7% INFLÁCIÓ = EGY HÓNAP INGYEN DOLGOZNI – TAZ Berlin/RózsaS
Ezt jelenti a 7,3% infláció – fizetésemelés nélkül és a statisztika alapján. Akinek elég ingatlanja, részvénye vagy kriptovalutája van, vállat von – ezeket nem eszi az infláció. Az ingatlanárak követik az áremelkedéseket. A tőkét át lehet pakolni nyerő részvényekbe, pl. a Rheinmetall-ba. Ha Ön a szerencsés tehetősökhöz tartozik, gazdagabb lett egy havi fizetéssel – kisujja mozdítása nélkül. A kapitalizmus nem ismeri a „mi” többesszámot. A megdrágult gáz-, olaj- és repülőjegy-áraknál nem mindenki visszakozik, hanem csak azok, akiknek erre már nem telik.
Aki a klímavédelem eszközét az energiadrágításban látja, ne csodálkozzon, ha az érintett lakosság inkább a jobb oldalra szavaz. A gazdagoknak a krízis egy lukratív befektetési alkalom – többieknek marad a nadrágszíj húzogatása. A FED és az EZB központi bankok kamatemelése tartós inflációra való fölkészülést jelent. A drágulás még a háború előtt megkezdődött, a zárlatok miatt. A beszállító láncok problémái termelékenység-visszaesést okoztak. Most erényes spórolást prédikálni tiszta cinizmus. A „közös” lemondás erősíti a szolidaritást? Az utóbbi két évben ennek ellenkezőjét láttuk. Émile Durkheim, francia szociológus: A pandémia ugyan elegendő „szolidáris” lemondást kényszerített ki, de nőtt az aszocialitás, az öngyilkosságok, az alkoholisták, a drogfüggők száma. Ezek a társadalom szétesésének jelei. Az oltás is növelte a gyűlöletet.
Szolidaritás lenne a magasabb fizetésekért és a kisebb lakbérért folytatott közös harc. Ám ez szembe menne a lemondás logikájával. Lemondást, vagy a végtelen növekedés végét követelni a kapitalizmus talaján (Greta Thunberg) egyet jelent az elnyomorítás és a szabadságról való lemondás követelésével. A kapitalizmus olyan mókuskerék, amely növekedés nélkül összeroskad.
Épp Németország legfelsőbb autólobbistája, az ADAC elnöke adta ki: „Spirit sparen, Putyin schaden!” SUV helyett kerékpáron menjünk a pékhez. A sok rövidtáv értelmetlenné teszi az autózást.
TAGESZEITUNG, 1. 5. 2022
Wider die Verzichtslogik
Mennyi vagyonra van szükségem, hogy többé ne kelljen dolgoznom?- kérdezte egy olvasó a DIE ZEIT-et.
Kedves Bäcker úr!
Először is tisztáznia kell, mekkora lábon akar élni?
Legyen 1000 € a havi lakásköltség és 2000 € az élet. Ez évente 36 000 €, ami 900 000 €, főleg részvényvagyonból jöhet. Ez az Ön éves kiadásainak 25-szöröse. A 4%-számítás az US William P. Bengen-től ered, 1994-ből. Ő fölbecsülte, mennyit szabad a tőkéből fölélni (4%-ot), 30 év nyugdíjidő alatt, anélkül, hogy elfogyjon és még örökségül is maradjon. Még a gazdaság ingadozásait is belekalkulálta.
Ám Bengen nem vette figyelembe az esetleges vagyonadót. Egy német csak 10 000 €-ig adómentes. (Ezen felül lecsap az „Einkommensteuersatz” vagy az „Abgeltungsteuer”). Mindez egy százalékot vesz el, tehát marad 3%.
Másrészt itthon a törvényes nyugdíj előnyt ad azokkal szemben, akik csak a takarékukból akarnak megélni. Tehát ekkor ismét 4% felé haladunk.
Legegyszerűbb a takarékot a maradó élethónapokra elosztani. Pl., ha egy 65 éves 150 000 €-t tett félre, havonta 500 €-t költhet el, míg 90 éves nem lesz. Ha számol az inflációval, kezdetben kevesebbet szabad kiadnia. Kockázatosabb, de lukratívabb, a pénzt nemzetközi részvényekbe fektetni. Ekkor 7% hozam jöhet, az inflációt levonva, 5%. Aki hajlandó kiadásait a tőzsde ingadozásaihoz illeszteni, egész jól járhat.
ZEIT, 5. 5. 2022
»Wie viel Vermögen muss ich haben, um nicht mehr arbeiten zu müssen und stattdessen von einer netten Rendite leben zu können?«,
