A NoCovid-stratégia a vita központjában- DIE ZEIT, Hamburg

Kutatók, a NoCovid-csoport tagjai, konkrét javaslatokat tettek a járvány leküzdésére. Mennyire hatékonyak és megvalósíthatók ezek? Köztük a virológus Melanie Brinkmann, a belgyógyász Michael Hallek és a fizikus Michael Meyer-Hermann.

A vírus elleni harc tényleg így menjen tovább Németországban? Perspektíva nélkül? További hullámokkal, országos lezárásokkal, de pontos célkitűzés nélkül?

Sok német idegei már nem bírják. Több kutató tartós terveket, szigorú stratégiát követel, ahogy a három szakember is, akik tervük nevét úgy választották, hogy eloszlassák a tévhitet, miszerint a heti 50 körüli új fertőzöttel (100 000 lakosnál) el lehet boldogulni. El kell búcsúznunk a "Flatten the curve" és a "Hammer and Dance" stratégiáktól. Hallek: "Ezek a módszerek csődöt mondtak, annyira ragályos és halálos a covid-19. A fertőzöttek napokig észrevétlenül terjesztik a vírust."

Eredményes az volna, ha a vírust annyira visszaszorítanánk, amennyire csak lehet és ezek után kinyithatók az óvodák, színházak, plazák ott, ahol a fertőzés gócpontja ismert és azonnal elfojtható. Ezt Ausztrália és Új Zéland már rég megmutatta. Ha a számok ismét olyan alacsonyak, mint a múlt nyáron, akkor a vírus elébe lehet menni és szigorú intézkedésekkel a helyzet uralható. Ez elejét venné az országos lockdown-oknak, melyek csak végső opciók, amikor a vírus rohamosan szétterjed és a klinikák kollapszussal fenyegetnek. Michael Meyer-Hermann rendszerbiológus a Tagesthemen-ben (ARD tv-műsor) azt mondta, hogy a le-föl ugráló R-érték idegölő. Ha hónapokra sikerül lenyomni, több szabadság, kevesebb halott és jobban működő gazdaság lenne.

Mutánsok, kevés vakcina és növekvő nyomás mindenünnen

Valószínű, hogy a NoCovid-stratégia a legokosabb, amit tehetünk az ellen, ami szembe jön velünk:

*Az új vírusmutánsok hétről-hétre megduplázódnak. Ezeknél az esetszámoknál 3. hullámot indíthatnak el.

*A karácsonyi zárás sikere után nő a nyomás a politikusokra, hogy nyissanak. A 35-50 esetszámokat tűrhetőnek mondták ki, sok szakember ellenére.

*Végül itt a tény, hogy az oltás nem megy olyan gyorsan, mint gondolták. A nyár végéig, míg a németek nagy része be lesz oltva, addig itt vannak a veszélyes hónapok. Ha a vírus sok beoltottal találkozik, még veszélyesebb mutánsok alakulhatnak ki. Tehát a védőoltások hatását meg kell tartani, ezért kell az incidenciaszámokat tartósan lenyomni.

Hogy pontosan hogyan kell reagálni, a tudósok két dolgozatban összegezték. A munkát karácsonykor kezdték, amikor a józan megfontolás ideje volt. A helyzet: sok halott és fertőzött, mint az USÁ-ban, ahol Trump nem épp példásan küzdött a járvány ellen. Mégis több politikus magabiztosan állította, Németország jól fog járni. A 14 kutató januárban tette közzé egész évre szóló stratégiáját, a sikeres országok tapasztalataira alapozva. A csoport mellé pár hét alatt sok rokonszenvező állt, köztük a bajor miniszterelnök Markus Söder és a kölni főpolgármester Henriette Reker. Persze, kritikusok is jelentkeztek. Hallek: "Furcsa, amikor a NoCovid-tervről részletesen beszélünk a politikusokkal, több pártolót találunk, mint ellenzőt. Félnek kirukkolni a koncepcióval és attól, hogy nem minden cél valósulhat meg." A NoCovid név sem annyira szerencsés, összekeverik a ZeroCovid antikapitalista mozgalommal. Fontos tisztázni, hogy a NoCovid célja nem a vírus kiirtása, ehhez már késő - írja a genfi virológus, Isabelle Eckerle.

A csoport nemrég egy második dolgozatot is közzé tett, négy "tool-box"-szal, amelyben a stratégia konkrét alkalmazását vázolják. Azoknak az intézkedéseknek a szigorú betartatása is sántít, melyeket már elrendeltek. A 4 doboz "csavarhúzói" azokon az eredményeken alapulnak, melyeket már dokumentáltak, best-practice-példákon, Melbourne vagy Dél-Korea helyszínein. Ezeket nem egy az egyben kell átvinni, hanem a helyi körülményekhez kell illeszteni és bővíteni.

A "tool-box"-ok elemei:

*A fertőzésláncok szigorú követése, következetes karantén, a kontaktszemélyek és a tüneteket mutatók gyors tesztelése. Ettől a gyorsaságtól függ a járvány megfékezése.

*A kemény lockdown csak a fertőzött régiókra vonatkozzon (piros zónák), a többinél, ahol az esetszám alacsony, jöhet egymás után a nyitás és a sok szabadság (zöld zónák). A piros zónák hasonlóak lennének a mai Németországhoz, a zöldek Ausztráliához.

*Legyenek országosan világos szabályok mindenki számára. Ezeknek alkalmazása legyen a régióhoz illesztve. Így a polgármesterek, cégvezetők és polgárok együtt dolgozhatnak a közös célért. Prioritásokat állíthatnak föl és kereshetnek rokon régiókat. Top-down helyett bottom-up stratégia.

*A mobilitás korlátozása szükséges. Ezt az árat átmenetileg meg kell fizetni. A piros és a zöld zónák közötti ingázás csak a legszükségesebb esetekben legyen engedélyezett, pl. munkába utazás vagy rászorultak ellátásánál. A kivételek realisztikusak és humánusak legyenek. Mindezt kísérje gyorstesztelés. Legyen szúrópróba-szerű forgalomellenőrzés, ha valahol megugrik a forgalom.

*A polgárok legyenek felelősek önmagukért, de jutalmat is kapjanak, ha csillapítják a járványt. Ott nyíljanak meg iskolák, éttermek, sportcsarnokok.

*Lássa be mindenki, hogy az egészség és a működő gazdaság nem ellentétes egymással, ahogy az gyakran elhangzik. 10 alatti esetszám eléréséhez, a két cél megvalósításához, hatékonyabban kell tesztelni, kontaktokat követni, oltani, minden vállalatot magasabb higiéné-szintre vinni. Sokkal több adatot kell begyűjteni arról, ki hogyan fertőződik meg. A munkajogot úgy kell megváltoztatni, hogy a fertőzött és a veszélyeztetett emberek, ha korrektül viselkedtek, ne veszítsék el munkájukat.

Az átvészeléshez a turizmus, a kereskedelem, a gasztronómia, a kultúra számára gyorsan meg kellene érkezniük a gazdasági segélyeknek. Az oktatásminiszterek csinálják meg házi feladataikat és ne hárítsák a felelősséget a diákokra és a tanárokra.

Fölgyorsulni és karanténeket ellenőrizni

Az emberek belefáradtak a pandémiába és a németek 81%-a stratégia-váltást, hosszú lejáratú tervet szeretne (Covid-19 Snaphot Monitoring /Cosmo/ der Universität Erfurt). Jó példáért nem kell távolkeletre menni, itt van Rostock. Amikor az új polgármester, Claus Ruhe Madson, az egészséghivatalban régi faxgépeket talált, megkérdezte: "Laptop kell? Megkapjátok. Mi kell még? Digitális infrastruktúra? Legyen." Az eredmény: Rostock sokáig a legalacsonyabb esetszámú városok között volt. "Száz embert mentettünk meg, számszakilag. Szeretnék egy pilotprojektben részt venni, amikor minden iskolát kinyitnánk, maszkviseléssel, szellőztetéssel, egyéb higiénével és mindenkit PCR-teszt alá vonnánk. Mi történne? És ha minden jól megy, kinyitnánk a kereskedelmet. De csak a Rostock-iak számára, Lübeck-ből senki ne jöjjön shoppingolni, igazolványt kérnénk. Ezt aztán a rendőrség is ellenőrizné. Nem lehet mindent szabadjára engedni, az emberek kiskapukat keresnek."

Így látja a klinika-vezető, Michael Hallek, Kölnben is. "Nem lehet szabadjára engedni mindent, meg sem nézni, betartják-e az előírásokat, ellenőrzésről nem is beszélve." A legnagyobb és a legveszélyesebb hatékonység-veszteség a kontaktkövetésnél és a karanténnál van. A NoCovid-csoport kiemeli, hogy sok helyütt a laborok és a hatóságok nem elég gyorsak. Az első tünetektől az egészségházi bejelentkezésig átlagban 4,6 nap telik el. A fertőzöttek és a kontaktszemélyek telefonos megkeresése még későbben. Akadozik a tesztelés, a labor, a visszajelzés - óriási probléma a járvány megfékezésénél. A fertőzöttek az első héten nagyon sok vírust választanak ki (The Lancet: Cevik et al., 2020). Ha a hatóság minden kontaktszemélyt és gócpontot gyorsan megtalál, a vírus leállítása sikeresebb lesz (The Lancet Infectious Diseases: Kurcharski et al., 2020). Ezért javasolja a csoport, hogy a 4,6 napot 36 órára nyomják le. Ez mennyire realisztikus, kérdés, de nyilvánvaló, hogy minden órával a járvány lassúbb lesz. Meg kell könnyíteni a tesztelést, a kenetek kerüljenek gyorsabban a laborokba, az eredmények tovább a hatóságokhoz. Az egészségházak digitális adatföldolgozást végezzenek, pl. a Sormas-jelzőrendszerrel (kontaktkövetés és esetföldolgozás), továbbá a DEMIS-interfész használatával a Robert-Koch-Intézet felé. Magas esetszámoknál a személyzet számát emelni kell. Az egészségházak tanulhatnak a best-practice-példákon. A Rostock-i egészségház vezetője, bár nem NoCovid párti, mégis kihangsúlyozza, milyen fontos a jó szervezés. Ez ugyan nem egyetlen oka Rostock sikerének, közrejátszott a földrajzi helyzet és a politika is, de kezdettől fogva sokat teszteltek és dolgoztak a folyamatokon.

A polgármester 2400 munkatársából két ezret homeoffice-ba küldött. Az egészségházat idejekorán a Sormas szoftverrel szerelte föl. Elkeseríti, hogy ezt sokan nem teszik. 2020 nyarán az egészségház sok új munkatársat vett föl, számítva a következő hullámra. A turisztikai, a köztisztasági, az iparfelügyeleti hivatalból alkalmazottakat helyezett át az egészségházba. Személyesen utánajárt, van-e elegendő védőfölszerelés? "Kaptam is másnap egy 280 000 eurós számlát." A mentősöket, a gondozókat, a rendőröket, a tűzoltókat rendszeresen teszteltette. "Minden pénzbe kerül és jó eredmény esetén jutalmat érdemelnek az ilyen községek."

A karantén további fontos pont. Minden fertőzött vagy fertőzés-gyanús nem szabadna, hogy elhagyja lakását. A King's College London fölmérése mutatja, hogy ezt az emberek többsége nem tartja be. A tüneteket érzékelők csak 20%-a maradt 7 napig otthon. A kontaktszemélyek közül, akiket a hivatalok figyelmeztettek, csak 10% volt hajlandó 14 nap karantént vállalni.

És Németországban? Senki sem tudja, mert nincsenek adatok. Helytől helyig változó, attól is függ, a rendőrség milyen szigorral ellenőriz. Tajvan és Dél-Korea elektronikus szenzorral követi a karanténba küldötteket. Délkelet-Ázsiába és Új Zélandon a beutazókat karantén-hotelekbe küldik. Hallek: "Jobb a pácienseket elszigetelni, mint az egész országot karantén-állapotba tenni és a polgárokat szabadságukban korlátozni. Az egészségházaknak erre joguk van, a probléma az alkalmazás."

Tehát a NoCovid-csoport is karantén-hoteleket akar Németországban? Csupán rövid utalást olvashatunk ("önkéntes karantén-hotelek"). Az eljárás heves kritikákat is kapott. Ha egy érintett nőt karanténba küldünk, ki látja el ágyhoz kötött édesanyját? Mennyire arányos itt az állami túlkapás? Ezeket az ellenvetéseket nem lehet csak úgy lesöpörni. Az intézkedést más összefüggésben is meg kell nézni. Az embereket a karanténban nemcsak őrizni kell, hanem támogatni is. Valójában ők el akarnak szigetelődni, ezt lehetővé kell tenni számukra. A tünetekről több fölvilágosítást kell adni, szervezési és pénzbeli támogatást kell nyújtani. Akik féltik a munkahelyüket, azokat munkajogilag is biztosítani kell, a tesztelés legyen ingyenes, ha szükséges, mert ez lerövidítheti a karantént.

A "freitesten", tehát a tesztek általi mentesítés lehetősége más hatásokkal is járhat. Christian Erdmann (Aktionsbündnis Rapidtests): "Egy bizonyos kockázat mindig marad, de növeli a teszt- és a karantén-készséget." Utal Adam Kucharski-ra (London School of Hygiene and Tropical Medicine), aki szerint egy kontaktszemély negatív gyorstesztje, 7 nappal a kontakt után, épp oly hatékony, mint a karantén. Fontos, hogy a gyorsteszt mindenki számára elérhető legyen, így hátfájás és torokkaparás esetén is. Ezt az egészségügyi miniszter is támogatja. "A gyorstesztelés fontos szerepet játszhat a pandémia leküzdésében." - mondja Claudia Denkinger, Uni Heidelberg. Azt vizsgálja, hogy ezek az antigén-tesztek mennyire pontosak, főleg, ha laikusok alkalmazzák. A tesztstratégia kibővítése gyorstesztekkel fontos. Ezeket független intézetek vizsgálhassák, ne csak maguk a cégek. Momentán ezek az indikátorok nagyon jól megtalálják a fertőzötteket (pl. MedRxiv: Hoehl et al., 2020). Az alkalmazhatósági tanulmányokon kívül szükségünk van fölvilágosításra és világos koncepciókra, melyek a helyszínhez illeszkednek. A tesztelés ne ütközzön akadályokba. Kezdhetnénk az iskolákban. Ha ott heti háromszor a diákokat és a tanárokat letesztelnék, jó eredmény lenne várható.

Átmeneti korlátozások nélkül nem megy. Főleg a mobilitás területén kell a lakosoknak uralkodniuk magukon. A csoport az ausztrál "Green Zones" utat javasolja. Rögvest heves reakciókat kaptak, sokan a megosztott Németország "Zonengrenze"-jére asszociáltak. A "jutalmazást" is többen mérgezőnek és gyámkodónak vélik. Nem teljesen alaptalanul kérdik, mért kell a polgároknak alapjogaikra rászolgálni. (Mert vészhelyzet van. Ha ég a ház, akkor ragaszkodunk a pizza kézbesítéséhez?RS21II23). A piros és a zöld zónák között nem szabad megengedni a kevésbé fontos utakat, pl. bevásárolni, vacsorázni menni, nagycsaládokat látogatni. Erdei séta persze megengedett. Sorompókról és katonailag lezárt régiókról a NoCovid-osok sem beszélnek. A forgalomtól függően ellenőrzések legyenek és aki mégis ingázni kényszerül, vesse alá magát rendszeres tesztelésnek.

A kutatók európai akciótervet követelnek, lehetőleg sok zöld zónával, amiket védeni kell. Ám ezt hogy lehet, anélkül, hogy elzárnánk a külvilágtól és minden mobilitást visszavennénk? Egy javaslat szerint a földrajzi régiók kijelölése ne kövesse a közigazgatási határokat (járások és községek határait). Azt kövessék, ahogyan mozognak az emberek egy területen. "Metropoliszok és agglomerációk nagy vonzási rádiusszal és ingázó forgalommal kerülhetnek egy zónába." Barbara Lenz (Institut für Verkehrsforschung am Deutschen Zentrum für Luft- und Raumfahrt) ezt a beosztást nem tartja praktikusnak. Elméletileg az elgondolás jó, de az ingázó folyamokat nem lehet egy területre korlátozni. Nagy a szóródás a Landkreis-eken át és sok az átfedés. A dolgozók 50%-a naponta a községhatárokon kívülre utazik, közülük 40% homeoffice-ban van. Marad 12 millió, akiknek mobilitásával számolni kell. Ez hogyan menne, nem derül ki a koncepcióból.

A NoCovid-csoport ellenvetése: igenis, van követhető mobilitásminta. Ha a Google mozgási adatait vesszük elő, mondja Dirk Brockmann mobilitáskutató, naponta mérhetjük, merre tartanak az emberek. A NoCovid megvalósításához a jelenlegi szigorú adatvédelmet, mely a többi alapjog felett van, át kellene írni. Meg kell tennünk, mondja Rostock polgármestere, ha a nyitást járványmentessé akarjuk tenni. Egyet nem akar: Régi, sikeres vállalatvezetők arcát látni, a csőd előtt.

Mennyire terjeszthető ki a regionális felelősség és ellenőrzés az egész országra? Wilde (Hochschule Coburg) üdvözli a NoCovid-ot, amiért hosszú lejáratú stratégiát akarnak. Ám a zóna-tervet "társadalompolitikailag kockázatosnak" tartja, akkor is, ha a járvány miatt ésszerű a koncepció. Ha a társadalom egy computermodell lenne, a koncepció valószínűleg működne. A zónák egymás közötti versenye rosszul is elsülhet: "Mi vagyunk a jók, ti a rosszak!"

Az érv kézenfekvő. Idővel derülne ki, hogyan hat a zóna-terv a motivációra. De legalább addig más országok más helyzetéből tanulhatnánk, mondja Menno Baumann, a NoCovid-csoporttól. Hogy a piros zónában agónia törne ki, rendkívül valószerűtlen. Inkább valószínűbb, hogy a jó célok lelkileg ösztönöznek. Wilde: Forgalom-áramlatokat a régióban priorizálni, a piros és zöld zónák között csak a gazdaságilag szükséges utakat megengedni problematikus. A koncepcióban az zavar, hogy csak a működtetendő gazdaságot tartja szem előtt, az ingázó dolgozókat, az áruforgalmat, holott az embereknek számos más igényeik is vannak: oktatás, kultúra, szociális együttlét. Ezen a területen a koncepció nem mutat perspektívát.

Hogy a NoCovid haladhasson, helyi szószólók kellenek, akiknek példáiból tanulni lehet. Az esetszámok nulla felé csökkentése fontos, de talán még fontosabb az, amit eközben a csoport beindít a tesztelés, a követés, az elszigetelés terén, vagy a mobilitás ügyes visszafogásánál. Ha a kezdeményezés meg is hiúsul, a járvány leküzdésében sokat segít.

Ezt egy rokonszenvező így fejezte ki: "Ami az iniciatívában tetszik, az, hogy embereket különböző szakterületekről arra ösztönöz, hogy szerszámaikat élesítsék."

ZEIT online, 21. 02. 2021.

So soll NoCovid gelingen

Ez a sok okoskodás olyan próbálkozás, hogy a kecske is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon. Toldozzuk-foltozzuk - aztán mégis kiszakad. Ha ezt a járványt sikerül is megúszni, jön a következő válság: vírus, klímakatasztrófa, gazdasági krach - lehet válogatni a 33 kockázati tényezőből. Ha pedig a falusi élet nem smakkol, megyünk mindnyájan a levesbe.

RS