érintett ágazatoknak nincs erős lobbijuk, hozzáadott értékük is kicsiny, dolgozóik fizetése alacsony, adót is keveset fizetnek. Az exportorientált és hozamgazdag ipar viszonylag alig sérült, eltekintve a megzavart szállítási láncaiktól. Néhány cég még nyert is a válsá-gon. (Gyógyszergyártók. RS21IV7). Sajnos, a krízisben is érvényesül: Akinek van, annak adatik. Semmid nincsen, semmit kapsz. (Haste nix - kriegste nix).

6. A fogyasztás-csökkenés alapvetően jó. Teljes túlfogyasztásban élünk, tele vagyunk értelmetlen és szükségtelen cikkekkel, dolgokkal, szokásokkal. A nagytakarítás a járvány jó oldala. Másrészt sokak élete munkája bánja. Szégyelljék magukat a politikusok, akik most is a pénzüknél maradnak.

ZEIT 5. April 2021

"Es ist anders als in der Finanzkrise"

 

A DER SPIEGEL FÖLHÍVÁSA

Választások jönnek: önkormányzati Alsó-Szászország, 3 Landtag, 2 Berlin és az országos. Mit szeretne a SPIEGEL-olvasó?

Kitűnő alkalom, hogy fő témánkban kutathas-sunk. "Megmondani, mi van" (»Sagen, was ist«), ez volt alapítónk, Rudolf Augstein krédója, 70 éve. (Akit a hírhedt bajor politikus, Franz Josef Strauss, 1962-ben, hazaárulás címen lecsukatott. RS21IV8). Ma ezt így fejlesztettük: "Kérdezni, mi van". Ebben a szuper választási évben Önöket kérdezzük, mit szeretnének? Kikre szavaznak? A járványév 2021-ben a politika olyan messzire távolodott el tőlünk, mint még soha - mégis mélyen "belekormányozott" magánéletünkbe. Soha sem volt ennyire fontos, mint most, hogy Önök milyen információk alapján választanak. A Merkel-éra a végéhez közeledik. Megingott a bizalom a politikában és az államban. Ezért függ most ettől a választástól, mennyire tesszük Németországot jövőképessé. Kérdéseink:

*Hogyan akarunk egymással beszélni? Neten vagy az utcán, csak elv-társainkkal vagy a demokrácia ellenségeivel is?

*Hogyan lehet Németországot igazságosabbá tennünk? Az iskolában, irodában, gyárban - fiatal és idős, kelet és nyugat, régi és új polgárok között?

*Hogyan mentsük meg magunkat - a klímakatasztrófától, a bolygó kirablásától vagy a pléhlavináktól a városokban?

*Mennyi államra van szükségünk, mely megvéd a vírusoktól, terroristáktól? Ki alakítsa szabad tereinket?

*Hol legyen Németország a világ térképén? Egy járvány által erősödött vagy gyengített EU-ban, Kína partnere vagy riválisa szerepében, Oroszország barátja vagy bírálójaként? (Bíráljuk a gyerekgyilkos Putyint? RS21IV8).

*Milyen társadalomban akarunk élni? Mennyire humánusban és sokrétűben - úgy munkavilágunkban, mint magánéletünkben?

Egyszerű válaszokat nem előlegezünk meg Önöknek. Véleményüknek, kommentjeiknek számos lehetőséget biztosítunk.Látogassák meg digitális SPIEGEL-arénánkat!

spiegel.de, 6. 4. 2021.