A ZÖLD POLITIKA CSAPDÁI*KUTATÓK CO2-JE*URBAN FARMING
A klímavédelem csak egy vallási ígéret? Akkor a kiábrándulás kikerülhetetlen lesz. A nyereményre igen hosszan várhatunk.
A konzekvens klímapolitika a lemondások politikája. Ha kormányzással sikerül is a politikai mezőket hierarchizálni és alárendelni a nagy célnak, a klímavédelmi politika - a dolgok állása szerint - aszkézis-politika lesz. Első ízben lenne a politika a lemondások politikája, mely nem gazdasági kényszereket követ, hanem etikai szükségszerűségeket. Az őrületes mobilitásbarát, még csak nem is SUV-lelkű, húszabáló, ritka földfémeket eltelefonáló bőség korlátozva lenne, bár a lehetősége megmarad (valahol biztosan mindig csábít, mint az igénykielégítés szigete és a régi, individualista szabadság).
Ám, hogy minden úgy megy, mint eddig, hogy az összes dologra és szokásra egy CO2-semleges bevetés áll rendelkezésre, a világot smart technikákkal fenntarthatóvá varázsoljuk, míg a belvárosok tovább csillognak és a részvénypiacok újabb csúcsokat döntögetnek – ez csak az únióválasztók meséje.
Öreg ökok már évtizedek óta a kollektív létünk zsugorodását óhajtják. (Ezek volnánk mi, lásd a Köln2020 szcenáriót, 1989-ből).Tehát leépítésről van szó, nem egy klímabarát segítő gesztusról. Az egész megújulók utáni fáradozás csak akkor kap értelmet, ha azt magatartásváltozás és lemondás is kíséri. A biopolitikailag erősen fegyelmezett és önmagát megvalósító tech-elit, a kreatív és digitális gazdaságban, mint modell, csak egy urbánus mellékjelenség marad. Vesztesek és elégedetlenek lesznek.
A gyerekek kényszerülnek lemondásra. Szüleik, a babyboomer-ek, a relatív magas nyugdíjaikkal egy gazdag öregkor elé nézhetnek. Legfeljebb emlékeikbe menekülnek, régi, kövér autóikba, Ausztrália-nyaralásaikba, akkora carbon footprint- tel, mint Gulliver lába. A jövő nemzedékek visszafogottabban fognak élni, regionálisabban, szerényebben, kevesebb lesz a kozmopolita, kevesebb az utazással kapcsolatos kulturális világtudás. Ha a digitális konszerneket szintén megregulázzák, az univerzális hálók is korlátozottabbak lesznek. Egyáltalán, a világ ismét összehúzódik Németországban. Másrészt kevesebb globalizációval ismét több lesz a nemzeti ipar és az „igazi” szociálpolitika.
Természetesen nem öko-diktatúráról lenne szó. A fegyelmezés egyszerűen belülről jönne, a motiváció „intrinsic”, ahogy a pszichológusok szépen mondják. A „nudging” virágzik, mindenütt apró biztatások és ösztönzések a helyes viselkedésre. Jutalomrendszerek jönnek ismét, melyek szociális elismerésre alapulnak és a kollektívához való igazi és teljes érvényű hozzátartozást szavatolják. Hosszas klímapolitika stabil mentalitásra van utalva, ezért egyfajta társadalom-újraformázás (Reformatierung) ajánlatos. Az új bónusz melege. Egy új 68 is elképzelhető, mert az egész teljesen konfliktusmentesen nem fog menni. A fiatalok egyszer valamikor fölfogják, hogy a klímavédelemnek a nemzedék-igazságossághoz semmi köze, az összes terhet ők fogják viselni. Talán ezt fogják majd mindig az öregek orra alá dörgölni, akik mindezt elbaltázták.
A német klímapolitikának nem lesz könnyű dolga - nemzetközi viszonylatban. Másutt nem érdeklődnek annyira a német érzékenységek iránt. Ezt a világmentés-étoszt talán túlzottnak találják, vagy nem fogadják el, hogy nekik ismét a németek valamit előírjanak, hogy ők a legjobbak, nem is szólva a parancsolgatásról, vagy inkább a gazdasági növekedésben bíznak, mert a régi ipari államokhoz akarnak fölzárkózni és ezt erkölcsileg igazolják is. Vagy a saját klímavédő intézkedéseiket jobbnak vélik. A világmentő projekt óriási bukta is lehet.
ÖN MENNYIT UTAZIK KUTATÁS CÉLJÁBÓL?
Konferenciák, előadások, helyszíni kutatások – a tudósok mindig úton vannak – és növelik karbonlábnyomukat.
Néhányan most teszik először közzé 2019 első féléves CO2-kibocsátásukat.
KEVESET UTAZOM
Peter Scholze (31), matematikus
Jármű kg CO2
Repülő
Köln-Los Angeles 2980,0
Los Angeles-Chicago 672
Chicago-Köln 2055
Vonat
Bonn-G.partenkirchen 10,40
-Münster 0,040
-Berlin 3,40
-Innsbruck 12,40
Összesen 5734,24 kg CO2
ÁTÁLLTAM
Claudia Schmidt (27), doktorandusz
Max-Planck-Institut, Biochemie, Göttingen
Repülő
Frankfurt-Krakau 574
Vonat
Göttingen-Berlin 1,00
Összesen 575 kg CO2
KONGRESSZUSOKAT MONDOK LE
Stefan Rahmstorf (59), klimatológus
Potsdam Institut für Klimaforschung
Erdsystemanalyse
Repülő
Berlin-Barcelona 668
-Stockholm 466
Frankfurt-Berlin 111
Wien-Zürich 314
Vonat
5x Potsdam-München 14
2x -Karlsruhe 5,6
-Frankfurt 2,8
-Frankfurt 1,4
-Leipzig 2,8
-Tübingen 23,60
-Prag 19,20
-Zürich 20,50
-Bremerhaven 8,60
-Kiel 2,80
-Bad Belzeg 5,00
-Wien 34,00
-Hamburg 2,80
Összesen 1712,1 kg CO2
(DIE ZEIT 2019. aug. 22.)
URBAN FARMING – VÁROSI ÉLELEMTERMELÉS
Mivel a német agrárium 23%-ban felelős az üvegház-gázokért, a berlini ECF Farmsystems más utat választ. Kapcsolt körkörös módban, talaj nélkül termelnek tarkasügért és bazsalikomot, friss árut, a fogyasztás helyén. A halak trágyázzák a fűszernövényt (Aquakultur+Hydroponik=Aquaponik); 1,4 kg tápból 1kg hal lesz. A projekt akkor került biztos alapokra, mikor a Rewe-szupermarketlánc az egész bazsalikomtermést lekötötte. Más bevételeik is vannak: 15 000 euróért árulják a rendszert, az egész világról jönnek érdeklődők, iskolák a Showroom-ba. Nem messze az „Infarm” ún. vertical farming-gal növeszt növényeket (bazsalikomot, koriandert, rukkolát), tápoldatban, LED-világítással. „Élő növényt adunk el, zöld energiát használunk, a mi eisberg salátánk 20g CO2 karbonlábnyomú, a többieké ennek többszöröse.” - mondják. München-ben Fabian Riedel garnélarákokat (litopenaeus vannamei) nevel tartályokban, ínyenc négy csillagos szállodáknak. „Nem romantikus, de korszerű tömegtermelés. Nem sérülnek a mangrove-erők, élővizek, nincs antibiotikum és a szállítási utak rövidek, elmarad a lefagyasztás. Az éghajlatváltozás miatt a földek kizsigereltek, kevesebb tápanyagból többet kell kihoznunk, ezért az indoor-farming vezető szerepet kap.” DER SPIEGEL, 2019. aug.17.
