A JÁRVÁNYOK EREDETE – G. Vielmetter, ZEIT Hamburg/RózsaS
Georg Vielmetter (57) filozófus, szociológus. Nemrég jelent meg könyve a »Die Post-Corona-Welt«.
Mit tanulhatunk Kína hibáiból? Hogy ne rakjunk egy veszélyes üzemű biológiai labort egy állatpiac mellé egy milliós városban? Hogy ne válasszunk olyan politikai rendszert, mely „autoriter vakságtól” (Zeynep Tufekci) szenved és egy induló járványt megpróbál represszióval, megfélemlítéssel, üldözéssel és ignorálással agyonhallgattatni? Mindezt nem tudtuk a pandémia előtt?
Jan Alexander Casper (ZEIT, 21. 10. 2021) szerint, akik Kína hibáit ignorálják, nem képesek a víruskatasztrófa helyes következtetéseit levonni. A pandémia csak az ökológiai válság következménye és a kapitalista globalizáció mellékhajtása, így a megoldás csak a radikális rendszerváltás.
Casper kidobja a gyereket a fürdővízzel. Aki csak Kína hibáiból indul ki (melyek kétségkívül a lokális epidémiánál döntő szerepet játszottak) elsiklik afölött, milyen pandémia okok lépnek föl már évtizedek óta egyre gyakrabban.
Három fázist különböztetünk meg:
-
Zoonózis, vagyis a kórokozó átugrását állatról emberre.
-
A járvány kitörése (ebben Kína jelentős szerepet játszott).
-
A globális pandémia kialakulása.
A zoonózisok száma az elmúlt évtizedekben magasba szökött. 586 emlősökben előforduló kórokozó vírusból 263-at találtak meg emberben (Kevin Olival, Nature-cikk). 188 vírusfaj zoonózis eredetű és köztes gazda révén vagy direkt a gazdaszervezetből került át emberre. (Nem laborból). Kate E. Jones brit zoológus föltárta, hogy az 1960-2004 közti időszakban az embernél 335 új betegség jelentkezett és ezek 60%-a állatról lépett át. Ezek: Machupo-vírus (Bolívia, 1962 -1964); Marburg-vírus (Deutschland, 1967); Ebola-vírus (Zaire és Szudán, 1976); HIV/Aids-vírus (USA, 1981); Sin-Nombre/Hanta-vírus (USA, 1993); madárgrippe H5N1 (Hongkong, 1997); Mers (Szaudi-Arábi, 2012) – csak a legfontosabbak.
Bár a múlt évszázadok zoonózisairól keveset tudunk, számos ok mutat a jelenség szaporodására a háború után. Ezek egyike a nedves piacok (wet markets) sokasodása, melyeken élő állatokat adnak-vesznek, levágnak. Másik ok az ipari állattartás. Az 1918-as spanyol nátha valószínűleg baromfi- vagy sertéstelepről indult ki (Kansas-ból). A 2009-es sertésinfluenza a sertésekről ugrott át és megölt 360 000 embert. A szarvasmarha kergekór szintén állatoktól ered. Az állat-epidemiológus Honglei Sun, a PNAS szaklapban írja, hogy a kínai sertéstelepeken minden 10. dolgozó érintkezett a veszélyes G4 vírussal, amely minden olyan tulajdonsággal rendelkezik, ami pandémia-vírussá teheti.
Az ember behatolása lakatlan területekre és az ökológiai rendszer megváltoztatása is kedvez a járványoknak. A Charité-virológus, Sandra Junglen írja, a XVI. századi afrikai esőerdő-irtások következménye lehetett a sárgaláz kitörése. A vírus addig csak a szúnyogok és a majmok között ugrált. A rabszolgakereskedők a vírust egészen Amerikáig vitték. A klímaváltozást jelző fölmelegedés is elősegíti a kórokozók terjedését ott, ahol eddig hideg volt. A Robert-Koch-Intézet 2009-ben figyelmeztetett: „Statisztikai elemzések jelentős összefüggést mutatnak az élelemmel terjedő zoonózis-kórokozók és a fölmelegedés között.” Már Svédország és Norvégia északi részein is megjelentek a kullancsok. A tigrisszúnyog, mely a Dengue-, Chi-kungunya- és a sárgalázért felelős, már Közép Európában is szaporodik.
Ezen direkt okok mögött történelmi háttér-változások is állnak. Iparosítás, urbanizáció, népszaporulat, növekedés és globalizáció együttesen kedveznek a pandémiáknak, de kulturális hagyományok, mint a karnizmus (húsevő kultúra) szintén.
Mindez nem jeleni, hogy Kína hibáit tagadjuk. (Ezt akkor sem kellene, ha más magyarázatok jobban illenek világképünkbe). Ám az igazi tanulságot akkor vonhatjuk le, ha minden ténnyel szembe nézünk. Igen, Kína megakadályozhatta volna az epidémiát, ahogy a többi ország is, ha olyan példásan reagálnak, mint Izland, Új Zéland, Tajvan, Finnország. Határozottan, világos stratégiával, cselekedtek, empatikus kommunikációval, közösségi érzéssel. A tanulság: a zoonózisokat kell megakadályozni. Természetesen történelmi folyamatokat, mint az iparosítás, a megatrend globalizáció, nem olthatók ki gombnyomással, de húsevő kultúránkat, a tömeg-állattenyésztést felülvizsgálhatjuk, ahogy egész életmódunkat szintén – más okokból is.
