PISILÉSÉRT 60 € BÜNTETÉS – taz Berlin/RózsaS
2022 nyarán, egy férfi, éjfél tájban, háttal a strandnak, belevizelt a Balti- tengerbe. In flagranti lebukott és a Lübeck-i rendészeti hivatal 60 eurós büntetéssel sújtotta, „közszemérem-sértésért”. Ám most a bíróság fölmentette, legalább 12 okból.
4. Az alperes 20 méterre eltávolodott barátaitól, járókelők sem voltak a közelben.
5. A hivatal által kihallgatott tanúk vallomásaiból sem derül ki, hogy a tett bárkire sértő lett volna. Elég sötét is volt éjfélkor.
6. A tanúk megközelítették az alperest és zseblámpával megvilágítva dokumentálták az esetet.
8. Ilyen körülményeknél a vizelés nem számít botránynak, sem zavaró tisztátalanság, sem szag nem lépett föl.
9. A természetes szükség kivitelezése nyilvános toalettekben, nemek elválasztásával, mások jelenlétében is megtörténik.
10. Ha ez a folyamat a szabad a természetben történik, szokás szerint a többiektől távol, diszkréten kivitelezendő. Mivel a tengerparton nincs más lehetőség, csak az elfordulás - ez nem számít a többiek számára durva sértésnek.
11. Környezetszennyezésről sem lehet beszélni, mivel a Balti-tenger 21.631 km3 vizet tartalmaz. Ismételt belevizelés esetén is a fölhígulás olyan nagy, hogy a szennyezés nem mérhető.
12. Miután szeméremsértés és szennyezés kizárható, az érintett magatartása az alaptörvény 2. cikkelye és a természetjog szerint az eset az általános cselekvési szabadság alá esik. Az embernek Isten ege alatt nincs kevesebb joga, mint az őznek az erőben, a nyúlnak a réten vagy a fókának a Balti-tengerben.
wochentaz🐾, 21. 10. 2023
Pinkeln ist Naturrecht
ARANYAT A SZARBÓL – taz Berlin/RózsaS
1. Miért értékes az ürülék?
Értékes foszfort (P) tartalmaz, minden élő egyik alapelemét. A vizeletben és az ürülékben sok van belőle. A talajból kivett foszfort műtrágyákkal pótolják. A szennyvíztisztítók kötelesek az év végéig foszformentő tervekkel előállni.
2. Miért fogy el a foszfor?
Visszahozhatatlanul elveszik a környezetben, a vizekben. 2014 óta az EU kritikus nyersanyag-listájára tette, több más esszenciális anyaggal együtt. Ezek a gazdaság számára nélkülözhetetlenek és szűkösség fenyeget. Főleg Marokkóban, az USA-ban és Kínában bányásszák. 2008 és az ukrán háború után az árak az égbe szöktek, ezért recycling esedékes. Ma nagy energiákkal, fémsókkal viszik át a foszfort a tisztítók iszapjába. Ez végtermék és vevőt kell rá találni.
3. Törvényi szabályzás
A „Klärschlammverordnung” kötelezi a tisztítókat, hogy 2023 végéig mutassák be foszfor-terveiket. A kisebb berendezések 2032-ig kapnak haladékot. Ők derítőiszapjukat kiszórhatják a szántókra, ez egyébként a mikroplasztik és a gyógyszermaradványok miatt tilos.
4. Hogyan menthető a foszfor?
Az iszapot speciális kályhákban, monoégetőkben égetik el. Hamburgban a Romandis konszern állította üzembe az első ilyen berendezését. A hamuból több fokozattal a foszfor visszanyerhető. A recycling még drágább, ezért a szennyvízdíjak emelése várható. Ám az évtized végéig sem lesz elegendő kályha. A hamu átmeneti tárolását törvény szabályozza. Közben sok foszfor elvész, mint ma az erő- és cementművekben, ahol iszappal fűtenek.
5. Vannak alternatív eljárások?
Az EU foszforplatform 53 P-feldolgozó eljárást vizsgál. Környezetileg legjobb, ha az ürülék és a vizelet más anyagokkal nem is keveredik. Külön kellene gyűjteni, higienizálni és trágyaként alkalmazni - sok energiát lehetne megspórolni.
A léptékelhető modellekben ez már működik Eberswalde, Zürich és Genf városokban. Ám a meglevő infrastruktúra is lehetővé tesz egy jobb megoldást, mint az energiaintenzív monoégetés. Várható, hogy az üzemeltetők ezt fogják választani. Sürgetve érzik magukat és félnek vállalni, hogy maguk szervezzék meg a foszforvisszanyerést. Ha szerződnek egy monoégetővel, a felelősség áthárul.
6. Hogyan lehet az iszapot ésszerűen fölhasználni?
Jó alternatíva a pirolízis a szennyvíztisztító mellett, így a szállítás elmaradhat, ahogy ezt már Niederfrohna és Ingelheim városában már évek óta gyakorolják. Levegő kizárásával az iszapot hevítik, jóval kisebb energiával, mint a monoégetőknél. A végtermék egy karbolizátum, 15% foszforral, toxikus maradványok nélkül.
7. Akkor miért van ilyen kevés pirolízis Németországban?
A gazdasági minisztérium úgy véli, a pirolízis rosszabb foszforhatékonysággal működik. A hasonlítás azonban sántít: A kiinduló anyaggal és nem a karbolizátummal vetik egybe, ami direkt kiszórható a szántókra. Így teszik a csehek, svédek, dánok. Ezt Németországban a hulladéktörvény tiltja.
8. Milyen hatással lehet ez az eljárás a klímára?
Az Umweltbundesamt már 2016-ban kimondta, hogy a pirolizátum talajjavító, mert segíti a humuszképződést – különösen növényi hulladékoknál, de a derítő iszapnál is. A műtrágyával szemben kifejezetten klíát, a szenet tartósan beviszi a talajba. Karin Heinrich, biológia professzor, Berlin: Ha az összes német5 iszapot pirolizálnák, annyi CO2-őt vonna ki a légkörből, mint a némer erdők 8,3%-a. Ezzel szemben a monoégetés gyorsítja a fölmelegedést (231 kg CO2/t + 12 kg CO2 a szállítás miatt).
9. Akkor miért választják a környezetromboló eljárást?
A szennyvíztisztítók tovább tolják a felelősséget , ha a monoégetést ösztönzik. A mai törvények szerint az égetőket arra is kötelezni lehetne, hogy a karbolizátumot égessék el, ha az nem értékesíthető.
Ezt a cikket a Riff freie Medien gGmbH támogatta. Novemberben jelenik meg K. Heinrich könyve, a „Holy Shit – Der Wert unserer Hinterlassenschaften“ (A szent ürülék értéke), egyszerre a filmmel.
taz Berlin, 21. 10. 2023
Der heiße Scheiß
KOMMENT
Legökologikusabb a kertbe kakálni. Jó megoldás Dőry István szellőztetett komposzt-toalettje. De hogy lehet ezt a panel 10. emeletén? A balkonon, függöny mögött? Költözzünk ki a vezetékes házakból – akkor nem zsarolhatnak meg bennünket! (Lásd Robinzon-ház, Szelíd Energia Füzetek 12.)
RS