MIÉRT NEM JÓ AZ ATOMERŐMŰ?

*Évtizedekre megköti a tőkét, az új technikára hiányzik a pénz.

*Lassú, nehezen szabályozható.

*Rendkívül bonyolult technika; sok a hibalehetőség, beszállítók, szakemberek százaitól függ.

*Centrális energiatermelés, külön hálózatot igényel, nagyok a szállítási veszteségek.

*Meghibásodás esetén fogyasztók milliói károsodnak.

*Kizárja a kapcsolásos energiát (áram + távfűtés), emiatt rossz hatásfokú.

*Balesetkor emberek millióit veszélyezteti évtizedekig (Csernobil, Fukushima).

*Atombomba-anyagot termelhet (plutónium), növeli az atomháború veszélyét.

*Óriásvállalatok nyerészkednek, növeli a szegény-gazdag-szakadékot, szegénységet okoz.

*Zsarolásra használható, kedvez a diktatúráknak.

*A korrupció melegágya, az építők megvesztegethetik a politikusokat.

*Nem a fogyasztó lakos kéri, hanem a nevében rendelik meg.

*Több ezer km-es hálózatokba nonstop pumpálni az energiát - esztelenség.

*Intelligens áramszolgáltatás: akkor ad, amikor kérem; annyit, amennyit kérek és olyat, amilyent kérek. Kisebb fogyasztók beérik 18V egyenárammal: LED-világítás, telefon, tv, rádió.

*A jó: a decentrális energiatermelés, sok kis erőmű hálózata, a házi villanytelep; fogyasztás a termelés helyén (lásd Robinzon-ház).

*A váltóáram tévedés volt, jön vissza az egyenáram (Kína ezer km vezetéket épít).

Az atomerőmű CO2/kWh-faktorai: Francia 8 g CO2/kWh, DE 32 g, UK 32 g, RU 65 g, US 62 g, ZA 125 g.

Autók CO2-kibocsátásai (30 000 km)

TESLA Model 3 91g CO2 /km

Mercedes C 220d 260 g CO2 /km

VW eGolf 78g CO2 /km

TOYOTA Prius 168 g CO2 /km

spiegel.de, 2020.08.31.

 

AZ ELEKTROAUTÓ ESETE A SZÉN-DIOXIDDAL – Lelki zöldítés

Az elektroautók egyre keresettebbek, sokat segít az állami kedvezmény. Ráadásul egyre olcsóbbak lesznek, 20204-re, a vállalkozási tanácsadó PwC, szerint egy 300 km-es távú középkategóriás e-autó olcsóbb lesz, mint a hasonló benzines. Ennek ellenére a kritika sokasodik, mindenek előtt a vélhető ökomérlege miatt.

Legalább is ezt tanúsítja az ifo-Institut egy vizsgálata, amely a Tesla Model 3-at veti egybe egy Mercedes C dízelessel – kihagyva közben a megújulók egyre növekvő hányadát.

A Technische Universität Eindhoven megismételte a tesztet, a zöld Bundestag-frakció megbízásából. Az eredmény 60%-kal kevesebb CO2 a Tesla javára, akkor is, ha figyelembe veszik az akkumulátor-gyártást és az áramfogyasztást is:

Autók CO2-kibocsátásai (30 000 km)

TESLA Model 3 91g CO2 /km

Mercedes C 220d 260 g CO2 /km

Megnézték azt is, mennyi a légkör-terhelés az áram ill. az üzemanyag előállításánál. A Tesla először hátrányban van, de 30 000 km után behozza a Mercit. A gyártásnál a Mercedes vezet 32 g/km-rel, ám a forgalomban ez 228 g/km-re nő, míg a e-autó 40 g/km-nél marad.

A kutatók a középkategóriás kocsikat is egybevetették. Az eGolf 28 000 km után éri be a Toyotát.

VW eGolf 78g CO2 /km

TOYOTA Prius 168 g CO2 /km

A két vizsgálat eltérései az akku-gyártás új számaiból erednek. A 2017-es svéd tanulmány egy kWh akku-kapacitásnál 175 kg CO2-ből indul ki, mára ez 85 kg-ra csökkent. A Tesla adataiból kiindulva (? Saját lova adatai? RS20IX1) Eindhoven 75 kg/kWh középértékkel számol.

A hibridautók klímamérlege kétséges, mondja Christian Bauer, a Paul-Scherrer-Institut svájci szakembere. Az akkugyártás valóban kevésbé terhelő lett. Az e-autók élettartama hosszabb, mind eddig hitték. Ifo-Institut: egy akku 100 000 km-t teljesít. Modern akkumulátorok azonban valószínűleg 500 000 km-t is elbírnak. Egybevetve a kocsi élettartamával, a vizsgálat 250 000 km-t valószínűsít. Bauer egy ponton hibát lát: a 250 g CO2 ekv/kWh túlságosan derűlátó, 400 g lenne a biztosabb szám. (Mi is ennyivel számolunk, lásd CO2-Rechner, 2019. okt. 3.,ökobetyár-blog, RS). Ám ez nem változtat a végeredményen: az e-autók kevésbé klímarombolók.

Az áram megújuló hányada növekedni fog. Az Agora Energiewende szerint 2020. augusztus 26-án a szél és a napenergia fedezte a német áramfogyasztás nagyobbik részét.

Bauer egyetért abban, hogy az EU kevesebb szénáramot kever a „Strommix”-be. Észtország és Lengyelország kivételével, minden EU államban a kedvező áramösszetétel miatt, az e-autó egyértelműen klímabarátibb. Ideje a fejekben helyretenni, hogy az akkus autók károsabbak.

Az e-autók CO2-jét sokan hasraütéssel becsülik föl és nem tudományos adatok alapján, kritizálja Auke Hoekstra, Eindhoven. Sok stúdium konzervatív, elavult adatokból indul ki, bírálja Oliver Krischer, zöld országos képviselő. „A régi vizsgálatok szerzői mintha a robbanómotor-technikát próbálnák megmenteni. Ez hasonlít a XIX. századi kísérletre, amikor a postakocsit védték a vasút ellen.”

spiegel.de, 2020.08.31.

Mi lehet az igazság?

Sajnos, már senkiben sem bízhatunk. Minden lobbista olyan eredményt rendelhet meg, amennyire csak pénze van. Szegény zöld, talán ő most a postakocsi-párti, mert az autózást próbálja szépíteni, megmenteni? Elég a zöld rendszámtábla, máris tiszta a lelkiismeretünk?

Szedjük elő a maradék józan eszünket! Ez a vita olyan, mintha azt kérdeznénk, melyik jobb: a jégeső vagy a hurrikán? Már 20 éve láttuk, hogy az új kondenzációs kazántechnika nem biztos, hogy jobb a réginél. (Drágább; vízelvezető, állandó cirkuláció kell; áramfogyasztása nagyobb, a hőnyereség nem szavatolt, stb.) Egy régi cirkó is lehet takarékosabb, ha ésszerűen fűtünk. (SZEA-füzetek Nr. 4, Fűtés).

Így a régi benzines autó is lehet klímabarátibb – ha takarékosan használjuk.

Egy tényezőt, a szén-dioxidot kiragadni, téves. Még csak a közlekedés is kevés, egy család egész évi energiafogyasztását kell megnéznünk (lásd Energiamenü). Az autónak sok minden mást is fölróhatunk: balesetveszély, zaj, fölösleges utak, térfoglalás, kevesebb gyaloglás, stb.

Kedves Zöldek, most azt is kérdezzétek meg, melyik klímabarátibb: az elektroautó vagy a kerékpár?

RózsaS

 

AZ ÚJ GENERÁCIÓS KONFLIKTUS I. rész - Deutschlandfunk/RózsaS

"Dühösek vagyunk" -rázták a molinót a Fridays-for-Future (FfF)-tüntetői Dortmund-ban. A fiatalok világszerte megmozdulnak és mulasztásokkal vádolják az időseket. Főleg az ún. "babyboomer"-nemzedékre haragszanak, akiket OK BOOMER lózunggal gúnyolnak.

"Mi, a Browser Ballet, üdvözöljük a kovidot, a bolygó ezzel gyógyítja magát". Ez Christian Brandes, a ZDF-Jugendformat Bohemian Browser Ballet platform frontembere provokációja. "Érdekes, a vírus milyen fair. Elviszi az öregeket, de megkíméli a fiatalokat. Így ez igazságos, végül is az idősek nemzedéke vitte a bolygót a katasztrófa szélére. Nem is lehet jobb hír ezen bolygó számára".

Az egész ország fölhördült. Azért öli a vírus az öregeket, mert azok tönkretették volna a bolygót? Abszurd és ízléstelen. A ZDF szerkesztősége bocsánatkérésre kényszerült.

Babyboomer-ek az igazgatói székekben

A fölhorgadás azonban fölszínre hozta: nyakig ülünk egy generációs konfliktusban. Miért szenved az egész ország a korlátozások miatt, mikor 10-ből 9 elhúnyt 60 éven felüli? Kinek kell elköltözni, ha a klímaváltozás miatt városokat önt el a víz? Ki fizeti vissza az adósságok milliárdjait? Mi történik, ha a befizetők megcsappanása miatt a nyugdíjrendszer összeomlik?

A konfliktus lényegében két csoport között robbant ki: a "fiatalok" és az "öregek" között. Egyik oldalon a "babyboomer", tehát a háború utáni népes generáció, amely megélte a német "gazdasági csodát" és mára a legnépesebb korcsoport lett az országban. Évek óta ők vannak a politika, a gazdaság, a média élén. A másik oldalon főleg a 1980-1990 között születettek állnak, az Y generáció. Ők, ahogy ismételten halljuk, a hivatás és a magánélet végtelen lehetőségei között nőttek föl - elsősorban az önmegvalósító kúrákon, fogyasztói függésben és teljes apolitikusságban. Ez csak a Z generációban változott meg: ők teljesen az interneten szocializálódtak, klíma-aktivitással és a Black Lives Matter-rel - hosszú szünet után kemény politizálással. Boomer után zoomer.

"Most a német történelem eddig soha nem látott krízisét éljük át!" - mondta Olaf Scholz, pénzügyminiszter a Bundestag-ban, miután Wolfgang Schäuble házelnök a szószékre engedte. Mindkét férfi a Németországban sokáig érvényes mantrát képviseli: "Fekete nulla és kiegyensúlyozott büdzsé." Ám ezt az alapelvet a koronaválság gyorsan elsöpörte. Sok milliárd segélycsomagot hagytak jóvá, csökkentették a forgalmi adót, emelték az államadósságokat. 2020-ban a német állam adóssága 220 mrd euró. "Hölgyeim és Uraim, ezt megengedhetjük magunknak. Németország bonitása a pénzpiacokon a legjobb, mert az utóbbi években okosan gazdálkodtunk." (Scholz).

A politika ritkán tud gyorsan egyességre jutni. A recesszió elkerülendő - be kell fektetni, gyorsan és sokat. De ezt nem mindenki tartja jónak. Jörg Tremmel, Uni Tübingen, a "nemzedék-igazságosság" szakértője: "A politikusok úgy zsonglőrködnek a milliárdokkal, mintha egy tucat ide vagy oda, nem is számítana. Az ilyen 'whatever-it-takes'-hozzáállást problémásnak tartom. "Most egy erős szociális államra van szükségünk, erre lépéseket teszünk, és további korrekciókat. Senki sem fogja munkahelyét elveszíteni", stb. Mintha az utolsó évtizedek alapelvei többé nem volnának érvényesek!

Államadósság és generációs konfliktus

Tremmel 2012-ben közzé tette a "Nemzedékigazságosság elméletét". John Rawls US-filozófus igazságosság elméletének kiterjesztését. Az állam eladósodása nem más, mint tervezett generációs konfliktus. Amit ma elköltünk, a jövő nemzedék fiataljai kell, hogy visszafizessék.

Tremmel: Jómagam az adósodás megfékezését a pénzügyi fenntarthatóság és a nemzedékigazságosság eszközének tekintem. Nézzük a témát történelmileg. Az eladósodás mindig is a politikaelmélet témája volt. Már Platon is a Politeia-ban tisztességes pénzkezelést követelt. Kant arra figyelmeztetett, hogy hiba háborút kölcsönpénzből indítani. Thomas Jefferson pedig elsőként látta az államadósságot generációs problémának. Adósságot csinálni mindig is etikai kérdés volt.

Hogy jobban tájékozódjunk, Berlinben fölkerestük a Fridays-for-Future-aktivistát, Quang Paasch-t. "Mi, fiatalok, ti, öregek ellen. Digitalizált világban nőttünk föl, elválaszthatatlanok vagyunk az internettől és valóságeltolódást élünk át, az internet felé. A hírek, információk özöne zuhan ránk és világfájdalmat vált ki bennünk." Paasch 19 éves klímaaktivista, magát a Z-nemzedékhez tartozónak vallja, "Greta-generációsnak". Őt hallgatva, inkább W-generációsnak mondanánk, W mint Weltschmerz, világfájdalom. "Tényleg a Weltschmerz a kedvenc szavam, mert számomra ez írja le legjobban a nemzedékem. Nemcsak itt, Németországban, hanem Európába és világszerte is. A neten mindenkivel össze vagyunk kötve és tisztán látjuk, hogy Észak problémái Délen ugyanúgy léteznek." Klimaaktivitás, harc a déliekért, a hátrányos etnikai és szexuális kisebbségekért, az antirasszizmus - mindez Paasch számára összefügg, senki és semmi sem ártatlan.

Az impulzusok az USÁ-ból jönnek

W, mint woke! Ez a "to wake up"-ból jön és, mint a legtöbb trend, Amerikából. A woke az internetkultúrában gyökerezik, nem ideológia, inkább hozzáállás. A fiatalok fölébredtek, végre kinyitották szemüket. A woke: fogyasztáskritika, másként-gondolkodás, polgári mozgalom. Erkölcsi vádat emel egy ellenségkép ellen, az "öreg, fehér férfi" ellen. Hogy a woke-mozgalmat mennyire komolyan kell venni, mutatja a New York Times-t megrázó botrány. A fiatal újságíró, Bari Weiss, tanúja volt egy szerkesztőségi vitának, a woke-huszonévesek és az idősebb kollégák között. Július 14-én, saját honlapján nyílt levélben fölpanaszolta a fiatalok "leszűkült véleményfolyosóját" és "mobbing" viselkedését.

"I want you to panic!"

Paasch (19): "Úgy látom, ez főleg a nyugati világban, a globális Északon alakult ki, ez a generációs konfliktus, amit az FfF-fel értünk el."

Moment mal! Nem azt mondta, konfliktus, amit az FfF-fel értünk el? Mintha az lenne a cél, hogy fiatalt-öreget összeugrasszanak?

"Greta Thunberg kiment az utcára, mert azt mondta: A jövőmért sztrájkolok. És a framing tök világos volt. Sztrájkolok, mert fiatal vagyok, nincs választójogom és egyébként semmit sem tehetek... Itt vagyunk, hangosak vagyunk, mert ti lopjátok el a jövőnket, nem mi!"

Paasch a kovid és a klíma között párhuzamot lát. Greta borította ki a bilit és kiemelte a klímaválságot. Ő indította el a fiatalok nagy fölkelését. Gyűlölt célpontjai: a SUV-ok, az óceánjárók utasaival, az öreg fehér férfiak. Nemcsak a túl sok CO2 miatt. Hanem mert védenek egy olyan életstílust és jólétet, melyet a fiatalok valószínűleg nem fognak élvezni.

Monika Quesser, OECD, Párizs: "Ma sokkal több a bajos (prekär) foglalkozás, lásd nemzedék-praktikum. A szociális mobilitás zsugorodik. Régen az egyetemi végzettség jó munkahely-garancia volt. Míg a nagyszülők - szakmunkás és háztartásbeli - hétvégi lakot és tisztes nyugdíjat rakhattak össze, ma egy diplomás, dolgozó pár, városi magas lakbérét is alig tudja kifizetni. Ha az összes gazdasági tényezőt is figyelembe vesszük, a nemzedékszerződés akkor is veszélyben van, mintha csak az elöregedést néznénk."

A baljóslatú nemzedékszerződés

Erről minden gyerek hall a társadalomismeretek órán (Gemeinschaftskundeunterricht). A tankönyvben ott van, ugyanabban a fejezetben, a háború utáni kor, a "német gazdasági csoda", Adenauer és Erhard mellett. "Kinder gibts immer", (Gyerek mindig lesz), mondták és kitalálták a nemzedékszerződést. (Alternatíva lett volna, ha mindenki a saját befizetett pénzét kapja vissza, mint a magán-nyugdíjpénztáraknál. RS20X26).

"Ui. van egy egészen érthető 'implicit' szerződés, amelyben kimondatott: Akik ma dolgoznak, nyugdíjjárulékot fizetnek, ezekből fizetik a mai nyugdíjakat, abban bízva, ha megöregednek, a fiatalok ugyanezt teszik."

Dehát hol van ez leírva, ez az oly gyakran emlegetett nemzedékszerződés?

"Igaza van, sehol. Sehol sem lehet olvasni, de gyakran lerövidítve a nyugdíjbiztosítás áthelyezési eljárásával teszik egyenlővé. Amikor ezt a rendeletet kidolgozták, az emberek késő öregkorukig dolgoztak, sok volt a fiatal és kevés az idős. Időközben kevesebben születnek, az emberek egyre tovább élnek és ezzel az 'implizite Vertrag' inogni kezdett. Mára úgy alakult, hogy sok fiatal kiábrándult: 'Nyugdíjat úgysem kapok, számomra ez a szerződés agyő.' "

 

AZ ÚJ GENERÁCIÓS KONFLIKTUS II. rész - Deutschlandfunk/RózsaS

Mennyire felelősek a babyboomer-ek?

A német nyugdíjasok túl sokáig, túl jól éltek? Tremmel: Valamilyen nemzedék-egoizmust látok és a közeledő 2025-ös év problémáit. Ekkor tömeges nyugdíjaztatás várható és a szociális rendszert meg kell erősítenünk, hogy a fiatal nemzedékeket ne terheljük túl. A babyboomer-generációnak azt fölróhatjuk, hogy minden életszakaszában kikaparta magának a sült gesztenyét, pl. a tandíj-mentességet. A következő nemzedék pedig fizetheti. Ez a boomer-nemzedék gátolja a reformokat és védi azokat a kedvezményeket, melyeket egy teljesen más demográfiai helyzetben kapott meg. A terheket, melyek a demográfiai fordulat nyomán keletkeztek, nem hajlandók megosztani.

OK BOOMER

A kifejezés 2019-ben vált internetjelenséggé. New York Times: Ez jelzi a generációk közti barátság végét. A fiatalok ezzel üzennek hadat a közösségi oldalakon az időseknek, akik szemtelenül jól éltek és tönkre tették a klímát.

Lilly Blaudzun (19), az öreg SPD (156) fiatal influenszere, a szociáldemokraták kincse: "Idős emberek próbálják kidumálni magukat. Egyesek, legalább is. Óvakodnak új terepre lépni, megszokott terepüket elhagyni, forrásokat bevetni. Ez nekem egy olyan boomer-kérdés."

A néppárt SPD 15-20% választói, javában idős. A régi pártvezérek fölfogták, hogy Frau Blaudzun széles körben képes hatni és digitális kultúrát hoz a pártba. A vén rókák, mint Olaf Scholz és Karl Lauterbach tolonganak egy szelfiért a kislánnyal, hogy az instagramon vagy a twitteren a fiatal követők előtt fényezhessék magukat.

A joghallható Lilly a Mecklenburg-Vorpommern SPD-nél dolgozik PR-osként és a párt közösségi média-tanácsadója. "Ez a melóm. Beszélni erről talán más szemszögből, talán néha azt is mondhatom, amit te éppen csinálsz, az jó, jó a nagyimnak, nagypapámnak is talán. De ezzel a fiatalokat nem érjük el. A TikTok-kritikát értem, de ez még nem ok, hogy ne használjam." Ám Lilly még tapasztalatlan, pl. belefutott egy fifikás shitstorm-ba, saját instagram-csatornáján egy laptop-céget reklámozott - ezt a pártban egyáltalán nem találták viccesnek. Idősebb SPD-sekkel is gyakran hajba kap, a social media használat miatt. "Komplett le kell lépned a régi gondolkodás-vágányról és vitatott platformokra kell menned. Ezért vagyok a TikTok mellett és persze kikapok, mert egy ilyen platformot kritizálni illik. De ha nem megyek rá, kihagyok egy egész nyilvánosságot, egy egész generációt veszítek el szem elől."

TikTok: Videó-platform, rövid, vicces videóklippekkel. Erősen vitatott, a bírálók hiányolják a megfelelő adatvédelmet és attól tartanak, hogy Kína, ahol ezt összerakták, cenzúrára és propagandára használja föl. Lilly ennek ellenére használja.

BILD, BAMS und Glotze

Bulvár lap, vasárnapi kiadás és bámuláda - Gerhard Schröder 2004-es kiszólása, miszerint e három kell neki a kormányzáshoz. (Balos párttársát, Oskar Lafontain-t már 1990 táján elárulta.RS20X27).

Lilly nemzedéke mindent az iPhone-képernyőjén recipiál és kommunikál. Az interjú előtt siet megjegyezni, a Deutschlandfunk-ot még sosem hallgatta. "Csak spotify-t hallgatok". Megfigyelte, hogy a médiafogyasztás teljesen megváltozott. "Schröder mondása messze meghaladott."

Egyetlen médianyilvánosság - ilyen nincs többé. Aki nem az interneten nőtt föl, rádión, tévén és újságokban tájékozódik. Fiatalok közösségi oldalakra mennek föl. Ők - úgy tűnik - különböző nyivánosságokban élnek. Paasch számára a klasszikus rádió és tévé, az "offline média" vagy "printmédia" nem fontos, fontosak a közösségi oldalak. "Ott nemcsak reklámozunk, hanem hatótávolságunkat kihasználva, olyan témákat dobunk föl, melyek talán a printmédiából kimaradnak. A Black Lives Matter már akkor óriás volt a neten, mikor a printmédiára még meg sem érkezett. Az FfF szintúgy, míg a nyomtatott médiában csak ilyenek álltak: 'Jaj, milyen cuki, hogy ezek a gyerekek kimennek az utcára!'. Ezért fontos politikai munkánkra a social media."

Idősek politikai hatalma

A Brexit-szavazás és a Trump-választás után 4 évre már mindenki hallott a "Filter Bubble"-ról. Ez akkor jön létre, ha különféle társadalmi csoportok különféle médianyilvánosságban élnek. Azt is hangsúlyozták, hogy a két eredmény csak azért jöhetett létre, mert időstöbbség volt. Az USA és az EU-fiatalok a demokráciára és a Brexit ellen szavaztak. Csak épp számszerint kisebbségben maradtak - a demográfiai fordulat miatt. Meg azért is, mert kevesebben mentek el szavazni.

Tremmel prof, aki a "Scientists for Future"-val támogatja az FfF-t, állítja, hogy a fiatalok a politikai többség-döntésektől szenvednek, mert az öregek a maguk javára billentik a mérleget. "Olyan speciális demokráciában élünk, amit gerontokráciának neveznék, tehát az idősek uralmának. Ez teljesen világos. Demokráciában a legnagyobb választói csoportnak van a legnagyobb hatalma. A legutóbbi Bundestag-választáskor a választók egyharmada volt 60 éven fölüli, csupán 3,6% volt 21 évesnél fiatalabb. Ez a trend várhatólag csak erősödni fog: a legalább 67 évesek száma 1990 és 2018 között 50%-kal nőtt. 2039-ig színre fog lépni további 5-6 millió szenior, 21 millió nyugdíjas. Ez tényleg gerontokrácia?

Nico Hoppe (21), filozófia hallgató és újságíró Lipcsében, nem kér Gretából és a Paasch&Co-ból. "Ők erkölcsi fölényben érzik magukat, mikor az ún. klímakatasztrófát megdönthetetlen igazságnak állítják be. Jobb szkeptikusnak lenni, mert a környezetvédő mozgalmak nem először jelentkeznek be világvégi látomásokkal. Így volt ez az erdőkihalással és most ismét az atomenergiával - részben okkal. Korábban fiataloknál tényleg "in" volt opponálni, lázadni és társadalmi fordulatot kikényszeríteni. Ma, a klímamozgalom és minden, ami hozzá tartozik tiszta konform mainstream. A boomer-eket püfölni kényelmes bűnbakkeresés és ebben a közösségi hálók gyorsan megegyeznek. Harmadszor, valójában ismét helyes lenne, ha egy hírbe hozott lázadó generáció között egyre többen mondanák: Állj, ezt már nem csinálom! Akkor is, ha ez tisztán disztinkciónyereség. Úgy hiszem, ma ez egy kevésbé értékelt erény, az "ezt-nem-csinálom". Írja Hoppe "Achse des Guten" (A jó tengelyén) blogján.

Lózungok és valódi problémák

Quesser (OECD): Jó és fontos, ha a fiatalok egy rigorózus klímapolitikát követelnek. Ám az olyan lózungok, mint az "ok bloomer" inkább csak elfedik a rálátást a kérdésre. Ez a bloomer-vita látványos és leegyszerűsített. Meg kell nézni részletesen, mennyi a pénz- és idő-transzfer a generációk között és ki ennek a nyertese. Ha igaz, hogy az állami újraelosztást, pl. nyugdíjak formájában a demográfiai fordulat egyre csak nehezíti, az is megfontolandó, hogy a boomer-generáció sokat fektetett be a gyerekeibe. (Nem szólva az örökségekről.RS20X27). A Tremmel által fölhozott államadósság is csak egy látványos példa. Valójában a dolog jóval összetettebb. Az alacsony vagy negatív kamatoknál az új generációknak kifejezetten kifizetődő kölcsönt fölvenni.

A helyzet eléggé szövevényes

Ha most keveset fektetünk be, lerohad az infrastruktúra, nő a munkanélküliség és zsugorodik a magánnyugdíj-takarék. A végén ez még sokba kerül a fiatal generációknak. Tehát fene bonyolult az egész. Az egész generációs konfliktus talán csak egy világnézeti kérdés lenne? Ideje egy filozófusnőt megkérdezni.

Rebecca Reinhart, a "Hohe Luft" lap főszerkesztője: A jelenség nem új. Már Heraklész megmondta: minden folyik. A világban egybefolynak az ellentétek: fiatal és öreg, gazdag és szegény, élő és halott. A generációs konfliktus egy toposz, egyidős az emberiséggel. A ma korához semmi köze, egyszerűen csak bizonyos faktorokkal, biológiai tényezőkkel van dolgunk. Azzal, hogy közhelyesen mondva, a fiatalok előtt áll az egész életidő, az öregeknek pedig viszonylag kevés van hátra. Ezt az is föltételezi, hogy a fiatalok túl fogják élni az időseket, nemcsak a tiszta élet tekintetében, hanem, ami az összes kedvezményt is illeti, amit még az élet hoz.

Amiért az egészet a fiatal-öreg konfliktusra kihegyezzük, azzal függ össze, hogy az ipari államokban először nő föl egy olyan nemzedék, ahol a gondok - Paasch világfájdalma- eluralkodnak. Mi, fiatalok, úgy érezzük, rosszabbul fogunk élni, mint szüleink vagy nagyszüleink. (Ki hiszi el, hogy újabb 70 békeév hull az ölünkbe? Beleszülettünk két világkatasztrófa közé.RS).

Hozzászoktunk, hogy a háború után, civilizált vidékünkön, mindig minden tovább nő és jobb lesz. Azonban minden tovább is csobog. Objektívan nézve, ez egy történelmi vákuum, amibe mi szerencsésen beleszülettünk - de most VÉGE! Aus die Maus! Ezt a vákuumot most hirtelen óriási kihívások tömik tele: klímaváltozás, digitalizálás, geopolitikai fordulat, migráció. Óriási hullámok tartanak felénk. Kissé föl kell ébrednünk! Ez minden. Ez a normális a világban.

A digitális nativumé a jövő

A fiataloknak nem kellene mindenáron ilyen hátrányosnak érezni magukat. Olyan helyzetben vannak, hogy joggal támaszthatnak erkölcsi követelményeket és keresztül is vihetik ezeket. Nemcsak azért, mert még hosszú-hosszú ideig kénytelenek ezen a bolygón élni, hanem, mert - köszönve a digitalizációnak - először a történelemben hallathatják szavukat, a világ minden csatornáján, szervezkedhetnek a social media, a TikTok, az FB, az instagram révén. (A világ összes rádiója bemondta: Szégyelljétek magatokat! Csak a magyarok nem hallották - kikapcsolták a rádiójukat.RS). Egyébként is a jövő digitális nativuma nekik jár. A fiatalok évszázadokig tanultak az idősektől. Most fordítva van. Az FfF maga előtt tolja politikáját. Míg az olyan fiatal hangokat, mint Blaudzun, Paasch, Hoppe régen megmosolyogták, ma régimódi rádiók egész műsorokat szentelnek nekik.

Deutschlandfunk, 2020. 09. 15.

 

HOL KAPHATJUK MEG LEGKÖNNYEBBEN A VÍRUST?

A Centers for Disease Control and Prevention (Atlanta) megkérdezett 154 fertőzöttet és 160 nem fertőzöttet arról, az elmúlt két hétben milyen gyakran viseltek maszkot, hányszor voltak bevásárolni vagy az irodájukban. Továbbá azt is firtatták, milyen gyakran használtak tömegközlekedést, hányszor voltak edzőteremben, templomban, bárban, étteremben, kávézóban.

A két csoport jelentősen eltért egymástól bárakban, éttermekben, kávézókban való tartózkodásuk szerint. A fertőzöttek kétszer annyit voltak vendéglőben. Önmagukról azt mondták, nincs tudomásuk arról, hogy előtte fertőzöttekkel érintkeztek volna.

A légáramlat terjeszti a fertőzést

Korábbi vizsgálatok azt mutatták, hogy az éttermekben a légáramlat iránya és intenzitása akkor is befolyásolja a fertőzést, ha a távolságtartás és a maszkviselet megfelel a szabályoknak. Evés és ivás közben nem lehet maszkot viselni, míg szupermarketekben és fitnessz-stúdiókban igen.

Veszélyes irodák

Még májusban koreaiak megvizsgálták, milyenek a nyíltterű, óriás irodák fertőzés szempontjából. Seoul-ban egy alkalmazott munkatársai felét, 94-et fertőzött meg. Az ok: kis távolság egymástól és a levegő keringése. Egy felhőkarcoló irodáiban a klímaberendezés szétszórhatja a vírust. A tanulság: az íróasztalok legyenek távol egymástól és a légszűrő legyen alkalmas a fertőtlenítésre.

A fitnessz termekben is jól terjedhet a vírus aeroszol formájában. Egy dél-koreai edzőteremben, ahol két vírusos edző dolgozott, 26% látogató fertőződött meg, az izzadtságos és heves légzésű tánctréningnél 60% - míg a jógánál és pilates-nél senki. További tanulmányok megerősítették a fertőző aeroszol cseppecskék veszélyét. Tüsszentés, köhögés, beszéd és erős légzés után a fertőzött levegő órákig bent maradhat egy teremben, ha nem szellőztetnek alaposan.

fokus.de, 2020. szept. 18.

(Kimaradt: Kórházak, rendelők, idősotthonok - továbbá születésnap-ünnepségek, lakodalmak, házi bulik. A nyilvános rendezvények, szórakozó helyek korlátozása után az emberek otthon mulatnak - és kenik egymásra a vírust. RS20IX23).

A Michigan Live ("From hair salons to gyms") listába szedte a veszélyes helyeket (skála 1-10):

1. Kocsma, koncert 9

2. Templom, vidám park 8

3. Edzőterem, stadion, uszoda 7

4. Fodrász, mozi 6

5. Repülő 5

6. Rendelő 4

7. Könyvtár, bolt 3

8. Bringa, futás, edzés kint 2

Legkisebb kockázat: házhoz szállítás.

(hvg.hu; 2020. jún. 15.)

Vezessünk kontaktnaplót!

BŰNÖZÉS A VÍRUS IDEJÉN (Nem NER!)

Unokázás

Nehéz idők a zsebeseknek – 1,5 m távolságból dolgozni? A klasszikus betörő, aki a sötét mikrobuszban várja, hogy a Müller-család leengedje a rolót és elrepüljön Mallorcá-ra, most várhat, míg megkékül. Minden lakónegyedben ugyanaz a kép: az emberek otthon dekkolnak, home office-ben vagy óvatosságból, ami strapálja a család idegeit és károsítja a betörőket.

Az alsószász Landeskriminalamt 2020 április elején fele annyi betörést regisztrált, mint egy éve, a zsebtolvajlás ennél is jobban, 90%-ban csökkent. A jómadarak várnak a következő lazításra.

Vagy átképezik magukat. Még az országos kontaktkorlátozások előtt beöltözött ál-egészségügyiek csöngettek be az otthonmaradottakhoz, hogy az állítólagos kötelező covid-19-tesztet levegyék. Míg az egyik munkatárs a lakó szájában matatott, másik a vitrinekben és fiókokban. Még az aranyos unokázás is frissítést kapott: most az unoka nem egy autóbalesetben sérült meg, hanem halálos vírust kapott, ami csak úgy orvosolható, ha az aggódó nagyi gyorsan pénzt ad a gyógyszerekre. Ettől kreatívabbak voltak a délafrikaiak, akik a központi bank küldöttjeinek adták ki magukat, hogy házról-házra begyűjtsék a fertőzött bankjegyeket.

Internetes csalás

Kétszer ad, ki gyorsan ad. 2020 márciusában a Szövetség és a tagállamok példás gyorsasággal internetoldalakat nyitottak, ahol vállalkozók támogatást kérvényezhettek. A pénzt azonnal utalták és csak utólag vizsgáltak. Így egy pár nap alatt pl. Berlinben, letarolták a kasszát. Ez nem meglepő, hisz a németek nemcsak az áthidaló napok ügyes elosztásában, hanem az adóoptimálásban is világrekorderek. (Brückentage: 2020-ban 34 szabadságnapból, az ünnepnapok kombinációjával, 72 szabad napot lehet kihozni. urlaubguru.de). Innét csak egy lépés az azonnali segítségkéréshez. Itt kevés a szervezés, inkább a belső ösztönzés motivál.

Ám a pénzeső után jön a jégzuhatag: országosan 2000 eljárás fut szubvenciócsalás miatt. Súlyos esetekben 10 év börtön fenyeget. Aki ál-számlákra kapott sok pénzt és onnan nyúlta le, most bukik le. Csak Berlinben a főügyész május végéig 3,5 M euró kifizetett segélypénzt fagyasztott be. A szervezett bűnözés a likviditás-üzletbe is beszállt. Fantom és elkobzott cégek nevében több milliót kérvényeztek. 250 kérvény Berlinben néhány rendőrileg nyilvántartott szélhámoshoz vezet.

Egy régi stiklit alkalmaztak az ún. alkuszok, akik megszorultakat, főleg munkanélkülieket csaltak lépre - kicsalták adóadataikat. Ezekkel szubvenciót kérvényeztek, melyet rögtön meg is kaptak. Míg a hatóság a csalásra rájön, az "ügynök" és a pénz már árkon-bokron túl van. Aki ott maradt, az az átvert szerencsétlen, aki még egy problémát szerzett magának.

Más svihákok valamivel komplikáltabb trükköt alkalmaztak. Már pár nappal a hivatalos segélyoldalak megjelenése után azokat lemásolták, hogy csapdájukba sétálók személyes adatait megkaparintsák. Ezután a kérvényező számlaszámát sajátjukra cserélve, továbbították a kérvényt. Csak Észak-Rajna-Vesztfáliában 3500-4000 ilyen kérvényt találtak. Aki a visszafizetési határidőt túllépte, azt szigorú hivatalnyelven büntetéssel fenyegették meg, hogy azonnal utalja át a kölcsönt - a megadott számlára.

Az interneten számos csapda fenyeget. A számítógépen az ártalmatlannak tűnő covid-19-térképet káros szoftverrel fertőznek meg, ellopják a vírus-tracking-app jelszavait, vagy mobilról a számlaadatokat. Csak a csaló, vírussal kapcsolatos domain-számok világszerte 90 000 fölött vannak. Európai kutatóközpontok nagy számítógépeit ért támadások miatt néhol az egész rendszert le kellett cserélni. Biztonsági szakértők arra gyanakodnak, hogy a vakcinakutatás eredményeit próbálják megszerezni. Ki kinél kémked, a válasz attól függ, kit kérdezünk. A nemzetek közötti bizalmatlanság olyan, mint mikor Mexikóban mindenki mindenki halántékának egy pisztolyt szegez. A behatolók megzsarolják a kutatóintézeteket: vagy kifizetik a válságdíjat, vagy törlik adataikat. Egyik legismertebb ilyen áldozat a cseh egyetemi klinika Brünn-ben. Covid-19-központját cybertámadás érte, minden rendszert le kellett cserélniük és műtéteket elhalasztani. A zsarolók konkurensei erre megígérték, a helyzetre való tekintettel, egyelőre nem támadják az orvosi központot.

Maszkok maszkírozva

Ritka és keresett medicina-eszközöknél fölkínálkozik a svindli. Német importőrök már az év elején riadóztattak, hogy hiány van védőfölszerelésben, ami főleg Wuhan-ból érkezett. A figyelmeztetést a minisztériumok és a klinikák elengedték a fülük mellett. Amikor Wuhan gyárai ismét beindultak, az árdrágulás ellenére a vásárlók hosszú sorban várakoztak. Törzsvásárlóktól hirtelen milliós előleget követeltek, aztán a szállítás előtt közölték, hogy mások többet fizetnének, ezért még egyszer megdrágul a portéka. Olyan hírek szállingóztak, hogy amerikaiak egy zsák pénzzel az árut még a szalagról átirányították.

A legpimaszabb és legnagyobb kaszálás egy klasszikus trükk Nigériából: az e-mail-scam. Egy dúsgazdag herceg megkérdez egy boldog német free-mail-fölhasználót, segítene-e egy milliós összeget busás jutalomért Németországba juttatni, mivel a herceg komplikált okok miatt erre nem képes. Ami következik: pénzügyi megaláztatás, több felvonásban. Kevés józan eszű ember ugrik be, mint pl. Észak-Rajna-Vesztfália (NRW), amely milliókat utalt át olyan maszkokért, melyek soha nem is léteztek. Az NRW-kormány védelmére hozzá kell fűznünk, hogy a csalás tipikus e-mail-lel indult, aztán valódi, zsákmányolt cégek nevében folytatódott. Néhány közvetítéssel Spanyolországon, Írországon át az NRW végül is kifizetett 2,4 M euró előleget egy holland közvetítőnek, amelynek kapujánál aztán az 52 kamion és rendőri kíséret hiába várakozott. Szerencsére a pénz javarészét vissza tudták szerezni - egy sor számláról, Hollandiától Nigériáig.

A hamisító ipar is átállt a járványhelyzetre. Aki egy Nike-emblémát hamisítani tud, nem torpan meg egy valódinak tűnő, de teljesen hatástalan vér-teszt előállításán. Az Europol óva int ettől a "kiválóan alkalmazkodó" ágazattól. 2020 márciusában 37 ilyen hálózatot találtak, 121 személyt letartóztattak, 37 000 hamisított segédeszközt és 4,4 M adag gyógyszert koboztak el, 90 országban.

Ha egy filléres áru, mint a maszk, hirtelen tíz- vagy százszorosába kerül, az más "szakterületről" is idecsal szélhámosokat. Xatar, a gengszter-rapper, most beszállt a maszk-üzletbe, hogy "nemzetközi hálózatát" bevethesse. A ZEIT újságírói ki is próbálták a maszkjait, melyek jóknak bizonyultak - csupán nem voltak engedélyezve német piacon, a teszteredmények pedig egy másik termékre vonatkoztak. Amint a maszk-szűkösség megszűnik, ezek a "kereskedők" vissza fognak térni régi területeikre. Addig: szüret. Xatar online-shop-jában kapható egy "Alles oder Nix" föliratú pamutmaszk is, amely kétszer annyiba kerül, mint az énekes albuma.

Drogkereskedelem

Ez az alvilág államkötvénye. Hozama biztos. Aki a kliensét függővé teszi, annak a drogpiac mindig szolid pénzforrás. Aki meg a divatot is követi és portfólióját pár évente frissíti, nincs megélhetési gondja - hacsak a drogkörözés közbe nem szól.

Most azonban a kontaktkorlátozások, a betiltott klubok és fesztiválok miatt a partidrog-forgalom akadozik. Kevés az alkalmi fogyasztó, a rendszeres fogyasztó pedig, egyedül a szobájában, már a kemény esetek közé tartozik. Ezért Hollandiában a terjesztők már kedvezményt is adnak a pirulákra. A drogok szintetizálásához szükséges alapanyagok Kínából, Hubei tartományból jönnek, amely először a vírust, majd a lockdown-t exportálta. A drogárak Európában egyharmaddal fölmentek, miközben a tisztaságuk csökkent. Kétséges azonban, hogy ez a drágulás a járvány következménye. Valójában a vírus csak az utolsó eladókat érintette az utcán, a kontaktkorlátozások miatt. Egyesek pánik-árakat kértek, a kliensek pedig tartalékokat halmoztak föl, főleg cannabis-ból. Ám itt az utánpótlás nincs veszélyben, a füvet Európában decentrálisan, fogyasztóközelben termelik, német padlásokon, holland üvegházakban, bolgár szántókon.

Minél többet utazik az anyag, annál jobban ki van téve a válságnak - vélhetnők. Ám a távolsággal a szereplők professzionalitása is növekszik. Ezek gyorsan és bürokráciamentesen veszik az új akadályokat - ellentétben a német hatóságokkal. A talibánok pl. ebben az idényben gazdag ópiumtermésnek örülhetnek, balkáni utakon továbbra is vígan utazik az afgán heroin. Hogy némely városban akadozik az ellátás, az az utcai rejtőzködésen múlik. Ahol fiatalok tömege már nem ricsajozik hangosan a pályaudvaron, ott egy dealer nehezen dolgozhat rejtőzve.

Az Andokban is a kokain-kartellek legyűrték a kínai alapkemikáliák szállításának akadozását. Ahol több milliárdot lehet kaszálni, ott mindig találnak egy utat, a csempész-ösvényeket átszabták. A koksz-kereskedelem visszaesésének semmi nyoma. Csak a golf-klán, mely a kolumbiai kokainforgalom felét ellenőrzi, saját bevallása szerint, 40 tonnát tartalékol a dzsungelben. Minden arra mutat, hogy a válság a nagyokat csak erősíti. Végül is egy nagy halom pénzen ülnek. Minél több vállalkozás és kormány inog meg, annál könnyebben vásárolhatják be magukat a politikába és a gazdaságba.

Streaming

A számítás pofonegyszerű: mivel a vírus otthon-munkára kényszerít, nő a videókonferencia-igény. Az emberek kevesebbet mennek moziba vagy kocsmába, inkább több filmet néznek odahaza az interneten. A kontaktkorlátozások miatt a fiatalok is többet lógnak a neten, az online-játékokon.

Mivel az internet egy óriási úthálózat, dugók fenyegetnének? Mért nem kapnának azok előnyt, akik nem szórakoznak, hanem dolgoznak a neten?

2019-ben a globális adatforgalom kétharmada videókból állt, ebből csak a Netflix 11%-ot kezelt. Az online-szórakoztató ipar kissé hátrább léphetne, hogy több tér legyen az üzletnek. Az EU-bizottság márciusban a streaming-szolgáltatókkal az adatok csökkentésében egyezett meg, szakértők szerint fölöslegesen - adat-torlasz nincs. A frankfurti DE-CIX, a világ legnagyobb internet-csomópontja. Ott mértek nem rég világrekordot: 9,1 terabit adat-továbbítást másodpercenként. A kapacitás határa 54,1 tbit/sec. Akkor a nagy streaming cégek mért mentek bele a korlátozásba? A 2 hónapos csökkentés alatt megtakarítottak egy jókora költséget és jóhírüket is fényezték. A visszafogás idején illegális streaming-portálok rögtön beugrottak a piac-résbe: ők továbbra is ugyan úgy és a legjobb minőségben szolgáltatnak.

Mindez oda vezetett, hogy azok az oldalak, amelyek néhány éve még tároláskapacitás-gondokkal küszködtek, jobb képeket szolgáltattak, mint a piacvezetők. Erre a Netflix által fölszabadított sávszélességeket is fölhasználták. Azokban a hetekben a kalóz-streamer-aktivitás csak Németországban 36%-kal megugrott (francia: +41%, spanyol +50%, olasz +60%).

Minél szigorúbbak a kijárási tilalmak, itt annál többet lehet kaszálni.

brandeins.de, 2020/7

 

A MI UTCÁNK Ó BE SZÉP! -Rendhagyó történelemóra-

Kedves gyerekek!

A mi utcánk hosszú utca, fölfelé kanyarog a hegynek, egyik európai nagyváros, egyik nem éppen mélyszegény kerületében.

A mi utcánk történelmi utca. Ahogy sétálsz rajta fölfelé, eléd tárul kis hazánk békebeli története, az utolsó háborútól napjainkig. Alulról fölfelé építették, évről évre, haladva a csúcs felé, míg föl nem jutottak a hegyre, ahol aztán végleg nem volt több hely és vége lett az építkezésnek.

- Ha ezek a házak beszélni tudnának! - mondaná a költő.

- Akkor betapasztanák a szájukat! - mondjuk mi.

Mert nézzük csak meg, kik és hogyan építették ezen szép utcát?

40-es évek: Erdők, cserjék, kertek, elszórtan arisztokraták és művészek villái, szerényebb lakok. A táj mit sem sejtve virul és csiripel.

50-es évek: Egész lent: Megkezdődik. Az őslakosok rekvirált és nem rekvirált házai mellett megjelennek az első őskommunista házak; Rákosi pajtásai - ma így mondanánk: holdudvara - fészket rak.

60-as évek, 500 méterrel feljebb: újkommunisták, Kádár elvtárs pajtásai, tsz-elnökök, tanácselnökök, vezérigazgatók, művészek, egyéb szerencsések.

70-es évek, 1500 m: kései- (ifjú)kommunisták, gelkások, maszekolók, testvéri országokban robotolók, csempészek, olajszőkítők, zöldség-maffiózók, hálapénzesek, jattosok.

80-as évek: 2000 m: gmk-vezetők, menedzserek, bankárok, bankrablók, biztosítók, gyárigazgatók, külföldi terrorista képviseletek, kémbázisok, sikkasztók, adócsalók, síberek, nepperek.

90-es évek: 2500 m, legfölül: megélhetési politikusok, spekulánsok, színlelt szerződők, álvállalkozók, nagybani adócsalók, lakás-maffiózók, pénzmosók, pályázatlenyúlók, brókerek, egészbankrablók, keménymaffiózók, drogcsempészek.

Kedves Gyerekek! Történelemóránk befejezéséül nem szabad egy kemény igazságot elhallgatnunk, ami ezt az utcát illeti.

Az úgy van, hogy ezt az egész utcát, mind az összes házát, lentről föntig, szőröstül-bőrőstül, komplett, úgy, ahogy van - l o p t á k.

VISSZAVENNI A VÁROSI TERET AZ AUTÓKTÓL - Zöld kérvény a Bundestag-ban

A zöldek az Energiewende után egy Verkehrswende-be csapnak bele (energia/közlekedés-fordulat). A kérvény - nyakatekert - címe ("Parkolótérmenedzsment hatékony cselekvési területének kifejlesztése") mögött a gyalogosok, kerékpárosok, buszok előnybe hozásáról van szó. "A városi közlekedés tervezése kívülről, tehát a járda felől befelé, tehát az autósávokig kell, hogy történjen. A megváltoztatott felületfölosztás után a járdákon, kerékpárutakon, buszsávokon vonzó környezetbarát közlekedés kínálkozik".

Kinek megengedett városi köztér elfoglalása?

A zöldek ismét megpróbálják az autózást megkeseríteni, reagál majd az autólobby, eléggé ostobán. Hisz alapjában véve igazságosságról és még többről van szó: ki foglalhat el teret a városban és kinek kell ezért fizetni?

Az utóbbi évtizedekben ezt a kérdést hallgatólagosan megválaszolták. 1945 óta Németországban az autókat közfelületeken le lehet rakni, ha az nem kifejezetten tilos. Amíg kevés autó volt, ez nem okozott gondot. Ám a probléma az autók számával csak nőtt. Ma 1000 lakosra 575 autó jut, tehát az ország összes lakosa elférne az első üléseken. A következmények, főleg a városokban, szembetűnőek: a közterek nagy részét autók foglalják el. Ez az ingázóknak, európai viszonylatban, alig kerül valamibe, a parkolók mellett lakóknak semmibe. De ez mért van így? És mért kell, hogy így maradjon?

"Ha az utcára egy szekrényt rakok le, az emberek tiltakoznak. Ha az autómat, azt normálisnak találják. Csakhogy ez nem normális." - mondja Andreas Knie, közlekedéskutató, lerántva a leplet erről a bolond, rögzült gondolkodásról. Azt is zavarónak találják, ha egy padot vagy egy homokládát helyeznek el?

Nem arról van szó, hogy rögtön tűnjön el minden autó a városból. Már az is óriási haladás lenne, ha ezt az autótengert megkérdőjeleznék. A városoknak meg kell könnyíteni, hogy a parkolókat bekerítsék vagy, a klímaváltozás idején, egy fát ültessenek két autó közé, esetleg egy padot rakjanak ki. "Ma a parkolók szabályozása annyira körülményes, hogy sok város bele sem fog. Parkolási igényről, forgalomkihatásról kell részletes szakvéleményt készíttetniük." - mondja a zöld képviselő, Gelbhaar. A közlekedési miniszter mért nem kap javaslatokat?

Holott a szomszédban számos jó példát találhatunk: Amszterdamban a következő években 10 000 parkolóhelyet építenek át járdává, kerékpárúttá vagy kiskertté. Párizsban egyszerűen megszüntetik. Bécsben a közközlekedési éves bérlet olyan olcsó, hogy sokan autó helyett ezt választják.

Így nem maradhat

Nem muszáj mindent utánozni, de végre nyiltan és becsületesen arról kell beszélni, kinek mennyi teret adunk a városban? Gyerekeknek? Tőszomszédoknak? Ingázóknak? Kerékpárosoknak? Sétálóknak? Autósoknak?

Valószínű, sok okos megoldás jöhet, a helyi viszonyok szerint.

Egy biztos: Így nem maradhat. Túl sok pléh, túl kevés zöld, túl sok holt-tér. Ám hogy ez gyorsan változzon, országos törvényeket kell reformálni. Jó, hogy ez a vita elkezdődött

zeit-online.de, 2020. szeptember 17.

Két éve, hogy kértük a Móricz-Gellért közötti Bartók úti szakasz átépítését sétáló utcává. A 60 vállalkozó közül, akik szeretnek utcaünnepeket szervezni, csak egy reagált: a Pagony könyvbolt. A XI. ker. új vezetősége máig nem válaszolt. Szelíd Energia Alapítvány

 

RÁBÍZZUK ÉLETÜNKET A SZÁMOKRA? RózsaS

A digitalizálás mindannyiunkat végképp totálisan a számok jégmezejére visz. Számoljuk a pénzünket, szívünk dobbanásait, barátainkat, este összeszámoljuk halottainkat. De mi van, ha olyasvalami jön, amivel nem számolunk?

Nehéz, nagyon nehéz évezredek rögzült kulturális alapköveit kétségbe vonni. Az anyagi világban, illetve ennek a világnak mára szinte tökéletes technikai uralmában való pozitivista hit egy ilyen kétségbevonhatatlannak tűnő jelenség.

Szám, idő azóta van, mióta ember

Szám: Csak egy rács, amit az ember rátesz a világra, hogy kényelmesebben éljen. Egy törzs fölgyújtotta kunyhóit, miután azokat egy fehér ember „megszámolta”. Vannak anumerikus társadalmak, csak ennyit ismernek: "egy" vagy "néhány". „A világ mérhető oldala nem a világ, hanem a világ mérhető oldala.” Lévy-Strauss a Szomorú trópusokban azt írja, írástudatlan társadalmak is műveltek kitűnő építészetet (Dél-Amerika).

Göbekli Tepe már számolt?

A 12 000 éves, nyilván első emberi "templom", óriási, két méteres T-sztéléit számok nélkül is sikerülhetett fölállítani? Az 500 fős csapat magas szervezettséget, munkamegosztást igényelt: voltak papok, kőfaragók, katonák, vadászok. Kerék, fémszerszám nélkül az oszlopok kivájása, szállítása iszonyú munka lehetett. Az istenigény és -imádat erősen hajthatta őket. De hányan véssenek, hányan ássanak, hányan vadásszanak? Vagy elég volt az "egy" és a "néhány"?

Göbekli Tepe előtt

Nyilván az ősember még nem tudott számolni, de most a jég- és kőkorszak végén vagyunk. Az ügyesebbek búzát vetnek és tárolnak, ezt gondosan védik - idegenektől és társaiktól is. Az ősközösségen belül megjelenik a magántulajdon és a rabszolgaság. A kevésbé ügyesekből lesznek a rabszolgák. És megkezdődik a s z á m b a v é t e l . Számon kell tartaniuk, m e g s z á m o l n i ingóságaikat - botra rovátkákat vésni. Örökös kérdés: a búza növelte a szaporulatot, vagy fordítva? Gondolom, első az evés. (A "haladás" paradoxona).

Ne bízzuk magunkat a számokra!

A buddhizmus mintha azt sugallná, hogy felejtsük el a számokat és az időt - akkor boldogok leszünk. Lukanga Mukara: Az embernek nincs szüksége időmutatókra. A nap reggel fölkel és este lenyugszik. Csak ennyit kell, hogy tudjon az ember.

Soha ne nézz az órádra és ne számold, hány éves vagy!

Avagy ki szeretné megtudni halála óráját?

(Jaj, már dél van, már rég ebédet kellett volna főznöm!)

(Lásd még: A fehér ember tudománya, Hit és tudomány, Ökoátcsapások, Hálózatkutatás-bírálat - ökobetyár-blog).

 

UNSER LEBEN DEN ZAHLEN ANVERTRAUEN? Sanfte Energie Stiftung Budapest

Die Digitalisierung bringt uns endgültig auf's Eis. Doch in wie weit dürfen wir unsere Welt auf Zahlen bauen?

Schwierig, sehr schwierig durch Jahrtausenden geprägte Grundsteine unserer Kultur hinterzufragen. Unsere positivistische Glaube an absolute technische Herrschaft dieser materialistischer Welt scheint unzweifelbar.

Zahl, Zeit gibt's - seit Menschen gibt's

Zahl: Bloß ein Raster, den der Mensch auf die Welt legt, um bequemer zu leben. Nachdem ein Weißer die Hütten eines afrikanischen Stammes "ausgezählt" hatte, die Eingeborenen zündeten sie an. Es gibt anumerische Gesellschaften, die nur so viel kennen: "eins" und "etliche". "Die meßbare Seite der Welt ist nicht die Welt, es ist die meßbare Seite der Welt." (Martin Seel). Lévy-Strauss schreibt in Triste tropiques: Auch amerikanische Völker brachten hervorragende Bauten hervor, die kein Schreiben kannten.

Göbekli Tepe konnte zählen?

Der 12 000 Jahre alte, erste "Tempel", mit 2 m großen Stelen wurde von Menschen gebaut, die die Zahlen nicht kannten? Die Gemeinschaft von 500 Leuten war bestens organisiert, die Arbeitsaufteilung fing gerade an: es gab Priester, Steinhauer, Soldaten, Jäger. Ohne Rad und Metallwerkzeug war verdammt mühsame Arbeit! Sie wurden stark durch Sehnsucht nach Gott und Anbetung motiviert. Doch wieviele sollten graben, metzen, jagen? Oder es genügte "einer" und "etliche"?

Vor Göbekli Tepe

Der Urmensch konnte noch sicherlich nicht zählen. Aber jetzt sind wir am Ende der Eis- und Steinzeit. Die geschickteren sähen Weizen, speichern und schützen ihn von Feinden und Nachbarn. Innerhalb der Urgemeinde entsteht der Privateigentum und die Sklaverei. Die nicht so geschickten werden die Sklaven. (Später bringen die Städte die Seuchen und die Kriege). Und so entsteht der Bedarf ans Zählen: Man ist gezwungen eigene Güter zusammenzuzählen - man ritzt Kerben in einen Stock. Die ewige Frage bleibt: der Weizen trieb den Volkszuwachs an oder umgekehrt? (Das Essen geht vor, denke ich. Auch "Fortschritt" bis heute umstritten).

Laß uns nicht den Zahlen verfallen! Der Buddhismus, so scheint's, gibt uns an: vergiß die Zahlen, die Zeit - und du wirst glücklich! Lukanga Mukara: Menschen brauchen keine Zeitzeiger. Morgens geht die Sonne auf, und abends geht sie unter. Nur so viel braucht der Mensch zu wissen.

Schau nie auf die Uhr! Zähle deine Jahre nicht!

Oder wer wünschte sich seine Todesstunde zu erfahren?

(Weh mir, es ist schon zwölf und ich habe das Mittagessen nicht mal angefangen zu kochen!)

RózsaS, Budapest, 19. 11. 2020.

 

ÁRPÁD FEJEDELEM ESETE A FACEBOOK-KAL -Mi az FB és mit tehetünk ellene?-

Amikor Árpád népével a Vereckei szoroshoz érkezett, Szvatopluk állta útját:

-Állj! Egy lépést se, míg nem regisztrálsz a Facebook-on!

Árpád: Ha csak ez hibádzik...

És így lettünk mi Pannónia békés féjszbukos lakosai.

A Facebook rögzíti az Ön minden kattintását. Ez talán nem lepi meg, de tudta-e, hogy az FB az Ön összes Wlan-kapcsolatát, okostelefon-aktivitását és még sok mindent tárol?

Az FB végét már sokan jósolgatták, hol a fiatalok, hol a reklám-megrendelők kivonulása miatt - ám az FB továbbra is él és virul, 2,7 mrd fölhasználójával világszerte.

Gyakori FB-kritika az elégtelen adatvédelem. Senki ne csodálkozzon, hogy ha FB-tag, akkor az minden lépését követi minden platformon, minden klikkjét rögzíti. Másképp hogyan is lenne képes az Ön 5 évvel ezelőtti - talán kissé elhamarkodott - kiposztolását az Ön orra alá dörgölni? A techóriás nem híres ügyfelei adatainak óvatos kezeléséről. Tavaly 540 millió személyes adatsor került ki az internetre, melyekhez hónapokig boldog-boldogtalan hozzáférhetett. És ez csak egy eset a sok közül.

A Facebook a Web-en

Hogy az FB-t használhassuk, be kell adnunk egy egész sor személyes adatunkat: milyen csoportokban vagyunk aktívak, kikkel kommunikálunk, stb. Csak így tudja biztonságunkat növelni, mondja, valójában ezek alapján testre szabott reklámözönt zúdít ránk.

Legalább a reklámoknál beavatkozhatunk. Koppintsunk rá a jobb felső nyílra és nyissuk meg a "Beállítások és magánszféra" rovatot, ott is a "magánszféra első látásra" címűt. Balról megjelenik a reklám-preferencia. Itt az FB elmagyarázza, hogyan működnek a megjelenítések és milyen adatokat vesznek igénybe. Ön a "reklámpreferenciájában" megadhatja, hogy partneri adat-alapokon vagy saját klikkelései alapján engedélyezi-e a reklámokat?

Ám az FB már rég nem marad meg saját platformjánál és regisztrált fölhasználóinál. Az FB azért lett ilyen hatalmas, mert külső vállalatok weboldalaival és reklámszolgáltatókkal dolgozik együtt. Ismertek pl. a "Log-in Facebook" csempék, amiket ismerhetünk, az Airbnb-ről vagy a Spotify-ról.

Michal Kosinski, Stanford pszichológusa algoritmusokat kutat. "A magánéletnek végérvényesen vége." Szinte minden nagy weboldal - mint ez, a stern.de is - Facebook-pixel és szolgáltatásokhoz van kapcsolva, így ezekkel közvetlenül lehet posztolni a közösségi hálókra. Ezeket az adatokat a konszern éveken át a profilokkal kötötte össze, így a felhasználókat mindenhová követhette a hálón.

Egy példa: Valaki egy online-webshop-on turista bakancsokat keres. Ha ebbe az oldalba FB-pixel van beépítve, a hálózat értesül a konkrét keresésről, és az adatokat összeköti a felhasználó profiljával. Így jelenhetnek meg cipő-reklámok az FB-hírfolyamon.

Ezt az eljárást a sajtó annyira rosszallotta, hogy a konszern augusztusban kijött a "Off Facebook Activity" (OFA) opciójával (lásd forbes.hu: OFA - így tudod megnézni...2020.01.29.) Bár ezzel a személyes adatok nem törölhetők, de megakadályozható a felhasználó FB-fiókjával való összekapcsolása. A reklámok továbbra is láthatóak, de kevésbé személyhez kötöttek. Hátránya, hogy az OFA csak kevés országban hozzáférhető, kiterjesztése folyamatban (nálunk igen).

FB az okostelefonokon

Egyre több fölhasználó telepíti az FB-t a smartphone-jára. Sokan azonban nem tudják, ezzel milyen fölhatalmazásokat adnak az FB-nek. Így pl. engedélyezik, hogy az FB a WiFi hálózatokat is letapogassa, amiket használunk. Ugyanúgy megkapják az Ön telefonjának típusát és a rajta levő alkalmazásokat. Ennek csak úgy veheti elejét, ha sem FB-app-ot, sem Messenger-t, Whatsapp-ot, Instagramot nem rak föl okostelefonjára.

Ha az alkalmazást mégis használni kívánja, valamennyire fékezheti az FB adat-harácsolását. Fölmegy az FB-jogosultságok opciójára ("Apps és értesítések" alatt), továbbá az android beállítások "Facebook" rovatára, vagy az iOS-beállítások alatt a "Facebook" jelölésű lehetőségre. Itt aktiválhatja vagy kikapcsolhatja az FB hozzáférését telefonja helyéhez, az Ön kapcsolataihoz, mikrofonjához, kamerájához, stb. Ennek ellenére az FB az Ön hálózata IP-címével mégis durván behatárolhatja az Ön tartózkodási helyét.

Próbáljon meg lehetőleg legkevesebb személyes adatokat megadni az FB-n. Ritkábban nyissa ki, ne kapcsolódjon lokációkba, ne jelöljön meg fotókat, ne töltsön ki kvíz-oldalakat, melyekből levezetik az Ön foglalkozását. Csak annyi profil-információt adjon meg, amennyi föltétlen szükséges.

Korlátozza app-jai számát, melyekhez az FB hozzáférhet. (Spotify, Truecaller, Kornoot, Bikermap, Readly, Spontacts, Taskade). Ez nemcsak adatvédelmi szempontból fontos, hanem megnehezít a nagyméretű adatlopásokat is hackertámadásokkor.

Az app alternatívája, ha az FB-t mobil böngészőben használja és nem direkt alkalmazásban. Még kevesebb adatot árul el, ha a Chrome vagy a Safari Browser-t privát módban hogy az FB Önről adatokat gyűjtsön.

(hvg: Erről tudjon, a Gmail rögzíti minden vásárlását...

hvg: Erről tudjon, akkor is leköveti Önt a Facebook...)

stern.de, 2020.10.05.

Kilépni sem egyszerű! Voltam FB-tag - két hétig. Ennyi ideig tart foglyul, ha le akarsz lépni. Amikor gyanús alakok jelentek meg nálam, gondoltam, egyszerűsítem az életem. RS

 

Kedves Barátom!

Lám, most kamatozik a vidéki élet! Ha nem néznétek a médiát, talán nem is tudnátok, hogy járvány van! Közeledik felénk a vírus, lányunk, Rózsa Lili (másodéves joghallgató) baráti köréből tudunk néhány szerencsés kimenetelű esetről. Feleségem, Magyar Katalin gimijében (Álmos, Zugló) nem tudunk kovidosról. Jómagam fedezékben vagyok, már évek óta maszkot húzok kint (fejre húzható rugalmas muff, kínai boltban, Dekatlonnál), por ellen is véd. Csak élelemért járok ki, meg futok reggel. Meg bízom a gondviselésben.

Kitűnően lefoglalom magam, német lapokból fordítok és rakok föl az okobetyar.blog.hu-ra. Shakespeare-t olvasok, a 30 drámát mindig elölről kezdem újból. Nem is hinnétek, minő humor és ékes beszély! Rejtvényeket fejtek, főleg sakkfeladványokat (chessyfreehostia - második vagyok a világlistán!). Családommal monopoly-t, rablórömit, logoszt játszunk.

De a legfontosabb: a kertünk! Legszebb a környéken, most érik: krumpli, zöldség, édeskömény, menta, sóska, szőlő, füge, alma. Egy kis paradicsom! (Kati bíbor díszparét szórt ki - tele a kert, talán nem kellett volna). Átgondolom az életem: minek-kinek köszönhetem ezt az óriási szerencsém? Alles Gute: Sándor 20IX28

 

SARS-vírus népességvédelmi kockázatelemzés 2012, Berlin

2.3 fejezet: A "Modi-SARS-vírus" okozta pandémia kockázatelemzése (Bundestag 7/12051)

Az elemzés a berlini Robert-Koch-Institut és más országos hivatal közreműködésével jött létre. Itt először a hivatalok képviselőinek munkacsoportja egy szcenáriót dolgozott ki. Azután a pandémia kitörésének valószínűségét becsülték föl ill. a várható károkat. A forgatókönyv egy rendkívüli vészhelyzetet ír le, melyet egy újszerű vírus okoz. Ehhez egy, bár hipotetikus, de valós tulajdonságú "Modi-SARS-vírust" választottak, mivel ennek természetes változata 2003-ban sok egészségügyi rendszert teljesen kimerített. A múlt megmutatta, hogy kórokozók különleges új tulajdonságokkal képesek járványt kirobbantani (pl. SARS-koronavírus CoV, H5N1 influenzavírus, chigungunya HIV).

Egyszerűsített előföltételek mellett, egy elképzelt SARS-vírus németországi járványát vázolták föl, mely országos jelentőségű és kézenfekvő is egyben. A szcenárió egy Ázsiából eredő, világszerte terjedő, hipotetikus vírust ír le. Több személy utazik be Németországba, mielőtt a WHO első hivatalos figyelmeztetését kiadná. Közöttük két olyan személy van, akik magas fertőzési képesség és nagyszámú kontaktszemély kombinációjával elindítják a ragályt. Bár a fertőzésvédelmi törvény és a pandémiatervek szerinti előrelátott intézkedéseket a hatóságok és az egészségügyi hivatalok gyorsan és hatékonyan foganatosítják, a két fertőzés közötti rövid intervallum miatt a vírus gyors terjedését nem sikerül megakadályozni. Az első hullám tetőpontján, 300 nap alatt, 6 millióan betegednek meg. Az egészségügyi rendszer nem képes megbírkózni a feladatokkal.

Az életfontosságú infrastruktúrák üzemeltetésének biztosítása legfelsőbb prioritást kap. A kulcspozíciók tartása mellett, más infrastrukturális szektorok nagymértékű ellátáskieséseit sikerül megakadályozni. Az első hullám csillapodása után még két gyengébb hullám jön, míg 3 évre az első fertőzések után megérkezik a vakcina.

Ezen esemény különlegessége, hogy ez egész Németország területén, minden népréteget egyaránt érint, igen hosszú időn át. A 3 évig, 3 egymástól független hullámban tomboló pandémia magas áldozati számokkal és különböző védendő területek masszív károsodásával jár.

Ezen szcenárió belüli járvány föllépésére, valamint a várható kár méreteire, a kockázati elemzés módszere szerint, valószínűségszámításokra került sor. (Eredmények lásd 4. függelék).

bbk.bund.de, 2013. január 1.

 

AZ AUTORITÁS VISSZATÉRTE - NZZ Zürich

Miért kell új 68? - A toleránsok intoleránsokká lettek, a progresszívek reakciósok: üdvözöljük a jelen társadalmában. Bálványaik: nyitottság, diverzitás és multikulti. NZZ 2020.okt.6.

Autoriter társadalomban élünk és erre büszkék vagyunk. Intézményeink az egyetemek, egyházak, parlamentek, melyek néhány évtizede még tiszteletet parancsoltak, mára már csak vállvonogatást váltanak ki, ha egyáltalán. A papok, rendőrök, tanárok tekintélyüket már rég elvesztették, a hierarchiák ellaposodtak. A Helmut Schelsky által az 50-es években előre jelzett nivellált középosztály mára valósággá vált. Ez a hétköznap kultúrájában is megnyilvánul: szolid menedzserek sportsneaker-be öltöznek, színházigazgatók hoody-ban tetszelegnek, őszülő halántákú vállalatvezetők lazán letegezik ügyfeleiket.

Ami egyszer jó illemnek számított, ma a személyes autonómia korlátja. A régi idők tekintélytisztelete kiszolgált.

A megsértett hiúság

Másrészt viszont előírásokra, tiltásokra, autoritásra vágyunk. A dohányzás, az ivási szokások, a táplálkozás már évek óta a regulázó fanatikusok terepe, akiknek nagy kielégülés embertársaiknak szabályokat előírni. Távutazások, tengeri hajózások gyanússá váltak, nem beszélve az autózásról. A szabad beszéd, az őszinte véleménycsere és a keresetlen gondolkodás még inkább megfigyelés alá került - egy politikai-erkölcsi atyáskodás által. A hagyományos médiában és a kultúra területein egyre gyakrabban találkozunk kioktató hangokkal. Továbbá nemcsak értelmiségiek vigyáznak arra, mit merjenek nyilvánosan kimondani és mit tartsanak meg maguknak, mint privátvéleményt. Az antiautoriter társadalom megmutatja autoriter arcát. Hogy jutottunk idáig?

Ennek kiváltói - paradox módon - a fölvilágosodás és a liberalizmus központi céljai: az emancipáció és az önrendelkezés. A társadalmi gyakorlatban a szabad önmegvalósítás ideálja narcisztikus követelésbe torkollik, mely minden életmódnál tapsot és csodálatot vár el. Ha ez megtagadtatik vagy még kritikát is kap a nyakába, az önmegvalósító ember narcisztikus sértést, diszkriminációt, emancipáció-ellenességet érez.

Ennek azonban nem szabad megtörténni, nehogy a fölvilágosodás alapigérete a korlátlan önrendelkezésről meginogjon. Tehát nyelvi és magatartás-szabályozás szükségeltetik, hogy az emancipációs projekteket kritika ne érhesse. Az egaliter társadalmak logikája diktálja, hogy a polgártársak és szomszédok a digitális média révén, ezen új szabályok és normák betartását ellenőrizzék. Ha ezzel valaki tartást mutat, mint a civiltársadalom hőse dicsőül meg.

Mivel azonban az egaliter társadalmaknak is szükségük van a helyes magatartás szakértőire, új autoritásokat nevel ki.

Tehát ma tekintélye nem a professzornak, a mesternek vagy a rendőrnek van, hanem a diverzitás-biztosnak és az antidiszkriminációs hivatalnak. Hatalmukat nem egy hivatás-státusz, vagy egy szakképesítés adja, hanem az ideológiai világnézet. Ez azért bír hatalommal, mert teljesen kompatibilis a mai hedonisztikus fogyasztói társadalommal. Így minden értékes, ami a személyes értelemkeresést szolgálja: nyitottság, diverzitás, sokféleség. Ezzel szemben gyanús, ami korlátoz, ami diszkriminálónak érezhető és ez - az érintett előszeretete szerint- bármi lehet.

Így nő ki a fölvilágosodás eredeti impulzusából végül napjaink politőrsége. Az autoriter jelleg, egykor a 68-asok ádáz ellenségképe, föltámadott. A 60-as években, Erich Fromm számára az embereket a szabadság általi túlkövetelés (Überforderung) űzi az alávetettségbe, konformizmusba, engedelmességbe. Itt ölt alakot az autoriter karakter, mely a mindenkori ideológiával és képviselőivel való azonosulással kompenzálja tehetetlenségét és bizonytalanságát. Fromm-ot főleg a saját történelmi fasizmus-tapasztalatai ösztönözték. Amit nem sejtett: az antifasizmus és az antiautoritás ugyanúgy mutálódhat uralkodó ideológiává, amivel az autoriter jellem alávetettséggel és engedelmességgel azonosul. Theodor W. Adorno ugyanígy leszűkítette az autoriter személyiség profilját, a nemzeti szocialisták hatása miatt. Ez volt a konzervatív, prüd, emberlenéző és fasisztoid kispolgár.

Az utóbbi évtizedekben a nagyvonalú világpolgárságnál is fölnövőben van az autoriter karakter. Épp napjainkban a progresszív és elkötelezett kozmopolita polgár próbálja meg félelmeit dogmatizmussal, alávetettséggel, morális ortodoxiával kompenzálni. Riadtan kapaszkodik miliőjében imádott bálványaiba: a diverzitásba, nyitottságba és a multikulturalitásba. Az ő "zeitgeistige Habitus"-a csak alig álcázza a tényt, hogy ő ugyanúgy autoriter ideológiának veti magát alá, mint derék úttörői - csak ez most nem prűdként és görcsösen jelenik meg, hanem szórakoztatóan és látszólag a világra nyitottan. Ahogy az egy hedonisztikus konzumtársadalomban nem várható másképp, az autoriter karakter nem hangos zene, gyerekzsivaj és elhanyagolt előkertek révén buzdul föl. Polgári tabukat, a szexmorál és a drog tekintetében, kinevet. E helyett rosszul válogatott szeméten, SUV-sofőrökön botránkozik meg, továbbá állítólagos szexlistákon és minden fajta teljesítmény-etikusokon.

Herbert Marcuse, a 68-as előrelátó volt az, aki a liberális polgári társadalom toleranciáját represszívnek találta, mivel az a valódi ellenzéket marginalizálta. Az ő mai modern követői arra sem veszik a fáradságot, hogy toleranciát mímeljenek. Napjaink emancipáltjai a régi liberális polgárság represszív toleranciája feletti győzelmükből azt tanulták, hogy a rigid intolerancia hatalmat biztosíthat és a diskurzusok politikai előtereit uralhatják. Poénjuk, hogy intoleranciájukat toleranciaként képesek eladni. Politikai ellenfeleiket következetesen kizárással büntetik, diszkreditálással, célzott delegitimálással és a véleménycsinálás minden lehető technikájával. Az autoriter karakter az utóbbi évtizedekben, a társadalmi átrendeződések folyamán, csupán az autoriter retorikát vette át és az egészet a visszájára fordította.

Bátorság, kíváncsiság és anarchia

A neoautoriter kényszerkarakter ezen intoleranciája veszélyes lehet a demokráciára, mivel védőjének adja ki magát. Ha a demokráciát nem demokratikus eszközökkel kell védeni, a toleranciát pedig intoleranciával, akkor a fölvilágosodás központi vívmányai, mint a szabadság és az autonómia a politikai "Zeitgeist" oltárán kerül föláldozásra. Ez ellen a neopuritanizmus és neoautoritás kísértete ellen csak szabad és elfogulatlan gondolkodással, bátorsággal, kíváncsisággal és anarchiával lehet védekezni.

Bármennyire is képtelenül hangzik: új 68 kell, de most fordítva!

Neue Zürcher Zeitung, 2020. október 6.

( A nyakatekert bikkfanyelven kívül, lehet ebben valami? A mezei dolgozó, 8 óra munka után, további 8 órát nyomozzon az igazság után? Költözzünk ki a vezetékes házakból! RS).

 

LIEBIG 34: AZ UTOLSÓ ELFOGLALT HÁZ VÉGE Berlin 1990-2020/RózsaS

1990: A fal ledöntése után egyetemisták, kreatívok, művészek és Nyugat Berlin-i anarchisták sorra foglalnak el Kelet Berlin-i romházakat (130-at). Új lakásformákról álmodnak; kocsmákat, mozikat nyitnak a házakban, köztük a Liebig Str. 34-ben is, amely a balosok szimbóluma lett - a szabadság, a kreativitás és a szolidáris együttlakás jelképe.

A konzervatívoknak: bűntanya, no-go-area. 30 év "vér és könny" következik. Legalitásból illegalitásba és vissza. Az L34: "anarcha-queer-feministische Hausprojekt" menedék a hajléktalan nőknek, transzoknak, queer-eknek, interszexuálisoknak - csak férfiaknak tilos. "Wohnraum ist keine Ware" (A lakótér nem áru), ez egyik vezérelvük. Dokfilm is születik, "Indoor" (Lau Feldstein).

Alkotmányvédő Hivatal: A RAF fölbomlása után, a szcénában hosszú ideig konszenzus volt: semmi erőszak. Most ennek vége: a balos szélsőségesek egyre brutálisabbak és személyeket is vesznek célba.

Miután a Liebig 34 Gijora Padovicz spekuláns kezére került, aki Berlin kegyetlen lakóüldözői egyike, 200 ház tulajdonosa. Ő egy ideig tűrte a 40 illegális lakót, majd 2020. október 9-én, a Berlin-kormány hátszelével, 2500 rendőrt és végrehajtót küldött a rebellisekre. Kemény csata után kiverette őket a házból. A tüntetők ezt skandálták:

"Nehm ihr uns die Liebig ab,

machen wir euch die City platt!"

(Elveszitek Liebig-ünket,

letapossuk a city-teket!)

37 tüntetőt bevittek és bevádoltak birtokháborítás, továbbá hivatalos személy elleni erőszak miatt. A rendőrség a házürítés után "bejárásra" invitálta az újságírókat, hogy lássák, micsoda disznóól volt ez itt. A sajtó, ki-ki szája íze szerint tudósított: a szcénaújság TAZ könnyeket hullajtott, a Zürich-i NZZ gúnyolódott: A balos államkritikusok mára pici egérkékké lettek.

ZEIT, dpa, TAZ, NZZ - 10. 10. 2020

Házfoglalások Kölnben, 1970-1990

Jómagam testközelből éltem át a kölni "Hausbesetzer-szcénát". A 120 tagú SSK, ahol utcagyerekek találtak közösségre, évtizedekig (szószerint) harcolt a hatóságokkal, a spekulánsok és a korrupció ellen. Bár olyan véres csaták, mint Hamburgban, Berlinben itt nem voltak, de tüntetés, házelfoglalás itt is volt bőven. Leghíresebb a Stollwerk megszállása 1980 nyarán a Südstadt-ban. A városvezetőség többnyire engedett, a lakosság is részben szolidáris volt, Heinrich Böll pl. egy egész négyemeletes házat ajándékozott az SSK-nak, a Salier Ring-en. Mára a lakásfoglalók úgyszólván kihaltak.

Kölnben saját bőrömön éreztem, hogy a híres német szociálállam sem fenékig tejfel. Bérház-cápák ("Miethai") vásároltak föl öreg házakat, hagyták lerohadni, aztán szanálás címen kiebrudalták a többnyire vékonypénzű nyugdíjasokat és lebontás után luxuslakásokat építettek, ahol háromszoros lakbért zsebelhettek be. Egy ilyen híres kölni spekuláns Herr Kaußen volt, 200 000 lakás tulajdonosa, föl is akasztotta magát. A város javára szól, hogy sok szociális lakást is építetett, pl. a Südstadt-ban.

Szintén magyar barátommal mi is megszenvedtük a spekulánsok machinációit: Pistának kilopták a postaládájából a határidős bírósági leveleit. Velem is csúnyán elbánt egy ottani "gázszerelőből" lett milliomos, akinek a kezére került a bérelt lakásom. Bíróságra vitt, fenyegetett, betömte a lakás-záram - hogy kiköltözzek és luxus-modernizálhassa a lakást, háromszorosára emelhesse a lakbért. Bár a lakót nagyon védik a törvények, a végén engedtem - ez csak fölgyorsította Magyarországra való áttelepülésem. RózsaS

 

MIT KEZDHETÜNK A KEDVESZEGETT TANÁROKKAL? - (Semmit) Egy német tanfelügyelő beszámolója Susanne Müller 30 éve pedagógus, most tanfelügyelő (Schulrätin)

A tanárok kb. 20%-a motivált; 20%-a közömbös, nem változik és csak annyit tesz, amennyit muszáj. A tömeges közép igyekszik, jó órát akar tartani, de vigyáz, hogy ne terhelje túl magát. A demotiváltak, akik nyugalmat és pontos fájrontot akarnak, adják meg az iskola jellegét. A szorgalmasokat gyakran fenyegetésként élik meg és ezért gáncsolják őket, ugyanakkor ki is használják elkötelezettségüket. Ha én, mint igazgató, valami extra munkát akarok, inkább a motiváltakhoz fordulok, semmint a nyafogókhoz, akikkel végnélküli vitákba kell bocsátkoznom. Így idővel az elkötelezettség, a diákoknak jó oktatást nyújtani, elkopik.

Hivatalosan itt, Baden-Württenberg-ben, tanárainkat minden 5 évben értékelnünk kell. 50 éven túliakat már nem. Ezt rendszerint az igazgató végzi el, kivételesen és magániskolákban az iskolatanács (Schulrat). Ekkor magát az igazgatót is minősítik. Ez a szolgálati tevékenység, a szakteljesítmény és az általános képesség megvizsgálásából áll. Ehhez van egy nyomtatvány, ami már 40 éve ugyanaz. Soha nem változtatták, ez abszurd, mintha az iskola fölött megállt volna az idő.

A tanórára bejelentkezés nélkül nem szabad beülni, még az igazgatónak sem. Ha bemegyek, végighallgatom az órát, hogy a tanár fölkészültségét, szakmai-didaktikai módszerét és nevelői hatását megítélhessem. Mint tanfelügyelő, minden 5 évben találkozom a tanárral. A kitöltött nyomtatványokat a tankerületi oktatási hivatalban gyűjtik össze (Regierungspräsidium).

Ha a tanár teljesítménye, kompetenciája nem megfelelő, semmilyen szankcionálási lehetőségem sincs és ezt ő maga is tudja. Amint megkapta az örökös köztisztviselői státuszt, érinthetetlen. Senki sem bocsátható el tartós teljesítményhiány miatt, fizetését sem csökkenthetjük. Egy ízben áthelyezhetjük egy másik iskolába. Ha újból megpróbáljuk, beteget jelent. Nyöszögethetem pl. jelentésírás-kötelezettséggel. Ám ekkor a közalkalmazotti tanáccsal kell megküzdenem (Personalrat). Lehetőségeim korlátozottak. Konkrétan: lustaság és ignorancia ellen tehetetlen vagyok. Amíg egy tanár nem tesz törvénybe ütközőt (Disziplinarrecht), fegyelmitől nem kell tartania. Attól tartok, ez a magabiztosság teszi némelyeknek vonzóvá a pedagógusi pályát. Így maga a rendszer csalja ide a nem megfelelő tanerőket.

Minél tovább vagyok iskolai szolgálatban, annál rémísztőbb lesz a képem kollégáim egy részéről. A kedveszegett tanárokkal gyakorta váltunk megdöbbentő leveleket. Semmiségeket panaszolnak föl és végtelen konfliktusokba húznak bele, ahelyett, hogy pl. egy konferencián - a kötelező óraszámon felül - megvitatnák problémáikat. Nem általánosíthatok, de ezeknél a kollégáknál a betegszabadság is gyakori. Küldhetem őket iskolaorvoshoz (Betriebsarzt), de ekkor rögvest a közalkalmazotti tanáccsal lesz dolgom.

Ha látom, hogy egy tanár nem végzi el föladatait, javasolhatok egy beszélgetést. Ekkor elmondhatom neki, mit várok el tőle és barátságos tanácsokkal is elláthatom. Ő ezt egyszerűen ignorálhatja. Senkit sem kényszeríthetek, hogy pl. az e-oktatással, digitális tanórával vagy legalább egy laptoppal foglalkozzon. Az oktatási hivatalban (Schulamt) még mindig kapunk kézírásos leveleket és szolgálati kérdéseket olyan tanároktól, akik nem hajlandók e-mail-t küldeni. A tanárok 5-10%-a egyszerűen nem vehető rá a digitalizációra. Legjobb esetben nyugdíjazásukig követhetjük munkaéveiket.

Hivatalosan a tanároknak továbbképzési kötelezettségük van. Hogy ezt betartják-e vagy sem, nem ellenőrizhetem. Baden-Württenberg-ben épp arról vitázunk, kötelezővé tegyük-e a továbbképzést? (Pl. a digitalizálást.) Ám ha a tanárok a képzést csak végigülik és nem hajlandók tanulni, semmit sem tehetünk.

Ha a szülők panaszkodnak valamelyik tanárra, beszélek az igazgatósággal. Utána meghallgatom az órát.

Ahogy a szankció, úgy a feljebbjutás is korlátozott. A különlegesen jó teljesítmény nem jár föltétlen előléptetéssel. Az igazgatóságba való fölemelkedés több stresszel és csekély béremeléssel jár. Elemi iskoláknak, a tarifa-besorolástól függően, ez kevesebb 200 eurónál. Gimnáziumban inkább kifizetődő. Legtöbben az A13-nál kezdik aztán valamikor Oberstudiendirektor-ok lehetnek, ez 500-800 euróval többet jelent. Ám ha lelkesen dolgoznak, vagy csak "el-vannak", az előléptetés mindenképp jön, inkább előbb, mint kellene. Karrier-előnyökkel a teljesítményt növelni semmi esélyünk.

Egyesek párhuzamos univerzumban élnek. Ezt az oktatásszerkezet ösztönzi - amit az oktatási hivatalban mindenki tud. De mivel a tanárok választók is egyben, még pedig igen nagy számban, és mert kedvezményeiket tudatosan védik, a politika óvakodik teljesítményösztönző oktatási reform bevezetésétől. Fizessék a pedagógusokat teljesítményük szerint? Semmi sem veszélyesebb egy politikusnak, mint egy diákújságnak interjút adni. Amikor Gerhard Schröder kancellárjelöltet 25 éve a tanárokról kérdezték, ezt mondta: "Ugyan már, ti tudjátok a legjobban, micsoda lusta egy népség!"

Az előítélet, miszerint a tanárok keveset tesznek, ősrégi. Mint köztisztviselők, teljesen föl vannak mentve az alól, ami minden más dolgozó embert érint: a jutalomtól és a szankciótól. Aki jól dolgozik, jutalmat ne várjon, ha rosszul, szankciótól sem kell tartania.

Tehát a tanárok jobban dolgoznának, ha teljesítményük szerint fizetnék őket? Kaphatnának pl. fizetésemelést, vagy -csökkentést, aszerint, hogyan haladnak a diákjaik? És a mísz tanárokat el kellene bocsátani?

Az elmúlt évtizedekben egész sor ország megpróbált teljesítmény szerinti pedagógusbéreket bevezetni: USA, Dánia, Svédország, Finnország, UK. Németország a merev köztisztviselői rendszer miatt nem. Ezen országokból, főleg az USÁ-ból számos tanulmányt kaptunk, több tízezer diák megvizsgálásáról. Az eredmény: ez egy igen komplikált dolog.

Rendkívüli munka díjazásához a rendkívüli munkát mérni kellene. Ez az iskolában nem olyan egyszerű, akkor sem, ha a diákokat teszteljük. Bár egész sor teszt van, a Pisa-tól az érettségiig, melyek a tanulmányi eredményt mérnék, ám ha ezek fontossá válnak, beszűkítik a tanár perspektíváját. A föladat nemcsak az, hogy a gyerek minél gyorsabban megtanuljon írni, olvasni, számolni.

Egy másik út az lenne, hogy a rossz tanárokat egyszerűen kirúgnák és helyükre kompetenseket vennének föl. Tény, hogy ha a tanároknak több pénzt adunk, a diákok teljesítménye javul. Brit kutatók szerint, amikor a tanárok évi 2000 font fizetésemelést kaptak, az ún. GCSE-vizsgajegyek fél ponttal növekedtek. Ám a diákok csak akkor voltak jobbak, ha az anyagi ösztönzés nagyvonalú és hosszan tartó volt. Az amerikai egyszeri 15 000 dollár nem hozott jobb teljesítményt.

Az ilyesfajta prémiumrendszerek drágák. Úgy működnek, mint egy fényszóró, az összes figyelmet egy pontra vonzzák. A projektekben a tanárok a jobb teszteredményekre koncentráltak. Azokban a szakokban, ahol nem folytak tesztek, a diákok nem lettek jobbak. Némely tanárnál a díjazás még fordítva is sült el: megpróbálták a gyönge tanulókat kiszelektálni, hogy jobb legyen az átlag vagy súgtak nekik. A végén győzött a belátás: a tanári teljesítmény növelésére ez nem a legjobb út.

A pedagógusoktól sokat várunk el, feladatuk komplex, sokat több, mint pusztán a tananyag közvetítése. A legjobbak közülük bizalmat és közelséget építenek ki a diákokkal, mint a jó szülők. Fölkarolják azokat, akiknek odahaza problémáik vannak. Szuverén és magabiztos emberekké nevelik őket. Ez a tesztekben nem tükröződik.

Oktatáskutatók az elmúlt évtizedekben azt találták, hogy ugyanolyan képzettségű, tanárok ugyanabban az iskolában nagyon eltérően teljesítettek. Eric Hanushek szerint (közgazdász, Stanford Uni) kiváló tanároknál a tanulók 18 hónap anyagát tanulják meg egy év alatt, míg a leggyengébb tanároknál csak a 6 hó anyagát.

Ez a nagy ingadozás nem csak motiváció kérdése. A gyenge tanárok nemcsak egyszerűen kedvetlenek, akiket pénzzel ösztönözni lehetne - gyakran egyszerűen nem tudják, hogyan csinálják jobban. Cincinnati US-államban lefolyt kutatás szerint ezeknek meg kell mutatni a módot. Gyenge tanárok egy évig kaptak segítséget kompetens kollégáktól. A következő évben javul a teljesítményük, pedig már 8 éve voltak a pályán. Döntő volt, hogy tanításukat kielemezték. A legtöbben jól akarták végezni a munkájukat, csak nem tudták, hogyan csinálják.

Németországban ilyen támogatást csak a kezdő tanárok kapnak a gyakorló évben. Utána évekig egyedül kell boldogulniuk. A Cincinnati-modell egy választható út a teljesítmény növelésére. Ám az óriási eltérést jó és rossz tanár között így sem lehet teljesen eltüntetni. A másik út: lecserélni a gyenge tanárokat jókra. Több tanulmány szerint a képesítés és a tanulmányi eredmény nem garanciája a jó tanárságnak. A legtöbbjükről csak az osztályteremben derül ki, mennyire alkalmasak. Nem kellene már a gyakornoki idő alatt kiszelektálni az alkalmatlanokat?

Igen, de ki vállalná a kockázatot, hogy 5 év stúdium és 2 év gyakorlat után valakit is eltanácsoljon? És ezzel a diplomások csak egyharmadát vagy felét szolgálatba állítani? Továbbá ekkor nagyon magas fizetést kellene adni, hogy csak az igazán jó tanerők kapjanak munkát.

Malcolm Gladwell US-oktatáskutató azt javasolta, kapjanak kezdetben a tanárok könnyebb feladatokat, legyen kevesebb formai követelmény, képesítés, akadály. Mindenki pályázhasson már egy Bachelor-diplomával. Úgy vélte, sem a jó tanulmányi eredmény, sem a jegy nem árul el arról semmit, ki milyen lesz a pályán. Mért nem engednek be az iskolákba egyszerűen több tanárt, hogy menet közben derüljön ki, ki az alkalmas és ki nem? Angliában pl. ez a gyakorlat. Igaz, ott a kiképzésnél sem válogatják ki a jó és az alkalmatlan pályázókat, ahogy azt Gladwell javasolta - a pedagógia-hallgatók kb. 90%-a diplomázik. Ezen kívül a briteknél rosszabbul fizetik a tanárokat, mint Németországban, Franciaországban, Dániában, Finnországban. Gladwell szerint teljesítmény szerinti fizetést kellene adni a tanároknak. Akik jól dolgoznak, kapjanak több pénzt, ez vonzaná a pályázókat is.

Tehát a tanári teljesítmény növelésének legjobb útja új verbuválási módok keresése. Aki már a kezdetben megtalálja a legjobb embereket, ne fizessen sem prémiumot, se ne fenyegessen elbocsátással. Az igazán jó tanárok ösztöke nélkül is jól végzik dolgukat - úgy, hogy diákjaik 18 hó anyagát egy év alatt megtanulják. A nehézség: ezeket a pedagógusokat megtalálni.

spiegel.de, 2020. okt. 16.

KRASTEV JÓL TIPPELT MÁRCIUSBAN? 7 kovid-előrejelzés ECFR

A bolgár Ivan Krastev a Center for Liberal Strategies (Szófia) és a Permanent Fellow am Institut für die Wissenschaften vom Menschen (Wien) munkatársa, utóbbiban a "Die Zukunft der Demokratie" osztályt vezeti. Az European Council on Foreign Relations (ECFR) alapítótagja.

1. Big government

A 2008-as válsághoz képest a mostani ki fogja kényszeríteni a "big government"-et az EU-ban. A 70-es években a csalódott polgárok ismét az állami intervenciókban kezdtek bízni. Paradox, hogy 2008 csalódásai nem kemény állami beavatkozások követelésében fejeződtek ki. A koronavírus viszont teljes egészében visszahozza az államot: a polgárok megbíznak a kormányban, hogy az megvédi őket és a gazdaságot. A kormány hatékonysága azzal mérhető, mennyire lesz képes az emberek magatartását megváltoztatni.

8 hónap után: Krastev hitte, hogy a kormányok ellenőrizni tudják a pandémiát. 2020 novemberére ez csak részben sikerült, a második hullámot mindenki alábecsülte. (RS)

2. A járvány erősíti a nacionalizmust

Az EU országhatárai fölélednek - ellenőrzés és lezárások lesznek. A nemzetek szerepe erősödik. Minden kormány a saját polgáraira figyel. Békeidőben nem lenne állampolgárság szerinti megkülönböztetés. Valószínűleg minden ország saját polgárait részesíti előnyben, a nacionalizmus erőre kap - de nem az etnikai nacionalizmus. A kormány követeli, hogy ne csak az államok köré épüljenek falak, hanem az emberek köré is. Végülis a fertőzés a gyakran találkozók között terjed, kevésbé idegenek hozzák.

8 hó után: A nacionalizmus amúgy is erősödött. Ellenpélda: a németek belga, holland betegeket vesznek át - de meddig? Ágyak vannak, ápolók hiányoznak.

3. A szakértők ismét divatba jönnek

2008 és a menekültválság csökkentette a szakértők iránti bizalmat. A populista politikusok népszerűsége nőtt. A vírus ezt vissza fogja nyesni. A legtöbben ismét bíznak a szakértőkben, ha az életük forog kockán. Már most látszik, hogy a járvány-illetékesek legitimitása nő, erősödik a professzionalizmus.

8 hó után: Telitalálat. (Kivéve Mo.-ot). És ha nincs elég szakember? Egyszerűbb feladatokat bárki el tud végezni, pl. kenetet levenni a vélt fertőzött családtagról és leadni a gyűjtőpontban.

4. Kína győztes, az USA vesztes

Még nem dőlt el, de sajnos, a big data-ra épülő autoritarizmus vonzása nő. Kínának fölróható, hogy titkolózik és késve reagált, de rendkívül jól ellenőrzi a lakosság mozgását és magatartását. A demokráciák itt hátrányban vannak - Kína nyertes lehet.

8 hó után: Igaz. Ha lehet itt egyáltalán nyertesről beszélni.

5. A pánik barátból ellenséget csinál

A válságkezelők vizsgáznak. A kormányok a pénzügyi-, a menekült- és a merénylet-válságok után azt látták, hogy a pánik a legnagyobb ellenségük. Ha egy merénylet után a lakosok hetekig nem mertek volna utcára menni, a terroristák elérték volna céljukat. 2008 tanulsága, szintén: válságban a magatartás-változtatás ára fölmegy. Ezért volt akkor helyes a politikusok üzenete: Maradjatok nyugodtak, menjen tovább a normális életetek, ignoráljátok a kockázatot, ne essetek túlzásokba.

Most (2020. március) a kormányoknak a feladata, a lakosságot arra rávenni, hogy maradjanak otthon. Sikerességük azon múlik, keltenek-e elég félelmet a lakosságban? A "semmi pánik" most nem volna helyénvaló. A pandémia csak úgy lassul le, ha az emberek félnek a betegségtől - és életstílusukat gyökeresen megváltoztatják.

8 hó után: Krastev jól beszélt, de szinte minden kormány átaludta a nyarat. (Talán a németek nem). Vagy már harmadszorra kiáltottak farkast. Az emberek folytatták a dorbézolást. ("Mindig mások halnak meg"). Most megisszuk a levét.

6. Új generációs konfliktus

A covid-19 a generációk közötti dinamikára jelentős hatással lesz. A klíma-diskurzusban a fiatalok az időseket vádolták meg egoizmussal és azzal, hogy nem gondoskodnak felelősen a jövőjükről. A vírus ezt a dinamikát megfordította. Most az idősek a sérülékenyebbek és fenyegetve érzik magukat azáltal, hogy a fiatalok nem hajlandók életstílust változtatni. Ha a válság hosszan tart, ez a konfliktus fölerősödhet.

8 hó után: Lassan, de jön. Sokasodnak a maszk és a korlátozások elleni (olasz) tüntetések, bár a napi halálesetek növekedése riasztóan hat a legtöbbekre. Félő, a generációs konfliktust fűtő tényezők összeadódnak. (Lásd: Fiatal-öreg polgárháború, RS). Hivatalosan egyelőre az egészségügy kitartása és a gazdaság folytatása a fő téma. (A 2. lockdown előre becsült veszteségei: gasztro + hotel 5,8 mrd €; sport, kultúra, szórak. 2,1; kereskedelem 1,3; ipar 5,2 zusammen 19 mrd euró/DIW. Nem nyereségei?).

7. Embert vagy gazdaságot menteni?

Eljön a pillanat, amikor a kormányoknak választani kell. Vagy fékezik a pandémiát és engedik bedőlni a gazdaságot, vagy a gazdaságért nagyobb emberi árat vállalnak be. A válság erősítheti a globalizációellenesség jogosultságát. Bezárt repülőterek és emberek vesztegzárban - ez a globalizáció "ground zero"-ja lehet. Ám paradox módon az új antiglobalizáció gyöngítheti a populistákat, akiknek igazuk lehet, de megoldásuk nincs.

A vírus sok EU-elvet fölforgatott, pl. a költségvetési fegyelemnek se híre, se nyoma. Úgyanígy a menekültek előtt sem akar senki határokat nyitni.

8 hó után: 2020 novemberében tényleg eldöntik a kormányok, hány embert fognak beáldozni - ha nem is a profitért, hanem, hogy még többeket ne kelljen beáldozni. Ha ez egyáltalán vagy-vagy kérdés. Mindenesetre itt a második lockdown, legalábbis részben.

(A magyaroknál egyenesen az a kérdés, egy gólért hány hullát lehet adni?)

Emlékezzünk azonban, hogy a vírust a globalizáció hozta és hozza. ("Pénz jöhet, vírus nem?"). Az ember vadállatok életterébe hatol be, velük szorosan érintkezik és kórokozókat vesz át. A természet beintett: a nagy jólétért emberéletekkel kell fizetni. Kevés koporsót láttunk eddig. A botor Nyugat remélhetőleg tanul a leckéből. Mért védettebb a 20 ezer lelkes Zenta a 3 milliós Budapestnél? Ha mi, választók és fogyasztók, csak egy kicsit is visszafogjuk magunkat, nemcsak magunkat védjük a ragályoktól, de a klímát és a természetet is, a közeledő ökológiai veszélyektől.

Ivan Krastev: Seven early lessons, European Council on Foreign Relations; 2020. márc.; 8 hó után, RózsaS

német hírek: hé-sze-pé 9:00 ökobetyár.blog

 

ÜVEG VAGY PILLEPALACK? Vagy teljes pályás védekezés? RózsaS

Azt mondta a szakértő a rádióban, hogy a PET-palack kisebb ökolábnyomú, mint a betétes üveg.

Mivel már senkinek sem lehet hinni (különösen egy PET-cégnek), fejben rangsoroljunk:

-Lehet, hogy a nehezebb üveg mosása és szállítása terhelőbb, de az üveg hány ciklust bír ki és az újraolvasztás több energiát visz-e el? A PET nyilván kevesebb szállítási energiát igényel és ötször újraönthető, de mekkora a vegyi terhelése gyártáskor?

-Valójában nem az a probléma, hogy vizet és leveket veszünk a boltban PET-palackban, ahelyett, hogy beérnénk ugyanolyan jó csapvízzel vagy friss gyümölccsel?

-Tényleg van egy öko-PET-palackom: mindig újratöltetem a bormérésben, de tejjel is megy, lásd mobil tejautomata. (Anyám, mint tejesasszony, az ablakokba készített lábasokba töltötte a tejet).

-És ezzel itt volnánk a teljes pályás eljárásnál: hozzuk közelebb a termelőt és a fogyasztót! Egyszerre minden problémát megoldunk! RózsaS, 20XI2

 

HAGYATÉKUNK - a ZEIT/infas/WZB tanulmánya - RózsaS német-sajtó figyelő

Ez a pandémia is csak úgy fog bekerülni az évkönyvekbe, mint egy kis kisiklás; a megszokott gondolkodás, cselekvés, érzés pillanatnyi megszakítása? 2015-2018 között megkérdezték a németeket, mit hagynak rá a jövő generációkra? Az idei, 3. kutatás teljesen új eredményeket hozott.

A járványt sokan esélynek is tartják. A covid-19 sok áldozattal jár, ide került a klíma-aktivitás is. Bár 2020-ban az időjárás-szélsőségek, hőségrekordok tovább folytatódtak, az emberek figyelme a koronavírus felé fordult. A klímaváltozást már kevésbé tartják veszélyesnek.

Valójában a válságokat nem kell föltétlen versenyben látni. (A klíma, a vírustól függetlenül, megy a maga útján.RS20X29). Égető krízishelyzetek kísérleteknek és reflexióknak is esélyt adnak. Így a vírus magatartás-változtatásokat is kiváltott, melyek, ha megmaradnak, a klímának csak hasznára lehetnek.

A kérdezettek fele kevesebb közlekedést észlelt, ahogy a lockdown idején is, ez a fenntartható forgalomfordulat esélye lehetne. 2/3 ezt is fontos jövőtémának tartja. Ám csak 18% hiszi, hogy ez föl is kerül a politika agenda elejére. Ez kijózanító. Bár a több gyaloglás, kerékpározás, kevesebb autózás - egyáltalán: az általános lassítás a lakosság szemében kívánatos valami, de ezt a járvány idején csak kivételes jelenségnek tartják.

Mi venné tehát rá az embereket, hogy tartósan változtassanak? Tavasszal láttuk, ha kell, szigorú intézkedéseket lehet bevezetni. Ez a klímapolitikában is eredményre vezetne? A kérdezettek fele helyesel: elfogadnák a szigorításokat. 2/3 még követeli is ezeket. Ám a prognózis ismét pesszimista: csak 19% hiszi, hogy a lakosság a megszorításokat egészében elfogadná.

Vajon a válaszok pusztán szociális kívánságok, vagy az emberek valóban készek arra, hogy életüket megváltoztassák? A következő évek megmutatják. A válaszokból sajnos nem lehet világos követelményt kiolvasni, hogy a politika ne várjon, hanem vágjon bele a klímabarát új normalitásba és az okos közlekedésbe.

Mi a helyzet most, 2020-ban, a pandémia kellős közepén?

Megingatja a vírus az emberek hozzáállását? Hagyatékukon elgondolkodnak? Egymás iránti bizalmuk változik?

Ez a 3. vizsgálat újat hozott: 60% vallja, hogy nekik valami pozitívat hozott a válság, 70% pedig valami pozitívat ismer föl, amit a jövőbe kellene vinni.

Ez egy világos hagyaték, 3 csoportba osztható:

1. A régbevált, új csillogásban

A pandémia vakító fényében a németek dörzsölik a szemüket és csodálják, ami már rég magától értetődő volt: az egészségügyet.

Meghajolnak a sok jól képzett és motivált szakdolgozó előtt. (80% ki is emeli: "A hatóság és a politika nem hibátlan, de az egész meglepően jól működik." (Rotterdam: A betegek szidják az ápolónőket, mert nem kapnak kezelést, a kórházak tömve, betegeket szállítanak át a németekhez. ZDF/Frontin21/okt.28/RS).

2. Egy új gazdaság víziója

60% üdvözli a visszafogott gazdasági aktivitást, a természet megkönnyebbül. "Kiengedni a gőzt a kazánból", az ég ismét láthatóbb, a repülőzaj kisebb. Ezt a víziót mindenki elfogadja, aki csak megengedheti magának. A kultúr- és a turizmus-dolgozók nyilván nem, de sok nő és sok kiskeresetű. Úgy tűnik - a munka és a gyerek ellenére - megszabadulnak legalább attól a stressztől, hogy mindig a sikeresebbekkel hasonlítják magukat össze.

3. Erő az újhoz

Régebben a németek technikaellenességéről beszéltek. A digitalizálás félelmet keltett. Bár volt némi elfogadás, de úgy érezték, az új technikával magukra hagyják őket. Hiányzott a motiváltság. A pandémia ezt megváltoztatta, rákényszerítette őket a cselekvésre. "Alapvetően sok olyan ötletet kaptam, ami egyébként nem jött volna." "Változtatnom kellett valamit, hogy ötről a hatra jussak."

De mi lesz a válságban kimondott ígéretekkel? Az emberek remélik, hogy a német egészségügy és szociális rendszer egészében megmarad, nem bontják le, nem privatizálják, nem kérdőjelezik meg alapvetően. A szolidaritás sokat jelent nekik. A válság jó lakmuszpapír, ha a kasszák ki is ürülnek. Ez az első feladat, amit a hagyaték-stúdium kiadott.

Ezután fontosnak tartják a gazdasági és társadalompolitikai célok és eszközök újjá alakítását és prioritását. A minden tekintetben fenntartható gazdaság nem szabad, hogy csak vízió maradjon. Ez a második megbízás - végülis meghatalmazás. Az emberek a krízisben megtapasztalták, hogy olyan dolgokra is képesek, amelyekhez nem volt elég önbizalmuk. A modernizálás akadályai kilazultak. Ebből tanulni, az embereket komolyan venni, jól kommunikálni, megbízni bennük - ez a harmadik megbízás.

Ha kemény hetek előtt is állunk: a krízis ígéretei túlélik a krízist.

KOMMENTEK

*Az eredmények reményteljesek. A polgárok, úgy látszik, előrébb vannak, mint a politika. A krízis után visszaesni a mókuskerékbe - az esély elszalasztása.

*A polgárok nyugodtan ostorozhatják a gazdaságot. Ide bátor vezetés kell. Bátor, progresszív politikusok kellenek.

*Nemcsak dumálni, cselekedni! Ez különbség. A legtöbben az állatvédelem mellett vannak; a peszticidek, CO2 ellen - aztán diszkontokban vásárolnak, online rendelik meg eldobható divatos ruháikat és SUV-val mennek az edzőterembe.

*A pandémia után minden úgy lesz, mint régen; inkább még rosszabb: kevesebb közközlekedés, több autózás, online-shopping és a repülőutakat is be fogják pótolni. Ez az én prognózisom.

*A politikától semmi sem várható, lobbisták csinálják.

*A vírus tartósan megváltoztatja életünket? Igen. A gondolkodó ember reagál a változásokra. Mindig is ezt tette, legyenek ezek az új technika, táplálkozás vagy új higiénés ismeretek és, persze, főleg a személyes tapasztalatok.

*A jövőben mindenkinek ott lesz 40-60 napra elég bor, sör, WC-papír, száraztészta a pincében. Nem kell föltétlen a boltokban az üres polcokat bámulni. Egy hónapra készpénz a háznál szintén nem botorság, ha netán a bankok befékeznének. A távmunka jó, a korkedvezményes nyugdíj még jobb. Ekkor legalább szórakoztató dolgokkal is lehet foglalkozni. Strapabíró, esőálló ruha is kell, hisz néha friss levegőre is ki kell menni sétálni. Mivel mindig azzal kell számolni, hogy a "Club of Aphrodite" és a "Pauschaltreff Dolce Vita" és más erotika-kínálatok bármikor bezárhatnak, érvényes a szabály, ha ha Mohamed nem megy a hegyhez... Tehát megfelelő gyorsaságú internet is kell. Mit mondjak még, macskatáp, savanyúkáposzta-konzerv, Obstwasser, halkonzerv, stb. - mindenki maga tudja a legjobban, mit kell magának bespájzolni.

Az idősek digitálisan fölzárkóznak

Bár a vírus generál néhány társadalmi vetődést, a kikényszerített digitalizálás csökkenti a generációk közti egyenlőtlenségeket. Nagyapám pl. 94, mégis használja a WhatsApp-et. Különböző korosztályok soha eddig nem kommunikáltak jobban - köszönve az új technikának. A "digitális nativ" és a "digitális immigrant" közötti különbség eltűnik. Ezt mutatják a hagyaték-stúdium adatai. Már 2018-ban láttuk, hogy 2015-höz képest az új médiát fiatal-idős egyaránt használta. Ezt a mostani fizikai távolságtartás csak erősítette: internettel nem érzik magukat annyira egyedül. További jó hír: ez bővülhet még tovább. Nemcsak a magatartás, de a jövő iránti kívánság is nőtt. Az emberek, a pozitív tapasztalatok után, szeretnék, ha a digitális kommunikáció normálisabb lenne, a magányt megelőzendő. (Guminő nem kéne? Zuckerberg vehet magának igazit is - az Ön pénzén!RS20X30).

A digitális világ, mint az élet része

Fontos Önnek, hogy a digitális világ egész élete magától értetődő része legyen? 2015-ben sokan attól tartottak, hogy a technikában ügyesebbekkel nem tudnak lépést tartani ("exkluzív modernizáció"). Ma ez a határ elmosódik. A technikai haladás közös tapasztalat lesz. 2020-ra a 18-35 évesek két év alatt 0,4 ponttal, 2,75-re tornázták föl magukat, de a 66 évesek ennek kétszeresével, 0,8 ponttal jutottak feljebb.

Soha nem érzi magát egyedül - köszönve az internetnek

Főleg az idősek kaptak rá az új digitális eszközökre. Nemcsak a digitális média társadalmi normává való válásáról van szó. Az egymáshoz való közeledésről is. A nagyapám hírei pl. a WhatsApp-nek rendkívül hosszasak. Ezek szeretettel megfogalmazott levelek. Nemcsak egyszer olvasom őket.

DIE ZEIT, 2020. 10. 28.

Én pedig, képzeld, kézzel írok levelet és föladom postán! Sőt, van olyan is, aki ha "kommunikálni" akar a nagyapjával, átmegy hozzá a másik szobába. RS

 

A FIFE ESETE A VÍRUSSAL - Fiatal felnőttek, M. Corsten, Hildesheim

Michael Corsten szociológus a Hildesheim-i egyetem "Generation Corona" kutatócsoportját vezeti. Egy nemzedék akadt meg az "élet kapujában" - a vírus áthúzta jövőterveiket. A járvány vége nem látható, sem jelenük, sem jövőjük nem biztos, ez megingatja önbizalmukat. Barátokkal találkozni, ismerkedni, úton lenni - sok minden, ami a fiataloknak fontos, most kútba esik. Ehhez jön még a sürgető döntéshelyzet: milyen képzést, milyen egyetemet válasszak? Elköltözzek szüleimtől és hová? Corsten ezekről kérdezi őket.

ZEIT: Corsten úr, Ön a korona-generációt kutatja. Ez mi is valójában?

Corsten: Sok nemzedék-megnevezés van, legtöbbjük címke-svindli. A dolog természete adja, mindenki szereti a látványos címeket. Ha politikai közönyről van szó, akkor az Merkel-generáció, az internet gyerekei pedig az internet-generáció. A szociológiában abból indulunk ki, hogy a történelmi határvonalak mellett korosztályok között is vannak határvonalak. A kovid-pandémia is egy ilyen cezúra és alapjában változtatja meg életvitelünket. Ez először mindenkire érvényes, a jövő úgyszólván zárójelbe kerül, visszahívható. Egyben globális jelenség is. Ám a járvány különböző életfázisaiban éri el az embereket. A felnőtté válás különleges helyzet, a fiatalok élete "rush hour" fázisában van, esemény eseményt követ és sok mindenről gyorsan kell dönteni. Ekkor kapnak irányt a következő évtizedek.

Z: Ám a járvány előtt is sokaknak nem jutott nyaralás, egy szemeszter külföldön, könnyű munkába állás - különösen a munkásgyerekeknek.

C: A nemzedékkutatásban 3 dimenziót különböztetünk meg. Az első az életkori helyzet: életem melyik fázisában, a történelem melyik fordulatában melyik évjárathoz tartozom. Aztán van az ún. nemzedékegység, ezek különböző miliők, melyek egy nemzedéken belül észlelhetők, pl. munkás- és akadémikusgyerekek, de különböző ifjúsági kultúrák is, ahol egyiket jobban sebzi a járvány, mint a másikat. De ami a generációt igazán jellemzi, az a generáció-összefüggés. Ez a fiataloknál egy halmazátfedés, ez további elbizonytalanodást gerjeszt. Az átmenetek mindig bizonytalanok, mert vitathatók, az elején nem lehet tudni a végét. A fiatalok azzal szembesülnek, hogy a pandémia újból és újból keresztül húzza terveiket. Ez kettős bizonytalanságot jelent. Ez a végzős általános iskolást épp úgy érinti, mint az érettségizőt.

Z: Ma a nyilvános vitákban igen sokszor azt mondják a serdülőkre és a fiatalokra, hogy felelőtlenek. Igaz ez?

C: Mi ezt nem látjuk. Lehet, csak azért, mert az interjúkat online végezzük és erre csak valamennyire képzett és számítógép-jártas fiatalok képesek. Most keressük a kontraszt-csoportokat. De ha más ifjúsági tanulmányokat vagy népesség-kutatásokat nézünk meg, ott sem találunk erre megerősítést. Viszont az elmúlt 5-10 évben azt látjuk, hogy a fiatalok politikai érdeklődése jelentősen beindult. Nőtt a pro-szociális magatartás, a Fridays for Future ezt mutatja, ahogy a menekültekkel való szolidaritás is. Persze, senki sem vitatja, hogy ma is vannak indifferens fiatalok is, ahogy minden nemzedékben. Így volt a ma 60, 70, 80 éveseknél is. A generációk ebben a tekintetben is heterogének. A járvány idején persze különösen a bulizó, felelőtlen fiatalok tűnnek föl.

Z: Mit mondanak a fiatalok saját jövőjükről?

C: Ambivalenciát látunk. Sok dolgot, ami életszakaszukhoz tartozik, most nem tehetnek: barátokkal, emberekkel találkozni, új szociális terkben eligazodni. Ám szinte mind jól tudja, hogy magatartása a járvány idején másokra is kihatással van, főleg az idősekre és a rizikócsoportokra. Momentán fő stratégiájuk, fontos döntéseket elhalasztani vagy csak átmeneti megoldásokkal beérni. Pl. önkéntes szociális évet vagy praktikumot bevállalni. Így aktívak maradhatnak, tapasztalatokat gyűjthetnek - teljes elkötelezettség nélkül.

Z: Ez totál pragmatikus.

C: Ezek persze az erős bizonytalanság jelei. A pandémia előtti célokat nem követhetik, ha például valaki kulturális téren tervezett képzést, most értelmetlennek tartja.

Z: Mit gondol, ezek a kihatások mennyire hosszantartóak lesznek?

C: Lehetséges, hogy egyesek redukált önhatékonyságot építenek. "Mennyire avatkozhatok bele a világba?" Akinek saját hatásáról erős a meggyőződése (Selbstwirksamkeitsüberzeugung), hiszi, hogy célját eléri. Az ellentettje: a fatalisztikus hatékonyság-meggyőződés. "Nekem semmi sem sikerül." A két pólus között különböző fokozatok lehetségesek. És itt látom a problémát: A járvány idején, az átmeneti szakaszokban, egy lépés sem lehetséges, amire építeni lehet. Megbánhatják döntéseiket. Bármit tesznek, a fejlemények fölülbírálhatják - ez elkeseredettséghez vezethet.

Z: Pedig azt hihetnők, hogy a "digitális" fiatalok az online világban gyorsabban föltalálják magukat.

C: Ezt hittük mi is, de tévedtünk. Pár év után ismét meginterjúvoltuk a digitális pionírokat és influenszereket. Az offline-t most a legtöbben pozitívnak találták, míg az online-t csak kisegítő megoldásnak. Az online-szférát kisebb valóságintenzitással kötik össze.

Z: Ez mit jelent?

C: "Online nem kapok igazi támogatást", "Online nem érzek igazi kommunikációt", "Online nem élek át úgy helyzeteket, mint a reális világban." Pedig az év elején még azt vallották, hogy a virtuális világban sok mindent kompenzálhatnak. Ez olyan, mint a szomszéd kertjében a cseresznye: amivel nem rendelkezünk, vagy amit nem kaphatunk meg, azt fölértékeljük.

ZEIT online, 30. 10. 2020.