9 KLÍMAPOLITIKAI ESZKÖZ New School f. Social Research NY
1. CO2-ADÓK
Aki egy t CO2-őt kibocsát, adót kell fizetnie. Ez a legrégibb és a legegyszerűbb eszköze a klímapolitikának. Világszerte a CO2 14%-ára vetnek ki ilyen adót, többnyire azonban ezek miniadók, 10 $-nál is kevesebbek. Klímahatás csak 40 $ fölött várható, amit egy bevezető szakasz után megdupláznak. A svédek ezzel sikeresek: náluk 1991 óta van, ma 130 $. Az emisszió a negyedére csökkent, a gazdaság mégis növekedett.
Előnyei
Költségek és bevételek jól kalkulálhatók.
Hátrányai
A legtöbb CO2-adónál nem érzékelhető, hogy áthárítják. A vállalatok emelik az áraikat, a végén a fogyasztó fizet - különösen a szegényebbje. Ez politikailag nehezen emészthető. Gazdaságilag könnyen ki lehet vetni. A kanadai British Columbia CO2-adóját jövedelem-semlegessé tette. Emelte a kibocsátás-adót, csökkentette a jövedelem-adót. Az USÁban fölmerült, a polgároknak direkt kellene visszafizetni.
Kooperációhatás
Rossz. Nemzetközi egyezmények nélkül kereskedelmi viszály fenyeget, ha az import-adóra a CO2-adót is rárakják.
2. EMISSZIÓ-KERESKEDELEM
2019-ben a globális CO2-kibocsájtás 20%-át érintette. Ezeket a rendszereket 40 ország, 20 város, több szövetségi állam és tartomány vezette be. Az EU a legnagyobb.
Előnyei
A CO2-mennyiségét a kiadott tanúsítványokkal precízen lehet szabályozni.
Hátrányai
A rendszerek komplikáltak, az árak ugrálnak. Az EU-ban néhány erős kibocsátó ágat rögtön ki is vettek (vas, acél, autóipar). Szorgos lobbymunka, klímakárosító hatás.
Kooperációhatás
Rossz. A világ különböző rendszereit nehéz lenne egymásra hangolni. Ez mindenkinek használna, a piac nőne, az árak állandósulnának. A fejlődő országoknak azonban gyorsan túl drága lenne, ha a CO2 ugyanannyiba kerülne.
3. ZÖLD KÖLCSÖNKÖTVÉNYEK
Több szolár- és szénenergia, klímabarát infrastruktúra; több kutatás, szakember- és mérnökképzés - ehhez a befektetésekhez az OECD szerint a világ GDP-jének 5-7%-a szükséges, tehát 5-6 billió $. Ennek nagy részét zöld kölcsönkötvényekkel lehetne biztosítani. Államok, régiók, városok, az IWF vagy egy fejlesztési bank kölcsönkötvényeket bocsát ki, ezt a tőkét a klímavédelembe fektetik be. Vagy klímabarát vállalatok kötvényeiért kezeskednek. Zöld kötvények már rég léteznek, de a jövőben ezeket sokkal vonzóbbá kell tenni, olyan intézményes befektetők számára, mint pl. a nyugdíjalapok. 2019-ben világszerte 257 mrd $ ment a zöld papírokra, főleg az USÁban és az EU-ban, részben Kínában. Ám a potenciált 1,5 billióra becsülik.
Előnyei
Kedvező tőke mindenkinek, aki klímabarát projektekbe kezd. Állami segítség szükséges, mert a tőkepiac egymagában a klímakímélő befektetésekre magas kockázati prémiumot rak rá - legalábbis ma még. Ezt azonban az államok megtehetik és valamit ők is nyernek ezen, mert az ilyen papírok kibocsájtása vagy a kezességek, gazdaságpolitikai céloknak kedveznek: pl. konjunktúra-serkentések, vagy befektetési támogatások. Németország számára ez még egy jó export-stratégia is lenne. Errefelé a tőke igen kedvező és sok know-how van a zöld technikákban.
Hátrányai
Ha nem eléggé ügyelünk, az állami eladósodás fölszökik.
Kooperációhatás
Ideális. Nagybefektetők csábító ösztönzést kapnak határon átívelő aktivitáshoz.
4. CO2-ŐT ELTÁVOLÍTANI A LEVEGŐBŐL
Erdők, zöld tetők a városban, CO2-kiszűrő gépek, prémium az erdőirtás szünetelésére - mindez "negatív CO2-emisszió". Ezekbe eddig keveset fektettek be, holott a CO2-abszorbció egy fontos lehetőség, hogy egy régi összefüggést megtörjünk. Eddig több gazdasági növekedés szinte automatikusan több CO2-megterheléshez vezetett. Hogy ezt tényleg megforduljon, több kigazdálkodott GDP-t kell ilyen projektekbe beletenni.
(CO2-őt kivonni, CO2-kibocsátó gépekkel?RS20III16)
Előnyei
A Nemzetközi Klímatanács egyik jelentése szerint intenzív erdősítések világszerte annyi szén-dioxidot kompenzálnának, amennyit Kína kibocsát.
Hátrányai
Erre magánbefektetők csak nehezen vehetők rá.
Kooperációhatás
Jó. Sok állam, ahol óriási területeket lehetne erdősíteni, kevés jövedelemmel rendelkeznek. Egy államok közötti koalíció, nemzetközi szervezetek, alapítványok és tanúsítványkereskedők nemzetközi együttműködéssel minden oldalnak hasznára lehetnek.
5. SZOKÁSOKAT MEGVÁLTOZTATNI
Gazdag országok gazdag lakosai már évek óta változtatják fogyasztási magatartásukat: olyan termékek érdeklik őket, melyek kevesebb CO2-vel járnak. Másképp utaznak, más autókat vásárolnak, érdeklik őket a "local food". Részben. Kutatások mutatják, hogy ez a fordulat kevés pénzből, fölvilágosítással és reklámmal, tovább erősíthető. Ezen felül az USÁban és Európában látható, hogy az ilyen fogyasztás az árak és a termékszabványok alakításával kedvezően irányítható.
Előnyei
Kedvező és hatékony.
Hátrányai
Az egzakt hatás kevésbé ellenőrizhető.
Kooperációhatás
Közepes. A fogyasztói szokás hely, kultúra és világnézet függvénye. Ha azonban az urbán középrétegnél, a kultúra által dominált helyeken - pl. az USA és Európa nagyvárosaiban - a szokások változnak, ez másutt is trend lehet.
6. KÖZPONTI BANKOKAT MEGBÍZNI
A jegybankok elsősorban a pénz és a pénzrendszer stabilitásában illetékesek, nem a klímavédelemben. Ám egyes központi bankok mára a pénzpiac-kockázatoktól tartanak, a globális fölmelegedés miatt. Egyrészt, mert az emberiség egyszer kiszáll a fosszilis fűtőanyagokból, ez az ipar komoly válságával járna. Másrészt, a viharok, áradások és tüzek óriási új költségeket okoznak. A nagy biztosítók meginoghatnak. A jegybankok a jövőben, meglehet, nagy időjárás-katasztrófáknál stabilizálólag kell, hogy beavatkozzanak. Ezért javasolják ma egyes közgazdászok, hogy a központi bankok maguk, megelőzésképp, fektessenek be a gazdaság klímabarát szektoraiba és ezt stabilitáspolitikaként értsék. Amúgy is már vásárolnak állami és vállalati kölcsönkötvényeket, mint biztosítékokat. Ezeket csupán át kellene rendezniük.
Előnyei
A központi bankok a jövőbeni klímaváltozás okozta stabilitáskockázatokat kivédhetik.
Hátrányai
Valójában a központi bankok mandátuma a lehető legszűkebb kell, hogy legyen. Ha a klímát is meg kell, hogy védjék, tegyék ezt legalább igazoltan, mint pl. a pénzrendszer stabilizálásához szükséges költségkímélő politikát, vagy mint inflációszabályozást, ha krach után az árak elszabadulnának.
Kooperációhatás
Közepes. A modell megvitatása időközben nemzetközileg is a központi bankok napirendjén van. Az EZB-vezér, Christine Lagarde, a klímavédelmet kiemelt célnak tartja. A Banque de France fölépített egy európai központi bank hálózatot, amely az ilyen koncepciók gyakorlatát koordinálja. Az USÁban, a Federal Reserve Bank és a szövetségi tagállamok központi bankjai között folyik az egyeztetés. Gyakorlati alkalmazásokra eddig Bangladesben, Indiában, Brazíliában és Kínában került sor.
7. GENERÁCIÓKAT ÖSSZEKÖTNI
A klímamegmentés céljából, a mai generációkat magas klímareleváns adókkal és más költségekkel kell megterhelni - úgy, hogy a jövő nemzedékei is profitálhassanak ebből. Helyes pénzpolitikai eszközökkel ezeknek a költségeknek egy része a jövő generációira is kiterjeszthető. Jól alakított, nagyon hosszú lejáratú zöld kötvényekkel ez a cél is elérhető. Más ágakban ezt az elvet már alkalmazzák. A New York-i vízellátás erre van fölépítve. Kötvényeket adtak el és a befolyt tőkét a hegyek tavainak gondozásában fektették. Amikor víz folyik be a háztartásokba, vízdíj esedékes.
Előnyei
Gazdaságilag bizonyított, hogy ebből úgy a mai, mint a jövő generációk is profitálhatnak.
Hátrányai
Hogy a terv bejön vagy bukik, az az ilyen kötvényekbe vetett bizalomtól függ. Miközben fontos az állami eladósodás ellenőrzés alatti tartása.
Kooperációhatás
Jó. Az ilyen sikeres pénzelés más országoknak is példát mutathat. Hosszúlejáratú zöld kötvények nemzetközileg is adhatók-vehetők.
8. PORTFÓLIÓ-MENEDZSER
A gazdaság ma annyira behálózott, hogy egy szektor hozamai és tőzsdeárai más szektorokkal szorosan össze vannak kötve. Különösen a földolgozóipar tözsdeértékei kötöttek erősen a fosszilis energiagazdaság fejlődéséhez, ez maga pedig erősen olajár-függő. Ha az olajmultik gyakrabban nyernek, veszít az ipar maradék része. Ez a portfólió-menedzser és a Hedgefonds problémája, amely az általa kezelt befektetések összkockázatát akarja csökkenteni. Itt segíthet a klímavédelem. A megújuló energia alapon történő gazdasági aktivitások ezektől a függőségektől megszabadítanak. Ezen ágazat értékpapír-fejlődése a fosszilis energiagazdaságtól jobban el van választva és néha még ellentétes folyamatú is. (Ha a megújulók alól kiveszed a nehézipart, semmi sem marad belőlük. Egyetlen út: a fosszilisek meghosszabbítása a létfontosságúakra való fölhasználással!RS20III17). Ezért játszhatnak a zöld kötvények a portfólióknál nagyobb szerepet és ott egy kiegyensúlyozott, vegyes (Mix) célt érhetnek el. Ezen fölismerés alapján, a München-i egyetemen, még egy ilyen saját kísérleti alapot is fölépítettek.
Előnyei
A piacoknak igen kényelmes megoldás.
Hátrányai
Eddig a zöld kölcsönkötvények inkább kevés hozamot hoztak. Ez portfólió-bevetésüket inkább korlátozza.
Kiterjedési potenciál
Minél több ilyen eszköz kerül bevetésre, annál jobban nő az ezek iránti kereslet, annál likvidebb lesz a piac.
9. ZÖLD VAGYONADÓ
A vagyonadó emelése most sok országban van napirenden, aktuálisan az US-előválasztásoknál. Sok közgazdász a rapid tőkefölhalmozás és nagy örökségek idejében elengedhetetlennek tartja, hogy a szociális kiegyenlítés tovább folyjon. Itt egy klímaelem lenne beépíthető: Klímakárosító vagyonokra és örökségekre (olajfúrók, nagy CO2-kibocsájtású gyárak, rossz energiafölhasználású épületek) zöld adó vetendő ki. Megfordítva, megújuló energiák szolgáltatása és használata kaphasson adókedvezményeket.
Előnyei
Akinek nagy a vagyona, az a jövőben választhat: Vagy nagyobb adót fizet, vagy vagyontárgyait klímabaráttá építi át.
Hátrányai
Adóelkerülési stratégiákkal kell számolni.
Kooperációhatás
Rossz. Nemzetközi tőke-tologatással bizonyos vagyonok kivonhatók az ilyen adók alól. Egy magasabb vagyonadó tehát nemzetközi adókooperációt föltételez, az adóparadicsomok elleni harc erősítését. Ezen a téren a siker eddig igen csekély.
DIE ZEIT, 2020. március 5.
