KÖZELEDÜNK AZ ATOMHÁBORÚHOZ - ZEIT, Hamburg/RózsaS
30 évvel a hidegháború után a világ a nukleáris fegyverkezése új szakaszába lép.
Egy szürke repülőgép száguld a Nevada-i sivatag fölött, kinyitja bombarekeszét. Egy bomba esik ki és 42 mp múlva becsapódik a Tonopah-tesztterületbe, de nem robban. Csak egy gyakorlat: az USA teszteli új atombomba-típusát, a B61-12-őt. A termonukleáris gravitációs bomba elődjeit hivatott leváltani, 480 db. építése van tervben, 2025-ig, a National Nuclear Security Administration szerint. A "B61-12 Life Extension Program" 10 mrd dollárt emészt föl.
Az új interkontinentális rakétasorozat és egy új lopakodó bombázó is hadrendbe állítandó az évtized végére. 2030-ig aztán 14 atom-tengeralattjáró is lecserélendő. Minden hajó Trident-II-D5 rakétát hordozhat, nukleáris töltettel. Az új Cruise Missiles (W80-4) szintén fölszerelhető atombombákkal.
Az USA negyedével emeli 2020-as nukleáris fegyver költségeit 15,6 mrd dollárra. Ha a többi költséget is - atomfegyverek karbantartása, kutatás és fejlesztés, személyzet - hozzáadjuk, 61,3mrd $ jön ki (forrás: Global Zero). A pontos összeg megadása nehézkes, mert a kiadások el vannak rejtve különböző állami kiadások közé. Charles Richard admirális, a United States Strategic Command-ban: Az atomháború valós fenyegetéssé vált.
A többi atomhatalom sem akar lemaradni, az UK 3,5 mrd $-t lát elő. Boris Johnson bejelentette, 215-ről 260-ra emelik a nukleáris robbanófejek számát. Franciaország hasonlóan óriási összegeket készül u-boot-flottája korszerűsítésére.
Kínából kevés az információ, annyi bizonyos, hogy Kína növelte atom-tengeralattjáróinak számát, melyek nukleáris tölteteket is hordozhatnak. Global Zero: Kína ilyen kiadásai idén 7,6 mrd $-t tehetnek ki, Oroszország 14,8 mrd $-ja mellett.
Az USA azzal magyarázkodik, hogy a régi rendszereik élettartama már rég lejárt és növekszik Kína és Oroszország fenyegetése. Joe Biden: Japánt minden eszközzel megvédjük, ha kell, nukleárissal is. Ez Kínának szólt.
Az atomhatalmak közötti bizalomépítés szinte teljesen leállt. Tavaly fontos leszerelési egyezmények futottak ki, az Intermediate-Range Nuclear Forces Treaty 2019-ben járt le, ebben a szárazföldi orosz és US középtávú rakétákat vonták volna ki. Az USA megvádolta Oroszországot, hogy új fegyverekkel megsértette az egyezményt, ezért fölmondta azt. Az atomfegyver tilalmi szerződést alá sem írták.
A Global Zero álma sosem volt ennyire irreális, mint ma. A hidegháború után a nukleáris töltetek száma rohamosan csökkent, a konfliktuskutatók "békeosztalékról" beszéltek. A vasfüggöny idején az USA és a Szovjetunió 70 000 nukleáris robbanófejet halmozott föl. Mára számuk, a Sipri Stockholm-i békekutató szerint, 13 400-ra csökkent, az összes atomhatalomnál. Ez mégis elegendő bolygónk többszöri elpusztítására.
Az USA és Putyin "mini nukes" fegyvereket akar bevetni. Ha az atomtöltetek száma nem is növekedett jelentősen, a hordozó rendszereik egyre hatékonyabbak, kivédésük egyre nehezebb lett. A mini-A-bombák konvencionális háborúkban is bevethetők lesznek, ettől tartanak a békekutatók. Ezekkel kisebb célpontok, anyahajók, földalatti gyárak, kommandó bunkerek semmisíthetők meg. Nem rombolnak le egész városokat, mint Hirosimát, de halálzónát hagynak maguk után.
Az új fegyverkezési verseny haszonélvezői a fegyvergyártók. A világon sehol akkora profitot nem vágnak zsebre, mint az USÁ-ban. Ott a hadsereg annyira bevonja a magángazdaságot, hogy fegyverrendszerek karbantartását bízza rájuk és teszt-terepeket is üzemeltetnek. Csak a nukleáris atomtöltetek maradtak az állami Los Alamos National Laboratory-nál.
Az atomprogramban a legnagyobb fegyvergyártó konszernek közreműködnek. A Boing gyártja pl. a Kampfjet F-15E Strike Eagle harci repülőt, mely nukleáris töltettel szerelhető föl. Továbbá az US Air Force számára tartja fent a Little Mountain Test Facility terepet Utah-ban. A Minuteman-III rakétákat 2030-ig gondozza. Lockheed Martin gyártja az F35A-Jet-eket, melyek a B61-12 atombombákat hordozzák majd. Ezen felül Trident-II-D5-rakétákat is szállít, melyek az U-boot-ok fegyverei, második csapásra készen.
Hogy az atomprogramban hány cég szerepel, kiderül a Ground Based Strategic Deterrence Program-ból. A régi interkontinentális rakétákat újakra cserélni 86 mrd $ áll készen. 2075-ig az USA a Federation of American Scientists becslése szerint további 264 mrd $-t ad ki a rakétákra. Az ipar érdeklődése rendkívüli. A projektvezető Northrop Grumman nemrégi közleménye fölsorolja a nagyobb cégeket: Aerojet Rocketdyne, Bechtel, Collins Aerospace, General Dynamics, Honeywell, L3 Harris, Lockheed Martin, Textron Systems. Ezenkívül kvk-k százai dolgoznak be, kb. 10 000 alkalmazottal.
A fegyvergyártó óriások között világszerte nincs konkurencia. Kína és Oroszország állami cégekkel dolgoztat, Franciaország és az UK kevés ilyen vállalattal bír (BAE Systems, Airbus és alvállalkozói). Franciaország kb 300 nukleáris robbanófejjel rendelkezik. Macron a nukleáris elrettentő programba több EU-államot meghívott. Fegyverei fölött az ellenőrzést meg akarja tartani, csak a költségeket osztaná meg. A "Force de dissuasion nucléaire" évente 5,35 mrd €-t emészt föl. Az UK atom-U-boot-jaiban bízik, azokban is a Trident rakétáiban, gyártó Lockheed Martin. Ez a deal szokatlan, mert atomfegyver-hordozók exportja tilos, kivéve a repülőket. Ezeket az USA szállítja az ún. nukleáris részes partnereknek. Ide tartozik Németország is, mely, bár atomfegyvere nincs, repülői NATO-védelmi esetben B61 atombombákkal fölszerelhetők. A német Tornado-Jet-ek már kiöregedőben vannak, helyettük USA-gépek jöhetnek. Erről majd az új Bundestag dönt 2022-ben. Kostenpunkt: 8 mrd €. Ha ez a seft is létrejön, ismét egy US-fegyvergyártó kaszál.
zeit.de, 10. 5. 2021.
