NEM PÉNZVÁLSÁG - Ch. Badelt, gazdaságkutató Wifo-Wien/RózsaS
Christoph Badelt az osztrák gazdaságkutató, az Institut für Wirtschaftsforschung vezetője. Fő területe a gazdaság- és a szociálpolitika, valamint a non-profit-vállalkozások. Most prognózisokról és a fizetésképtelenségről beszél a DIE ZEIT-nek.
ZEIT: Professzor úr, októberben még azt mondta, hogy az osztrák gazdaság takaréklángon fog futni a télen, utána megfékezik a járványt. Hát másképp lett. Múlt héten két új prognózist állított föl, egyiket a nyitásról, a másikat a további lezárásról. Hogyan is lehet ilyenkor költségvetési döntéseket hozni?
Christoph Badelt: Most a pandémia diktálja a döntéseket. Nem hiszem, hogy a pénzügyminiszter limitálná a deficitet. Azt teszi, ami szükséges, utána megnézi, mi lesz belőle.
Z: "Kerül, amibe kerül." - mondja Gernot Blümel - de ez meddig mehet jól?
B: Alacsony eladósodásról indultunk, 10%-kal fog nőni, a járványtól függően. Az ország ezt is elbírja és a rating nincs veszélyben.
Z: De az osztrák gazdaság európai viszonylatban sem rózsás.
B: Igen, még Németországnál is rosszabbul állunk, pedig ott várható a lezárás szigorítása utáni visszaesés.
Z: Mi az oka?
B: Ez egy puzzle. Számolgatjuk, mért ekkora a gazdasági eltérés az államok között. Egyik ok a turizmus hanyatlása, másik a lockdown. Várom a 2021 első negyedéves számait, vajon megelőzzük-e Németországot?
Z: Meddig legyen kurzarbeit és segély?
B: Nem lehet egy hónapra megmondani. Minél erősebben áll talpra a gazdaság, annál specifikusabb támogatás kell. A szakágaknál differenciálni kell a kurzarbeit-ot, a városi turizmusnál vagy a rendezvény-cégeknél ez tovább tarthat.
Z: Konkrétan miből állhat a támogatás?
B: Fizetésképtelenséget megelőző intézkedésekből, adó és egyéb járulékfizetés halasztásából. Ezeket később sem szabad egyszerre behajtani.
Z: Annak mekkora a kockázata, hogy közben életképtelen cégeket tartanak működésben?
B: Ez a kockázat fennáll. De a valódi problémát másutt látom. Egy vállalat inszolvenciájáról rendesen a piac vagy a bank dönt. Az ördögi, hogy ha egy céget az állam táplál, ezzel le is állhat és a céget indirekt viszi a fizetésképtelenségbe. Először sokan azért kiabálnak, mért kell etetni cégeket, aztán meg azért, mért kell csődbe vinni. De én ezt a dilemmát nem tartom súlyosnak. Ezek szinte mind kisvállalkozások, főleg szolgáltatók, melyek gyorsan bezárhatnak, de gyorsan újra ki is nyithatnak, új üzemeltetővel. Teljesen más, mint 2009-ben, ahol óriáscégek kerültek veszélybe. Tehát ez itt most a kisebb baj.
KOMMENT
1. Cinikus a kisvállalkozókkal. Kormányunk nem ad tervezésbiztonságot és ha ez így marad, az év végén, egy másik mutációval, újra patthelyzet lesz és a befektetések elmaradnak. A munkapiac és a vásárlóerő tartósan ingadozik, ez a nagyokat is megrengeti. Még kevesebb pénz lesz az embereknél, mert az eladósodást adóemeléssel fogják kompenzálni. A hiányzó befektetés-lehetőségek miatt a vagyonosok inkább a pénz- és az ingatlanpiacba invesztálnak. Előbb-utóbb a hozamok sem teljesülnek. Ha ekkor pukkad ki a lufi, az keserű lesz.
Nem látom, hogy valaki ezt az utat megakadályozná. Esetleg egy teherkiegyenlítés segítene a legrosszabbat elhárítani, mint a háború után. De amikor kvk-kat épp a földbe döngölik - ez honnan jönne?
2. Egy bérlemény törlesztett része ruháztasson át a bérlőre. Ennyivel csökkenhet a bér
3. Ha a jövedelemkieséseket, amiket a leállítás okozott, nem kompenzálják, pórul járunk. Gyorssegély kell, start up és átképzés. Ez tartósan kihatna a gazdaságra és a jövő is meghálálná.
4. A bérlet-ötlet nem jó. Ismerek tulajdonosokat, akik a bérből élnek, nincs más jövedelmük, mert egész életükben önfoglalkoztatók voltak. Semmit sem fizettek a nyugdíjkasszába, velük mi lesz? Másrészt ismerek bérlőket, milliós évesjövedelemmel. Tehát figyelembe kellene venni az egyén helyzetét is.
5. A neccesek valószínűleg el fognak tűnni. A krízis után néhány ágazat halódni fog. A fogyasztási szokások megváltoztak. Néhány, a járvány által kikényszerített magatartás állandósul (pl. az online-kereskedelem). Az érintett ágazatoknak nincs erős lobbijuk, hozzáadott értékük is kicsiny, dolgozóik fizetése alacsony, adót is keveset fizetnek. Az exportorientált és hozamgazdag ipar viszonylag alig sérült, eltekintve a megzavart szállítási láncaiktól. Néhány cég még nyert is a válságon. (Gyógyszergyártók. RS21IV7). Sajnos, a krízisben is érvényesül: Akinek van, annak adatik. Semmid nincsen, semmit kapsz. (Haste nix - kriegste nix).
6. A fogyasztás-csökkenés alapvetően jó. Teljes túlfogyasztásban élünk, tele vagyunk értelmetlen és szükségtelen cikkekkel, dolgokkal, szokásokkal. A nagytakarítás a járvány jó oldala. Másrészt sokak élete munkája bánja. Szégyelljék magukat a politikusok, akik most is a pénzüknél maradnak.
ZEIT 5. April 2021
"Es ist anders als in der Finanzkrise"
