REZILIENCIA I. és KATONADOLOG! Hogyan éljük túl a vesztegzárat? Dr. Schilbach, pszichiáter, Düsseldorf

Dr. Leonhard Schilbach, LVR-klinika Düsseldorf, pszichiátria főorvos, Marie Bartholomäus pszichiáter-terapeutával módszer-útmutatót adott ki, hogyan maradhatunk egészségesek a bezártság alatt. A magatartás-terápiából kölcsönzött technikákat sokan tovább adják az interneten. A pszichiátert a szabad levegőn értük utol, amint épp egyik ajánlott módszerét gyakorolta.

DIE ZEIT: Schilbach úr, a második lockdown-t elviselni könnyebb lesz, mert már ismerjük?

Schilbach: Naiv, aki ezt hiszi. A legtöbb ember nehezen fogja kibírni, rossz emlékei vannak az első vesztegzárról, arról, mennyire szenvedett a szomorúságtól és az egyedülléttől. Úgy hitték, ha ennek vége, nem lesz többé. Most, a második hullámnál azt látják, lehet még rosszabb is és ez lebénítja őket. Ha újabb erőfeszítést kérnek tőlük, fontos, hogy legyen egy perspektívájuk, reményteljes kilátás és cél előttük, hogy áttegyék magukat ezeken a nehéz napokon.

Z: A politika gyakran intéz biztató szavakat az emberekhez: Lesz bensőséges karácsony, szeretteik körében.

S: A karácsonyi idill szép, de reálisan nézve, egy csalóka remény. Hogyan karácsonyozzunk, anélkül, hogy elindítanánk a következő kovid-hullámot? Nyíltan kell beszélni, ha csak mismásolunk, féligazságokat csöpögtetünk, az emberek rögtön megérzik. A politikusok csak nyílt beszéddel követelhetik a lakosságtól, hogy gyökeresen változtassanak magatartásukon.

Z: Tavasszal sokan szinte élvezték a munkaszünetet, otthon kenyeret sütöttek, sokat sétáltak. Mára ebből inkább bosszúság, frusztráció, belefáradás lett. Ilyen hangulattal fogadjuk a második hullámot?

S: Ezek a negatív érzelmek ingerültséggel és kedvetlenséggel járnak együtt, zavarják a szociális érintkezést és a higgadt vitát. Aki mísz, gyorsan ördögi körbe kerülhet és épp azokat a dolgokat nem teszi, amik segítenének: friss levegőre menni, mozogni, barátokkal, családtagokkal beszélgetni - akár online is.

Z: Talán a ködös, esős évszak is lehangolóan hat.

S: Igen, osztályunkon mi is látjuk, ezt szezonális depressziónak hívjuk. A tavasz nyilván többeket hangolt jó kedvre, ösztönösen jót tettek lelki egészségükért. Sokat voltak kint, a természetben. Könnyebben mozdulunk ki, ha süt a nap és bezárkózunk, ha zord az idő.

Z: Most mit tegyünk, hogy egészségesen éljük túl a második hullámot?

S: Először is, kicsit hallgatózzunk befelé, önmagunkba. Milyen is a közérzetünk? Le is írhatjuk egy papírra. Gondoljuk át: Szomorú vagyok? Bosszús, dühös? Aggódom? Majd próbáljuk meg testi reakcióinkat regisztrálni: Fájdalmat érzek? Feszült vagyok? Gyomromra megy az idegesség? Mindezt meg kell próbálnom kívülről, ítélkezés nélkül nézni.

Z: Ez valóban sikerülhet? Akinek sötét gondolatai vannak, nem tűnnek el csak úgy, kívánságra!

S: Kérdezzünk rá: ezek a gondolatok jogosak? Honnan indulnak ki, lehetnek mások?

Z: Sokan kiesnek a mindennapok menetéből, a zárlat miatt.

S: Vegyük sorra, ez miben nyilvánul meg. Kevesebbet megyek ki? Reggel alig bírok fölkelni? Nem tudok mit kezdeni, unom magam? Tervezzük el a napot: ma ezt és ezt fogom csinálni. A régi nap menete elveszett, rakjunk össze újat. Megnyugtat, ha reggel tudjuk, mit csinálunk egész nap. Távol tartja az aggodalmaskodást és szörnyülködést. Legyen a nap jól strukturált, ez visszajelzi, hogy tudok irányítani, hatással lenni a nap lefolyására és hangulatomra. Majd gondoljunk a kellemes aktivitásokra, egy hosszas fürdőre, tévézésre, lustálkodásra. Mindez a kötelező tevékenységek ellensúlyozása - ha ez elmarad, az stresszhez és rosszkedvhez vezet. Az ilyen tervezés banálisnak tűnik, de ilyen válsághelyzetben sokat segíthet.

Z: Hasznosíthatjuk az első lockdown tapasztalatait?

S: Föltétlen! Gondoljunk vissza: akkor hogyan sikerült boldogulnunk? Ne feledjük barátainkat, ismerőseinket - szerencsére fél tucat módon fölhívhatjuk őket. Más emberek segítése emeli saját közérzetünket is. Az ember társas lény. Ha szolidárisak vagyunk másokkal, erősítjük saját egészségünket is.

ZEIT-online, 31. 10. 2020.

Kedves Doktor úr, hát ezeket tesszük amúgy is, nap mint nap, nem?

RS

REZILIENCIA I.

ERŐSÍTSE REZILIENCIÁJÁT!

Eddze lelki erejét!

Válság és sikertelenség némelyikünket jobban padlóra dönt, mint másokat. Egyesek nagy megpróbáltatásnál is stabilak és higgadtak.

Ez segíti őket a probléma-megoldásban és jól hat a testi-lelki egészségre is.

De mért vagyunk ennyire különbözőek és mit tehetünk, hogy ellenállóbbak és

függetlenebbek legyünk?

A reziliens ember

*élethez való hozzáállása pozitív – optimista,

*felelősséget vállal és megoldásokat keres,

*elfogad segítséget,

*feszültséget és lazulást él át,

*dolgozik önbizalmán,

*idejében hoz szükséges döntéseket.

Definíció

„resilire” = le- vagy visszapattan; ellenállóképesség vagy lelki erő.

DUDEN (német nyelvi lexikon):

Lelki ellenálló erő, képesség nehéz élethelyzeteket tartós utóhatások nélkül túlélni.

WIKI: Válságleküzdő képesség, mialatt a fejlődéshez a személyes és szociálisan közvetített forrásokra nyúlunk vissza.

DORSCH (pszich. Lexikon): ...”Összehúzódni”, az egyén ellenálló képessége, a kedvezőtlen életkörülmények és kritikus életesemények ellenére sikeresen fejlődni.

Aki reziliens, terhelő helyzeteket könnyebben földolgoz, hasonlóan a szerkezeti anyagismeretnél, ahonnét a fogalom eredetileg származik. Ott azok az anyagok számítanak reziliensnek, amelyek nehéz terhelés után visszanyerik korábbi állapotukat. A mai élet egyre több embert tesz ki változásoknak. Ezek erőt emésztenek föl és stresszt okoznak, amit a reziliens emberek jobban kibírnak.

Mért olyan fontos ma a reziliencia?

Sok területen növekedett a komplexitás és az elvárás. A változások fölgyorsulnak. Ehhez jön, hogy a világ a gyors fordulatok miatt bizonytalanabbnak tűnik. (?Középkor: ragály, szegénység, erőszak, éhség...RS20V31).

Tudástársadalom és információözön

Állandó elérhetőség – az okostelefon áldása és átka – a gazdaság változása – információ-technológia, mesterséges intelligencia, robotika.

Politikai instabilitás: populizmus, brexit, elkülönülés; szociális feszültségek: lakásínség, szegény-gazdag-szakadék

Mi tehetünk?

Sok mindent. A reziliencia hiánya nem sorscsapás, amit el kell viselnünk, hanem olyan hozzáállás, amin tudunk változtatni. Kicsupálhatjuk a káros hitmintáinkat, ám ehhez kis időre és akaraterőre van szükségünk.

Reziliencia és a gyerek

A ma már nem kicsi Klaus jól óvott gyerekként nőtt föl. Mindig, ha problémája volt, a szülei rögvest segítettek. Megoldásokat kerestek számára és „védték” a világ minden nehézségétől. Ha csúfolták, a szülei előszedték a szemtelen gyerek szomszéd szüleit. Ma Klaus szülei idősek otthonában laknak és Klaus, ha problémái vannak vagy válságban van, valahogy nehezen küzd meg velük.

Az aktuális reziliencia-kutatás azt mutatja, hogy már gyerekkorban érdemes a gyerek védőfaktorait erősíteni. (Ehhez kutatás?RS20VI1). A jó szándékú védelem és szeretet nem szabad, hogy ahhoz vezessen, hogy a gyerek a kríziseket és problémákat ne ismerje föl és azokra ne reagáljon megfelelően. Milyenek a reziliens emberek? Mit tanulhatunk tőlük? Mely faktorok és kompetenciák játszanak itt szerepet?A sok kínálkozó reziliencia-erősítés közül válasszon ki egyet, aztán lépésről-lépésre építse föl saját „védőpáncélját” és eddze képességét!

I. Az Ön beállítottsága pozitív – optimista

Krízisekkor, nehéz időkben segíthet, ha látjuk az esélyeket és a lehetőségeket is. Aki elveszíti a munkáját, lehetőséget kap egy újrakezdésre. Talán ekkor vetheti be valaki az összes energiáját, végre megtalálhatja igazi hivatását.

Semmi sem garantált, de ezzel a beállítottsággal olyan lehetőséggel élhetünk, melyeket különben mérgünkben, dühünkben, kétségbeesésünkben észre sem vennénk.

II. Felelősség

Vállalj felelősséget, ne keresd, ki a hibás, találj megoldásokat!

1. tipp: Hiszem, hogy találok megoldást és nemcsak naivan pozitívan gondolkodom. Mindkét oldaláról látom a helyzetet, a veszélyt, a kockázatot – az esélyt, a lehetőséget.

Negatív gondolatokat transzformálni és helyükbe pozitívakat tenni.

Ez a species aktívan vállal felelősséget a saját életéért, szembenéz a kihívásokkal és az áldozatszerepet másokra hagyja. Ez lehet, keményen hangzik, de aki magát mindig áldozatnak tartja, az a hibát unos-untalanul másokra, a körülményekre vagy magára az életre fogja rá. Ez azonban ritkán segít, mert magunk okoztuk és akkor a változtatás a kezünkben van, csak rá kell lelnünk, vagy jön valami, amire tényleg nem tudunk kihatni, pl. egy ember halála vagy más változtathatatlanságok. El kell fogadnunk, ami nem rajtunk múlik, össze kell szednünk minden erőnket, hogy a nehéz időket épen túléljük. (Segíts magadon, az isten is megsegít.RS)

Negatív gondolatok

Életed boldogsága gondolataid minőségétől függ – Marcus Aurelius

Könnyen olyan gondolatok szállhatnak meg bennünket, melyek önérzetünket és életkedvünket letaglózzák. Negatív jövőszcenáriókat kreálunk, aprólékosan kiderítjük és előszedjük gyöngeségeinket, hibáinkat. (Lehet, hogy ti, németek. Magyarok soha!RS20VI1).

A világot csupa pozitív gondolatokkal megváltoztatni nem tudjuk.

Vigyorgással a megoldható problémákat és azok okait félretolni nem vezet megoldáshoz. Minden „problémánkat” sohasem csupálhatjuk ki, ahogy Paradicsomot sem teremthetünk magunknak. Aki ezt boldogsága föltételének szabja meg, sosem lesz boldog.

Sokan ismerik ezt: vannak napjaink, amikor minden zavarosnak és nyomorúságosnak tűnik. Csak bosszankodunk mások szavain és tettein. Tele vagyunk aggodalommal, a jövőtől való félelemmel. Kavargó gondolatok mérgezik hangulatunkat, motivációnkat, örömünket.

Idővel ez a levertség alapállapottá válik:

• föl sem akarunk kelni,

• gyakran vagyunk fáradtak,

• semmi sem okoz örömet,

• erőnk is hiányzik, valamibe belefogni.

Mindez kiégéshez vagy/és depresszióhoz vezethet.

III. Segítség elfogadása

Ön elfogad segítséget? Ez közönségesen hangzik, magától értetődő, de némelyek épp erre nem képesek. Megsértett büszkeség, a hit „minden magam megoldok”, vagy mindig „erősnek” látszani, megakasztja a segélykérést.

Melyek ezek a „sötét” gondolatok?

Sóvárgás

Akarok valamit, de nem kapom meg, ezért pörlekedem. Ez mások bizonyos magatartásának elvárására is vonatkozik. (Ám az elégedetlenség motiválhat is. Aki mindig elégedett, kevesebb célt tűz ki magának.)

Ellenszenv

Valamit nem akarok, de itt van (körülmény, ember, fájdalom) – és ezzel civakodom.

Harag, düh, gyűlölet lesz bennem. Ha ezekhez még perfekcionalizmus, túlzott kifelé irányultság, kedvezőtlen hittétel is hozzájárul - lelki állapotunk tovább romlik. Rossz gondolatok rossz érzéseket keltenek, életünk boldogtalanná lesz. És, ha

megfordítjuk, jó gondolatok jó érzéseket hoznak és boldog életet.

A csendes és figyelmes lélek, aki belső nyugalmat ér el (pl. meditációval), egész valójával egy föladatra összpontosít, vagy csak a „most”-ra figyel – belső boldogságot él át.

A negatív gondolatok transzformálása

1. lépés: A kellemetlen gondolatokat is érzékelni és elfogadni kell! Csak így tudjuk őket jobbra fordítani. Lehetőleg még azelőtt fogjuk be őket, mielőtt érzelmekké válnak és hangulatunkat agyoncsapják. Ez a figyelem nem sajátítható el máról holnapra és kezdetben nehézkesnek tűnik. Ám, ha kitartók vagyunk, életünk természetes része lesz. (Achtsamkeit)

A negatív gondolatok azonnali elűzése vagy elfojtása rettenetes kitöréshez vezethet (lásd jugoszláv polgárháborúRS).

2. lépés: Bosszankodásunk csillapítására többféle „szerszám” közül választhatunk. Ha egy ember zavar, gondoljunk rá, mint teljes lényre. Nem kell gyűlölni. Biztosan okozott már örömet is nekünk. Vagy találjunk ki róla kedves történeteket. Ha egy közeledő probléma aggaszt, gondoljunk valami szépre. Minden szépre, ami az életben még ránk vár...

IV. Higgadtság

-Aki előre tolakszik a sorban azt tedd nyugodtan helyre.

-Ne engedd magad zavarni, ha valaki nem tartja be a szabályokat. Csak mosolyogj.

-Hülye beszólásokra ne reagálj, lélegezz mélyen és gondolkozz el, ebben is lehet-e valami jó?

-Ordítozókat ignorálj. Ha mégis vitába keveredsz, maradj „cool”. Így testi és lelki épséged is megmarad. Ne szerezz „8 napon belülit”!

A higgadt ember boldogabb, jobban teljesít, vonzóbb és szuverénebb.

Fogadd el az embereket, amilyenek. „Légy, mint a szikla, amin háborgó hullámok megtörnek.” (Marcus Arelius, római császár és filozófus, Kr.u. 180, Fiatalabb stoa)

Döntéseket könnyebben hozni

– a jó döntések titka

Hogyan javíthatunk nehéz viszonyunkon?

Egy reziliens ember, ha padlóra kerül, ismét föláll, leporolja magát és megerősödve folytatja.

(Ami nem öl meg, az megerősít.RS)

A jezsuiták 5 világi szabálya

1. Alvás

Nem az ima, sem a mise, sem a felebaráti segítség – hanem a jó alvás minden sikeres élet alapja. Kialvatlan ember kedvetlen, ingerlékeny, könnyebben lesz levert. Egész nap csak vonszolja magát. Kialudva a lelki munka is jobban megy, az éber lélek jobban imádkozik. Napi munkánk is jobban kezünkre esik, több erőnk lesz a kríziseket kivédeni. Mint emberek, először tehát gondoljunk a jó alvásra, különösen a vezetők.

2. A test

Az egyház nem test-ellenes! Ezért a 2. hely. Egy kellően mozgatott test, egészségesen táplálva, mindennapi életünket megkönnyíti, ahogy imáinkat és meditációinkat is. A pihenés és az aktivitás kiegyensúlyozottsága naponta meglegyen!

3. Az ima (meditáció)

„A meditálás közelebb hoz ahhoz, ami a világot belsőleg összetartja.” (Goethe, 1749-1832).

Johann Metz, katolikus teológus: „A vallás legegyszerűbb jelentése a megszakítás.”

Szakítsuk meg mindennapi rutinunkat, napi ténykedésünket. Ne sajnáljuk erre azt a negyedórácskát. Nézzünk saját lelkünkbe. Aki ezt kihagyja, „nem szolgál rá az ebédre!” (Loyolai Ignác).

Ha fölcseréljük az „imát” a „meditálásra”, ateisták és másban hívők is megbarátkozhatnak ezzel a föladattal. Rendszeresség, komolyság és a hétköznapi életre való kihatás a kontemplatív lelki gyakorlatok fontos ismérve.

4. Kapcsolat

Az ember egy horda-lény. A szóló élet épp úgy káros, mit a cigaretta. Az interakció, a harmonikus együttlét vagy egyszerűen a közös idő másokkal, sokunk számára teszi az életet igazán élhetővé. Figyeljünk koncentráltan embertársainkra, egymásra. (Nehogy ellopják

a pénztárcánkat?RS20VI5). Nem az idő hosszúsága, hanem a kapcsolat intenzitása a fontos. Különösen azok élnek át szép időket, akik minden szándék és haszonérdek nélkül vannak másokkal.

5. Munka

A jezsuiták utolsó helyre teszik? A munka az egész élet nélkülözhetetlen eleme.

(Tekintsünk el a napi kiadásainkat fedezendő pénzkereséstől! :-). Ez nem jelenti az előző

4 pont leértékelését. A munka nem szabad, hogy mentális zavarokhoz, téves erkölcsi magatartáshoz vezessen. (Azt teszi!RS). A munkában való teljes jelenlét itt is eszménykép. Ám a munka le legyen életünk fő célja, hanem személyes szolgálatunk a közösségben.

Összegzés

A jezsuiták 5 prioritása vezérfonalunk lehet életünk biztos megalapozására. Nyilván a huszonéveseknél kevésbé népszerű lehet, mint a negyvenen fölülieknél. Ám minden korban megszívlelendő iránymutatás lehet. Az ajánlások sorrendje mutatja, hogy az egészség, az önrendelkezés, a közösséghez való tartozás nem kisebb értékű. Ám gyakran a munka világában ez a sorrend a feje tetejére áll. Mindez közhelyszerűen hangzik, de óriás gondolatok állnak mindegyike mögött. Életünket segít saját kezünkbe tenni,

kiemelve ezeket a sok szempont közül.

Komment

A téma már ismert a Bibliából (Példabeszédek 4,23): „Minden féltett dolognál jobban őrizd meg szívedet, mert abból indul ki minden élet.”

blueprints-Pareto-tipp: A világ legegészségesebb sportja.

blueprints.de, 2020

I. RÉSZ VÉGE