HONNÉT A VÍZÖZÖN? - B. Ulrich, ZEIT/RózsaS, német-sajtó figyelő
Szenzációs újdonság: környezet nincs. Nincs, ami az embert csak körülvenné, semmi „kint”, mellyel az ember autonóm, szuverén módon, sértetlenül szemben állna. Az ember mindig a természet része, mely átmegy, áthatja az embert, belőle áll.
Mindezt épp most láthatjuk. Ott állt Olaf Scholz és Markus Söder a Berchtesgaden-i természeti katasztrófa színhelyén. Maszkot viseltek, körülöttük az ár, bennük a vírus antitestjei. Az ár és a vírus durván emlékezteti az embert természet-mivoltára, a két politikust is. És arra is, amit az ember a természettel tesz, mielőtt a természet tesz valamit az emberrel. Minden eső időjárás, az összes eső éghajlat. Minden betegség sors, az összes betegség tákolmány – életmódunk következménye.
Most megelőzésről és korai riasztásról folyik a szó. Ez nem tévedés, de aligha fog segíteni, ha nem változtatjuk meg alapvetően természet-fölfogásunkat.
Vegyük az Ahr-völgyet, ahol az árhullám a legtöbbet pusztított. Wofgang Büchs, biológus és Ahr-szakértő, a Riffreporter-nek elmagyarázta, hogyan lett a nagy esőből katasztrófa. Először is itt vannak a szőlőhegyek, melyeken a szőlőtőkék horizontálisan és nem vertikálisan vannak telepítve. Így a víz gyorsabban lefut. Aztán vannak állateledel-kukoricatáblák, melyek nem fogják úgy meg a vizet, mint a rétek. Ezen felül a régióban a lombhullajtók helyett fenyőket ültettek, melyek szintén nem lassítják a vizet, különösen ha holtak. Végül ne feledjük a permanens felületburkolást és a vízközeli telkek nyereséges eladását.
Mindezek együttes hatása, amikor a fölmelegedés nyomán szaporodó szélsőséges időjárások esetén, ezek a festői völgyek emberek halálos csapdáivá válnak.
De mi lenne itt a konkrét prevenció? Kevesebb kukorica az állatoknak? Megdrágul a hús. Átrendezni a szőlőhegyeket? A bor lesz drágább. Fenyő helyett bükk? Kevesebb lesz a faanyag. Felületet annyit bebetonozni, amennyit másutt fölszabadítani? Ez emeli az építőipar költségeit. Az NRW a leg-lebetonozott Land, mégis naponta további 10 ha-t fednek le. (Ezt talán abba kéne hagyni, Laschet úr?) /Az olcsó-hús vásárló nem föltétlen árvíz-áldozat. Egy kalapácsért ugyanannyit fizet a zöldben lakó, mint a kohó melletti. A Köln 2020 városutópia egyik követelménye az ökológiai egyenjogúság. RS21VII22./
Kevesebbet belevágni a természetbe, óvatosabban, körültekintőbben – ez a prevenció.
Ugyanígy a kovidnál. Meg lehet nyerni néhány szakaszt a mutáció és a vakcina versenyében, de elsősorban a zoonózist kell megfékezni. Hagyjuk a maradék vad természetet békében!
Most, a viharok után arról vitáznak, az elégtelen figyelmeztetések kritikája elvonja-e a figyelmet a klímaválságról, vagy fordítva? Mondhatni, a kettő együtt egy nem kívánt fölismerésről tereli el a figyelmet: nincs megelőzés, csak ha ezt a mi természetromboló gazdaságunkat és fogyasztásunkat alapvetően megváltoztatjuk.
Ez a társadalom bebeszéli magának, hogy a klíma megújuló energiákkal és néhány technikai újdonsággal megmenthető.
Ez nem így van. Az ember-természet viszony válságát nem lehet hidrogénnel, sem régi szirénákkal, vagy új app-okkal megoldani.
Az életünket kell megváltoztatni: a szőlészetet, az autózást, a lebetonozást, a fajkihalást, az agráriumot, a táplálkozást, a házépítést és még sok minden mást. Vagy fölvállaljuk az áldozatokat és hiszünk a segélyalapokban, ha árvíz, epidémia, erdőkihalás jön.
Ez a köztársaság első klíma-választási éve, mondják. Tegyük hozzá: az utolsó olyan is, mely úgy tesz, mintha a drámai ökológiai krízis a klímatémával már le lenne tudva.
Ami még történt: az afrikai sertéspestis elérte a Brandenburg-i sertéseket is.
ZEIT online, 22. 7. 2021
In unserer Natur
Hochwasser und Pandemie veranschaulichen, wie verletzlich der Mensch ist – und dass er sein Leben ändern muss.
Ein Kommentar von Bernd Ulrich
Kedves Bernd!
Te hány kg CO2-őt szabadítasz ránk?
Európa ott kezdődik, hogy megválaszoljuk a leveleket. (György Lajos-Piros).
