MERKEL ÉS A FARKAS – SPIEGEL/RózsaS
2008-ban Bukarestben NATO-csúcstalálkozó volt A NATO föl akarta venni Ukrajnát. Többség volt, de Merkel közbelépett. Ebből lett a katasztrófa. 2022 áprilisában Zelenszkij közölte, Bucsában több megölt civilt találtak. A tetemek az utcán hevertek, a házakban és a tömegsírokban. Z. nemcsak az oroszokat vádolta, hanem Merkelt és Sárközyt is. „Merkel asszonyt és Sárközy urat meghívom Bucsába, hogy lássák, mire mentek az oroszokkal szembeni engedményekkel.”
Ukrajna sosem volt közelebb a NATO-tagsághoz, mint akkor, 2008-ban. Ám M. és S. közbelépett - Putyintól való félelmünkben. Emiatt a ballépéstől szenved ma Ukrajna a legrosszabb háborútól, 1945 óta. Németország ismét egy háború kirobbantója – ezúttal gyávaságból? Bukarest a német oroszpolitika őskatasztrófája? Z. a kancellár asszonyt megszólalásra késztette. M. kiáll a 2008-as NATO-döntések mellett. Ukrajna NATO-tekintetben már akkor megosztott volt - ha fölveszik, Putyin már akkor lecsapott volna.
A SPIEGEL fél tucat diplomatával beszélt, akik akkor ott voltak. Egyesek, mint a lett Valdis Zatler, vállalta névvel a megszólalást, sokan nem. Merkel és Bush „High Noon”-járól esett szó, C. Rice düh-könnyeiről, a lengyel miniszter, R. Sikorski Steinmeier-rel szembeni kemény kritikájáról és Putyin vad fenyegetéseiről. Merkel oroszul vitatkozott a kelet-európaiakkal, majd zöld tintával aláírta a közös közleményt. A csúcstalálkozó 2008 április 2-4 között zajlott, az utolsó napon fogadták Putyint. A birkózás 2007-ben kezdődött és Bush mandátuma végéig tartott, 2009 januárjáig.
Merkel nem állt egyedül, mögötte volt szinte fél Ny-Európa.
M. ellenállása talán mégis helyes volt? Az orosz agresszió óta fölmerült a keletpolitika újraértékelése – de máig semmi sem történt. A SPIEGEL sok dokumentumhoz hozzájutott. M. és S. nem vállalták az interjút. Az alkotmánybírósági elnök, Juscsenko, tudtára adta az USA-nak, hogy Ukrajna be akar lépni a NATO-ba. Felesége amerikai, egykor a külügyben dolgozott, az oroszoktól tartott. J. éppen csakhogy túlélt egy dioxin-mérgezést. Szerinte Ukrajna szuverenitását csak a NATO szavatolhatja, e nélkül Moszkva fél-gyarmata marad. J. a 2004-es, szabadság és jólét célú narancsos forradalom egyik élharcosa. A tagságért még vetélytársa, Julija Timusenko is küzdött. Viktor Janukovics ellenzék-vezér 2014-ben átállt az oroszokhoz, előtte ő sem zárta ki a NATO tagságot.
Ám a reformok döcögtek, pedig ezek voltak a belépési föltételek. A Kreml, ahol csak tudott, keresztbe tett. A Tranparency International korrupciós listáján Ukrajna a 118. helyen áll, az oroszok közelében. Janukovicsról és Timosenkoról is azt tartották, megvehetők.
Az ország anti-NATO-hangulatát nem sikerült megfordítani, Janukovics a 2007-es választásokon a NATO-ellenes mozgalom élére állt. A lakosság, főleg délen és keleten, a hidegháborús propaganda utóhatásai miatt ódzkodott a Nyugattól. Az afganisztáni megszállás emlékei éltek, sokan újabb bevetéstől tartottak, most a Nyugat nevében.
Victoria Nuland, brüsszeli NATO-nagykövet nagyszabású fölvilágosító kampányt ösztönzött. Némelyeknek az volt a benyomása, az USA inkább akarja a belépést, mint az ukránok. 2008-ban Juscsenko, Timosenko és a parlamentelnök levelet küldött Brüsszelbe. Egy Membership Action Plan-t követeltek. Ez egy több éves reform standard folyamat, egy megelőző döntés. Ám Janukovics embereivel a levél elleni tiltakozásul lebénította a parlamentet, még verekedés is volt. A végén népszavazásban egyeztek ki.
Amikor M. Ukrajnába látogatott, Juscsenko megpróbálta megakadályozni, hogy Timosenkoval találkozzon. A németek trükkel éltek: M. beült egy étterembe, ahová T. a hátsó ajtón slisszolt be. M. biztonsági munkatársa: „Kijev egy rémálom.” A levél mégis kiugrasztotta a nyulat a bokorból. Putyin 2000-ben még azt hitte, Oroszország NATO-tag lehet és Ukrajna tagsága sem lehet probléma. 2008 elején Putyin brüsszelbe küldte az ultranacionalista Dmitrij Rogozsint ( 1,90 m, „huligán”). Azt állította, a Baltikum, a Krim és Ukrajna széles területe az orosz nemzet törzsterületeihez tartozik. Azzal fenyegetőzött, hogy Ukrajna belépése a szuverén állam megszűnéséhez vezethet. A britek és a magyarok tiltakoztak. Putyin nem rejtette véka alá, hogy Oroszországot ismét nagyhatalommá akarja tenni.
SPIEGEL, 16.9.2023
MERKEL UND DER WOLF
