PSZICHOKEZELÉS UTÁN BETEGEBB – Az agykurkászat mellékhatásai – SPIEGEL/RózsaS

Némelyek szakítanak családjukkal, másoknak rosszabb lesz, mint volt. A pszichoterápiára is legyen kötelező egy használati utasítás ellenjavallatokkal és mellékhatások fölsorolásával?

Eva-Lotta Brakemeier (Zentrum für Psychologische Psychotherapie an der Universität Greifswald) a tartós depresszió mellett, a pszichoterápia mellékhatásaival foglalkozik. Aki nála keres orvoslást, rögvest őszinte fölvilágosítást kap: Lehet, még több problémája lesz. Veszekedés és válás, munkahelyi problémák, közérzete tovább romolhat.

Michael Linden, a Charité Berlin pszichiátere: „A mellékhatások több kezelés kísérői, a pszichoterápia sem kivétel.” Ők ketten ezen új szakág művelői, tudatosítanák, hogy a lelki életbe való beavatkozások éppúgy komoly következménnyekkel járhatnak, mint sok gyógyszerszedés. Egyrészt szükségesek és segíthetnek, másrészt kárt okozhatnak, legalábbis átmenetileg.

A »Report Psychotherapie« közli, 2006 és 2016 között 10%-kal nőtt a lelki betegek száma. Egyes kezeléseknél ez 30% is lehet, ugyanennyinél semmi változás. Brakemeier és Linden meglapozta a »Rineps«-Netzwerk (»Risiken und Nebenwirkungen der

Psychotherapie«) nevű platformot. Konferenciákat, továbbképzéseket szerveznek, módszereket fejlesztenek a mellékhatások dokumentálására.

Egy betegük tériszonyban (Platzangst) szenved, lakását sem meri elhagyni. A terápia elérte, hogy legalább a következő sarokig elmenjen. Ezután kapott egy expozícióterápiát, egy rövid autózást. Pánikrohamot kapott, ismét bezárkózott és még a bizalmát is elveszítette terapeutájában.

Másik beteg csak kezelője jelenlétében érzi magát biztonságban. Úgy hiszi, nélküle nem boldogulhat az életben. A függőség 80 alkalom után sem múlik. Gyakori, hogy a segélykérők nem képesek kiszabadulni a kezelésből. Különösen veszélyesek a téves emlékek, pl. gyerekkorból, amelyek talán meg sem történtek.

Az ilyen eseteket értékelik ki, hogy elkerülhetők legyenek a félrekezelések.

Bernhard Strauß (Instituts für Psychosoziale Medizin, Psychotherapie und Psychoonkologie des Universitätsklinikums Jena): „Bírálták, hogy a vélt szelíd módszerek tetszőlegesek. Ám itt a sikereket nehéz objektívan mérni, ez nem tumorkivétel. Kutatásunkat kétkedve fogadták, 'Nestbeschmutzer'-nek neveztek.” Mára szerencsére a téma befogadott lett. A »Psychotherapy and Psychosomatics« nevű szaklap környezetében több ország kutatói csoportot alkotnak.

A gyakorlati alkalmazás azonban késik. Brakemeier és Linden írtak egy könyvet a pszichoterápia kockázatairól. Most a terapeuta-kiképzéshez írnak útmutatót, amit a kurzusokon kötelezővé szeretnének tenni. Yvonne Nestoriuc, a hamburgi Helmut-Schmidt-Universität pszichológusa, 15 éve kezdett a témával foglalkozni. Akkor még az volt a közhit, hogy a kezelés csak beszélgetés, a legrosszabb, ami előfordulhat, hogy nem használ. A szakma keményen ellenszegült, tagadta a mellékhatásokat. Régóta nyomás alatt volt, eredményességét kellett igazolnia. YN fiatal kollégákat oktat. „Számukra magától értetődő, hogy negatív hatások is fölléphetnek és ezek dramatizálás nélkül megnevezendők.” Számolni kell a placebo- és a nocebo-hatásokkal is. Egy mellékhatás pusztán azért is fölléphet, mert a beteg rettegve várja.

Nemcsak a betegnek kell tudnia, mi jöhet, a környezetének is. A partner, a szülők, a barátok is meg kell, hogy kapják a fölvilágosítást. Ezt tartalmazza a tervezett »Aktionsbündnis Patientensicherheit« (Akciószövetség betegbiztonság). Ebben tanács- és panaszlehetőséget követelnek a hozzátartozók számára is. Linden: „Ezidáig a beteg gyerekei, szülei nem kaphattak beavatást az orvosi titoktartás miatt.” Pedig a kezelések kihatásai számukra is drámaiak lehetnek. Aki a kezeléskor megtanulja, hogy saját igényeit komolyan vegye, azt szociális környezete egománnak tekintheti. Ezt válás, szakítás követheti.

Ezért hívja be B. a beteg hozzátartozóit is beszélgetésre. „Ez azért fontos, mert a beteg környezetét személyes nézőpontja szerint írja le.” Egy depressziós beteg férjét hangoskodónak, agresszívnak, fenyegetőnek festette le. B. megismerte a férjét, aki sírva mesélte, felesége betegsége túlterheli, a gyerekekért is csak maga felelős, ezért néha kiabál. A találkozás után az ördögi kör föloldódott.

B.-nél a betegek megtanulják világosan megfogalmazni igényeiket. Így lesznek „barátságos dominánsok”. Talán először az életben kikérik maguknak a szülők bizonyos viselkedését, amitől szenvednek. Ha folytatódik, legjobb, ha az érintkezés megszűnik.

Ám a szakítás súlyos következményekkel járhat. Így volt ez egy Borderline-pácienssel, egy kisgyerekes anyával.

(Határeseti személyiségzavar: a hangulat szélsőséges ingadozása, önkárosító tünetekkel és kínzó érzelmi állapotokkal járó betegség. RS).

A betegség oka a beteg édesanyjával való viszonya. A páciens szakít anyjával, ám ő volt a kisgyerek egyetlen stabil kötődési személye. A gyerek otthonba került.

Carsten Spitzer (Uniklinik Rostock): „A cél nem a kapcsolatok szétzúzása. Ám a kezelés folyamán a beteg arra a fölismerésre juthat, hogy amit a partnerétől vagy a hozzátartozójától elvár, azt nem kaphatja meg.” Ekkor a legjobb az elválás. B.: „Ha valaki csak magára figyel, embertársainak nehéz dolga lesz. Ekkor a terápia feladata az is, hogy a beteget egotrip-jéről visszahozza.

A munkahelyen is megrökönyödést okozhat a hirtelen változás. Aki eddig visszafogott és félős volt, majd máról holnapra követelelőző lesz, munkatársaival és főnökével problémái lehetnek. Strauß: „Ügyelni kell, hogy a kezelés-sikerek, ne lőjenek túl a célon.”

Már a terápia ténye is káros lehet. Vannak foglalkozások, ahol a gyöngeség kimutatásának nincsen helye. Rendőrök és mentősök traumákkal szembesülnek, de ők maguk hezitálnak segítséget kérni. A lelki betegek megbélyegzése is negatív mellékhatás.

Tehát a betegek kapjanak fölvilágosítást arról, milyen pszichoterápia ajánlott a számukra? Milyen információk alapján bízzák magukat egy terapeutára?

N. ezt egy nagy klinikai tanulmányban az „informált beleegyezés” címszó alatt tervezi földolgozni. Strauß már kiküldött 10 000 kérdőívet, amely a mellékhatásokra kérdez rá. A pszichoterápiák tehát a jövőben kapjanak egy „Beipackzettel”-t, egyféle használati utasítást?

Ám van egy másik terület is, ami kimaradt: a lifestyle-kezelés. Ezek az önjelölt coach-ok kurzusai, amelyben ellazulást és öntudatosítást ígérnek. Az ilyen beavatkozások is alaposan félremehetnek. A Brown University, Rhode Island, föltárta, hogy egy figyelmesség-tréning résztvevői felénél alvásproblémák és traumatikus emlékek léptek föl. Minden módszert, amely a lélek működésébe avatkozik bele, felül kell vizsgálni és csak szigorú szakmaisággal szabad alkalmazni – erős szenvedés és motiváció esetén. Nemcsak kellemetlen, de károsító is lehet, ezért csak az kezdjen bele, aki erre valóban rászorul.

SPIEGEL, 19 . 2. 2022

Zu Risiken und Nebenwirkungen ...