HONNÉT AZ ÖZÖNVÍZ? - ZEIT, Hansestadt Hamburg HH – RózsaS, német-sajtó figyelő

Szenzációs újdonság: környezet nincs. Nincs, ami az embert csak körülvenné, semmi „kint”, mellyel az ember autonóm, szuverén módon, sértetlenül szemben állna. Az ember mindig a természet része, mely átmegy, áthatja az embert, belőle áll. Mindezt épp most láthatjuk. Ott állt Olaf Scholz és Markus Söder a Berchtesgaden-i természeti katasztrófa színhelyén. Maszkot viseltek, körülöttük az ár, bennük a vírus antitestjei. Az ár és a vírus durván emlékezteti az embert természet-mivoltára, a két politikust is. És arra is, amit az ember a természettel tesz, mielőtt a természet tesz valamit az emberrel. Minden eső időjárás, az összes eső éghajlat. Minden betegség sors, az összes betegség tákolmány – életmódunk következménye. Most megelőzésről és korai riasztásról folyik a szó. Ez nem tévedés, de aligha fog segíteni, ha nem változtatjuk meg alapvetően természet-fölfogásunkat. Vegyük az Ahr-völgyet, ahol az árhullám a legtöbbet pusztított. Wofgang Büchs, biológus és Ahr-szakértő, a Riffreporter-nek elmagyarázta, hogyan lett a nagy esőből katasztrófa. Először is itt vannak a szőlőhegyek, melyeken a szőlőtőkék vertikálisan és nem horizontálisan vannak telepítve. Így a víz gyorsabban lefut. Aztán vannak állateledel-kukoricatáblák, melyek nem fogják úgy meg a vizet, mint a rétek. Ezen felül a régióban a lombhullajtók helyett fenyőket ültettek, melyek szintén nem lassítják a vizet, különösen ha holtak. Végül ne feledjük a permanens felületburkolást és a vízközeli telkek nyereséges eladását. Mindezek együttes hatása, amikor a fölmelegedés nyomán szaporodó szélsőséges időjárások esetén, ezek a festői völgyek emberek halálos csapdáivá válnak.

De mi lenne itt a konkrét prevenció? Kevesebb kukorica az állatoknak? Megdrágul a hús. Átrendezni a szőlőhegyeket? A bor lesz drágább. Fenyő helyett bükk? Kevesebb lesz a faanyag. Felületet annyit bebetonozni, amennyit másutt fölszabadítani? Ez emeli az építőipar költségeit. Az NRW a leg-lebetonozott Land, mégis naponta további 10 ha-t fednek le. (Ezt talán abba kéne hagyni, Laschet úr?) /Az olcsó-hús vásárló nem föltétlen árvíz-áldozat. Egy kalapácsért ugyanannyit fizet a zöldben lakó, mint a kohó melletti. A Köln 2020 városutópia egyik követelménye az ökológiai egyenjogúság. RS21VII22./Kevesebbet belevágni a természetbe, óvatosabban, körültekintőbben – ez a prevenció.Ugyanígy a kovidnál. Meg lehet nyerni néhány szakaszt a mutáció és a vakcina versenyében, de elsősorban a zoonózist kell megfékezni. Hagyjuk a maradék vad természetet békében!

Most, a viharok után arról vitáznak, az elégtelen figyelmeztetések kritikája elvonja-e a figyelmet a klímaválságról, vagy fordítva? Mondhatni, a kettő együtt egy nem kívánt fölismerésről tereli el a figyelmet: nincs megelőzés, csak ha ezt a mi természetromboló gazdaságunkat és fogyasztásunkat alapvetően megváltoztatjuk. Ez a társadalom bebeszéli magának, hogy a klíma megújuló energiákkal és néhány technikai újdonsággal megmenthető. Ez nem így van. Az ember-természet viszony válságát nem lehet hidrogénnel, sem régi szirénákkal, vagy új app-okkal megoldani. Az életünket kell megváltoztatni: a szőlészetet, az autózást, a lebetonozást, a fajkihalást, az agráriumot, a táplálkozást, a házépítést és még sok minden mást. Vagy fölvállaljuk az áldozatokat és hiszünk a segélyalapokban, ha árvíz, epidémia, erdőkihalás jön. Ez a köztársaság első klíma-választási éve, mondják. Tegyük hozzá: az utolsó olyan is, mely úgy tesz, mintha a drámai ökológiai krízis a klímatémával már le lenne tudva. Ami még történt: az afrikai sertéspestis elérte a Brandenburg-i sertéseket is.

 

ZEIT online, 22. 7. 2021

In unserer Natur

Hochwasser und Pandemie veranschaulichen, wie verletzlich der Mensch ist – und dass er sein Leben ändern muss.

Ein Kommentar von Bernd Ulrich

Kedves Bernd!

Te hány kg CO2-őt szabadítasz ránk?

Európa ott kezdődik, hogy megválaszoljuk a leveleket. (György Lajos-Piros).

 

EU-SZKEPTIKUS, ORBÁN-BARÁT: STREECK

Wolfgang Streeck (74) szociológia-professzor magát balosnak tartja, de megérti Orbánt, dicséri a brexitet és a nemzetállamok reneszánszát óhajtja.

SPIEGEL: Streeck úr, Ön Orbán-rajongó?

WOLGANG STREECK: Vártam a kérdést.

Sp: Új könyve néhány fejezete hajaz a magyar miniszterelnök populista és EU-kritikus téziseire.

St: A könyv hierarchikus politikai rendszerek kormányozhatóságáról szól, mint pl. az EU. Tézisem, hogy ez korlátolt. Ideje volna irányt váltani a decentralizáció és a nemzeti kooperáció irányába – a centralizált és hierarchikus koordináció helyett.

Sp: Ön üdvözli az Orbán-Salvini-LePen jobbos gyülekezési mozgalmat.

St: Az EU saját további fejlődése stratégiai kérdéseit végre megvitathatná. Túlságosan egységesített és ez lesz a veszte.

Sp: Orbán Brüsszelt a Szovjetúnióval hasonlítja össze. Ön egy kudarcot valló impériumról beszél. Ez nem túlzás?

St: Tessék figyelmesen olvasni! Egy liberális impériumról beszélek, mert az EU belső egybentartását katonai eszközök nélkül kell, hogy biztosítsa. Ez kimeríti a forrásokat, mely főleg pénz és jó szó. A liberális impérium politikájának fontos eszköze az elitmenedzsment. Az EU tagállamaiban olyan politikai elit maradhat hatalmon, mely pitizik a központnak.

Sp: Az EU szuverén államok közössége. Nincs tudomásunk arról, hogy Brüsszel egy neki nem tetsző kormányt el akart volna puccsolni.

St: Emlékezzen, hogyan bánt az EU Görögországgal, az eurókrízis alatt. Vagy Itália példája, ahol a liberális Mario Monti német és francia hátszéllel került hatalomra. Most Lengyelországban és Magyarországon akarnak kormányváltást, EU-pénz-kurtítással vagy megvonással. Mottó Vissza Tusk-hoz.

Sp: Brüsszel a jogállamisági mechanizmussal vizsgálja a pénz útját.

St: Igen, de ezeket a kormányokat demokratikus úton választották meg. (Az EBESZ 30 szabálytalanságot talált a magyar választásoknál, vagyis a Fidesz csalással jutott hatalomra. Ez decentralizáció? Ne kerüljön be a tanár úr egy magyar kórházba! RS21VII25). A PiS csak azért kerülhetett hatalomra, mert előtte Tusk polgári platformja neoliberális gazdasági politikával az országot a falnak vezette. A liberális impérium problémája, hogy a kísérlet, egy államra kívülről egy kormányt ráültetni, visszafelé sülhet el. Az EU beavatkozásától Orbán választási esélyei csak növekednek.

Sp: Az EU a bíróságok befolyásolását, a sajtószabadság megnyirbálását bírálja, főleg Magyarországon.

St: Kérdés, feladata-e a magyar belpolitikai konfliktusokba beavatkozni? Egy ország demokráciáját saját polgárainak kell kiharcolni. Ez Romániára és Bulgáriára is vonatkozik. Tartósan egy ország sem kormányozható kívülről egy EU-egységrecept szerint.

Sp: Azt akarja mondani, az EU a demokrácián kívül mást is akar?

St: Pontosan, Az EU piacok, munkaerők, befektetési lehetőségek ügyében is igen aktív. Aztán itt van a geostratégiai szempont, az EU viszonya Oroszországhoz, Kínához. Orbán kijátszhatja az orosz kártyát, ha az EU túlságosan megközelíti.

Sp: Az EU ezek szerint egy impérium hatalom nélkül.

St: Vagy túl kevés hatalommal. Az EU központja két államból áll: Németországból és Franciaországból. Ezek az EU-ban eltérő célokat követnek. Anyagi és ideológiai forrásaik hatékony elitmenedzsmenthez nem elegendőek. Az EU elbukik, ha nem építi újjá magát egy konföderációs irányba.

Sp: Az EU eddig minden krízist túlélt, az euróválságot is és bámulatosan ellenálló lett. Nem gondolja, hogy egy problémáról beszél, ami magunk mögött van?

St: Az euró a németek jólétének forrása és a földközi-tengermenti kvk-k lemaradásának oka. Ez bontja az EU-t, ahelyett, hogy egyesítené. 2008 óta a valutauniót toldozzák, foltozzák, új és új segély és áthidaló intézkedésekkel, a probléma gyökere megragadása nélkül.

Sp: Az EU újjáépítési alapjával épp most szolidaritását demonstrálja. Németországban nagy többséget kapott és Itáliában megfordította a politikai hangulatot az EU irányába. Ez mi, ha nem siker?

St: Aprópénz ahhoz képest, amennyire Olaszországnak szüksége van. Az alap a 750 mrd €-val nagynak tűnik, ám ez csak egyszeri. Az eurótól hátrányt szenvedő régiók folyamatos transzfert kellene, hogy kapjanak, mint a régi NDK. Az olasz, görög és spanyol oktatási rendszert, közigazgatást, egészségügyet újból föl lehetne építeni, miután a valutaunió évtizedes korlátozási előírásai visszanyesték.

Sp: Ön megszüntetné az eurót?

St: Jobb lett volna be sem vezetni. Most lerázni nehéz lenne. Az államok a 90-es centralizációs és integrációs eufóriájában zsákutcába vezették magukat, ahonnét nehéz lenne kijönni, ha egyáltalán.

Sp: Akkor Magyarország és Lengyelország mért nem lép ki az EU-ból: Mégsem éri meg nekik?

St: Kipróbálják, hogy társadalmaik autonóm és demokratikus, alulról jövő alakítása mennyire egyeztethető az EU irányvonalaival. Ez konfliktushoz vezet, a centralizáció és a decentralizáció állandó kötélhúzásához. Törésvonalak erősödnek délen, keleten, nyugaton – kirobbanásuk volt a brexit.

Sp: Ön szeretné, ha a nemzetközi rendet ismét a nemzetállamok erősítésére alapoznák.

St: Decentralizációs és demokratizálódási igényt látok, a lokális ellenőrzés és felelősség visszaállításának óhaját. Különböző élet és gazdasági játékterek igénye merül föl világszerte. A nemzetállam az egyetlen intézmény, mely a világtársadalom koplexitását képes föloldani és demokratikusan kormányozhatóvá tenni. „Krummes Holz” (görbe fa), Kant-ot idézve, de ez az egyetlen fa, amink van.

Sp: Ön a régi »Europa der Vaterländer« koncepcióra gondol.

St: Tőlem akár „anyaországok Európájának” is hívhatjuk vagy „Európa á la Carte”-nak. Nem értem, az önjelölt europeerek mért kapkodnak levegőért, amikor ezt hallják. Legyen, bár kevés remény van rá, az európai államrendszer rendjének szövetkezeti kooperatívája – a mostani imperiál-hierarchikus rendszer helyett. Ez az európai államok platformja lenne, közös projektek céljából. Önként eldöntve, közösen végrehajtva, szelektív, szektoriális, projektekhez kötve – és nem egy ugyanolyan egységpiac mindennek és mindenkinek. Ennek jött el az ideje világszerte is, miután a globalizálás és a nemzettelenítés, ahogy a neoliberalizmus is zátonyra futott.

Sp: Vagyis Ön egy európai integráció korai fázisához szeretne visszatérni, pl. az Európai Gazdasági Piachoz.

St: Vissza talán túl sok lenne, ez nem megy. Az EU különböző gazdaságpolitikai koncepciók által alakított fázisokon ment át. Kezdetben voltak gazdaságilag nagyon hasonló szerkezetű államok, melyek néhány kiválasztott gazdasági szektor közös igazgatásában egyeztek meg.

Sp: Az europeereknek ez nem volt elég. Szorosabb gazdasági kooperációt akartak, hol itt a probléma?

St: Nem kérdezték meg őket. A 90-es években több transzformációs szakasz után univerzális piac született, kvázi alkotmányozó európai bírósággal, mely távol tartott minden népi-demokratikus beleszólást. Az EU államok szerződésekkel egy olyan gazdasági alkotmányt kreáltak, mely biztosította a javak, szolgáltatások, tőke, munka akadálytalan áramlását. A valutaunióban kemény valutát vezettek be és egy strikt fiskális politikának vetették alá magukat. Olyan szigorú szabályoknak, melyek minden demokratikus döntésszabadságot eltörölt.

Sp: Az Ön ideálja egy demokratikus, szuverén kicsi-de-nem-túl- kicsi állam. Milyen nagynak szabad lenni?

St: Nem gondolom, hogy ki lehetne számolni egy optimális államnagyságot. Kis államoknak fontos előnyeik és nagy államoknak fontos hátrányaik vannak. A nagyok nehezen kormányozhatók, ha nem kellően decentralizáltak, kevésbé demokráciaképesek és megtámadhatnak kisebb országokat. Magukat hajlamosak erőszakkal egyben tartani. Nekünk nem kell nagyobbnak, központosítottabbnak, technokratikusabbnak lenni, mint amilyenek vagyunk.

Sp: És mit tegyenek a kis államok, mint Szlovénia és Dánia? Hogyan álljanak szembe olyan óriással, mint Kína?

St: A kérdés, hogy a 3 világrégió, melyek a globális US-impérium vége után kialakult, egységesen vagy eltérően kell, hogy szerveződjön. Elképzelhető-e Európa számára a decentrális államrend opciója kooperatív és nem szupranacionális módon? A kontinens képes-e olyasvalamire, mint egy szerkezeti ekvi-távolság tartása a két óriás felé, anélkül, hogy a francia modell szerint, lassan egy világkormányzói ambíciókkal élő integrált kolosszussá váljon? Szerintem nincs más utunk. Végül is nem vagyunk sem befelé, sem kifelé imperializmus-képesek. Ez Németországgal kapcsolatos, mely nélkül egy katonai Európa régiófeletti hatalomprojektje nem képzelhető el. Az országnak azonban Afganisztán és a Száhel-övezet után semmi kedve egy újabb out-of-area kiránduláshoz, sem az amerikaiak, sem a franciák nevében. És ez így jó.

Sp: Gondolja, hogy a brexit a nemzetállami szuverenitás visszanyerésének sikeres példája?

St: A kérdés, hogy egy kormány választóival szemben demokratikusan elszámoltatható-e? Ez állami szuverenitás nélkül üres járat. A brit kormány mára kifutott a mentegetőzésekből, amiket a brexit előtt ismételgetett: Brüsszel ezt és ezt tiltja, az Európai Bíróság ezt és ezt nem engedi.

SPIEGEL, 17. 7. 2021

»Ich denke, dass uns keine andere Wahl bleibt, als Europa zu dezentralisieren«

Wolfgang Streeck: »Zwischen Globalismus und Demokratie«.

 

KOMMENT

A kölni ökoszocialistáknál rettegve látjuk a kölni professzorral való egyezéseket. Mi is kétkedve nézzük az EU nevű csinálmányt. „Lebontjuk és elvisszük a gyáraidat, de azért küldünk pénzt!” Csak egy eszement bont le egy ép gyárat. „Hagyd parlagon a földed és kapsz pénzt!” Minden igazi paraszt szíve sír: ezer év harca van a földben – és most hagyjuk parlagon? Egyáltalán, mi az, hogy egy országot kívülről tömik pénzzel? Prostitúció? A fogyasztó akarta ezt: a boltok rogyásig tömve áruval. De ez a fogyasztó nem a mi „öko-fogyasztónk”, aki ezt mondja: „Élj meg a körzetedben és a körzetedből.” 1955-ben boltba csak sóért és petróleumért küldtek. „Szegények” voltunk, de gazdagok emberségben: a rokonság, a szomszédok, a közösség olyan támasz volt, amit mindmáig hiányolok.RS

 

VELENCE ZÁR- Gondban a turizmus/Spiegel/RózsaS

A bezártság után a németek ismét világot akarnak látni. Ám a vírus és a klíma fölborítja és megdrágítja az utazást. Tehetősek willkommen, olcsó vendégek unerwünscht. A társadalom két osztályra szakad.

A járvány próbára tette az utazási vállalkozásokat. Az óriások, mint a TUI vagy a Lufthansa, csak állami mankóval tudtak túlélni. Az üzlet a nullánál, az európaszerte fenyegető delta variáns tovább súlyosbítja a helyzetet. Hogy túléljenek, a terhet továbbítják a kuncsaftra: drágul a repülőjegy, a hotel. Csőd és katasztrófa ellen kötelesek egy biztosítási alapba befizetni. A TUI és a DER Tour tanácsadói díjat vezet be. Elözönlött városok, mint Velence, Amszterdam, Barcelona, többet akarnak beszedni a látogatóktól, a vékonypénzűeket pedig be sem akarják engedni. Velence belépő díjat tervez. Mallorca is irtózik az olcsó turistáktól.

A klímaváltozás miatt a repülőutak környezetbűn-nek számítanak, ezeket csak az óceánjárók überelik. A szeptemberi választások kampánya is fölkapta a témát. Olaf Scholz, SPD kancellárjelölt, a zöld Baerbock-kal véget akar vetni a dömping repülőjegyeknek. A CDU-Laschet védi a polgárok „álomnyaralását”.

A légi ipar kurzarbeit-ra vonult vissza. A Robert-Koch-Intézet Spanyolországot, vele a Kanári- és a Baleár-szigeteket kockázatosnak nyilvánította, Portugáliát veszélyesnek. A repülő ipart óriási adósság terheli, ami törlesztenie kell. A kerozin 70%-kal drágult meg. Hiányoznak a hivatalos repülőutak, ezekből szubvencionálták az olcsó jegyeket. Horst Opaschowski, utazás-szakértő: „Az utazás a boldogság legnépszerűbb formája. Ebből most a gyerekes családok kimaradnak. A drága repülőjegyet csak szinglik, párok, jól-keresők és 50 plusszosok fizethetik meg.” Az utazók az autókra szállnak át, várható az autóforgalom jelentős fölpörgése. Opaschowski:” Ha valamit elveszel, valami szépet kell adnod, különben politikailag elbuksz.” A megoldás: mesterséges turista paradicsomok, élményfürdők. Ilyen a Tropical Island a brandenburg-i Krausnick-ban, vagy a Ferienzentrum Weissenhäuser Strand. Az egzotikus utazást pótolhatja egy kultúrnyár egy városban, vagy egy üdülés egy hegyi tó mellett. „Ötzi nem vágyott a Karibi szigetekre, mert nem is ismerte.”

Velence, június végén: turisták özönlik el a várost. Az óceánjáró MSC »Magnifica« úszik be a Giudecca-kanálisba, a lagunaváros peremén. Tetejéről turisták százai néznek le Velence palotáira. Valójában nem is szabadna itt lenniük, az olasz kormány augusztus elsejétől kitiltotta a hajóóriásokat, környezetszennyezés és balesetveszély miatt. Matteo Secchi, velencei őslakos, »Venessia.com« proteszt-mozgalom alapítója: „Természetesen Velence nem élne meg turizmus nélkül. A mértékről és a minőségről van szó. Velence értéken alul adja el magát. Városunk olyan értékes, mint egy 5 csillagos étterem, mégis McDonad's-ként dobják piacra.” Normális emberek nem engedhetik meg maguknak, hogy a belvárosban lakjanak. Gazdagok és spekulánsok fölvásárolják a lakásokat és drágán kiadják a turistáknak. Az óváros az ittenieknek már nem vonzó, a pékeket és a fodrászokat kiszorították a szuvenír-boltok. Az óceánjárók utasai nappal elárasztják az utcákat, de dinner-re visszamennek a hajóra. »Mordi e fuggi«, „harap-és-lelép” névvel illetik őket a velenceiek. Pénzt nem hagynak itt, csak szemetet. Arrigo Cipriani, világhíres gasztronóm: „Ezek az emberek nem értik városunk lelkét. Ha nincs igazi motivációjuk, hagyják ki. Gyorsan néhány szelfit lőni, kiposztolni, Velencét kipipálni – mi értelme?” Nála, a Harry’s Bar-ban találták föl a Bellini-t (érett őszibarack proseccound-mix), az első Carpaccio is itt került fogyasztásra, 1950-ben. Velence drágább kell, hogy legyen. Bár most is az: egy vízibusz-út 7,5 €, fél óra gondolázás 80 €, egy eszpresszó 11 €. Belépődíjat kellene szedni a városba lépéskor. Kevesebb, de válogatott vendéggel több jövedelem jönne.Amszterdamot is maga alá gyűrte saját sikere. 870 ezer lakosát 22 millióan látogatták meg 2019-ben. Az Airbnb és az olcsó repülő hozta a nyakára az olcsó turistákat, akiktől most szabadulni akar. Femke Halsema, zöld polgármester a belvárosban kamerával számoltatja a turistákat. Ha túl sok jön, utcalezárásokkal elterelik őket. Zanvoort-ot átkeresztelték Amsterdam Beach-nek - bár 30 km-re fekszik - remélve, hogy oda mennek. A város sepri be Európa legmagasabb ágy-adóit. A kikötők napi 8 € díjat fizetnek az ott horgonyzó óceánjáró-utasok után. Elsőként vezetnek be itt-alvás-plafont, 20 millió/év engedélyezett. Antje Monshausen, a Brot für die Welt turizmus-szakértője: „Az utazást drágítani kell, hogy tükrözze a költségeket, amiket okoz.” Az olcsó „ All-inclusive-Urlaub” mögött alacsony bérek és fizetetlen túlórák rejtőznek. Ahogy a német turisztikai és gasztronómia munkahelyek is 60%-a alulfizetett. Spanyolország a tömegturizmus Mekkája. Reyes Maroto, spanyol turizmus-miniszter: „Ne azért jöjjenek ide, hogy itt igyák le magukat.” Mallorca, Lloret de Mar vagy Benidorm: dugig turistákkal. A mediterrán tengerpartot telerakták hotelekkel és apartmanok-kal. Nap, strand, szangria: az üzlet a 60-as évektől virágzott. Ám elkérte az árát: lebetonozott partok, tönkretett környezet, ivóvíz-hiány. Maroto: „Nem akarjuk a turistaszámot növelni, csak a fejenkénti bevételt. Ez nálunk 101 €//fő/nap, messze alatta a francia, angol és olasz bevételeknek.” A hotelek csillagait akarják növelni, tehetőseket várnak az USA-ból, távol-keletről. Mallorca teljesen be akarja tiltani a mulatós-turizmus. József Váradi, Wizz-Air-CEO: „Az olcsó turizmus más célokat fog keresni, pl. Grúziát vagy Albániát.” Vagy a bolgár Goldstrand-ot. A 3,5 km fekete-tengeri part ugyanazon a szélességi fokon van, mint Nizza és Monaco – de a hasonlatnak itt vége is van. Egyik része egy lerobbant szabadidő-parkhoz hasonlít, másik része Ballermann és szatócspiac keveréke. Kaphatók hamis futballtrikók, NDK-plecsnik, plasztik játékfegyverek. Man spricht Deutsch. Mivel a németek nem kísérleteznek, a Bratwurst-ot importálják.Vélhetőleg mindenkinek igaza van. A spanyol miniszternek, Amszterdam és Velence felelőseinek. Nem csak pénzt akarnak. A szelíd turizmus mindenkinek jó: az országnak, a lakosoknak, a környezetnek, a klímának – még maguknak a turistáknak is. A felelőtlen utazást abba kell hagyni. (Ökokiskáté 1990: Ne utazzunk sehova. RS). Nem lehet hétvégére átugrani Lisszabonba vagy Londonba csak azért, mert olcsó vagy mert nem tudnak mást csinálni. Egy darabka egyenlőség veszik el. Mond meg, hová utazol, megmondom, mennyi a fizetésed. Út a kétosztályos társadalomba.

SPIEGEL, 17. 7. 2021 Tourismus

 

JOGÁLLAM AGYŐ? - ZEIT

A lengyel kormány bedarálja a bíróságokat. Az EU megpróbál beavatkozni, de Németországot is figyeli.

Ezen írás alapja a sok politikussal, bíróval való beszélgetés. Mindenki kérte, névvel semmiképp ne idézzük – félnek. Amikor európaszerte alkotmányjogászokkal beszélünk, apokaliptikus hangokat hallunk. Az alapok recsegnek. Hogy a konfliktusok Európában békésen, a közös szabályok szerint, az EU-jogon belül kerülnek megoldásra, mára már nem magától értetődő. Egyre erősebbek a nemzeti szuverenitást kiemelő hangok – főleg Magyarországról és Lengyelországból. A 2015-ben Lengyelországban hatalomra jutott kormány lépésről lépésre bontja le az igazságszolgáltatást. Az alkotmányvédő bíróság már nem bíróság, hanem a kormány szócsöve, parancs-végrehajtója. Az ügyészeket az igazságügyi miniszternek rendelték alá. Konstruáltak egy fegyelmi kamarát, melynek feladata, a pattogó bírák megfékezése. Ezt „igazságügyi reformnak” nevezik. Valójában ez nem más, mint a bíróságok gleichschal-tolása, az erőszakmegosztás eltörlése – az EU jogoktól való elszakadás. Ez kilépés nélküli kilépés az EU-ból.

Az EU ezt sokáig csak nézte, vékony hangon tiltakozott, eszközei nem lévén. A politikai fantáziát túlszárnyalta, hogy Európa közepén ismét el lehet búcsúzni a liberális demokráciától. Nem véletlen, hogy nincs olyan mechanizmus, mellyel ki lehetne tessékelni egy „lator” tagállamot. A klubnak van egy bejárata, de senki sem gondolta, hogy kell egy kijárat is a nemkívánatos tagoknak. Másrészt: Lengyelország elvesztése történelmi katasztrófa lenne. Ami politikailag nem volt megakadályozható, azt most jogilag kell tisztába tenni. Ezt a feladatot az Európai Bíróságra testálták rá (Europäische Gerichtshof , EuGH). Az EU Bizottság kérvényezte több eljárás elindítását, azt is, hogy a fegyelmi kamara azonnal álljon le. Varsó nem tágít. Az Alkotmányvédő Bíróság csak föltüzeli a vitát (Bundesverfassungsgericht). Az EU ultimátummal fenyeget és pénzbírsággal. Az eset túlnőtte önmagát – egészen Németországig dagadt.2020 nyarán A Szövetségi Alkotmányvédő Bíróság Karlsruhe-ban az Európai Bíróság egy ítéletét „önkényesnek”, „érthetetlennek” minősítette. Az Európai Központi Bank (Europäische Zentralbank , EZB) kötvény-vásárlásairól volt szó, de ez ma már nem játszik szerepet, az ügy lezárult. A bank tehet, amit akar.

Megmaradt azonban az a benyomás, hogy a Karlsruhe-i bírák a luxemburgiakat fölülbírálhatják – az európai jog nem szentírás. A lengyeleknek semmi sem jött jobban: rögvest, szemtelenül és viccesen, a német alkotmányvédő bíróságra hivatkoztak, az bontja le a demokráciát. A legfelsőbb német bíróság alábecsülte az ítélet „távhatását”. Leyen is fölemelte szavát, ragaszkodott az EU-jog elsőbbségéhez, ez felette áll a nemzeti jognak és minden tagállamra kötelező. Katarina Barley, az EU-parlament elnökhelyettese: Ha minden nemzeti alkotmányvédő bíró úgy járna el, mint a német, az katasztrófához vezetne. Az EU Bizottság szerződésszegési eljárást indított Németország ellen. Bár ilyen eljárás gyakori, ez mégis igen kényes, mert egy mellékes színtéren végzetes politikai eszkaláció indulhat el. Eltereli a figyelmet Lengyelországról, »Europa ›à la carte« fenyeget.Természetesen Brüsszel tudja, hogy Németország nem tör autokrata hatalomra és Karlsruhe-ban nem az EU ellenfelei ülnek. A Bizottságnak azonban a kifelé irányuló hatással kell számolnia, hogy hat ez Varsóra és Budapestre, LePen vagy Salvini szavazóira? Nekik kell megmutatni, hogy a Bundesrepublik ugyanúgy nyakon csíphető, mint a kicsik. Aki az Európai Bíróságot nem tiszteli, azt megruházzák, tekintet nélkül a GDP-re. Csak így akadályozható meg, hogy az egész szétessen. Ezzel azonban a lengyel álláspontot tették magukévá: az alkotmányvédő bíróság Varsóban nem tesz mást, mint a németek Karlsruhe-ban. A lengyelek a hasonlóságokat kiemelik, az eltéréseket elhallgatják. Az EU a németeken veri el a port, de Magyarországnak és Lengyelországnak szánja. Christoph Grabenwarter, osztrák alkotmánybíró: „A német Szövetségi Alkotmányvédő Bíróságot egyenlővé tenni a lengyellel téves és veszélyes. Európának óriási sürgető problémái vannak és ez nem a Karlsruhe-i bíróság. Ez a bíróság nem terítheti le a piros szőnyeget a keleti autokrata és jogállam-ellenes törekvéseknek. Ragaszkodnunk kell az EU-jog elsőbbségéhez, különben az EU jogközösség szétesik. Másrészt a nemzeti alkotmányvédő bíróságok kompetenciája kell, hogy maradjon, hogy rendkívüli esetekben megvédje a nemzeti alkotmányok identitását.”Több alkotmányjogász is kételkedik Luxemburgban. Dieter Grimm: Az EuGH nem húzhat határokat az EU intézményeinek, nem a check and balances alapján működik, hanem maga egy „agendát” követ. Ez pedig több integritás, több unió, több Európa.

A kritikusok szerint valamit szembe kell állítani az EuGH-val és ez nem lehet más, mint a nemzeti alkotmányvédő bíróság.Még egy aggály merült föl: Mi lenne, ha 10 Lengyelország lenne az EU-ban? 10 kormány forszírozná az »illiberális Demokráciát«? Ha átveszik az irányítást az EU-ban, velük szemben a nemzeti alkotmányvédő bíróságok tehetetlenek. Az összes jogi és politikai különbséghez még hozzájön, hogy itt nem absztrakt bíróságok működnek, hanem emberek. Bírók, akik egymást évek óta ismerik, aki önzők és hiúk, irtóznak és csörtetnek. „Akkora az egojuk, hogy nem férne be egy szárnyasajtón”.

Momentán Brüsszelben és Berlinben titkos tanácskozáson próbálják megakadályozni a helyzet kiéleződését. A német kormány aug. 9-ig tartozik válasszal a szerződésszegésre. Talán ez az utolsó esélye, politikai játéktere nagyon szűk. Valójában Berlin a közhelyeken kívül nem is mondhat mást. Nem szólhat bele a független Bundesverfassungsgericht (BVG) jogalkotásába, annak ítéletei a kormányt is kötik – épp ez a különbség a lengyellel szemben. Vitatják, hogy a BVG-t korlátozzák abban, hogy az EuGH-val szembeszálljon. Katarina Barley (SPD) javaslata: Változtassanak az eljárások rendjén. Ideális volna, ha az EuGH a nemzeti alkotmányvédő bíróságokat jobban bevonná és fordítva, a BVG jobban figyelembe venné az európai szempontokat. Legalább is az olyan ítéleteknél, mint az EZB-nél, nemcsak a BVG szenátus döntsön, hanem az egész bíróság. Még ha egy ilyen reform a Bundestag-ban többséget is kapna, úgy festene, mint a bíróságok megfegyelmezése, tehát az, ami Lengyelországban is történik. Sőt, olyan alkotmányos válság törne ki, amit az ország még nem látott. Egy törvény, mely az alkotmányvédő bíróság jogait megnyesné, ugyanott landolna: az alkotmányvédő bíróságon. Így Karlsruhe a kormány ellenében saját kompetenciáiról kellene, hogy döntsön. Ez az EuGH-t hozná működésbe, amely Karlsruhe ellen döntene – és ismét bíróknak kellene eljárni saját ügyükben. A következmények beláthatatlanok lennének, nemcsak Németországban. Mi legyen hát? Brüsszelnek most valami kézzelfoghatót kell odadobni. Némelyek elvárják a BVG-től, közölje, a jövőben integráció-barátibban fog eljárni. Ezt azonban leshetjük. Karlsruhe-ban senki sem akar az EuGH előtt teljesen térdre esni, teljes fölhatalmazást aláírni. Egy spekuláció szerint a Bizottság visszavenné a szerződésszegési eljárást, az új kormány pedig ennek fejében őszre engedélyezné az euró-kötvényeket, a déli államok megsegítésének könnyebbítésére. Pedig, ebből kimászni, volna egy út. Ám sok fegyelmet, önkontrollt, győzelmi mámorról való lemondást igényel. A német kormány kijelentené, mindig is az uniójog szellemében járt el és a jövőben is ezt teszi. Ez világos intés volna Varsónak, ahol a lengyel kormány ilyen nyilatkozatot komolyan sosem tenne. Az EuGH megállapíthatná, hogy Karlsruhe szembement az uniójoggal – és ennyi. Ezzel demonstrálnák, hogy Németország megrovót kapott, de a büntetés elmaradna. Fejezet lezárva, ismét a valódi veszéllyel foglalkoznának, a keleti autokrácia erősödésével. Ezzel a mércék is világosak lennének. Az EuGH és a BVG jogi részleteken civakodnak, de egy elfogadott értékrenden belül. Viszont az EU és Lengyelország olyan értékek miatt perlekednek, melyek az EU lényegét képezik. Ez élethalál harc, úgy Lengyelország, mint az EU számára. Itt nem lehet kompromisszum.

ZEIT, 29. 7. 2021

Letzte Runde für den Rechtsstaat?

 

HÁZAS EMBER TOVÁBB ÉL? - A házasság előnyeiről és hátrányairól/ZEIT

Házasok tovább élnek, de mennyivel?

A kutatók 2-7 évre tippelnek.

RÁK

Nem látni, hogy a házasok ritkábban kapnának rákot, vagy korábban észlelnék, mondják norvég kutatók. Egy biztos: gyakrabban járnak szűrésre és gyakrabban oltatják magukat.

SEBGYÓGYULÁS

A boldog házasok sebei gyorsabban gyógyulnak (Ohio State University). Vélhetően jobb az immunrendszerük, a házasság biztonságot ad és stresszmentesít. Műtét után is hamarabb lábra állnak. Örökös perpatvar és stressz megbetegíthet. Ilyenkor a sebek 40%-kal lassabban gyógyulnak.

FITNESZ

13 500 személy közül a házasok kevesebbet sportolnak, a férfiak 75 perccel, a nők 20 perccel hetente, mint a szinglik. Fontos, hogy együtt kocogjanak. Ha egyikük elmarad, a másik is gyakrabban hagyja abba (Indiana University).

TESTSÚLY

A frigy után 2-4 évvel átlag 2,7 kg-ot szednek föl.

TÁRS HALÁLA

Egy év után magas a kockázat, hogy a másik is elhuny, főleg a férfiak.

SZÍVELÉGTELENSÉG

Házasok ritkábban halnak ebbe bele (John Hopkins Uni.)

CUKORBETEGSÉG

Házasoknál kisebb a vércukorszint és a betegség kockázata is (Brazília).

ALKOHOL

Szinglik többet isznak (General Social Survey USA).

DEMENCIA

Ritkább (Svédország).

DEPRESSZIÓ

Házasságkötés után a depressziós tünetek csökkennek, válás után nőnek.

ELÉGEDETTSÉG

Házasok gyakrabban elégedettek. Nőknél ez nagyban a mindenkori szerepképtől és a vallási kontextustól függ. Ezt mutatta egy kutatás 27 országban. Némely országban az élettársak is olyan elégedettek, mint a házasok. Ez a német nőkre, az angol és a norvég férfiakra mondható.

EGYENLŐTLEN BOLDOGSÁG

A feleségek kevésbé boldogok a házasságban, mint a férjek. A „vad”-házasságoknál ezt nem figyelték meg.A kutatások a „vadházasokra” nem térnek ki (Ők szingliként voltak besorolva?RS). Így nem lehet a házastársakat és az élettársakat összehasonlítani. Astrid Wonneberger, családkutató (Hochschule für Angewandte Wissenschaften in Hamburg) szerint a házasságlevél sokat jelent. „A házasság több tényezője megnyugtató, pozitív hatással lehet. Anyagi előnyök, kölcsönös felelősség, szülői szerep, gondoskodás – mindez automatikusan szabályozott. És ami a legfontosabb: Az egymáshoz való kötöttség erősebb.”

ZEIT, 29. 7. 2021 Warum heiraten?

 

KOMMENT

Házas ember tovább él – ha nem öli meg a felesége?A fenti eredmények meglehetősen „mutmasslich” (találgatósak). Egy brazil házasságot hogy lehet egy norvég mellé tenni? A házasság egy sok ezer éves, kipróbált intézmény, sosem avulhat el. Státusz szimbólum is lehet. Mit kell ezen kutatni? Másrészt a párkapcsolat talán soha nem volt ennyire veszélyben, mint ma. Elvált szülők gyerekei is válnak. A fogyasztói társadalom tagja válogatós, azt hiszi, leakaszthatja az ideális partnert, mint az árut a szupermarketben. A gazdasági növekedési kényszer szétszedi a párokat: ketten külön - két hűtőszekrény. Az őszinteség, a becsületesség, a hűség ma már elavult cucc, ahogy a hozomány, a jó parti is. A kereső nők sokkal szabadabbak. Mindenkinek sok pénze van, hogy szingli legyen. A médium megbolondítja az embereket: „Addig bámulom a szép nőket a tévében, amíg ki nem ábrándulok a feleségemből.” De J. M. Gottmann erről sokkal többet tud, lásd: A jól működő házasság 7 alapelve (letölthető). RS

 

A VÍZ AZ ÚR – Fölkészülés az új normalitásra –

2014-ben a Leverkusen-i klinika palánkfalakat épített a 100 évenkénti esetre, amikor a 40 cm mély Dhünn patak elárasztaná a 12 m-rel magasabban elhelyezett tartalék áramforrásokat. 2021. július 14-én a víz betört, 2 trafó fölrobbant, a klinika elsötétült. Néhány akku működött és látta el a lélegeztető gépekre kötötteket. Telefon, szerver, lift – semmi sem működött. 468 beteget kellett evakuálni. A klinika szóvivője: „Ilyen magas vízállásra nem számíthattunk.”Tényleg nem? A klímakutatók évek óta figyelmeztetnek a szélsőséges időjárás szaporodására. 2018 volt Németország legmelegebb éve, 1881 óta. A 2020, 2014 és 2019 év hasonló volt. Aszály és felhőszakadás egyre gyakoribb. Ami régen ritka volt, mára normálissá vált. Erre mindenkinek föl kell készülni, hatóságoknak, lakosoknak egyaránt.

A klímakutató Daniela Jacob a hamburgi Climate Service Center vezetője. 2009 óta terveket készít vállalatok és városok megvédésére. „Kezdetben ezeket tilos volt propagálni.” A politikusok attól tartottak, a lakosok azt fogják hinni, hogy megvédhetik magukat a klímaválságtól és a klímavédelem nem kap elég támogatást. „Sokan azt gondolták, kissé melegebb lesz és annyi.” Jacob a 2018-as különjelentés kidolgozását vezette, a Világ Klíma Tanács-nál. Ebben minden benne van, ami már visszahozhatatlanul elveszett és ami bennünket fenyeget 2 fokos melegedés esetén. A tanulmány fölszólítás, hogy mindkét fronton cselekedni kell: a klímavédelemben és a változáshoz való alkalmazkodásban.2008-ban a német kormány először adta közzé a „Klímaváltozáshoz való német alkalmazkodási stratégiát” (»Deutsche Anpassungsstrategie an den Klimawandel«). 5 évente összefoglalják, amit eddig tettek. Most országszerte 180 program és intézkedés van folyamatban, ám a közvitában ezek alig kapnak szerepet. A biztosítási ágazat kritizálta, hogy az intézkedések elégtelenek. Friderike Otto, Oxford: „A hőséghullámok sokasodtak. Dublin-ban kétszer, Oszlóban háromszor, Koppenhágában ötször annyi lett, mint 1874-ben.” Az időjárás egyre gyakrabban megáll, vélhetően a 10 km magasan mozgó futóáramlás gyengülése miatt. Ez a szállítószalag kígyózik körbe a Földön és befolyásolja a ciklonokat (A: alacsony légnyomás) és anticiklonokat (M: magas légnyomás). A sarki levegő gyorsabban melegszik, mint a trópusi, a csökkenő hőfok-különbség lefékezi a futóáramlatot.A júliusi áradásoknál is egy időjárás-perzisztencia játszhatott szerepet. Másik magyarázat: minél melegebb a levegő, annál több nedvességet vesz föl. Fokonként a mennyiség exponenciálisan nő. Ha a nehéz esőfelhőket a hegyek a hideg levegőbe nyomják, felhőszakadás lesz. A meteorológiai intézetek óriási munkával próbálják ezeket előre jelezni.Ám néha nem használ sem intés, sem tervezés, sem átépítés. A természet megfékezhetetlen, az ember visszakozásra kényszerül. Karsten Smid, Greenpeace: „A klímaváltozásnál teljesen új katasztrófa-minőséggel van dolgunk. Meg kell barátkoznunk azzal, hogy némely völgyet föl kell adnunk.” Hogy a víz lefuthasson, házakat kell kivenni az útjából, hidakat kell újjá építeni, folyómedreket renaturálni. Weesenstein a szász-svájci Osterz-hegységben fekszik, 30 m mély völgyben, ahol a Müglitz folyik. Ha az erdőkből megindul a zuhatag, 2-3 óra marad az evakuálásra. 2002-be 10 házat sodort el az ár. Azóta gátak, tározók, palánkok épültek, 6,2 millió euró értékben – egy 200 lelkes faluért. Többeket ki kellett telepíteni. Az állam fölvásárolta a telkeket és kártalanította a kiköltözőket. A 100 és a 200 évenkénti áradás bármikor elérheti a falut, ismét sok ház állhat vízben. Akkor csak egyet lehet tenni: menekülni.

SPIEGEL, 24. 7. 2021

Rüsten für das neue Normal

 

OLTÁSKEDV SEMMI, KONTEO ÉS VAKCINA DOSZTIG – ZEIT/RózsaS

Bekövetkezett: sok oltóanyag, kevés oltakozó.

Hetek óta megtorpant az oltakozás Németországban. Az oltópontokon tétlenség (Müßiggang), ampullák kerülnek kiszelektálásra, külföldre vagy megsemmisítésre. A politikusok szerint hiányzik az alkalom és az ösztönzés. Mobil oltópontokat kell oda küldeni, ahol a legtöbb ember van: bevásárló központokba, közlekedési csomópontokba, munkahelyekre. Ha kell, csali-kolbász is bevethető, mint a türingiai Sonnenberg-ban. Év elején versengés folyt az AstraZeneca-ért és a BioNTech-ért. „Ma utánuk kell menni, ez igen fáradtságos.” (Beatrix Zurek, München-i egészségház). Politikailag 70-80%-ra becsülték a hajlandóságot, valójában a felnőttek 60%-a immunizált, a teljes lakosság fele. Egyre kevesebb az oltakozó, míg a dacolók száma marad. Ezek ezt mondják: „Sokan oltakoztak, nekem már nem kell.” „A félelemmel üzletelnek” - ez a sok éves ellenérv. Sokan a mellék-hatásoktól tartanak. A komplikált fölvilágosítá-sok, a trombóziskockázat is megtette a magáét. Sokaknak az oltás körülményes: két szabadnapot kell kivenniük; busszal, vonattal, autóval az oltópontra utazni.

Cosmo-stúdium, Uni Erfurt: Bár a nyár kezdetétől nő a bizalom a vakcinákban, ugyanakkor a betegségtől való félelem és az oltás szükségességének tudata csökken. Úgy gondolják, elegen vannak már beoltva. A kórházakban alig vannak kovidosok, az intenzíven a 3. hullám után 19%-ról 1%-ra esett a telítettség. Az egészségügyiek oltottsága június közepén 64% volt, itt is sok az oltás-szkeptikus. A tanárok hasonló arányban vannak beoltva, míg az ÖPNV (közlekedésiek), patikák és drogériák alkalmazottai 11%-ot mutatnak föl.(??). Épp ők mennek nehezen az oltópontokhoz. Körülményes számukra munkanapjukba időpontot beiktatni. Számolniuk kell az oltásreakció miatti betegszabadsággal is. Iskolákba és az egészségügyben könnyebb: az oltás a munkahelyen megszervezhető. A kórházakban a személyzet látja a kovid következményeit, így ők motiváltabbak. Itt két napos kiesés gyengeség miatt nem annyira problémás, mint egy szupermarket pénztárnál, vagy egy tisztító-cégnél.

ZEIT online 3. 8. 2021

Impfskepsis in Deutschland

KOMMENT

ständige:Az átoltottságba nem kellene beleszámolni azokat, akiket oltani nem szabad (idős betegek) vagy akiknek még nincs vakcina (gyerekek). Nyissák meg a beoltottak számára a koncerteket, színházakat, éttermeket – függetlenül az esetszámtól! Hiányzik az összperspektíva: Mikor lehet mindent kinyitni?

demokrata

Az oltás-megtagadás szolidaritás ellenes, veszélyes az egyénre, környezetére, megterheli a társadalmat. Nem okos magatartás! Ha sok oltatlan marad, őszre ismét tele lesznek a kórházak. Nekik külön kovid-lazaretteket kellene nyitni, ahová önkéntesen kerülnének. Persze nem az általános kórházak terhére, azok priorizáltak lennének. Ekkor „természetes” úton jutnánk el a nyájimmunitásig, sajnos, sok halottal és hosszú-kovidossal. De ők választották.

Rhododendron62:Dolgozók nehezen találnak alkalmat?

A környékemen (Bajorország) minden hétvégen van valahol egy oltópont: a tűzoltóságon, szállodákban, a mezőn. Aki nem akar, az remélhetőleg őszre kizárásokkal számoljon!Nibbla:Ha 10M gyerek, 14 évesig oltásra kerülen, 61%-ról 70%-ra javulna az átoltottság (51/82 vs 61/72). /Összlakosság: 82 M/.

RSHonnét ez a hiszékenység? Csak a környezetemben 3-4 egyetemet végzett ilyen van. Egyrészt vak hit a tudományban, másrészt vak hit az áltudományban. „Bevettem egy pirulát és másnap meggyógyultam”. (Dr: -Milyen jó, hogy ilyen gyorsan jött hozzám! -Miért? -Mert pár nap múlva magától is meggyógyult volna.) Sosem tudhatjuk igazán, ki-mi gyógyított meg: az orvos, az orvosság, saját testünk? Sokan elveszítették bizalmukat a hatóságokban. Zaklatást élhettek át: a rendőr inkább büntet, mint véd. Az interneten fénysebességgel terjednek a konteok – megágyaznak nekik, pl. a populisták. „Könnyű tudás”, mondja Heller Ágnes (Elmélkedések a hiszékenységről). Hogy a kovidot a kínaiak csinálták, egyszerűbb elhinni, mint a zoonózisok bonyolult mechanizmusát. Az emancipáció sem hozott csak jót. Győzködni őket reménytelen. Említsünk meg egy rokon-témát, ahol a „hívő” belátja, hogy ott a konteo képtelenség. „Ha a homeopátia hatna, már rég mind halottak lennénk. Már több mint száz éve, hogy idegen anyagok kerülnek a testünkbe mikrogramm és kisebb nagyságrendben, tehát olyan mennyiségben, amennyit a homeopátia is használ. Vérünkben több, mint 50 idegen anyag (kozmetikum-, tisztítószer-, peszticidmaradvány) található és kerül bele folyamatosan. Ezek többé-kevésbé mérgezőek, a mennyiségtől függően.” (Lásd még: A páciens esete a természetgyógyásszal.)

 

GYEREKEK OLTÁSA – Civakodik a politika és a tudomány-ZEIT Hamburg/RózsaS

Szeptemberben választ az ország, a politikusok a hajrában gyermekmentőként akarnak mutatkozni. A miniszterelnökök egyhangúlag döntöttek a 12-17 évesek beoltásáról – a tudomány ellenére.

Az Állandó Oltásbizottság (Ständige Impfkommission, Stiko) nem adott ki ilyen ajánlatot. Csúcspolitikusok unisono szidják a Stiko-t: „Érthetetlen”, „12 évtől ki kell használni”, „Sürgősen mondják meg, mikortól”. Kurt Lauterbach (SPD), az „egy-ember-oltásbizottság”: „Tudományosan kijelenthető, kutatások igazolják, hogy segítene a gyerekeknek.” „Nem olyan egyszerű” - mondja a virológus Hartmut Hengel, Uni Freiburg. És tényleg: az adat-alap túl vékony, a tanulmányok ellentmondanak, a kockázatokat nehéz fölbecsülni: nagyobb-e a nyereség a potenciális rizikónál?Ami most látható, milyen súlyos a gyerekeknél a kovidfertőzés. Összesen 1700 került kórházba, 80 intenzívre. Háromnegyedük 12 év alatti volt – számukra még vakcina sincs. 2/3 már előbb beteg volt. Nekik a Stiko javasolja az oltást, ahogy azoknak is, akik súlyos kovidosokkal érintkeznek. Haláleset kevés volt, a 23 más betegségben is szenvedett. Gyakoribb a multi-gyulladás-tünetegyüttes (Multi-Inflammationssyndrom, PIMS), amikor a fertőzés után az immunrendszer a szervezet ellen fordul. 400 ilyen eset került az intenzívre. 1000-5000 közül egyet ér el a PIMS. Sokkal nehezebb a long-covid követése. A King’s College London szerint a fertőzés után 5 hétre 13% érezte magát betegnek. Köhögtek, hasuk fájt, kimerültek voltak. Ezen a héten közölték, hogy már csak 4% mutatott tüneteket 4 hét után. Svájci és drezdai kutatók közölték, a párhuzamos csoportban nem fertőzött gyerekeknél is hasonló gyakorisággal lépett föl hasi fájdalom, koncentrációzavar, fejfájás. Lehetséges, hogy a hosszú kovidosoknak tartott eseteknél, a lelki megterhelés és a bezártság okozta a tüneteket. A Stiko egy alaposabb longkovid-kutatást javasol. Az oltás engedélyezéséhez hiányoznak adatok a gyermekek biztonságáról. Martin Terhardt (Stiko) szeretne több információt a szívizom-gyulladásokról, melyek főleg fiúknál ritkán és enyhe lefolyással léptek föl. Most ez 16 000 fiúból egynél léphet föl. A BioNTech és a Moderna semmi ilyesmit nem tapasztalt. Pár ezer gyerek volt a vizsgálatban, az oltás jól hatott és jól elviselhető volt. A ritka komplikációk vizsgálatához több tízezer gyermek kell.Az US járványvédő hivatal (CDC) adatai sem kielégítőek, pedig ott több millió gyermeket oltottak be. „Ezek passzív jelentési adatok” (Terhardt). Olyanoktól erednek, akik vélt mellékhatásokkal jelentkeztek orvosnál. A következő lépés az oltással való összefüggés vizsgálata. Sokkal megbízhatóbb, mikor a hatóság célzott esetelemzést és követést végez a mellékhatások földerítésére. Amíg ilyen adatok nincsenek, óvatosnak kell lenni. Félő, ha a Bizottság javaslatára több millió gyereket beoltanak, egy nagyon ritka mellékhatás lép föl. Kritikusok szerint a pandémia közepén a Stiko túl óvatos. Hartmut Hengel: „A Bizottságban való hosszútávú bizalom forog kockán.” Ha olyan oltást ajánl, ami a gyerekeknek többet árt, mint használ, óriási botrány lesz. Dehát akkor az amerikaiak miért oltanak? Hengel: „Ott más a helyzet. Az USA-gyerekek betegség-terhelése jelentősen magasabb az itteninél. A német gyerekek 5,9%-a túlsúlyos, az USA-ban 19,3%-a.” A túlsúly lényeges tényező a kórházi kezelésekre, a súlyos lefolyásra, a halálesetekre nézve. Bármennyire is érthető a Stiko álláspontja, kérdés, a közeledő tanévnyitó és a terjedő delta-variáns miatt nem kellene-e változtatnia hozzáállásán? Nincs olyan jel, hogy az új variáns jobban betegíti a gyerekeket. Ám közöttük alig akad beoltott, így a vírus könnyen talál új gazdát és villámgyorsan elterjedhet. Az UK-ban hatszor olyan gyorsan, mint a 70 éveseknél. Ha a Stiko nem ad ki javaslatot, kockáztatja, hogy hosszú távon minden gyerek megfertőződik. Tényleg ezt akarják? Terhardt: „Remélem addig még sok-sok hosszú hónap telik el.” A Stiko tehát az időben bízik, míg az USA-ból és máshonnan új adatok érkeznek és a hangulat megváltozik. Néhány nap múlva új becslést adnak ki. Ez bárhogy is nézzen ki, Terhardt szeretné, ha az iskolákat jobban védenék és a felnőttek „alacsony küszöbű” oltáslehetőségeket kapnának. Ám azt is mondja, hogy vállalni kell a kisebb kockázatot a gyerekeknél. Hengel: „Túl sok az izgalom. A gyerekek ritkábban betegednek meg. Kevesebbet kellene az oltásukkal foglalkozni és másfél év után többet a pszichikai és szociális támogatásukkal.”

ZEIT, 5. 7. 2021

Streit ums Impfen von Kindern und Jugendlichen

 

A 4. HULLÁM

A téli stratégia csődöt mond ZEIT

Az US járványhivatal CDC összefoglalta a delta-variánsról szerzett ismereteket. Olyan fertőző, mint a bárányhimlő – a legfertőzőbb egyáltalán. A háború megváltozott: maszk ismét ajánlatos a belterekben. A német kormány ideges, ismét nő az esetszám. Visszatérő nyaralók kötelesek negatív kovidtesztet fölmutatni. Gócpontokban, mint most Berchtesgaden-ben, egy házban csak tízen tartózkodhatnak.

Oda a nyugodt ősz. Most kicsit más, mint a tavalyi. Akkor a korlátozás késése végzetes volt. Most sem világos, a korlátozás-e a helyes intézkedés? A 4. hullámnál legalább segítenek a védőoltások. A delta köpeny-szigonyai megváltoztak, könnyebben kapcsolódnak emberi sejtekre. Most egy delta-fertőzött 5-9 másikat fertőz meg, a régi kovidnál az arány 1:2 volt. Jó hír: a vakcinák itt is hatnak, az oltottak 90%-a védett a súlyos betegségtől. Szerencsére a delta még nem a rettegett „escape mutation”, melyre a mai szerek nem hatnának. Nem teljesen világos az oltottak fertőzőképessége. Ők kevesebbszer fertőződnek meg és testükben gyorsabban lecsökken a vírusteher. Az angolok 56%-a kétszer beoltott, a júniusi fertőzés-emelkedés után a görbe most lefelé tart. Ahogy Indiában is, érthetetlen módon. Pár héttel a lazítás után azonban ismét emelkedéssel kell számolni.

Az US hatóság ezért maszkviselést javasol az oltottak számára is. További szigorításokra is készen állnak. A német kormány az új lockdown-t mindenképp el akarja kerülni. Nyitva akarja tartani az iskolákat, remélve, hogy nem lesz tömeges fertőzés. A bajor fertőzésvédő törvény előírja, hogy ha egy régióban a heti csúszóátlag 50 fölé megy, kontaktkorlátozás esedékes. Berchtes-gaden-ben 64,2 volt. Az oltottság új helyzetet hozott. Az UK 3. hulláma idején 4000 került intenzívre, most 900. Tehát most jóval kevesebben kerülnek kórházba, az egészségügy terhelése csökken. A Bundesregierung a megengedett határérték emelését tervezi. Spahn, egészségügyi miniszter: „200 az új 50”. Az esetszám, mint kiindulás, azonban nem adható föl, hiába javasolta az NRW családminiszter.Bár most kevesebben kerülnek kórházba, a fertőzések szaporodásával, 1-2 hét eltolódással, ismét többek szorulnak rá. A klinika-számok tehát a múltat mutatják, a fertőzésszámok a jövőt. Enyhe lefolyású kovidbetegségeknek is lehetnek elhúzódó következményeik, pl. állandó kimerültségérzés. A „long covid” veszélyességéről eltérnek a vélemények. Az egészségügyi miniszter ezért ragaszkodik az aránylag egyszerű maszkviseléshez. A Német Kórházszövetség 12 jelzőszámú táblázatot javasol, melyek a fertőzési helyzetet, a kórházak telítettségét, az átoltottságot, stb. tükröznék.

A karanténszabályok lazítása is szóba jöhet. Ha pl. egy iskolában kitör a járvány, nem kellene az egész osztályt karanténba küldeni, hanem csak a fertőzöttel érintkezetteket. A türingiai kolbászjutalom nagy vitát keltett. Ez már a dekadencia jele, ha már Bratwurst-ot kell adni egy életmentő oltásért. Az oltáskedvet nem is az ajándék hozta meg, hanem a bejelentkezés nélküli oltáslehetőség. A lakosság mintha 53% beoltottságnál leállt volna. Vasárnap (júl. 31.) 11 400 kapott oltást, olyan kevés, mint februárban. Az idő sürget, mert az őszi esőknél többen lesznek bent. Berlinben azon tanakodnak, mézesmadzag vagy bot legyen. A kancellária- és az egészségügyi miniszter az utóbbira hajlik. Rendezvényekre és éttermekbe csak oltottak, leteszteltek és gyógyultak mehessenek be – helyzet-rosszabbodás esetén a teszteltek sem. A teszt ne legyen ingyenes. Másrészt mobil oltóteam-ek járják az országot és kolbász is jöhet. Eldöntött, hogy a kockázati csoportok kapjanak emlékeztető oltást. 12 évesnél idősebb gyerekeknek országosan nyíljon meg oltáslehetőség. Tavaly az iskolák más úton nem védhették meg diákjaikat. Bár egyre több a légszűrő az osztálytermekben, a gyártók nem tudnak eleget szállítani. Franciaország néhány foglalkozás-ágazatban oltáskötelességet írt elő, itthon ez nem valószínű. Az oltáskedv elég nagy, a lakosságnak csak egy kis lökés kell, hogy elmenjen az oltópontokhoz. Ám ez a lökés nem lehet túl erős. Augusztus 1-től katonák cirkálnak Sidney utcáin, hogy támogassák a rendőröket a járványszabályok betartatásában. Sidney 5 hete van lockdown alatt. A lakosok lakásaikat csak kivételes esetben hagyhatják el, akkor is csak 10 km-re. Ausztrália példaképp volt, halottak és korlátozások alig voltak. Ám a 4. hullám lecsapott a kontinensre. A közélet jobban korlátozva van, mint Németországban. Ez a „Stringency Index”-ből tudható, (Uni Oxford). Állami óvintézkedéseket egy jelzőszámba foglaltak össze, mely nemzetközi összehasonlításokat tesz lehetővé. (A módszert ugyan bírálták.) Míg Ausztráliában a lakosságnak csak 15%-a kétszer beoltott, addig a németek 50%-a. A kormány nem gondoskodott időben elegendő vakcináról. Ez gazdaságilag is megbosszulhatja magát: Németország jövőre várható növekedése 4,1%, Ausztráliáé 3%.

Tehát az elszámolás mindig a végén történik. Év elején Leyen-t még azzal vádolták, kevesebb vakcinát rendelt, mint az USA vagy az UK. Kiderült, lakosságarányosan az európaiak kaptak több oltást, amellett, hogy az EU más államoknak is szállított oltóanyagot. (USA vakcina-export 1%, EU: 28%). A szegény országoknak mégis kevés jutott, így onnét újabb mutációk indulhatnak. A Bundesregierung arra számít, hogy a beutazás-szigorítással, az oltás-ösztönzéssel, az iskolák támogatásával és az incidencia-szabályok átdolgozásával őszre elkerülhetők a kemény korlátozások. Ám erre nincs garancia. A gazdasági segélyt mindenesetre szeptember utánra is kiterjesztették.

ZEIT, 5. 7. 2021

Vo r s i c h t ! Die vierte Corona-Welle ist da.

KOMMENT

„Vége lehet, de nem akarják.”

„Minél több fiatal bulizik, annál több idős hal meg.”Félő, hogy ez a vírus most már örökre velünk lesz. Módosulhat a görög ábécé utolsó betűjéig, jöhet a 20. hullám is, az escape mutation.

A kovid csak egy tünet. A tarthatatlan életmód tünete. Ha el is tüntetnénk, megmaradna a többi.

Nagyon nehéz egy megszokott kényelemből visszavenni. Ezt csak nagyon erős ráhatás érheti el, pl., ha a lakosság egyharmada belehalna. Amíg „csak” ismerőseink ismerősei az áldozatok, miért vennénk vissza? RS

 

A JELEN VALÓDI VÁLSÁGA – A. Nassehi, SPIEGELArmin Nassehi (61) szociológia professzor a München-i Ludwig Maximilians Egyetemen. Szerinte valójában a nyitott társadalom ütközik határaiba. Könyve, „A túlfeszített társadalom elmélete”, szeptemberben jelenik meg. Lassan kifárasztanak a rendkívüli állapotok, a járvány, az árvíz. De vajon ezek valódi krízisek-e? A válság egy csúcs, amikor eldől, lesz-e egy megoldás vagy sem. Hippokratész szerint a crisis egy betegség döntő napjai, amikor eldől, a szervezet regenerálódik-e vagy összeomlik. Legyen szó lelki, gazdasági, katonai, társadalmi vagy értelem-krízis: a horizont mindig egy egészséges, nyugodt világ; aránylag problémamentes állapotban. A pandémia, az árvíz ilyen értelemben tényleg válság? Egyrészt igen: a károk elhárítása belátható időn belül, rendkívüli pénzügyi és logisztikai eszközök bevetését kényszeríti ki.Másrészt nem: maga a társadalom az, amely krízisállapotba zuhan, amikor erejét meghaladó zavarok és kihívások érik. A francia szociológus, Bruno Latour, így kommentálta a klímaválságot: „Ha csak egy válság lenne! Sajnos, a válságot az a megnyugtató fölvilágosí-tás kíséri, hogy 'Elmúlik!' 'Hamarosan magunk mögött lesz!'”Az a sejtelem nyugtalanít, hogy az árvízkárok szanálása, az incidenciaszámok lecsökkentése után az alapprobléma megmarad. A klímaváltozással járó árvizek továbbra is pusztítani fognak. A krízisszerűség abból is ered, hogy pl. a CO2-emissziók kezeléséhez minden eszköz és tudás adott, mégsem sikerül ezeket megfelelően bevetni. Mindig megrázkódom, amikor a varázsképlet elhangzik: „Közösen kell a problémát megoldanunk, mindnyájan életmódot kell változtatnunk, áttérni egy másmilyen gazdasági és munkaformára.” A könyvpiac tele van ilyen kiáltványokkal. Politikai, tudományos és morális beszédek harmada ebből áll. Folyik a szép beszéd általi nyugtatgatás – ám mindezek csak tünetek, mellébeszélések, hogy a problémamegoldás-képtelenségünket nehogy kinyilvánítsuk. Az iránytévesztés abból ered, hogy a társadalom saját földolgozó szabályai kerültek krízisbe. A modern társadalomra az erőszak- és munkamegosztás formája jellemző, a decentralizálás és a koordináció megszakítása, részeinek emancipációja. A történelmi teljesítményrekord nem a központi tervezés eredménye, hanem a differencializáló folyamatoké. A modern társadalom igencsak jó abban, ha elszigetelt, speciális problémákat kell megoldani. A járványvédelem a különböző logikák kombinációjánál és összehangolásánál hiúsult meg. Probléma a tudományos evidencia érvényesítése intézkedések formájában, politikai többséggel, ahogy az orvosi szükségesség és a gazdasági folytonosság kiegyensúlyozása. (Vagyis: hány embert áldozhatunk föl? RS).

A modernitás teljesítőképessége nem más, mint az „egész-ség”, mint alapideológia meghaladásának kihatása. (…). Nem hiába rángatják elő a balos társadalmi modelleket (lásd Streeck), és ismét a nemzetállam összezártságát és autonómiáját dicsérik. Ez a társadalmi átláthatóság már történelmi föllépésekor illúzió volt. Ez nem kizárólag egy hibadiagnózis. A kölcsönös ellenőrzésről való teljes lemondás védőmechanizmus is egyben, szabadságot tesz lehetővé, mert az eltérést és a pluralitást jutalmazza. Célja a kormányzás és a totális politikai uralom strukturális behatárolása. A XX. sz. társadalmi katasztrófái, a fasizmus és a kommunizmus, az ellenforradalmi Kína, nem véletlenül teszik rá a kezüket erre a mechanizmusra, a védőmechanizmusok kiiktatására. A krízisként megéltet földolgozni igen csábító, a modernitás ezen biztosításának kiiktatása, mert az erőszak megosztása, a differenciálódás és a decentralizálás kockázata épp most lesz látható. Bár a piacok kiváló problémamegoldók, de problémákat is gyártanak, sok terméket, melyeket csak a piac igényel, de pl. a környezet nem. A döntéshozatal egy zseniális formája a demokrácia, de az emberek olykor a téves megoldást választják és elvszerűen ellentmondásokat rögzítenek. A tudomány fölfoghatatlanul teljesítőképes, ám az egyértelmű megoldás elvárását épp ezért nem képes kielégíteni. A képzéssel tudást kapnak az emberek, de több képzés még több ellentmondást generál és kevesebb konzisztens magatartásmódot.A klíma- és a kovidkrízis általi szorongató érzés a modern társadalom ezen ellentmondásaiból táplálkozik. Mindkettő, a teljesítőképesség és a kollektív cselekvésképtelenség a differencializálásból keletkezett. Sok szociológus az első lockdown után reményteljesen észlelte, ha a társadalom strukturális védőmechanizmusát kiiktatják, vígan lehet tovább kormányozni. Ám ez nem egy disztópikus fantázia? A társadalom mostani krízisei nyilván nem a hippokratészi crisis-ek. Egy mélyen a társadalomba gyökerezett permanens állapotra mutatnak, ambivalencia jellemzi, melyet politikai döntésekkel nem lehet meghaladni – mert ezek a politikai döntésekre is érvényesek. Ezek – legalábbis a demokráciákban – a közvéleményre és arra a hatalomkörforgásra vannak ráutalva, mely először is arról dönt, mi dönthető el legálisan. A pandémia tapasztalata, hogy a hétköznapi életben magatartás-sztenderdek hatalommal nem érvényesíthetők. A politika mechanizmusa ellenzéket hív elő, mely azt a szabadságfogalmat tart liberálisnak, mely mások szabadságát ignorálja, aagy a szabadságjogok időszakos korlátozását a szbadság teljes megvonáásnak tesztelését értelmezi. Ezek a hangok az intellektuális gyöngeség jelei, de a nyitott társadalom kifejeződései is, mely a teljes ellenőrzés alól kivonja magát. A pandémia felszínre hozta azt, amit a rutin eddig elrejtett. Ernst Bloch-hal szólva, „fölismerhetővé változtatta” (»zur Kenntlichkeit verändert«). Nem volt egyáltalán rendkívüli állapotban, hanem struktúrájában mutatkozott meg: célkonfliktusok, kormányozhatatlanság, fordításproblémák jellemezték. A valódi kihívás még jönni fog, amikor az a kérdés merül föl, hogy a kínai vagy a szingapúri technokrata modell bizonyul-e reziliensebbnek, krízisállóbbnak? (A magyar 30 000 kovid-halott megválaszolja a kérdést. RS). Ott a demokrácia és a szabadság hiányát már nem szégyenlősen vallják be, hanem programra emelik. Ezt olvashatjuk a pekingi neokonfuciánus filozófus, Zhao Tingyang írásaiban. A Nyugat deficiteit bírálja, a populista-demokratikus válságkezelés hatástalanságát. Nyugat a legjobb normatív érvekkel bír – gyakorlata, krízismódja természetesen gyakran más nyelven beszél. A Trump-éra és az US társadalom polarizálódása Zhao-nak érvelési ajándék, ahogy a maszk- és oltásellenes mozgalmak szintén. Talán itt az alkalom öntudatos társadalomformánk önkorrekciójára. Eljárásokat kell kitalálni arra, hogyan bánjunk a politikai és gazdasági logikák közötti konfliktusokkal. Talán a pártalakzatok-nak kellene az ipari társadalom régi konfliktusait megoldani? Mit jelent a mai illékony világban konzervatívnak vagy inkább szociáldemokratának lenni? Még mindig a több vagy kevesebb állami intervencióról van szó vagy inkább az irányítás egy új formájáról? Hogyan kezeljük az ökológiai problémát? Újkonfuciánus módon kellene eljárni, az ellentmondásokat és konfliktusokat már megelőzőleg kiiktatni. Ez lenne az igazi alternatíva? Válságával szembesülve eldől, hogy a nyugati gyakorlat világtársadalmilag kézenfekvő marad-e.Momentán a járvány és a klímaváltozás kérdésére Bruno Latour-ral csak ennyit mondhatunk: „Bárcsak egy krízis lenne!”

 

SPIEGEL, 31. 7. 2021

Die wahre Krise der Gegenwart

Armin Nassehi1: »Unbehagen. Theorie der überforderten Gesellschaft«

 

KOMMENT

Nem értem, mit akar a tanár úr mondani. Nyakatekerten fogalmaz, überelni akar minden elemzőt? A lemondás sem jó neki. Kínát akar csinálni Európából? Vagy tényleg mélyre ásva megtalálta a „valódi krízis” gyökereit?RS

 

EZ A VÉG? - A visszafordíthatatlanság - SPIEGEL

Évezredes hőségrekord, felhőszakadások, aszály – a világot szélsőséges időjárások sorozata teszi próbára. A klímaváltozás belépett a visszafordíthatatlanság szakaszába?

1. Lytton (Br. Columbia) polgármestere nevetve mesélte a riporternek, hogy a szomszéd polgármester jön neki egy sörrel, mert abban fogadtak, kinél lesz melegebb. Akkor még nem sejtette, hogy 2 nap múlva farmja porig ég, ahogy az egész falu is. A Fraser-kanyonban, Koblenz szélességi fokán, június 27-én 49,6*C-ot mértek. A tüzet vélhetőleg egy vonat szikrája okozta. Lytton 15 perc alatt lángban állt, a lakosokat evakuálták, legtöbb ház porig égett. Washington, Oregon állam szintén hőségrekordot jelentett, 5 fokkal magasabbat az eddigieknél. Kalifornia, Arizona, Nevada, Utah államokban tartósan megállt a forró levegő. Ezt egy előrejelzés sem mutatta. Történelmi hőséghullám, mega-aszály uralkodik. Két hétre rá Hagen-re és Wuppertal-ra egy nap alatt 150 l/m2 víz zúdult. Közép-Európába is megérkezett a klímaváltozás. Görög- és Törökországba szintén, Antalya-ban 40 *C-ot mértek, éjszaka 30 fokot. Tüzek lángoltak föl, a tűzoltók sok házat képtelenek voltak megmenteni.

2. A tűz CO2-je Ny-USA-ban kezdi meghaladni a pandémia alatt visszafogott szén-dioxid mennyiségét. Helsinki és Moszkva is rekord hőfokot jelentett. Több, mint egy millió hektáron ég az erdő. Szibériában is próbálják oltani. A tüzek veszélyeztetik az üvegházgázok (ühg) csökkentését. A Perzsa öbölben egy melegkupola 50*C-ra emelte a hőséget. Afganisztánban, Madagaszkáron éhínség fenyeget. Az emberek sáskákat esznek. A brazil Rio Iguacu vize ötödére csökkent, a világ egyik legnagyobb vízerőműve nem tud elég áramot szolgáltatni. Taiwan is a szárazságtól szenved. A számítógépipar innét kapja chip-jei nagy részét. Kína legnagyobb sivatagában rekord mennyiségű eső esett.

3. Igaz, az időjárás szeszélyes. Ám most mintha teljesen megbolondult volna. Eddig a szakemberektől ezt hallottuk: Az ilyen események szaporodnak, de az egyes esetek nem köthetők a klímaváltozáshoz. Igen valószínűtlen, de véletlenekről lehet szó. Mára a WWA (Watches, Warnings & Advisories) a véletlent kizárta. Ez annyit jelent, ha nincs klímaváltozás, Lytton község ma is lenne. Friederike Otto, Uni Oxford: „Hogy a klímaváltozás hőséghullámokat okoz, annyira igazolt, mint az, hogy a dohányzástól rákot kapunk.”

Az is elképzelhető, hogy a „nem-lineáris kölcsönhatások” fokozódnak. A klíma új és váratlan viselkedést mutat. A kanadai hősokk kétségbe vonja a hőséghullámok keletkezésének eddigi magyarázatát.

4. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) jelentése is vizsgálja a klímarendszer instabilitását. A kutatók olyan helyszíneket keresnek, ahol a globális fölmelegedés gyorsuló folyamatokat indít el. „Tipping points” után kutatnak, olyan billenő kapcsolók után, amelyek visszafordíthatatlan változásokat indítanak el. Ha permafagy-talajok ezrei fölolvadnak, erős ühg-metán jut a légkörbe és tovább melegíti. Ez viszont a további olvadást erősíti. A sarki jégolvadás a fehér hófelületeket vízzé alakítja, ezek több hőt nyelnek el. A víz tovább melegszik, még több jég olvad. A Potsdam-Institut für Klimafolgenforschung (PIK) a „Nature”-ban fölhívást tett közzé: „Bolygónk stabilitása került veszélybe.” Az IPCC aug. 8-án tette közzé 6. jelentését, az eddigi kutatások összefoglalását. Ez minden kormány klímapolitikai alapja. Most erre jobban odafigyel a nyilvánosság, mint a 2013-as jelentésre. Azóta 190 állam írta alá a párizsi egyezményt, miszerint a fölmelegedést 2 fok alatt kell tartani. A megújuló energiák bevetése, a közlekedés villamosítása fölgyorsult. Az USA visszatért a párizsi egyezményhez. Biden megígérte, 2050-ig (?? Hol lesz Biden addigra? RS) kiegyensúlyozott ühg-mérleget érnek el. Az EU 2030-ig 55%-kal csökkenti kibocsátásait, 1990-hez képest. Kína is csatlakozik. (Közben szénerőműveket épít? RS).De vajon mindez elegendő lesz-e? A klímaváltozás belendült, a párizsi célok veszélyben vannak. A Föld rendszere nagy tehetetlenségű: egy azonnali, radikális ühg-redukció is csak nagyon későn hatna. Most a helyzet egyre romlik. Ami ma évszázad-nyár, az 10 éven belül évente lesz. Több víz párolog el, több lesz a rendszertelen csapadék, száraz régiók pedig eső nélkül maradnak.

5. Az ún. attribúciós kutatás azt próbálja tisztázni, hogy a szélsőséges időjárások az előrejelzések keretein belül hol lelhetők föl és mennyire valószínű, hogy ezek a klímaváltozás következményei. A Br. Colubia-i hőség után a WWA számítógépes elemzést végzett. Az eredmény: még a már melegebb légkörben is, egy ilyen esemény 1000 év alatt legfeljebb egyszer következhet be – antropogén éghajlatváltozás nélkül pedig gyakorlatilag lehetetlen. Ha egy klímadémon fölébred, követi a többi. A billenő kapcsolók össze vannak kapcsolva, „billenő kaszkádokról”, „dominóhatásról” beszélnek. Johann Rockstrom (Potsdam-Institut für Klimafolgenforschung, PIK) : A viszonyok paradicsomiak, a legutóbbi jégkorszak után. A globális átlaghőfok 14*C és az utóbbi 10 000 évben csak egy fokot ingadozott. Ennek köszönhető, hogy az ember mezőgazdaságot, magas kultúrát teremthetett. Ez a klímastabilitás semmiképp sem magától értetődő. Az elmúlt sok száz ezer évben 14+-5*C uralkodott. Nem csoda, hogy a homo sapiens csak késve kezdett neki a földművelésnek, ha előbb próbálkozik, a termést elveri az időjárás.

6. A PIK-becslést nem mindenki osztja. Otto: „Túl sok szó esik a billenő kapcsolókról.” Marotzki, Max-Planck-Institutfür Meteorologie, Hamburg: „A kiváltott önerősítő folyamatok bár kézenfekvőek, de a modellek túl leegyszerűsített feltevéseken alapulnak. A legtöbb átcsapó jelenséget klímamodelljeinkben nem látjuk, a világ végének semmi jele.” Ám a klímaváltozás „tipping point”-ok nélkül is elég fenyegető. A szuperszámítógépek fontos folyamatokat még nem tudnak leképezni. Lehet, hogy a modelleink stabilabbak, mint a valóság. Óvatosságra intenek a jégkorszaki hőfok-ugrálások. Ezt egy klímamodell sem tudja visszaadni. És ha a modellek a múlt rekonstrukciójára képtelenek, miként jelezhetik a jövőt? Különösen a sarki régiók tartogathatnak még meglepetéseket. A jég az, ami erősen beleszólhat a klímába. Grönland jege egy óriási billegő kapcsoló lehet. Ötször nagyobb, mint Németország, 1-3 km vastag jéggel. Itt még a kétkedő klímakutatók is látnak veszélyt. Ha a jégolvadás egyszer saját dinamikába megy át, megállíthatatlan lesz. Ekkor az egész jég eltűnhet az ún. olvadás-magasság-visszacsatolás miatt. Minél több méterrel csökken a jégpajzs magassága, annál melegebb lesz a légréteg és annál gyorsabban olvad a jég.

7. Még vitatott, hogy a globális fölmelegedés elérte-e már a kritikus küszöbértéket, amikor az olvadás már nem tud leállni. Ricarda Winkelmann, PIK: „Az átcsapás 0,8-3,2 fok között lehet. Ma a Föld 1,2 fokkal melegebb, mint 150 éve – tehát már meghaladhatta a kritikus küszöböt és Grönland sorsa már eldőlt. A tenger 7 m-t emelkedik, ha az összes jég elolvad.” Anders Levermann, PIK: „Ez ok a klímavédelemre, de nem a pánikra.” Azt nem várja senki, hogy az összes jég máról holnapra az óceánba omlik. Hogy nyáron több jég olvad el, mint amennyi télen keletkezik – ehhez évtizedek kellenek. Az összeomlás lassított film-szerű, akkor is, ha Grönlandon naponta 8 km3 jég olvad el és a Sermeq Kujalleq gleccser 46 métert csúszik. Ez 2021-ben 18 cm tengerszint-emelkedést okoz. Jörg Schäfer (Columbia Uni NY) átfúrta Grönland jegét és a sziklamintázatokról megállapította, hogy azok sokszor voltak napsütésben. Tehát a jég az évmilliók alatt többször leolvadt - vagyis kevésbé stabil, mint gondolnánk.

8. Brazília: Az Amazonas-esőerdő szerepet cserél. A stresszes El Nino években több CO2-őt ad ki, mint amennyit elnyel. Az óriás széntározó ühg-kibocsátó lesz. Antonio Donatos, brazil klímakutató intézet INPE: „Ha a tarolás nem szűnik meg, megváltozik a helyi éghajlat és nem csak Brazília, de Bolívia, Paraguay, Argentína mezőgazdasága is veszélybe kerül. Ha az esőerdő 40%-a eltűnik, a sztyeppesedés már nem állítható meg.”

9. A kutatók 2 frakcióba sorolhatók. A többség ragaszkodik ahhoz, hogy csak biztos tudásra szabad támaszkodni. A számítógépes modellek, bár elégtelenek, nem mutatják, hogy a klíma kisiklana. Marotzke, Hamburg: „A nem-linearitások annál inkább lesznek láthatatlanok, minél komplexebb egy modell. Vagyis: minél stabilabb.” A másik frakció szerint a kockázat túl nagy, hogy ignorálhatnánk. A visszacsatolások valósak, destabilizálhatják a rendszert. Ha ez beindul, az intézkedések lekéstek. Rockström, PIK: „A következő 10 év megmutatja, borul-e a klíma.” Ezek a kutatók a mostani zavarok forrását a 10 km magasban kígyózó futóáramlat gyengülésében látják. A sarki és a szubtropikus hőfokok különbsége mozgatja nyugatról keletre, közben ciklonokat és anticiklonokat hoz létre. Másrészt az áramlat a sarki tenger fölött elválasztja a hideget a melegebb déli régióktól. Hogy a klímaváltozás befolyásolja-e a jetstream-et, ez megosztja a kutatókat. Stefan Rahmstorf, PIK: „A hőfok-különbség csökken, mert a globális fölmelegedés miatt az Arktisz gyorsabban melegszik, mint a Föld sivatag-öve. A futóáramlat veszít erejéből, a ciklonhullámok messze északra és délre is kiterjednek. Legrosszabb, ha egy keleti nyúlvány nem mozdul tovább. Ekkor egy régió fölött állandósul az időjárás (Br. Columbia, Eifel).

10. De mindez csak föltételezés, mondja Marotzke. Bár stimmel, hogy az Arktisz talajhőfoka gyorsabban megy föl, de a troposzférában épp az ellenkezője történik. A futóáramlat minden magasságban érzi a hőfok-különbséget, kérdés, a végén melyik hatás fog dominálni? A kutató a mostani szélsőségeket statisztikai kiugrásoknak véli és nem egy új, még hiányosan értett időjárásrendszer jelének. „Mielőtt a jövőbeni nem-linearitásokról beszélnénk, meg kellene győződnünk, vannak-e egyáltalán ilyenek?” Ami a klímapolitikát illeti, mindkét frakció egyetért: a CO2-emissziót gyorsan vissza kell venni, világszerte. Az attribúciós kutatók szimulációi szerint további 0,8*C emelkedés várható, ezzel elérjük a 2*C-ot. Kanadában 5-10 évente ismétlődni fog az évezredes hőségsokk.

SPIEGEL, 7. 8. 2021.

Sind wir noch zu retten?

 

KOMMENT

A valóság lehagyja a tudományt. Most aztán okosabbak lettünk! Ha tovább dajdajozunk, tényleg nyakunkon a világvége. Ha pánikolunk, kitör a végkiárusítás: gyorsan oda, amíg van. Ahhoz, hogy embermódra viselkedjem, nem kell nekem kutatás. CO2-őt kutatnak CO2 emisszióval. Az állat „tudja”, mennyit szabad legelnie. A józan ember is érzi, nem vezet jóra ez az esztelen tékozlás. De mintha itt mindenki alaposan be lenne lőve!RS

 

OLTÁSKÖTELEZETTSÉG – A social media gátol – ZEIT Hamburg/RózsaS

Oltani, oltani, oltani – éjjel-nappal, hogy a 4. hullám megtörjön és a gyerekek biztonságban legyenek az iskolákban.A Robert-Koch-Institut (RKI) Berlin 85%-os átoltottságot célzott meg. Csakhogy ez nem fog menni. Az oltópontok üresek, életmentő vakcina megy pocsékba. Oltás-ösztönzők: szabadnap, díjmentes ÖPNV (közközlekedés), ingyen sör és bratwurst.

Ám, ha mindez kevés, az állam bekeményíthet? Jöhet az oltáskötelezettség? Itt a kényszerítő állam, bár úgy az egészségügyi miniszter, mint Merkel megígérte, ilyen nem lesz. Az egyre veszélyesebb új variánsok új helyzetet teremtenek: oltás vagy lockdown? Reiner Haseloff, CDU: „Az oltáskötelezettség az etikai tanács témája lehetne. Az NDK-ban volt ilyen, túléltem.” Baden-Württemberg zöld miniszterelnöke, Winfried Kretschmann: "Általános oltáskötelezettség nem szükséges, de ez csak a mostani variánsokra vonatkozik.”Macron az egészségügyieket kötelezte az oltakozásra. Anthony Fauci, US fő-virológus helyi és regionális oltáskötelezettséget javasol, különösen az alacsony átoltottságú helyeken, de iskolákban és egyetemeken is. Francis Collins (Direktor National Institutes of Health): „Minden céget üdvözlök, amely alkalmazottaitól megköveteli az oltást.” Ám vajon kötelezheti-e az állam polgárait a védőoltásra? Az alkotmány 2. cikkelye kimondja az élethez és a testi épséghez való jogot. A dolog politikailag eléggé komplikált, jogilag kevésbé. Mindenesetre nem zárja ki. De alkotmányjogilag is megállja a helyét? Vannak ennél fontosabb, ezt fölülíró jogok?Oltáskötelezettség Németországban már 200 éve van. A Bajor Királyság 1807 óta bevezette a kötelező himlőellenes oltást. A többi korábbi védőoltás is ellenállást váltott ki. Egyesületbe szerveződtek, újságokat adtak ki, bíróságra mentek. Érvelésük hasonló a maiékhoz: mellékhatások, szabadság-korlátozás, hagyja az állam őket békén. 1983-ban eltörölték a himlő-oltás kötelezettséget, mert az oltáskampány olyan sikeres volt, hogy a himlő eltűnt. Ám ez jóval az FB és a twitter előtt volt. Vajon sikerült volna a himlőt kiirtani, ha már akkor lettek volna közösségi oldalak?2020 óta a kanyaró miatt ismét van oltáskötelezettség. A menekült-táborokban 2500 € büntetést kap, aki nem oltatja be magát. Az alkotmányvédő bíróság – sürgősségi eljárásban – elutasította a rendelet elleni beadványt. A betegség terjedésének megakadályozása nem csak az egyént védi, de azokat is, akik orvosilag nem vehetnek föl védőoltást. Az oltakozás egyéni döntés – szociális következményekkel. Aki nem oltakozik, nem csak önmagát veszélyezteti, hanem másokat is megfertőzhet észrevétlenül. Ez az oltás szociális dilemmája. Az alkotmányvédő bíróság végleges ítélete még nincs meg, ám ha jön, a kovid-oltáskötelezettséget is befolyásolja. Jogilag fontos az arányosság, az, hogy van-e a vírus leküzdéséhez enyhébb eszköz? Az oltáskötelezettség előtt több kérdés tisztázandó: Hogy halad az átoltottság? Jöttek-e új, veszélyesebb vírus-variánsok? Mennyire biztosak a vakcinák hatásai és mellékhatásai? Milyen erőkkel próbálták a lakosságot az oltásra rávenni? Most, 2021 augusztusában a döntés bizonyára az oltáskötelezettség ellen szólna.Ám a döntés változhat, ha a vírus változik – vagy ha többé senki sem oltakozik. Ám az állam még sok módon noszogathatja az oltáselleneseket. Októbertől fizetni kell a kovidtesztért a nemoltottaknak. Ezt a tesztet sok rendezvény megköveteli. A következő lépést, a nemoltottak kitiltását éttermekből koncertekről, múzeumokból, a politika nem meri megtenni. Megtehetik a privátok. Egy pizzéria vagy egy légiforgalmi társaság kizárhatja az oltatlanokat. A 1. FC Köln nem enged be ilyeneket a stadionba.

Az USA-ban az oltakozás már a kultúrharc része. De mikor csap át az oltás-ösztönzés kényszerítésbe? Már az „Impfmobbing” is szóba jött. Némely nem beoltott kiközösítve érzi magát. Az US podcaster Joe Rogan: Az oltásigazolvány egy lépés a diktatúra felé. A republikánus államok oltakozása jelentősen alacsonyabb. Abszurd, hisz Trump a beoltást követelte. A francia oltásigazolvány bevezetése sokakat vezetett az oltópontokhoz, ám ugyanakkor tízezer oltásellenes vonult az utcára. A már izzó társadalmi konfliktusokat egy oltás-tiltakozás csak fölerősíti. Nem mindenki megrögzött oltástagadó. Sokan csak kivárnak, mások bíznak immunrendszerükben, megint másokat a vélt mellékhatások tartanak vissza. Vannak, aki pórul jártak az egészségügyben. (Magyarok? RS). Némelyeket az oltáskötelezettség megmozdítana, de sokakat végleg eltaszítana. Az oltáskötelezett-ség egy erőteljes hatalmi eszköz - a társadalmat képes lenne véglegesen ketté szakítani.

ZEIT 12. August 2021

Kann der Staat Menschen zum Impfen zwingen?

 

TÖRÉKENY DEMOKRÁCIA – Mindent a népnek, semmit a néptől?- ZEITVálasztások előtt egy párt sem mer valamit követelni a választóktól. Pedig épp ez lenne a demokrácia feladata.Mikor kezdődött ez a fogyasztható demokrácia, az állam lefokozása szolgáltatóvá? Amikor Kohl az újraegyesítést a kávékasszából akarta kifizetni és megígérte: „Senkinek nem lesz rosszabb, de sokaknak jobb!” Vagy amikor Merkel azt mondta a németeknek, meg tudjátok tenni, menekültek százezreit befogadni, de valójában ezt gondolta: Muszáj megtennetek. Meg is kapta élete ellenszelét. Vagy amikor a politikát a pandémia tetemes erőfeszítésre kényszerítette és ezt sokan száz évre megelégelték? A csírája már ott volt a háború utáni jólétben: hűtő, autó, családi ház – cserébe a politikai nyugalomért. Bármikor is kezdődött ez a kisiklás, ez a „Zumutungsfreiheit” ezen a választás előtti nyáron tetőzött. Ég és föld a politikai teendők és a pártok elvárásai között. Míg a klímaválság tűzbe jön, a választási kampány úgy tesz, mintha semmi sem történne. Miért? Mert a pártok bezárták magukat abba a dogmába, miszerint a klímapolitika észrevétlen kell, hogy maradjon, csak a motorok változzanak. Ám azt senki sem hiszi, míg minden kockán forog – a költségeket senki sem viseli. A kapcsolónál a legfontosabb párt, a CDU, ám előretolta a „csak-így-tovább” Armin Laschet-jét. A párt, mely önmagától semmit sem követel, így tesz választóival is. Laschet megígéri, semmi sem fog változni, ha kancellár lesz, semmit sem fog kérni. Szinte apolitikus, demobilizál, mint Merkel, hogy aztán a válság erejével alapvető változásokat verjen át. Ám mégis van egy különbség: a válság nem igazodik a választási időpontokhoz. Itt van és komoly válaszokat követel. Az ország disztruptív változások előtt áll, ha akarja, ha nem. Az iparosítás legnagyobb transzformációja elkerülhetetlenül közeleg: a fosszilis és ökológiailag destruktív életmód átváltása emisszió-mentes, klímasemleges rendszerbe. A választási kampány és a valóság drámaian távol van egymástól. Lemondás és óriási erőfeszítés nélkül nem fog menni. Semmilyen nagy és alapvető megújulás ezen a földkerekségen nem történt úgy, hogy a nép karosszékből kényelmesen figyelte. Mindenkit érő változások mindenkit megráznak, fölháborodást váltanak ki, a terhek méltánytalannak tűnnek. Erős politika kell, mely megmondja, minek kell megtörténnie, mit akar, ezt propagálja és kiemeli a nyereségeket. Aki nem akar az erőfeszítésekről beszélni, a jutalmazásról is hallgatnia kell. A nyuszi-politikához még a zöldek is csatlakoztak, bár ők őszintébbek. De ők sem mondják meg, mi zúdul rá az emberekre. Amikor nyílt beszéddel próbálkoztak, ellenfeleik fölhördültek. Mindez annyit jelent, a demokrácia képtelen a klímaválsággal megbírkózni? Túl béna és a lusta népet kell magával cipelnie? Merkel alatt már elérte csúcssebességét? Mást jelent: le kell ráznunk a tévhitet, miszerint demokráciában a követelés nem megengedhető. A szabadságért és az egyenlőségért mindenkinek tennie kell. Az emberi méltóság szolidaritást, fegyelmet, korlátozást és felelősséget követel. A demokrácia egyenesen a követelések kormányzási formája. A demokráciák kezdetén gyakran a kormányzók akarata volt a polgárokat bevonni. Legkésőbb a francia forradalom és Napóleon sikerei után a hatalom tudta, modern állam polgárok nélkül nem építhető. Az emberek legyenek lojálisak, fizessenek adót, gyakoroljanak szolidaritást, legyenek hű katonák. Követelés a követelés végett.A köztársaság megköveteli saját köreinkből való kilépést, a „közjólét” megerőltető gyakorlatát. A XIX. sz. reformereinek jelszava az „öngondolkodás” (Selbstdenken) volt. Önmagunkat kormányozni, felelősséget vállalni nagyszerű és kielégítő, de egyben fegyelmező és penetráns, ezért a polgárok sokszor fanyalogtak. A demokratizálódás kezdetén alig mentek el szavazni, fölösleges nyűgnek vélték. Tehát a követelmények a liberális demokráciák előírt teendői. A „minden ember egyenlő” elfogadása nem magától értetődő - fáradtságos tanulási folyamat. A többség akarata előtt meg kell hajolni, mert elvileg minden szavazat egyenlő erejű. Mégis véd a többség zsarnokságától (Tocqueville). A kisebbségeknek is joguk van védelemre és beleszólásra. A többség nem uralkodhat egyedül, a checks and balances komplex kontextusba van beleágyazva. A parlamentarizmus mindezen követelményeknek edénye. Tehermentesíti a polgárokat, amikor a képviselők döntenek – de ezeket mindenkinek el kell fogadnia. A képviseleti rendszerben a képviselők dönthetnek a nép ellen is, kemény megszorításokat is kiróhatnak. Ez kötelességük is. Időnként kormányozhatnak a közhangulat ellen is. Ez strukturális változásokat indít el. Jogállami kereteken belül a képviselők bátran alakíthatják a világot, korrektúrákba, reformokba kezdhetnek bele, ezeknek kézenfekvőségét kommunikálhatják a polgároknak. És így – csakis így – sikerül a demokráciáknak sok ellenállással szemben újításokat és javításokat eszközölni. Ahogy a választójog is ellenállásba ütközött, úgy a szociális állam is. „Méltánytalan igénybevétel”, nem egyszerűen szolgáltatóvá degradálja az államot, hanem a többségtől szolidaritást és lojalitást is követel, hogy a méltóság követelményéhez közelebb jusson. A szegénységért való reformok néha a többségek és a gazdagok ellenére valósultak meg. A polgár nemcsak a politika egyszerű fogyasztója.Igaz, a demokrácia jólét nélkül elképzelhetetlen, mindenkinek jó életet biztosít. Ám ezért olyan szolidárisan kell megszervezni, hogy ne csak a tehetőseknek és kevés generációnak legyen javára. És aki úgy hiszi, a háború utáni demokrácia csak azért működött, mert a politika a növekvő jólét mellett semmit sem követelt az emberektől, az emlékezzen az NSzK korai elosztási harcaira, a tartós krízisállapotokra és a követelésre, mindenki rója le adósságát. „A demokrácia egy nyűg.” - mondta Ernst Lemmer, CDU, 1952-ben. A kritika és a változás premisszái kényelmetlen alapjain nyugszik. Az állampolgársági lét nem egy komfortzóna. Nem a hadúr, hanem a nép állít föl hadsereget, hogy megvédje a demokráciát. Szélsőséges esetben életet is követel. Hogy a nőknek ugyanilyen jogok és szabadságok is kijárnak, azt sokan fölháborodva nyugtázzák, de a politika ezt lépésről lépésre kiköveteli.Az újraegyesítés minden öröm mellett óriási teher is volt a nyugatnémeteknek. Milliárdokat kellett fizetniük és az átlátható bonni Bundesregierung-ot beáldozni. A megpróbáltatás azonban a keletnémeteket érte jobban: egész életüket át kellett szervezniük, a nyugatiak arroganciája ellenében. A követelés-nélküliség ígérete nem érvényes mindenkire, ezektől messze tolja a demokráciát. A szegények, a gyerekek, az egyedül-nevelők, a rendszerrelevánsok, vagyis minden rosszul szervezett, egész sor elvárással szembesül. Ezért a komfort politikája főleg azoknak szolgál, akik már bent vannak a komfortzónában. Az elképzelés, hogy a polgár tiszta politikafogyasztó, hogy a demokrácia nem más, mint jólét-intéző a polgárok nevében, meglehetősen rezignatív és a demokratikus politika gátja. Ezekben az években a nyugati demokráciák egy etapja ért véget, mely normalitásként értelmezte önmagát, pedig csupán egy szakasz volt.A háború óta a Nyugat egyre hatalmasabb, gazdagabb és önértelmezésében morálisabb lett. Hatalmi helyzete, életmódja ökológiai és politikai költségeit sikerült másokra és a jövőre tolnia. Ezt lehet nem szeretni, kellemetlennek vélni, netán pimaszságnak, csak hogy a követelések nem férnek össze a demokráciával és ezt történelmi törvényként beállítani – ezt nem szabad tenni. A demokráciának nem kell „szállítani”. Ő maga a szállítás. Kevésbé a jólét megőrzésének eszköze, inkább a méltóság előállításának eljárása. És ebben áll a rendszeres nyugtatgatások politikai vétke: elveszi az induló jelölt esélyét, hogy kisördöge ellen opponáljon. És nem kínálja föl, ami a nagy transzformáció idején a legjobban szükséges: a követelések egyenes politikáját, hogy fölvehessük a harcot a válsággal és lehetőleg győzzünk is.

ZEIT, 12. 8. 2021

Wie zerbrechlich ist die Demokratie?

PIRULÁK MARÉKSZÁMRA? Már 5 -féle is kockázatos- SPIEGEL/RózsaS

Rendesen az ember azért szed pirulákat, hogy jobban legyen. Ám az ellenkezője is igaz lehet: Jobban lesz, ha abba hagyja. A dán Kolding városban tartják októberben az első „describing” ('recept-leírás') konferenciát. Thomas Kühlein, Uni Erlangen: Mért szed egy 85 éves hölgy egyszerre 16 -féle preparátumot? (Lásd: Geriatrie-Report). Már 5 félénél is nő az előre nem látható kölcsönhatások kockázata: bénítja a gondolkodást, terheli a szerveket, megrövidíti az életet. Ez lesz, ha a felíró nem nézi az embert, mint egészet. Jó szert ír föl az ő szempontjából, de nem vesz figyelembe a beteg más lehetőségeit. Gyakran kaszkád-felírás történik: elrendelnek egy szert, hogy az előző szer hatását semlegesítsék. Diuretikum növeli a vizelet mennyiségét, ezért jöhet az inkontinencia elleni szer. Altatóktól eleshetnek a betegek, ezért csonterősítőt kapnak. Reuma ellenes szer megtámadhatja a gyomrot, erre proteinpumpa-inhibitor az ellenszer. A féktelen gyógyszerezést egy kritikus háziorvos vagy családtag felülvizsgálhatja és kizárhatja a fölösleges tablettákat. Némely gyógyszert nagyon időseknek nem is szabad adni, más szerek pedig már nem is indokoltak. Megint mások kezdettől fogva fölöslegesek lehettek.

SPIEGEL, 14. 8. 2021

Warum viele ältere Menschen besserweniger Medikamente einnehmen sollten

Lásd még: A páciens esete a természetgyógyásszal, ökobetyár.blog

 

BIO-PAPRIKA A FÓLIAMEZŐKRŐL – Ökologikus? T. Tscharnke/SPIEGEL/RózsaS

Teja Tscharnke biológus, szociológus a göttingai egyetemen. Szerinte az öko-agrárium eltúlzott, a biodiverzitás sínyli meg.

SPIEGEL: Tschernke úr, Ön vásárol öko-élelmet?

TSCHERNKE: Természetesen. Semmi kifogásom az öko-termelés ellen. Ám kétlem, hogy a biodiverzitás számára a legjobb út. A bio-logo nem jelenti, hogy a krumpli egy idillikus tanyáról, virágzó sövényű, kis parcellás földekről származik. Egy bio-paprika eredhet egy andalúziai fóliamezőről is, vagy egy holland üvegházból. A növekvő kereslet a biotermelés növekvő belterjességét váltja ki – a nyilvánosság előtt ismeretlen biodiverzitás-hátrányokkal.

Sp: Az ökogazdálkodásból legalább a szintetikus peszticidek ki vannak tiltva. Ez egyharmaddal növeli a biodiverzitást.

T: Ez igaz, de az ökogazdák is bevethetnek mérgeket, ha ezek természetesnek számítanak, pl. réz gomba ellen. A bio-szőlőt gyakran hagyományos szerekkel permetezik. A bio-gabona hozama fele a hagyományosnak. 100 ha ökobúza helyett 50 ha konvencionális búzát lehetne vetni és 50 ha-t természetes területnek meghagyni. Mezei fák, bokrok, parlagok, tavacskák, zöld területek, sovány legelők kitűnő élőhelyek madaraknak, kétéltűeknek, rovaroknak.

Sp: Milyen mezőgazdaság lenne ideális?

T: Meg kell határozni, milyen eljárások vagy ezek kombinációi a leghatásosabbak. Kis szántók, sok kultúrnövény-faj és legalább 20% természetes terület a jó. A hozam nem lenne kisebb, de a munka igényesebb és drágább lenne.

Sp: És a gazdáknak le kellene mondaniuk földjeik egy részéről. Ki fizesse ezt?

T: Eltekintve az EU szubvencióktól, a biotermék kereslet növekszik. A vásárlók készek többet kiadni a fenntartható termelésért. Csak az kapjon bio-pecsétet, aki nem csak a peszticidekről mond le, de változatos termelést is folytat és biotópokat ápol.

SPIEGEL, 14. 8. 2021

Bio-Paprika aus Plastikplanen-Landschaft

 

ÖNTÖZZ HELYESEN! - Junkie-növények-SPIEGEL

Peter Janke (51) bokorkertész Hilden-ben, kertje 14 000 m2-es. Radikálisan ellenzi az öntözést. Víz csak ültetésnél kell.Azonnali vízmegvonás nyilván óriási károkat okozna, mondja Janke. Ám a kiszáradt növényeket szárazságtűrőkkel lehet pótolni. Állandó öntözés ivóvízzel nemcsak költséges, de tisztességtelen is . A német vízfogyasztás az utóbbi 3 évben megugrott. Hessen és Brandenburg vízhiány miatt 2019/20-ban betiltotta az öntözést. Janke kör alakú kertje nem tetszene a természetvédőknek, mert sok itt a külföldi, nagy teret igénylő növény: euphorbia Liguriából, korbácsliliom, patagóniai vasfű és egyéb hőség és szárazságtűrő faj. Fönnáll a gyanú, hogy ezek ártanak a hazai biodiverzitásnak. Ráadásul több virágágyás kaviccsal van lefedve, ami néhol tilos is. A kavicsréteg azonban visszatartja a gaz-kinövést és forró napokon hidegen tartja a talajt. A gyökerek nem forrósodnak át. Janke ódzkodik tanácsokat adni az öntözés-mentességhez, mert sok függ a helyi talajtól. Hortenziát azonban kifejezetten nem javasol ((hydrangen = vízedény), esetleg csak nagyon árnyékos és nedves helyre. A rododendron és a szarkaláb is igen „iszákos” növény. Mielőtt valaki kertet kezdene építeni, ismerkedjen meg a talajával. Homokos, agyagos? Erősen sűrített, új lakónegyedekben? „Ügyfeleim 85%-a nem ismeri kertjének talaját. Nem birják ki öntözés nélkül, elég, ha néhány levél lekonyul.” Az eredmény: a növények „junkie”-vá lesznek, rövid gyökerekkel, követelik napi vízadagukat. Kései vízmegvonás lehetséges, de nem a forró nyár közepén. Michael Ernst, Staatsschule für Gartenbau Stuttgart-Hohenheim: „Sok embernek meg kell tanulnia helyesen öntözni.” Janke radikális kertészetével nem ért teljesen egyet, hisz Németországban a legtöbb helyen van elegendő víz. Mégis mérsékelt vízhasználatra int, a növények érdekében is. Sok kerttulajdonos túlzott gondoskodásával árt a virágoknak és a cserjéknek. Hőség esetén is heti 2 locsolás elegendő, akkor is 20 l/m2 alatt kell maradni. Lassan öntözzünk, hogy a talajnak legyen ideje a vizet fölszívni. Ez időigényes, de ilyenkor a talaj mélyebben is nedves lesz és a növények hosszabb gyökereket fejlesztenek. Ez fölkészíti őket a következő nyári szárazságra, így 1-2 hetet is kibírnak víz nélkül. Tanácsos gyűjtött esővízzel locsolni. A virágágyásokat mulccsal kell lefedni, a párolgás és a gaz ellen. Begónia és fukszia nem bírja az erős napot, ezeket ne ültessük.

Itt még egy probléma: az öntözött kultúrjószág gyep. Gabriele Schnotz, a Deutsche Rasengesellschaft (Német Díszfűtársaság ) elnöke: A klímaváltozás és fajkihalás ellenére is célszerű díszfüvet telepíteni. Ám nem szabad agyonápolni, néha szenvedjen egy kicsit. Gyorsan meg tud újulni. Előfordulhat, hogy bebarnul, vagy ún. dollárfolt, hópenész, rozsda jelenik meg – a túlöntözéstől. Az ökológikus és lepkevonzó kert a németektől még igen távol van. Minden vadvirág könyörtelen kiirtásra kerül. A gyepgondozás milliós üzlet, sok pénzt adnak ki fűnyíró robotokra, nedvesség-érzékelőkre, számítógépes öntözőrendszerre. Utóbbi ajánlatos lehet, hatékonyabban öntöz, mint az ember.

A kérdés, füvesítsünk-e vagy sem, marad. A kertépítő Janke sem akar lemondani róla. Gyerekek játszóhelye, ő maga is szívesen elnyújtózik néha a pázsiton. Öntözetlen gyepjei túléltek, csak egy 500 m2-est kellett hangával pótolnia. 2018/19 forró nyarain sem öntözött, növényeit fehér lepedőkkel védte. Kicsit aggódott, de a kert túlélte a stresszt.

SPIEGEL, 14. 8. 2021

Junkies im Garten

 

HOL LESZNEK TÚLÉLŐK? - A gazdagok már helyezkednek – RND Hannover

Ausztrália, Új-Zéland, Írország, Izland, UK – a top 5, mint menedékhely.Hová, ha leszakad az ég? „Wenn alle Stricke reißen”, vagy „when shit hits the fan“ ?

Vulkán, földrengés ellenére Új-Zéland az egyik tipp. A többi is mind sziget, könnyebb visszaverniük a migrációt. Mind az 5 csekély hőfok- és csapadékingadozást mutat – ez a relatív stabilitás vélhetőleg a klímakríziskor is megmarad. Elég nagyok ahhoz, hogy energiával és élelemmel ellássák önmagukat. A pandémia alatt Új-Zélandot vették célba a szupergazdagok. Gary Lynch, a bunkergyártó Rising S főnökének egyik ügyfele már 2020 márciusában beköltözött Új-Zéland-i bunkerébe. „Az ajtó kombinációt kérte megvizsgálni, továbbá az áram- és melegvíz-szolgáltatás biztonságát ill. további víz- és légszűrők beépítését kérte.” Az ingatlanvásárlás már 2017-ben elkezdődött Új Zélandon, köztük a techmilliárdos Paypal-Gründer Peter Thiel. A gazdagok farmokat és földeket vettek, főleg az idillikus Queenstown-ban és a Délszigeten. A sziget már akkor ideális menedéknek számított.

A Föld életjelei gyöngülnek

A pandémia és a természeti katasztrófák miatt sokakban erősödött a teljes kollapszusban való hit. A „Bioscience“ szaklap júliusban szintén sötét képet festett le. Az utóbbi 2 évben a bolygó életjelei tovább romlottak, bár élt a remény, hogy a pandémia negatív következményei ellenére legalább a klímának segített. 2020 elején jelentősen visszaesett a légi forgalom és sok millióan dolgoztak odahaza. Ám a tanulmány megerősítette a klíma-vészhelyzetet, amire 2019-ben már 11 000 kutató figyelmeztetett.

Ha valamikor tényleg összeomlik a civilizáció – fölbomlanak a beszállító láncok, a nemzetközi egyezmények, a globális pénzügyi szerkezet – akkor a túlélés valóban csak néhány helyen lesz lehetséges. (Anglia Ruskin University/ARU).

A klímaváltozás, mint rizikómultiplikátor

Ha az ökológiai pusztítás, a forrás-szűkösség és a népességrobbanás egyszerre következik be, a horror-szcenárió valósággá válhat. Ezekre a trendekre a klímaváltozás, mint rizikómulti-plikátor, csak ráerősít. (Szaklap „Sustainability“). Aled Jones, ARU: „A következő években és évtizedekben jelentős változások jöhetnek.” Az apokalipszis lassan, évtizedek alatt beköszönthet, de egy éven belül is. (Minő bölcsesség! RS). A változások súlyosságát a klímaváltozás kihatásai határozzák meg. Ezek a gyakori aszályok és árvizek, hőséghullámok, melyeket tömeges migrációk követhetnek.

 

RedaktionsNetzwerk Deutschland, 2. 8. 2021

Studien untersuchen: Wo hat man die besten Chancen, die Apokalypse zu überleben?

 

KOMMENT

Az igazi tragédia nem ennek a civilizációnak az összeomlása, hiszen ez már kezdetében benne volt.A nagyagy kiemelte magát az evolúcióból és ez lett a veszte: túl sokat tud. Az esze lehagyta a humánumát. A magántulajdon hozta a rabszolgaságot, a városok a járványokat, a só és a cukor a magas vérnyomást és a c.betegséget. A tudomány egy problémát megold, kettőt gerjeszt.

Számomra a legkeserűbb az ember elaljasulása. Elárulja a felvilágosodást, a Bibliát, önmaga ideálját. Kiröhögi a 7 főbűnt:

superbia (kevélység),

avaritia (kapzsiság),

ira (harag),

gula (torkosság),

invidia (irígység),

acedia (restség),

luxuria (bujaság).

(Bár kimaradt a képmutatás, hazugság és a lopás - I. Gergely pápa válogatós volt.)

Pedig ahhoz, hogy ne ártsunk másnak, nem is kell sem Biblia, sem a 7 főbűn ismerete – csupán egy alapvető emberi érzés: nem teszem, mert embernek tartom magam és társaimat.De ne legyünk fatalisták, károgók, játékrontók!A világot nem menthetjük meg – de saját lelkiismeretünket igen.Ne múljék el nap ének és tánc nélkül!Idd a borod és tiszteld az Istent! (És vidd vissza a visszaváltható üveget.)RS

Lásd még az „ökobetyáron”: Szelíd Energia Füzetek 12, Robinzon-ház; Lesz-e Bp 30 év múlva? Untergang-szcenárió; Ökokiskáté; Ökoremete.

TÚLÉLŐ ESZKÖZ- ÉS ANYAGLISTA
Eszközök, szerszámok:
-Álcaháló, hőkamera ellen
-Arcmaszk
-Ásó, éles, tábori
-Bicikli, utánfutóval
-Biofilter, fertőzött vízhez

-Dugóhúzó
-Első segély doboz:
sebvarrótű, fonál, csipesz, olló, sebkendő,
fertőtlenítő, antibiotikum
-Feszítővas
-Fresnel-lencse, tűzgyújtáshoz, 1x1m, műanyag
-Fejlámpa, LED, tölthető elemmel
-Fűrész, fa-, vas-
-Gázgyújtó, szikrás, tűzkővel; gyufa, öngyújtó
-Gázpalack, patron, tartály, flakon; fojtószeleppel
-Gázmaszk
-Generátor, benzines, gázos, pedálos
-Kerti szerszámok
-Kés, vadász

-Konzervnyitó
-Láncvágó
-LED-lámpák, tölthető elemmel
-Légszűrő
-Mászóöv, famászáshoz, heveder
-Medvespray, 5m-re lövell
-Napelem, 10W
-Patkányfogó, rugós
-Pedálos gépek: generátor, daráló, fűrész
-Pergőfurdancs, tűzgyújtáshoz
-Petróleumlámpa
-Pumpa, 25m mélyre, PVC-csövekből, dugattyú,

visszacsapó lent, vízoszlopot kézzel föl
-Pumpa, kézi , olajszivattyú
-Rádióvevő, napelemes, kurblis
-Rádió adó-vevő, walky-talky
-Ragasztószalag, több féle
-Spirituszégő
-Szerszámosláda, fogók, kalapács, fűrész
-Szűrős szívószál, szennyes vízhez

-Távcső, egyszemű
-Varrókészlet
-Víztartály, összehajtható, 350 literes, kádban
-Vízgyűjtő, esővíznek
-Vízszűrő

-VödörWC
Anyagok:
-Aktívszén, faszén, koksz; víz-, légszűrőbe, porítva
-Algásodás elleni tabletta, víztartályba
-Alkohol, benzinkútnál, üzemanyag E86
-Alkoholos ital, vodka, rum, pálinka – csereáru
-Enzimes tabletta ürüléklebontáshoz, szennyvízbe
-Homok, vízszűréshez
-Jódtabletta, moszatpor, sugárzás ellen
-Kocsonyapetróleum, vattával hosszan ég
-Üzemanyag: benzin, gázolaj, petróleum, fáradt olaj, fa, cukor
-Vetőmag (ERLO-, önszaporító; nem hibrid, nem GMO)
LŐFEGYVER KOCKÁZATOS! BALESETVESZÉLY!
TÉGED SEBEZHET GYAKORLÁSKOR, ELLENED FORDÍTHATJÁK!
Jobb: kitérni, rejtőzni, túlélő csoportot szervezni.

KINEK VAGY TE, FDP? - Püfölik a liberálisokat

A ZEIT fölkért 4 szerzőt, írjon bírálatot kedvenc pártjáról. FDP, SPD, CDU, GRÜNE közül itt az első. Christoph Möllers (52), a HU Berlin államjog és jogfilozófia tanára. Könyve a »Freiheitsgrade« jelentős mű. Linda Teuteberg (40), FDP-Bundestag-képviselő, Brandenburg FDP vezetője.

BÍRÁLAT

„Mi, szabadelvű demokraták az egyén önfelelőssége erejére, a privátkezdeményezésre, a szabadságra építünk”. Ám egy gazdag és jól szervezett társadalomban ezt az egyént nem is olyan könnyű megtalálni. A legtöbb, amit tudunk és tehetünk, mások teljesítményéből vagy szervezetekbe való betagolódásból ered. Egyes egyének jogaira hivatkozni mért különleges jegy? A többi párt is ezt teszi. Hol az egyén, akit az FDP politikailag képvisel? Ezek nem azok, akik már amúgy is gazdaságilag sikeresek?

Itt volnának a vállalkozás-gründolók, akik saját ötletükkel lettek sikeresek. Az FDP varázsszava, a „startup” első pillantásra meggyőző, de tudjuk, hogy Németországban ez főleg a kapcsolatoknak és a privilégiumoknak köszönve működik: a gazdagok fiainak vállalkozás-kultúrája, állami hátszéllel. Ez hatékony lehet, de hogy a hatékonyság az egyéni szabadsággal egybeesik, nehezen hihető. Azok kapnak, akiknek már amúgy is van.A liberálisok másik célcsoportja a gyerekek, mint a jövő individuumai. A társadalom állandó megújulása, az egyéniség kialakítása közösségi teljesítmény. Az FDP támogatja az oktatás általi fölemelkedést, kezdve a kicsi gyermekeknél. Ezzel tovább megy az egyszerű piacliberalizmuson túl, a társadalom dinamikáját állami eszközökkel kell megszervezni. Persze közben nem támadja azt az intézményt, mely munka nélküli vagyont oszt és ezzel minden új generáció esélyegyenlőségét megkérdőjelezi: az öröklést. Hogy a vállalkozásokat ne veszélyeztesse, az FDP ellenez minden öröklési és vagyonadót. Eltekintve, hogy ezt a közgazdászok vitatják, fontosabb, hogy ezen mentegetőzésnek semmi köze az egyéni-liberális programukhoz, amely a személyes keresetre alapul. Az örökösök nem szolgáltak rá az örökségre. A politikai egyének 3. csoportja a menekültek. Aki egy új életbe vág bele, a szabadság individuális-liberális kritériumának megfelel. Támogató államuk nincs, szociális hálójuk gyenge. Ők a legdrámaibb módon individualizáltak, mégis itt lehet az egyéni teljesítményt a legjobban fölismerni. Az FDP mégis a migrációt fenyegetésnek látja és nem esélynek. A jelenséget a pandémiával, a klímával, a terrorizmussal köti össze. A párt nemzeti liberális gyökereit mindmáig nem rázta le teljesen. Az individualitásban való hitnek sincs semmi köze a nemzethez. Így az a benyomás marad, hogy az FDP ott hangoztatja az individualitást, ahol az már szociális és gazdasági hatalom által biztosított vagy ahol a rögzített érdekeknek nem fáj. Ha komolyan vesszük az individualitás-liberalizmust, nem bízhatunk a fennálló jogelosztásban. Rá kell kérdeznünk, hogyan kerültek ezek a jogok megszerzésre, mennyi mögöttük a beszámítható erőfeszítés. A liberalizmus pedig lusta lesz ezen gondolkodni, ha a sikert a teljesítménnyel, a szociális, pénzügyi vagy intellektuális tőkét a munkadíjjal teszi egyenlővé. (Christoph Möllers)

VÁLASZ

C. M. nem találja az egyént? Eléggé kultúrpesszi-mista hozzáállás. Miért ne kapna egy fejlett, munkamegosztásos társadalomban az egyén fölismerhető, releváns értelmezést? Igaz, a kölcsönhatások komplexek, de ez nem ok az erdőtől nem látni a fát. Társadalmi haladást akarunk és szkeptikusak vagyunk a technokratikus hübrisszel szemben. Nem kell mindent hagyni, ahogy van. Az örökösödési adó bünteti az egyéni gazdasági kezdeményezést. A jog, post mortem is vagyonunk fölött rendelkezni, a magántulajdon garanciájának integrális összetevője, a szabadság joga. Ez az alkotmány-ban is rögzítve van. Másrészt fönnáll az esély-egyenlőség sérülése, meritokrácia helyett jólét-arisztokrácia alakul ki. Mindkettő álláspontra vannak jó érvek – liberálisak is. A megoldás: a társadalmi kompromisszum. Möllers úgy véli, kevés többértelműség-tolerancia a liberális önképhez tartozhatna. A „munka nélküli jövedelem” helyett azon kellene vitázni, hogy lehetne lehetőleg sok embernek esélyt adni a kiérdemelt vagyonszerzésre. A piaci siker föltétele a szociális mobilitás és a jó oktatás, ezt C.M. is elismeri. Gondolkodásunk nem a plafonon kezdődik, hanem a közös padlónkon (Ralf Dahrendorf). Innét minden egyén motivációja és képessége szerint szociálisan föl tud emelkedni. Lehető sok embernek a vagyonképzést lehetővé tenni annyit jelent, hogy megkeresett pénze fölött szabadon rendelkezhet. Javítani kell a saját tőkeképzés, tulajdonszerzés és öregségi előgondoskodás feltételeit. (Linda Teuteberg)

ZEIT, 19. 8. 2021

Die Frage ist, für wen du da bist, liebe FDP!

 

HULLADÉKTESZT – A HVG mellé dobott? - RózsaS, Szelíd Energia Alapítvány

Örülünk a hulladéktesztnek (zhvg, 2021. aug. 23.), de néhány javítandót javaslunk:

*Kissé elsietve vezették be a hulladékszelektálást, lépcsősen kellene, egyszerűtől kezdve – több hónapos info-kampány után!

*A gyógyszernél főleg. „Ne szedjünk be semmilyen pirulát!” /Ökokiskáté/. Nem lehet mondani: „Bevettem egy pirulát és meggyógyultam.” Sosem tudhatjuk biztosan, mitől-kitől gyógyultunk meg. Sok gyógyszert írnak föl felelőtlenül - kis fejfájás és máris pirula kell. (Fejreállás a lepedő hintával* jobb). Sok lejárt tabletta is még használható, csak a hűtendők és a friss keverékek nem.

*Ha nem hevítjük túl az étolajat, teljesen elfogyasztható. Komposztra, kályhába, kis mennyiségben nem bűn!

*Nincs gumiabroncsom, busszal járok.

*Ne dobjunk 3-asat (PVC) és 6-osat (polisztirol) a sárga kukába?

Ne kérjünk ilyet, nem életszerű a számot böngészgetni. Igaz: Megy az égetőbe, mérgező dioxinok a levegőbe. Eleve ne legyen ebből göngyöleg!

*Műanyag játéknál ugyanez a helyzet: Ne legyen PVC-ből!

*Üveg 2025 után a kukába? Az egyetlen, ami jól visszaforgatható. Inkább további szigorítások jönnek. Ez a pont törlendő: Ne rontsuk a szelektálási hajlandóságot!

*Nincs szárazkenyér, ha kis odafigyeléssel beosztjuk a kenyeret. Nagy mosogatás sincs, ha kenyérrel kitöröljük a tányérunkat. A száraz (nem penészes) kenyér ehető! „Tejbepapi”; de vizezve, mikróban melegítve, éhes ember megeszi!

JOBB MEGELŐZNI, MINT SZELEKTÁLNI! Ki szeretne szalagon szemetet válogatni naphosszat?

Dr. Rózsa Sándor

Szelíd Energia Alapítvány

(Lásd még az „ökobetyár”-on: Intelligens tévesdobás/Nincs mosogatás!/A páciens esete a természetgyógyásszal;/Az okoskonyha;/Hogyan sütök 100 Ft-ból 1 kg kenyeret?/Dobozolt élelmet ne vegyünk!/*Spine Exercise Inversion Swing Sheet/Ökokiskáté.)

 

TÁRSADALOM

2021. 04. 24.

„Jelenleg „a válság” túszul ejtette a valóságot, és fogva tartja zárt és levegőtlen rendszerében.” - vallja David Cayley kanadai rádiós és író nagyívű esszéjében, amit Lengyel Zoltán fordításában közlünk. Cayley Ivan Illich - akit a Vatikán és a CIA is veszélyesnek minősített - eszméit tovább vetítve a jelenlegi válságra nagyon sok mindenre rákérdez, mint például, hogy vajon a vírus lehetséges ártalmainak meggátolására és föltartóztatására tett masszív és költséges erőfeszítés az egyetlen választásunk? Mit áldozunk fel jelenleg? Van-e még az embernek joga a méltó halálhoz? Mit jelent „az emberhez méltó halál”? Mivé vált „a Tudomány”? Mire használja a politika a járványt és a tudományt? Giorgo Agamben esszéje után ez az írás a DRÓTon szintén igyekszik mélyebben, kritikusabban, provokatívabb módon, filozófiai szempontból átgondolni, elemezni és megérteni azt, ami világjárvány alatt az emberiséggel, velünk történik.

 

KÖNYVET ÍRNI BŰN – Ment-e a világ elébb? - RózsaS Már Vörösmarty is megsejtett valamit, 1844-ben. (Gondolatok a könyvtárban).Fekete rovátkák fehér alapon; könyvet írni bűn; az értelmiségi munka megvetendő; ne vegyünk könyveket – vegye meg a könyvtár!„Az írás a nyambikvaráknál is megjelent. Nem arra kellett nekik, hogy megismerjenek, megjegyezzenek vagy megértsenek valamit, hanem hogy mások kárára növeljék az egyén – vagy egy tevékenység – dicsfényét és tekintélyét. Furcsa dolog az írás. Az emberiség történetének egyik legtalálékonyabb szakasza az újabb kőkorszak: ekkor kezdődik a földművelés, az állatok megszelídítése és sok más eljárás, pedig még akkor ismeretlen volt az írás. Az egyiptomiak vagy a sumérok építészete nem állt magasabban egyes amerikaiak alkotásainál, akik felfedezésük idején még nem ismerték az írást. Egy görög vagy egy római állampolgár és egy XVIII. századi európai polgár életmódja közt nem volt nagy különbség. Nyugat történelmi civilizációi az írás ismeretében is sokáig pangtak. Egyiptomtól Kínáig az írás mintha már akkor kedvezne az emberek kizsákmányolásának, mielőtt még szellemi világosságot gyújtana. Ez a kizsákmányolás dolgozók ezreinek tömörítését tette lehetővé, hogy aztán elcsigázó munkára kényszerítse őket.” (Szomorú trópusok, C. Lévi-Strauss).„Az angolok megtanultak írni és mire mentek vele?” (Bennszülött törzsfőnök)-Hát kirabolták a fél világot!

-Mennyi papír! - mondta kölni barátom, amikor belépett a szobámba. Akkor még tisztelegtem a 3000 példányos magánkönyvtárak előtt.Fönnmaradt egy fotó 1913-ból, a berlini Kaiser-Wilhelm-Institut könyvtáráról: Beckmann, Willstätter, Hahn, Meitner – Nobel-díjasok egy helyiségben! Olvasgatnak, beszélgetnek. Ekkor voltak tudósok utoljára együtt egy könyvtárban – ilyen sem lesz még egyszer! A közkönyvtár fő ereje nem is a könyv, hanem a „Begegnung” – a találkozás és az eszmecsere. Millió magánkönyvtárban gyártja a szingli-„szerző” a könyveket. Csak Mo.-on évi 10 000 könyv jelenik meg. Tényleg sok papír – mennyi kerül zúzdába? Nemrég egy író-társaságban voltam, a sztár-szerző vállat vonva vallotta be, 5 000 remittendáját zúzták be.A digitalizálás csökkentette a papírfogyasztást? Emelte! Az internet, a közlés megkönnyítése, a magánkiadások révén még több papír fogy. Ebben a könyv-özönben a jó írások elvesznek. Megvenni, belelapozni, félretenni – aki így tesz, nem olvasó, hanem fogyasztó! Én is találok a polcaimon „fölvágatlan” példányt. Németh László szerint 1500 könyvet olvashatunk el egy élet alatt. De hát ennyit már rég megírtak, dobjuk ki a klasszikusokat? A jó könyv, amit „ronggyá” olvasunk. A mai „könyveknek” a szaguk, tapintásuk is más – több bennük a műanyag, mint a papír. Egyszeri olvasás után szét is esnek: „eldobható” könyvek, nagyon nagy ökológiai lábnyommal. Nemcsak fizikailag esnek szét, hanem tartalmilag is: megjelenésük után már pár héttel elvesztik aktualitásukat!A kézikönyveken felül ne legyen több könyvünk, mint amennyi alapgyógyszert a WHO ajánl: 300!

Letettem könyvek átültetéséről, de akinek tetszik, letöltheti az „ökobetyár”-ról:

-Precht: Vadászok, pásztorok, kritikusok;

-Flassbeck: Meghiúsult globalizálás;

-Adler/Sch.: Green New Deal /11 társadalommodell/;

-Hermann: Út az atomkorszakba;

-Nürnberger: Egy rebellis szerzetes, egy kiugrott apáca és a világ legnagyobb sikerkönyve.

www.okobetyar.blog.hu