A hálózatkutató Barabási a SPIEGEL-ben és a nagy humbug

A hamburgi magazin (2020. júl. 11.) kissé késve ad hírt Barabási Albert László Képlet c. könyvéről (2018), ill. siker-téziseiről:

-A Nobel-díjat inkább a már ismert kutató kapja.

(„a kinek pedig nincsen, attól az is elvétetik, amije van” Máté, 25,29).

-Az US-énekesnő Darlene Love csak akkor vált sikeressé, miután E. Presley-től elszakadva, szólóban lépett föl.

-Douglas Prasher sofőrnek állt, miután a fluoreszcenc-protein-ösztöndíja kifutott. Két másik kollégája kapta meg a Nobel-díjat. („Nem a gyorsaké a futás, és nem az erőseké a viadal, hanem idő szerint és történetből lesznek mindezek”, Prédikátor 9,13).

-A belga Queen Elisabeth Competition-hetén főleg az utolsó, pénteki föllépések nyernek, ahogy a munkahelyi pályázatokon is. (Ilyen ostobák a bírák?)

-Kis ország kis galériája nem hoz ki neves festőt. (A nagy festőt „csinálják”?)

-Híres egyetem nem garantál biztos sikert, döntő a tehetség és a szorgalom. (Közhely).

-Életkor nem számít, csak a szorgalmas publikáció. (Közhely).

-Silicon Valley alapítói legtöbbje 40-en felül lett sikeres. (A klímakatasztrófában?)

Hogyan legyünk sikeresek? Írjunk egy könyvet arról, hogyan legyünk sikeresek!

Már 2005-ben gyanút fogtam: Csinálnak egy hálózatot aztán kutatják?

B. közhelygyűjteménye – visszhangozza Kohelet kétezer éves szavait - nem a főbűne. Talán nem is főbűnös: csak meglovagolja azt, hogy mennyire minden kisiklott. A tudomány és a művészet virágkora lejárt, a nagy falatokat elvitték, csak morzsák maradtak. Okoskodása magát a tárgyát minősíti: mennyire nem fontos az, ahol ennyire lehet manipulálni és alakoskodni.

Mi az előnye az internetnek? Bárki, bármit fölírhat.

Mi a hátránya az internetnek? Bárki, bármit fölírhat.

Hírnév, siker, karrier soha nem volt ennyire kétes, mint a ma tömegtársadalmaiban. B. valamennyi példája destruktív, mind olyan tevékenység, amely csak a katasztrófát hozza közelebb. A kutatás leíró tudományból rég átcsapott szétzúzó tudományba. (Lásd: Ökológiai átcsapási pontok, lepkegyűjtő professzor – részecsketörő fizikus). Az egyetemi stúdium célja, hogy több pénzt keressünk? Mivé lett a felvilágosodás „Hochburg”-ja?

Születhet akárhány remekmű, ha nem „promotálják”, pillanatok alatt eltűnik az e-temetőben. Ha pedig jól megpénzelik, máris többet rombol, mint amennyit esetleg építeni fog. (Lásd: Minden munka romboló). Nobel-díjasok fölpanaszolják, hogy semmit sem tudnak dolgozni a személyük körülötti csinnadratta miatt.

Ha ennyire áldásos a tudomány, honnét a vírus és a klímakatasztrófa?

Fölülünk a tudománybabonának, mert eddig minden bejött. Ám mára ez egy pazarló, világromboló, végtelen játékká vált. Erik Verlinde, holland fizikus: új gravitációs törvényre van szükségünk. (A legutóbbi: minden tárgy a lassuló idő felé törekszik). A spirális galaxisok nem foroghatnak ilyen sebességgel, ezért föltételezik a 96% „sötét anyagot”. A kvantumfizika továbbra is ellentmond Einstein-nek. De itt van Verlinde, aki azt mondja, csak újra kell definiálni a gravitációt, erre ráképzelni, hogy mi csak kétdimenziós kivetítése vagyunk egy többdimenziós igazi világnak. Számszakilag abszolút elmegy, csak ki kell dobni Newton-t, Einstein-t. Kuhn szerint ilyen a paradigmaváltás. Ha elég hologram-hívő lesz, akkor hologram lesz. Feyerabend csatlakozik: „anything goes”, minden mehet - csak pénz legyen. A természet bolondját járatja a kutatókkal, azok velünk.

Közben ránk szakad az ég.

HÁLÓZATKUTATÁS-BÍRÁLAT 3.0

(Kicsi a világ, da vinci learning, 2016. júl. 5; itt nem mutogatja magát egy magyar narcisztikus tévé-riporter!)

Hogy a (hálózat)kutatás mért nem jó, nehéz fölfogni. (Nekem 20 év kellett). Egész sor tudománykritikust kell olvasnunk (Popper, Kuhn, Chargaff, Dürr, P. Kafka...)

- de először is a józan eszünket előszedni! Ekkor zsigerből irtózunk. (“Nincs más tudás, amit a magyar paraszt ne tudott volna.”)

Aztán azt kérdezzük, mért ingázik valaki Bp-Boston vonalon, közben gyilkolja a klímát és önmagát? Ezt a kis disznóságot még elkövetem, a Nagy Mű érdekében?

“Új” tudományt én is ki tudok találni. Sokkal nehezebb a világpusztítást lassítani. Tíz éves kritikám “ellenére” a hálózatkutatás dübörög, mondván “milliók életét menti”, de közben 7 milliárdét rövidíti. Csak meg kell pendítenünk “rákgyógyítás”, máris dől a pénz. (A mellrákos anyukának javulást kívánok!) A rákot nem tudjuk gyógyítani, mert nem tudjuk, mi az élet, mondta Szentgyörgyi. Hogy Szaddámot rokonainál kell keresni, ehhez mért kell hálózatkutatás? Hogy egyes hollywoodi színészeknek jóval több kapcsolatuk van, ezzel föltaláljuk a meleg vizet? A 6 lépést pedig javasolja egy nógrádi cigánygyereknek! Mondhatnánk, a hálózatkutatásnak egyesek jobban ugranak be - milliárdok pedig nemhogy orvoslást, de tiszta vizet, elégséges élelmet sem kapnak!

-A világot bármilyen matematikai kaptafára ráhúzhatjuk.

-A tudomány fő feladatait letudta, most egy problémát megold, kettőt gerjeszt. Megoldja a menekültözönt? Vagy ösztönzi?

-Az ember fékezze meg az eszét és fedezze föl a szívét!

(NOL/alternatív: A tudománynak vége, 2005. 5.16 és A tudomány vége ?/Hálózatkutatás/, 2005. 9.20; SG: MINDENTUDÁS-SEMMITTUDÁS, 2005.03.08, INDEX: Tudománykritikusok, ide! 2015. 6.18. és Hálózatkutatás - a tudomány csődje? 2015. 6.7; A sasadi tsz levele).

NEVESEK ÉS NÉVTELENEK

Ketten ugyanazt fedezik föl, de egyiknek jobb a PR-ja

1) Pitagorasz, Kr.e. 562:

a2 + b 2 = c 2

2) Babilon, Kr.e. 1500:

a Pitagorasz-tételt ismerték, a Pitagorasz számhármast is: 3, 4 ,5 egységnyi oldalú háromszög derékszögű.

1) Thalész, Kr.e. 585:

Napfogyatkozás-jóslás.

2) Babilon, Kr.e. 1500:

napfogyatkozás 18 évente.

1) Kopernikusz, 1510:

heliocentrikus világkép.

2) Anaxagorász, Kr.e. 462:

a nap izzó kőtömb, a föld a nap körül kering, a hold pedig földből van, fénye visszavert fény. Napfogyatkozás: a hold a nap alatt van. A csillagok melegét csak azért nem érezzük, mert távol vannak. (Halálra ítélték.)

3) Arisztarkhosz, Kr.e. 250:

a föld a nap körül kering, ami egy izzó kő. A nap 19szer messzebb van a földtől, mint a hold (valójában 400szor). Az univerzum végtelen, sok világ van (Lásd: „Multiverzum”).

1) Charles Darwin, 1859:

evolúció, a fajok eredete.

2) Anaximandrosz, Kr.e. 546:

A mozgás örök, ennek folyamán keletkeznek a világok, nem teremtés útján, hanem kifejlődnek. A mi világunk csak egy a sok közül. (Lásd: „Párhuzamos univerzumok”). Az élőlények a nedves elemből keletkeztek, az ember is a többi élőlényekhez hasonlón a halaktól származik, de különféle állatfajokból kellett kialakulnia, mert a hosszú csecsemőkor miatt nem maradhatott volna fent.

1) Alan Tuning, 1936:

számítógép, Tuning machine

2) Görögök, Kr.e. 212:

mechanikus asztrolábium, bronz + fa, 30 fogaskerék, előre jelezte a Nap, a Hold és 5 bolygó mozgását.

1) Berthold Schwarz szerzetes, 1410:

lőpor

2)Kínaiak, 500-ban:

tűzijáték, „gyógyszer”.

1) Johannes Gutenberg, 1454:

könyvnyomtatás

2) Pi Seng, kínai kovácsmester, 1041:

égetett agyagbetűk.

1) Amerigo Vespucci, 1495:

Amerika felfedezése névadó: Martin Waldsee Müller, német kartográfus, 1507.

2) Grenlendiger, grönlandi hajósok 1000-ben:

É-Amerika.

3) Christofer Columbus, 1492, róla „csak” Kolumbia kapta a nevét.

1)Carl Friedrich Gauß, 1831:

gátolta Bolyait.

2) Bolyai János, 1831: Appendix, Bolyai-Lobacsevszkij-nemeuklideszi geometria, (relativitáselmélet, stb. alapjai), elismerés 30 év után.

1)Amadeo Avogadro, 1811:

Avogadro-szám, részecskék száma egy molban, A. föltételezte, hogy állandó.

2) Josef Loschmidt, 1865:

elsőként számolta ki, mégis Avogadro-ról nevezte el J. Perrin 1909-ben, (németeknél néha Loschmidt-szám).

1)August Kekulé, 1865:

benzolgyűrű, „megálmodta”, nem Loschmidtnél olvasta?

2) Josef Loschmidt, 1861: benzolgyűrű.

1) Guglielmo Marconi, 1899:

rádió, Nobel-díj 1909, (Mussolini barátja).

2) Nikola Tesla, 1896:

USA-bíróság 1943: a rádió föltalálója Tesla.

1) Otto Hahn, 1944:

Atommag-hasítás, N-díj

2) Lise Meitner, 1944:

30 évig együtt dolgoztak, a N-díjnál meg sem említik.

1) Robert Gallo, 1983:

HIV-vírus, pereskedés után elismeri L.M. elsőbbségét.

2) Luc Montagnier, 1983:

HIV-vírus, N-díj 2008.