JUGOSZLÁV SAMOUPRAVLJANJE – A gyár a munkásoké 2.0 – SPIEGEL Hamburg/RózsaS

Marko Weinrich (MW) cégét teljesen át akarja engedni az alkalmazottainak. Egyre több az ilyen modell. De vajon kinek használ valójában?

A programozó a göttingeni Sycor-nál volt igazgató. „Én voltam a király. Ha jól ment, újakat vettem föl, ha rosszul ment, kirugdostam akármennyit. Egy szoftver-es akkoriban 2000 márkát is kaszált naponta.”

Aztán egyszer egy (nem)-elégedettségi kérdőív került az asztalára, 5-ös bukójeggyel: a munkalégkör mísz, mindenütt kosz, a munkatársak nyomottak.

A Sycor tulajdonosa, a milliárdos Georg Näder, protéziseken gazdagodott meg, hírhedt pörei voltak. 2016-ban meg akart szabadulni a cégtől. MW társaival meg akarták venni – jól összekaptak. A végén MW-nek mennie kellett, de magával vitt 200 embert és megalapította az Arineo-t (Artificial intelligence, employee owned). Az alapító okiratba beleírta, 5 éven belül a cég 50%-a, 10 év alatt pedig 100%-ban a 300 dolgozóké kell, hogy legyen. Ez most a jövő kapitalizmusa, vagy már a szocializmus?

Nem ő az egyedüli: dolgozó-részvények, csendes tulajdontársak, jogkedvezmények – egész sor hasonló modell indult a német gazdaságban. Start-up-ok csábítgatnak induláskor „virtuális részvényekkel”, magas prémiumokkal - ha a céget bevezetik a tözsdére. Az ún. „felelősség-tulajdon” formánál a cégtulajdonosok önmagukat fosztják meg a hatalomtól. MW nem szamaritánusi okokból vágott ebbe bele, hanem mert saját bőrén érezte, milyen, mikor keccsöl, de semmi beleszólása nem lehet a cég ügyeibe.

Az Arineo onlineshop-okat és vállalati platformokat szerkeszt olyan kuncsaftoknak, mint a Deichmann vagy a méddiakonszern ProSiebenSat.1. A Sycor, pár száz méterrel odébb, webáruházakat üzemeltet, üzletfelük az AstraZeneca. Rüdiger Krumes (RK), Sycor: MW ellenségképeket épített, profitábilis joint venture-t hiúsított meg és átcsábított egy sereg munkatársat - egy álomért. MW: Nincsenek szabadalmaink, sem gyáraink, sem autóflottánk. Egyetlen tőkénk az elégedett, motivált csapatunk. RK: Az Arineo nem valódi »employee owned«-cég. Ekkora vállalatot nem vezethetnek az alkalmazottak.Sycor-Näder perli az Arion-t; üzletkárosítás, üzemi titkok, munkatárs-elorzás miatt - perérték 40 M euró. Első menetben egy osztrák bíróság javára döntött. MW: A munkatárs-átvándorlás nem egy sötét fondorlat része, hanem annak a jele, hogy ma már nem lehet az alkalmazottak feje fölött dönteni.

Igaza lehet? Mindenesetre a korszellem erre mutat. Heinrich Beyer (Bundesverband Mitarbeiterbeteili-gung): „Pár év múlva a részvételi trend nagyon erős lesz, bár egyelőre csak 2500-3000 ilyen német vállalat működik.” A jövőben ezt a modellt senki sem ignorálhatja, legalább egy ajánlatot kell tennie. Michael Wolff,(Professor für Management und Controlling an der Universität Göttingen) több száz ilyen céget vizsgált meg. Főleg előnyöket talált. „A dolgozók produktívabbak és a jó munkaerők hosszabb ideig maradnak, ha nem is kapnak több pénzt.” Sokkal fontosabb a „pszichológiai tulajdon”. Aki részvényt vesz a munkaadójánál, lekötelezi magát és érdekelt a cég jövőjében. Hiszen az övé is. A munkatársak talán kissé kritikusabbak lesznek, de éberebbek is - rögtön jelzik, ha valami nem jól megy. Aki látja, hogy a vagyona apad, jobban odafigyel. MW a vállalatát egy Bundesliga klubhoz hasonlítja. Olyan egyesület, amelybe kizárólag aktív dolgozók léphetnek be és amelyik biztos helyet kap a felügyelő bizottságban. A modell a saját hitelességébe való befektetés. A hatalmi viszonyok megfordultak, egy tulajdonos sem viselkedhetik diktátorként. A tulajdonos szerepét egyszerűen törölni kell. „A mi cégünk sosem lehet spekuláció tárgya.” Így is meg lehet előzni a cégeladás traumáját.

SPIEGEL, 28. 8. 2021

Geschenk vom Chef

 

KOMMENT

Kölnben, az önigazgatásos Bioladen „Was die Bäume sagen”, 10 év után beadta a kulcsot, ahogy az Ökobank is, Frankfurt-ban.

Novi Sad-on volt alkalmam találkozni a jugoszláv samoupravljanje-val. Egyrészt élvezetes volt az Ifjúsági Tribünön szavazati joggal rendelkezni, másrészt furcsállottam, hogy a kémiai tanszéken a takarítónők beleszólhattak a kutatásba. Gastarbeiter-ek százezrei keltek útra, a legjobb munkaerők.Valójában azon csodálkozom, hogy billentyű-püföléssel ennyit lehet kaszálni. (Az apám még búzát kaszált).RS

 

„TÖBB FELELŐSSÉGET VÁLLALNI” – Politikusok kedvenc frázisai - ZEIT Hamburg, „Több felelősséget vállalni” (Verantwortung übernehmen) Német külpolitikusok legkedvesebb szóvirága. Már évek óta „több felelősséget vállalnak”. Az USA-ban többé nem lehet bízni, Kína és Oroszország nyomul. Jelezni akarják: OK, megértettük, többet kell tennünk a védele-mért és nemcsak a rendért. Afganisztán mutatja, még mindig mekkora a függőségünk az USA-tól. Így az, mit is kellene tenni, annyira ködös, hogy paradox módon a nagy felelősségvállalás semmire sem kötelez. A jóérzés-közhely a partnereknél homlokráncolást vált ki.

„Multilateralizmus” (Multilateralismus)

Szinte vallási mantraként szajkózzák. Mintha ez volna a legfelsőbb elv. Heiko Maas még egy fehér könyvet is íratott, amiben a szó csupán egy módszert jelent. Ahol két államnál többen harcolnak érdekükért, azok multilaterálisan cselekednek. A nemzetek a kooperáció szellemét addig követik, míg az hasznukra van. Így jár el jelenleg Oroszország, Kína, de sok baráti állam is. A németek nem nagyon multilaterálisak, ha az Északi tengeren át, több szomszédos állam ellenére, gázvezetéket raknak le.

„Európai megoldás” (Europäische Lösung)

Ezt mindig akkor igézik meg, ha egy állam a felelősséget magasabb szintre akarja emelni, pl. a migrációs politikában: „A Moria-lágerben élő emberek nyomorúsága európai megoldás után kiált.” Ezzel palástolják, hogy a vész már ezen megoldás része, mely elrettenteni és elszigetelni akar.

„Két százalék GDP NATO-cél 2024-ig” (Zweiprozentziel) Régóta fújják, de csak 1,57%-ig jutottak. A mérce kérdéses, gyöngébb konjunktúra kevesebb kiadást igazolna – ugyanolyan fenyegetettségnél. A valódi kérdésről elterel: A Bundeswehr bizonytalan időkben milyen bevető képességű legyen és ez mennyibe kerülhet.

„Katonai megoldás kizárva” (Keine militärische Lösung)

Német külpolitikusok hajtogatják, mintha nem lenne erőszakos megoldás, lásd Afganisztán, Szíria, Ukrajna. Dicső hozzáállás. Sajnos, a konfliktusok aktorai ezt másképp látják - mint most a talibánok. Aki le akarja őket szerelni, de erőszakot elvből nem alkalmaz, nem talál szövetségeseket. A diplomácia katonai hatalom nélkül béna kacsa.

„Békefolyamat” (Friedensprozess)

Németország ismételten fölszólítja közel-keleti partnereit a „békés útra való visszatérésre”, idestova 30 éve, a madridi konferencia óta. Számos csúcsértekezlet, roadmap, egyezmény és tárgyalás ellenére államközi megoldás nincs a láthatáron. Közben Izrael tovább telepíti be a megszállt területeket. 54 év után ez nem provizórium. 4 arab állam kötött deal-t palesztínok mellőzésével. A konfliktus kikerült a fókuszból, nincs sem béke, sem folyamat, bármennyire is sugallja a német külpolitika.

„A kommunikációs csatornákat nyitva tartani” (Gesprächskanäle offen halten)

Ez mindig akkor jön, mikor pl. Putyin az ellenzéket puhítja, csapatokat küld az ukrán határra vagy más fenyegető lépést tesz. Ekkor halljuk: „Éppen most kell a kommunikációs csatornákat nyitva tartani.” Senki nem akarja a folyó tárgyalásokat lemondani. A kérdés csupán az, miről, milyen feltételekkel és milyen céllal kellene tárgyalni. Mért venné komolyan a párbeszédet a másik fél, ha a találkozót reflex-szerűen keresik?

„Nehéz tárgyaló fél” (Schwieriger Partner)

Mármint Kína és Oroszország, de regionális hatalmak is, mint Szaudi Arábia és újabban Lengyel- és Magyarország. Aki ezt az ambivalens képletet használja, differenciálni akar, csitítgatni, csak a tárgyalás fonala ne szakadjon el. A nehéz, de nélkülözhetetlen partnerről szóló beszéd ezt sugallja: A világ ma tele van szürke macskákkal, nehéz megkülönböztetni. Németországnak a sok nehéz partner közül nem kell barátot vagy ellenséget megnevezni; repressziót foganatosítani a jogállam megtámadása esetén, az emberi jogok megsértésében sem kell világosan állást foglalni.

„Hálósított biztonság” (Vernetzte Sicherheit)

Tulajdonképpen egy jó gondolat, biztonság nélkül nincs fejlődés, fejlődés nélkül nincs biztonság. Katonai jelenlét fejlődési segítséggel kombinálva a „hálósított biztonság” lett a fő vezérelv. A tálibok győzelmével azonban mindkettő veszélyben. Németország központi biztonságpolitikai doktrinája ezt a vereséget aligha fogja kibírni.

„Szisztematikus rivális” (Systemischer Rivale)

2 éve van ilyen - válaszul Peking új politikájára. Kína autoriter rendszerét egész nyiltan, mint a liberális demokrácia ellentettjét, állítja be. Azóta Peking „partner, versenyző és szisztematikus rivális” is egyben. Az üzenet: A három minősítés alapvetően nem mond ellent egymásnak, Kína üzlet-érdekeltségei és geopolitikája a végén mégis illeszthető egymáshoz. Kína hatalmi törekvése ellenére Németország lukratív deal-jeit nyugodtan szőheti tovább.

„Kritikus dialógus” (Kritischer Dialog)

Eredetileg az a stratégia, hogy Iránnal a párbeszéd tovább folyjon – a terrortámogatás és az emberjog-sértések ellenére. Az eredmény kijózanító volt: Irán örömmel beszélgetett és közben folytatta üzelmeit. A koncepció a 90-es évek végén kimúlt. Mára ismét föltámadt. Legyen minél több „kritikus dialógus” az orosz és kínai „nehéz partnerrel”. Skripal megmérgezése után, 2018-ban, az FDP javasolta, nem kell keményen reagálni, hogy a „kritikus dialógus” fenn maradjon. Ilyen „párbeszéd” a talibánokkal is volt.

„Német-francia motor” (Deutsch-französischer Motor)

Az európa-politika kedvenc közhelye, 1960 óta. Európa akkor halad, ha Németország és Franciaország, a kontinens két legsúlyosabb nemzete, együtt dolgozik. A motor azonban már régóta köhög. Nincs egyetértés Kelet-Európa, Oroszország, az USA, a NATO kérdésében. Macron a „stratégiai szuverenitást” hangoztatja. Németország attól tart, ezért az US-katonák kivonulnak. Macron az EU-t geopolitikai hatalmi eszköznek tekinti. Berlin számára az EU keretei jelentik túlhatalma elviselhetőségét szomszédainál.

„Transz-atlantikus közösség” (TransatlantischeGemeinschaft)

Trump idején csend volt körülötte. Biden ismét udvarol a németeknek, akik szívesen fölmelegítik a „transz-atlantikus közösség” fogalmát. Ám ez nem rejti el a stratégiai különbségeket: Biden Peking ellen keres szövetségeseket. Berlin fogadkozásai ellenére távolságot tart mindkettőtől. Másrészt nem akarja az US védő hatalmát, sem legnagyobb piacát elveszíteni.

„Nukleáris részvétel” (Nukleare Teilhabe)

A német biztonságpolitika piszkos kis titkainak körülírása, az itt tárolt atomfegyverekről. Németországnak nincs szüksége nukleáris elrettentésre, sem a britek, sem a franciák védelmére. Kiszállva az atomenergiából, élvezi az US „nukleáris védőpajzs” hatását.

„Liberális világrend” (Liberale Weltordnung)

A „szabványalapú nemzetközi rend” autoriter hatalmak nyomása alá került, ezért már évek óta a Nyugat „liberális világrendje” védelmére szólíttatik föl. A liberális rend Nyugaton is veszélybe került (Trump), úgy belülről, mint kívülről. A konfliktus az EU-n belül is parázslik, főleg Lengyel- és Magyarország miatt.

„Szemmagasságban tárgyalni”

(Auf Augenhöheverhandeln)

Morálkritikai képlet, másikat von maga után: „Nem felemelt mutatóujjal beszélni egymással”. Aki szemmagasságot követel, a németek morális önfelemelése ellen fordul, pl az oroszok, a kínaiak vagy a magyarok esetében. A moralizmus önhittséghez vezethet, ha valami igaz ebből. Ám a relativizálás is tévútra visz. A szemmagasság-frázis gyakran minden kritikát eleve képmutatásnak, kettős morálnak, osztályfőnökségnek állíthat be.

„Békeprojekt EU” (Friedensprojekt EU)

Hogy az EU és elődei a kontinens békéjéhez hozzájárultak, stimmel. Ám ebből nem kell giccset csinálni. A pacifisztikus pátosz elterel a valódi föladattól: Az uniónak meg kell mutatnia, hogy tagjait megvédi a külső veszélyekről (pandémia, cyber-támadás, kereskedelmi háború, klímakatasztrófa). Belülről értékeit és szabályait saját tagállamaitól is meg kell védelmeznie. Paradox helyzet: Az EU-államszövetség belül is, kívül is energikusan föllépni kényszerül, hogy nyílt, multilaterális karakterét megőrizze.

„Értékközösség” (Wertegemeinschaft)

Gyakran alkalmazzák a NATO-ra, hogy a tiszta hatalomszövetséget palástolják. Görögország a katonai diktatúra ellenére NATO-tag maradt, az autoriter Törökország ugyanúgy. A szövetség értékei igen rugalmasan tolmácsolódnak, geopolitikai érdekek szerint.„Kereskedelemmel a haladásért”

(Wandel durch Händel)

A régi „Ostpolitik” parolája, amikor a szovjet-blokkot gazdasági kooperatívákkal próbálták puhítani. Most a gazdasági miniszter, Altmeier Kínára alkalmazza. Bár soha sem volt ennyi csere Kínával, ennyi represszió sem volt. Árukapcsolás: Peking a gazdasági nyitást társadalmi zárással köríti, politikai ködösítéssel. Szabad piac – nem-szabad embereknek. Kereskedelem haladás nélkül.„Az erőszakspirális forog”

(Die Gewaltspirale dreht sich)

Szívesen alkalmazzák a közel-keleti válságokra (Izrael/Hamasz). Automatizmust szuggerál és a terrort egyenlővé teszi egy állam önvédelmével. A külügy szóvivő rendszerint így folytatja: „Mindkét felet önmérsékletre szólítjuk föl.”

ZEIT, 26. 8. 2021

20 Phrasen um die Welt

 

MINDEN FÉKNYÚZ – VISSZA A KÁLYHÁHOZ! - RózsaS Bátyám csak legyintett, amikor hozták az öröm-hírt, hogy pálinkája díjat nyert, 37 közül, a vajda-sági gyálai pálinkaversenyen. „B-U-N-D-A!”

És egyenként jellemezte a zsüri-tagok erköl-csi magasságát. (5 kóstoló után már nem lehet megkülönböztetni a próbákat, kivéve, ha acetono-sak). Boldogok lennénk, ha csak ez a „hungari-kum” lenne féknyúz! Róna Péter tanár úr jól tudja mindezt és ezért nem fogad el semmiféle díjat.

A hiteltelenség bedöntötte az összes élet-területet, ott is tarol, ahol a legkevésbé várnánk: a tudományban. Talán már 1927-ben kezdődött, amikor a kvantummechanika kihozta, hogy minden csak valószínűség. Száz év alatt a tudomány fölaprózódott és ezzel ellenőrzése is. Kijön egy dolgozat, de csak tíz másik „tudós” ért hozzá. Ma az egyik virológus ezt mond, másik azt. A káros anyagok határértékeit az ivóvízben ide-oda tologatják. Egyik klimatológus kijelenti, nincs bizonyíték a klímaváltozás emberkéz okára, a másik tagadja. Arról nem is szólva, hogy valaki kiáll százezer ember elé és megígéri a paradicsomot és az örök életet. (Csak remélem, a klíma-előadáson én nem „féknyúzoztam”: Nem fontos a bizonyíték, mert mire az itt lesz, a klímakatasztrófa megállíthatatlan lesz.)A művészetek terén is tombol a megtévesztés. Bansky félig ledarált képéért egy vagyont adnak. Itthon hatalmat szerzett ítészek döntik el, kinek a könyve kerül kanonizálásra és melyik – talán remekmű – menjen a zúzdába.

Veszélyes játék ez: a hajó az óceán kellős közepén elveszti iránytűjét. Régen ott volt a faluban a templomtorony és mindenki tudta, merre az arra. Mára száz másik templomtorony nőtt ki a földből. („Virágozzék száz virág”). Amikor Bill Gates rájött, mit is szabadított rá a világra, már késő volt. A social media gyorsabban terjedt, mint a vírus és átvette a világ irányítását. A brexitnél mennyire bejött a féknyúz „törökmigráció-kockázat”! Persze, az áruhiány is bejött, egyre több az üres polc.Ahogy az írás fekete rovátkák fehér alapon, a kép sem más, mint retinánkba csapódó fotonok sorozata. A hang dobhártyánkat sorozó levegőrészecskék özöne – legyen az csecsemősírás vagy a pápa beszéde. Akadémikus, főpap, államelnök: ha megszólal, először mind csak „lehelet”, ahogy a Prédikátor mondja (Pre 1,2). „Információnkat elektronikus jelekből szerezzük”, (Tüntetés a MtudE ellen, 2004). Hiába az okostelefon, a beszéd megfosztódik a lélektől. „Ne beszéljünk mikrofonba, emberhez beszéljünk.” (Ökokiskáté,1990). Nézzünk egymás szemébe! Ha szeretet nincs bennem, csak zengő érc vagyok vagyok, mondja Pál apostol. Az adott szó egyre csak erodálódik, különösen mifelénk. Amikor Mo.-ra költöztem (1994), egy vállalkozó ezt mondta nekem: „Nézd Sándor, itt mindenki szélhámos, míg ki nem derül róla az ellenkezője.”

Régen minden jobb volt?

Zentán írom ezeket, most találkoztam Tari László helytörténésszel. „Nem vethetjük össze 1960-at 1910 Zentájával. Egy idős nekem ezt mondta: Akkor egy napszámért két lábbelit lehetett venni. De milyent? Egy tűnik biztosnak: a Monarchiában kiszámíthatóság volt. Nemcsak a szó volt időtálló, a gépek is, van olyan traktor, ami még ma is megy. Nem volt „tervezett elavulás”.

A zentai csata, mint féknyúz

A zentai csata, amit most itt 4 napig 30 rendezvénnyel ünnepelünk, tiszta féknyúz. Belénk oltották, hogy Savoyai Jenő híres csatájával 1697-ben véget vetett a 150 éves török uralomnak. Aztán lassan kiderült, minden másképp volt. Több „zentai csata” volt, a hős is csak azért tudott győzni, mert az oszmán birodalom kezdett szétesni. Nem szólva arról, hogy a török sem sanyargatott mindenkit. Aki kifizette az adót, élhetett, ahogy akart. Inkább a gazdag szívta a szegény vérét. Így az „áruló” Thököly, aki Zentánál a törökök oldalán harcolt, mára rehabilitálásra került. A zentai napok egyik programja a „rendszerváltók” szereplése. - Jugoszláviában? - kérdezem Richárd szervezőt. „Dehogy! Mi itt csak lövöldöztünk.” A záróesten bevonul Lezsák Sándor rendszerváltó, aki, mint Thököly, itt is, ott is harcolt. Többünket már nem engednek be (félnek?), ahogy a beeső Vicei Karcsit sem. 50 év után találkozunk, de ugyanúgy handabandá-zik. Azt terjeszti rólam, helyettem ült le egy évet, amikor 1971-ben 3 évet kaptam az Új Symposion-perben. Ám Vicei tényleg többször ült, de most itt áll és Lezsák-ellenrendezvényt rögtönzünk az előtérben.

 

Értem, hogy a világhírű Klubrádióról nem hallottak, de itt is bejön az RTL Klub, az ATV is. „Mi a TV2-őt nézzük”. Kifakadok: Hát itt mindenki fideszes? Egy gyenge hang: Én nem, de ne politizáljunk. Ám mi lesz, ha áprilisban tényleg „rendszerváltás” lesz? Akkor majd Karácsony ...-t nyalják?Skizofrén helyzet: a kettős állampolgársággal a zentai magyarok belépőt kaptak az EU-ba, ezzel Orbán csak ráerősített az elvándorlásra. Helyükre szerbek jöttek, Boszniából, belső-Szerbiából, a nagyobb városokból (belső migránsok), részben menekülők (a „balkáni” viszonyok elől?), részben csak vonzotta őket a város, az életszínvonal. Nem beszélnek magyarul, főleg csak egymással érintkeznek. Amikor elmentem, Zenta még színmagyar város volt. Félő, Orbán nacionalizmusa által fűtött zentaiak egyszer majd bajt okoznak. Orbán ontja a pénzt a Vajdaságba. Hogy lehet etnikai alapon osztogatni? Hát így, mondja a Lezsákot fogadó kisasszony. (A románok is rákérdeztek). A szerb ember joggal kérdezheti: Én mért nem kapok?A konfliktust mindenki tagadja, én sem látom ennek semmi nyomát, de látom, hogy a nyelvi egyenjogúság rosszabb, mint amikor elmentem. 1971-es cikkem újból meg kellene, hogy írjam? Szijjártó itt mért nem pattog úgy, mint Ukrajnában?A déli migránsokat a zombori gyűjtőhelyről taxi viszi a magyar határra, így a fáma. Akkora féknyúz, mint a zentai városháza – hacsak nem Orbán fizeti a taxit?A tévé nyúz: a hazudozásnak se vége, se hossza. Néha leveszem a hangot és csak a testbeszédet figyelem - de azt is lehet mímelni. Sokan már maguk is elhiszik, amit össze-vissza hazudoznak.

Amikor kikapcsolom a tévét és lemegyek az utcára - horrorvilágba kerülök. Az imént még csupa jóképű, jóalakú, okos, kulturált emberek beszéltek hozzám, aranystúdiókból vagy gyönyörű tájakról – most meg teli az utca nyúzottképű, túlsúlyos, rosszul öltözött (Hirdetőoszlop akarsz lenni? Viselj betűs pólót!) honfitársaimmal. Ha megszólalnak, csak hiszékenységüket, bárdolatlanságukat, műveletlenségüket, közönyüket árulják el.

 

Épített környezetünk: féknyúz

Az épületeket a profit formálja: minden hideg, merev, derékszögű. És akkor mi vagyunk a „Chaoten”, ha régi gyárépületeket foglalunk el és mentünk meg! Lásd: Köln-Südstadt, Stollwerk.

Járom az utcákat és figyelem a házakat: Hogy sikerül ilyen otromba, ízléstelen, giccses épületeket fölhúzni? Beteg a lelke annak, aki ilyeneket tervez. Kölnben építészhallgatókat visznek el egy új kolóniába: „Nézzétek, ez Görögországban járt, ez Itáliában, ez Távol-Keleten.” Az a szép ház, amit szinte észre sem lehet venni. Pénzt könnyebb szerezni, mint műveltséget?

Bizalom nélkül nem lehet

A hitelesség elvesztése a társadalom halála. Az emberek egyre kevésbé bíznak az intézményekben, egyre inkább a féknyúz-gyártók karjaiba futnak. (Lásd oltásellenesség, kovidhalál.) Elveszett bizalmat nagyon nehéz visszaszerezni. Ha senkiben sem bízunk, leomlik az utolsó templomtorony is!

Vágjuk át a gordiuszi csomót!

Vissza az egytornyos faluba!

Ha eltévedünk, vissza kell mennünk az origóhoz. Aki csak teheti, egyszerűsítse le az életét. Rázzuk meg magunkat, hogy lehulljon rólunk minden sallang, cifraság, ragály! Dobjuk el okostelefonunkat, összes ketyerénket, óráinkat, könyveinket! Jöhet egy mesterséges áram- és munkaszünet.

De nem holnap – tervezzünk 10 évre előre! Ne légy ökoremete – lassan járj, tovább érsz! Valamilyen vidéki gyökere mindenkinek van. A nagyapa házát könnyű örökölni. Nehezebb, de járható Visnyeszéplak, Gyűrűfű, Nagyszékely példája.

Addig is: Ültessünk egy fát, ha akkorát is, mint a kisujjam!RS

 

NEK-NAGYTAKARÍTÁS, FÉKNYÚZ II. – RózsaSElőször számoljak tízig (lányom intése), inkább leharapom a nyelvem, fogadkozom - én is csak féknyúz-gyártó vagyok – aztán legyőzött a kisördög és az beszél belőlem. Nem fogadták el, hogy a „Ne vígy minket kísértésbe” helyett jobb a „Ne engedd, hogy kísértésbe essünk”.

Most már az Oktogonon kitessékelnek bennünket a kismetróból. Megyek szembe az oszló tömeggel, sokan helységtáblájukat, zászlójukat viszik büszkén. „Trittbredtfahrer” mozgó kereskedők: perecet, zászlót, zenét árulnak. Nemcsak én megyek szembe, csatlakozom egy őrző-védő kft-hez – bár ne tenném! Olyan ocsmányul szidták a rendezvényt, hogy gyorsan ott is hagyom őket. Célom, hogy a pápa nyomába lépjek, vagyis a kihűlt színpadra jussak.

Útközben interjúvolok. „Majd holnap olvashatja a judea-liberál-kommunista sajtóban, mennyibe került a kongresszus!” (Csak a magyar költség 30 mrd, kb. fele Semjén vadászkiállításának.) A „korona igazsága” szórlapozó hölgy (civil ellenállási mozgalom) erélyesen elküldi a papokat valahová, mondván, letértek az útról. „Nem veszi észre, hogy kisebbségben van?” kérdem az ad hoc társaság nevében. Egy építész a színpad tájolását elemzi:”Kár, hogy a napfény elvágja a keresztet”. Másik tájékozott olvasta a kifakadást, amikor egy hívő sérelmezte, hogy csak 75 000 regisztrált az 1,2 mrd (papíron?) katolikusból. (Magyar többség volt). Végre külföldiek! Szelfiző fiatal ázsiaiakat szólítok meg. „Vietnámiak vagyunk, itt tanulunk” - mondják szépen magyarul. Megérkezik a szemétkommandó – de alig van teendőjük, ez nem egy Szigetfesztivál! Kezdenek kihajtani bennünket, megérkeztek az ipari alpinisták a bontáshoz. Óriási csatakiáltás, visszafordulok: A cserkészek búcsúznak hangos énekszóval. Ők a legrokonszenvesebbek: A cserkészszövetség szervezte meg találkozójukat a Kárpát-medencében. Vidáman vonulnak a Benczúr utcában, népdalokat harsogva, csak úgy maguktól – nem parancsszóra!

A hívők „megsegítése” már az egyiptomiaknál kezdődött, amikor titkos szócsöveket találtak az oltárakban, amiken keresztül „szóltak az istenek” a földiekhez. Örök vita, mennyiben segített az egyház pacifikálni a népet és mennyit segített át az örökkévalóságba. Az 5. parancsolatot (Ne ölj) kezdettől fogva rugalmasan kezelték. Amikor a kölni katolikus Bildungswerk-be előadónak jelentkeztem, az ügyeletes egyházfi fájlalta, hogy „elvesztettük a worringeni csatát”. (1288-ban! A kölni érsek harci szekerét lásd a Stadtmuseum-ban). Rudolf Bultmann 1941-ben olyan előadást tartott, ami miatt kis híján kizárták az evangélikus egyházból. Azt mondta, hogy a Bibliában álló csodatörténetek nem történelmi események híradásai, hanem mítoszok. Krisztus ábrázolása is, mint egy isteni lény előléte, aki a földön, mint ember újjászületik, az emberek bűneit magára veszi, kereszthalált hal, 3 nap múlva föltámad, a mennybe száll és onnan visszatér – mindez mitikus. Mindezen történetek ókori mítoszokból, kései zsidó apokaliptikus iratokból és gnosztikus megváltási fantáziákból vannak összerakva és ezeket a modern világkép meghaladta. Ezzel, mondja Bultmann, a pokoljárás és Krisztus mennybemenetele is ki van pipálva („erledigt”), ahogy egy kozmikus katasztrófa által bekövetkező világvége elképzelése is. Nem lehet „elektromos fényt és rádiókészüléket, betegség esetén modern orvosi és klinikai eszközöket igénybe venni és egyidőben az Új Testamentum szellem- és csodavilágában hinni. És aki úgy gondolja, hogy ezt megteheti, ezzel a kereszténység hirdetését érthetetlenné és lehetetlenné teszi.” Az oltári szentség kongresszusa a katolikus liturgia ünnepe. Ám az „ez az én testem, ez az én vérem” a zsidó tisztátalansági fogalom csimborasszója! Jézus ilyet soha nem mondhatott - a ceremóniamesterek rakták ezt össze, évszázadokon keresztül. Amikor egyházilag esküdtem, egy fadarabot nyomtak a kezembe – mintha valami bálványimádó kőkorszaki ősember lennék! Közben az atya telefonjával szelfizett. A 4 eucharisztikus csoda közül az első a lengyel Legnica-i ostya esete 2013-ból, amikor azon vörös folt keletkezett. „Az izomrostok hasonlítottak egy haláltusa közbeni szív rostjaira.”Hogy is képzelik, hogy az okostelefonozó hívek majd elalélnak a tömjénfüsttől és a szentelt víztől? Nem látják, hogy napról napra menekülnek a templomokból? Nekem az a csoda, hogy mindezek ellenére Pesten ennyien gyűltek össze! Akkor is, ha sokan a buli kedvéért, de biztos indikátor, hogy százezer ember csak ennyi szemetet hagyott maga után. Pár nap és a NEK-et is úgy betemeti a social media pora, mint az ökobetyár blogot.

Zárjuk ezt Bertrand Russel 1927-es szavaival (Miért nem vagyok keresztény?):

Az evangéliumok ábrázolása szerint Jézus egészen bizonyosan hitt az örökké tartó bűnhődésben, továbbá több helyen találkozunk a bosszúszomjas düh megnyilvánulásával azokkal az emberekkel szemben, akik nem hallgatták meg az ő prédikációit.

Kénytelen vagyok kijelenteni, hogy szerintem ez a tan, mely szerint a bűn büntetése a pokoltűz, a kegyetlenség tana. Ez a tan kegyetlenséget hozott a világba, és kegyetlen kínzásokat hozott a világ sok-sok nemzedékének fejére. Az evangéliumok Jézusát pedig, ha úgy fogadjuk el őt, ahogyan a történetírók beszámolnak róla, részben mindenképpen felelősnek kell tartanunk e kegyetlenségért.

Úgy érzem, hogy Jézus sem bölcsesség, sem erény tekintetében nem áll olyan magas szinten, mint néhány más történelmi személyiség. Én például Buddhát és Szókratészt feltétlenül Jézus fölé helyezném e tekintetben.

Amikor a templomban azt halljuk, hogy az emberek megalázkodnak és nyomorult bűnösöknek nevezik magukat, ez megvetésre méltó, hitvány dolognak tűnik, amely méltatlan önmagukra valamit is adó emberi lényekhez. Fel kell állnunk, és őszintén, nyíltan kell a világ arcába néznünk. A lehető legjobbá kell tennünk világunkat, és ha nem lesz olyan jó, mint szeretnénk, végső soron akkor is jobb lesz, mint amilyenné mások tették az elmúlt történelmi korszakokban. A jó világhoz tudásra, jóindulatra és bátorságra van szükség; nincs szükség arra, hogy bűnbánóan epekedjünk a múlt után, sem arra, hogy a szabad értelmet bilincsbe verjük tudatlan emberek réges-régen kiejtett szavaival. Félelem nélküli kiállásra és szabad értelemre van szükség. Reménykednünk kell a jövőben, nem pedig örökösen visszatekintgetnünk a múltba, amely már halott, és amelyet - ebben bízunk - messze túlhalad majd a jövő, melyet értelmünkkel teremtünk.

 

PÁRIZS 30 km/h – GREENWASHING HIBRID-AUTÓ – ZEIT Hamburg/RózsaS

„Számomra semmi változás” - mondja M. Berrada, a párizsi 18 000 taxis elnöke. „A dugók ugyanolyanok”. Mindenütt 30-as tábla, nem váratlanul, Anne Hidalgo polgármester már megválasztása előtt beharangozta. Egy világváros a fékre lép – ez sokaknak föltartózhatatlan haladást jelent, másoknak dilis ideológia, amivel az autósokat ellenségnek kiáltják ki.

A Saint Germain bulváron Berrada 38 km/h-ra gyorsít. Ha most elkapnák, fizethetne, visszaesőként pedig jogosítványát is elveszítené. Ellenérv: Mivel lassúbbak, kevesebb az utas és a bevétel. Berrada: „Ha a forgalom javul, legyen! Párizsban az autózás kész katasztrófa.” 20 év után a járdák szélesebbek lettek, kerékpárutak és buszsávok vannak, az e-rollerek külön probléma. Az autók száma óriási. A Pont Sully-nél, a Szajna mellett araszolnak az autók, míg a bringások mellettük elsuhannak. „Minden nap, fél hétkor és délután fél ötkor ugyanaz a dugó.” A 2,1 millió párizsi közül 60% üdvözli a 30-as tempót, valószínűleg az autó-nélküliek. Az agglomeráció 60%-a viszont mérgelődik: nem mehetnek autóval a városba. A bent lakók sérelmezik, hogy zajtól és mérgektől szenvednek. Klímapolitikailag a harmincas sebesség költséges, van aki azt is kihozta, így több káros anyag keletkezik, mint az 50 km/h-nál. A város a biztonságot és a közös tér megnyugtatását hangsúlyozza. Hidalgo: „A várost megszabadítása az autótól először új terek nyerését jelenti. Az utcát újra föl kell találni.” A szocialista polgármester 2014 óta építi át a közutakat. 60 000 autó-parkhelyet szüntetett meg, a maradékot megdrágította. Kerékpárosoknak újabb és újabb utakat biztosított. Így a Szajna mellett Párizs egyik végéből a másikig el lehet karikázni. „Milyen új terek?” - kérdezi a taxisom. Ismét állunk, egy egyirányú mellékutcában, kerékpárút nincs, az éttermek az úttestig tolják ki asztalaikat. „Szeret autózni?” teszem föl a bugyuta kérdést. „Nézze, ha Ön egy topmodellbe szerelmes és az elfelejti a maga szülinapját, kihuny a szerelme? Én párizsi vagyok, szeretem ezt a várost, bármilyen sebességgel is szabad hajtani.” Ránézek az átlagsebesség-mutatóra: 12 km/h – mint egy kocogóé.

ZEIT, 9. 9. 2021

Weltstadt auf der Bremse

 

KOMMENT

Új terek? 40 autó foglal el annyit, mint egy busz. (Ha csak fele átszállna buszra, megszűnnének a dugók). Jogtalan tér-elfoglalás, megérne egy alkotmányvédői beadványt, ahogy azért is, mert „mindenkinek joga van a testi és lelki egészség-hez”. (Lásd még: AUTÓ 1989, ökobetyárblog.)RS

 

GREENWASHING – Hibrid-autó – ZEIT

A zöldrefestésre sok példa van: a McDonald’s logóját pirosról zöldre festette, míg az olcsó hús, adalékok és csomagolásszemét javán nem változtatott. Az Apple környezetvédőként páváskodik, mert a legújabb iPhone-jához nem csatol automatikusan töltőt és fülhallgatót.

Bonyolódik, ha egy egész ágazatról van szó, politikai és fogyasztói szemszögből. Ilyenek a plug-in hibrid-autók. Két motorja van: egy benzines és egy elektromos. A terv ez volt: az első kilométereket villannyal megtenni, majd benzinre váltani a hosszabb távokon. A trükközés már a gyártóknál kezdődött: ahol az elképzelt „elektromos” távolságot ideális körülményeknél tesztelték és túlméretezték. A fogyasztásnál kizárólag benzinnel számoltak, holott áram is fogy. Ám a greenwashing oroszlánrésze a jármű életszerű használatánál lepleződik le. A valóság teljesen más, mint amit a gyártók glancos prospektjeiken megálmodnak.A Fraunhofer-Institut és az International Council on Clean Transportation megnézte, hogyan is használnak egy hibrid-autót. A németek kétszer annyi CO2-őt produkálnak, mint amennyit a gyártok a tesztciklus alatt megadnak. Az ok: a sofőrök nem töltik föl rendszeresen az akkujaikat. Privátok csupán 4 használati nap után háromszor töltenek, szolgálati kocsik vezetői csak minden 2 nap után. Az is előfordul, hogy egy lízing-kocsiban megtalálják a ki nem bontott töltőkábeleket. A kutatók észrevették, hogy az E-meghajtás távolsága megduplázódott (?? RS) és a használaton radikálisan változtatni kell, hogy környezetvédelem is legyen.Az állam a hibrideket már az állítólagos 40 km E-távnál 4500 €-val jutalmazza, 40 000 €-s új kocsiknál. A gyártó további 2250 €-t ad. Berlinben a drágább 65 000 €-s autók 3750 € támogatást kapnak. A mix-meghajtás ezzel időpocsékolásba megy át – holott mobilitásváltást harangoztak be. Az UK és a hollandok el is törölték az ilyen kedvezményeket.

Nálunk egy természetes forrás támogatására lenne szükségünk, ami szűkös: a politikus bátorság erősítésére!

ZEIT, 9. 9. 2021

Augenwischerei auf vier Rädern

 

ISCHGL: PER INDULT A KOVID MIATT - ZEIT

2020 márciusában ezrek fertőződtek meg az osztrák síparadicsom Ischgl-ben. 32 meghalt, 300 ma is hosszú-kovidban szenved. Az áldozatok hozzátartozói és az osztrák fogyasztóvédelmi egyesület (Verbraucher-schutzverein) rögtön a halálesetek után pert készítettek elő a Republik Österreich ellen. Hosszú vizsgálatok, nyomozás és halogatás után most került sor az első bírósági tárgyalásra a bécsi polgárjogi bíróságon (Wiener Landgericht für Zivilrechtssachen). Egy független szakbizottság megállapította, hogy a hatóságok súlyos hibákat követtek el.

Hannes Schopf a helyett, hogy fölüdülve érkezett volna haza Németországba, megfertőződött és meghalt. Özvegye 100 000 € kártérítésre pereli Ausztriát. Ez az első a 15 vádemelés közül, melyet osztrákok és németek indítottak el. 6000 ember 45 országból jelentette be, hogy az éjszakai életéről hírhedt Ischgl-ben és más tiroli sí-városban fertőződtek meg. A 72 éves újságíró Schopf szenvedélyes sielő volt, hozzátartozóit Alexander Klauser ügyvéd képviseli. Ő egész sor mulasztással vádolja a hatóságokat, melyek szerinte Ischgl-t mindjárt a pandémia kezdetén fertőző gócponttá tették. Izlandiak fertőződtek meg Ischgl-ben2020 március 5-én Izland figyelmeztette az osztrák hatóságokat, hogy több Ischgl-ből visszatérő izlandi tesztje pozitív lett. Ám ahelyett, hogy az osztrákok lezárták volna Ischgl-t, kétségbe vonták, hogy az izlandiak náluk fertőződtek meg. Amikor egy helyi pincér is megbetegedett, még akkor is napokig tétlenkedtek. Amikor végre a völgyet karantén alá helyezték, a kaotikus bejelentés - Sebastian Kurz kancellár által is – megakadályozta a fegyelmezett evakuálást, folytatta az ügyvéd a vádakat. Schopf özvegye úgy hiszi, férje akkor fertőződött meg, mikor köhögő és tüsszögő turistákkal utazott 3 órát egy buszban. Az osztrák hatóságok visszautasítják a vádakat

A 15 polgárjogi beadványhoz még 30 érkezett. A kártérítés mellett azt akarják, hogy a kormány ismerje el felelősségét. Ennek eddig semmi jele, ez csak az érintettek szenvedéseit hosszabbítja. Az Innsbruck-i államügyészség 5 hatósági tisztviselő szerepét vizsgálja, a vádemelés bizonytalan.

ZEIT online, 16. 9. 2021

Erster Prozess wegen Corona-Ausbruch in Ischgl

KOMMENT

GygesA síelők tudhattak a veszélyről, mégis óvatlanok voltak. Az országnak természetesen védenie kell vendégeit, nemcsak a profitra kacsingatni.

BemuhtKérdés, hogy a szomszédos dél-tiroli kormányzat ill. Olaszország jobban járt-e el? Keveset teszteltek és így semmit sem találtak. A korai időpontban még nem láthatták a veszélyt, mint Ischgl-ben. Bízvást borítékolhatjuk, hogy a vádat ejtik, mint a többinél, ahol külföldiek voltak érintve (Galtür, Kitzsteinhorn). RSAz állam ellen nyerni? Akkora demokrácia azért nincs. Kölnben keservesen tanultam meg, hogy ne kekeckedjek a hatalmasokkal. Az új háztulajdonos (közismert „Miethai”, bér-cápa) bíróságra vitt, mert nem akartam kiköltözni. Amikor autós halálra gázol egy gyalogost, az államot, mint a baleset lehetővé tevőjét (megszervezi a közlekedést), gyakorlatilag nem lehet perelni, hiába ártatlan a 3. szereplő. Rákos betegek ritkán nyerhetnek egy közeli vegyi gyár ellen, annyira összetett az ok-okozat.

 

AZ ELLENŐRZÖTT OSZTÁLYTEREM – Orbán reformálja az iskolákat – ZEIT A magyar jobbkonzervatív kormány saját szájíze szerint alakítja át az iskolákat.Repárszky Ildikó bizonytalan: „Ezután szabad-e tanítanom, hogy a régi görögöknél a homoszexualitás teljesen normális volt? Vagy azzal kell számolnom, hogy ezért valaki följelent?” (A szerződéseket nem kell betartani, mondta Orbán. RS). Ildikó a Történelemtanárok Egylete helyettes elnöke. Orbán az ún. pedofil törvénnyel teljesen összezavarta a tanárnőt. A vitatott törvény furcsa korcs: egyrészt szigorúbban bünteti a fiatalkorúak szexuális molesztálását, másrészt tiltja az szexuálitás öncélú ábrázolását, a homoszexualitás és a nem-megváltoztatás „népszerűsítését”. Mi az, hogy „népszerűsítés”? Már a homoszexualitás említése is az? Leyen a törvényt szégyennek nevezte. Szembe megy az EU-értékekkel, szexuális irányultság miatt embereket diszkriminál. Nemi fölvilágosítást ezentúl csak a kormánypárt minisztere által kijelölt szervezetek végezhetnek – az új alkotmány szerint. Ez hangsúlyozza a a család védelmét, ahol „az apa férfi, az anya nő”.

Miklósi László 25 éve elnöke a történelemtaná-roknak. Csak a fejét csóválja irodájában. Az új tantervet maga elé teszi. Ildikóval országszerte ismertek lettek, miután bírálták a kormány történelem-tanítását, amely a magyar történelem és identitás saját verzióját teszi mércévé az iskolákban. A diákra egy ideológiát akarnak rákényszeríteni. Ennek hatására „...megerősödik benne a nemzeti identitás, a hazaszeretet érzése, büszke népe múltjára, ápolja hagyományait és méltón emlékezik meg hazája nagyjairól...” Mindez már évek óta a magyarok összes életterületét áthatja. A kormány minden csatornát kihasznál, hogy alakítsa a nép tudatát: a média, a kultúra, az emlékezetpolitika, az oktatás terén. Stallumokat és pénzeket főleg azok a tudósok, művészek, egyetemi tanárok kapnak, akik ezen fölfogást vallják. Ildikó a budapesti Fazekas Gimnázium tanára. A nagy gimnáziumok nemcsak egyszerűen iskolák. Jó hírük van, színvonalasak és öntudatosak. Csak kemény fölvételivel lehet bejutni. Hogy egy kormány ide egy ideológiát benyomjon, eddig elképzelhetetlen volt. A tudomány normái felé elkötelezett büszke tanárok most konzervatív polgárokat kell, hogy kineveljenek. Ennek előkészületei 2010-re nyúlnak vissza, amikor a Fidesz-kormány elkezdte az oktatás központosítását. A reformoknak tényleg már ideje volt már: a tanárok alulfizetettek, a tantervek elavultak, tele lexikális tananyaggal. Ám a kormány a reformokat saját hatalmának erősítésére használja. Az új állami Klebersberg Központ először az iskolák igazgatását veszi át, csak évekkel később jöhetnek a kisebb, helyi tankerületek. Az iskolák autonómiáját drasztikusan visszanyesik, a tankönyvek szabad piacát likvidálják. Most a kormány osztja az iskolai könyveket. A tanárok és a diákok 2016 óta védekeznek. Tüntetnek és sztrájkolnak a szabad oktatásért, a jobb fizetésért, a modern tantervekért. Az ellenállást a pedagógus szakszervezet és az 1989-ben alapított tanár-egyesületek szervezik. A kormány csak az elején tart. Az új NAT a konzervatív nevelés kereteit adja meg, ezeket a tankönyveknek kell a gyakorlatba átültetniük. Ez egy „kultúrkampf”. Legfontosabb csataterei a történelem, az irodalom, a nemi ismeretek – itt gyártják az identitást. Mo.-on a történelem „igazi” értelmezése egy ideológiai harcmező, mert ez szolgál a politikai döntések igazolására. Orbán szerint a magyar elnyomott nép - először a törökök, aztán a Habsburgok és a németek, végül az oroszok által. Csak most, az ő vezetése alatt éri el az ország az igazi nagyságát. Pozitív történelmi és vonatkozási pontok a magyar függetlenség időszakai, pl. a két háború között, amikor a konzervatív, autokrata Horthy tengernagy kormányzott. A még korábbi, 895-ös honfoglalás szintén „kitűnő” példa. Az egyetlen magyar Nobel-díjas Kertész Imre ne kerüljön bele a tankönyvekbe. Horthy volt az ország megmentője Trianon után? Vagy gátlástalan revizionista volt, aki lepaktált Hitlerrel és elárulta a magyar zsidóságot? A magyarok hódítók, a hunok leszármazottai? Vagy csak egyszerű menekültek, a finnek és más szibériai törzsek rokonai? Az ősrégi múlt hálás téma az aktuális hitkérdéseknél. A hit vezeti a magyarokat a megfelelő politikai táborba. A konzervatívok éltetik Horthyt és magukat a harcias hunok leszármazottainak képzelik. A liberálisok ezt kétkedve nézik, a hun-sztorit csak hízelgő legendának tartják.Csépe Valéria neuropszichológus száz munkatársával 2018-ban kidolgozott egy új NAT-ot. Ő az iskolákat be akarja vezetni a XXI. századba, az e-learning-et szorgalmazza, kirostálja a tanterveket és több kompetenciát akar tanítani. A történelem-tanítás „kötelezze el magát a demokrácia mellett, melynek alapértéke a többségi döntés, az emberi jogok és a kisebbségek védelme.” A kormány kihajítja a tervezetet. 2020-ban jön az új változat, az állami Klebersberg Központtól. A fölháborodás nagy. Kertész Imre tényleg kiszórva. Híres regényében (Sorstalanság) Ausschwitz-i fogságát írja meg. Helyette olyan antiszemitákat, mint Wass Albertet és a náci Nyírő Józsefet kanonizálják. „Az irodalmi műveknek értékközvetítő funkciójuk van”- áll a tantervben. „Normatív értékeket közvetítenek, melyek a társadalom többsége értékkánonját tükrözik.” (Csak reméljük, hogy a többség nem antiszemita! RS). Azonnal vonják vissza! - követelik a magyartanárok. Az elkövetők zavarodottan megígérik, Kertész a részletes keret-tervekben benne lesz. A történelemtanárok főleg a történelmi események értékelését kritizálják. Pl. a trianoni békeszerződést, amely nyomán Mo. területe 2/3-át elveszítette. „Békediktátum”, áll a NAT-ban. Miklósi: „Lehet arra jutni, hogy a trianoni szerződés igazságtalan volt. Minden diákom úgy látta, ezzel a szerződéssel baj van, nem is kicsi. Ám a pedagógiai feladat abból áll, hogy a diákok maguktól vonják le ezt a következtetést.” Azt is hibának tartja, hogy a győztes csaták túlságosan ki vannak emelve. Ezzel szemben a történelemtanárok konzervatív szakegyesülete üdvözli az új tantervet. A szervezet 2016-ban alakult, a kormány pénzeli. Tagjai a kormányközeli tv-ben mégis mint független tanárok lépnek föl. Czuczor Gergely: „Üdvözlendő, hogy kidobhatjuk a régi kliséket és büszkeségre följogosító témákat hozunk be. Ez hazaszeretetre nevel és nem vereségeink siratására.” 2020 nyarán megjelennek az új könyvek. Az első osztályos gimnáziumi könyvben a hun származás egy lehetőségként van föltüntetve, bár erről tudományos konszenzus nincs. A régi magyarok győztes csatáit külön fejezet taglalja. Kiemeli a pozsonyi csatát, ahol a magyarok legyőzték a frankokat és megvédték helyüket a Kárpát-medencében. A frankok célja a magyarok „teljes kiirtása” volt. Erre sincs bizonyíték. A Magyarságkutató Intézet animációs filmjében megismétlődik az állítás. A hős-eposzok szenvedélyes hangján a csata olyan részleteit mutatják be, amiket nem támasztanak alá biztos információk. Négyesi Lajos, a pozsonyi csata tudományos mű szerzője: „A történelemtudomány nem amatőröknek való.” A film nyüzsög a hibáktól. Az oktatási minisztérium nem zavartatja magát, a filmből jövőre sorozatot terveznek. Ildikó: „Hogyan tanítsak olyasvalamit, ami mögé nem állhatok, mert különben elveszítem szakmai hitelességem.”Az EU Bizottság fölszólította Mo.-ot, hogy változtassa meg a pedofil törvényt. A pornográfia egyenlővé tétele a homoszexualitással a diszkrimináció tilalmába ütközik.Ez a figyelmeztetés vélhetőleg nem kerül bele a nemzeti alaptantervbe.

 

ZEIT, 16. 9. 2021

Das überwachte Klassenzimmer (Sugárka Sielaff)

KOMMENT

Szépen bemutattak bennünket a világnak! (ZEIT: 600 000 példány). Sok dolgot Hamburgból kellett megtudnom – ez az alapos újságírás. Csak remélem, a nyilatkozóknak nem esik bántódásuk!

 

MI LESZ A SZAVAZATOMMAL? - Egy hét múlva választás – ZEIT Hamburg/RózsaS Soha ennyiféle koalícióra még nem volt kilátás. A választók zavarban.

Frank Brettschneider (kommunikáció-kutató, Uni Hohenheim) a Forsa Intézettel a helyzet kihatásait vizsgálta a választókra. 22% még mindig nem tudja, melyik pártra szavazzon. Jelentős részük a választás napján dönt. Sokan csak a szavazó fülkében. Mindez az elmúlt hónapok őrült eseményei következménye, amikor a zöldek lezuhantak, az unió melkdown-t produkált, az SPD pedig újra föltűnt. Egyre kevesebben érzik magukat egy politikai táborhoz tartozónak. »Cross pressure« : a miliők fölfeslenek, a néppártok vonzereje alábbhagy. A választók kellemetlennek érzik döntésüket – és halogatják. Másik hatás: Hogy a terhet lerázzák, nem foglalkoznak konkrét tartalmakkal. Ez már szinte paradox. Hisz, hogy valaki a legjobb pártot választhassa, a lehető legtöbb információt kell begyűjtenie. Vagy az utolsó pillanatig kivárnak, vagy gyorsan maguk mögé akarják tudni és levélben szavaznak. Ehhez 10 közül 4 haza kérte az űrlapokat. Fele azt mondta, rögtön le is szavaz. Számok még nincsenek, de lehetséges, hogy ¼ már levél útján szavazott. Pedig csak ezután jött Laschet (CDU) »Zukunftsteam«-je és a házkutatás Olaf Scholz (SPD) pénzügyminisztériumában. A második tv-triell (Baerbock/Scholz/Laschet, szept. 12.) a valóság torzképét adta. Stephan Grünewald (pszichológus, Rheingold Institut Köln): „ A kovid lecsökkentette a választók érzékelési rádiuszát. Kevesebbet gondolnak a kinti világra, többet családjukra és magukra. Érzik az évszázad veszélyeit, de számukra ezek nem háríthatók el.” Ez egy csapdahelyzet, egy fundamentális „Machbarkeitsdilemma” (végrehajtási dilemma).

Ha megkérdezik a németeket, kit szeretnének kancellárnak a 3 közül, azt mondják, egyiket sem. Egyiket opportunistának tartják, másikat túl puhánynak. Grünewald: „Saját határozatlanságu-kat próbálják palástolni. Ha a politikusok gyöngék, mért legyek én erős?” Az is meglepő volt, hogy a választók sajnálják, hogy csak egy szavazatuk van egy további pártra („Zweitstimme”). 2-3 többletszavazatot szeretnének, hogy saját koalíciólevesüket kotyvaszthassák. A döntés ezúttal rettentő komplikált és robbanásveszélyes. Csak a koalíciós tárgyalások után derül ki, amit a pártok eddig eldugtak. Veszekedni fognak a klíma, az állam pénzügyei, a külpolitika, a szociális egyenlőtlenség miatt. Sértegetések és visszalépé-sek várhatók. Ha igaz, hogy a következő kormány döntései az ország jövőjét határozzák meg, akkor kormányalakításkor vérre menő harc tör ki.Bizonyos koalíciókat nem zárhatnának ki eleve? Akkor az én szavazatom is beleszólna. Másrészt ez az „Ausschließeritis” csak vasárnap 18h-ig játszható. Ha nincsenek már nagy néppártok, csak ez a három 20%-os (Unió, SPD, Grüne), akkor semmi igazodási pont nem lesz. Demokráciában nem kellene mindenkinek mindenkivel szövet-kezni, de a lehetőséget erre mindenkinek (kivéve a szélsőségeseket) meg kell adni. Frank-Walter Steinmeier köztársasági elnök segíthetne, ha annak adhatna kormányalakítást, aki legelöl van, ha éppen hogy csak. Másoknál ez így van, ám Németországban a szokásjog érvényesül, vagyis a legtöbb szavazatot elért jelölt kezdhet bele a koalíciós tárgyalásokba – de erre sem vehetünk mérget.

ZEIT, 16. 9. 2021

Was wird aus meiner Stimme?

 

ÖRÖKKÉ VÍRUS – Az endemikus megbékélés – ZEIT Hamburg/RózsaS

1.

2020 januárjában a lehetetlen egy pillanatra lehetségessé vált: Az új koronavírus kiirtása a világból. Amikor Kína erővel lezárta Wuhan-t és más milliós városait, úgy tűnt, pár nap és a hullám megtörik. Ám a vírust már átvitték Thaiföldre, Japánba, Szingapúrba, Német-országba, az USA-ba. Új, helyi kitörések még nincsenek, ha igen, csírájában elfojtják, mint a bajor Stockdorf-ban. A világ reménykedik. Ám ekkor jött Bergamo, NY, Fokváros, Lima, Manaus és Delhi – mindenütt zsúfolt kórházak, kiürült utcák. Miután megjelent az alfa és a delta módosulat, fölmerült, hogy a kovid örökké velünk marad. A pandémia egy nap endémiába megy át, vagyis a vírus az embergazdával egyfajta koegzisztenciára lép. Tézis: Valamikor minden ember immunrendszer szembesül a vírussal. Vagy oltás után (kedvező), vagy fertőzéssel (veszélyes).

2.

Ám ez korántsem sem ilyen egyszerű. Az egyszerű grippétől eltekintve, először követhetjük, ahogyan egy légúti vírus az emberbe befészkeli magát, vagy ahogy az epidemiológusok mondják: endemikus lesz. És mivel premierkor kevés tapasztalati tudás van, téziseket állítunk föl. Ezekben segítenek az immunológusok és a virulógusok eddigi ismeretei, továbbá ami az influenzáról és Sars-CoV-2 rokonairól eddig tudható (HCoV-29E, -NL63, -OC43, -KU1). Utóbbiak alkalmasint megfertőznek, de nem betegítenek.

3.

A Sars-CoV-2-nél több bizonytalanság mellett, néhány pontban a kutatók egyetértenek. A vírus első kontaktusa az emberrel a legveszélyesebb. Az immunrendszer még nem ismeri és speciális védekezést kell fölépítenie. Másod- vagy vakcina utáni fertőzések már enyhe lefolyású reakciót okoznak. Ezért ajánlatos, hogy mindenki oltassa be magát. Ahol sok volt a beoltott, ott csökkent az elhalálozás. Egy nap végül endemikus állapot áll be. Ekkor rendszeresen – főleg télen – Sars-Cov-2-fertőzés következik be, de csak azoknál, akik immunrendszere legyöngült. Ez történik minden légjárat-vírusnál is. Újbóli fertőzés az immunválaszt fölfrissíti és a vírus egy ideig nyugton hagy. Pár év múlva ismét támad, genetikailag megváltozott alakban, de az immunrendszer is erősödik.

4.

Ha a vírus endemikus lesz, vajon automatikusan ártalmatlan grippe-vírussá lesz? Lehetséges más szcenárió is? Meddig tart az átmenet az endemikus fázisba?

5.

Michael Osterholm (Cidrap USA): „A vírust a legkomolyabban kell vennünk. Valószínűleg a jó immunrendszerű emberekre már nem fog hatni, de addig még hosszú az út. Az USA-ban még 80 M ember nem találkozott a vírussal. Ez elég táp a következő és még sok hullámhoz.” Ezt mondja Josie Golding (Wellcome Trust/UK) is: „Az endémiába való átmenet stádiuma országonként változó. A legszegényebb államokban az átoltottság 2%. Bár iszonyú kovidhullámok futottak át rajtuk, még nagyon hosszú út áll előttük.” Az UK helyzete nagyon jó, a felnőttek 98%-a rendelkezik antitestekkel (Public Health England). Ez szinte a járvány vége. Christian Drosten (Berliner Charité): „Néhány ország a télen bejuthat az endémia fázisába, így az UK is – Németország nem. Sokkal kevesebben fertőződtek meg, mint Angliában. Az átoltottság is jóval alacsonyabb. Immun-réssel megyünk a télbe.”

6.

Másrészt Anglia mutatja, ha a lakosság 100%-a is érintkezett a vírussal, a helyzet nem lesz hirtelen veszélytelen. Ezt igazolják az Uni Cambridge adatai is, ahol az ún. infekciós elhalálozást (Infektionssterblichkeit) vetették egybe az eseti elhalálozással (Fallsterblichkeit). Az előbbi a háttér-számokat is figyelembe veszi. Januárban az UK-ban 1% volt az elhalálozás, utána jelentősen leesett – ám nem annyira, amennyire várható volt. Még mindig 0,2% halt meg, akár beoltott, akár nem. A szezonális influenza a WHO szerint 0,1%-nál kevesebb emberre halálos.

7.

Ezek rossz hírek. Egy heves influenzajárvány, pl. a 2017/18-as, sokakat kényszerített az intenzívre. Ez egymagában megterheli az egész egészségügyi rendszert. Elgondolni is rossz, mi lenne, ha a két hullám egyszerre lépne föl. Carsten Watzl (Uni Dortmund): „A corona nem influenza. Még mindig nem. A sok oltás ellenére veszélyesebb és fertőzőbb.” A legtöbb kutató úgy véli, a kovid idővel ártalmatlanabb lesz. Drosten: „Úgy fog viselkedni, mint a többi endemikus vírus.” Az említett 4 általában csak enyhe grippet okoz. A másik, nem valószínű, de életveszélyes folyamat: a Sars-CoV-2 belső jellege révén veszélyesebbé válik, mint a többi koronavírus. McCauley (Influenza-Referenzzentrum, Francis Crick Institute London) jól ismeri a világ pandémiás vírusait, melyek a korábbi törzseket leváltották (1918, 1957, 1968, 2009). Ám a mostani kórokozó endémia-történetét még nem lehetett követni.

8.

Maga a kifejezés „endemikus” is gyakran félreértett – nem egyenlő az ártalmatlannal! „Csak azt mondja, hogy egy vírus térben korlátolt, de időben korlátlanul terjedhet”, mondja Friedmann Weber, Uni Gießen. „Hogy egy vírus ártalmatlan, vagy egy szuper-killer, ebben a definícióban nincs megadva.” A HIV vagy az álomkór is sok helyütt a világban endemikus. A kovidról ez csak évek múltán derülhet ki. Ezt már modellezik, ahogy ezt Jennie Lavine a Science-ben közzétette. A Sars-CoV-2 rokonai ártalmatlanok, olyannyira, hogy embereknél kísérlet céljából bevethetők. Innét tudjuk, hogy rendszeresen megfertőznek bennünket. Immunitásunk a súlyos lefolyást kivédi, de nem a tovább-adást. Ezeken a fertőzéseken a gyerekek az első éveikben kivétel nélkül átesnek.

9.

Lavine modellje: Először mindenkorú ember fertőződik, de valamikor csak a kicsi gyerekek, akik évről évre, mint lehető új vírusgazdák csatlakoznak a pool-hoz. Az elhalálozás épp ilyen mértékben változik: míg az infekciós elhalálozás időseknél igen magas, gyerekeknél nulla felé tart. A modell szerint az újfertőzés valamikor nem lesz nagy probléma – a pandémia véglegesen endémiába, teljesen ártalmatlanba megy át. Hogy ez milyen gyorsan történik, attól függ, hogy az emberek milyen gyorsan fertőződnek és oltakoznak. „Ám vigyázat, modellünk erős egyszerűsítésekkel dolgozik. Nincs benne, hogy a vírus állandóan változik és a jövőben kikerülheti az immunválaszt. Kissé derűlátók voltunk a modellezéskor, amikor föltételeztük, hogy egy természetes fertőzés vagy egy oltás életfogytig immunitást biztosít.”

10.

Nagy kockázatú időseknél a védelem eleve rosszabb és azoknál is, akik immunrendszere betegség vagy gyógyszerezés folytán gyöngített. Továbbá arra is van jelzés, hogy a védelem idővel valamennyire visszaesik. A két hatás dönti el, hány ember fog meghalni a következő évek hullámaiban. A hullám magassága, tehát a fertőzöttek átlagszáma, egy szezon alatt ugyanúgy kihat az elhalálozásra, amikor már az ember-vírus relációban egyensúly állt be. Ezt is nehéz fölbecsülni.

11.

Szerencsére az immunitás is sokfelé fejlődik. Bár az emberi véderő idővel gyöngül (kevesebb az antitest), de az immunsejtek vírusra való tapadásképessége is erősödik. Ebben segít az újfertőzés. „Fölfrissíti az immunválaszt”, mondja Leif Erik Sander, Charité. Ismételt érintkezés élesíti az immunrendszert. Az immunválasz kiszélesedik, pl. a vírus más elemei ellen is föllép, melyeket az immunrendszer korábban még nem ismert. Ez különösen akkor történik, mikor oltottak fertőződnek, mert beoltás után az immunrendszer csak bizonyos részeket, a spike-fehérjéket ismeri föl.

Sander szerint a lakosság nagy része fertőzésekkel még biztosabb alapimmunitást épít föl, mint csupán a vakcinával. Az immunválasz tehát fokozatosan jobb lesz, ám ez évekig eltarthat. Ez alatt a kovid halálossága csökken. Az első »Nachdurchseuchung« (utó-átfertőzés) Drosten szerint szükséges lépés az endémia felé.

12.

A kórokozó belélegzése, az orr és a száj nyálkahártyá-ján való semlegesítése, az oltástól eltérő immunválaszt provokál. Bizonyos ellen-testek már a nyálkahártyán képződnek, ide immuntestek szivárognak át, így a legközelebbi Sars-CoV-2-támadást már fölkészülten várják. Ismételt fertőzések ezáltal gyorsab-ban visszaverésre kerülnek. A fertőzött rövidebb ideig vet ki vírusokat és kevesebbeket fertőz tovább. Ez megfékezhe-ását és lehetővé teheti az endemikus egyensúlyt, amelynél a vírus alacsonyabb szinten kering. Lavien: „Aggaszt, hogy idős emberek idős immunrendszere többé robusztus védelmet nem képes kifejteni.” A fiatalokkal ellentétben az idősek mindig veszélyben lesznek. Sander ugyanígy véli, továbbra is kovidban főleg idősek fognak meghalni. Ezért fontos náluk egy harmadik, sőt egy negyedik oltás is.

13.

Ehhez jön, hogy az öreg emberek súlyos betegségekre hajlamosabbak, pl. az influenzánál is. A két hatást nem egyszerű elválasztani. Most van néhány generációnk, akik nem tanulják meg a normális vírus-koegzisztenciát. Ezeket időben immunizálni kell. Lehetséges, hogy ez a pandémia még évtizedekig velünk lesz. Amikor már csak olyan emberek lesznek, akik már gyerekként megkapták a vírust és akik biztos oltást kaptak – akkor éri el az ember ezt az együttélést.

14.

Sok kérdés marad. Mennyire kerüli meg a vírus az immunválaszt? Elveszíti-e közben némely tulajdonságát, jobbik esetben magas fertőzőképességét?

15.

1889-ben Közép Ázsiából terjedt el az orosz nátha. 2 év alatt egy millió embert vitt el. Sokáig úgy gondolták az orvosok, ez egy influenza-vírus volt. Egy évtizede holland virológusok azt tételezik föl, hogy ez valójában a HCov-OC43 koronavírus lehetett, amely ma már csak enyhe náthát okoz. Genom és mutáció elemzés után a kutatók úgy vélik, egy rokon szarvasmarha vírusból alakulhatott ki. A tünetei is inkább a mai kovidéhoz hasonlítottak: szaglás-vesztés, hosszan elhúzódó panaszok - mint a long-kovidnál. A dán Lone Simonsen kikutatta, dán halálozási adatok alapján, meddig tarolt az orosz nátha. „Három erős hullám után vége volt.”Ha az orosz grippe tényleg egy koronavírus volt, ez egy jó hír. Bár sokakat magával ragadott, de 1,5-2 év múlva leállt.

ZEIT, 16. 9. 2021

Versöhnung auf lange Sicht

 

FÖLZABÁLJUK A KLÍMÁT – Nem mindegy, mit eszünk – ZEIT online/RózsaS

Eper ősszel, marhahús Argentínából – mindig minden bőséggel kapható a szupermarketekben. Ám vásárlási döntésünkkel a klímáról is döntünk – gyakran úgy, ahogy nem is szeretnénk.

Aki megáll egy polc előtt a szupermarketben, megkérdezheti: Hogy kerül a banán Németországba, szállítása mennyi CO2-vel járt? (Virtuális víz? RS) Egy zacskó kávéért mennyi esőerdőt irtottak ki? Mit válasszunk, ha sürített paradicsomot akarunk venni: Egyszeri használatos üvegben, fémdobozban vagy tetrapack-ban?Az élvezet és a fenntarthatóság nem kell, hogy ellentétek legyenek. Az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change, Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) szerint az élelem-ellátás az üvegházgázok (ühg) 21-37%-át eredményezi. A pontosabb érték attól függ, mit számítunk bele, pl. a főzés energiáját is, vagy az élelmiszeripar hulladékait. Mindenképp számolnunk kell a vetés, aratás, raktározás közbeni emissziókat, de a földolgozást, raktározást, szállítást sem hagyhatjuk ki.

Klímánkat legjobban a hústermelés rongálja. A FAO szerint az ühg-ok 14,5%-át ez okozza. Ez annyi, amennyit a világ összes autója, kamionja, repülője és hajója kibocsát. (?). A táplálkozáson belül is a hús adja az összes emisszió 60%-át (Lásd Nature Food szaklap). A táplálkozás alapvetően különbözik a többi szektortól és ágazattól: senki sem nélkülözheti. Az emberek lemondhatnak a környezet védelméről, az okostelefonról vagy az autóról – az evésről nem. Julia Klöckner gazdasági miniszter mindig szóvá teszi, ha valami nem stimmel az élelemnél: kovid a húsfeldolgozóban, kegyetlen állattartás, stb. Mindent meg lehetne változtatni, ha a fogyasztó kész lenne többet kiadni a jó élelmiszerért. De mit tehet a fogyasztó, mikor 2020-ban a tömeges sertéshústermelés fele az exportba ment? Itt a politikának kell beavatkozni, mert a klímabarát élelmezés terén az utóbbi években sokat mulasztott. Míg nagyban nem sok minden változik, mi kicsiben tehetünk valamit.

A hús és a növényi húspótlók

Bárhol vásároljuk is a húst, mindegyik sok ühg okozója. Az egyes húsfajták különböző megterhelésekért felelősek. A bárány és a marhahús kiemelkedik, mert mint kérődzők, az emésztésnél sok erős ühg metánt produkálnak. A sertés és a csirke sokkal kevésbé terhelő. Hüvelyesek, mint a csicseri borsó és a Kidney-bab hasonló fehérje-tartalmúak, mégis a hús-emisszió töredékét bocsátják ki. Az ühg érthetőbbé tételéhez a CO2 lábnyom alkalmas. Ez megadja, 1 kg termék előállításánál hány kg ühg (CO2-re átszámítva) keletkezik. Számaink a Heidelberger Institut für Energie- und Umweltforschung adataiból állnak, ezek az emissziókat tartalmazzák 2020-ban, a szupermarket kasszáig.Klíma szempontjából legnagyobb probléma az állattartás térigénye („Landnutzung”). Minél több gazdaságilag használatlan terület marad, annál jobb. Mezők és erdők a szén-dioxidot oxigénné alakítják. Ezenkívül a mocsarak és az erdők nagy mennyiségű ühg-t nyelnek el (CO2-Senken – szénelnyelők). Mindenütt, ahol szűz területeket szántanak vagy építenek be, ártanak a klímának. Bár ez már 10 000 éve folyik, az utóbbi 200 évben az ember térfoglalása drámaian megugrott. Az összes erdő felét már letaroltuk, a használható területek felét az agrárium vette birtokba. Ennek 80%-át direkt vagy indirekt hústermelésre használjuk. A tehenek metán-kibocsátása nem a legnagyobb probléma. A Föld lett szűk ennyi ember számára. (Ennyi ember kapzsisága számára! RS). Az emberek száma az elmúlt 1000 év alatt harmincszorosára nőtt. 2050-re 10 mrd emberrel kell számolni. Nem ehet mindenki húst – ez túlságosan pazarló. A napi kalória csupán 18%-át biztosítja. Egy kivétel van: A vadhús (Wildbret). Vaddisznó, őz, nyúl, amit a természetben lőnek ki, kevesebb emissziót okoz. (A vadász életmódja átlag fölött klímaromboló! RS). A zárttéri vad (Gatterwild) emissziója akkora, mint a szarvasmarháé. Sajnos, vadhúst Új Zélandról, Dél-Afrikából is importálnak – a klímavédő ehhez nem nyúl.

Tej és vegán alternatívák

Sajnos, a tejtehenek is ugyanúgy nagy legelőket és tápokat igényelnek. 250 g vajhoz 4,5 l tej kell, így a vaj CO2 lábnyoma nagyobb a sertéshúsnál is. Tejpótlók gabonából, szójából vagy diókból klímabarátabbak, különösen a zabtej. (?).

Egy nemzetközi szakbizottság kiszámolta, mennyi hús vállalható: 100 g marha, bárány vagy sertéshús hetente, 200 g baromfi. Ehhez jöhet 250 ml tej vagy 10 g vaj naponta, tojás minden 3. nap. Bár ez furcsának hangzik, mégis csak megszokás kérdése – az ember mindenevő. (Itt hagyják abba az olvasást! RS).

Gyümölcs és zöldség

100 m2-en évente 450 000 burgonya-kalóriát lehet termelni. Ha ugyanott tehenet tartunk, csak 27 500 kalóriát nyerhetünk. Ennek megfelelően egy felnőtt krumplival 188 napig lakhat jól, marhahússal 11 napig.

A tehenet növényekkel kell etetni, ehhez is kell földterület. A burgonyának elegendő napfény, víz és a talaj tápanyaga. Ezért a krumpli, poréhagyma, cukkíni a nyerők, nyomukban a gyümölcsök. Az élelem szállítása utakon, sinen vagy vízen alig okoz emissziót. (?). A probléma akkor lesz, amikor repülőre rakják. Ekkor 1000 km és 1 kg gyümölcs vagy zöldség 1 kg CO2-őt eredményez. Ezért kivált télen jobb ilyet nem fogyasztani, ahogy friss tengeri halat, rákot sem.

A tudatos vásárló az üvegház-termékeket is kerüli. Bár a termelési módot nem írják rá, a származási országot igen. Elképzelhetjük, novemberben milyen meleg van Hollandiában.

Földolgozott növényi termékek

A lisztgyártás is energiát fogyaszt, ezért a földolgozott gabona kissé nagyobb CO2 nyomot hagy, mint a krumpli vagy a sárgarépa. Mégis a búza, a rozs, a tönköly a világ leghatékonyabb élelmiszere. Nemcsak nagy hozamúak, de sok energiát is adnak. Nélkülük mindenütt éhínség lenne, kultúránk is ezzel kezdődött.

Ám van egy, ami problémás: a rizs. Termelésekor az erős ühg CH4-et (metánt) lök ki. Lábnyoma négyszer nagyobb a száraz tésztáénál. A növényi olajok első pillantásra rossz klíma-mérlegűek, technológiájuk költséges. 1 l olívaolajhoz 10 kg bogyó szükséges, holott a bogyót magát is megehetjük. Mégis sokszorta előnyösebbek, mint az állati zsírok (láttuk a vajnál). A súlyarány is sokszor döntő. A parmezán 6,3 g CO2/kg-jával jóval fölülmúlja a sertéshúst. 30 g elosztva a hét napjaira behozza ezt a hátrányt (30/0,4; 150 g/0,7). (Ha behozza, mért kell vele foglalkozni? RS) Egy csésze kávé lábnyoma 0,07 g CO2, míg 1 kg kávéé 5,6.A fehérbádog gyakran egyszerűbben olvasztható be, mint az üveg – legalábbis az olíva- és a repceolajnál. Itt még a tetrapack is jobb. (?).

Italok

Hogy ne komplikáljuk, míg van betétes üveg, ez legyen a választásunk! És ne vegyünk vizet a boltból, a csapvíz az, ami abszolút klímasemleges. (?).

Hal és a tenger gyümölcsei

A vadhalakat nem kell etetni, kis mennyiségű befogásuk előnyben van a tengerek ipari lehalászásával szemben. Teret sem vesznek el, lábnyomuk a hálótól kezdődik, a hajómotoroknál. Kissé vállalhatóbbak a sertés- és a baromfihúsnál. Mélyfagyasztva jelentősen kevesebb CO2-vel járnak, mert a halászhajók hónapokig is a tengereken maradhatnak. Így fajlagosan kevesebb üzemanyag fogy, mint mikor egy kutter a friss halakkal a kikötőbe tart. (?? RS). Tenyésztett hal persze hátrányosabb, mint a vadon élő. Lazac vagy Tilapia bölcsőszájú etetéssel nő. A tápfogyasztás ront a helyzetükön – akár hal, akár szarvasmarha. Jó kivétel a kagyló, kenyeret nem kér. A fekete kagylók hosszú strangon csüngnek, mikroorganizmusokat választanak ki a tengervízből. Emissziójuk szinte semmi, viszont fehérje, Zn, Fe, Mg és omega-3 tartalmuk magas. Ha a világ halfogyasztása 25%-át kagylókkal váltanánk ki, 16,3 M t CO2-vel kevesebb lenne. (Ez kenya vagy Myanmar kibocsátása, Uni Cambridge).

A varázsszó: Kevesebb húst enni!

Ha a németek 10 kg/fő/év marhahús helyett csak 5 kg-ot fogyasztanának, ez a kollektív táplálkozás-lábnyomot 11 t CO2-vel csökkentené. Ennyivel 4 400 km vonatutazást vihetnének végbe. (??RS).

ZEIT, 21. 9. 2021

Der Einkaufskorb fürs Klima

 

KOMMENT

ponny 23Amíg szórakozásul lovakat, kutyákat, macskákat tartunk, a haszonállatok vállalhatók.

AvatarLehetőleg helyi és szezonális élelmet vegyünk.

RSIlyen „zöldség” cikket még nem kaptam a DIE ZEIT-től. Nyüzsög a tárgyi hibáktól, pontatlanságoktól, képtelenségektől. Így van, amikor egy nem szakavatott szól hozzá egy témához, amivel először találkozik. Mentsége: a dolog tényleg rettentően összetett. Számomra a meglepetés akkor jött, amikor hozzá kellett adnom az 1. szántók, 2. legeltetés, 3. halászat, 4. beépítés kihatásait a táplálkozásra! Ezért „zabáljuk föl a bolygót!”Csak ?-lel jeleztem, ami szerintem nem úgy van. Amikor Kölnben 1977-ben kijött a könyvünk (Chemie in Lebensmitteln), gyakran ezt vágták a fejünkhöz: Akkor semmit sem ehetünk? Az egész hezitálást avatar két szóval eldöntötte.

(Lásd még Szelíd Energia Füzetek 5: Energiamérlegek a mezőgazdaságban, Persönliche CO2 Fußabdruck, Könyvgerilla 2020 krónikája, Személyes klímaterhelés)

 

ETELE PLÁZA: A SZÜRKE 49 ÁRNYALATA/RózsaS

A Futó milliárdosok (Péter+Gábor) megállíthatatlanok: A Budapest ó, ne! után most egy újabb betonbunkert raktak a nyakunkba – potom 100 mrd-ért. (Visszajön ennyi?). Jön még a Volán-buszpályaudvar és egy 1500 férőhelyes autóparkoló Őrmező sportpályái helyére.

ETELE: Már a logoval is problémám van: az E és az L még csak meg volna, de a T-t csak segítséggel találtam meg. A pláza agyonüti a teret, hanyatt esik, aki feljön a metróból. (A régi vasútállomás-múzeum továbbra is várat magára). A tér-front díszítése „szellemes” halvány szürke-pink kockákban merül ki – nem egy Schönbrunn! És ezzel jelenti be a ház a forradalmi avantgarde stílusát: a színben és formában lemeztelenített épített környezetet, főleg azoknak, akik még nem depressziósak ebben az óriásvárosban. Csak egy ilyen kellett még a budapestinek? Szereti, nem szereti : lenyomják a torkán! A bejáratra elfelejtették kiírni, hogy bejárat, ahogy bent is a tájékoztatás áldozatul esik az új stílusnak. Nincs egy színes, áttekinthető háztérkép – de van egy robot, aki szóval útba igazít, ha nem azt kérdezed, hogy „mi a szarnak vagy a plázában?” Még a WC-jelzés is rébusz: fölkiáltó jel (!) a férfiaknak, fejreállítva: a nőknek. A VIP mosdó pedig a feudalizmust állítja vissza.„A légtechnikai rendszer UV-lámpás csírátlanító szűrőegységei fertőtlenítő vegyszer használata nélkül, másodpercek alatt pusztítják el a levegőben lévő vírusok és baktériumok közel 100 százalékát.” És a maradék delta kovidot szépen ráfújja a közönségre? Belépve meglep a tágasság és folytatódik a szürkeség. Az 1300 autó-parkolóhely az óriáskocka felét foglalja el – ez az a tér-lopás, amely megérne egy alkotmányvédő bírósági beadványt. A 40 VIP-parkoló, a 130 E-töltő jelzi, kikre is számít itt a befektető – nem a vonatra váró, ide csak beugró átlagfogyasztóra! A 180 bolt szédítő, de gyógyszertárat, postát hiába keresel. Utóbbi szemben, az állomás épületében is nemrég zárt be.A ház tök átdigitalizált (1200 km kábel), már a csecsemők is érintőképes játékokat kapnak anyatej helyett. A gyerekmeg-őrzőben már elkezdődik a léleknyomorítás, ez is szürke, fantáziátlan – pedig legalább itt lehetne a szivárvány néhány színével villogni (ha nem lenne betiltva a szivárvány).Mindenütt szürke a padló, szürke a plafon, még az ülések is szürkék, a falak teletapétázva Etele-zebracsíkokkal - annak aki még nem szédült el.Az „Egyénre szabott vásárlási élmény” ahhoz közelít, amikor majd a bőrömbe lőtt chip szerint alakítja a bolt az árait. Kérdés, az új szupermarketek hány régi boltot ütnek agyon a környéken? A többi méregdrága shikimiki (csili-vili) divatbolt megint mutatja, kikre számítanak: unatkozó milliárdos-feleségekre. De míg ezek az utcák inkább üresek, a gyorsétkező-szint tömve. Ide járnak a környékről az éhesek gyors-enni, hogy legyen a Doktor 24-nek is elég páciense. De félre a rossz májjal: itt bárki elidőzhet, elcseveghet a melegben.De van egy jó hírem: Ha becsapódnak az atombombák, az Etele pláza kiváló atombunker lesz!RSwww.okobetyar.blog.hu

 

BEPERELI A KLÍMARONGÁLÓKAT – R. Verheyen – ZEIT, Hamburg/RózsaS, német-sajtó figyelA hamburgi ügyvéd, Roda Verheyen, beperelte a kormányt a Karlsruhe-i alkotmányvédő bíróságon, következik a VW.R. Verheyen (50), a hamburgi alkotmánybíróság tagja: „Nincs több időnk. Ez nem játék. A klímapolitika irracionális.”Lehetne a 4. hullám képviselője, miután a kutatás, a politika és a nyilvánosság nem hozott eredményt. Új utat keresett, bár a bíróságra a klíma miatt már régóta járnak az ügyvédek – eddig hiába. Most azonban egyre többször a javukra döntenek: A lengyel Bialoziva Nemzeti Parkban leállíttatták a tarvágást, ahogy a Hambacher Forst-ban is, a német belvárosokból sok helyütt kiszorították az autósokat. Az USA-ban fiatalok bevádolták a kormányt, mert tétlenségével jövőjüket veszi el. Márciusban a német Alkotmányvédőbíróság a kormány klímapolitikáját alkotmányellenesnek ítélte meg. Pár hétre rá egy holland bíróság kötelezte a Shell-t, hogy 2030-ig 45%-kal csökkentse CO2-kibocsátását. Először ítélt el egy bíróság egy privát konszernt. Ezek az esetek nem véletlenek, a bíróságon egy korszakváltás indult el. A környezetjog erős fegyver lett a klímaváltás elleni harcban. Verheyen: „Aki a klímavédelmet késlelteti, árt másoknak és jogot sért.” Pl. az autógyárak, ezért arra készül, hogy beperelje a VW-t. Őrült vagy látnok? A környezetjog-specialista először klímakampányt irányított egy NGO-nál, később a környezetminiszté-rium tanácsadója volt és a német ENSz-klímadelegáció tagja. Nemzetközi hálózatot épített ki, hogy a jogászok világszerte információkat kapjanak. Doktori témája az államok klímafelelőssége volt. Fölszólította a VW-t, 2030-tól ne áruljon többé robbanómotoros járműveket és 65%-kal csökkentse szén-dioxid emisszióját, 2018-hoz képest. Ha az autógyár nem reagál, pert kap a nyakába. Kollégája, Remo Klinger, koordinált akcióban, a Deutsche Umwelthilfe megbízásából, hasonló levelet küldött a BMW-nek és a Daimler-nek. Míg Klinger már perelt, Verheyen 2 hónapot adott a VW-nek. Azt szeretné, ha a konszern foglalkozna 28 oldalas beadványával. A gyár hallgat, a ZEIT-nek sem mond semmit. Bár a Shell-ítélet után nem valószínű, hogy teljesen ignorálják a kritikát. Az ügyvédnő: „Tehát megérkeztem a mainstream-re.” 2015-ben még fél ország bolondnak tartotta. Akkoriban beperelte az RWE-t egy perui paraszt nevében, akinek házát az olvadó gleccser fenyegeti. A polgári törvénykönyv 1004. cikkelyére hivatkozik, melyet a szomszédok konfliktusainál szoktak alkalmazni. Indoklás: A perui farmer és a német energiaóriás globális szomszédságban vannak. Némelyek ezt az érvet „kalandosnak”, mások „kreatívnak” találják. Az eljárás folyik, a Hamm-i Legfelsőbb Bíróság Peruban tűzött ki időpontot. Ha Verheyen a pert megnyeri, ez precedens lenne és számos más vállalat beperelését is esélyessé tenné. „Megszoktam, hogy veszítek.” - mondja az ügyvédnő. „Ám minden per egy lépés, azt jelzi a felelősöknek, vedd komolyan a klímavédelmet, mert te is a vádlottak padjára kerülhetsz.” Ám ez hogyan működhet? Mennyit róhatnak ki a bírók a vállalatokra és egyáltalán? Nemcsak autó- és energiaipar van, hanem acél- és alumínium-művek, papírgyárak, légi forgalmi társaságok, stb. Néhány zöld Dávid perelje be valamennyi Góliátot? Bernhard Wegener környezetjogász Erlangen-ben. Ő is aggódik a klímáért, de a jogállamért is. Ez az út szabályozási káoszba visz. Ezer és ezer vállalat kaphat egyes ítéletet. Ehelyett a törvényhozó kell, hogy cselekedjen. Másrészt, hogy idáig jutottunk, azért épp a politika tétlensége a felelős. Verheyen: „Az emberek azt hiszik, én találom ki a jogot. Én csak értelmezem.” Mondja és siet vissza az irodájába, ahol 20 gazda pere várja, mert telküket nem akarják útépítésre odaadni.

ZEIT, 23. 9. 2021.

Klimaschutz: Die Hamburger Anwältin Roda Verheyen verklagt Konzerne, die das Klima schädigen

 

TERÜLJ ASZTALKÁM – Ételküldöncök tarolnak – SPIEGEL/RózsaS, német-sajtó figyelő

Az üzletmodellt Kagan Sümer hozta Németországba tavaly. Megfogta az isten lábát. A járvány alatt lakásba zárt éhes embereknek, akik rettegtek boltokba menni, áldás volt a Gorillas, Flink, Grovy futárjai által az ajtóban leadott élelem. Ráadásul hasonló áron, mint az Aldi-ban, a Rewe-ben. Gyilkos verseny indult. 30 perc sok? 15 p 1,95€-ért? 10 p 1,80 €-ért? A kínálat torzította a a piacot.

Ezek a cégek egy gombnyomásos kapitalizmust perfekcionáltak, terülj-asztalkám-módra: igények rögtön kielégítve. Nincs semmi vacsorára? Fél óra és itt a pizza. Tévézéskor kifogy a chips? A reklámig meghozzák. A bevásárlás nyűgös. Ha nem drágább és még haza is hozzák, miért is ne?Hogy a nyaktörő szállítási időt betartsák, a cégek drága belvárosi raktárakat bérelnek, hozzá E-bike-flottát (3.-tól) és mindig lehívásra kész „rider”-eket. De mi van, ha a lockdown-nak és a karanténnek vége? A hype óriási csőddel végződik? A harcba beszáll a Lieferando és a Fontiveros is. Az idő számukra tényleg pénz, gyorsítaniuk kell, ha valaha tényleg nyereségesek akarnak lenni. A raktárban egy algoritmus szortírozza a megrendelt árukat úgy, hogy a bepakoló csak egyszer fusson végig a soron. A délre rendelt ételek egymás mellé kerülnek. A bestseller-ek karmagasságban vannak, hogy ne kelljen lehajolni értük. A Pankow-i láger ideálisan idő-optimalizált. Mindegyik kurír óránként 4 csomagot postáz, rövid utaknál akár 7-et is. A Flink-nél az átlagos kiszállítási idő 9 p 42 mp, egy küldönc óránként 3 szállítmányt visz házhoz – optimális megterhelésnél. A villámgyors szállítás („UltrafastDelivery”) momentán egy pénzelégető gép. Senki sem látja át a Gorillas mérlegét. A „Manager Magazin” szerint minden szállítmánynál 1,5 €-t ráfizet. Niklas Östberg (Delivery-Hero-Chef): „Napi 400 000 megrendelésnél, 1 € veszteség/db, évi 146 M € mínuszt eredményez.” Insider-ek 30 € alatti megrendeléseknél nem számítanak nyereségre. Minden beszállító tehát ebbe az irányba próbálja terelni ügyfeleit. Sümer: „Egyre gyakrabban kapunk tipikus szupermarket-kosárszerű megrendeléseket.” Flink azt reméli, az átlagos ügyfél a 3. megrendelésnél pirítós kenyeret és fogrémet is rendel. A cégek önmagukat a jövő elöljáróinak látják. Ahogy egykor a Tante-Emma-Laden-t kiszorította a szupermarket, a diszkontok lenyomták az árakat, úgy csábítják mára át a fogyasztókat az online-vásárláshoz. A piacrajárást leváltja az okostelefon, a mélyhűtőt a házhoz-rendelés.Ez egy kockázatos fogadás, mindenfelől beleöntött pénzzel. Csak a Gorillas-hoz hozzávágtak 335 M $-t, újabb 500 M előkészítve. A Flink, amely 52 M $ frissítést kapott, újabb tőkésítésen dolgozik. Jörg Gebirg 12 éve alapította a Lieferando-t, mely éttermekből szállít. A konkurens német Delivery Hero-val való harcban sok pénzt égetett el – 1-2% piacelőnyért. Végül mindkettőt megette a Just Eat Takeaway. A piac túlfűtve, a beszállítók túlértékelve. Gebirg 10 000 futárját beküldi szupermarketekbe, benzinkutakba vásárolni, hogy raktárteret spóroljon. Hogy tarkább legyen, a török Getir 10 német városban startol, nyomában a brit, US terjeszkedők. A lieferboom emlékeztet a 2 évvel ezelőtti E-scooter-rumlira, amikor a járdákon szanaszét hevertek ezek a gyerekjátékok, akadályozva a járókelőket és a ki-be rakodást. A beszállítók hasonlóan bosszantják a raktárak körüli lakókat csapkodással, üvöltözéssel, este techno-sound-dal. Bár a Berlin-Pankow-i vezető szerint ők jól kijönnek a szomszédokkal, Kreuzberg-ben nyilván nem, különben a lakók nem tették volna ki az egyik ablakba: „Fuck off Gorillas!”.

SPIEGEL, 29. 5. 2021

Operation Nimmersatt (Pákosztos művelet)

 

CO2-lábnyom

Sadegh Shahmohammadi (Uni Radboud/NL)

3 vásárlási módot hasonlított össze a kozmetikumoknál:

1. Hagyományos bolti vásárlás

2. Online-csomagküldéssel

3. Brick and Click (szállítás a boltból).

A számításba belevették a gyártól a kuncsaftig mindent (szállítás, raktározás, csomagolás). Az UK-ban nem a bolti beszerzés lett a nyertes, hanem a bolt szállító-szolgálata. Ám az esetek 81%-ban mind kedvezőbben a tiszta online-megrendeléseknél. Utóbbi lábnyoma kétszerese a boltié és 2-5x nagyobb a bolti kiszállításnál.

A legtöbb CO2 a gyár-elosztóközpont között keletkezik, továbbá az utolsó km-en az ügyfél felé. Ám a becslés nehéz, erősen függ az áru mennyiségétől – minél kisebb, annál rosszabb. Az online-nél még hozzájönnek a retúrok is. A bolti vásárló utolsó km-e fontos: gyalog vagy autóval? A gyalogló vagy kerékpározó kínai 0,03 kg CO2 eq-val jól áll, az autózó US vásárló 0,53 kg eq-jával szemben. Ha mi is gyalogolunk, 40%-kal csökkentjük a bevásárlásunk CO2-jét, szállító cégek E-bike-kal 26%-kal.

Quelle: American Chemical Society; Fachartikel: Environmental Science & Technology, doi: 10.1021/acs.est.9b06252

 

Ökomérleg online shopping

Az áruházakat és a boltokat egész évben klimatizálni kell, az árut ki-be csomagolni, kirakatozni. Az online elméletileg, főleg vidéken, barátságosabb a klímához. A DHL csomagküldő számítása: közepes csomag 277-800 g CO2-vel jár, tehát átlagban 0,5 kg CO2/csomag – egyszeri kézbesítésnél. Ez egy 2 km sugarú autós vásárlásnak felel meg.A díjtalan retúrok (300 M/év, gyakran minden 2.) esetleg fölösleges dolgok megrendelésére késztetnek. Bár ezért a megrendelő nem fizet, a gazdasági kár 10 €/db; mondja Lars Hofacker, Forschungs- und Bildungsinstitut für den Händel, EHI Köln. Björn Asdecker, Leiter Forschungsstelle Retourenmanagement der Uni Bamberg: „A kiskereskedőket a retúrok jobban terhelik, ez durva piactorzuláshoz vezet.” (Nekem az a probléma, hogy ilyen intézeteket kell fizetnünk. RS). Abszurd, hogy a ruha-retúrokat fél Európán át utaztatják, hogy Lengyel- és Csehországban megszépítsék. Asdecker: „Egy 50%-os retúrkvóta azt jelenti, hogy a kereskedő a ruhát kétszer elküldi és egyszer retúrozza, mielőtt eladja. 80%-nál 5x küldi, 4x retúrozza. A határ 60-70 %. 2018-ban a visszaküldések 238 000 t CO2-eq-t okoztak, annyit, mint 2 200 autózás Hamburg-Moszkva között.”Franziska Ulbricht (Händlerbund Leipzig): „'Ez a hátizsák szép', gondolja a vevő. 'A 10 színből megrendelek 8-at.' A kereskedő ekkor már tudja, 7-et vissza fog küldeni.”Az Amazon 1800 E-Daimler transzportert vett, önzöldítés céljából. 2040-re klímasemlegességet ígér. A cégek álságos CO2-kompenzációval hitegetnek, de csak a svájci Galaxus tűnik komolynak: a teljes CO2-lábnyommal számolnak. Ekkor a „klímasem-leges” retúr nemcsak pár centbe kerül, hanem fájó pár euróba.Frank Hasselmann, Galaxus Deutschland: "Ez a pénz nemzetközi standard alapú projektekbe folyik, 3/4-ük a Goldstandard-ba. Klímapartnerünk a South Pole, amely szavatolja, hogy tényleg emisszió-redukció történjen. Asdecker-ék kiszámolták, ha 3 € felárat kellene fizetni, minden 6.-at már nem küldenék vissza. Ez évente 80 M-val kevesebb retúr lenne és 40 000 t CO2-őt fogna vissza. Az Amazon a notórikus visszaküldőket kizárja.

Mikor jobb az online-shopping?

• A megrendelő jól megfontolja, mire is van szüksége.

• Standard kézbesítéssel rendeli meg, hogy a jármű optimálisan ki legyen használva.

• Várja a csomagot, vagy megbízza a szomszédot.

• Az áru megfelel és nem küldi vissza.

A valóság sajnos más. 300 M csomag kerül évente visszaküldésre. Az is megesik, hogy a vevő először a boltban fölpróbálja, aztán online megrendeli.

Bayerische Rundfunk, 7. 12. 2020

Online Shopping, Besser leben

KOMMENT

Úgy halok meg, hogy meg nem értem, minek nekem két ingnél több? A fenti számok elég uncsik, de a részletek mutatják, milyen ez az őrült személy- és áruszállítás. Ez a kapitalizmus és nem lehet más? Ez az óriási hajó, 7 mrd emberrel a fedélzeten, egyre gyorsabban halad egy irányba, amit 10-20 év alatt tudna korrigálni. És mi a jó hír? Egyre többen vagyunk, akik rángatjuk a kapitány kabátja ujját.RS

 

NÉMET OLTÁSÖSZTÖNZÉS – Bréma elöl, Brandenburg hátul – SPIEGEL/RózsaS

A szövetségi egészségügyi miniszter, Spahn (CDU), országos kampányt indított, de befuccsolt vele. Ursula Nonnenmacher, Brandenburg egészségügy-minisztere: „Minél tovább tart a kampány, annál kisebb a heti oltásszám.” RKI: Még a tél előtt 5M embert kétszer is be kell oltani, hogy meg legyen a 73% (12-59 évesig) és a 90%, a 60+ -osoknál. Ha ez nem sikerül, a pandémia fulmináns folytatásba kezdhet.

Ezért indította el Spahn az „oltáshetet”, különböző akciókkal és ösztönzőkkel. Az eredmény: az összlakosság átoltottsága 66,25-ről 66,68%-ra emelkedett. Ha továbbra is legalább ilyen iramban oltanának, az sem akadályozná az őszi delta-hullámot. Spahn arra kérte a német tagállamokat, jelezzék, mekkora a siker. Csak két Land jelentkezett a 16-ból. Holott a kis Bundesland Bréma megmutatta, hogyan lehet habozókat oltásra rávenni. Egy orvosnő egy pékségben a nap végéig 6 vásárlót beoltott.

Néhol az érdektelenség a kisebb baj. Nonnenmacher: „Telefonáltak, hogy az oltóbusznál várakozókat megfenyegették.” Azóta rendőrök portyáznak a környéken. Martin Sauter (Universität der Bundeswehr München) elektronikusan követi az oltáshetet: „Így ebből semmi sem lesz.” Aki eddig be akarta magát oltatni, az már megtette. A többiekkel komolyabban kell foglalkozni – náluk nem elég az ingyenkolbász. Hiányzik a fölvilágosítás, ami elveszi a félelmet. Spahn-nak nincsen könnyű dolga: az oltatlanok nemcsak kevésbé iskolázottak, de bizalmuk is megingott a kormányban. Cornelia Betsch, pszichológus, Erfurt: „Értésükre kell adni, hogy ez nem politika.” Katrin Schmelz, viselkedés-közgazdász, Konstanz: „A csökönyös ellenzők 5-10% lehet, 20% pedig egyszerűen nem kerítette sorra.”Az ITT OLTUNK!-akciók ezeknek segíthetnek. Az oltósátornál, Berlin Wedding-ben, sorban állnak. „Először oltás, aztán ingyen kebab!”Bréma a jó példa - legkisebb, de legnagyobb átoltottságú. Sok mindent másképp csináltak, mint a többi Land – még jóval az első vakcina előtt. Claudia Bernhard, egészségügyi szenátor (Linke): „2020 nyarán fölmértük, hol a legtöbb kovidos brémai, ennek megfelelően készítettük elő kampányunkat. Amikor megérkeztek a vakcinák, prioritás szerint oltásra hívtuk őket. Átlagos várakozási idő pár mp. A fölvilágosítás és az információ központi szerepet kapott. 200 000 flyer-t nyomtattunk, 7 különböző nyelven, valamint kinetikus beszéd alapú és egyszerű szövegűe-ket is, hogy a lehető legtöbb réteget megszólíthas-suk.”Az év elején szakorvosok és -asszisztensek mentek a fertőzött negyedekbe, fogadóórákat, esti előadásokat tartottak különféle nyelveken. Májusban, amikor sok vakcina érkezett, Bréma oltósátrakat állított föl a kritikus városrészekben. „Ide célzottan mentünk és ott egy hétig oltottunk. Pár hét múlva másodjára is.”Június óta két átépített nyergesvontató funkcionál mozgó oltópontként. Ezek lehorgonyoznak a forró pontokon, frekventált utcákon, pályaudvaron, piactereken. Itt bárki oltakozhat, bejelentkezés nélkül, szabad vakcinaválasz-tással. Eredmény: a brémaiak 77,5%-a egyszer, 73%-a kétszer oltott. (Nyilván nem kínaival. RS). Oltandó és oltható felnőtt szinte alig maradt. A szegénynegyed Grohner Düne 80%-ban átoltott. „Egy imámmal jártuk az utcákat, ajtótól ajtóra. Az vezet sikerre, ha minden aktort bevonunk.”

SPIEGEL, 18. 9. 2021

Spahns Chaos-Tage

 

KOMMENT

Nagyon kilóg a lóláb! Így elverni a port a CDU-n, pár nappal a választások előtt? Bréma úgy dicsekszik az oltásokkal, mint Orbán – közben egy szó, egy szám sincs a fertőzésekről, a karanténokról, az intenzívről, az elhunytakról. RS

 

A PROGNÓZIS LEHETETLENSÉGE – Nehéz az epidemiológusoknak és a közgazdászoknak – ZEIT Hamburg/RózsaSA Devs-sorozatban egy milliárdos fölbérli a legjobb programozót, csavarozzon össze neki egy masinát, ami a jövőbe lát. A program bemutatásakor a programozók egy nagy képernyő előtt ülnek, melyen önmaguk kísérteties, behavazott torzított képét látják, egy régi csöves készüléken, görbe szoba-antennával. Ezután a képernyőn fölismerni, hogy az egyik képmás fölemelkedik a székében és átint. A programozók egyike döbbenve szintén fölemelkedik és – mintha tükörképe reakciógyorsaságát akarná ellenőrizni – ő is int egyet. Miután fölocsúdott meglepetéséből, fölfogta, mi történt: Az integetés a képernyőn volt a gép megbízható előrejelzése, mely pár pillanatig a jövőbe látott. Előrelátta, mit fog a programozó tenni: integetni fog. Amit a masina körülményes kalkulációval kihozott, nem volt más, mint egy „self-fullfilling-profecy”. Az előrejelzés úgy vált valóra, hogy egyáltalán előrejelzést produkált. A programozó rettentő körülményes módon önmagának integetett.Mi modern emberek előrejelzésekre vagyunk ráutalva. Ezek legyenek megbízhatóak és objektívek. Ám mi a teendő, ha az előrejelzés és az előrejelzett világ egy visszacsatoló szalagba fut bele és többé nem különböztethető meg?

Amikor a Devs-jelenet a Hulu US-platformon megjelent, a WHO épp akkor nyilvánította a kovidfertőzést pandémiának. Sejthető volt, hogy a következő hónapokat és éveket a számítások és a modellek fogják előrejelezni. Hogy a Devs-csapda fenyeget, csak később derült ki. A corona-hullám modellezői az év elején ütköztek a problémába. Incidenciákat és halottszámokat modelleztek azzal a feltétellel, hogy a polgárok viselkedésükön nem fognak változtatni. Barátokkal találkoznak, ugyanúgy fognak mozogni, mint azelőtt. Az ilyen prognózisok azonban, közzétételük után, viselkedésváltozá-sokat provokálhatnak ki. Ha bíznak az előrejelzésekben, levonják saját következtetése-iket és ezek szerint cselekednek. Nem akarom, hogy sok ember megbetegedjen, tehát korlátozom magam. Egy sejtés elképzelhető: A sokkoló hatás miatt a drasztikus modellek bizonytalanná váltak. Ilyenkor egy self-destroying-profecy-ről volt szó. Hogy egy előrejelzés tényleg bejön, már azáltal bizonytalanná válik, hogy ez az előrejelzés egyáltalán létrejött. Ez az önmegsemmisítő mechanizmus kiiktatható? Nagyon nem. Ha a modellezők munkájuk ijesztő hatását már eleve beáraznák és alacsonyabb esetszámokat vennének alapul, az ijesztő hatás nem lépne föl. A modellezők kénytelenek a lakosság előtt kapitulálni, mint a nyúl a sün előtt, amelyet sosem képes utolérni. Magas számokat prognosztizálnak, a számok alacsony szintre állnak be. Alacsony számokat jeleznek előre, a számok nőni fognak. Eddig az elmélet. Nem tudjuk, mely prognózisok milyen ijesztő hatást váltanak ki. Ezt a teljeskörű kutatás deríti majd ki. Egy már mondható: a fenyegető circulus vitiosus sok különösen jelenlevő színben csillog. A közgazdászokat is kínoz egy paradoxon-prognózis. Mennyiben függ az infláció az infláció-elvárástól? Egy központi bank infláció- előrejelzése is visszacsatoló viselkedés-változáshoz vezethet. Ha a munkások magas áraktól tartanak, fölverik béreiket. Senki sem akar rosszabbul járni. Aki tehát áremelkedést jósol, előidézi azt. (Soros így nyert az angol fonttal szemben. RS). Mért szaporodnak ma ezek a paradoxonok? A statisztika finomodik, az adatözön kimeríthetetlen. Válaszaink jobbak, ha valaki megkérdezi: Milyen jövőre számítsak, milyen feltételekkel? Utóbbiakat is már mi, emberek gyártjuk. Az antropocénban a jövőnk ritkán függ csak a fizikai törvényektől. Ma az előrejelzések főleg a választókon, a részvényeseken, a fogyasztókon múlnak. Ám ezek döntéseiket az előrejelzésektől teszik függővé – a kör bezárul. A prognózisnak már eleve tudnia kell, hogyan reagálnak rájuk – a jövő integet felénk és mi vissza integetünk. A Devs-jelenet megragad, mint egy beszorult felismerés-helyzet, ahonnét politikát akarunk csinálni. Egy folyamatos meeting résztvevői vagyunk, amely képernyőkön emberek jövőjét vetíti ki nekünk, míg ezekben az árnyakban egyszer önmagunkat ismerjük föl. Amikor Isaac Asimov az 50-es években kitalálta a pszichotörténelem c. tudományt, mintha megsejtette volna a mai helyzetet. Ez a tudomány megengedte, hogy társadalmak jövőjét hosszú távon biztosan előre lehessen látni. Matematikával ui. a pszichológiát és a történettudományt annyira föl lehet fújni, hogy statisztikai prognózisai megterhelősége elérje a fizikai törvényekét. „Ez a nagy teljesítményű tudomány csak addig működhet, míg az emberek a pszichotörténeti elemzést nem észlelik és a kiértéke-léshez hamisítatlan reakciókat lehet fölhasználni.” (Asimov a Foundation-ban). Az a népesség melynek a jövőjét előrejelzik, nem szabad, hogy ismerje ezt az előrejelzést. Asimov futurisztikus feudális világrendjében, titkosrendőrséggel és uralkodó arisztokráciával, a tömegek megtévesztése tényleg sikeres. A mai demokratikus és digitális társadalmunk-ban ez aligha megy. Liberális jogállamban a tévében arról vitatkozunk, milyen viták befolyásolnak bennünket. Mindent látunk egész nap, de főleg önmagunkat. Ám a paradox prognózisok problémája nem a demokráciákból nő ki. Ellenkezőleg: Az Apple TV+ sorozatot indít „Foundation” címmel, amelyben a jövő kutatói és prófétái beszélnek. (Rólunk? RS).

Eddig főképp a piacokon láthattuk, hogyan csapkod ez az őrület. Ott már régóta megfigyelhető a brutális öndinamika, amit minden előrejelzés kifejt. Ha valaki egy részvény esését megjósolja, az tényleg esni kezd. Amikor Elon Musk egy kriptavaluta mellé áll, önmagát igazolja, mert a valuta értéke valóban négyszeresére ugrik. Ha mindenki kiveszi pénzét a bankból, mert csődtől tart, a bank tényleg válságba jut. Hogy a politika egyre inkább „piac-alakú” lesz, az ezt is jelzi: A paradox prognózisok ma már nemcsak a pénzipart befolyásolják, ahol amúgy is csupa szubjektív önérdekeket sejtünk. A piacokon túl, ahol a politika ütközik a tudománnyal, az objektivitás meginog. Ha a self-destroying prophecy és a self-fulfilling prophecy között nem kap helyet olyan prognózis, amely nem hajlítja el önmagát, ha a valóság az előrejelzéshez igazodik és nem csupán a valóság utáni előrejelzés – hogyan tudna a kutató objektíven dönteni?Választás elé állítva, sokan közülünk a túlzott esetszám modelljét választaná, mely kevesebb beteget produkál. Aki episztemikusan veszít, mért ne nyerhetne etikusan? Ez persze arra a konzervatív vádra hasonlít, miszerint a kutatók már nemcsak a valóság ügyvédjei, hanem „egészségideológia”-gyártói is. A tudomány csak ismereteket szállítson, az értékelést és a mérlegelést bízza a politikára. Tehát objektivitás agyő? A valóság ott kint azonban tényleg létezik, amit a tudósok valóban értékmentesen igyekeznek leírni. Gyakran sikerül, néha nem. És néha az előrejelzés alakítja, ahelyett, hogy csak leképezné. Tehát a kutató döntés előtt áll: „Milyen valóságot akarok okozni?” Asimov egyik hőse kételkedik a pszichotörténetben. Lehet, ma jobban megértjük ezeket a pszichotörténészeket, mint az 50-es évek olvasói. Lehet véletlen, hogy az Apple TV+ épp most szedi elő Asimov-ot, bár lehet, az előrejelző technikáiról hírhedt techóriás már régóta kiszúrta a Foundation-t.

 

ZEIT, 23. 9. 2021

Ich sehe dich, wie du dich siehst

Warum fällt es Epidemiologen und Volkswirten heute so schwer, das Verhalten von Menschen vorherzusagen?

 

 

KORAI RÁKFELISMERÉS – Minden tünet előtt – ZEIT Hamburg, RózsaS, német-sajtó-figyelő

A „Galleri”-szűrésre 140 000 brit kap meghívót. Az orvosok egy csepp vérből 50 fajta rákot ígérnek diagnosztizálni.Évente 200 000 német hal meg rákban, pedig „Korán fölfedve – gyorsan gyógyítva!” Korai felismerésre kevés rákféle alkalmas, így pl. a vastagbélrák, tükrözéssel. (Mikor megtudtam, ez hogy megy, gondoltam, inkább eszem sok rostost. Káslernek volt egy kísérlete, küldjünk be postán egy kis szart. RS). A Galleri kifejlesztője, az US Grail cég azt is megmondja, melyik szervből indul el a tumor. Nem a hasukra ütöttek, már évtizedek óta vizsgálják a rákbetegek túlzott DNS koncentrációit a vérben. Az elhalt burjánzó sejteket az enzimek földarabolják, így kerül a veszélyes jel a vérbe. Ezzel sokáig nem tudtak mit kezdeni, csak a 90-es évektől kezdték el komolyab-ban vizsgálni.A fiatal genetikus, Dennis Lo gondolat-menete: Egy tumor a test tápanyagaiból él, ahogy egy embrió is. Sok a közös bennük. Ha a tumor örökítő anyaga a vérben kering, akkor a magzat DNS darabjai is kimutathatók a vérben? Telitalálat – köszönve az új DNS-dekódoló technikának. Lo kifejleszti első tesztjét, a Down-szindrómáért felelős trisomic 21-re.A teszt világszerte terjed, de néha talányos eredményt hoz: a North Carolina-i klinika egy páciense terhes, noha kromoszómájában egyszerre 2 hibát is találtak, melyek a magzatra halálosak. Az orvosok kivárnak. Hónapok-kal később makkegészséges fiúcska születik, ám az anya csípőfájdalomra panaszkodik. A diagnózis: előrehaladott csontrák. A teszt nem tévedett, csak épp egy rákot jelzett. Dr. Osborn után Mereditte Halsk Miller (Illumina San Diego) hasonló leletekre bukkan. Valóban jelezhet egy teszt korai rákot? Az Illumina mérlegel, aztán 2016-ban megalapítja a Grail-t, az kidolgozza a Galleri-t. A befektetők között Bill Gates és Jeff Bezos, 100 M $-ral. (Ezeknek kegyétől függ emberek élete? RS). A cél egy pan-cancer-teszt, valamennyi rákfajtára. Ettől még messze vannak, hisz 100 fölött a rákfajok száma. Az Illumina átvette az egész céget, 7 mrd $-ért, 2035-ig évi 35 mrd-dal nőhet az értéke. A konkurencia a nyakában, pl. az Exact Sciences (Madison, Wisconsin). A brit National Health Service (NHS) lecsap a tesztre és tudni akarja, hogyan vizsgázik a valódi életben. A korai rákfölismerést (100 rákféléből) 50%-ról 75 %-ra akarja föltornázni. Ekkor a terápia nem annyira terhelő és olcsóbb is. Ha az első kísérlet beválik,1 millió briten próbálják ki. A gyanús eseteket egy study nurse továbbítja – a téves riasztáso-kat elkerülendő. A tesztre más betegségek is reagálhat-nak. Pozitív lelet esetén következik egy teljestest-szcintigráfia, hogy megtalálják a tumor helyét. A Galleri eddig csak az USA-ban írható föl, ott is csak a magas kockázatú betegeknél és a vérvonalon terhelteknél. A 948 $ tesztköltséget néha a betegsegélyző állja. A 4000 önkéntesen kipróbált teszt csak 5 fals pozitívot eredményezett, 1000 esetnél. (De azok nem aludtak többet! RS). Elkerülendő az emberek halálra ijesztése. Nem cél a bejáródott régi szűréseket (béltükrözés, mammográfia) helyettesíteni, hanem azokra a rákokra fókuszálnak, melyekre nincs szűrési technika (tüdő és hasnyálmirígyrák, tumor a fejen és a nyakon, nyelőcsőben). Sonja Loges, Deutsche Krebsforschungs-zentrum Mannheim: „A cég igen gondosan járt el.” Először tipikus DNS-mutációkat kerestek a vérben, melyek a növekvő rákról árulkodnak. Ez működik, de a találatszám korlátozott. A továbbiakban az elfajult sejtek más jelét keresték: A DNS 4 elemén történt metilezéseket. Ezek a minták tipikusak és gépileg könnyen elválaszthatók. A végén egyfajta genetikus QR-kódot kapnak, mely nemcsak a rákfajtát, hanem a helyét is megadja. A teszt bővíthető, egyes rákok sok DNS-t ürítenek a vérbe, mások kevesebbet. Másrészt a mikro, friss rákgócok kevés DNS-t produkálnak, amelyeken a Galleri gyakran átsiklik. Itt a találat 20%, szemben az „öreg” rákok 75%-ánál – mindez rákfüggő. Ez nem lelkesítő, de mindenképp örvendetes, ha egyáltalán nincs előrejelző vizsgálat. Rejtett betegségek diagnózisánál nagyon óvatosnak kell lenni. A leletek értelmezéséhez kiváló szakértelem kell. Maga a Galleri elképesztően pontos: a hibás diagnózis 0,5 %. A tévedés nemcsak rémísztő a betegre, de sok fölösleges vizsgálatot is von maga után. A jelmondat „Korán fölismerve – gyorsan gyógyítva” nem áll meg minden esetben. Mell- vagy tüdőráknál igen, de pl. a gliobastrom agytumornál hiába a korai fölismerés. Mit sem sejtő embereket nyilvánítanak túl korán beteggé. A brit tömegteszt erre is keres megoldást. Addig is Németországnak lenne elég ideje előkészíteni az új vérelemzést. A korai fölismerés kiterjesztésére nálunk is még lehetőség van. Itthon, 2016-ban, 500 000 ember betegedett meg rákban. 2030-ig, az öregedés miatt, további 100 000 rákossal kell számolnunk.

ZEIT, 30. 9. 2021

Ein Tropfen Hoffnung

 

GAZDAGODNI VAGY KLÍMÁT MENTENI?- FDP és a zöldek - ZEIT Hamburg/RózsaS, német-sajtó figyelő

Christian Lindner (FDP) királycsináló akart lenni, de Laschet-je (CDU) elbukott. Most a zöldekkel egyezke-dik.Az a vélekedés, hogy az szavaz az FDP-re, aki gazdagabb akar lenni. Ám ez többet mond saját előítéleteinkről, mint a valóságról. A liberális klientúra olyan érzéstől szenved, amit a zöldek alig ismernek: a lecsúszás félelmétől. 37% félti eddigi életszínvonalát. (Ezzel érzelmileg közelebb állnak a Linke-hez, mint a zöldekhez). Az FDP-zöld kölcsönös kulturális megvetés az ökológia miatt erősödött. Teherkerékpár vs SUV, tempólimit vs szabad száguldás, hidrogén vs lemondás. A végén az ökológia, mely végül is nagyon anyagi valami, könyörtelenül moralizálásra és ideologizálásra került.Az ok nem e kettőnél, hanem a nagykoalíció tétlenségében keresendő. Ez vezetett oda, hogy az ökológiai magatartás a privát szférába kényszerült. Az életmódok polarizálódtak, a polgárságban polgárháború tört ki: képmutatók egoisták ellen, becsületes Porsche-tulajok farizeus teherbringások ellen, akik mélygará-zsukban hibridautót rejtegetnek. Ám épp egy sárga-zöld dominált kormány rejtett potenciálja, hogy végre keretet adhat a tényleges klímatettekhez – szájhősködés helyett. Az emberek ökológiai magatartásukat összhangba hozhatják önérdekeikkel. Ezzel megszűnne az ökológia túlmoralizálása, a magánszféra túlpolitizálása és vele a polgárközi kultúrharc is. Egy fajta „gyógyulás” (FDP) lenne, nemcsak a két párt és támogatói számára. Enyhe gender-gyakorlat is társulna a jó hangnemhez. Az FDP-zöldek kényszer-barátkozása nem elsősorban mentali-tás, hanem inkább realitás kérdése. Külpolitikailag a Linke sem kell ahhoz, hogy a transzatlantizmus és a nyugati szövetség politikája néhány alapvető kérdését tisztázzák. Aztán itt a digitalizálás-lemaradás, ami örök téma. Végül minden a klímavédelembe torkollik, mely nemcsak a koalíciós gondolkodás és cselekvés minden területét hatja át, hanem egy új elvet is meghonosít. A jövőben minden koalíciós szerződés, minden törvény, egy sereg szakértő által CO2-csökkentő számításon esik át. A politika hirtelen objektiválható lesz, amit demokrácia-szempontból érdekesnek vagy aggasztónak lehet találni. Tény, hogy a molekulákat mérni lehet és ezzel a kormány klímapolitikai intézkedései hatékony-ságát is. Az aktorokat szavukon lehet fogni, beváltják-e ígéreteiket? Míg a kampányban mind bátran állíthatták, hogy kiszállnak a szénből, a rövid légi utak és a benzinárak maradnak, most meg kell válaszolniuk, hol akarnak CO2-őt visszafogni? A párizsi egyezményt retorikailag helyeselni, gyakorlatilag szabotálni – ez többé nem megy! Kevesebb kultúrharc – több szubsztancia – ez vezetheti a következő kormányt. Épp a nagykoalíció megszabott törvényes részlet fogja a klímapolitika logikáját meghatározni, kevésbé a hozott pártprogram. Minden év márciusában a különböző szektorok (energia, ipar, közlekedés, épületek, agrárium) CO2-redukcióját prezentálni kell, és ha nem elégségesek, javítani. Idén már látható volt: A kormány az épületek energia-szanálását további összegekkel kellett, hogy megtoldja. 11 mrd €-t biztosítanak összesen 2 M t CO2 visszafogására. Drágábban sehol a világon nem teszik! Mivel a politikai és pénzügyi utóköltségek óriásiak, a koalíciós szerződésben ezt a márciusi toldozást-foltozást meg kell akadályozni, különben fuccs a sárga-zöld-pirosnak. Ténykényszer és hatalom-megtartás hozhatja össze a sárgákat a zöldekkel. Más területen nincs is szükség kényszerre, a héten meghozandó konszenzus kézenfekvő. Az FDP pl. fél millió bevándorlót akar, hogy legyen munkaerő a vállalatoknak. Ehhez egyszerűsíteni kell a bevándorlási törvényt. A német képviseletek több vízumot kell, hogy kiadjanak. Tanuló vagy dolgozó menekültek itt-tartózkodási engedélyt kell, hogy kapjanak. A zöldek valójában ugyanezt akarják: Egy „tehetségkár-tyát” a szakmunkásoknak, kevesebb bürokráciát a bevándor-lóknak és „sávváltást” a menekülteknek. Nyugdíjnál az FDP közelebb áll a zöldekhez, mint az SPD-hez. Egy ún. részvénydíjat terveznek, hogy a nyugdíjbiztosítás egy része állami alapba kerüljön. A zöldek a Riester-nyugdíj egy részét egy állami „Bürgerfond”-ba vinnék át. A digitál-politikában direkt megegyezhetnek: gyors hálózatkiépítés, a készlet-adattárolás eltörlése, a közigazgatás digitalizálása. És itt vannak még a konzervatívokat bosszantó apróságok: Szavazati jog 16 éveseknek, a fű legalizálása; a 219a, az abortusz-reklám tilalmának föloldása, a Bafög-ösztöndíj függetlenítése a szülők jövedelmétől, a Hartz IV szoc-segély-családban a fiatalkorúak munkaengedélyezése, stb. Mindezek mellett a „barátkozó” FDP-Grüne pontosan tudja, milyen mély árkok választják el őket. Először is a teljesen ellentétes állam-értelmezés. A zöldek az évek során állambarát lettek. Mindkét fél a jövő problémái miatt jóval több államot akar.Ezzel szemben az FDP álláspontja, hogy a pénzpolitikai fenntarthatóság csak további állam-eladósodás elkerülésével érhető el. Az adócsökkentés növekedéshez vezet, ez növeli az állam bevételeit és az össztársadalmi jólétet. Az állam szerepe csupán a gazdaság kiszabadítása kötelékeiből, szükséges a gátak lebontása és kevés, de okos szabályok meghozása. Ehhez a világképhez több út is vezet, nagyban és kicsiben. Lindner-nek is föltünhetett az állam felé fordulás. A szocializmussal nem vádolható Economist nemrég summázta a Merkel-korszakot. Az ország elmulasztott elég pénzt beszedni infrastruktúrája jövőképes kiépítésére. A pfennig-fukarkodás szerkezeti probléma és a Lindner által védett adósságfék az állam cselekvőképtelenségéhez vezet. Az FAZ is követeli 40 év pálfordulását, az állam erőteljes föllépését a gazdaságban. Az öko-transzformációhoz egy tervvel és tőkével rendelkező állam kell. Az állam utáni kiáltás nem ideológiai, hanem reális szükségesség. Több liberális közgazdász is ezt vallja. Mégis borítékolható, hogy itt az SPD és a zöldek a helyest addig forszírozzák, míg ismét rossz lesz. Az FDP ennek kikürtöléséről gondoskodik. Másodszor: A felek régóta aranyhidakat barkácsolnak, amik átsegítenek a világnézeti különbségeken. Az öko-transzformációkhoz pl. befektetési társaságokat lehetne gründolni. Ezek állami pénzekből infrastruktúra-projekteket indíthatnak, hiteleiket azonban nem állami adósságként könyvelnék el. Így az FDP-nek meghagynák az adósságféket és a zöldek mégis befektetési pénzekhez jutnának. Az adópolitikában megegyezhetnének abban, hogy a kis- és középjövedelmeket tehermentesítik. Ezzel teljesítenék az FDP régi óhaját és a csúcsjövedel-meknél is eltörölnék a szoli-járulékot. A zöldek a vagyonadóról is lemondhatnának.Bár mindez nem a beígért nagy adóreform lenne, de egy okos kompromisszum, ahogy a szociálpolitikában is alakul. A 12 €-s órabér a zöldeknek fontos és az FDP-nek sem nagy probléma. 2022-re, már a mai szabályok szerint is, 10,45-re emelkedik. Mikor érné el a 12-őt, abban gyorsan megegyezhetné-nek. A klímavédelemben dúl a befektetni vagy tiltani vita. De már dolgoznak egy közös nyelven, amelyben a „bürokráciamentesítés”, „fölgyorsítás”, lehetővé-tevés” kifejezések nyüzsögnek. Gyorsabb tervezés, egyszerűbb kérvényezés és a megújulók kiépítése a következő évek feladata. A robbanó-motor vita is már okafogyott. Az FDP helyesli a fosszilisek kiváltását CO2 nélküli szintetikus üzemanyagokkal. Bár egy szakértő sem jósol ennek nagy jövőt a piacon. Tehát: A belső elégésűt nem tiltjuk, de nem maradhat! Több szerződéshűség kívánatos, főképp a klímavédelemben, ahol Párizs, Karlsruhe és Brüsszel adja meg a kereteket. És minden szerződés-szegés jogilag (Karlsruhe) vagy pénzügyileg (EU) szankcionálásra kerül. Közvetlenül a kabinet fölesketése után a zöldek és az FDP között egy verseny indulhat meg a gazdaság avanzsált részeiért és viszont. Most, hogy mindenki klímasemleges akar lenni, a lojalitások újra kiválasztódnak. Az Unió belátható időn belül semmit sem oszthat, a zöldek és az FDP hirtelen érdekes lehet, mert kezük a pénzcsapokon. A verseny serkenti a produktivitást, ezt senki sem tudja jobban az FDP-nél. Ám mindez szociális is lesz? Vélhetőleg aligha. Végül is a szociálpolitika a jobban kereső ökológusoknak, bár morálisan fontos, de nem létkérdés, míg az FDP szociális lelkiismerete teljesítmény-irányultsága miatt eléggé visszafogott. Ám, hála istennek, itt van még az SPD, amit elfelejtettünk megemlíteni. Neki is részt kell venni a kormányzásban!

ZEIT, 30. 9. 2021

Das Leuchten der AmpelKOMMENT

És mindez „für die Katz” - ha marad az SPD-CDU nagykoalíció RS

ELTÖRÖLNI A NOBEL-DÍJAT! - NZZ Zürich – RózsaS A Nobel-díj a világ legtekintélyesebb díja. Ha jövő héten a Stockholm-i bizottság dönt, egycsapásra tudósok lesznek világhírűvé, tele lesz velük minden média. Az N-díj öröm és teher is egyben. Egy olyan képet közvetít a tudományról, amilyen nincs és nem is volt soha. Ezért ezt a díjat el kell törölni. Még az Oscar sem hat így a díjazottak önéletrajzára. Mostantól a média, a politika, a társadalom központjába kerülnek. A ragyogásból mindenki részesülni akar, ezért kiemeli közreműködését – visszafogott finomsággal, vagy csörtető otrombasággal. A City College NY pl. a 60-as években kitüntette a nála végzett biokémikust, Arthur Kornberg-et, azzal az indoklással, hogy a kutató 1959-ben orvosi Nobel-díjat kapott. Vélhetőleg ez volt az első eset a történelemben, amikor valaki azért kapott egy díjat, mert előzőleg egy díjat kapott. Amilyen fontos a díj, olyan titkos a kiválasztás. Idén valószínűleg a koronavírus ellenszere, az mRNA kifejlesztőire esik a választás. Nobel 1985-ös testamentuma előírja, hogy a díj annak jár, aki előző évben a legtöbbet tette az emberiségért. Hogy az mRNA-oltás erre ideális, senki sem vitatja. A kérdés csupán: Kinek köszönhetjük? Ki találta föl és mikor?A biokémikus Karikó Katalin és az immunológus Drew Weissman lennének azok? Vagy Derrick Rossi, ÖzlemTüreci és Uğur Şahin, akik voltak bátrak a Moderna és a Biontech gyógyszergyárakat megalapítani? Vagy Pieter Cullis, a kanadai biokémikus, akinek kutatása tette lehetővé, hogy az mRNA egyáltalán a sejtfalon átjusson? Az igazság: Nincs az az e g y kutató, akinek a vakcinát köszönhetjük. És a díjat csak háromfelé oszthatják. Ha Stockholm az mRNA-nál külön orvosi és külön kémiai díjat is adna ki, a projekt résztvevői közül is sokaknak üresen maradna a keze. Mert a zsákutcás kutatás 30 éve kezdődött, legalább 100 kutatóval. (Lásd Nature szaklap). A legtöbben becsapva éreznék magukat és joggal. Amikor Nobel a díjat alapította, még voltak magányos zsenik. Némely sikeres föltaláló magát tekintette a jövő díjazott prototípusának. Ma azonban a tudományt „team”-ekben művelik. Egyes területen, pl. a részecskefizikában, ezer kutató is ügyködik. Hogyan lehetne a három legfontosabb kiemelésében megegyezni?120 éve az első N-díj után a Stockholm-i bizottságnak be kéne látni, hogy az alapító akarata már nem teljesíthető. Egyébként sem ragaszkodtak nagyon a végrendelet betűihez. Már a 2. díjnál két fizikus osztozott az elismerésben – évekkel előtti munkásságu-kért. Egyszemélyes fizika N-díj utoljára 1992-ben volt. Épp az mRNA pillanatában az N-díjat ideje obszolétnak nyilvánítani és elbúcsúzni a fikciótól, hogy ma egy igazságos kiosztás lehetséges. Egy tudományos áttöréshez tengernyi pénz kell. Mint a formula 1-nél, akinek nincs gyors autója, nem lehet első. Aztán szerencse is kell, ahogy Röntgen esetében is történt. A héten beindul a ceremónia, melyet a valóság már rég meghaladott, írja Andreas Hirnstein.

NZZ Zürich, 3.10. 2021

Der Nobelpreis gehört abgeschafft

KOMMENT

Guten Morgen, Zürich! 1988-ban jelent meg a „Vissza a Nobel-díjakat!” a Lélegzet és az Igen lapokban. A cikk sérelmezi, hogy atombomba-építők is kaptak ilyen díjat. A svájciak a tippel is mellé lőttek. Mai hír, hogy D. Julius és A. Patapoulian a boldog nyertes, a fájdalomérzékelés és a tapintás terén végzett munkájukért. (Nyilván a bizottságnak sokat fáj a feje!). De a díj csak egy tünet. A baj az egész tudománnyal van. Egy problémát megold, kettőt generál. Az a tudomány, amely valaha szegénységet, éhínséget fékezett meg, ma teflonlábossal és tépőzárral nyomja ki a szemünket? Ma a tudomány termékeivel először megbetegít, aztán büszke a botra, amit föltalál, hogy kigyógyítson. Minek köszönhetjük az egész klímaválságot? A nagy találmányok ideje lejárt. Ami most jön, az vagy fölösleges, vagy káros. Elmentek a Holdra, ahol csak sivatag, hideg és még levegőt sem kapnak – aztán jöttek vissza a Földre, ahol minden van: bor, búza, szerelem. (Nem is mentek többet!) A tudománybabonának tömegek dőlnek be. Csak ne csalódjanak!(Lásd még: Űrkutatás: „Űr”-kutatás; Mikor siklott ki? Fiatal kutatók jégen, Ökobetyár könyve: Tudománykritika).

 

A CO2-VESZÉLY 50 ÉVE ISMERT – ZEIT online/RózsaS S. Manabe és R.T. Wetherald 1967-ben modellezték, hogy ha a levegő CO2-je megkétszerező-dik, a Föld hőfoka 2*C-vel megnő. A mai becslés 2,5 – 4 *C.Az első klímakutatók már 120 éve sejtették, hogy a gyárak és a gőzgépek CO2-je egy láthatatlan plafont húz a fejünk fölé. Egy óriási üvegház keletkezik, amely a napfényt és a hőt átengedi, de a meleget vissza nem. Mit tesz a CO2 a bolygóval? Mi az ember szerepe ebben? Ezzel komolyabban 1950-től kezdtek el foglalkozni. A hamburgi meteorológus, Klaus Hasselmann, kidolgozott egy módszert, amivel – az ingadozások ellenére – le lehet szűkíteni a jövő klímairányát. A komplexitáskutató, Giorgio Parisi, a kaotikus atmoszféra megértéséhez szolgáltatott alapot. A legkisebb változás is óriási következményt vonhat maga után. A kavarodás folyamatos – az évszakok, felhők, vulkánok, helyi időjárások miatt. Hogyan lehetséges itt a CO2 hosszú távú kihatását előre jelezni, egy gázét, mely a légkörnek csupán 0,1%-a? Manabe a 60-as években elképzelt egy karcsú, 40 km magas légoszlopot, amelyben szimulációval emelte a CO2-őt. Akkoriban szobanagyságú számítógépen több száz órán át futatta az előrejelzést. (Ma ezt egy smartphone elvégezné). Végül megjelent az eredmény: Földközelben a hőfok emelkedik, 20 km fölött viszont lehülés várható. Ha a melegedésért direkt a Nap lenne felelős, a légkör egyenletesen melegedne. A modell meglepően pontos volt, alapja lett a további tanulmányoknak. (Journal of the Atmospheric Sciences: Manabe & Wetherald, 1967).Hasselmann föltette a kérdést: Látható-e már a fölmelegedés? Akkoriban globális klímaadatok alig voltak. Ezért az időjárások és a kevés klímaadatokat kombinálva, egy olyan modellt épített, amelyben az állandóan változó időjárá-jelenségek, nem mint zavaró tényezők jelentek meg, hanem, mint a klímarendszer elemei. A munka sikerrel járt: A modell a klímakutatás alapja lett. Anders Levermann (Potsdam Institut für Klimafolgenfor-schung): „Először vált lehetővé a természetes ingadozás jele és a globális fölmelegedés jelének együttes kutatása.” Az időjárás gyors átcsapásai ellenére, a klímarendszer más elemei közötti kapcsolata vált fölismerhetővé, pl. az óceánok lassú klímaváltozása. (Tellus: Hasselmann, 1975).Ezután Hasselmann az ember „ujjlenyomatait” kezdte keresni az időjárás és a klíma adataiban. Sikerült a természetes klíma-befolyásoló napsugárzást és a vulkánokat leválasztania.

(Meteorology of Tropical Oceans: Hasselmann, 1979 / Journal of Climate: Hasselmann, 1993 / Climate Dynamics: Hasselmann, 1997).Az elméleti fizikus, Parisi, „spinüvegjeiről” híres. Ezek fémötvözetek, melyek összetevői konkuráló erőknek vannak kitéve. Ezáltal az egyes atomok spinjeinek mágneses irányultsága állandóan változik. Hosszú távon ez a véletlen alapzizegés az egész ötvözet tulajdonságaira kihat, ahogy a helyi hőfok- és légnyomás-ingadozás a nagy légköri jelenségekre. Parisi 1979-ben egy matematikai látásmódot fejlesztett ki, hogy a spinüvegek káoszát rendezze. Ma a módszert mindenütt használják, ahol kis változások nagyokat okoznak, pl. a biológiában és az agykutatásban. A Nobel-bizottság indoklása: „A rendezetlenség, a variabilitás és a statisztikus oszcilláció figyelembe vételéről van szó, a klíma-modellekben. Csak mióta mi, emberek, ezzel foglalkozunk, azóta értjük, hogy a fölmelegedés reális és saját aktivitásunkra vezethető vissza.”Ez fölhívás több klímavédelemre, ám, hogy mindebből mi következik, továbbra sem világos. Bár a világközösség a párizsi egyezményben kinyilvánította, hogy legkésőbb 2050-ig megállítja a fölmelegedést, a CO2-emissziók továbbra is nőnek. A történet egyszerre hősies és drámai. A hősök, tudásuk dacára, az idők ellenállásán buknak el. A döntés az emberiség kezében van.

ZEIT online, 5. 10.2021

KOMMENT

Damit niemand sagen kann, wir hätten es nicht gewusst

PARTEISenki sem tudta? Sokkal rosszabb: A többséget a klímaváltozás egyszerűen nem érdekli.Avatar

"Climate models have been extremely ACCURATE in their predictions of decades of warming (https://climate.nasa.gov/new…). There's no evidence they're 'missing feedbacks' etc. Some IMPACTS (ice melt, sea level rise, extreme weather events) ARE exceeding the original predictions.""Back in 1970, Manabe made the first specific projection of future warming, arguing the global temps would increase by 0.57C between 1970 and 2000. He was spot-on: it warmed 0.54C."…SpiegelwechslerEgy szuper-találmányban reménykedni egyszerűen naiv. WeiterwurstelnTehát neoliberális FDP-logika. Fő, hogy Christian tovább száguldozhasson Porshe-jával.

 

OLTÁSÖSZTÖNZÉS 2.0

A virológus M. Brinkmann és a viselkedés-közgazdász, M. Schreiber az oltáshelyzetről

SPIEGEL: A lakosság csak 64%-a oltott és ez nem növekszik.

Brinkmann: Sokan úgy gondolják, a vakcina még elég új, nem ismerjük eléggé. Mások a kockázatot csekélynek tartják magukra nézve. Végül itt vannak a félreinformáltak.

Sp: Az egészségügyi miniszter szerint sokaknak hiányzik az „egyszerű alkalom”.

Br: Ez némelyekre igaz, de ők az oltást nem is tartják fontosnak. Látok ilyen egyetemistákat. Aztán vannak, akik egyszerűen átaludták. Ám alapvetően a fiatalok oltáspártiak.

Sp: Schreiber úr, Ön egy tanácsadó cég munkatársa, amely feladata a játékelmélet és az ösztönzők gyakorlati alkalmazása. Ön is úgy véli, csak az alkalom hiányzik?

Sch: Alkalom volt elég, de mi az „alkalom”? Ez olyan kötetlen. Elmulasztottunk az embereknek időpontot adni, oltópontot és dátumot. Mi eléggé konform társadalom vagyunk. Ha valaki egy hatósági meghívót kap, érzelmileg nehéz neki azt mondani, nem megyek.

Sp: Mi tartja vissza az embereket?

Sch: Van restség a cselekvésben és restség a döntésben. Az első ellen úgy léphetünk föl, hogy nagy kényelmet kínálunk, pl. oltóbuszt a ház előtt. A döntés már összetettebb, de erre is van eszközünk. Pl. a szervadományozásnál, ha aktívan egy igazolványt kell kérvényezni, csak 20% hajlandó. Ha aktívan a szervadományozás ellen kell dönteni, 80% vállalja a donorságot – minden további ösztönzés nélkül. Ez a helyzet a döntési restségnél. Az oltakozás sokak számára érzelmileg nehéz. Racionális ellenérv nincs.

Br: Sokak számára az egész egyszerűen túl gyors. A vakcina nekik hamar jött.

Sch: Ezért már kezdettől fogva részletesen el kellett volna magyaráznunk, hogyan is volt lehetséges ilyen gyorsan ellenszert kifejleszteni. A korábbi szekventált eljárás helyett párhuzamosan dolgoztunk.

Br: Még gyorsabb kell, hogy legyen. Ehhez a vakcinához 300 nap kellett, a következőhöz 100 nap legyen elegendő. De ezt tényleg meg kell értetnünk. Sokakat elbizonytalanított, hogy a vakcinák alkalmazá-sához mindig új javallatok jöttek. Ez sokakban rossz érzést keltett: „Te jó ég, ezek maguk sem tudják igazán, mit tesznek!” A fölvilágosításra több időre van szükségünk, hogy a bizonytalanságot és a félelmeket visszaszorítsuk. Ám szorít az idő, itt az ősz.

Sp: A kormány szeptember közepén országos oltáshetet indított, buszokkal, social media-val – szinte hiába.

Sch: Nem az állam az, amely növelheti az oltáshajlandóságot. Ehhez olyan síkra kell lemenni, ahol teljesen más bizalom van. Egy futball-klubot pl. nagyobb bizalom övez, mint az államot. Ha az FC Bayern azt mondja, a 2022/23-as szezonhoz tervezési biztonságot akarnak és csak az oltottak kérhetnek állandó belépőt, - nem azért mert büntetni akarnak, hanem mert telt stadionra számítanak – akkor ez bejöhet. Bár a kemény eszközök, mint a büntetés, hathatósak lehetnek, ám elhasználódnak és csak mélyítik a társadalmi árkokat. Minél több pozitív eszközt vetünk be, annál jobb. Eleinte az oltás pozitív volt, még oltás-irígység is jött. Ezt ki kellett volna használnunk. Már akkor gyűjtenünk kellett volna az egyes népcsoportok oltáshajlandósági adatait. Marketing terén tudjuk, melyik autós milyen autót vezet és őket hogyan érhetjük el.

Br: A magánszférában és főleg a peergroup-okban sokat érhetünk el. A 14 éves fiam lelkesen újságolta, 3 cimboráját is rávette az oltásra. Ha minden beoltott beszél erről és a másik félelmét oszlatja, sokat nyerhetünk. Másik terület a munkahely. A munkaadó pl. oltás után adhatna egy szabadnapot. Ezen felül keveset hangsúlyozzuk, milyen jó, hogy egyáltalán van ellenszerünk. Ha még néhány hónapig emeljük az oltáskvótát, mindenkinek több szabadság jut. 33% oltatlannál a vírus képes új hullámokat elindítani. Ezt is erőteljesebben kell kommunikálnunk.

Sp: A Cosmos (Erfurt) és az RKI kutatása mutatja, a nők jobban félnek az oltástól. Ezt is figyelembe kell venni a fölhíváskor?

Br: Föltétlen. Ismételten ijedten észlelem, mennyire terjednek egyes téves információk a nőknél. Pl., hogy az oltás árt a magzatnak, vagy meddőséget okoz. Ilyenkor türelmesen elmagyarázom, hogy ez nem lehetséges – erre nagyon megkönnyebbülnek.

Sch: A nők jobban irtóznak a kockázattól. Ám a családban ők a multiplikátorok, ők döntenek a gyerekek beoltásáról.

Sp: Nemsokára az oltatlanok életét kicsit nehezítik: antigén-tesztjük árát maguk kell, hogy fizessék.

Br: Járvány szempontjából továbbra is fontos a teszt – legalábbis 80% beoltottságig. Így követhetjük a vírus útját és célirányosan beavatkozhatunk. Politikailag a lépést merésznek tartom, nem hiszem, hogy növeli az oltáshajlandóságot. A teszt jó, az oltás még jobb.

Sch: Ha a pozitív ösztönzéssel nem haladunk, igenis, be kell keményítenünk és diszkriminálnunk kell, oltott és oltatlan között. Egyenlőtlent egyenlővé tenni nem az igazságosság formája. A különböző bánásmódra objektív okunk van és az embereken múlik, hogy egyenlőek legyenek. Ám úgy hiszem, még nagyon sokakra hathat a pozitív ösztönzés. Az ostort még nem kell előkapnunk.

Sp: Az hogy nézne ki?

Sch: December 1-től triázs a kórházakban, elsőbbség az oltottaknak. Ezzel sok habozót rákényszerítenénk az oltásra. Kegyetlenül hangzik, de végül is járvány van.

Sp: A kormány túlzottan húzódozik?

Br: Úgy érzem, tart az oltatlanoktól. Ez aránytalan állapotokhoz vezet. 9/11-nél 3000 ember halt meg. Mit tettünk ezután? Minden légi utasra új szabályokat kényszerítettünk rá: Cipőt le, semmi folyadék. Most az USA-ban naponta 2000 hal meg kovidban – mégsem jönnek a szigorítások.

Sch: Jó hasonlat. Persze, különbség, hogy egy potenciális gyilkostól védem az embereket, vagy egy halálos betegségtől. A közgazdászok mindkettőt extern hatásnak tartják. Mindenki, aki megfertőződik, kockázat a többire. Ezért a fertőzés lehetőségének kezelése nem magánügy. Nem tűrhető, hogy kórházi alkalmazottak oltatlanok maradjanak. Nem is beszélve a házi orvosokról. Mint apa, a tanárok oltatlanságát is elítélem.

Sp: A spanyolok 78%-a, a portugálok 85%-a oltott. Mit csináltak jobban?

Sch: Sok-sok halottuk volt; mint hozzátartozók, sokan személyesen érintettek. Ezt az árat nem kellene megfizetnünk.

Sp: Segíthet-e a pénzjutalom? A Bild Zeitung egy „Impf-Fuffi”-t (50 €) javasolt.

Sch: A legrosszabb, amit tehetünk. Nagyon kevés. Az Ifo-Institut München egy oltás társadalmi értékét 1500 €-ra becsüli. Gondolom, 500 € sokakra hatna. De ezzel az összes pozitívumot szétzúznánk, ami az oltáshoz köthető. Beoltottnak lenni legyen privilégium. Ha prémium járna, akkor mindenkinek – visszamenőleg is. Különben az oltatlanok ezt mondanák: „Meg akartok vesztegetni? Akkor az oltástok mit sem ér!” És semmi esetre sem szabadna „oltásprémiumnak” nevezni, ha egyáltalán, akkor „szolidaritásprémiumnak”. Azért kapnánk, mert egymást védjük. Ha erre szánnánk magunkat, biztosra kellene mennünk – csak egy próbálkozásunk lenne.

Sp: Brinkmann asszony, mi a prognózisa, ha a következő hónapokban sem nő az átoltottság?

Br: Ha nem oltakoznak, a télen ismét kontaktkorlátozásokat kell elrendelni – horror mindenkinek. Sok oltatlan számára még nem világos: oltás vagy fertőzés – harmadik opció nincs. A vírus mindenkit megtalál.

Sch: Mikor jön el a nap, amikor kimondhatjuk: Egy oltatlanra sem lehetünk tekintettel.

Br: Aggódom a gyerekekért, akiket még nem védhetünk. 12-17 évesek hajlandók oltakozni, de időbe telik, míg az immunitás fölépül. Hogyan mondhatnám: Nekem mindegy, veletek mi lesz. A vírust még mindig nem értjük egészen, a long covid utóhatásait nem látjuk. Ezért kell egy alap-immunitás.

Sp: Brinkmann asszony, februárban nekünk azt mondta, a vírus még 2022-ben is gondot okoz.

Br: Ha 2024-et mondok, leszedik a fejem. Reálisan nézve, sajnos, a vírus még sokáig itt marad. Hiányzik az erőteljes globális oltáskampány. Ameddig ez nem lesz, járvány lesz, itt, Németországban is. Bizakodunk, hogy 80%-os átoltottságnál ellazulva hátra dőlhetünk.

SPIEGEL, 2. 10. 2021

»Die Keule sollten wir erst später auspacken«

 

WALDSTERBEN – Pusztul a német erdő – SPIEGEL

„Nem egy zöld idill” - mondja az erdész Röhl, 11 000 ha erdő gondozója a Wittgenstein Land-ban (Köln-Kassel között). A szárazság és a szúbogár miatt, az utóbbi 3 év alatt, 55,5 M € kár esett. Új, ellenálló erdőket kell telepíteni, ám az eredmény csak évtizedek múlva lesz látható. Eddig főleg fenyőket ültettek, mert gyorsan és egyenesen nő, de ezek nem bírják az aszályt. 80%-uk lombkorona-káros. Az erdőgyógyításról késhegyre menő viták dúlnak. Egyik oldalon a Peter Wohlleben erdőkönyv-szerző, másik oldalon a minisztérium hardliner-jei. A kérdés, beavatkozzon-e az ember, miután az erdők egy részét likvidálta, vagy bízzon a természet öngyógyító erejében? Gert-Jan Nabuurs (IPCC): „Az erdők és mocsarak fontos CO2-elnyelők. Az erdő megélhet az ember nélkül, de az ember az erdő nélkül nem. Eleve szükséges a légvételhez, de mint építő és fűtőanyag is fontos. Lelkünknek jót tesz az erdőfürdő.”Ma a német erdők 25%-a fenyő. Beavatkozás nélkül mindenütt tölgy és bükk lenne. A háború után jól jövedelmező fenyőerdőket telepítettek, óriási monokultúrákba. A 80-as évek légszennyezése miatt erdőkihalás indult meg. A tarvágást betiltották, „természet-közeli erdőgazdaság” volt a jelszó. Csemeték helyett a magoncokat favorizálták, melyek erősebb gyökérzetet fejlesztenek. 30 éve a luc- és erdei fenyőállományt lombhullajtókkal keverik. Jörg Müller, erdőökológus, Uni Würzburg: „A német erdő közép-korú, közép-sűrű és rettenetesen unalmas.” Szélsőséges időkre kell számítani, szárazságra és erdőtüzekre. Armin Vogt, faiskola-tulajdonos: „A kereslet a szárazságtűrők irányába megy.” Csak a bükknél, származás szerint, 26 félét lehet megkülönböztetni. Melyik fogja 2065-ben, a Harz-ban, jól érezni magát? Vagy jöjjön inkább a Douglasie? Egyeseknek megmentés, másoknak idegen faj. Amit most Vogt elvet, 2-5 év múlva adhat el. Kivéve, ha közben a fajta kimegy a divatból, mint a török mogyorófa. „Elég volt egy cikk egy erdő-szaklapban, miszerint a délfrancia alkalmasabb. 2 év termését kellett kidobnunk.” „Egy erdőt átépíteni? Abszurd!” - mondja Susanne Eckert, a »Schützt den Pfälzer-wald« egyesülettől. Elvisz bennünket oda, ahol már évtizedek óta nem vágtak ki fát, hogy igazi erdőt láthassunk. A többi fa-ültetvény. Útközben mutat néhány öreg bükköt, fiatal fák körében. „Ernyőirtás. Túl sok bükköt vágtak ki, elvették a leárnyékoló lombozatot és a fák 'leégtek' – ami végzetes.” A 30 t nehéz Harvester fakitermelő gépek 20 cm mélyen sűrítik a talajt, holott az lyukacsos, lég- és vízáteresztő kell, hogy legyen. Természetvédők ezért vontatólovakat javasolnak. Ám az is igaz, hogy a nehéz gépek visszaszorították a baleseteket. „Az erdők nem fa-gyárak!” petíciót 150 000 írta alá.Jürgen Bauhus, erdőtelepítő professzor, Uni Freiburg, az erdő öngyógyító erejében való hitet naivnak, homeopátiának tartja. Közép-Európát meglepte a klímaváltozás és a kórokozók inváziója. Itt a természet alkalmazkodó ereje nem elegendő. Eckert követeli, hogy az állami erdőkben a természetvédelem elsőbbséget kapjon a fakitermelés előtt. „Egy uszodának vagy egy színháznak sem profitszerzés a célja.” 5% erdőt magára kell hagyni. Ennek fele valósult meg. Eckert mindent polgárt figyelmeztet: Mire jók a reklámújságok, ha olvasatlanul mennek a szemétbe? Tényleg muszáj fával fűteni;

Kínába, az USA-ba fát exportálni? 1991-ben született a követendő alapelv:

-Vegyes erdő monokultúra helyett,

-Természetes szaporodás ültetés helyett,

-Egyes kitermelés tarvágás helyett.

Míg a Bund nem akar beavatkozni, egyes tartományok több millió adókedvezményt adnak erdő-kitakarításra, telepítésre. Az 1,8 M erdőtulajdonos egyike Deuthold von Gaudecker, Bad Hersfeld-ben. A szúbogár őt is károsította. Fenyőt és bükköt telepített, de ebből évtizedekig haszna nem lesz, költsége igen: adó, erdőutak, fák gondozása. Gondját egy szélturbina oldotta meg, 4 ha erdőt évi 20 000 €-ért adott 25 évre bérbe. Az erdei szélerőművet Szászország és Türingia tiltja, Rheinland-Pfalz és Baden-Württemberg támogatja. Az erdőtulajdonosok szubvenciót kérnek, mert erdeik CO2-őt vonnak ki a levegőből, a fa pedig kiváltja a betont és az acélt. Számításuk szerint az elmúlt években 92 M t CO2-őt, a német összemisszió 11%-át fogták vissza. Ezért hektáronként 112,5 €-t kérnek.Katrin Dahmen erdőfürdő-vezető. Csendben vezeti csapatát, fakérget tapintanak, talajt vizsgálnak. Gyógyszer az urbanizáció, a sürítettség, a digitalizálás okozta stressz ellen. Egyes hatóságok attól tartanak, a látogatók fölriasztják a vadakat és letapossák a friss hajtásokat. Még egy probléma az erdőben: a vad. Jens Borchers, Fürst zu Fürstenberg erdészet: Az egyetlen fafaj, amit a vad nem bánt, a fenyő. Ez is monokultúrához vezet. A Schwarzwald 9 ha-ját elpusztította a vihar és a szúbogár. Ha ezt a helyet magára hagynánk, fenyő-monokultúra nőne. Egyetlen segítség: ritkítani a vadállományt. Ám a vadászlobby erős, azt állítja, az erdészetnek nincs elég embere, hogy gyapjúval, tinktúrával védje a csemetéket. Sok helyütt az erdészek kénytelenek kerítést alkalmazni. Ez szűkíti az állatok életterét.Az elmúlt évek fakitermelésének 75%-a ún „kár-fa”, mely sérült fáktól ered és gyönge minőségű. Bad Berleburg 2040-re CO2-semleges akar lenni, ezért mindent kár-fából épít: üléskockákat, buszvárókat, tárolókat. A szúbogár, erdőtűz és az US-konjunktúra miatt a fa világpiaci ára megugrott. A fakereskedelem már évek óta olyan globális, mint a CO2-probléma. Saar-vidék környezetminisztere szerencsés: a vidék erdeinek 70%-a lombhullajtó. Fenyőnek a talaj nem alkalmas. Jost közvetít a vadászok és a természetvédők között. 2002 óta Saarbrücken kapuja előtt „őserdőt” gondoznak, kijelölt utakkal, gyerekprogramokkal. Saarland erdeinek 41%-a állami, itt a természetvédelem kap előnyt. Jövedelem-kiesés 11 M €, erre kérnek öko-prémiumot a CO2-alapból. A Bund hajlik erre, de a terület-átalány kontraproduktív lehet, mint az agráriumban. Az erdőtulajdonosok szép összegeket kapnának, függetlenül attól, mennyire környezetbarát módon gazdálkodnak. Az erdőre nincs egyszerű megoldás. Érdekek ütköznek, ezért fontos a párbeszéd. Az agrár- és a környezetminisztérium Berlinben egymást bénítja le. Minden erdő, helyétől, állapotától összetételétől függően más bánásmódot igényel. 300 éve, hogy a német erdőgazdaság fenntartható módra váltott. Az erdészek mentik az erdőt az emberektől, akik az erdőtől egyszerre mindent akarnak.

SPIEGEL, 8. 10. 2021»Da sind Waldstücke, da steht nichts mehr«

 

A KÖZSZOLGÁLATI ADÓK DILEMMÁJA – T. Buhrow, WDR- ZEIT/RózsaS

Vitakultúránk súlyosan sérült: Több kellemetlen szembefordulás, vélemény-sokféleség, kontroverz diskurzus szükséges és kevesebb fölháborodás. Tom Buhrow (63) 2013 óta a WDR intendánsa.

Van autója? Hol nyaralt? Eszik még húst? Ezek a régen még ártalmatlan small-talk-kérdések mára kockázatosak lettek – gyorsan befagyaszthatják a beszélgetést. Egyre több téma kap morális töltetet. Válaszok, melyek saját értékmércéinktől eltérnek, kiesnek az érdeklődésből, vagy legalábbis vállvonogatást érnek el. Ezek alkalmak a rendreutasításra, ingerlékennyé vált társadalmunkban. Németország mindig is a „Besserwisser”-ek (jobban-tudók) országa volt. Ám mára a hangulat annyira elfajult, hogy kontroverz, de tisztességteljes vita már nem lehetséges. Legyen az sokféleség, patriotizmus, klíma vagy gender, sokan rögtön ingerültek lesznek. A különböző táborok árgus szemmel vizslatják a talk show-okat, interjúkat, híradásokat arra nézve, hogy valaki az egyik vagy a másik oldalhoz sorolható-e. Ezt természetesen mi is átéljük a közszolgálati rádióknál. Alig akad egy adás a nyaralásról, a húsfogyasztásról vagy a bevándorlásról, melyet ne vizsgálna meg keményen minden politikai tábor: Eléggé differenciált-e? Kiegyensúlyozott? Túl piros, túl fekete, túl zöld? Ki kell birnunk. Ám engem aggaszt a vita kegyetlensége: A más véleményen levő ellenfél lesz, a vita csírájában elfojtódik – méreg a demokráciára. Az Allensbach-Institut szerint az emberek 70%-a több összezavarást, türelmetlenséget, agresszivitást észlel. A szétszakadt társadalomban az ingerültség válik alapérzéssé. A szakadás több oka között van a digitalizálás, ahogy a világ nagy válságai is. A régi bizonyosságok meginognak, erre a járvány is rásegít. Ezt érezzük mi is, hadszínterré váltunk. A közösségi oldalakon dühöngő kölcsönös támadások sokat foglalkoztatják kollégáimat. Az UK-ban fizikai atrocitásokra is sor került. A BBC egyik irodáját lerohanták az oltásellenesek. Hollandiában a közszolgálati rádió NOS jeleit le kellett szedni járműveikről. A „Reporter ohne Grenzen” (Újságírók határok nélkül) tavaly ötször szenvedtek el erőszakot, főleg a corona-korlátozások elleni tiltakozásoknál. A társadalom egy nagy csoportja azzal vádolja a médiumokat, hogy manipulálják a híreket és elferdítik az igazságot. Egy „rossz” félmondat egy egész shit-storm-ot indíthat el. Mi történt, hogy a másik véleményét személyes támadásnak veszik?A „visszhangkamra”-modell leírja, hogyan falazzák be magukat sokan saját információ- és véleményterükbe. Belefáradnak a realitások viharába. A sokrétű híreket úgy passzírozzák át egy szűrőn, hogy azok beleilljenek homogén világképükbe. A közösségi oldalak algoritmusai mindezt csak heccelik, amikor jutalmazzák a polémiát. Így ez gyorsan egzisztenciális kérdéssé válhat. Egyes médiumok az ilyen társadalmi polarizálásnak teret adnak. A sokk klikk gazdaságilag nyereséget hoz nekik, de ez játék a tűzzel. Az összes médiumokban való bizalmat ássák alá és tovább, a szabad társadalom intézményeiben való hitet is megingatják. A rádiódíjak emelése körüli vita ezt jól példázza. Az alkotmányvédő bíróság elnöke olcsó polémia céltáblája lett. Amikor azt kívánom, hogy az ilyen polémiáknak elejét vegyük és a vitát sportszerűbben, kiegyensúlyozottabban, széleskörűbben folytassuk, akkor nem gondolom, hogy az ARD-t le szabadjon kritizálni. Mi is követünk el hibát és higgyék el, fáj nekünk! A rádiódíjak ügyében a bíróság szigorú kritériu-mokat rótt ki ránk. Feladatunk, ezekben a nehéz időkben, hogy az autentikus, gondosan szerkesztett információkban a tényeket élesen elválasszuk a véleményektől, a valóságot ne torzítsuk és a szenzációst ne hozzuk az előtérbe. A fennálló vélemények sokfélesége széleskörűen és teljességgel kell, hogy helyet kapjon adásainkban. Ez a feladat természetesen minden médiumnak kötelessége, mert ez a legjobb orvosság betegeskedő diskurzusunkra. Ez a magas minőségi elvárás magunkkal szemben jogosít föl intézeteink megfelelő pénzelésére, mely nem szabad, hogy egyes Land-frakciók által megkurtítva legyen, mert nem tetszik nekik a program. Most fut az ARD-jövőpárbeszéd, amelyben közönségünk kinyilvánította, több vélemény-sokféleséget és kontroverz vitákat szeretne. Soha nem szabad egy visszhangkam-rához, egy vélemény-miliőhöz csatlakozni, legyen az jobbos vagy balos. Mi az embereket képezni akarjuk, nem kioktatni. Ehhez minden témánál elfogulatlanul mélyre kell ásnunk. Tudatában kell lenniük tanult, zömében nagyvárosi szerkesztőinknek, hogy életvalóságuk nem az egyetlen mérce. Programjainkban tehát figyelembe kell vennünk a szociális rétegek helyzetét és a különböző lakásviszonyokat is. Az ARD platformot kínál egy jó vitakultúrának. Senkit sem zárunk ki, aki valódi és tiszteletteljes véleménycserében érdekelt. Ám nem akarjuk a túl érzékeny és gyakran túl eliter szenzorok szerepét játszani, amelyek a visszhangkam-rákban működnek. Ezek beszűkítik a vitát és csak az ingerültséget emelik az országban. Digitális platformjaink, az ARD Mediathek és Audiothek, nemcsak „more of the same”-t ajánl, hanem horizont-szélesítést és talán egy más perspektívát is. A szidáskultúra helyett a vitakultúrához kell visszatérnünk. Mert minél hangosabb valaki, annál kevésbé hajlandó a másikat meghallgatni.

ZEIT, 14 10. 2021

Wir brauchen mehr unbequeme Haltungen!

 

POLEXIT, HUNEXIT? – NZZ Zürich/RózsaS

A lengyel kormány meg akarja tudni. Alkotmányvédő bírósági ítéletével, miszerint a nemzeti jog fölülírja az EU-jogot, az EU-Bizottságot a végsőkig provokálta. Több éves kivárás és habozás után Brüsszel fölvállalja a konfliktust a jobb konzervatív kormánnyal.

És ez így jó. Lengyelországban, Magyarországon a jogállamot bontják le. Az EU meg akarja őrizni értékközösségét, a két állam viszont, szuverenitásra hivatkozva, demokratikus intézményeit és alaptörvé-nyeit kormányai önkényének akarja alá vetni. Orbán: „Nincs értékegység, ezért politikai egység sincs.” Ez eléggé meglepő kijelentés egy EU-állam kormányfőjé-től. Nem jobb lenne akkor Mo.-nak kilépni az EU-ból? Kérdezte a holland Mark Rutte a júniusi EU csúcsértekezleten. És ugyanezt tehetné Lengyelország is? Kinek hiányzik az állandó provokáció Varsóval és Budapesttel? Ez a viszály leköti az EU-t, holott fontos kihívások várnak megoldásra: klíma- és menekültpolitika, véderő és Kína. Ám Kaczynski és Orbán ezt a szívességet nem teszi meg. Kell a brüsszeli pénz és a piac. A fölőrlő háború lehetősége az EU téves történelmi feltevéseiből, konstrukciójának belső ellentmondásából ered. Az 1989-es eufória gyorsan kihunyt. Bár Kelet és Nyugat közös háza áll, ám a bővítésekkel túl sok tulajdonosa lett. Az értékkánon és a tagállamok szerződései az EU-t nem tették immunissá illiberális tévedések ellen, melyeket Lengyel- és Magyarország produkál. A bővítésekkel nem jár automatikusan mély integráció is egyben. Minél nagyobb az EU, annál nehezebb a nemzeti szuverenitás feladataiban egyességre jutni. Orbánt és Kaczynski-t az EU reformja alapjában véve nem érdekli, csak a hatalom megtartása. Tagállam kizárása nem volt előrelátva. Ez egy nehéz út, 2017/18 óta nem halad előre. Ha önként nem távoznak, volna egy megoldás: elárasztani őket eljárásokkal, pénzbüntetéssel addig, míg becsapják maguk mögött az ajtót. Kb. 50 eljárás folyik ellenük külön-külön. Ezek zömében az EU-direktívák nem-követése, kisebb részük a jogállami elvek megsértése miatti eljárások. Ez sokba kerülhet nekik, Lengyelország pl. naponta 500 e €-t kell, hogy fizessen, mert az Európai Bíróság ítélete nyomán nem zár be egy felszíni barnaszén-fejtőt a cseh határnál. Mivel a fizetést megtagadják, valószínűleg a corona-segélyből kerül levonásra. Ezeket a pénzeket az EU-Bizottság visszatartja, hogy nyomást gyakoroljon rájuk. Bár ez EU erősebbnek tűnik, előfordulhat, hogy mégis veszít. Ha az EU tétlen és eltűri, hogy Orbán és Kaczynski az EU játékszabályait megváltoztassa, saját politikai fundamentumát ássa alá. Ezzel nem lenne többé liberális demokráciák szövetsége, hanem egy kereskedelmi egyesület. Ha Brüsszel a két renitens ellen még több legális fegyvert vet be, kockáztatja, hogy maga ellen fordítja a keleti lakosságot. Ám egy „polexit” és egy „hunexit” nem vonzó. Gazdasági okokból és nem a politikai értékek miatt ragaszkodnak az EU-hoz, melynek révén megszerzett jólétet meg akarják tartani. Ezért ezt a meccset az EU nyerheti meg.

NZZ, 17. 10. 2021

Will die EU nicht untergehen, muss sie mit Polen und Ungarn brechen

 

ENERGIA ÁRDRÁGULÁS KEZELÉSE – ZEIT

Öröljünk az energiaárak emelkedésének? Végül is így a szél és a nap zöld energiája vonzóbb lesz és gyorsítja az energiafordulatot. Ám sajnos nem a legjobb, hanem a legrosszabb energiavilágban élünk. Az árrobbanás a kis jövedelműeknek és a klímának rossz. Ezt már 20 éve a piros-zöld koalíció megtapasztalta. Schröder leállította az ökoadó-projektet, mely drágította volna a CO2-emissziót, csökkentette volna a nyugdíj-járulékot, de az olaj világpiaci ára és az autósok dühe közbe szólt. Ma az áremelkedés még fenyegetőbb. Az Ampel-koalíció (közl. lámpa) vegyen vissza a klímavédelemből? Új hiteleket vegyen föl az állam, hogy az árakat kompenzálja? Párizs csekket küld a szegényeknek és gázár-plafont vezet be a télre. Prága törli az energiaadót. Berlinben a gazdaság egy újabb konjunktúra-válságtól tart. Az állam vagy még több mrd adósságot csinál, vagy a klímavédelem kerül vakvágányra. Így vagy úgy, az ország ki van szolgáltatva a világpiacnak és az orosz és a szaudi hatalmi játszmáknak. Teljesen tehetetlenek azonban nem vagyunk. Valójában az árak hosszú távon csökkennek, megszakítva egy-egy drágulással. Ez a piac. Ha sok olaj van, esik az ára. Ha kevesebb a kínálat, mint a kereslet, tartós árcsúcsokról beszélnek – míg újból több lesz a termelés. Ezt a mintát a megúju-lók nagy mértékű termelése döntené meg. Az erős ingadozások csak ártanak a környezetnek, mely valójában lassú és tartós áremelkedést igényel. Ehhez igazodnának az emberek és a vállalatok. Ám ennek az energiaárnak nagy része adó, ezt az állam rugalmasan kezelheti. Ha a világpiaci árak emelkednek, automatikusan csökkenenek az adók. Csökkenő olajárnál nőnek az adók - így a hullámzás „kivasalható” és egy enyhén emelkedő árgörbe jönne létre. Az ilyen rugalmas reakció ellenzői szerint ekkor nem lehetne a költségvetést tervezni. Ez a probléma egy alap létrehozásával megoldható lenne. Jó időkben ide folynának be az adópénzek, nehezebb időkben pedig ezeket használnák föl. Volna tehát egy rendszerszerű megoldás – kapkodó szükségintézkedések helyett. Ezzel a következő koalíció egy szociális (SPD) és egy öko (zöldek) gesztust tenne, jelezve, hogy képes valamit tenni a piac vad hullámzásai ellen.

ZEIT, 21. 10. 2021

Der Preis für Gas und Benzin steigt. Muss deswegen der Klimaschutz zurückstehen? Es gibt eine bessere Lösung.

 

A HIÁNY ELŐNYEI – A fogyasztáskutató Trentmann – ZEIT/RózsaS

Frank Trentmann (56) történész, a Birbeck College University of London tanára, könyve, a „Dolgok uralma” a fogyasztás történetét tárgyalja, a XV. századtól máig.

ZEIT: Trentmann úr, Ön Londonban él. Állt már bevásárláskor üres polcok előtt?

TRENTMANN: Teljesen üresek előtt nem. Ám kisebb a választék zöldségben, húsban. Igazi probléma, mit adunk a kutyánknak? Majd krumplit főzünk. Magunknak tartalékokat teszünk félre. Részleges hiány eddig is volt. Ha érkezik csokoládé, kávé, kávészűrő – kétszer annyit veszünk.

Z: Itthon is mutatkozik hiány. Ez sokak számára új. A fogyasztástörténet egy különleges pillanatát éljük?

T: A bőségtársadalom bizonyos területein mindig is volt hiány. Új az elvárás: Mindig minden legyen, minden évszakban, minden pillanatban. Egy klikkel ruhát, könyvet, élelmet rendelhetünk meg és máris hozzák. A 90-es években ez elképzelhetetlen volt. És ez szokássá vált. 2020 nyarán pl. azt láttam, hogy sok német ragaszkodott a szokásos nyaralásához. Mintha a fogyasztás alapjog lenne. Európa-szerte lockdown volt, mégis német turisták egy légi folyosóról beszéltek, amelyen át Görögországba jutnának. Elfelejtették, hogyan kell valamiről lemondani. Ez most néhány termék elérhetőségénél mutatkozik meg.

Z: Az ismertnél kitartani, ez nem egy normális reakció a válságra?

T: Történelmileg nézve a lemondást pozitívnak vették, patriotizmusnak vagy közérdeknek számított. Ezt mutatja minden háborús és egyéb válság. Az emberek versengtek, ki jöhet ki kevesebből és ezzel ki szolgálja jobban a vélt nagy ügyet. Akkor is, ha ez a nagy ügy katasztrófába vitt. A 70-es évek két olajválságakor hasonlót lehetett látni. Nemcsak autómentes vasárnapok voltak, hanem helyi kerti-, művész-, és kulturális projektek is, melyek más, közösségi fogyasztás-keresést jelentettek. A járvány alatt viszont sem a politikusoknak, sem a szociális mozgalmaknak nem sikerült a kevesebbet a klíma érdekében pozitívba fordítani.

Z: Mégis volt egy csináld-magad-boom. Mindenki renovált, befőzött.

T: Ez a fogyasztáskultúra része. Gondoljon a sok tv-főzőtanfolyamra, a sok szakácskönyvre, a modern konyha-kiadásokra. Mindez a 90-es évektől szaporodott. Amikor a vírus jött, ez a színpad már itt volt. Ekkor ezt gondolták: „Jó, most itthon vagyok, kihasználom az új sütőm.” Ez nem fogyasztás-alternatíva.

Z: Mégis a lockdown-ban látszott egy egyszerű életmódra való eszmélés. Hasonló történhet most is, mikor a javak hiánya lép föl?

T: A járvány alatt vezetett naplókat látva ez a motívum tényleg némelyeknél fölmerült. „Különben sem szeretek emberek közé menni; szép ruhára, make up-ra rábírni magam. Most legalább nyugalmam van.” Ám szoknyák és nadrágok helyett, amik amúgy sem látszanak a zoom-meeting-en, az emberek több digitális és elektromos készülékeket vásároltak. A gonosz fogyasztás ott van a német lelkek mélyén. Az igazi minimalisták csak néhány kivétel.

 

Z: A fogyasztással való perlekedés tipikus német?

 

T: Ez Koreában is és Japánban is látható, de nálunk kiemelkedő régi hagyomány. Az 50-es években a konzervatívok féltek az amerikai kommersz világtól. A RAF (Rote Armee Fraktion terror szervezet) a népet meg akarta a „konzumterrortól” szabadítani. A reklámok és az áruk kiskorúsítanak bennünket, ez a felfogás máig rejtett része a német kultúrának. Ez egy kényelmes önbecsapás. Az amerikaiak őrült fogyasztók, mi, németek, józanabbak vagyunk és nem megrögzött vásárlók – ez az önkép nem stimmel. Elég belenézni a kukákba. A klímaválság ugyan rossz lelkiismeretet okoz, de valójában nincs kedvünk alternatívákat kipróbálni. Mehet minden, ahogy eddig, dízel helyett E-autó.

Z: Volt egyáltalán tudatos fogyasztás-lemondás békeidőben?

T: A gyarmatokon voltak szociális mozgalmak, melyek a fogyasztást a birodalom uralkodási eszközeként tekintették és ellene mozgósítottak. Ghandi a külföldi áruk bojkottjára szólított föl, de ennek 1930 után vége lett. A középréteg nem akarta föladni a szociális distinkciót. Kompromisszumként részben Indiában gyártott divatos termékeket fogadtak el. Az 1773-as USA-bojkott az angliai tea és ruha ellen szintén rövid életű volt. A minimalista mozgalmak nem voltak sikeresek. Az NDK a fogyasztás csábításának történelmi laborja volt. A hiánygazdaság csak erősítette a dolgok jelentőségét a kelet-németek identitásában. A hiány erősítette volna a „kevesebből-kijönni”-tudatot? Aligha.

Z: Ma a fogyasztást egyenlővé teszik a kapitalizmussal. Az Ön érvelése: A fogyasztás hatalma sokkal idősebb, több száz éves. Ez így marad a klímaváltozás elleni harcban is?

T: A fogyasztás minden emberi társadalom része és nem fog eltűnni. Ám minősége és mennyisége megváltozott. A XVII.-XVIII. sz. modern kapitalista fogyasztói társadalma radikális ideát hozott: Az új jobb. A természeti forrásokra nézve ez pusztító, de ez nem minden kultúra része. Firenzében és Velencében a reneszánsz alatt szokás volt a dolgokat családon belül tovább adni. A tartósság nagy érték volt. Nem az új volt a jobb. Ebből lehetne egy új körkörös gazdaság, több, mint amit a vintage divat és javító-kávézók jelentenek. A dolgokról való lemondás helyett több időt kellene velük eltölteni.

Z: Ez megbékélés-szerűen hangzik, de ha egy játék karácsonykor nem kapható, nem hivatkozhatunk a körkörös gazdaságra.

T: A fogyasztást nem tartom ördögtől valónak. Saját identitásunk, személyiség-fejlődésünk, együttélésünk szempontjaiból fontos. Ám a kikényszerített vagy a magunk választotta hiánykor csak egy segít: Kevesebbet intenzívebben élvezni. Egy rövidebb kívánságlista több élvezetet jelenthet. Ha mégis a playstation 5-öt valamelyik raktárból megkaphatjuk, az öröm kétszeres. Egyébként a karácsonyi fogyasztási láz miatti siránkozás hozzátartozik az ünnepekhez. Már Loriot viccelődött ezzel és a Hoppenstedt család ajándék-csomagoló papírjait be sem engedte a lakásba.

ZEIT, 21. 10. 2021

»Das Wenige intensiver genießen«

KOMMENT

1955-ben Zentán nem vásároltunk. Boltba csak sóért, petróleumért, gyufáért küldtek. Az élelmet behoztuk a földről és megettük. H i á n y t nem ismertünk! Talán mert nem tudtuk, mi mindent lehet venni (külföldön). Vagy mert egyaránt szegények (gazdagok?) voltunk. Önellátók voltunk kemény, de szabad élettel. A helyzet 1965 táján változott meg, amikor az első Gastarbeiter-ek haza látogattak csillogó autóikon. Egyszerre megtudtuk, mi mindent lehet venni! (Legkapósabb a farmernadrág volt Triesztből). Ekkor csatlakoztunk a nyugati fogyasztói társadalmakhoz és velük a harmadik világ kizsákmányolóihoz. A mindent-lehet-kapni kiöli az emberekből a leleményességet, kreativitást, fantáziát. Azt hisszük, partnert is csak le lehet akasztani a szupermarketben. Ez a rendszer szétszedi a párokat: ketten külön – két hűtőszekrény. Éneklés helyett énekeltetünk, focizás helyett meccset nézünk. Válságkor összeomlunk.Igenis meg lehet élni 47eFt-ból – ha van nagy kert, nagy rokonság, jó szomszédok. Ám az ember szíve annál kérgesebb lesz, minél többet birtokol. Lelki gazdagságát eladja az anyagiért. A minap meghalt egy utas a 4-es metrón, senki sem segített, inkább lefotóz-ták. 10 000 tárgy egy háztartásban - mennyire boldogít? Úgy halok meg, hogy nem fogom föl, egy embernek mért kell két ingnél több? (Lásd még: Számlafogyókúra).

 

TUDOMÁNYPOLITIKA VAKVÁGÁNYON – ZEIT

Álomország: Hidrogénrepülők az égen, E-buszok a városokban. Digitális közigazgatás segít a polgároknak. A fűtés klímasemleges, az 1,5*C-cél elérve. Minden vírus oltással kiirtva. És ahol még valami gubanc van, ott a kutatók villámgyorsan barkácsolnak egy megoldást. Ez tényleg így lesz?A jövő Ampel-kormánya (piros-sárga-zöld) épp egy új korszakot fabrikál össze. Ez az innováció, a technológia, a tudomány korszaka lesz. Mert ha végleg nem fenntarthatóan gazdálkodunk, a jövő oda. Ám ezen tervek egyike sem sikerülhet képzett szakerők, kutatás, egyetemek nélkül. Mielőtt valamelyik koponyából előugrik egy légitaxi, be is kell, hogy kerüljön oda. Németország tudománynemzet akar lenni és az új kormány ehhez tudományos haladás alapú politikát ígér. De hát akkor mért nem csinál tudománypolitikát? Semmi jele annak a stratégiának, mely a tudományt helyzetbe hozná.Holott legutóbb a tudomány olyan sikeres volt, mint még soha. A pandémia 20 hónapja hasonlított egy studium generale-hoz. Polgárok ültek az előadókban, professzorok a kormány asztalánál, mindenki megtanulta, mi az exponenciális. Vakcina került kifejlesztésre, jött két Nobel-díj is. Az oktatási minisztérium költségvetése 20 mrd €-ra bővült. Hát megy ez, nemde? Sajnos nem. Először is: A sok pénz keveset használ, mert sok elszivárog. Másodszor: A német tudománynak nincs határozott profilja. Olyan, mint egy vad bozótos, amelyben főiskolák, kutató intézetek ezrei burjánzanak. Hol a Land illetékes, hol a Bund, hol az EU. A legfrissebb eredmények kiemelkednek, de elterelik a figyelmet a régi agendákról, melyeket most sorra kellene venni. A politikusok csak akkor építenek teljesítőképes tudományt, ha nemcsak pénzt adnak, hanem fölteszik a helyes kérdéseket is. Hogyan lehet idehozni a legjobb kutatókat? Kik kapjanak kevesebb pénzt: a nagy kutató intézetek, vagy a kis főiskolák? Tovább fektessünk-e be a mesterséges intelligenciába, vagy Kína már rég lekörözött bennünket? Hogyan kellene megreformálni az egészségügyet, az egyetemi klinikákat, a Robert-Koch-Intézetet, az orvosi egyetemeket? Milyen törvényeket kell megváltoztatni és engedik-e a tudósokat egyszerűen nyugodtan gondolkodni?

Ilyen politikához több szakértelem kell, mint amennyit a pártok az elmúlt években fölépítettek. A szociáldemokraták visszafogják magukat, mert akadémikus elitizmustól tartanak. A zöldek hajlamosak az ideologizálásra, pl. a géntechnikában. A liberálisok olyan output-ot várnak el, melyet az alapkutatás és a társadalomtudományok nem nyújthatnak.

A szondázó papírokban csak száraz mondatok vannak: „Fontos a jó kutatástalaj, melyből innovációk nőhetnek ki.” „A kutatóintézeteknél több alapozás kell.” Mintha az egyetemek kis gyárak és a kutatók szakerő-robotok lennének, melyek start up-okat gründolnak és rendes GDP-ről gondoskodnak. Az elvárás óriási. Az egyetemek azonban nem kívánság-teljesítő gépek. Aki a tudományt alattvalójává teszi, lealacsonyítja azt. Ez rossz start lenne egy kormánynak, mely a tudósok szövetségére van ráutalva. Ezért a kutatásminisztérium élére a legkiválóbb politikus kell. Akinek tapasztalata, szavának súlya van a kancellárnál, a pénzügyminiszter-nél, a professzoroknál. Olyan, aki mindenkit képes beállítani a nagy ígéret mögé: Csak egy erős, szabad tudomány biztosíthatja a jövőnket. Vannak ilyen emberek. Ám ők föl is kell, hogy ismerjék ennek a hivatalnak az esélyét. Humboldt és a BionTech hazájában ez csak lehetséges volna?

 

ZEIT, 21. 10. 2021

Von wegen Tüftler

KOMMENT

Innováció, start up, tudomány? Mégis, mit akarnak még föltalálni? A perpetuum mobilét? A tudomány évszázados diadalának vége. Megfékezte az éhínséget, a betegségeket, a kegyetlen kézi munkát. A nagy fölfedezések korának vége. A technika nem fejlődik, csak szaporodik: Nagy a különbség a semmi és egy bakelit-lemez között, de kicsi egy floppy és egy pendrive között. Zenét épp úgy hallgathatunk tűs lejátszón, mint szalagról, CD-ről, okos telefonról. Üzenhetünk levéllel, távirattal, telefonnal, faxon, email-lel, skype-pal, utazhatunk tucat féle gépen – csupa párhuzamos technika! Ipar, média, oktatás/kutatás mind a tudománybabonából él. Hol a találmány, ami a belátást fejleszti? A klímaválságot a tudomány hozta a nyakunkra. Az autó, a repülőgép, mely nem létfontosságú az ember számára, a termodinamikán alapszik. Nyilván Carnot-t nem tehetjük felelőssé, hisz segített megszabadítani a nehéz fizikai munkától. Az emberi gyarlóság élt vissza a gépekkel úgy, hogy mára ezek egyik fő felelősei a közelgő klímaválságnak.

 

ENERGIA ÁRDRÁGULÁS KEZELÉSE – ZEIT

Öröljünk az energiaárak emelkedésének? Végül is így a szél és a nap zöld energiája vonzóbb lesz és gyorsítja az energiafordulatot. Ám sajnos nem a legjobb, hanem a legrosszabb energiavilágban élünk. Az árrobbanás a kis jövedelműeknek és a klímának rossz. Ezt már 20 éve a piros-zöld koalíció megtapasztalta. Schröder leállította az ökoadó-projektet, mely drágította volna a CO2-emissziót, csökkentette volna a nyugdíj-járulékot, de az olaj világpiaci ára és az autósok dühe közbe szólt. Ma az áremelkedés még fenyegetőbb. Az Ampel-koalíció (közl. lámpa) vegyen vissza a klímavédelemből? Új hiteleket vegyen föl az állam, hogy az árakat kompenzálja? Párizs csekket küld a szegényeknek és gázár-plafont vezet be a télre. Prága törli az energiaadót. Berlinben a gazdaság egy újabb konjunktúra-válságtól tart. Az állam vagy még több mrd adósságot csinál, vagy a klímavédelem kerül vakvágányra. Így vagy úgy, az ország ki van szolgáltatva a világpiacnak és az orosz és a szaudi hatalmi játszmáknak. Teljesen tehetetlenek azonban nem vagyunk. Valójában az árak hosszú távon csökkennek, megszakítva egy-egy drágulással. Ez a piac. Ha sok olaj van, esik az ára. Ha kevesebb a kínálat, mint a kereslet, tartós árcsúcsokról beszélnek – míg újból több lesz a termelés. Ezt a mintát a megújulók nagy mértékű termelése döntené meg. Az erős ingadozások csak ártanak a környezetnek, mely valójában lassú és tartós áremelkedést igényel. Ehhez igazodnának az emberek és a vállalatok. Ám ennek az energiaárnak nagy része adó, ezt az állam rugalmasan kezelheti. Ha a világpiaci árak emelkednek, automatikusan csökkenenek az adók. Csökkenő olajárnál nőnek az adók - így a hullámzás „kivasalható” és egy enyhén emelkedő árgörbe jönne létre. Az ilyen rugalmas reakció ellenzői szerint ekkor nem lehetne a költségvetést tervezni. Ez a probléma egy alap létrehozásával megoldható lenne. Jó időkben ide folynának be az adópénzek, nehezebb időkben pedig ezeket használnák föl. Volna tehát egy rendszerszerű megoldás – kapkodó szükségintézkedések helyett. Ezzel a következő koalíció egy szociális (SPD) és egy öko (zöldek) gesztust tenne, jelezve, hogy képes valamit tenni a piac vad hullámzásai ellen.ZEIT, 21. 10. 2021Der Preis für Gas und Benzin steigt. Muss deswegen der Klimaschutz zurückstehen? Es gibt eine bessere Lösung.

 

MIÉRT KEVESEBB A KOVIDHALOTT ÁZSIÁBAN? - K. Mahbubani

Kishore Mahbubani, politológus, volt Szingapúr nagykövet, a Nyugat hanyatlását, Ázsia fölemelkedését elemzi könyveiben („Kína már győzött”).

A járványáldozat legtöbb Nyugaton ( 1 millió lakosra): Belgium 2218, USA 2187, Itália 2181, Németország 1131. Ezzel szemben Japán 144, Dél-Korea 53, Szingapúr 42. (Our World in Data). A covid-19 az ember történelmének egyik legnagyobb megrázkódtatása. A gyorsuló globalizáció az utazás és a turizmus összeomlásával hirtelen leállt. Milliók haltak meg, milliók zuhantak szegénységbe. Le kell vonnunk a tanulságokat, akkor is ha ezek a nyugati olvasóknak kellemetlenek lehetnek.

Az első fázisban, amikor a járvány valószínűleg egy Wuhan-i piacon kitört, Kína megbotlott, mert a veszélyt csak lassan realizálta. A 2. fázisban a nyugati országok, elsősorban az USA, Trump-pal az élen először kárörvendően figyelték Kína küszködését, aztán a halálesetek száma náluk is emelkedett, holott megakadályozhatták volna. A 3. fázisban, az oltás után, a nyugati társadalmakban a helyzet stabilizálódott, ám a nagy fejlődő országok, Brazília, India inogtak meg. Ez mutatta, hogy a társadalom védelméhez erős állami szerkezetek szükségesek.Egy rendszer vagy kormányzási forma nem állíthatja magáról, hogy természeténél fogva, másokkal szemben, fölényben volna. Mégis, számos nyugati állam kovidhalottjainak száma (kb. 2000) messze fölülmúlja az olyan kelet-ázsiai társadalmak ilyen számait, melyeknél direkt vagy indirekt a konfucionista ethosz érvényesül. Felületes magyarázat, miszerint a nyugati demokratikusabb társadalmak több szabadságot engednek meg. Ám Japán, Dél-Korea, Szingapúr hasonlóan liberális, mégis kevesebb az áldozat. Ez a különbség kevésbé politikai, inkább kulturális és értéktisztelő okokra vezethető vissza. A nyugat a polgári jogokat jobban kihangsúlyozza, mint a kötelességeket, míg ez Kelet-Ázsiában egyensúlyban van. Trump pl. akkor is megtagadta a maszkviselést, a személyi szabadságra hivatkozva, mikor ennek védőhatását a tudomány egyértelműen igazolta. Japánban már a kovid előtt maszkot viseltek a zsúfolt metrókban, hogy másokat védjenek. 1998-ban Helmut Schmidt, ex-kancellár, az ENSz egyik ülésén, az általános polgári kötelezettségekhez a következő kiegészítést javasolta: „Mi, polgárok, nemcsak, hogy élhetünk jogainkkal, hogy mások önkényétől védve legyünk, hanem kötelességeket és felelősséget is kell vállalnunk azokkal szemben, akikkel együtt élünk. Nincs olyan demokrácia, mely a szabadság és a felelősség kettős elve nélkül túlélhetne. Ha a nemzetek és államok, politikusok és vallásvédők nem tanulják meg más vallási, kulturális és civilizációs örökségeit tisztelni, ha nem tanulják meg a két kategorikus imperatívusz (szabadság és felelősség) közötti egyensúlyt fölállítani és megtartani, akkor a béke ténylegesen veszélyben van.” Akkor azt hittem, Schmidt indítványa napirendre kerül, de megakadályozták. „Az erényes embert a felelősség mozgatja, a nem erényest a profit.” Henry Rosemount filozófus: „A konfucionista gondolkodásban nincs elszigetelt „én”, melyet elvontnak lehetne tekinteni. Kínában történelmi gyökerű, hogy a szociális rendnek magasabb értéket tanúsítanak, mint az egyéni szabadságnak. A nép jobban szenvedett, mikor káosz volt, mint mikor erős központi uralom. Ha Nyugaton sokan is úgy hiszik, a kínai kommunista párt azért marad hatalmon, mert a népet elnyomja. Tények mutatják, hogy a KP erős támogatást élvez. Az Ash Center for Democratic Governance and Innovation Harvard Kennedy School szerint 2003-ban 86% volt, 2016-ban 93%-os volt a KP elfogadása. (?? RS). A kormány járványkezelése tovább erősítette a bizalmat. Egy másik körkérdés 2020 áprilisából , a Wuhan-i shutdown után néhány hete, azt mutatta, hogy 20 000 kínai közül 49,2%-nak növekedett a bizalma a kormányban. (?? Miután járványt kaptak a nyakukba? RS).A nyugati világnak nehezére esik elfogadni, hogy a kínai nép kész „szabadságát” föladni, hogy a KP szerint éljen. A történelmi tapasztalatok Nyugaton és Kínában különböző fajta „szabadságokat” produkáltak. Nyugaton az autoriter hatalomtól való szabadságot hangsúlyozzák, Kínában a „valamiért való” szabadságot. Ez egy boldog élet családban és barátok között, egy erős központi hatalom által védve, mely gondoskodik a rendről. Amikor 1980-ban először Kínába utaztam, a kínaiak nem dönthettek arról, mit tanuljanak, hol lakjanak, mit dolgozzanak, milyen ruhát viseljenek. Ma mindezt megtehetik. 2019-ben 130 M turista utazott külföldre és tért vissza önként. A kínai nép az utóbbi 40 évben élte át személyi szabadságának legnagyobb növekedését, 4000 év óta. A kínai népnek is van egy „Weltanschauungja”, világnézete, de ezt nem akarja a Nyugatra rákényszeríteni. Örülne, ha a nyugati társadalmak megmaradnának autentikusnak, mert kreatív képességeket fejlesztenek. A vakcinákat nyugati tudósok dolgozták ki rekordidő alatt és ezzel milliók életét mentették meg. Az egész világ ünnepelte őket, különösen a fejlődő országok, melyeket erősen sújtott a járvány. Mivel a Nyugat mindig jótevőnek adta ki magát, a fejlődő államok úgy hitték, a vakcinákból gyorsan nekik is adnak. Biden Ausztrália, India és Japán vezetőivel tervbe vette, hogy egy mrd vakcinát ad Délkelet-Ázsia 700 M lakosának. Nulla oltás érkezett. Kína viszont 2021 júliusáig 120 M adagot adott, részben ajándékba, holott 1,4 mrd saját lakosát is be kellett oltania. A kovid nagy leckéje: Nyugat érdeke mindenki más érdekéhez kötött. Senki sincs biztonságban, míg mindenki nincs biztonságban. A Nyugat jobban járna, ha az egész világ be lenne oltva. A világnépesség beoltása az IWF szerint 50 mrd $-ba kerülne. Ez két szempontból is aprópénz. Először: A G7 országok 12 billió $-t adtak ki vállalatok és polgárok támogatására. Másodszor: Ekkora összeget Kína is fölajánlott az USA által generált 2008-as pénzügyi válság elhárítására.A múltban az emberiség 193 hajóban élt, ma azonban egy hajó 193 kabinjában, ahol a vírus könnyen terjed. Ha egy kabinban tűz üt ki, minden utast az eloltásra kellene rávenni, nem azon vitatkozni, ki okozta a tüzet. A Trump adminisztráció ez tette, a szövetségesek pedig nem mondtak ellent. Az USA és Európa önmaga felelős azért, mert a járvány náluk is tarolt. Nyugat nem járt el racionálisan és ésszerűen. Csődöt mondott. Bagatell 50 mrd $ elég lenne, hogy a Nyugat és Kína egymásra találjon. Európa föl kell, hogy szólítsa az USA-t és Kínát, tegyék félre geopolitikai kakaskodásukat, mely az amúgy is bajban levő világunkat veszélyezteti. Az egész világ nagy köszönetet mondana Európának. Kiváló alkalom, hogy Európa globális vezető szerepet vegyen át.

 

SPIEGEL, 23. 10. 2021

Warum China und andere Staaten Ostasiens das Virus erfolgreicher bekämpften als der Westen

 

KOMMENT

Mintha Peking írta volna ezt a cikket. Kínának sok a bűne: Tibet lerohanása, az ujgurok üldözése, Tajvan és Hongkong fenyegetése, agresszív nyomulás Európában, Mo.-on. A járvány Kínában tört ki, ott fékezhették volna meg először. Semmi konfucianizmus nem segített. Mennyire volt erényes, hogy eltitkolták a vírust? Ez emberek életébe került. Nevetséges a felelősséget a Nyugatra hárítani. Másrészt elvitathatatlan a nyugati polgárok felelőtlensége és szolidaritás-hiánya. Az oltás és a maszk megtagadása, mely mások halálát okozza, nem bocsátható meg. Ugyanez az önzés vezet a klímakatasztrófához is.