TUDOMÁNYPOLITIKA VAKVÁGÁNYON – ZEIT Hamburg/RózsaS
Álomország: Hidrogénrepülők az égen, E-buszok a városokban. Digitális közigazgatás segít a polgároknak. A fűtés klímasemleges, az 1,5*C-cél elérve. Minden vírus oltással kiirtva. És ahol még valami gubanc van, ott a kutatók villámgyorsan barkácsolnak egy megoldást. Ez tényleg így lesz?
A jövő Ampel-kormánya (piros-sárga-zöld) épp egy új korszakot fabrikál össze. Ez az innováció, a technológia, a tudomány korszaka lesz. Mert ha végleg nem fenntarthatóan gazdálkodunk, a jövő oda. Ám ezen tervek egyike sem sikerülhet képzett szakerők, kutatás, egyetemek nélkül. Mielőtt valamelyik koponyából előugrik egy légitaxi, be is kell, hogy kerüljön oda. Németország tudománynemzet akar lenni és az új kormány ehhez tudományos haladás alapú politikát ígér. De hát akkor mért nem csinál tudománypolitikát? Semmi jele annak a stratégiának, mely a tudományt helyzetbe hozná.
Holott legutóbb a tudomány olyan sikeres volt, mint még soha. A pandémia 20 hónapja hasonlított egy studium generale-hoz. Polgárok ültek az előadókban, professzorok a kormány asztalánál, mindenki megtanulta, mi az exponenciális. Vakcina került kifejlesztésre, jött két Nobel-díj is. Az oktatási minisztérium költségvetése 20 mrd €-ra bővült. Hát megy ez, nemde?
Sajnos nem. Először is: A sok pénz keveset használ, mert sok elszivárog. Másodszor: A német tudománynak nincs határozott profilja. Olyan, mint egy vad bozótos, amelyben főiskolák, kutató intézetek ezrei burjánzanak. Hol a Land illetékes, hol a Bund, hol az EU. A legfrissebb eredmények kiemelkednek, de elterelik a figyelmet a régi agendákról, melyeket most sorra kellene venni. A politikusok csak akkor építenek teljesítőképes tudományt, ha nemcsak pénzt adnak, hanem fölteszik a helyes kérdéseket is. Hogyan lehet idehozni a legjobb kutatókat? Kik kapjanak kevesebb pénzt: a nagy kutató intézetek, vagy a kis főiskolák? Tovább fektessünk-e be a mesterséges intelligenciába, vagy Kína már rég lekörözött bennünket? Hogyan kellene megreformálni az egészségügyet, az egyetemi klinikákat, a Robert-Koch-Intézetet, az orvosi egyetemeket? Milyen törvényeket kell megváltoztatni és engedik-e a tudósokat egyszerűen nyugodtan gondolkodni?
Ilyen politikához több szakértelem kell, mint amennyit a pártok az elmúlt években fölépítettek. A szociáldemokraták visszafogják magukat, mert akadémikus elitizmustól tartanak. A zöldek hajlamosak az ideologizálásra, pl. a géntechnikában. A liberálisok olyan output-ot várnak el, melyet az alapkutatás és a társadalomtudományok nem nyújthatnak.
A szondázó papírokban csak száraz mondatok vannak: „Fontos a jó kutatástalaj, melyből innovációk nőhetnek ki.” „A kutatóintézeteknél több alapozás kell.” Mintha az egyetemek kis gyárak és a kutatók szakerő-robotok lennének, melyek start up-okat gründolnak és rendes GDP-ről gondoskodnak. Az elvárás óriási. Az egyetemek azonban nem kívánság-teljesítő gépek. Aki a tudományt alattvalójává teszi, lealacsonyítja azt. Ez rossz start lenne egy kormánynak, mely a tudósok szövetségére van ráutalva. Ezért a kutatásminisztérium élére a legkiválóbb politikus kell. Akinek tapasztalata, szavának súlya van a kancellárnál, a pénzügyminiszternél, a professzoroknál. Olyan, aki mindenkit képes beállítani a nagy ígéret mögé: Csak egy erős, szabad tudomány biztosíthatja a jövőnket. Vannak ilyen emberek. Ám ők föl is kell, hogy ismerjék ennek a hivatalnak az esélyét. Humboldt és a BionTech hazájában ez csak lehetséges volna?
ZEIT, 21. 10. 2021
Von wegen Tüftler
KOMMENT
Innováció, start up, tudomány? Mégis, mit akarnak még föltalálni? A perpetuum mobilét? A tudomány évszázados diadalának vége. Megfékezte az éhínséget, a betegségeket, a kegyetlen kézi munkát. A nagy fölfedezések korának vége. A technika nem fejlődik, csak szaporodik: Nagy a különbség a semmi és egy bakelit-lemez között, de kicsi egy floppy és egy pendrive között. Zenét épp úgy hallgathatunk tűs lejátszón, mint szalagról, CD-ről, okos telefonról. Üzenhetünk levéllel, távirattal, telefonnal, faxon, email-lel, skype-pal, utazhatunk tucat féle gépen – csupa párhuzamos technika! Ipar, média, oktatás/kutatás mind a tudománybabonából él. Hol a találmány, ami a belátást fejleszti? A klímaválságot a tudomány hozta a nyakunkra. Az autó, a repülőgép, mely nem létfontosságú az ember számára, a termodinamikán alapszik. Nyilván Carnot-t nem tehetjük felelőssé, hisz segített megszabadítani a nehéz fizikai munkától. Az emberi gyarlóság élt vissza a gépekkel úgy, hogy mára ezek egyik fő felelősei a közelgő klímaválságnak.
