EGY "QUERDENKER" VIROLÓGUS dr. H. Streeck, a "másképpgondolkodó"/RózsaS
Dr. Streeck (43, Uni Bonn), az immár legendás Christian Dorsten ellenpólusa, a héten kiborította a vírus-bilit. Egészségpénztárakkal és üzemorvosi szövetségesekkel együtt tiltakozott a korai lockdown ellen. Több járvány-szakértő és -szövetség elhatárolódott. Nagy kutató intézetek követelik a közélet leszűkítését. A Süddeutsche Zeitung (SZ) beszélt Streeck-kel.
SZ: A shutdown kimondatott. Ön csalódott?
S: Elhamarkodottnak vélem. A fertőzésszámokat nyilván leviszi, de ezek négy hét múlva ismét emelkedni fognak, kezdődik elölről az egész. Jöhet akkor ismét a lezárás? Ez az embereknek nem perspektíva. A vírus nem tűnik el. Abszurd azt hinni, minden jobb lesz, csak még egy kicsit ki kell tartanunk. Ám a pandémia valójában egy maraton, még sokáig leszünk kénytelenek a vírussal együtt élni. A végén egy ilyen dadogó befékezés többet árt, mint használ. A kovid-intékedések számos negatív következményekkel is járnak - úgy az egészségre, mint a gazdaságra.
SZ: És mi lenne az alternatíva?
S: Hosszúlejáratú stratégia kell. Akkor érzem magam igazán gyámoltalanul, ha fogalmam sincs, mit akarok elérni és mihez kezdjek? Pillanatnyilag társadalmilag is ez hiányzik nekem a legjobban. Természetesen életeket akarunk menteni. De hogyan? Úgy vélem, pillanatnyilag a rizikócsoportok védelme a legfontosabb.
SZ: Dehát nem a lezárás a legjobb védelem? Enélkül több haláleset lenne.
S: Bizonyára mindenki a haláleseteket, a súlyos szövődményeket, a maradandó károsulásokat akarja megelőzni. De tegyük föl, a védőoltásig még 10 év kell: addig hogyan akarunk élni? És itt nem a focira és a bulizásra gondolok, hanem a kapcsolatokra, művelődésre. Egy ilyen élet lehetővé tétele legyen a cél - elhalálozások nélkül.
SZ: Úgy mondta, "lehetővé tétele"? Értsük úgy, hogy a rizikócsoportok védelmén kívül engedjük a vírust a szabadjára?
S: Hozzá kell szoknunk, hogy még sokáig be kell tartanunk a szabályokat, maszkot viselni és távolságot tartani. De nem lehet minden fertőzést minden áron megakadályozni. ("Nem lehet minden vírus mellé egy rendőrt állítani."RS20XI1). Ha a fiatal fertőzöttek tünetei enyhék és nem viszik a vírust a kockázati csoportokba - ez könnyebb út lenne.
SZ: Hát hogyan védjük legjobban a rizikócsoportokat?
S: Az idősotthonokban gyorsteszt-zsilipeket lehetne fölállítani, így a látogatók és a személyzet csak negatív teszttel és FFP2-maszkkal léphetnének be. Ám sérülékenyek nemcsak idősotthonokban vannak. Otthonról ki nem mozduló nyugdíjasok is kaphatnának ugyanúgy gyorstesztet és FFP2-maszkot, hogy unokáikat veszély nélkül fogadhassák. Szervezhető szomszédok közötti közös bevásárlás is. Persze, nyilván így is egynéhány vírus áttörne, de most mi van? Ha az egészségházak csak futnak a fertőzésláncok után, sosem kerülhetnek elébe. Aktivitás kell. (Gyorsteszt néhol interneten rendelhető.RS20XI2).
SZ: Mindez nem védi a terheseket, iskolásgyerekkel, vagy az asztmás pénztárosokat a szupermarketekben. Nem téved Ön?
S: Az téved, aki kizárólag a fertőzésszám alapján próbálja az infekciót megállítani, csupán a fertőzéslánc átszakításával. Momentán járások kapnak vörös vagy mélyvörös bélyeget, pusztán a fertőzésszámaik alapján. Ez pedig azzal jár, hogy az idősotthonokba való vírusbehurcolás és a rizikócsoportokba való átvitel valószínűségét egyáltalán nem veszik figyelembe.
SZ: Ehelyett Ön mit javasol?
S: Szemafor-rendszert, amiben több faktor is érvényre jut: fertőzésszámok, pozitív tesztek aránya, klinika- ill. ágytelítettség. A lámpa szinétől függően, aztán össze lehet állítani az intézkedéseket a helyi adottságokhoz, az érintett körzetekben. Ekkor megengedhető lenne egyes körzetekben valamivel több fertőzés is, anélkül, hogy riadót fújnánk. Berchtesgaden-ról pl. nem hallottam, hogy az intenzíven káosz tört volna ki, pedig arra sok az új fertőzés.
SZ: A fertőzésszámot követik az intenzívszámok, így is opció a szemafor-rendszer?
S: Már nyár eleje óta ismételgetem. Év elején országosan 3000 kovidos volt az intenzíveken, napi 5000 fertőzésnél. Ma napi 19 000 van, de csak 1800 kerül az intenzívre. Ezt az eltérést alig jelenítik meg, így csak feltételesen veszik figyelembe.
SZ: Önt tényleg nem aggasztja a sok új fertőzés?
S: Egy orvos nem reagálhat aggodalommal ezekre a számokra. Hogy emelkedni fognak, hónapok előtt már tudtuk. Inkább a gyorsasága lepett meg.
SZ: Mivel magyarázza ezt az emelkedést?
S: Nem hiszem, hogy az emberek felelőtlenebbek lettek volna. Megfigyelésem szerint a többség példásan viselkedik. Inkább a szezonalitásra gondolok, ami a többi koronavírusnál is megfigyelhető. Talán alábecsültük, mekkora a szerepe a privát egybeesésnek.
SZ: Ön fél attól, hogy megfertőződik és súlyosan megbetegszik?
S: Attól nem félek, hogy nagyon megbetegszem. Ám amikor egyszer Heinsberg-ből visszatértem, azt hittem, a fene egye meg, most én is megkaptam, pedig mindig FFP3-maszkot viseltem. Néhány házban órákig voltunk kovidosokkal együtt. Mégsem kaptam meg, nagyon megkönnyebbültem. Sajnos, két rokonom is fertőzött, értük nagyon aggódom.
SZ: Heinsberg/NRW az a város, amely egy karneválünnep után gócponttá lett. Ön ott egy fölmérést csinált, teljes védőöltözet nélkül.
S: Védőöltözet és sisak nélkül dolgoztunk, de természetesen maszkban és kesztyűvel. Embertelennek tartottam, a lakosokhoz teljes beöltözésben közeledni. Mára a kép már megszokott, én is másként járnék el.
SZ: Heinsberg az Ön számára csúfos fordulatot vett, a Storymachine PR-ügynökséggel való kooperációja miatt. Az NRW kormány közelsége miatt is azzal vádolták, hogy nem dolgozott függetlenül. Ma hogyan áll ehhez a kritikához?
S: Az ügynökség bevonása hiba volt. Sokáig éltem az USÁ-ban, ott a social media-val és a sajtóval más a kapcsolat. Az agentúra alapító Diekmann körüli zűrről sem tudtam.
SZ: Nemcsak a BILD főszerkesztőjéről volt szó, hanem a Storymachine gazdasági nexusairól is. Végülis Öntől kértek arra választ, mennyire lehet a gazdasági zárlaton lazítani. Nem kellett volna Önnek erre az érdekkonfliktusra fölfigyelni?
S: Részemről ilyen nem volt. Kutatásunk a szak szabályai szerint folytak le, prejudikáció nem volt.
Süddeutsche Zeitung, 31. 10. 2020.
Legfrissebb a ZEIT-liveblog-ról (nov. 2, 8:30)
*177 fertőzés/100 000 lakos/7 nap
*Ápolók átirányítása az intenzívre
*Spahn, egészség-miniszter: Évszázad esemény, korlátozások és lemondások hónapjai következnek
*Rész-zárlat 4 hétig, kultúr- és szabadidő-rendezvények betiltva, csak 2 háztartás találkozhat
*40 000 egészségházból minden 10. túlterhelt (Baden-W: 1/3)
*A Bundeswehr 15 000 katonát mozgósított a kontaktkövetésekre
*51 000 rendőrből 2 000 pozitív
*30 000 német iskola és 56 000 óvoda fölkészülve
*Giffey (családügyi miniszter): Az iskolák bezárása legyen az utolsó!
*Dorsten: Az volna a legjobb, ha mindnyájan úgy tennénk, mintha fertőzöttek volnánk és védjük a többieket!
*Inkább kerékpározzanak!
KRASTEV JÓL TIPPELT MÁRCIUSBAN? 7 kovid-előrejelzés ECFR/RózsaS
A bolgár Ivan Krastev a Center for Liberal Strategies (Szófia) és a Permanent Fellow am Institut für die Wissenschaften vom Menschen (Wien) munkatársa, utóbbiban a "Die Zukunft der Demokratie" osztályt vezeti. Az European Council on Foreign Relations (ECFR) alapítótagja.
1. Big government
A 2008-as válsághoz képest a mostani ki fogja kényszeríteni a "big government"-et az EU-ban. A 70-es években a csalódott polgárok ismét az állami intervenciókban kezdtek bízni. Paradox, hogy 2008 csalódásai nem kemény állami beavatkozások követelésében fejeződtek ki. A koronavírus viszont teljes egészében visszahozza az államot: a polgárok megbíznak a kormányban, hogy az megvédi őket és a gazdaságot. A kormány hatékonysága azzal mérhető, mennyire lesz képes az emberek magatartását megváltoztatni.
8 hónap után: Krastev hitte, hogy a kormányok ellenőrizni tudják a pandémiát. 2020 novemberére ez csak részben sikerült, a második hullámot mindenki alábecsülte. (RS)
2. A járvány erősíti a nacionalizmust
Az EU országhatárai fölélednek - ellenőrzés és lezárások lesznek. A nemzetek szerepe erősödik. Minden kormány a saját polgáraira figyel. Békeidőben nem lenne állampolgárság szerinti megkülönböztetés. Valószínűleg minden ország saját polgárait részesíti előnyben, a nacionalizmus erőre kap - de nem az etnikai nacionalizmus. A kormány követeli, hogy ne csak az államok köré épüljenek falak, hanem az emberek köré is. Végülis a fertőzés a gyakran találkozók között terjed, kevésbé idegenek hozzák.
8 hó után: A nacionalizmus amúgy is erősödött. Ellenpélda: a németek belga, holland betegeket vesznek át - de meddig? Ágyak vannak, ápolók hiányoznak.
3. A szakértők ismét divatba jönnek
2008 és a menekültválság csökkentette a szakértők iránti bizalmat. A populista politikusok népszerűsége nőtt. A vírus ezt vissza fogja nyesni. A legtöbben ismét bíznak a szakértőkben, ha az életük forog kockán. Már most látszik, hogy a járvány-illetékesek legitimitása nő, erősödik a professzionalizmus.
8 hó után: Telitalálat. (Kivéve Mo.-ot). És ha nincs elég szakember? Egyszerűbb feladatokat bárki el tud végezni, pl. kenetet levenni a vélt fertőzött családtagról és leadni a gyűjtőpontban.
4. Kína győztes, az USA vesztes
Még nem dőlt el, de sajnos, a big data-ra épülő autoritarizmus vonzása nő. Kínának fölróható, hogy titkolózik és késve reagált, de rendkívül jól ellenőrzi a lakosság mozgását és magatartását. A demokráciák itt hátrányban vannak - Kína nyertes lehet.
8 hó után: Igaz. Ha lehet itt egyáltalán nyertesről beszélni.
5. A pánik barátból ellenséget csinál
A válságkezelők vizsgáznak. A kormányok a pénzügyi-, a menekült- és a merénylet-válságok után azt látták, hogy a pánik a legnagyobb ellenségük. Ha egy merénylet után a lakosok hetekig nem mertek volna utcára menni, a terroristák elérték volna céljukat. 2008 tanulsága, szintén: válságban a magatartás-változtatás ára fölmegy. Ezért volt akkor helyes a politikusok üzenete: Maradjatok nyugodtak, menjen tovább a normális életetek, ignoráljátok a kockázatot, ne essetek túlzásokba.
Most (2020. március) a kormányoknak a feladata, a lakosságot arra rávenni, hogy maradjanak otthon. Sikerességük azon múlik, keltenek-e elég félelmet a lakosságban? A "semmi pánik" most nem volna helyénvaló. A pandémia csak úgy lassul le, ha az emberek félnek a betegségtől - és életstílusukat gyökeresen megváltoztatják.
8 hó után: Krastev jól beszélt, de szinte minden kormány átaludta a nyarat. (Talán a németek nem). Vagy már harmadszorra kiáltottak farkast. Az emberek folytatták a dorbézolást. ("Mindig mások halnak meg"). Most megisszuk a levét.
6. Új generációs konfliktus
A covid-19 a generációk közötti dinamikára jelentős hatással lesz. A klíma-diskurzusban a fiatalok az időseket vádolták meg egoizmussal és azzal, hogy nem gondoskodnak felelősen a jövőjükről. A vírus ezt a dinamikát megfordította. Most az idősek a sérülékenyebbek és fenyegetve érzik magukat azáltal, hogy a fiatalok nem hajlandók életstílust változtatni. Ha a válság hosszan tart, ez a konfliktus fölerősödhet.
8 hó után: Lassan, de jön. Sokasodnak a maszk és a korlátozások elleni tüntetések, bár a napi halálesetek növekedése riasztóan hat a legtöbbekre. Félő, a generációs konfliktust fűtő tényezők összeadódnak. (Lásd: Fiatal-öreg polgárháború, RS). Hivatalosan egyelőre az egészségügy kitartása és a gazdaság folytatása a fő téma. (A 2. lockdown előre becsült veszteségei: gasztro + hotel 5,8 mrd €; sport, kultúra, szórak. 2,1; kereskedelem 1,3; ipar 5,2 zusammen 19 mrd euró/DIW. Nem nyereségei?).
7. Embert vagy gazdaságot menteni?
Eljön a pillanat, amikor a kormányoknak választani kell. Vagy fékezik a pandémiát és engedik bedőlni a gazdaságot, vagy a gazdaságért nagyobb emberi árat vállalnak be. A válság erősítheti a globalizációellenesség jogosultságát. Bezárt repülőterek és emberek vesztegzárban - ez a globalizáció "ground zero"-ja lehet. Ám paradox módon az új antiglobalizáció gyöngítheti a populistákat, akiknek igazuk lehet, de megoldásuk nincs.
A vírus sok EU-elvet fölforgatott, pl. a költségvetési fegyelemnek se híre, se nyoma. Úgyanígy a menekültek előtt sem akar senki határokat nyitni.
8 hó után: 2020 novemberében tényleg eldöntik a kormányok, hány embert fognak beáldozni - ha nem is a profitért, hanem, hogy még többeket ne kelljen beáldozni. Ha ez egyáltalán vagy-vagy kérdés. Mindenesetre itt a második lockdown, legalábbis részben.
(A magyaroknál egyenesen az a kérdés, egy gólért hány hullát lehet adni?)
Emlékezzünk azonban, hogy a vírust a globalizáció hozta és hozza. ("Pénz jöhet, vírus nem?"). Az ember vadállatok életterébe hatol be, velük szorosan érintkezik és kórokozókat vesz át. A természet beintett: a nagy jólétért emberéletekkel kell fizetni. Kevés koporsót láttunk eddig, spanyol ravatalozók nem győzik. A botor Nyugat remélhetőleg tanul a leckéből. Mért védettebb a 20 ezer lelkes Zenta a 3 milliós Budapestnél? Ha mi, választók és fogyasztók, csak egy kicsit is visszafogjuk magunkat, nemcsak magunkat védjük a ragályoktól, de a klímát és a természetet is, a közeledő ökológiai veszélyektől.
Ivan Krastev: Seven early lessons, European Council on Foreign Relations; 2020. márc.; 8 hó után, RózsaS
