NYOLC KATASZTRÓFA, AMI 2021-BEN ELMARAD - Th. Fricke

Thomas Fricke (53), az internetportál Wirtschafts-Wunder szerkesztője, a »Financial Times Deutschland« fő közgazdásza, társalapítója a »Forum New Economy« thinktank-nak, mely új gazdasági vezérmotívumon dolgozik.

Ez a vírus valahogy olyan érzést hagyott maga után, hogy ezután csak rosszabb jöhet. Először csak helyi influenzaként indult, aztán lett belőle epidémia, majd pandémia. Továbbá az első hullám után jött a második és alkalmasint jön a harmadik is - mivel az előzőek nem voltak elegendők. És amikor a vakcinák új reményt keltettek, jött a mutáció. Minden kezdődik elölről, végtelen válságok sora?

A katasztrófa-prófétáknak épp jól jött. És azoknak is, akik diffúz félelmeinket és csorbult bizalmunkat ki akarják használni. Mi jöhet még? Adósság-kollapszus, hiperinfláció, euró-vég? Vagy Friedrich Merz, mint kancellár?

Ideje kiválogatni, mely népszerű félelmek teljesen alapnélküliek az új évben. Egy kis anti-depresszív-szolgálat, az év indítására. Ime nyolc katasztrófa, ami definitív nem következik be:

1. Hiperinfláció Németországban

Ez az, amikor az árak őrültül emelkednek és minden szétesik. Ezt jósolják a huhogók, de az elmúlt években mindig melléfogtak. Most is így járnak. Az utolsó hiperinfláció Németországban 100 éve volt, egy világháború követte. Momentán az árak egyáltalán nem emelkednek, a nyomás épp ellenkezőleg, a defláció felé hat. Bár a járvány után nagy bevásárlás jöhet, mely itt-ott a kereskedőket áremelésre csábíthatja, csakhogy ez nem hiperinfláció, hanem normális ingadozás. A hiperinflációhoz az áfa-emelés sem elegendő - ez csak átlagban néhány tizeddel emelheti az árakat.

2. Németország csődbe megy

Ugyanolyan népszerű a károgók körében, mint a hiperinfláció és ugyanakkora tévedés is. A kormány kölcsönt kellett, hogy fölvegyen, hogy a pandémia gazdasági következményeit enyhítse, cégeket mentsen, keresletet gerjesszen, befektetéseket ösztönözzön. A történelmi feladathoz mérve, a gazdasági teljesítmény 6%-a (most ennyi a deficit) nem jelentős. Az USA és az UK kétszer ennyit halmozott föl. A pandémia végén minden segély automatikusan megszűnik, így a hiányzó összegek is automatikusan csökkennek. Már a következő évben a hiány nálunk a Maastrich-i határ, 3% alatt lesz - akkor is, ha nem lesz addig egy spórprogram (nem kellene). Az államadósság 70%-kal a nemzetközi szint alatt van. Hogy a pénzügyminiszter az állami kötvényekre nem találna vevőt (ez lenne a csőd), teljesen groteszk gondolat. A pandémia kitörése óta a befektetők kifejezetten tolonganak az állampapíroknál, még negatív kamatokat is bevállalnak.

3. Az euró implóziója

Mért kellene ettől félnünk? - kérdik némelyek, a régi öreg márka visszahozására gondolva, könnybe lábadt szemekkel. Bánják is ők az euró kudarcát! Ennek esélye azonban 2021-ben még kisebb, mint valaha. Az euró-jegybank világossá tette - mint minden józan jegybank, - hogy egy ilyen katasztrófát meg fog akadályozni. Ezt tette legutóbb, amikor 2020 elején támadás érte az olasz államkötvényeket. Maga a német kormány látta be, hogy saját érdekében segítenie kell másokon és ehhez akár közös kötvényeket is be kell vállalni. Az olaszok, a közvéleménykutatás szerint, egyáltalán nem akarnak az euró-zónából kilépni, miután tudatosult bennük, mennyit jelent jólétükre az euró. A németek is szívesebben segítenek, nehogy egy valuta-perpatvar gazdasági problémákat okozzon.

4. A kommunizmus tér vissza

Ez a rémálom 2020-ban szintén az ódivatú liberális gyászhuszárok kedvence volt. Az ok: a Bundesregierung sokszor beavatkozott és beszállt a kovid-sújtotta konszernekbe. Ez persze korántsem a kapitalizmus végét jelenti. A legtöbb pénzt ebben az országban még mindig részvényvásárlásokkal lehet nyerni - és a járvány idején a részvényárak rekordmagasságokat értek el. Bár az állami kiadások 2020-ban 50%-kal emelkedtek, ennek oka a sok segélycsomag - csökkenő GDP mellett. 2021-re, a prognózisok szerint, az állam kiadásai visszaállnak a régi szintre. Ez még tényleg nem a kommunizmus. Csak épp világszerte megfontolják, hogy a globalizálás és a deregulációs eufória után jobb lesz visszatérni az erősebb szabályozáshoz és ellenőrzéshez. Biztosítani kell az alapvető orvosi eszközökkel való ellátást. Jól meg kell fizetni azokat, akik a (kapitalista) rendszert fenntartják. Északi országokban az állam már régóta sokkal aktívabb szerepet játszik és ez mégsem kommunizmus. Az emberek ennek még örülnek is, ezt mutatják a boldogságindexek. A kemény kapitalista USÁ-ban is volt már 90%-os adókivetés.

5. Szélsőségesek kerülnek hatalomra

Igen hülyén nézett ki, amikor néhány maszk-ellenes a Reichstag lépcsőin ordítozott. Elképesztő, mennyi konteo kelt szárnyra ebben a járvány-évben. A 2021-es választásokkor teljesen valószínűtlen, hogy olyan politikai erők kerüljenek hatalomra, akik betiltják a maszkot és a védőoltást. A dühöngő emberek képei ellenére a Hildmanns&Co csak egy elenyésző kisebbséget képvisel. (Egy másik kisebbség pedig épp a korlátozások további szigorítását követelte.) Helyi választásokon a szélsőjobbos konzervatívok alig pár százalékot értek el - a hatalomátvételhez ez igen kevés. Ezektől a többieknek nem kell tartaniuk.

6. Jeff Bezos szegény lesz

Az Amazon főnöke vajon veszít-e, ha a pandémia után az emberek ismét visszatérnek a reál vásárláshoz? Rá személyesen, finoman szólva, ez katasztrofális lenne. Hisz 2020-ban az Amazon annyit nyert a járvány alatt, mint semmilyen más vállalat. Bezos vagyona több száz milliárd dollár, elég a kellemes öregkorhoz. Hogy Bezos a kereslet visszaesése után szociálisan lezuhan, ugyanúgy valószínűtlen, mintha a 40% vagyontalan német hirtelen meggazdagodna. A vagyonhoz-jutás 40%-ban öröklésnek köszönhető, független az öröklők teljesítmény-ingadozásaitól. Ezeken az arányokon földrengésszerű eltolódások nem várhatók, akkor sem, ha Olaf Scholz lesz a kancellár és vagyonadót vezet be. A katasztrófához több kell.

7. Friedrich Merz lesz a kancellár

Ennél a pontnál elhagyjuk a biztos prognózisok terét és az óhajok mezejére lépünk. Minden jószándék mellett kételkedünk, hogy ez az ember beleillik a korszakba. Bár Friedrich Merz elismert gazdasági szakember, politikailag még volna mit bizonyítania. 2004-es könyvében meglehetősen sok olyasmi áll, ami nem következett be. Németország csak több reform után lehet eredményes, olvashattuk. Valójában egy sor év jött gazdasági növekedéssel és csökkenő munkanélküliséggel - Merz áhított reformjai nélkül. Konzervatív jóérzésre-biztatás nem elég a boldogsághoz.

8. A klíma összeroppan

A kutatók szerint van még pár évünk, míg késő lesz, míg a nagy klímakatasztrófák bekövetkeznek. Azért mondják, mert nem akarnak bennünket frusztrálni és elkedvetleníteni. Ezért erre nem kellene sokat adnunk. Kisebb klímakatasztrófák amúgy is mindig voltak. Ezért kell most még többet befektetni a klímasemleges gazdaságba, pl. a klímaneutrális autókba.

Ha a fenti katasztrófák nem-bekövetkezésében kisebb bizonytalanságok volnának is, összességében egész jó év rajzolódik ki. Ne engedjük, hogy lehúzzanak bennünket a makacs corona-hónapok. A vírus nem fogja napjainkat reggeltől estig uralni. Ezt mondja Drosten úr is, és ebben nincs okunk kételkedni.

spiegel.de, 1. 1. 2021.

Acht Katastrophen, die 2021 ausbleiben