BLOG2017-2
FŰTÉS-TUDNIVALÓK
-Fali gázkazánt állandó kis lángra állítok, 50*C fűtővízre:
DE EZ ÁLLANDÓAN MENJEN! (A ki-be kapcsolás többet árt).
-Ha nem zárt a rendszer: a párolgás miatt fűtővizet után-töltök.
-A radiátorszelepek finom állításával belövöm a kívánt hőfokokat a különböző szobákban;
főleg a referencia-helyiségben, ahol a szabályzó van a falon.
-19*C elegendő: ez fölött egészségtelen, inkább két pulóvert húzok, helyben futok.
("Fűtsünk kalotaszegi legényessel")
-A radiátorok mögé, ajtókra hőtükör-fóliát ragasztok.
-Házat fehér lapokkal szigetelek (8 cm polisztirol, nem fűtök a varjaknak.
-Padláson matracokat, szőnyegeket fektetek le.
-Csak este fűtök - napközben mozgok, szomszédolok; közösségi házba, klubba, megyek.
-Átmegyek segíteni annak, aki nálam is rászorultabb.
-De legjobb, ha otthon maradok, míg a hideg el nem vonul - ilyenkor buszok, villamosok, autók be sem indulnak.
-Nem használt helyiségeket (nyaralók) víztelenítek, fagykárok miatt.
-Nem tüzelek el műanyagot, rétegelt dobozokat, használt olajat - nem mérgezem magam és másokat.
-Eltüzelhető: tojástartó, barna karton, újságpapír (nem színes),
víztiszta polietilén fólia (égéspróba, ég, mint a gyertya; PVC bűzlik).
-Kikapcsolom a hűtőm; télen hideg szobában (de ne fagyban!), teraszon -
nyáron vízaknában, kútban tárolom a romlandót, ha van.
-Kikapcsolom a mélyhűtőm - van a boltban, fizessék ők a hűtést!
-A bojlert csak szombaton kapcsolom be. Hét közben 20 literes fazék a sparhelten, gázon.
-120 literes bojler helyett 5 literes vízmelegítő, merülőforraló.
-Konyhaszoba: Hasznosítom a főzés hulladékhőjét. Villámszellőztetéssel,
függönyökkel, átalakítható bútorokkal a konyhából pár perc alatt szobát varázsolhatunk!
(FŰTÉS, Szelíd Energia Füzetek 4, letölthető).
BEFÜRÖDTÜNK AZ ENERGIEWENDE-VEL?
Paks II.: a kormány a realitásból indult ki (MNO). „A sötétzöldek kudarca”, „a fosszilis energiatermelők malmára hajtotta a vizet”, „nem eredményezte a klímacélok teljesülését, hanem még romlott is a helyzet”. Valóban, a Bundesrechnungshof (számvevőszék) kritikája nyomán ádáz vita folyik. Amikor 1982-ben az Energieladen-nel Kölnben elkezdtük a napkollektorok építését, föl voltunk háborodva, amikor egy építész (Ansgar Schrode, Stuttgart) nem ezt csinálta, hanem szigetelt. Dőry István (Egyházasfalu) is figyelmeztet: első az ésszerű fogyasztás és a hővédelem, utána jöhet az energiatermelés, a megújuló. (Ő és Jürgen Zenke kölni barátom felől becsukhatják az összes erőművet: 1000 kWh-t villanyt termelnek és fogyasztanak évente). A németek is úgy jártak, mint a magyarok a rendszerváltással. A magyarok elfelejtettek demokratákat nevelni (én jártam Robert Jungk Zukunftswerkstatt-jába), a németek meg tudatos energiafogyasztókat. Mit érnek a megújulók, ha még ma is villannyal fűtik az utcát? (Garázsfeljárót). A megújulók szeszélyesek, de a fosszilisak biztosan rosszak. A számvevőszék nem az energiafordulatot bírálta, hanem annak kivitelezését (téves támogatás, rossz szervezés/ellenőrzés). Az atomáram teljes költségeit mért nem számolják ki? Az Energiewende folytatódik, mérleg csak 6-7 év átlaga után. Hajrá, napenergia! (Lásd még: Robinzon-ház, Energiamenü, Fűtés, Mért nem jó az atomerőmű?)
A SZTÁRÉPÍTÉSZ KORÁN KEL
és hülyeségeket csinál. Avagy: ha 30 éves a huszár és még él, nem is az. A szószátyár ZG építész BK-nál, a Klubrádióban bemutatja, hogyan kell taposóaknák között órákig balettozni. Orbán építésze (katonatárs!) zsinórban nyeri a pályázatokat (MÜPA, szuperkórház), innen Kínáig, és Orbán megalomán őrületének állít örök emléket, közben szétveri a fővárost. Ráday Mihállyal beszélő viszonyban van? Nem vette észre, hogy a Klubrádióban beszél? „ A Karmelita-kolostor mindig irodaház volt”, „A MÜPÁba megyek fölüdülni.” „Velem példálóznak Pekingben.” BK hiába próbálja jégre vinni, a vendég tovább cselez - így a Liget szóba sem jöhet. MÜPA: Beneveztünk a világ gőgös, őrült kultúrpalota építész-versenyébe - XIV Lajos, Hitler, Sztálin. -Ebből az aranyozott WC-ből az én falum egy hónapig megélt volna, mondta egy vidéki. (Lásd még: Utolsó olimpia; Lesz-e Budapest 20 év múlva? Nagyváros védhetetlen.)
IDŐUTAZÁS LEHETSÉGES
mondta egy fizikus. Természetesen! (Eltekintve attól, hogy hol vannak, akik a jövőből jöttek).
Lehetséges, mivel az egész fizika maga fikció. Ezt fölfogni igen fáradságos (nekem 20 év kellett). Összegyűltek az állatok az erdőben, hogy versenyezzenek. Ott volt a farkas, a kígyó, a sas, a nyúl, a medve. Ez utóbbi föltette a kérdést: -Jó, de miben? –Hát répaevésben!- vágta rá a nyuszika. Kant szerint a fizika azért ilyen sikeres, mert maga fekteti le sikereinek feltételeit. Vannak-e természeti törvények? Kérdi B. Russel, vagy csak az ember képzeli el őket, rendszeretete okán? Érzékelésünk, gondolkodásunk, evolúciónk során olyanná alakult, hogy a földi körülmények között magunkat és fajunkat fenntarthassuk. Innét az elsődleges, az alapvilág – ha van ilyen – még nagyon messze van. Élhettünk volna száz más féle módon, mégis a legkönnyebbet, a „tudományt” választottuk. A világot bármilyen kaptafára rá lehet húzni. Hogy ez mennyire tévút, csak az érti meg, aki átrágja magát a tudománytörténet fejezetein, Babilontól Kuhn-ig, Feyerabend-ig. Thomas Kuhn paradigmaváltása – legalábbis közhely szinten – bekerült a tudományos diskurzusba. Aki pedig a legújabbakat átgondolja, legalábbis csodálkozni fog: a paradigmaváltó Einstein maga kerül sorra. A kvantumösszefonódás megdönti Einstein azonnali kölcsönhatás tilalmát. A Higgs-részecske, a graviton, vagy az elméletek (húr-elmélet, bránok, párhuzamos univerzumok) azt mutatják, hogy a világ egyetlen szövet, ahol „minden tud mindenről”. (Isten?) Honnét veszi a világegyetem az energiát a gyorsuláshoz? Egy válasz két másik kérdést generál, de a válaszok egyre drágábbak (megfizethetetlenek), egyre távolibbak hétköznapi gondjainktól. De főleg: nem válaszok fennmaradásunk kérdésére. A kvantumszámítógép majd megoldja a klímakatasztrófát? A kutatásnak sosincs vége, egyik paradigma a másik után – a természet a bolondját járatja velünk! Mi a teendő? Legyünk ismét (kis)emberek, ültessünk fákat, műveljünk kertet, segítsünk egymáson és „ne múljék el nap ének és tánc nélkül!”.
(Lásd még: A tudomány vége 2004, Munkahely zsákutca, Lesz-e Budapest 20 év múlva? NOL/alternatív).