A LAKOSOK TAKARÉKJA OLVAD – Honnét az infláció? - SPIEGEL/RózsaS
Árrobbanások és áruszűkösség világszerte hevíti az inflációt. A polgárok vásárlóereje és takarékja veszít értékéből, ez megingatja a gazdaságot. A drágulás nem akar megállni. Mikor lesz kamatfordulat?
Christopher Merkel naponta 100 km-t ingázik Wiesbaden-ba és vissza. Az 1,80 € benzinár havi 200 €-val emeli az útiköltségét. A dízel egy év alatt 38,4%-kal, a benzin 31,7%-kal drágult. Mellette az áram, az élelem drágulása miatt kénytelen visszafogni kiadásait. (Vagy fölhagyni az esztelen tékozlással? RS). Kevesebb új ruha, nyaralás, drága étel.
Az utóbbi 20 évben minden volt: Bankcsőd, recesszió, negatív kamat – de a fogyasztási árak stabilak maradtak, az infláció 2% körül mozgott. Most azonban az USA-ban 7%-ra, az EU-ban 5%-ra ugrott. Eddig a kormányok megszokták, hogy kríziskor a jegybankok olcsó pénzt szórtak – árdrágulás nélkül. A foglalkoztatás a világgazdaságban meglepő rugalmasságot mutatott. David Stockman, volt US-büdzséigazgató: „Mindig akadt valahol Ázsiában pár millió rizstermelő, aki még nem volt bekötve a nemzetközi munkamegosztásba.”
Ekkor jött a világjárvány és a számítás többé nem jött be. Egyrészt a jegybankok újabb billiókat nyomtak bele a konjunktúra-programokba, másrészt a zárlatok, főleg Kínában, gyárakat, kikötőket, logisztikai központokat bénítottak meg. Hirtelen áruhiány lépett fel, nem volt elég kerékpár, chip, építőanyag, hajókonténer. Nagy kereslet, kis kínálat – az árak megugrottak. Carmen Reinhart, US-közgazdász: „A központi bankok elmulasztottak idejekorán és megfelelően reagálni.” Világbank: „Rendkívül veszélyes helyzet, mint a 70-es évek olajválságakor.” Akkor brutális kamatemeléssel próbáltak védekezni és a népgazdaságra részben súlyos recessziót hoztak.
Most mindenki ideges. Hiába voltak figyelmeztetések, Lawrence Summers, volt US-pénzügyminiszter, már januárban jelezte, hogy a gigantikus US konjunktúracsomag túlterheli az US gazdaságot és árdráguláshoz vezet. Ám a mainstream az inflációt átmenetinek tartotta. Paul Krugman novemberben csillapított: „Nem kell pánikolni”. 2 hónappal később bevallotta, melléfogott és sürgős kamatemelést követelt a központi bankoktól. Az US-jegybankfőnök, Jerome Powell csatlakozott.
Mára konszenzus: Az infláció marad. A pandémián kívül más faktorok is megfordítják az eddigi trendet. Ázsia öregedő népessége fékezi a fiatal, olcsó munkaerő importálását. A globalizáció, amely munkamegosztásával évekig csökkentette a termelési költségeket, lelassult. A klímavédelem tartósan fölveri a fosszilisek árát.
A következmények súlyosak. Az árdrágulás miatt kispénzűek milliói szenvednek. Dühük nő, a szegény-gazdag olló további nyílása miatt is. A pénzpolitikusok kénytelenek újból stabilitásról és mértéktartásról beszélni. Vége a „whatever it takes”-nek. A kormányok rákényszerülnek, hogy védjék polgáraikat. Föllángol az újraelosztás-harc. Az áremelkedést sok cég továbbadhatja és vastagon kaszálhat. Ahol viszont kicsi a haszonrés, azok mehetnek a levesbe. Ha túl akarnak élni, kármentesen kell gazdálkodniuk – ez is gerjeszti az inflációt. Michael Meyer, Düsseldorf-i divatkereskedő is kénytelen árat emelni. Eddig egy kasmírpullóver 199 € volt, most 229 €; egy blúz régi ára149 €, most 169 €. Kollégája, Gerry Weber hónapok óta csökkenti a haszonrést, most azonban ő is emelni kényszerül.
Az alacsony kamat és a magas infláció toxikus kombináció a takarékokra. Comdirekt: „Tavaly minden lakos 1000 € vásárlóerőt veszített.” Látraszólóra nincs kamat ill. nagy összegre van – csak épp negatív. Aki 10 000 €-t tart 10 évig 4%-os inflációnál a takarékkönyvén, az 3200 €-t veszít. Aki mégis nyerni akar, ki kell merészkednie a részvénypiacra.
Vagy fordítva: Most szabaduljunk meg részvényeinktől? Warren Buffett, sztárbefektető: „Az infláció fölzabálja a vállalkozások befektetési pénzeit.” Az inflációval emelkednek a kamatok. Ez más papírokat tesz vonzóvá. A 10 éves Bundesanleihe ismét pozitív hozamú.
Nem mindenkinek átok az infláció. Az energiacégek az árdrágulást az ügyfeleikkel fizettetik meg; gázról, olajról éppúgy nehéz lemondani, mit a WC-papírról, fogkrémről. (Nono! Lásd fogpor-recept a Testápoló kislexikonban! RS).
Növekvő vállalkozásoknak az infláció azért probléma, mert még nyereségük kicsiny, de – a növekvő kamatok miatt – új hiteleik drágulnak. Prof. Hackethal, Leibnitz-Ins., Frft: „Hosszú távon nyerhetünk a tőzsdén, türelem kérdése.” Sok kisbefektető egyes részvényre tesz, jobb a nemzetközi portfólió, így alacsony inflációjú országokat is elérhetünk. Az arany sem holtbiztos (nincs sem kamat, sem osztalék), bár a kockázat-terítés folyamán ebbe is befektethetünk.
Árdrágulás ellen kiadáscsökkentés – vezessünk háztartásnaplót bevételeinkről és kiadásainkról. Ha egy VW Golf-ról lemondunk (5 év, 75 000 km), havonta 576 € marad a zsebünkben. (BKV-bérlet levonva? Vagy bringázunk? RS). Áram és melegvíz-visszafogás szintén sokat hozhat. (Lásd: Számlafogyókúra, ökobetyár). Ha a szolgáltatóink tarifáit is átvizsgáljuk, az is hozhat valamit.
SPIEGEL, 12. 2. 2022
Das Trauma ist zurück
