ITT A BIBLIAI HÉT CSAPÁS – Mit tehetünk? - B. Ulrich, ZEIT/RózsaS

Fajkihalás, klímaváltozás, kovid, éhség, menekülés – mind annyira egymásba van fonódva, hogy nincs visszaút a normalitásba.

Az átcsapás stimmel, csak másképp, mint ahogy azt Olaf Scholz érti. 100 mrd a Bundeswehr-nek szép kezdet, ha egyszerre azt érezzük, nem árt egy jó hadsereg. Nem egy fordulat, csak egy kissé több józanság. És néhány fegyver Ukrajnának is már rég esedékes volt, de több nem.

Mégis az orosz háború új korszakot jelez. Vége a nyűgösen fenntartott normalitás fikciójának és a válság naiv értelmezésének. Eddig mindig úgy volt, ha jön egy meglepő krízis, ez ellen A, B, C intézkedéseket foganatosítunk. Aztán látjuk, nem elég, ezért követik a D, E, F – ekkor bizonyára minden a régi lesz, de nem, jön a következő válság...

Legkésőbb az ukrajnai háború után derült ki, a krízisek nem egyenként jönnek, hanem halmozottan, sokszor exponenciálisan. Befolyásolják, erősítik egymást és nem szűnnek meg a sokadik intézkedés után sem.

Most 5 krízis tart fogva bennünket: Fajkihalás, klíma, járvány, az orosz háború és a sok millió ukrán menekült. Két további tart felénk: A globális élelemhiány és a déli menekült-özön. Az inflációt, a globalizáció és a demokrácia válságát most tegyük félre.

Nézzük először a kézzelfogható, anyagi válságokat. Egy már most mondható: A válságok nem kivételek, inkább a normalitás lesz az.

1. Fajkihalás A krízisek szürke egere. Állatok, növények, mikroorganizmusok halnak ki lassan, de a reakció csak ennyi: „Rossz és kár, de egy kicsit mindegy is, mit tehetnénk?” Valójában egy gyorsuló jelenség, többnyire észrevétlen átcsapási pontokkal, melyek ökológiai katasztrófába mennek át.

2. A klímaválság Már annyira előrehaladott, hogy két alapkövetelményt kell kielégíteni: Meg kell változtatni gazdasági és életmódunkat, továbbá drasztikus intézkedéseket kell foganatosítani. A fajkihalás és a klímaválság egymást erősíti.

3. A corona A német Freedom Day után is velünk marad és nem szelídül egyszerű náthává. Most Kína szenved ettől, ez a beszállítói láncokat gyengíti. Krízis okoz krízist. Legkésőbb őszre visszatérhet a maszk és kötelezővé lesz az oltás. Hacsak nem jön hamarabb egy újabb, veszélyesebb mutáció.

4. A háború Ha pár hét múlva vége is lenne, a Nyugat-orosz viszony válsága nem szűnik meg. Néhány szankciót oda kell adni a fegyverszünetért cserébe, pl. a swift-ből való kizárást vagy az Orosz Központi Bank lebénítását. Egy biztos nem történik újra: Teljes energia-kiszolgáltatottság Putyinnak. A Nyugat elfordul az orosz energiaexporttól – ezzel a konfliktus marad. És akkor a háborús bűnös Putyinról még szó sem esett.

5. Háborús menekültek Tömegek indultak el Nyugat felé, ezt a célt Putyin elérte. A stressz a menekülteknél és a befogadóknál gyorsan nem enyhül. Az orosz háborús taktika szétbombázza a lakosok városait, mint Szíriában, hogy ne legyen hová visszatérni.

6. Élelemválság Amúgy is lett volna. A kínai termés sovány volt, ahogy a kanadai is. A kínaiak óriási mennyiségű gabonát vásároltak föl. Nyilván politikailag és gazdaságilag akartak spekulálni. Más nézet szerint, a sertéspestis miatt sok sertést veszítettek és az állomány föltöltéséhez sok gabonára van szükségük. Az orosz és ukrán export visszaesik, az árak megugranak. A gazdag országok a drága gabonát hústermelésre föletetik, így Afrika szegény országai éhínségre vannak ítélve. Egyiptom is érintett. 2010/11 emlékei kerülnek fókuszba, amikor a magas kenyérár kirobbantotta az arab tavaszt.

7. Menekültek Második menekülthullám indul el Európa felé, most délről. Ez nemcsak logisztikai problémát okoz, de megosztó is. Másként kezelendők a déli éhező menekültek, mint a keleti háborús menekültek?

A társadalmak túlterhelése várható. Emberi volna ezeket a kríziseket elosztani vagy elodázni. Ez műveletileg azonban nem fog menni, annyira tömegesek ezek a hullámok. Hiába a lelki elfojtás, a vész anyagi, hőség vagy árvíz, menekült ember, infláció, fertőzés vagy katonai fenyegetés. A 7 válságból meglehet, csak 2-3 irányul egy rétegre, ám a végén mégis csak 200% krízistudat lesz belőle.

Ezzel az eddigi válságpolitika elveszíti menekülő pontját, a normalitást. Mivel semmi nem úgy lesz, ahogy volt, a politika többé nem védheti meg a jogot a szokásosra. A világ más halmazállapotba kerül, a posztnormalitás vagy válságpermanencia állapotába.

Minden politikus és államtitkár, akivel beszéltem, ezt el is ismerte – titokban. Nyilvánosan továbbra is azt bizonygatják, hamarosan minden megy tovább, ahogy eddig, a mrd-csomag gyógyítani fog. A korszakváltás csak egy szó. A politikusok elmondanák, hogy 7 válság van, de hiányoznak a szavak. Érthető, hisz a Nyugat történetében tartós megakrízis, gyors diszrupció, alapvető életmód-változás, nem volt előrelátva. Megoldásokkal sem tudnak előrukkolni, hagyományos eszközökkel ezek a válságok nem oldhatók meg. Ha egyik problémán segít, kiélezi a másikat.

A rovarok, melyek az agráriumot lehetővé teszik, legelőfelületeket kapnak. Ezeket ismét beszántani, mert élelemszűkösség várható, hiba lenne. Hasonló a probléma az atomerőművek tovább futtatásával. Az uránt Nigériában nyerik ki, embertelen körülmények között.

Megoldást én sem tudok, de itt van 3 strukturális javaslat.

1. Amelyik társadalom nem képes lemondani és áldozatot hozni, az magatehetetlen. Németország nézi az ukránok legyilkolását, miközben naponta 200 M €-t rak be Putyin háborús kasszájába. A kormány fél meglépni az energiabojkottot, tart a lakosságtól. Hatalompolitikailag és erkölcsileg teljesen tehetetlen. Ivan Krastev: „Hatalmas, aki fájdalmat elvisel.” A követelés tehát nem ördögtől való, hanem a hatékony kríziskezelés elengedhetetlen föltétele.

2. Ha egyszerre ennyi válság tombol, akkor mindre ható intézkedéseket kell előszedni. Ha pl. elfordulunk a fosszilisektől, nemcsak a klímát óvjuk, de a petrodiktatúrák pénzelésével is leállunk. Ezzel a demokráciát is védjük és nem lesznek nagy katonai kiadásaink. Vagy: Emberre szabott városok enyhítik a klímaválságot, de egyben egészségesebbé teszik a lakosokat, így azok ellenállóbbak lesznek a vírusok ellen. Kevesebb járvány esetén nem szükséges ennyi szabadságkorlátozás. Ha meghagyjuk az esőerdőket az állatoknak, onnét nem ugranak át vírusok és további terület sem kell a tömeges állattenyésztéshez. Így megállíthatjuk a fajkihalást is.

3. Az idő sürget, nem várhatunk arra, hogy majd egy politikai csoport színre lép. Bal- és jobboldalt egyesítő projektekre van szükségünk. A háború ezt is beindíthatja. Kiszabadulni az orosz függőségből, ehhez energiafordulatra van szükség – a baloldal dolga. Az oroszokat elrettenteni, fegyverkezni kell – a jobboldal dolga. Tempólimit és más korlátozás kell – a baloldalon. Továbbra is kell atomerő – ez konzervatív álláspont. Hogy ez a bipartizán-modell használ-e, meglátjuk. Mindenesetre ki kell próbálni.

Ezek csak elemei lehetnek egy megoldásnak. Aki igazán hisz a demokrácia belső bölcsességében, annak teljesen más utak is eszébe juthatnak. Ha szembesítjük az embereket azzal, mekkora a probléma és nem titkoljuk el, akkor kreativitásukat ébresztjük föl. Úgy tűnik, egy végpontra érkeztünk. Elválik, hogy ez egy kezdőpont is lehet.

ZEIT, 24. 3. 2022

Bernd Ulrich: Sieben auf einen Streich

KOMMENT

Kedves Bernd! Dein Wort in Gottes Ohr! A szavad Isten fülébe. Jól esik, hogy valaki ennyira bizakodó. Vagy Merkel-lel: Wir schaffen es! Mi megcsináljuk! Másrészt ismerjük az ember kutya természetét. Nem nagyon hajlik egy nemzetközi összeborulásra, de még arra sem, hogy vissza vigye a betétes üveget. De ha Te, meg én megtesszük, akkor már ketten vagyunk!

RS