ELTÖRÖLNI A NOBEL-DÍJAT! - NZZ Zürich – RózsaS
A Nobel-díj a világ legtekintélyesebb díja. Ha jövő héten a Stockholm-i bizottság dönt, egycsapásra tudósok lesznek világhírűvé, tele lesz velük minden média.
A N-díj öröm és teher is egyben. Egy olyan képet közvetít a tudományról, amilyen nincs és nem is volt soha. Ezért ezt a díjat el kell törölni. Még az Oscar sem hat így a díjazottak önéletrajzára. Mostantól a média, a politika, a társadalom központjába kerülnek.
A ragyogásból mindenki részesülni akar, ezért kiemeli közreműködését – visszafogott finomsággal, vagy csörtető otrombasággal. A City College NY pl. a 60-as években kitüntette a nála végzett biokémikust, Arthur Kornberg-et, azzal az indoklással, hogy a kutató 1959-ben orvosi Nobel-díjat kapott. Vélhetőleg ez volt az első eset a történelemben, amikor valaki azért kapott egy díjat, mert előzőleg egy díjat kapott.
Amilyen fontos a díj, olyan titkos a kiválasztás. Idén valószínűleg a koronavírus ellenszere, az mRNA kifejlesztőire esik a választás. Nobel 1985-ös testamentuma előírja, hogy a díj annak jár, aki előző évben a legtöbbet tette az emberiségért. Hogy az mRNA-oltás erre ideális, senki sem vitatja. A kérdés csupán: Kinek köszönhetjük? Ki találta föl és mikor?
A biokémikus Karikó Katalin és az immunológus DrewWeissman lennének azok? Vagy Derrick Rossi, ÖzlemTüreci és Uğur Şahin, akik voltak bátrak a Moderna és a Biontech gyógyszergyárakat megalapítani? Vagy Pieter Cullis, a kanadai biokémikus, akinek kutatása tette lehetővé, hogy az mRNA egyáltalán a sejtfalon átjusson?
Az igazság: Nincs az az e g y kutató, akinek a vakcinát köszönhetjük. És a díjat csak háromfelé oszthatják. Ha Stockholm az mRNA-nál külön orvosi és külön kémiai díjat is adna ki, a projekt résztvevői közül is sokaknak üresen maradna a keze. Mert a zsákutcás kutatás 30 éve kezdődött, legalább 100 kutatóval. (Lásd Nature szaklap). A legtöbben becsapva éreznék magukat és joggal.
Amikor Nobel a díjat alapította, még voltak magányos zsenik. Némely sikeres föltaláló magát tekintette a jövő díjazott prototípusának. Ma azonban a tudományt „team”-ekben művelik. Egyes területen, pl. a részecskefizikában, ezer kutató is ügyködik. Hogyan lehetne a három legfontosabb kiemelésében megegyezni?
120 éve az első N-díj után a Stockholm-i bizottságnak be kéne látni, hogy az alapító akarata már nem teljesíthető. Egyébként sem ragaszkodtak nagyon a végrendelet betűihez. Már a 2. díjnál két fizikus osztozott az elismerésben – évekkel előtti munkásságukért. Egyszemélyes fizika N-díj utoljára 1992-ben volt.
Épp az mRNA pillanatában az N-díjat ideje obszolétnak nyilvánítani és elbúcsúzni a fikciótól, hogy ma egy igazságos kiosztás lehetséges. Egy tudományos áttöréshez tengernyi pénz kell. Mint a formula 1-nél, akinek nincs gyors autója, nem lehet első. Aztán szerencse is kell, ahogy Röntgen esetében is történt.
A héten beindul a ceremónia, melyet a valóság már rég meghaladott, írja Andreas Hirnstein.
NZZ Zürich, 3.9 2021
Der Nobelpreis gehört abgeschafft
KOMMENT
Guten Morgen, Zürich! 1988-ban jelent meg a „Vissza a Nobel-díjakat!” a Lélegzet és az Igen lapokban. A cikk sérelmezi, hogy atombomba-építők kaptak ilyen díjat. A svájciak a tippel is mellé lőttek. Mai hír, hogy D. Julius és A. Patapoulian a boldog nyertes, a fájdalomérzékelés és a tapintás terén végzett munkájukért. (Nyilván a bizottságnak sokat fáj a feje!). De a díj csak egy tünet. A baj az egész tudománnyal van. Egy problémát megold, kettőt generál. Az a tudomány, amely valaha szegénységet, éhínséget fékezett meg, ma teflonlábossal és tépőzárral nyomja ki a szemünket? Ma a tudomány termékeivel először megbetegít, aztán büszke a botra, amit föltalál, hogy kigyógyítson. Minek köszönhetjük az egész klímaválságot? A nagy találmányok ideje lejárt. Ami most jön, az vagy fölösleges, vagy káros. Elmentek a Holdra, ahol csak sivatag, hideg és légtelenség – aztán jöttek vissza a Földre, ahol minden van: bor, búza, szerelem. (Nem is mentek többet!) A tudománybabonában tömegek hisznek. Csak ne csalódjanak!
