ZÜRICH kontra BERN – Svájci víruspanoráma

A kanton lazít, a kormány nem. Zürich túl liberális és még a nagy rendezvények megengedését is tervezi. A Neue Zürcher Zeitung Silvia Steiner-rel, Zürich kanton kormányzójával beszélgetett.

NZZ: A kantonokat „föl kell rázni”, mondta Pascal Strupler, a Szövetségi Egészségügyi Hivatal (Bundesamt für Gesundheit, BAG) igazgatója. Ez főleg Zürich-nek szólt. Önt föl kell rázni, Steiner asszony?

S: Strupler urat megnyugtathatom, ez nem szükséges. Felelősségünket nagyon komolyan vesszük.

NZZ: Tehát Bern kritikáját visszautasítják, miszerint a kanton túl keveset tesz a pandémia megfékezésére?

S: Azt értem, hogy az enyhén emelkedő fertőzésszámok aggasztók. Mi is aggódunk. De ott kell beavatkoznunk, ahol a legnagyobb hatást érjük el. Mi a Zürich-i problémákhoz közelebb állunk, mint Bern. Mi tudjuk a legjobban, itt mire hogyan reagáljunk. Helyes, hogy a válság ebben a szakaszában a kantonok ismét több szabályzási kompetenciát kaptak. Ezt mindig is követeltük.

NZZ: Értsük úgy, hogy Önnek nincs szüksége Bern jótanácsaira?

S: Helyes, hogy a Bund töretlenül figyelmeztet arra, hogy a krízisnek koránt sincs vége. Én is látom már pár hete, hogy az emberek a vírusveszélyt bizonyos gondatlansággal kezelik. Ezt nem hagyhatjuk. A távolságtartást és a higiénés szabályokat továbbra is be kell tartani. Ha a Bund föl akarja rázni a lakosságot, megértem.

NZZ: A BAG-igazgató azonban nemcsak a polgárokra gondol, hanem az urbánus kantonokra is, mint Genf és Zürich.

S: Biztosíthatom, hogy rajta vagyunk a problémán. Folyamatosan figyeljük és elemezzük a helyzetet, majd mérlegelünk. Erre állítottuk föl a különleges stábunkat, amelyben minden direkció, a községek elnökeinek szövetsége, valamint Zürich és Winterthur képviselve van. Eddig csupán kevés ún. super-spreader-event-ünk volt, amikor több személy fertőződött. Emiatt egész ágazatokat vagy a teljes népességet további rendelkezésekkel büntetni, momentán nem tartjuk célravezetőnek. Intézkedéseink hatékonyságát folyton figyeljük, de a lakosság elfogadó készsége is fontos.

NZZ: A Bund pl. a boltokban előírná a kötelező maszkviselést, a klubokban 100 főre korlátozná a vendégszámokat. Önök ez ellen mért zárkóznak el?

S: Elvileg erről is beszélhetünk. Erre az opcióra is gondolunk, mindig újra megvizsgáljuk. Ám a mai szakaszban nem tartjuk megfelelőnek. Ehelyett a teljes végrehajtást (Vollzug?) szorgalmazzuk, továbbá pl. a jó contact tracing-ot. Fölkészültségünk napi 100 új fertőzéssel elbír. Ezen felül az éttermeket és klubokat is ellenőrizzük. Kockázatos országokból hazatérő utazókat a repülőtéren megvizsgáljuk.

NZZ: Ezzel bosszantották föl a Szövetséget. Jogilag kifogásolja, hogy az utaslistákat saját kezűleg a légi társaságoktól szerzik be.

S: Erről a Bund-dal beszélünk. Álláspontunk, hogy jogilag helyesen jártunk el. A Szövetség megbízott bennünket a karanténok végrehajtásával. Most ezt tesszük. A Bund szúrópróbái a hazatérőknél számunkra nem elegendőek. Teljes körű ellenőrzést akarunk. Ez a kezdődő iskolaévre tekintettel annál fontosabb.

NZZ: Ön több ellenőrzést és végrehajtást akar, kevesebb általános tilalmat és korlátozást. Más városkantonokkal szemben Zürich liberális vonalat követ. Genf a keményebb BAG-irányt választja.

S: A párhuzam sántít. Zürich-ben kevesebb a fertőzés. Genf egy határkanton, Franciaországgal körülvéve, ezért ott a helyzet nehezebben kezelhető. Mi tiszta városkanton vagyunk, nagy regionális különbségekkel. A vidéki szőlőterületeken alig van fertőzés, az agglomerációban és a városokban annál több. Nem szeretnék fűnyíróelvet alkalmazni. Hiszem, hogy eljárásmódunkkal több embert tartunk biztonságban, mint ha korlátoznánk és előírnánk. Persze, ehhez föltétel, hogy a Zürich-iek belátással és értelemmel együttműködjenek. Ezen felül a helyzet változásait is figyelembe kell vennünk.

NZZ: A közösségi közlekedésben sokáig hiába apelláltak az értelemre.

S: A tömegközlekedés maszkproblémája kivételes eset. A Bund a maszkot kötelezően előírta, ám lokálisan nem foganatosíthattuk, az ellenállás miatt. A boltokban viszont az emberek nekem elég fegyelmezetteknek tűnnek, ez persze szubjektív.

NZZ: Döntéseiket valójában milyen adatok alapján hozzák? A BAG számai kissé bizonytalannak tűnnek.

S: A gócpontok tekintetében tényleg sokszor csak tapogatózunk. Nálunk is hiányoznak a megbízható adatok. „Nem tudjuk.” - hallom gyakran szakértőinktől. Egy ideig becslésekre kell támaszkodnunk. Abból indulunk ki, hogy a legtöbb fertőzés családi körökben történik, ami nem meglepő.

NZZ: A klubok kevésbé veszélyesek, mint kezdetben vélték. Lát ön játékteret ezeknél lazításra?

S: A kezdeti nehézségek után a klubok és éttermek jól betartják a az érvényes előírásokat. Voltak visszásságok, de az ágazat éber. Tudják, mi forog kockán. Ezért további szigorítások kontraproduktívak lennének. A klubokat ellenőrizzük, de ha bezárjuk, az emberek privát ünnepségeket tartanak, ahol nem ellenőrizhetünk. Ám tekintettel a lassan emelkedő fertőzésszámokra, további lazításokat túl korainak tartok. Akkor is, ha ezen üzemek gazdasági helyzetét nagyon komolyan veszem. Sok munkahelyről van szó. Ezt nem szabad a tiszta értékmérlegelésnél elfelejteni.

NZZ: Ugyanez a helyzet a rendezvényszervezőknél, ahol most minden leállt. A Bund korábbi Mr. Coronája, Daniel Koch, azt javasolta, csütörtökönként lehetne többet megengedni.

S: Momentán nem számolunk azzal, hogy a Szövetség engedélyezi a nagyrendezvényeket. Ezt én személyesen sajnálom. Azoknál a rendezvényeknél, ahol foglalt ülőhelyek vannak, jó védőkoncepciókat lehetne kidolgozni.

NZZ: Ezt miért nem kérik a Bund-tól?

S: Kérjük. A megfelelő kívánságok beadva, különösen a nagyobb sporteseményekre.

NZZ: Ön egy ütőképes vezetés képét mutatja. Ám többször hallani lehetett, hogy az utóbbi hónapokban a grémiumban nyugtalanság tört felszínre. Biztos kézben tartja Ön az irányítást?

S: Mint elnöknek, nincs diktatórikus posztom. Nem adhatok ki direktívákat, erre nincs is fölhatalmazásom. A moderálás, az ülések vezetése tartozik rám és olyan határozatok meghozása, amit mindenki aláír.

NZZ: Kívülről nézve nem fut minden ilyen harmonikusan.

S: Úgy vélem, harmóniára nincs is jogunk. Épp egy válságban ez nem lehet cél. Az a föladatunk, hogy meggyőződésünket, szaktudásunkat bevigyük és a különböző életterületek – egészségügy, gazdaság, oktatás – érdekeit napirendre tegyük. És ekkor szabad a vita. Ez a folyamat sokszor zátonyra fut, de végérvényes eredményeket kell produkálnunk, melyek Zürich kanton számára előnyösek.

NZZ: Az egészségügyi igazgató, Natalie Rickli, nyilvánosan bírálta, hogy a kormányzó tanács a kötelező maszkviseletet a közközlekedésben nem írja elő. A jogigazgató, Jaqueline Fehr, blogjában szinten többször ellentmond. Nem kellene a kormányzótanácsnak kifelé egységes nézetet képviselni?

S: Úgy hiszem, egy olyan rendszerben, ahol a végrehajtás egész különböző pártok képviselőiből áll, számolnunk kell azzal, hogy a kommunikáció módja és stílusa különböző. Ezt nem látom olyan problematikusnak, de már nyilvánossá tettem, hogy ezt a nyilatkozatot nem tartom szerencsésnek. Végül is a kormányzó tanács dönt. Vastörvény, hogy ha alul maradunk, nem kürtöljük világgá. Hogy egy döntéssel valaki nem ért egyet, ez benne van a pakliban.

NZZ: Több kantontanács kritizálta a kormányzó tanács teljesítményét, pl. a tervezetlenséget. Önt ez hogy érintette?

S: Sehogy. Csak megerősített a véleményemben, miszerint a kormány és a parlament összjátéka válságban nem egyszerű. Nem sikerül mindig ugyanarra az információszintre jutni. A helyzet folyton változik, ezért tárgyalásunk és véleményünk is gyakran változik. Ezt a kormányzótanácsnak nem egyszerű követni.

NZZ: A parlament nemcsak azt kifogásolta, hogy a döntések elégtelenek, hanem részben azt is, hogy hiányzik a határozott irányvonal. A kormányzó tanács először a ZVV-éjszakai hálózatot (Zürcher Verkehrsverbund – közlekedési szövetség) ismét működtetni akarta, aztán mégsem. Ez most „trial and error?”

S: Ha a helyzet nem tiszta, ez elkerülhetetlen. Az éji hálózatot először lazítani akartuk, de megváltozott az epidemiológiai helyzet. Miután az embereknek azt prédikáltuk, fogják vissza a bulizást, ellentmondás lett volna egy időben ehhez biztosítani az infrastruktúrát.

NZZ: Az iskolák körül is vita támadt, mi legyen a helyes stratégia. Egy hét múlva vége a nyári szünetnek. Ugyanolyan vihar lesz, mint a nyár elején?

S: Szerintem nem is volt annyira viharos.

NZZ: A nyilvános viták eléggé turbulensek voltak.

S: Ez az emberek aggodalma gyerekeikért, érthető. Az iskolákban bízni lehet és jó úton vannak. Segítünk a védőtervek kidolgozásában. Erről kedden többet tudunk majd mondani.

NZZ: Nem árulna el már most valamit?

S: Talán ennyit: Ismét teljes oktatás lesz mindenkinek.

NZZ: Tehát nem félosztályos tanítás többé. Ez amúgy sem jött be mindenkinek.

S: Épp azok a körök, amelyek utána kritizáltak, előtte kértek több eszközt a távoktatásra, ahol gyerekek voltak hátrányban. Meg is kapták. Igen jó visszajelzéseket kaptam az iskolákból, mert a lockdown után a diákok ismét jól folytathatták a tanulást.

NZZ: Sok német tagállamban a diákok számára is kötelező a maszk. Ez Zürich-ben is napirenden van?

S: Jövő héten adjuk közre, milyen lesz az első tanítási nap. Ahol a távolság nem tartható, pl. laborokban, nyilván a maszkot előírjuk - erre az iskolák is számítanak.

NZZ: Némelyek szerint a Bund, nemcsak az iskolákban, ismét több kompetenciát kell, hogy kapjon. Nem ütközik a föderalizmus határaiba?

S: Most sokan a követelik a több centralizmust. Ez nem felel meg sem tradíciónknak, sem adottságainknak. Appenzell Ausserrhoden-ben hónapok óta nem volt fertőzés. Értelme van, ha a kantonok különféle intézkedéseket léptethetnek életbe. Hogy a 26 kanton mindegyike helyzetmegítélést fogalmazhat meg, ez Svájc erőssége. Nem lehet a Szövetség mindig illetékes, mert a helyi adottságokat nem ismerheti.

NZZ: Hű, ez szép föderalista reklámszólam!

S: Mért ne? Idén augusztus elseje elmaradt, most pótolhatom!

Neue Zürcher Zeitung, 2020. aug. 8.