BORNEÓ, JÁVA, SZUMÁTRA: ERDŐIRTÁS, LEHALÁSZÁS, VÍZSZENNYEZÉS
Délkelet-Ázsia (560 millió lakos): Kapzsiság, korrupció, jogtiprás – még csak nem is a gazdasági növekedésért.
Jakarta-ban (környékkel: 20 M lakos) fiatalok tiltakoznak – ilyen eddig alig volt. Errefelé blaszfémia vagy benzinár-emelés miatt szokás tüntetni. A környezettudatosság alacsony szintű. Itt a természetnek nincsen ügyvédje. Ha igen, akkor a direkt érintettek lázadnak. 2011-ben a Myitsone-gát ellen (Burma/Kachin). Vietnámban (Ha Thin) a Taiwan Formosa Plastics dühítette föl a lakosságot, mikor a környék halállományát megmérgezte. A Fülöp szigetek déli részén, Tampakan-ban, parasztok, aktivisták és a katolikus egyház sikeresen meggátolta egy felszíni aranybánya építését, amely 4000 ha erdőt fenyegetett. Egy 2000 MW szénerőmű építése ellen tört ki lázadás Jáva szigetén, Papua sziget pedig külön akar válni, a fa és a természeti kincsek lerablása miatt.
Egy valódi pártsokféleség, ahol környezetpolitika és irányítás kerülne napirendre, egy Asean-tagnál sincs. A nemzeti politikába ezeket nem emelik bele, a környezetfogyasztás költségei nem kerülnek bele a benzin árába, amit nagy mértékben szubvencionálnak.
A világ hónapok óta Greta Thunberg-re, a világmegmentő ikonra és az Extinction Rebellion-ra figyel. Az indonéz fiatalok több városban szervezett tüntetése ugyanekkora figyelmet érdemel.
Itt a különbség a nyugati demokráciáktól, ahol környezetjog és adókedvezmény ösztönzés van. Folyószennyezések a 70-es években Svájcban, katasztrófák, mint Seveso, Csernobil vagy a Schweizerhalle, az Erika olajtanker havariája a breton partoknál, gyatra szanálás, mont Kölliken-ben (Aargau) mindig következményekkel jártak. Szennyvíztisztítók épültek, az EU Seveso-rendszabályt vezetett be. Javítottak a biztonsági sztendereken, mérgeket ástak ki vagy kettős falú tartályhajókat írtak elő. Ezzel szemben a legtöbb délkelet-ázsiai országban a botrányok után semmi sem történt – és ha igen, maradt a papíron.
A „haze”-szmog CO2-kibocsájtása, amely Jakarta-t 1997 óta ismételten ellepi, aug. 1- szept. 18 között 360 M t CO2-re rúgott (Copernicus Monitor). A kiváltó ok: esőerdők égnek, monokultúrák jönnek a helyükbe. Egy pillanatra politikai téma volt, aztán jött más: az új indonéz kormány posztjaiért való harc. Thaiföldön a régi autoriter erők betonozzák be hatalmukat. Malajzia intrikákkal foglalkozik és Mahathir miniszterelnök utódlásával.
Ezen a szélességi fokon csak az iszlamisták színe zöld. A szentírás exegézisével és más rituálékkal foglalkoznak – a környezetpolitika helyett. Ha ezt tennék, a folyók tisztábbak lennének, a plasztik-szeméthegyek kisebbek, az erdők védettebbek, Jakarta és Kuala Lumpur nem fuldokolna ennyi füstben. Ám ilyen aktivitással Délkelet-Ázsiában most nem lehet választói szavazatokat szerezni.
Az energiapolitika is más itt, mint Európában. Míg ott a szénerőműveket bezárják, itt megkétszerezik kapacitásukat. 2035-re újabb duplázás várható, 160 GW-ra. Ezzel a szén marad a térség legfontosabb energiahordozója és vele a szén-dioxid emisszió drámai emelkedése. Ezzel párhuzamban Borneo, Szumátra, Kambodzsa, Láosz, Burma őserdői nagyon gyorsan fogyatkoznak, növelve a CO2-kibocsájtást. 2010-2015 között Délkelet-Ázsiában 14,5 M ha erdőt vágtak tarra (Greenpeace), ez Svájc területének háromszorosa, másképp: 3 km2 óránként. Heng Kiah Csung (GP Malajzia): Ezen országok környezet-fiaskóinak világos okai vannak: inkompetencia, korrupció, törvény-kiskapuk és az előírások hiányos betartatása. Megveszthetőség mindenütt és a tény, hogy pénzzel minden érdeket érvényesíteni lehet. Nem véletlen, hogy Kambodzsa, Láosz, Thaiföld, Indonézia, Malajzia a világ legkorruptabb államai (Tranparency International).
Demokratizálás helyett autokrácia
Michael Vatikiotis (Centre for Humanitarian Dialogue) évekig foglalkozott a demokrácia és a konfliktusföloldás témájával, itt a térségben. A rossz politika és a „bad governance” a legfontosabb akadályai a reformoknak. Egy mélyen rögzült „Raffgier” ('graft and greed'), markoló kapzsiság tapasztalható, valamint egy autoriter kormányzás, melynek ismételten sikerül félelmet kelteni, az ellenzékieket elriasztani és a lázadókat, szükség esetén, eliminálni, áll a „Blood and Silk” c. új könyvében. Erre több példa található. Ferdinand Marcos „hagyatéka”, az oligarcha struktúra a mai napig hat a Fülöp szigeteken.
Indonézia, bár az Ázsia-krízis után egy demokratizálódást élt át, ma mégis törvényei hézagosak, a korrupció korlátlan hatalmú. Malajziában az 1MDB állambank milliárdos botránya leplezte le az 1957 óta regnáló kormánypárt üzelmeit, ám a kelet-maláj Sarawak tagállamban, ahol az esőerdőket maffiamódszerekkel kirabolják, maradtak a feudális viszonyok. Thaiföld, Kambodzsa, Vietnám és Burma konzerválja régi hatalmi viszonyait; ha veszélybe kerülnek, erőszakkal védi ezeket.
Itt cáfolódott egy régi tévhit: sem a szórványos lázadások („Peaple's Power”), sem a 90-es évek gazdasági növekedése, sem a nagyobb jólét nem vont maga után valódi demokratizálódást. A régió megrekedt a régi, autoriter struktúrákban, bázismozgalmak, más tiltakozások, mint rendszerbomlasztók elfojtásra kerülnek.
Végül is ez a világ, ahol 20 éve Bruno Manser eltűnt. Az ellenzékre növekvő nyomás nehezedik, hangját alig hallják meg. Manser a 90-es években az elsők között mutatta meg látványos akciókban, hogyan történik az őserdők kirablása. Clare Rewcastle 2010-ben állította össze a Sorawak-jelentést, amiben a korrupció háttér részletei kerültek fényre. Az Asean-tagok demokratikus szerkezeti hiányai miatt ezt sikerül eltitkolni.
Ahol egykor Bruno Manser harcolt („Wo einst Bruno Manser kämpfte”, a ZFF bemutatja új filmjét.
Borneo utolsó erdei őslakosai, a penan-nép hal ki itt az erdőirtás következtében. Thomas Wühtrich fotói tanuskodnak könyvében.
Rendezvény:2019. nov.25, NZZ Foyer
Hová tart Malajzia? - beszélgetés -
Manfred Rist, NZZ Délkelet-Ázsia-újságíró
Bridget Welsh, politológus
Clare Rewcastle Brown, oknyomozó újságíró, aki fölfedte a világ egyik legnagyobb korrupciós botrányát, a maláj 1MDB alapból eltűnt 5 mrd dollár.
/Neue Zürcher Zeitung, 2019. nov. 5./
(Rosszat teszek, amikor ilyeneket küldök Nektek. Tilos a nagyvilág problémáit is idehozni, ez lebénít és még azt a kicsit sem tesszük meg...RS19XI13)
