ELTÖRÖLNI A DOKTORI TITULUST! S. Huck, Berlin/dr. RózsaS, német-sajtó figyelő

Steffen Huck, a Wissenschaftszentrum Berlin igazgatója, az University College London közgazdász professzora.

A doktori promóciós eljárás csak a témavezetők, a bürokraták és az akkurátusok hatalmát növeli.

Botrányok, plágiumok miatt a doktori promóció szóbeszéd tárgya. Az is téma, a politika és az ipar mért keveredik a doktori címmel ilyen végzetes flörtbe. Szigorítani kell az eljárást és növelni tudományos szintjét. Ez ugyan jól hangzik, mégis messze van a valóságtól és a modern tudomány működésétől.

A tudomány médiuma kezdettől fogva a publikáció. A XIII. században, a Bologna-i egyetem doktorai idejében, a közzététel igen keveseket ért el. Akkoriban a titulus a tudósok mobilitását segítette, hogy más egyetemeken is taníthassanak. Ezen a logikán a könyvnyomtatás föltalálása sem változtatott semmit. Legkésőbb az internet elterjedésével vált a közlés teljeskörűvé - mindenütt olvasható lett. A dolgozatok minőségéről bárki meggyőződhet, az is, aki nem igen járatos a szakágban. A publikáció közlési helye, a szakfolyóirat megbízhatósága ad támpontot.

Itt fontos, hogy a kívülálló megértse: a peer review-n (bírálói véleményen) alapuló közlésfolyamat más szakértők vizsgálatával megy végbe. (Csakhogy az abszurd szakosodás a hozzáértők számát annyira lecsökkenti, hogy a hitelesség veszélybe kerül. "Én idézlek téged, te idézel engem."RS21I9). Ez olyan szigorú, hogy nem hasonlítható a doktori eljáráshoz. De mért is kellene? Épp a világ legjobb egyetemein a doktori vizsga laza formalitás, hiszen a tudományos munkák megítéléséhez egy másik hatékony eszköz áll rendelkezésre: a nemzetközi publikációs eljárás. Ez az álláskeresésnél tükröződik a legjobban. A pályáztató jó benyomást nyer a pályázó publikációs listájának átfutásakor. A dolgozatok olvasása tovább visz a megítélésben. Hogy a pályázónak van-e doktori titulusa, csak azért fontos, mert ezt a bürokrácia előírja. De mért is egyáltalán?

A jelenlegi tudományos rendszerben a promóciós eljárás csak három funkciót tölt be: - növeli a fiatal kutatók függőségét témavezetőjüktől és az egyetemtől,

- a promóció-jogú intézetek hatalmát hizlalja,

- segíti az akkurátusokat, akik ezen az egyszerű módon próbálják a kutatóintézetek súlyát növelni.

ZEIT online, 8. 1. 2021 (Schafft den Doktortitel ab!)

1982-ben doktoráltam a kölni egyetemen. Jó buli volt, miután fejembe nyomták a doktori kalapot, kollégáim a régi szokás szerint kézikocsiba ültettek és háromszor körbetalicskáztak az egyetemalapító Albertus Magnus szobra körül. Ám soha nem éreztem igazi doktornak magam, ehhez hiányzott a széleskörű tudásom és bölcsességem. Bár másoknak is - szinte dobálták utánunk ezt a címet. Nem volt szép, de így búcsúztam az egyetemtől: Amit itt megtanultam, az az, hogyan zsákmányoljam ki a természetet és embertársaimat. Ennek egyensúlyozására hétvégi civil kurzusokon, konferenciákon gyűjtöttem azt a tudást, amit Nektek is elhoztam és letölthetitek. Lásd még: Professzorok és alattvalóik - A tudományos kutatás diszkrét bája (Forschen auf Deutsch).