WALDSTERBEN – Pusztul a német erdő – SPIEGEL/RózsaS
„Nem egy zöld idill” - mondja az erdész Röhl, 11 000 ha erdő gondozója a Wittgenstein Land-ban (Köln-Kassel között). A szárazság és a szúbogár miatt, az utóbbi 3 év alatt, 55,5 M € kár esett. Új, ellenálló erdőket kell telepíteni, ám az eredmény csak évtizedek múlva lesz látható. Eddig főleg fenyőket ültettek, mert gyorsan és egyenesen nő, de ezek nem bírják az aszályt. 80%-uk lombkorona-káros.
Az erdőgyógyításról késhegyre menő viták dúlnak. Egyik oldalon a Peter Wohlleben erdőkönyv-szerző, másik oldalon a minisztérium hardliner-jei. A kérdés, beavatkozzon-e az ember, miután az erdők egy részét likvidálta, vagy bízzon a természet öngyógyító erejében? Gert-Jan Nabuurs (IPCC): „Az erdők és mocsarak fontos CO2-elnyelők. Az erdő megélhet az ember nélkül, de az ember az erdő nélkül nem. Eleve szükséges a légvételhez, de mint építő és fűtőanyag is fontos. Lelkünknek jót tesz az erdőfürdő.”
Ma a német erdők 25%-a fenyő. Beavatkozás nélkül mindenütt tölgy és bükk lenne. A háború után jól jövedelmező fenyőerdőket telepítettek, óriási monokultúrákba. A 80-as évek légszennyezése miatt erdőkihalás indult meg. A tarvágást betiltották, „természetközeli erdőgazdaság” volt a jelszó. Csemeték helyett a magoncokat favorizálták, melyek erősebb gyökérzetet fejlesztenek. 30 éve a luc- és erdei fenyőállományt lombhullajtókkal keverik.
Jörg Müller, erdőökológus, Uni Würzburg: „A német erdő közép-korú, közép-sűrű és rettenetesen unalmas.” Szélsőséges időkre kell számítani, szárazságra és erdőtüzekre. Armin Vogt, faiskola-tulajdonos: „A kereslet a szárazságtűrők irányába megy.” Csak a bükknél, származás szerint, 26 félét lehet megkülönböztetni. Melyik fogja 2065-ben, a Harz-ban, jól érezni magát? Vagy jöjjön inkább a Douglasie? Egyeseknek megmentés, másoknak idegen faj. Amit most Vogt elvet, 2-5 év múlva adhat el. Kivéve, ha közben a fajta kimegy a divatból, mint a török mogyorófa. „Elég volt egy cikk egy erdő-szaklapban, miszerint a délfrancia alkalmasabb. 2 év termését kellett kidobnunk.”
„Egy erdőt átépíteni? Abszurd!” - mondja Susanne Eckert, a »Schützt den Pfälzer-wald« egyesülettől. Elvisz bennünket oda, ahol már évtizedek óta nem vágtak ki fát, hogy igazi erdőt láthassunk. A többi fa-ültetvény. Útközben mutat néhány öreg bükköt, fiatal fák körében. „Ernyőirtás. Túl sok bükköt vágtak ki, elvették a leárnyékoló lombozatot és a fák 'leégtek' – ami végzetes.” A 30 t nehéz Harvester fakitermelő gépek 20 cm mélyen sűrítik a talajt, holott az lyukacsos, lég- és vízáteresztő kell, hogy legyen. Természetvédők ezért vontatólovakat javasolnak. Ám az is igaz, hogy a nehéz gépek visszaszorították a baleseteket. „Az erdők nem fa-gyárak!” petíciót 150 000 írta alá.
Jürgen Bauhus, erdőtelepítő professzor, Uni Freiburg, az erdő öngyógyító erejében való hitet naivnak, homeopátiának tartja.
Közép-Európát meglepte a klímaváltozás és a kórokozók inváziója. Itt a természet alkalmazkodó ereje nem elegendő. Eckert követeli, hogy az állami erdőkben a természetvédelem elsőbbséget kapjon a fakitermelés előtt. „Egy uszodának vagy egy színháznak sem profitszerzés a célja.” 5% erdőt magára kell hagyni. Ennek fele valósult meg. Eckert mindent polgárt figyelmeztet: Mire jók a reklámújságok, ha olvasatlanul mennek a szemétbe? Tényleg muszáj fával fűteni; Kínába, az USA-ba fát exportálni?
1991-ben született a követendő alapelv:
-Vegyes erdő monokultúra helyett,
-Természetes szaporodás ültetés helyett,
-Egyes kitermelés tarvágás helyett.
Míg a Bund nem akar beavatkozni, egyes tartományok több millió adókedvezményt adnak erdő-kitakarításra, telepítésre.
Az 1,8 M erdőtulajdonos egyike Deuthold von Gaudecker, Bad Hersfeld-ben. A szúbogár őt is károsította. Fenyőt és bükköt telepített, de ebből évtizedekig haszna nem lesz, költsége igen: adó, erdőutak, fák gondozása. Gondját egy szélturbina oldotta meg, 4 ha erdőt évi 20 000 €-ért adott 25 évre bérbe. Az erdei szélerőművet Szászország és Türingia tiltja, Rheinland-Pfalz és Baden-Württemberg támogatja.
Az erdőtulajdonosok szubvenciót kérnek, mert erdeik CO2-őt vonnak ki a levegőből, a fa pedig kiváltja a betont és az acélt. Számításuk szerint az elmúlt években 92 M t CO2-őt, a német összemisszió 11%-át fogták vissza. Ezért hektáronként 112,5 €-t kérnek.
Katrin Dahmen erdőfürdő-vezető. Csendben vezeti csapatát, fakérget tapintanak, talajt vizsgálnak. Gyógyszer az urbanizáció, a sürítettség, a digitalizálás okozta stressz ellen. Egyes hatóságok attól tartanak, a látogatók fölriasztják a vadakat és letapossák a friss hajtásokat.
Még egy probléma az erdőben: a vad. Jens Borchers, Fürst zu Fürstenberg erdészet: Az egyetlen fafaj, amit a vad nem bánt, a fenyő. Ez is monokultúrához vezet. A Schwarzwald 9 ha-ját elpusztította a vihar és a szúbogár. Ha ezt a helyet magára hagynánk, fenyő-monokultúra nőne. Egyetlen segítség: ritkítani a vadállományt. Ám a vadászlobby erős, azt állítja, az erdészetnek nincs elég embere, hogy gyapjúval, tinktúrával védje a csemetéket. Sok helyütt az erdészek kénytelenek kerítést alkalmazni. Ez szűkíti az állatok életterét.
Az elmúlt évek fakitermelésének 75%-a ún „kár-fa”, mely sérült fáktól ered és gyönge minőségű. Bad Berleburg 2040-re CO2-semleges akar lenni, ezért mindent kár-fából épít: üléskockákat, buszvárókat, tárolókat. A szúbogár, erdőtűz és az US-konjunktúra miatt a fa világpiaci ára megugrott. A fakereskedelem már évek óta olyan globális, mint a CO2-probléma.
Saar-vidék környezetminisztere szerencsés: a vidék erdeinek 70%-a lombhullajtó. Fenyőnek a talaj nem alkalmas. Jost közvetít a vadászok és a természetvédők között. 2002 óta Saarbrücken kapuja előtt „őserdőt” gondoznak, kijelölt utakkal, gyerekprogramokkal. Saarland erdeinek 41%-a állami, itt a természetvédelem kap előnyt. Jövedelem-kiesés 11 M €, erre kérnek öko-prémiumot a CO2-alapból. A Bund hajlik erre, de a terület-átalány kontraproduktív lehet, mint az agráriumban. Az erdőtulajdonosok szép összegeket kapnának, függetlenül attól, mennyire környezetbarát módon gazdálkodnak.
Az erdőre nincs egyszerű megoldás. Érdekek ütköznek, ezért fontos a párbeszéd. Az agrár- és a környezetminisztérium Berlinben egymást bénítja le. Minden erdő, helyétől, állapotától összetételétől függően más bánásmódot igényel. 300 éve, hogy a német erdőgazdaság fenntartható módra váltott. Az erdészek mentik az erdőt az emberektől, akik az erdőtől egyszerre mindent akarnak.
SPIEGEL, 8. 10. 2021
»Da sind Waldstücke, da steht nichts mehr«
