LIEBIG 34: AZ UTOLSÓ ELFOGLALT HÁZ VÉGE Berlin 1990-2020
1990: A fal ledöntése után egyetemisták, kreatívok, művészek és Nyugat Berlin-i anarchisták sorra foglalnak el Kelet Berlin-i romházakat (130-at). Új lakásformákról álmodnak; kocsmákat, mozikat nyitnak a házakban, köztük a Liebig Str. 34-ben is, amely a balosok szimbóluma lett - a szabadság, a kreativitás és a szolidáris együttlakás jelképe. A konzervatívoknak: bűntanya, no-go-area.
30 év "vér és könny" következik. Legalitásból illegalitásba és vissza. Az L34: "anarcha-queer-feministische Hausprojekt" menedék a hajléktalan nőknek, transzoknak, queer-eknek, interszexuálisoknak - csak férfiaknak tilos. "Wohnraum ist keine Ware" (A lakótér nem áru), ez egyik vezérelvük. Dokfilm is születik, "Indoor" (Lau Feldstein).
Alkotmányvédő Hivatal: A RAF fölbomlása után, a szcénában hosszú ideig konszenzus volt: semmi erőszak. Most ennek vége: a balos szélsőségesek egyre brutálisabbak és személyeket is vesznek célba.
Miután a Liebig 34 Gijora Padovicz spekuláns kezére került, aki Berlin kegyetlen lakóüldözői egyike, 200 ház tulajdonosa. Ő egy ideig tűrte a 40 illegális lakót, majd 2020. október 9-én, a Berlin-kormány hátszelével, 2500 rendőrt és végrehajtót küldött a rebellisekre. Kemény csata után kiverette őket a házból. A tüntetők ezt skandálták:
"Nehm ihr uns die Liebig ab,
machen wir euch die City platt!"
(Elveszitek Liebig-ünket,
letapossuk a city-teket!)
37 tüntetőt bevittek és bevádoltak birtokháborítás, továbbá hivatalos személy elleni erőszak miatt. A rendőrség a házürítés után "bejárásra" invitálta az újságírókat, hogy lássák, micsoda disznóól volt ez itt.
A sajtó, ki-ki szája íze szerint tudósított: a szcénaújság TAZ könnyeket hullajtott, a Zürich-i NZZ gúnyolódott: A balos államkritikusok mára pici egérkékké lettek.
ZEIT, dpa, TAZ, NZZ - 10. 10. 2020
Házfoglalások Kölnben, 1970-1990
Jómagam testközelből éltem át a kölni "Hausbesetzer-szcénát". A 120 tagú SSK, ahol utcagyerekek találtak közösségre, évtizedekig (szószerint) harcolt a hatóságokkal, a spekulánsok és a korrupció ellen. Bár olyan véres csaták, mint Hamburgban, Berlinben itt nem voltak, de tüntetés, házelfoglalás itt is volt bőven. Leghíresebb a Stollwerk megszállása 1980 nyarán a Südstadt-ban. A városvezetőség többnyire engedett, a lakosság is részben szolidáris volt, Heinrich Böll pl. egy egész négyemeletes házat ajándékozott az SSK-nak, a Salier Ring-en. Mára a lakásfoglalók úgyszólván kihaltak.
Kölnben saját bőrömön éreztem, hogy a híres német szociálállam sem fenékig tejfel. Bérház-cápák ("Miethai") vásároltak föl öreg házakat, hagyták lerohadni, aztán szanálás címen kiebrudalták a többnyire vékonypénzű nyugdíjasokat és lebontás után luxuslakásokat építettek, ahol háromszoros lakbért zsebelhettek be. Egy ilyen híres kölni spekuláns Herr Kaußen volt, 200 000 lakás tulajdonosa, föl is akasztotta magát. A város javára szól, hogy sok szociális lakást is építetett, pl. a Südstadt-ban.
Szintén magyar barátommal mi is megszenvedtük a spekulánsok machinációit: Pistának kilopták a postaládájából a határidős bírósági leveleit. Velem is csúnyán elbánt egy ottani "gázszerelőből" lett milliomos, akinek a kezére került a bérelt lakásom. Bíróságra vitt, fenyegetett, betömte a lakás-záram - hogy kiköltözzek és luxus-modernizálhassa a lakást, háromszorosára emelhesse a lakbért. Bár a lakót nagyon védik a törvények, a végén engedtem - ez csak fölgyorsította Magyarországra való áttelepülésem.
RózsaS
német hírek: hé-sze-pé 9:00 ökobetyár.blog
